KÖZLÖNY mintaszakaszok

Related to KÖZLÖNY

• Kötbér 13.1. A véghatáridőre nem teljesítés esetén a Vállalkozó késedelmi kötbért tartozik fizetni, a késedelemmel érintett időszak után, melynek mértékét a Szerződésben rögzítik. 13.2. Késedelmes teljesítés esetén a Megrendelő a kötbéren felül a Ptk-ban a szerződésszegésre megállapított, illetve a garancia szerinti igények érvényesítésére is jogosult. 13.3. A Szerződésnek, a Vállalkozó érdekkörébe tartozó, illetve neki felróható okból történő meghiúsulása – ideértve a Megrendelőnek a Ptk. 6:149. 0 – 6:151 § alapján történő elállását is – a Vállalkozó a vállalási díj 30%-ának megfelelő meghiúsulási kötbért tartozik fizetni. A meghiúsulás miatti kárnak a meghiúsulási kötbért meghaladó összegét a Vállalkozó az általános kártérítési szabályok szerint tartozik megtéríteni. 13.4. A Vállalkozó 10 napot meghaladó késedelme esetén Megrendelő jogosult a jelen szerződéstől egyoldalúan, minden őt terhelő jogkövetkezmény nélkül elállni. Vállalkozó köteles a késedelmig megfizetett késedelmi kötbéren felül a jelen szerződés 13.3. pont szerinti összeget is megfizetni. 13.5. Vállalkozó az ÁSZF II. számú mellékletében rögzített szerződésszegési kötbér fizetésére kötelezi magát, az ott meghatározott munkavédelmi szabályszegések, mint szerződésszegés megvalósulása esetére. 13.6. A Megrendelő a jelen fejezet szerinti kötbér típusok összegét a Vállalkozó vállalkozói díjból levonhatja, illetve a Vállalkozó egyéb követelésével szemben a Ptk. szerint beszámíthatja. 13.7. Vállalkozó az ÁSZF III. számú mellékletében rögzített szerződésszegési kötbér fizetésére kötelezi magát, az ott meghatározott e építési napló megnyitására, vezetésére és lezárásának elmulasztása, mint szerződésszegés magvalósulás esetére. A jelen pont szerinti kötbér megfizetése nem mentesíti Vállalkozót a szerződésszegésből eredő egyéb károk megtérítése alól. 13.8. Felek rögzítik, hogy az egyes kötbér nemek egymás mellett is külön – külön alkalmazhatóak, az egyes szerződés szegő magatartásoknak megfelelően és együttes alkalmazás esetén sem kizárt a Megrendelő részéről az egyéb kárainak jelen ÁSZF szerinti érvényesítése. 13.9. Vállalkozó egyéb felelősségi alakzatai: ▪ Kártérítés: Vállalkozó köteles megtéríteni mindazon kárt, melyet vállalkozói tevékenységének végzése során,vagy azon kívül, ő maga vagy a vele jogviszonyban álló harmadik személyek a teljes, nem kizárólagos az alvállalkozó munkájával érintett munkaterületen, vagy az ahhoz tartozó, egyéb helyen a Megrendelőnek vagy harmadik személynek okoznak. A kártérítést a károsultnak közvetlenül fizeti meg, vagy annak következményeit elhárítja. Ha Megrendelő a kár megtérítésére vagy a károkozás következményeinek elhárítására, a kárt Vállalkozó a Megrendelőnek köteles haladéktalanul megfizetni, ellenkező esetben Megrendelő beszámításra jogosult. Az adott munkaterületen a Megrendelőnek vagy harmadik személyeknek okozott kár esetében, ha a károkozó nem megnevezhető, az adott időben és munkaterületen tevékenységet végző Vállalkozók egyetemlegesen felelnek, Megrendelő beszámításra jogosult. ▪ Állásidő: Amennyiben a jelen ÁSZF „Fogalom meghatározások” részében az „Állásidő” fogalmában rögzített okokból Megrendelő harmadik személyek részére állásidő megfizetésére köteles, azt Vállalkozó köteles Megrendelőnek haladéktalanul megtéríteni, ellenkező esetben Megrendelő beszámításra jogosult.

• Irányadó jogszabályok 1. Az ÁSZF-ben és/vagy a Szolgáltatási Szerződésben külön nevesített, vagy nem nevesített, de a Szolgáltató és a Vendég egymás közötti jogviszonyát rendező jogszabályok nem kizárólagos felsorolása a következő: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), b) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.), c) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgáltatási tv.), d) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fogyasztóvédelmi tv.), e) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó tv.), f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), g) a helyi adókról szól 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), h) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szálláshely- szolgáltatási Korm. rendelet).

• Koncentrációs kockázat Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy befektetési eszköztí- pusban összpontosuló (koncentrálódó) befektetés teljes egé- szében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott be- fektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csökkenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció). – Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok föld- rajzilag koncentrálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoportnak, régiónak vagy konti- nensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosul- nak. – Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon iparágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.

• A kötbér mértéke és megfizetésének módja (1) A kötbér a nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött pénzösszeg, a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség. (2) Amennyiben a jelen ÁSZF alapján bármelyik fél kötbér fizetésére köteles, és a kötbérösszeg meghatározásának alapja az előfizetői szolgáltatással kapcsolatban fizetendő valamely díj, úgy ez alatt a díj Egyedi előfizetői szerződésben vagy a Díjszabásban feltüntetett bruttó összege értendő.

• Viharkár Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilomé- tert (15 m/s), a továbbiakban vihar*. – A viharral egyidejűleg • a vihar által megrongált tetőn • a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. – A vihar által elsodort, ledöntött, lesza- kított és a biztosított vagyontárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár. – a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, – az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletke- zett kár, – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár – az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedé- sén keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.

• A kötbér meghatározása, mértéke és módjai 7.5.1. A Szolgáltató által fizetendő kötbér esetei meghatározását és megfizetése módját a 6.2.5.- 6.2.6. pontja tartalmazza. 7.5.2. Az Előfizetőt az Eht. és az előfizetői szerződésekre vonatkozó NMHH elnöki rendelet alapján megillető kötbér mértéke az alábbi: 7.5.2.1. A 2.3.1. pontban meghatározott, illetve a Szolgáltató által a 2.1.1.2.9. b) pontja szerint vállalt határidő elmulasztása esetén a Szolgáltató által fizetendő kötbér összege minden késedelmes nap után a bekapcsolási díj egy tizenötöd része, bekapcsolási díj hiányában az előfizetői szerződés alapján az adott előfizetői szolgáltatással kapcsolatban fizetendő havi előfizetési díj, illetve az előre fizetett szolgáltatások esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének nyolcszorosa. 7.5.2.2. Amennyiben az előfizetői szerződésben foglalt határidő teljesítésére a Szolgáltató műszaki okból nem képes, és ezért az előfizetői szerződést rendes felmondással megszünteti, a Szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől a szerződés megszűnéséig fizetendő kötbér összege a szolgáltatásnyújtás késedelme miatti 7.5.2.1. pont szerinti kötbér fele. 7.5.2.3. Amennyiben a Szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni, melynek összege minden késedelmes nap után az átírás díjának egytizede. 7.5.2.4. Az áthelyezési igénybejelentés Szolgáltató általi elfogadása esetén a meghatározott határidők be nem tartása esetén a Szolgáltató kötbért köteles fizetni, melynek összege minden késedelmes nap után az áthelyezés díjának egyharmada. 7.5.2.5. A hibás teljesítéssel kapcsolatban a 6.1.1.3. pont szerinti értesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén az értesítésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől minden késedelmes nap után az értesítés megtörténtéig az alábbi vetítési alap kétszerese. A hibás teljesítéssel kapcsolatban a hiba kijavítására nyitva álló 6.1.1.4. pont szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a határidő eredménytelen elteltétől a hiba elhárításáig terjedő időszakra az alábbi vetítési alap - négyszerese, ha a hiba következtében az Előfizető az előfizetői szolgáltatást a Szolgáltató által vállalt minőséghez képest alacsonyabb minőségben képes csak igénybe venni, - nyolcszorosa, ha a hiba következtében az előfizetői szolgáltatást nem lehet igénybe venni. A kötbér meghatározásához szükséges vetítési alap a) a hiba bejelentését megelőző hat hónapra az előfizető által az adott előfizetői szerződés alapján a hibabejelentéssel érintett előfizetői szolgáltatással kapcsolatban kifizetett (előre fizetett díjú szolgáltatás esetén felhasznált) díj átlaga alapján egy napra vetített összeg, b) hat hónapnál rövidebb időtartamú előfizetői jogviszony esetén annak teljes időtartama alatt, az adott előfizetői szerződés alapján a hibabejelentéssel érintett előfizetői szolgáltatással kapcsolatban kifizetett (előre fizetett díjú szolgáltatás esetén felhasznált) díj átlaga alapján egy napra vetített összeg, c) ha a hiba bejelentését megelőzően az előfizető az adott előfizetői szerződés alapján a hibabejelentéssel érintett előfizetői szolgáltatással kapcsolatban díjat még nem fizetett, akkor a havi előfizetési díj alapján egy napra vetített összeg. 7.5.2.6. A korlátozás megszüntetésének késedelmes teljesítése esetén a kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után a visszakapcsolási díj egyharmada. Amennyiben a Szolgáltató visszakapcsolási díjat nem számít fel, a kötbér mértéke az előfizetői szerződés alapján az adott előfizetői szolgáltatással kapcsolatban fizetendő havi előfizetési díj, illetve előre fizetett szolgáltatás esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének négyszerese.

• Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

• Az előfizetői szerződés megszűnésének szabályai, következményei 9.15.1. Amennyiben az Előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést jogosult a határozott időtartam lejárta előtt felmondani jogszabályban vagy előfizetői szerződésben biztosított felmondási joga alapján, a Szolgáltató kizárólag a készülékvásárlásból eredő kedvezményeket követeli, ha az Előfizető a készüléket a felmondást követően is meg kívánja tartani, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűz. 9.15.2. Amennyiben az Előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést a határozott időtartam lejárta előtt - jogszabályban vagy előfizetői szerződésben biztosított felmondási joga hiányában - felmondja, vagy a Szolgáltató 9.12.1., 9.12.2. pont szerinti felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a Szolgáltató kizárólag az Előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti - ideértve a készülékvásárlásból eredő kedvezményeket is -, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűz. A jelen pont szerinti jogkövetkezményt a Szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől az előfizetői szerződés megszűnéséig (a felmondó nyilatkozat Szolgáltatóhoz történő megérkezését követő napig) jogosult felszámítani. Ha az Előfizető által megtérítendő összeg csak a szerződés megszűnése után állapítható meg, akkor az Előfizető előzetes érdeklődésére a Szolgáltató ismerteti az összeg megállapításához alkalmazott, az előfizető szerződésére vonatkozó számítási módot olyan részletességgel, hogy az Előfizető az összeget előre ki tudja számítani.

• Jogszabályok A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

• Az Üzletszabályzat hatálya 1.5.1 Az Üzletszabályzat időbeli hatálya annak cégszerű aláírása után az Üzletszabályzat kifüggesztését és a Fióktelep internetes portálján való ezzel egyidejű közzétételt követő ötödik napon kezdődik és határozatlan ideig tart. 1.5.2 Az Üzletszabályzat tárgyi hatálya a Fióktelep és Ügyfelei között létrejött, az Üzletszabályzatban felsorolt tevékenységi körökhöz kapcsolódóan létrejövő szerződésekre és az azok alapján az Ügyfél által adott megbízásokra (egyenként a „Megbízás”, együttesen a „Megbízások”) terjed ki. A Preambulumban rögzítettekre figyelemmel az Üzletszabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Fióktelep valamint a KBC Equitas Zrt. korábbi üzletszabályzatai hatálya alatt létrejött és a jelen Üzletszabályzat hatálybalépésekor még fennálló szerződéses jogviszonyokra is. 1.5.3 Az Üzletszabályzat személyi hatálya a Fiókteleppel szerződéses jogviszonyban álló Ügyfélre – ideértve a KBC Equitas Zrt. korábbi Ügyfeleit, illetőleg meghatározott rendelkezések esetén a leendő szerződő felet is – és a Fióktelepre terjed ki, s ezen személyek tekintetében kötelező. 1.5.4 A jelen szabályzat alkalmazásában Ügyfél az a cselekvőképes természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely részére a Fióktelep befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, és kiegészítő szolgáltatást nyújt. Ügyfélnek minősülnek a KBC Equitas Zrt. jelen Üzletszabályzat hatálybalépését megelőzően hatályban volt üzletszabályzata alapján a KBC Equitas Zrt. korábbi ügyfeleinek minősülő ügyfelek is. Cselekvőképtelen személyek nevében a törvényes képviselő jár el. Korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha annak megkötéséhez a törvényes képviselő hozzájárul. A törvényes képviselő azonosítása az Ügyfél azonosítására vonatkozó szabályok szerint történik. A törvényes képviselő képviseleti joga nem terjed ki az online rendszerek használatára, az azon keresztül történő megbízásadásra. 1.5.5 A Fióktelep felhívja a figyelmet, hogy kiskorú személynek kizárólag akkor nyit számlát, ha a kiskorú öröklés útján szerzett vagyona jóváírása érdekében szükséges. A kiskorú számlája ezt követően zárolásra kerül, amely zárolás azon a napon kerül feloldásra, amikor a kiskorú betölti a 18. életévét. Indokolt esetben, a gyámhatóság hozzájárulásával a zárolás korábban is feloldható. Ilyen esetben a kiskorú törvényes képviselője jogosult a számla felett rendelkezni, azzal a megkötéssel, hogy a képviseleti joga nem terjed ki az online felületek használatára, az azon keresztül történő megbízásadásra. A kiskorú számláján a mindenkori hatályos jogszabályban meghatározott értéket meghaladó ügylet esetén a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, mely jóváhagyás meglétét a Fióktelep jogosult vizsgálni. 1.5.6 A Fióktelepet az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében nem terheli szerződéskötési kötelezettség az Ügyfél vagy a leendő Ügyfél irányában, ennek megfelelően a Fióktelep az Ügyfél, illetőleg a leendő ügyfél kezdeményezése alapján nem köteles velük szerződéses jogviszonyt létesíteni. A Fióktelep valamennyi, a jelen Üzletszabályzatban elérhetőként megjelölt szolgáltatását biztosítja az Ügyfelek részére azzal, hogy a Fióktelep jogosult a szolgáltatásait az általa meghatározott csomagokba csoportosítani és az adott csomagokban szereplő szolgáltatásokat együtt biztosítani az Ügyfél számára. Az Ügyfél jogosult a szolgáltatási csomagokat saját döntése alapján megválasztani. Amennyiben az Ügyfél a számlanyitás követő 30 napon belül nem választ csomagot, akkor automatikusan a Társaság által kínált legalacsonyabb havidíjas csomagba kerül besorolásra. Az Ügyfél jogosult kérni az általa korábban választott vagy Társaságunk által a számlanyitástól számított 30 napos határidő eltelte után beállított csomag megváltoztatását. Az adott hónapban beállított, megváltoztatott díjcsomag a következő hónap első napján lép életbe, kivéve a számlanyitást követő első csomagválasztást, ami haladéktalanul rögzítésre kerül a rendszerben. A csomagok részletes tartalmát a Fióktelep Kondíciós Listája tartalmazza. Az Ügyfél tudomásul veszi és elfogadja, hogy a Xxxxxxxxx nem köteles az Ügyfél által választott csomagban nem szereplő szolgáltatások biztosítására. 1.5.7 Szolgáltatásai elősegítése érdekében a Fióktelep jogosult közvetítőként más befektetési vállalkozás vagy függő ügynök igénybevételére.. 1.5.8 A közvetítők Ügyfelek irányába fennálló eljárási jogosultságainak korlátait az Alapmegállapodás és a Fióktelep Közvetítőkről szóló Hirdetménye tartalmazza.