Könyvtár mintaszakaszok

Könyvtár. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Működését a 2. számú melléklet tartalmazza.
Könyvtár. Neve: MINTA ______ Címe: ______ Telefonszáma: ______ Neve: ______ Titulusa: ______ Telefonszáma: ______ Email címe: ______
Könyvtár. Szakórák megtartására alkalmas helyiség, egyben a lyukas órák alatt tanulóhely, találkozóhely is. Cca. 3000 kötet elhelyezését kell biztosítani, valamint multimédiás dolgozó/tanulóhelyeket kell kialakítani.
Könyvtár. „vállalkozásindítás”
Könyvtár. A könyvtár - mint a többfunkciós intézmény része - a kulturális alapellátás meghatározó szereplője. Kisgyermek kortól idős korig használják szolgáltatásaikat. Az olvasás népszerűsítése az informatikai eszközök egyre terjedő világában nem kis kihívás. A könyvtári intézményegység minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a Kultúra Magyar Városában a tudás, az ismeretátadás hagyományos és modern csatornái egyensúlyban legyenek, melyhez hozzájárul a több mint 66 ezer dokumentum egységgel rendelkező gyűjtemény. A könyvtári tevékenység főbb csomópontjai az elmúlt években: 2013. Xxxxxx Xxxxx Városi Könyvtár 60 éves jubileuma
Könyvtár. Az intézményegység a jövőben is az olvasók magas szintű kiszolgálását hivatott szolgálni minden rendelkezésre álló dokumentummal és technikai fejlesztéssel. Az egyének, családok nehéz gazdasági helyzete miatt a könyvtárban elérhető nyomtatott kiadványok még inkább keresettek lesznek. Továbbra is törekedni fogunk az olvasók minél szélesebb rétegének megszólítására, különös tekintettel a gyermek és ifjúsági korosztályra. Ezt a célt szolgálhatja a „Könyvkelengye”, amelyet a kisgyerekes családok számára szeretnék elindítani. Ugyancsak az olvasóvá nevelést segítheti a könyvtár - óvoda - egyetem közötti együttműködés. A köznevelési intézményeket és az óvodapedagógus hallgatókat is szeretném ebben megnyerni az intézményi munkatársak mellett. Az olvasást népszerűsítő eseményeken kívül változatos programokkal jelenünk meg az év minden időszakában.
Könyvtár. A Pécsi Tudományegyetem Xxxxxxx Xxxxxx Műszaki Kar Könyvtára a Boszorkány utcai telephely C épületében működik, összesen 870 m2 alapterületen. (Olvasóterem, szabadpolcos terem, médiatár, raktárak, irodák együtt) Az olvasótermi és a szabadpolcos részen valamint a médiatárban az ülőhelyek száma összesen 65 fő számára biztosított. A könyvtárban 70 ezer kötet könyv és 30 ezer szabvány található, 140 magyar és 19 külföldi folyóiratot fizetnek elő. A hagyományos dokumentumokon kívül a Központi Könyvtár által előfizetett adatbázisok, köztük az EISZ adatbázisai, segítik az oktatást-kutatást. Pillanatnyilag 20 internetes kapcsolatú számítógép és vezeték nélküli (WLAN) hálózat is működik a könyvtárban, további hat számítógépen pedig egyetlen keresőkérdéssel lehet tájékozódni a PTE összes könyvtárának állományaiban. A könyvtári feladatokat a vezetővel együtt 8 könyvtáros látja el, közülük egy informatikus. A Könyvtár fő gyűjtőköre: a műszaki tudományok, számítástechnika, építészet, építőművészet területe, a mellék gyűjtőkörhöz tartozik a matematika, élettelen természettudományok és a környezetvédelem irodalma. A Könyvtár műszaki szabványokat gyűjt, Dunántúl legnagyobb szabványtárával (30 ezer szabvány) rendelkezik.
Könyvtár. Könyvtárunk nyilvános könyvtárként működött 2018. évben, mint ahogy a korábbi években is. Nyitva tartása nem változott az előző időszakhoz képest. Hétvégi nyitva tartása igazodott a Művelődési ház által szervezett programokhoz, a program által megkövetelt szolgáltatások nyújtásával. Ilyenek voltak a játszóházi foglalkozások, ünnepekre történő felkészülés, különböző versenyeken való részvétel. 2018-ban gyarapításra 436 000 Ft-ot fordítottunk, ami 64%-os növekedés az előző évhez képest. A könyveket a Bookline áruházból rendeltük, illetve a Márai programból szereztük be. Rendeléseinknél mindenkor figyelembe vettük a lakossági igényeket, közkedvelt sikerkönyveket, kötelező olvasmányokat, és szakirodalmat vásároltunk, de természetesen gondoltunk a fiatalabb generációra is, akik mese könyveket kaptak. A kapott illetve vásárolt dokumentumainkat a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszerben dolgozzuk fel és tartjuk nyílván. A könyvtárban található intézményi tereket próbáltuk a lehetőségeinkhez képest elkülöníteni, hogy az olvasó számára a lehető legegyszerűbb legyen az általa keresett kategória megtalálása. Pályázatokon további dokumentum beszerzéseket sikerült elérnünk, így a Márai programból 98 könyvet szereztünk be, a Nemzeti Kulturális Alaptól pedig 50 kötetet kaptunk térítésmentesen. Ugyancsak a Nemzeti Kulturális Alap biztosít számunkra jelentős mennyiségű folyóiratot, amelyek heti, havi, vagy negyedéves gyakorisággal jelennek meg. Ezek a következők: A FÖLDGÖMB, AETAS, ALFÖLD, BALKON, BÁRKA, CSODACERUZA, ÉLET ÉS TUDOMÁNY, ÉLETÜNK, FILMVILÁG, FORRÁS, FÓRUM, GALAKTIKA, HITEL, IRODALOMTÖRTÉNET, IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK, JELENKOR, KABÓCA, KALLIGRAM, KASSAI FIGYELŐ, KORALL, KORTÁRS, KORUNK, KÖNYVHÉT, LÁTÓ, MAGYAR IPARMŰVÉSZET, MAGYAR MŰHELY, MAGYAR NAPLÓ, MAGYAR NYELVŐR, MAGYAR SZEMLE, MOLDVAI MAGYARSÁG, MOZGÓ VILÁG, MŰEMLÉKVÉDELEM, MŰÚT, MŰVELŐDÉS, PANNON TÜKÖR, PRÁGAI TÜKÖR, RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET, SZÉKELYFÖLD, SZÉPIRODALMI FIGYELŐ, SZÍNHÁZ, SZITAKÖTŐ, TERMÉSZET VILÁGA, TERMÉSZETBÚVÁR, TISZATÁJ, TÖRTÉNELMI SZEMLE, TÜCSÖK, ÚJ FORRÁS, ÚJ KÖNYVPIAC, ÚJ MŰVÉSZET, VALÓSÁG, VILÁGTÖRTÉNET, VILIGIA, ZENEKAR, 2000. További pályázatokon és rendezvényeken is próbáltuk népszerűsíteni az olvasást, a könyvtár fontosságát. A GINOP-3.3.1-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében részt veszünk a Digitális Jóléti Programban, melynek eredményeként laptopokat, tableteket, okos telefonokat, projektort, multifunkcionális eszközt (nyomtató, fax, fénymásoló), bel- és ...

Related to Könyvtár

  • Az igénybevétel korlátai A szolgáltatás telefonon nem rendelhető meg. Az átirányított hívás díja két részből áll: a hívó az átirányítást megrendelő Előfizető telefon állomásáig fizeti a hívást, az aktiváláskor megadott másik telefonállomásig felépített hívást pedig a szolgáltatást kérő Előfizetőnek számlázzák.

  • Igénybevétel korlátai A szolgáltatás kizárólag azokon a területeken érhető el, ahol a Magyar Telekom az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltató. A szolgáltatás nyilvános állomásokról nem kezdeményezhető.

  • Késedelmi kamat Szolgáltató jogosult késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot felszámolni Előfizető felé, mely a Ptk.-ban meghatározott mindenkori törvényes késedelmi kamat mértékének felel meg. A késedelmes időszak első napja a számlán feltüntetett befizetési határidőt követő nap. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az Előfizető a számlát nem fizeti be. Késedelmi kamat illeti meg a Szolgáltatót az alaptalanul reklamált, illetve a befizetési határidőt követően megkifogásolt számlák esetében is, a fizetési határidőig be nem fizetett számlaösszeg erejéig. A Szolgáltató által hibásan kiszámlázott és pénzügyileg rendezett tételek esetében – az előfizetői reklamáció jogossága esetén – az Előfizetőt a késedelmi kamattal egyező mértékű kamattal számolt jóváírás illeti meg, a befizetés és az Előfizetőnek való visszautalás közti időszakra.

  • Korlátozási díj Amennyiben a szolgáltatás korlátozására kerül sor és ennek megvalósításához a Szolgáltató helyszíni intézkedése szükséges, korlátozási díj fizetendő.

  • Az osztott erőforrásokra vonatkozó irányelvek A szolgáltató Internet szolgáltatása osztott erőforrásokra épül. Ezeknek az erőforrásoknak a túlzott (indokolatlan mértékű) igénybevétele vagy ezekkel való visszaélés, akár egy előfizető részéről is, minden más felhasználó számára negatív hatást válthat ki. A hálózati erőforrásokkal való visszaélések leronthatják a hálózat teljesítményét, és a jelen szabályzat elveibe ütköznek. Az ilyen visszaélések a szolgáltatás felfüggesztését, illetve megszüntetését eredményezhetik.

  • Az igénybevétel feltételei Amennyiben az azonos Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton az Előfizető több szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatások korlátozására vagy szüneteltetésére az ÁSZF-ben foglalt feltételek szerint kerülhet sor. A végberendezést a Szolgáltató biztosítja és a Szolgáltató tulajdonát képezi. A végberendezés normál hálózati tápellátást igényel (230V), amelyet az Előfizetőnek kell biztosítania. A végberendezés átadásakor a Szolgáltató a Díjszabásban meghatározott mértékű kártérítési díjjal megegyező összegű óvadékot kérhet. Az óvadékból a szolgáltató jogosult a fenti eszközök megrongálódása, elvesztése esetén az őt ért kár összegét levonni,- ideértve a megrongálódás esetén felmerülő javítási költséget is- illetve az őt ért kár összegét beszámítani. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló előfizetői szerződés megszűnt, és az Előfizető a Szolgáltató által átadott eszközöket sértetlenül – ide nem értve a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést - visszaszolgáltatja. Amennyiben óvadék fizetésére nem kerül sor az Előfizető részéről, az Előfizető tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató által számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott és a Szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközöket a szerződés megszűntét követően a Szolgáltató jogosult visszavételezni, amely esetben az Előfizető azonnal, hiánytalanul és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaszolgáltatni. Amennyiben az Előfizető ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy köteles a Szolgáltatót ért kár megtérítésére. A Szolgáltató által végzett létesítést követően, a Szolgáltatás nyújtásához szükséges végberendezés(ek) konfigurációját Előfizető nem jogosult megváltoztatni. Az Előfizető által történő módosításból eredő esetleges károkért, a Szolgáltatásban bekövetkező kiesésért Szolgáltató nem vállal felelősséget. A Szolgáltatás helyreállításáért Szolgáltató jogosult hibaelhárítási díjat felszámolni. A hangszolgáltatás igénybevételéhez DTMF (tone) tárcsázási módú analóg telefonkészülék vagy berendezés használata szükséges.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Korlátozások Az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a Rendelet 12–22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat. (2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. (5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás). (6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.