Közlekedés saját járművel mintaszakaszok

Közlekedés saját járművel. A külső vállalkozó közúti járműveivel a MÁV - START Zrt. területén (közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV - START Zrt. engedélyével ( ……. / 8. sz. melléklet) közlekedhet. Az engedély kiadására jogosult MÁV - START Zrt. szervezetet (vagy munkavállalót) a szerződésben meg kell határozni. Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen. Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV - START Zrt. területén lévő - útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják.
Közlekedés saját járművel. A külső vállalkozó közúti járműveivel a MÁV-START Zrt. területén (közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV-START Zrt. engedélyével (5/8. sz. melléklet) közlekedhet. Az engedély kiadására jogosult MÁV-START Zrt. szervezetet (vagy munkavállalót) a szerződésben meg kell határozni. Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen. Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV-START Zrt. területén lévő - útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják.
Közlekedés saját járművel. 4.3.6.1 A külső vállalkozó kötöttpályás és közúti járműveivel a MÁV Zrt. területén a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó munkavégzéssel összefüggésben (vágányhálózatán, közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV Zrt. engedélyével (8. sz. melléklet) közlekedhet. Az engedélyt – szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – a 4.1.1.9. pont b) és d) alpontjában meghatározott vezető adja ki. Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni. Nem lezárt vágányon (munkaterületen) vonatként közlekedő (menetvonal igényléshez kötött) vasúti jármű közlekedésénél be kell tartani a Hálózati Üzletszabályzatban, valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 52. §-ában meghatározottakat is. 4.3.6.2. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen. 4.3.6.3. Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV Zrt. területén lévő – útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják. 4.3.7.
Közlekedés saját járművel. Az Alvállalkozó közúti járműveivel a MÁV Zrt. területén vágányhálózatán, közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein csak a MÁV Zrt. engedélyével közlekedhet. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot az (engedély jogosítvány, futási bizonylat) a jármű vezetője köteles magánál tartani, és azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható legyen.
Közlekedés saját járművel. 6.4.1. A külső vállalkozó közúti járműveivel a MÁV-START Zrt. területén (közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV-START Zrt. engedélyével (……. / 8. számú melléklet) közlekedhet.
Közlekedés saját járművel. 8.2.1 A vállalkozó a kötöttpályás és a közúti járműveivel a GYSEV Zrt. területén (vágányhálózatán, közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a GYSEV Zrt. engedélyével – közúti jármű esetén behajtási engedéllyel – közlekedhet.
Közlekedés saját járművel. A külső vállalkozó járművével a MÁV Zrt. üzemi területén a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó munkavégzéssel összefüggésben csak a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatósága által kiadott engedéllyel közlekedhet. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, igazolás) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni.
Közlekedés saját járművel. A külső vállalkozó közúti járműveivel a MÁV - START Zrt. területén (közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV - START Zrt. engedélyével ( Az engedély kiadására jogosult MÁV - START Zrt. szervezetet (vagy munkavállalót) a szerződésben meg kell határozni. Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni. A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen. Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV - START Zrt. területén lévő - útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják.

Related to Közlekedés saját járművel

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése 2.9.1. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a Szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a Szerződés módosítására vagy a Szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

  • Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól? Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • Az adatbeviteli hibák javítása - Felelősség a megadott adatok valóságáért Önnek a megrendelés során a megrendelés véglegesítése előtt folyamatosan lehetősége van az Ön által bevitt adatok módosítására (a böngészőben a vissza gombra kattintva az előző oldal nyílik meg, így akkor is javíthatóak a bevitt adatok, ha Ön már a következő oldalra lépett). Felhívjuk a figyelmét, hogy az Ön felelőssége, hogy az Ön által megadott adatok pontosan kerüljenek bevitelre, hiszen az Ön által megadott adatok alapján kerül számlázásra, illetve szállításra az Áru. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a rosszul megadott e-mail cím vagy a postafiókhoz tartozó tárhely telítettsége a visszaigazolás kézbesítésének hiányát eredményezheti és meggátolhatja a szerződés létrejöttét. Amennyiben a Vásárló véglegesítette rendelését és a megadott adatokban hibát fedez fel, akkor a lehető legrövidebb időn belül kezdeményeznie kell a rendelése módosítását. A hibás rendelés módosítását a megrendeléskor megadott e-mail címről küldött levéllel, vagy telefonhívással jelezheti Vásárló az Eladó felé.

  • A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.