Készülékbérlet mintaszakaszok

Készülékbérlet. 2016. február 1-el a készülékbérlet szolgáltatás értékesítése leállításra került. Készülék (analóg telefon) Díj Hagyományos (tárcsás) készülék 381,00 Ft/db/hó Alapkészülék (nyomógombos, tone 381,00 Ft/db/hó üzemmódú) Prémium készülék 381,00 Ft/db/hó Hívószámkijelzésre alkalmas készülék 533,40Ft/db/hó
Készülékbérlet. Az Előfizető a Szolgáltató hálózatához saját tulajdonú készüléket csatlakoztathat jelen ÁSZF 4.4. pontja alapján. Ugyanakkor a Szolgáltató Előfizető erre vonatkozó igénye esetén a mindenkori Díjszabásban meghatározott készülékbérleti díjak, vagy az Egyedi Előfizetői Szerződésben meghatározott feltételek szerint bérleti konstrukcióban a Szolgáltató tulajdonában lévő vagy viszont bérleti/lízing konstrukcióban általa bérelt készüléket biztosíthat használatra az Előfizetőnek. A készülék bérletre az Előfizető az Egyedi Előfizetői Szerződésben rögzített 12, 24 vagy 36 hónap hűségidőt köteles jelen ÁSZF szerint vállalni. A hűségidő vállalása mellett az Előfizető az alábbi szolgáltatásokat veheti igénybe készülékbérlet keretében, az Egyedi Előfizetői Szerződésben meghatározottak szerint: 🢭 Készülékek konfigurált állapotban történő átadása. 🢭 Szükség esetén a készülékek távoli hozzáféréssel történő átkonfigurálása. 🢭 Meghibásodás esetén a készülékek garanciális javítása. 🢭 A javítás időtartamára cserekészülék biztosítása. A készülékbérleti díj nem tartalmazza a helyszíni kiszállítások, telepítések és kiszállások díját. A bérleti konstrukcióban átadott készülékek a Szolgáltató vagy a tartósbérleti konstrukciót biztosító finanszírozó tulajdonát képezik, azokat kizárólag az Előfizető használhatja a Szolgáltatás igénybe vételéhez kapcsolódóan, kizárólag az Egyedi Előfizetői Szerződés érvényessége alatt. Az Egyedi Előfizetői Szerződésben meghatározott időtartam leteltét követően Szolgáltató lehetőséget biztosít Előfizetőnek a készülék -­‐ értékcsökkenést is figyelembe vevő árajánlat alapján – megvásárlására, amennyiben Előfizető szándékát Szolgáltató Ügyfélszolgálatán jelzi. A végberendezés nem rendeltetésszerű használatából, megrongálásából, harmadik személy részére történő átruházásából származó valamennyi esetleges kárát a Szolgáltató jogosult az Előfizetőre hárítani. Szerződésbontás esetén az Előfizető köteles a használt készülékeket a Szolgáltató adott szerződés felmondásakor biztosított lehetőségei szerint: 🢭 visszaszolgáltatni, 🢭 amennyiben erre a Szolgáltató az adott szerződés felmondása kapcsán lehetőséget biztosít az aktuális használati időt (értékcsökkenést) is figyelembe vevő árajánlat alapján megvásárolni, vagy a hűségidő végéig történő bérleti díj egyösszegű kifizetésével a készülékeket megvásárolni. Az Előfizető felmondása, az Előfizetői Szerződés megszűnése az Előfizetői Szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi ...
Készülékbérlet. A készülékbérlet havi díja (alap) - - 250 317,50 - A készülékbérlet havi díja (komfort) - - 350 444,50 -

Related to Készülékbérlet

  • Törlesztés 19.4.1. A türelmi időszak a számlazárás napját követő munkanaptól számított, a Kondíciós Listában meghatározott számú naptári nap. 19.4.2. A számlazárás napja az egy teljes naptári hónap terjedelmű számlázási időszak utolsó banki munkanapja. Kivételt képez az első számlázási időszak, amely a hitel rendelkezésre bocsátásának napjától a tárgyhó utolsó munkanapjáig tart, továbbá, ha a bankkártya szerződés bármely okból megszűnik. Ez utóbbi esetben a számlazárás napja a szerződés megszűnésének napja. A számlazárás napja megegyezik a havi zárlati elszámolás napjával. 19.4.3. A havonta küldött számlakivonatban a Bank tájékoztatja a Számlatulajdonost a számlázási időszakban a hitelkártya használatával történt valamennyi költésről és azok járulékairól, valamint a Számlatulajdonos által kölcsöntörlesztésként befizetett összegekről. 19.4.4. A hitel igénybevétele esetén a Számlatulajdonos köteles - a Bank által a Kondíciós Listában meghatározott feltételekkel - minimális összegű törlesztést teljesíteni a hitelszámlára, legkésőbb a türelmi időszak végéig. A minimális törlesztésen felül a Számlatulajdonos - választása szerinti összegben és időpontban - további törlesztést teljesíthet, illetve visszafizetheti a hitel teljes összegét is. 19.4.5. A törlesztést, illetve visszafizetést a hitelszámlára átutalással, Bankon belüli átvezetéssel, vagy a Bank fiókjaiban történő készpénz befizetésével teljesítheti a Számlatulajdonos. 19.4.6. A Számlatulajdonos által a hitelszámlára teljesített bármely befizetést a Bank elsősorban a hitelkamat tartozás, valamint a Bankot megillető díjak és jutalékok kiegyenlítésére, a fennmaradó összeget pedig tőketörlesztésre használja fel, minden esetben az egyes készpénzfelvételek, majd a vásárlási tranzakciók és a csoportos beszedési tranzakciók időbeli sorrendjében, számlázási időszakonként. 19.4.7. A törlesztett, illetve visszafizetett hitel a Kondíciós Listában meghatározott feltételekkel használható fel újra, az igénybevételi lehetőség megszűnéséig. 19.4.8. A hitel túllépése esetén a Bank - a Kondíciós Listában meghatározottak szerint - hiteltúllépési díjat számít fel. 19.4.9. A hitelszámlán rendelkezésre álló, a Számlatulajdonos mindenkori kölcsöntartozását meghaladó összegre a Bank betéti kamatot nem fizet. Ez az összeg a Bank által megküldött számlakivonaton külön kerül megjelölésre, azt a Számlatulajdonos bármikor jogosult felhasználni.

  • Előtörlesztés Adós jogosult a Futamidő alatt a Szerződésben rögzített lejárati idő előtt tartozását részben vagy egészben visszafizetni. Az Adós amennyiben élni kíván előtörlesztési szándékával, azt írásban a Hitelintézet felé be kell jelentenie, úgy hogy a bejelentés legkésőbb az Előtörlesztés értéknapját megelőző 10 nappal korábban a Hitelintézet részére kézbesítésre kerüljön. A bejelentésben az Előtörlesztés összegét meg kell meghatározni. Ha az Adós jelzi előtörlesztési szándékát a Hitelintézetnek, a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón az Adós rendelkezésére bocsátja az Előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a jelen pontban meghatározott, érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is. Amennyiben a Hitelintézet által ténylegesen jóváírt Előtörlesztés összege az Adós teljes tartozásának megszűnését eredményezni, úgy a Felek erre vonatkozó külön írásbeli megállapodása vagy egyéb jogcselekménye nélkül az Előtörlesztéssel érintett Szerződés megszűnik. Amennyiben a Szerződéshez kapcsolódó, a Kölcsön fedezeteként kikötött jelzálogjoggal terhelt ingatlan(oka)t érintő vagyonbiztosítás alapján a Biztosító a Hitelintézet, mint zálogjogosult részére fizetést teljesít, úgy ezen teljes összeget a Hitelintézet Előtörlesztésként írja jóvá, amennyiben ezen összeg helyreállításra fordítása nem lehetséges vagy az érintett ingatlan tulajdonosa nem kívánja. Amennyiben a kifizetett vagyonbiztosítási összeg a teljes fennálló tartozást nem fedezi, a Hitelintézet az Előtörlesztést minden esetben akként számolja el, hogy a Kölcsön Szerződésben megjelölt Futamideje nem, csak annak törlesztő összege csökken. Vagyonbiztosítási összegből történő fizetés esetén az Előtörlesztés jóváírásának napja legkésőbb a biztosítási összeggel érintett szerződés azonosítását követő első törlesztő összeg esedékességével azonos naptári nap. Az Előtörlesztés tervezett értéknapjáig esedékes törlesztő-részleteket Adós köteles megfizetni, és amennyiben a Kölcsönnel kapcsolatban az Előtörlesztés értéknapján késedelme áll fenn, a Hitelintézet az Előtörlesztésre szánt összegből először a késedelem rendezését hajtja végre. Az előtörlesztés során az elszámolás a Polgári Törvénykönyv szerinti beszedési sorrendnek megfelelően történik. Adós köteles az előtörleszteni kívánt összeget az Előtörlesztés értéknapján legkésőbb 10:00 óráig, a Hitelintézet által meghatározott számlán rendelkezésre tartani. A számlán elhelyezett, az előzetes írásos bejelentésben megjelölt összeg erejéig előtörleszteni kívánt összeget a Hitelintézet az Előtörlesztés értéknapján, illetőleg amennyiben ez az értéknap munkaszüneti napra, vagy bankszünnapra esik, akkor az ezt követő munkanapon a fentiekben megjelölt bankszámlán végrehajtja. Jelzáloghitel Előtörlesztése esetén a Hitelintézet jogosult az Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos költségeinek megtérítésére, ha az Előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti kamat rögzített. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a Hitelintézet pénzügyi veszteségét és mértéke – a mindenkori jogszabályoknak megfelelően – az aktuális Hirdetményben közzétett mérték. Jelzáloglevéllel finanszírozott Szerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Hitelintézet jogosult az Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az általánosan a Hirdetményben meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az Előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az Előtörlesztésre a Kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke – a mindenkori jogszabályoknak megfelelően – az aktuális Hirdetményben közzétett mérték. Nem illeti meg a Hitelintézetet a jelen pontban fentebb írt költségtérítés, ha az Előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. A Hitelintézet által nyújtott lakossági jelzálogkölcsönök tekintetében az Adós az alábbi előtörlesztési típusok közül választhat.

  • Elektronikus panaszbejelentés Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

  • Panaszok bejelentése Az Ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továb- biakban együtt: Ügyfél) az UNIQA Biztosító Zrt. (további- akban: Biztosító) továbbá az általa alkalmazott vagy meg- bízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbí- zott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző sze- mély magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vo- natkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

  • Hibabejelentő szolgálat Terület megjelölése Elérhetőségének időtartama Elérhetőségek: Nagygyimót, Ugod, Pápa Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (89) 324-698 telefaxszáma: (89) 830-698 email címe: ugyfelszolgalat@kabelszat2002.hu Zirc, Olaszfalu, Bakonyszentkirály, Csesznek, Nagyesztergár, Dudar, Csetény, Szápár, Bakonynána, Bakonybél Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (88) 415-281 telefaxszáma: (88) 415-281 email címe: ktviroda@ktvzirc.hu Sárvár Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 09:00-18:00 Üzenetrögzítő: H-V: 18:00-09:00 telefonszáma: (95) 320-496 telefaxszáma: (95) 320-496 email címe: varsat@varsat.net Devecser, Badacsonytomaj, Zalahaláp, Szigliget, Révfülöp, Ábrahámhegy, Kékkút, Balatonrendes, Balatonederics, Balatonudvari, Uzsa, Hegyesd Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (87) 472-104, (20) 9250-127 telefaxszáma: (87) 472-104 email címe: ugyfel@asat.hu Baj, Kecskéd, Környe, Szomód, Tarján, Tata, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (34) 655-300 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu Lábatlan, Süttő Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (33) 655-033 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu

  • Kötbér Vállalkozó szavatol azért, hogy a versenyújranyitást követően megkötött keretszerződés szerinti feladatokat határidőben, első osztályú minőségben, hiba- és hiánymentesen elvégzi, továbbá a keretszerződés teljes időtartama alatt az abban foglaltak, és a szerződéstől elválaszthatatlan Protokoll szerinti szolgáltatási feladatok elvégzése és a Megrendelő támogatása céljából folyamatosan a Megrendelő rendelkezésére áll, és biztosítja a keretszerződés minőségi teljesítéséhez szükséges szakértelmet, szakembert és technikai-, valamint alapanyag- és segédanyag-szolgáltatási hátteret. A keretszerződésben meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatosan esetlegesen felmerülő személyiségi, szerzői, illetve egyéb jogi kérdéseket illetően Vállalkozó köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni és azokról a Megrendelőt tájékoztatni, olyan időben, hogy Megrendelő az adott ügyet érintően intézkedni tudjon. Amennyiben Vállalkozó a keretszerződés szerinti bármely kötelezettséget határidőben egyáltalán nem, vagy nem megfelelően, azaz késedelmesen, vagy hibásan teljesíti, a Megrendelő a keretszerződés szerinti kötbérre jogosult azzal, hogy Megrendelő a kötbért meghaladó teljes kárát is érvényesítheti Vállalkozóval szemben. A hibajavítás során a hibaelhárítási és ezzel kapcsolatos helyreállítási munkákra nyitott hibajegyek kapcsán a Vállalkozónak felróható késedelme esetén a Megrendelő késedelmi kötbér felszámítására jogosult az alábbiak szerint: Rendelkezésre-állás késedelme esetén a kötbér mértéke a rendelkezésre állás havi díjának nettó összege alapján (vetítési alap): Kiemelt prioritású hiba esetén: 1 %/óra; Átlagon felüli prioritású hiba esetén: 1 %/késedelmes naptári nap; Átlagos prioritású hiba esetén: 1 %/késedelmes naptári nap. A havi teljesítések során felszámítható, a rendelkezésre-állás késedelme miatti kötbér nem haladhatja meg a havi rendelkezés-állási díj nettó értékének 20 %-át. Amennyiben ezt az értéket eléri, ez súlyos szerződésszegésnek tekintendő, és a keretszerződés felmondásával jár. Árajánlat-adási, illetve a megrendelés során meghatározott visszaigazolási határidő késedelme esetén a kötbér mértéke a rendelkezésre állás havi díjának nettó összege alapján (vetítési alap): 1 %/késedelmes naptári nap. A Protokollban rögzítettek szerinti teljesítési határidő megadásának elmulasztása esetén a kötbér mértéke a rendelkezésre állás havi díjának nettó összege alapján (vetítési alap): 1 %/késedelmes naptári nap, és a kötbérszámítás átlagon felüli prioritású hiba esetén a bejelentést követő 5. munkanaptól, átlagos prioritású hiba esetén a bejelentést követő 8. munkanaptól kezdődik. A havi teljesítések során felszámítható árajánlat-adási, vagy a visszaigazolási határidő késedelme, illetve a teljesítési határidő megadásának elmulasztása miatti kötbér együtt nem haladhatja meg a havi rendelkezés-állási díj nettó értékének 20 %-át. Amennyiben ezt az értéket eléri, ez súlyos szerződésszegésnek tekintendő, és a keretszerződés felmondásával jár. Az eseti megrendelésben rögzített határidőre történő teljesítés késedelme esetén a kötbér mértéke késedelmes naponként az adott eseti megrendelés nettó értékének 1%-a, de legfeljebb az adott eseti megrendelés nettó értékének 20%-a. Amennyiben az adott eseti megrendelés nettó értékének 20%-át eléri, ez súlyos szerződésszegésnek tekintendő, és a szerződés felmondásával jár. A felmerült kötbérigényt – a késedelmes tételek Vállalkozóval történt előzetes egyeztetését követően – Megrendelő jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó esedékessé vált díjaival szemben.

  • Fagyasztott élelmiszerek megromlása Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

  • Változásbejelentési kötelezettség VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor. VIII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határo- zatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak. VIII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna. VIII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

  • Kárbejelentés 7.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. 7.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: – a biztosítási szerződés kötvényszámát; – a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét); – a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját; – a káresemény részletes leírását; – a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva; – az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határo- zatot; – a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát; – a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt. 7.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni: – a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata, – a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok, – a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázá- sához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata), – amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárás- ban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll), – a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, – a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adat- bekéréshez szükséges meghatalmazása alapján), – a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylato- kat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli, – a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítés- hez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazo- lására alkalmas iratok, – a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőriz- heti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános sza- bályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár ren- dezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.6. pontban fog- laltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól. 7.1.4. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedel- mes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

  • Kárbejelentési kötelezettség A szerződő, biztosított, illetve élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a bizto- sítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani. 1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, 2. telefonon: a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán nyitvatartási időben 3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxx.xxxx) 4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni. A Garancia Plusz, valamint az Autósegély kiegészítő biztosításokban részletezett biztosítási eseményeket a biztosító Különös feltételek V. rész 5. fejezetében meghatározott közreműködőjének, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek (Cg. 00-00-000000, 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.) kell bejelenteni a kiegészítő biztosításokban meghatározottak szerint és módon. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell – a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását, – a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését, – a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét), – a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét, – a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. szerződésszám). Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés. Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóság- nak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtar- tásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következ- ményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.