Irányadó jogszabályok. 1. Az ÁSZF-ben és/vagy a Szolgáltatási Szerződésben külön nevesített, vagy nem nevesített, de a Szolgáltató és a Vendég egymás közötti jogviszonyát rendező jogszabályok nem kizárólagos felsorolása a következő:
Irányadó jogszabályok. 2016. évi LXVIII. törvény - a jövedéki adóról 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról 2015. évi CCXXII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi LVII. törvény – az energiahatékonyságról 2013. évi V. törvény – Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 2006. V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1997. évi CLV. törvény - a fogyasztóvédelemről 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
Irányadó jogszabályok az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Grt.) - a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. tv. - a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név-és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. tv. - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (a továbbiakban: Avtv.) - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (a továbbiakban: Szjt.) - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt.) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tv. (a továbbiakban: Fttv.) - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.)
Irányadó jogszabályok. A Jogviszony megszűnésére, illetőleg megszüntetésére megfelelően alkalmazni kell a Ptk.-t, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (a továbbiakban: Nvtv.), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Lakástv.) a lakásbérlet, illetőleg a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait, összhangban a Helyiségrendelettel, a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012.(III.14.) Főv. Kgy. rendeletettel, és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
Irányadó jogszabályok. Az OTP Travel Kft. által szervezett külföldi utazásokra a Polgári Törvénykönyv uta- zási szerződésekről szóló rendelkezései (Ptk. 6:254. §), az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Kormányrendelet rendelkezései (a továbbiakban: R.).
Irányadó jogszabályok. A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény • 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól • 272/2014 (XI.05.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza. Jelen eljárásban ajánlatkérő a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárja és a részajánlat tétel lehetőségét az alábbiak szerint biztosítja:
Irányadó jogszabályok. Az Értékesítési Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Termékek gyártására, felhasználására vonatkozó egyéb jogszabályok és szabványok rendelkezései az irányadóak.
Irányadó jogszabályok. Bizottság által előírt minta kötelező, elvenni belőle, változtatni nem lehet; intézményi hatókörben kiegészítés lehetséges >> egyeztetés TKA-val
Irányadó jogszabályok. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a tárgyban vonatkozó jogszabályok (elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.), a mindenkori hatályos élelmiszer előállító-, forgalmazó-, szállító és közétkeztetési tevékenységet meghatározó jogszabályok, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. (Vtv.), az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet stb.) és Bérbeadóra vonatkozó belső normák, előírások – közte az ingatlan-gazdálkodásra vonatkozó előírások - az irányadóak. Felek jelen szerződés három eredeti példányát – elolvasás és értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jelen szerződés létrehozására irányuló jogosultságuk birtokában jóváhagyólag írják alá.
Irányadó jogszabályok. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A.§ • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. • A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) kormányrendelet • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény • 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról • 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza. Ajánlatkérő nem engedélyezi, és nem írja elő többváltozatú ajánlat benyújtását. Jelen lejárásban ajánlatkérő a részajánlat tétel lehetőségét nem biztosítja. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indoka(i): Ajánlatkérő megvizsgálta a beszerzését abból a szempontból, hogy a részajánlat tétel lehetősége biztosítható-e, de az gazdasági, műszaki és minőségi, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi szempontot figyelembe véve ésszerűtlen lenne tekintettel arra, hogy a kivitelezési munka egy komplex építmény (művelődési ház és könyvtár) kialakítását szolgálja, így az egy egységet képez. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés 1 (egy) építési engedélyben foglalt feladatok végrehajtására vonatkozik. A különböző munkafázisok egymásra épülnek, a biztonságos és hatékony munkavégzés abban az esetben biztosítható, ha az egy egységként valósul meg. Jelen építési beruházás, olyan gazdasági és műszaki egységet alkot, amely gazdasági műszaki szempontból költséghatékonyabban megoldható az építés részegységekre való szétbontása nélkül, egységes koordinációval. Ajánlatkérő szempontjából továbbá fontos és egységesen kezelendő az érvényesíthető és esetlegesen érvényesítendő jótállási és szavatossági igénye. Így a munkálatok összehangolása egyszerűbb, a javítás és a karbantartás pedig olcsóbb, így költséghatékonyabb a beszerzés.