KÖZLEKEDÉSPOLITIKA mintaszakaszok

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA. 1. 31992 L 0006: A Tanács 1992. február 10-i 92/6/EGK irányelve a Közösségben egyes gépjármű- kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57. szám, 1992.3.2., 27. o.). A 92/6/EGK irányelv 2. cikkétől és 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2005. december 31-ig a Máltán kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járműveket nem kell sebességkorlátozó készülékkel felszerelni. 2. 31996 L 0096: A Tanács 1996. december 20-i 96/96/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46. szám, 1997.2.17., 1. o.), alábbi utolsó módosítással: — 32001 L 0011: A Bizottság 2001.2.14-i 2001/11/EK irányelve (HL L 48. szám, 2001.2.17., 20. o.). A 96/96/EK irányelv 1. cikkétől eltérve, 2004. december 31-ig a Máltán kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járműveknek az irányelv I. és II. mellékletében felsorolt alábbi kategóriáinak a következő tételeit nem kell műszaki vizsgálatnak alávetni: — az 1–6. járműkategória 5.3. tétele; — az 1–3. járműkategória 6.1.6, 6.2, 7.1, 7.8, 7.9 és 7.10 tétele; valamint — a 4–6. járműkategória 6.2 és 7.5 tétele. 3. 31999 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1999. június 17-i 1999/62/EK irányelve a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187. szám, 1999.7.20., 42. o.). Az 1999/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2004. december 31-ig az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételeket a nemzetközi fuvarozásban részt vevő járművek vonatkozásában Málta esetében nem kell alkalmazni. A fenti időszak alatt a Málta által e járművek vonatkozásában alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimumok 80%-a. A 99/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2005. december 31-ig az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételeket a kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járművek vonatkozásában Málta esetében nem kell alkalmazni. A fenti időszak alatt a Málta által e járművek vonatkozásában alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimumok 65%-a.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA. 1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: – 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-jei 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.). a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Bulgáriában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Bulgáriában. b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó. c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását. A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk (4), (5), és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga ...
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA. 1. 31991 L 0440: A Tanács 1991. július 29-i 91/440/EGK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről (HL L 237. szám, 1991.8.24., 25. o.), az alábbi utolsó módosítással: — 32001 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2001.2.26-i 2001/12/EK irányelve (HL L 75. szám, 2001.3.15., 1. o.). 2006. december 31-ig a 91/440/EGK tanácsi irányelv 10. cikkének (3) bekezdését Magyarország esetében csak az alábbi feltételekkel kell alkalmazni: ⎯ A Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) együttműködik a vasúti vállalkozásokkal a magyarországi import, export és tranzit esetében a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások megkülönböztetés nélküli nyújtása céljából. Az irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott hozzáférési jogot korlátozás nélkül kell biztosítani. ⎯ A Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózat magyarországi teljes éves kapacitásának legalább 20 százalékát a MÁV-on kívüli más vasúti vállalkozások számára kell fenntartani, és valamennyi indulási állomás–célállomás viszonylatban a MÁV-éval összehasonlítható menetidőt kell biztosítani. Az egyes vasútvonalak tényleges kapacitását az infrastruktúra kezelője köteles feltüntetni a vasúthálózat-használati szabályzatban. A teljes éves kapacitás fent jelzett 20 százaléka lefedi a 91/440/EK irányelv 10. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott hozzáférési jogokat. 2. 31992 L 0014: A Tanács 1992. március 2-i 92/14/EGK irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete 2. fejezete II. részének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról (HL L 76. szám, 1992.3.23., 21. o.), az alábbi utolsó módosítással: — 32001 R 0991: A Bizottság 2001.5.21-i 991/2001/EK rendelete (HL L 138. szám, 2001.5.22., 12. o.). A 92/14/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2004. december 31-ig az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeket az Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Moldovában, az Orosz Föderációban, Türkmenisztánban vagy Ukrajnában lajstromozott és az ezekben az országokban letelepedett természetes vagy jogi személyek által üzemeltetett repülőgépek vonatkozásában Magyarországon nem kell alkalmazni. 3. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279. szám, 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: — 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács...

Related to KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

  • Határozatlan időtartamú szerződéshez fűződő kedvezmény A Szolgáltató a mindenkori ÁSZF-ében meghatározottaktól kedvezőbb feltételek mellett biztosíthatja egyes szolgáltatások igénybevételét határozatlan időtartamú szerződésekre vonatkozóan is. Ha a Szolgáltató a már hatályban lévő határozatlan idejű szerződés vonatkozásában az Általános Akciókban foglalt feltételekkel biztosít kedvezményt, akkor az Általános Akciókban megjelölt Előfizetőkkel kötött Xxxxxxxxxx Szerződés tekintetében az adott kedvezmény az Általános Akciókkal módosított ÁSZF hatálybalépésével alkalmazásra kerül. Ha a Szolgáltató a már hatályban lévő határozatlan idejű szerződés vonatkozásában az adott kedvezményt további feltételekhez nem kötött díjkedvezmény formájában, Egyedi Kedvezményként biztosítja, úgy az adott Egyedi Kedvezmény a Szolgáltató értesítésével az Előfizetői Szerződés részévé válik. Amennyiben a kedvezmény az értesítésben meghatározott időtartamon keresztül az ÁSZF-ben foglalt díjakhoz képest alacsonyabb díjazást jelent, az Előfizető elfogadja, és kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató által meghatározott időtartam elteltével a Szolgáltatás az ÁSZF-ben foglalt díjazáson vehető igénybe. Amennyiben az értesítés szerint a kedvezmény határozatlan időtartamon keresztül jelent az ÁSZF-ben foglalt díjakhoz képest alacsonyabb díjazást, a Szolgáltatás a kedvezményes díjon a Szolgáltató ellenkező értesítéséig illetve az Általános Akció feltételeinek módosításáig vagy visszavonásáig vehető igénybe. Az Általános Akciók közzétele, módosítása vagy visszavonása, továbbá az Egyedi Kedvezményekről szóló értesítés megküldése, az ebben foglalt kedvezmények megvonásáról vagy módosításáról szóló Szolgáltatói értesítés nem minősül az Előfizetői Szerződés módosításának. A kedvezmények vagy az akciós feltételek megvonásáról szóló Szolgáltatói értesítést követően az Előfizetői Szerződés annak eredeti feltételei szerint, míg a kedvezmények vagy az akciós feltételek módosításáról szóló Szolgáltatói értesítést követően a módosított kedvezményes feltételek szerint folytatódik tovább.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő, lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szer- ződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, an- nak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

  • Határozott időtartamú szerződéshez fűződő kedvezmény A Szolgáltató a mindenkori ÁSZF-ében meghatározottaktól kedvezőbb feltételek mellett biztosíthatja egyes szolgáltatások igénybevételét, amennyiben az Előfizető határozott időtartamra köt a Szolgáltatóval szerződést. Ha az Előfizető az Előfizetői szerződés megkötésekor a Szolgáltató által közzétett valamely ajánlat (Általános Akció – 7. sz. Melléklet – vagy Egyedi Kedvezmény) alapján olyan kedvezményt vett igénybe, amelyet a Szolgáltató meghatározott szolgáltatási szint igénybe vételéhez és meghatározott időtartamra történő szerződéskötéshez kötött, az Előfizető a kedvezmény összegét elveszti az alábbi esetekben: a) amennyiben az Előfizetői Szerződését a határozott időtartam alatt rendes felmondással megszünteti b) amennyiben az Előfizetői szerződést a Szolgáltató a határozott időtartam alatt az Előfizetőnek felróható okból mondja fel a 12.3.3 és 12.3.4 pontokban leírt okok miatt; ezekben az esetekben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet, a Szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani. c) amennyiben a határozott időtartam alatt az Előfizető az igénybe vett szolgáltatási szinthez képest szerződésmódosítást kezdeményez, valamint, ha határozott időtartamú szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg új előfizetői szerződést köt; d) Prémium szolgáltatások esetében a fentieken túlmenően akkor is, ha annak időtartama alatt az Alap szolgáltatásra vonatkozó Előfizetői szerződés megszűnik. A fenti esetekben az Előfizető a határozott időtartamú szerződéshez fűződő kedvezményt elveszti, és köteles megfizetni az egyedi Előfizetői szerződésben meghatározott kedvezményeknek (melyek lehetnek havidíjból adott, egyszeri díjból nyújtott vagy egyéb kedvezmények) a) a fenti a-b) pontokban meghatározott felmondási idő lejártáig; illetve b) a fenti c-e) pontokban foglalt időpontig igénybevett összegét. A szerződés megszüntetéséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények nem kerülnek alkalmazásra, amennyiben az Előfizetői szerződés a fenti, c) pontban meghatározott okból szűnik meg, és az Előfizető egyidejűleg a Szolgáltatóval új, határozott idejű előfizetői szerződést köt ugyanazon szolgáltatás más szolgáltatási szintjére, és az új határozott idejű szerződést legalább az eredeti szerződés határozott időtartama lejártának időpontjáig fenntartja, illetve az új szerződés tekintetében az a)-e) pontokban meghatározott körülmények az eredeti szerződés időtartamának lejárati időpontjáig nem következnek be. Az eredeti szerződés alapján nyújtott kedvezményt az Előfizető elveszti, ha az így megkötött új szerződés tekintetében az a)-e) pontokban rögzített körülmények valamelyike az eredeti szerződés időtartamának lejárati időpontjáig bekövetkezik. Ilyen esetben a Szolgáltató jogosult az eredeti szerződés - annak megszűnésének időpontjáig - időarányos kedvezményeit, illetve az új szerződés tekintetében igénybe vett időarányos kedvezményeket egy összegben érvényesíteni az Előfizetővel szemben.

  • Karbantartási szolgáltatások A Szolgáltató - az Előfizető részére nyújtott szolgáltatás zavartalanságának és megfelelő minőségének biztosítása érdekében – az igénybe vett hírközlési hálózatot előre meghatározott időszakonként és gyakorisággal, illetve szúrópróba szerűen, mind az előfizetői átadási pont és az előfizetői végberendezés között – ideértve az előfizetőnek használatba adott berendezéseket is –, mind pedig az előfizetői átadási pont és a szolgáltató fejállomása között jogosult ellenőrizni. A Szolgáltató az előfizetői átadási pont és az előfizetői végberendezés közötti szakasz vonatkozásában a hálózat műszaki állapotáról elsősorban az Előfizető bejelentése és az Előfizetőnél telepített berendezések jelzései alapján értesül. A Szolgáltató a hálózat karbantartásáról esetenként, illetve abban az estben rendelkezik, ha az Előfizető indokolt bejelentése vagy a Szolgáltató szakembereinek jelzése alapján a hálózat valamely szakaszának vagy elemének állagára tekintettel, annak karbantartása mutatkozik szükségesnek. Amennyiben a hálózat karbantartása a szolgáltatás szünetelését vonja maga után, a Szolgáltató erről a jelen ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően értesíti az Előfizetőt.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Fagyasztott élelmiszerek megromlása Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

  • Alkalmazandó jogszabályok Jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei valamint az NMHH Elnökének rendeletei az irányadóak.

  • Fogalmi meghatározások Antenna jel: Az Érintéses fizetési technológia szimbóluma.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Jogvédelmi szolgáltatások A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdek- sérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja: • megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, • szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint, • a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg ere- jéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint: – ügyvédi díj A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbí- zási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatá- rozott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet. – jogi eljárások költsége A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizeté- sére vagy előlegezésére. – ellenérdekű fél költsége A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem. – végrehajtás költsége A Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végre- hajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi. – szakvélemény költsége Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvé- leményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult. – fordítási költség Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indo- kolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.