Kísérő intézkedések mintaszakaszok

Kísérő intézkedések. A kísérő intézkedések célcsoportja azok a hajléktalan emberek, akik pszichiátriai betegségekkel, függőségekkel, mentális zavarokkal küzdenek, és a hajléktalanellátás szolgáltatásait igénybe veszik, akár utcai gondozó szolgálatokon vagy nappali melegedők ellátottjaiként, akár éjjeli menedékhelyen alvóként vagy átmeneti szálláson élőként. A kísérő intézkedések érintettjei a célcsoportnak szolgáltató hajléktalanellátó szervezetek és azok a szakemberek (pszichiáterek, pszichoterapeuták, csoportvezető mentálhigiénikusok), akik a mentális állapot javítását célzó szolgáltatásokat nyújtják. A célcsoport elérése az együttműködő partner hajléktalanellátó szervezeteken keresztül történik: az étkeztetést nyújtó szállások és az utcai gondozó szolgáltatások hirdetményekkel közzé teszik a kísérő intézkedéseket a hajléktalan emberek számára, és a szociális munkások szóban is tájékoztatják és motiválják ellátottjaikat. A kísérő intézkedések hatásterülete is országos, a szolgáltatás nyújtása legalább a megyeközpontokban és Budapesten néhány helyszínen indokolt.
Kísérő intézkedések. A hajléktalan emberek egészségi állapotának bemutatásából látható, hogy a hajléktalan emberek mentális állapota sokkal rosszabb, mint az átlagnépessé. A projektben nyújtott kísérő intézkedések felzárkózási célúak, a mentális betegek terápiába vételével segítik a hajléktalanságból történő kitörés megalapozását és a felkészítés a kitörést közvetlenül szolgáló, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) megvalósításra kerülő programokban való részvételre. A projektben nyújtott kísérő intézkedések a pszichiátriai betegek, mentális problémákkal, függőségekkel küzdő hajléktalan emberek számára nyújtanak terápiás szolgáltatásokat. A kísérő intézkedések feladata a projektbe együttműködő partnerként bevont hajléktalanellátó intézmények ellátási területén élő, de eddig kezelés alatt nem álló, illetve a betegség kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek elérése, a kísérő intézkedések keretében nyújtott szolgáltatás igénybe vételének megajánlása a mentális betegségek mielőbbi felismerése és a megfelelő kezeléshez juttatás érdekében. A projektben tervezett kísérő intézkedések kulcsa a terápiák közel vitele a hajléktalan betegekhez. A hajléktalanellátás helyszíneire vitt egészségügyi szolgáltatások működőképességét mutatja a területi ellátáson kívüli hajléktalanok háziorvosi rendeléseinek példája, amely OEP finanszírozott háziorvosi rendelés hajléktalan emberek számára. Ezek a rendelések az elmúlt 20 évben fokozatosan alakultak ki, nagyjából országos elterjedéssel. Létrehozásukat a hajléktalanellátó szervezetek kezdeményezték, érzékelve, hogy ellátottjaik nem érik el az egészségügyi alapszolgáltatásokat sem. A rendelési feltételeket (rendelők, felszereltség, műszerek) a hajléktalanellátó intézmények alakították ki, minden esetben hajléktalan szállókra telepítve azokat. Működésüket az OEP finanszírozza. A heti 30 órás hajléktalan háziorvosi rendelések egyenként több ezres betegforgalmat bonyolítanak évente. A „normál” egészségügyi ellátásokkal párhuzamosan kiépített hajléktalan egészségügyi ellátások léte mellet is, és ellene is szólnak érvek. Az ellene szóló érvek a stigmatizáció, izoláció, kis pénzből működő szegény-egészségügy címszavakkal foglalhatók össze, a mellette szóló érvek pedig az ellátatlansággal, a szociális és egészségügyi határterületek miatti tehetetlenséggel. Tény, hogy a hajléktalanság problémájában jelentős részt képviselnek az ellátatlan mentális betegségek és mentális zavarok, mind a hajléktalanság kiváltó okaként, mind a h...
Kísérő intézkedések. A 85b. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek – helyzetük rendezéséig, valamint a 85a. cikk (1) bekezdésében említett területek – nem részesülhetnek nemzeti vagy közösségi támogatási intézkedésekben. ▼M10
Kísérő intézkedések. A jelen megállapodás 4. pontjában meghatározott szállítási időszakok alatt az iskolagyümölcs- program végrehajtásáról szóló 50/2012. (V. 25.) VM rendelet 3. mellékletében meghatározott kísérő intézkedések megvalósításáért felelős szerződő fél: szállító; fenntartó; közösen. A kísérő intézkedések, amelyeket az időszak alatt megvalósít: Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos interaktív honlap létrehozása. Zöldség-gyümölcs termelői csoportokhoz, termelői szervezetekhez, termelőkhöz szervezett tanulmányutak.
Kísérő intézkedések. A 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti kísérő intézkedések alkalmainak száma: ... alkalom Munkafüzet kiosztását vállalom/nem vállalom.

Related to Kísérő intézkedések

  • A hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 6.1.2.1. A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt a hiba elhárításától számított egy évig megőrzi.

  • A hibabejelentés nyilvántartása A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával a hibaelhárítással kapcsolatos valamennyi adatot a hiba elhárításától számított két évig megőrzi. A Szolgáltató a hibabejelentéseket nyilvántartásba veszi, mely nyilvántartás minden hibabejelentésről a következő adatokat tartalmazza: - az Előfizető bejelentése alapján tartalmazza

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése 1./ A szolgáltatáshoz való új hozzáférési pont létesítési ideje: a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80 %-ában teljesített határideje napokban, egy napnál rövidebb határidő esetén órában kifejezve. Új hozzáférés létesítésnek minősül az első hozzáférés létesítés, az áthelyezés, az előfizetőnél további hozzáférés létesítés, ha a létesítés fizikai megvalósítást igényel helyhez kötött előfizetői hozzáférés igénybevétele esetén. Amennyiben a szolgáltató és az előfizető megegyezik, hogy több vonal vagy szolgáltatási tétel megrendelését lépcsőzetesen teljesíti, akkor minden egyes jóváhagyott szállítási időpont külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Amikor egy igénybejelentő többféle helyszínen létesített szolgáltatást rendel, akkor a szolgáltatásnak az egyes helyszíneken történő biztosítása külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Kizárt esetek különösen: − visszavont megrendelések, − az új előfizetői hozzáférési (fizikai) pont létesítése nélküli bekapcsolás, − azok az esetek, amikor a szolgáltatást az előfizetőnek kell aktiválnia (pl. pre-paid szolgáltatás), − ha a létesítés az előfizetői hozzáférési ponthoz való bejutástól függ és ez nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az igénylő halasztást, vagy későbbi időpontot kért a létesítésre.

  • Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) 6.2.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A Vállalkozó jogai és kötelezettségei 10.1. Keretszerződés aláírásával a Vállalkozó kötelezi magát, hogy a Keretszerződésben és a Műszaki leírásban részletezett munkákat a Megrendelő számára az Egyedi Megrendelőkben foglaltak szerint elvégzi és kijelenti, hogy részéről sem a szerződéskötés, sem a teljesítés nem ütközik jogi vagy egyéb akadályba, a szükséges szakértelemmel és feltételrendszerrel rendelkezik.