Irányadó jogszabályok. 1. Az ÁSZF-ben és/vagy a Szolgáltatási Szerződésben külön nevesített, vagy nem nevesített, de a Szolgáltató és a Vendég egymás közötti jogviszonyát rendező jogszabályok nem kizárólagos felsorolása a következő:
Irányadó jogszabályok. Jogvita esetén, valamint a jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen ÁSZF értelmezésére a hatályos magyar jog rendelkezései irányadóak, különös tekintettel - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), - az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.), - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fttv), - a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, - az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet, - a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet, - a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseire.
Irányadó jogszabályok. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A.§ • A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormányrendelet • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény • 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól • 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza.
Irányadó jogszabályok. A Házszabályzatban külön nevesített, vagy nem nevesített, de a Szolgáltató és a Vendég egymás közötti jogviszonyát rendező jogszabályok nem kizárólagos felsorolása a következő: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény(a továbbiakban: Ptk.), - a kereskedelemről szóló2005. évi CLXIV. törvény(a továbbiakban: Kertv.), - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgáltatási tv.), - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fogyasztóvédelmi tv.), - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló2008. évi XLVII. törvény(a továbbiakban: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó tv.), - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló2011. évi CXII. törvény(a továbbiakban: Info tv.), - a helyi adókról szól 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), - az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és az egyéb szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szálláshely- szolgáltatási Korm. rendelet), - az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az adatok ilyen áramlásáról
Irányadó jogszabályok. A Xxxx által szervezett külföldi utazásokra a Polgári Törvénykönyv, a 472/2017. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezései, a jelen szerződési feltételekben foglaltak, valamint a Bono és az utazó között létrejövő egyedi utazási szerződésben foglaltak az irányadók.
Irányadó jogszabályok. A jelen Általános Szerződési Feltételekben, valamint az egyedi Előfizetői Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a mindenkor hatályos jogszabályok és hatósági előírások, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Irányadó jogszabályok. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. • A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) kormányrendelet • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény • 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról • 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről • 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről A részletes fizetési feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza. Jelen eljárásban ajánlatkérő a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárja és a részajánlattétel lehetőségét nem biztosítja. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indoka(i): Ajánlatkérő megvizsgálta a beszerzését abból a szempontból, hogy a részajánlat tétel lehetősége biztosítható-e, de az gazdasági, műszaki és minőségi, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi szempontot figyelembe véve ésszerűtlen lenne tekintettel arra, hogy a kivitelezési munka egy egységet képez, a biztonságos és hatékony munkavégzés abban az esetben biztosítható, ha az egy egységként valósul meg. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés 1 (egy) építési engedélyben foglalt feladatok végrehajtására vonatkozik. A különböző munkafázisok egymásra épülnek, a biztonságos és hatékony munkavégzés abban az esetben biztosítható, ha az egy egységként valósul meg. Jelen építési beruházás, olyan gazdasági és műszaki egységet alkot, amely gazdasági műszaki szempontból költséghatékonyabban megoldható az építés részegységekre való szétbontása nélkül, egységes koordinációval. Ajánlatkérő szempontjából továbbá fontos és egységesen kezelendő az érvényesíthető és esetlegesen érvényesítendő jótállási és szavatossági igénye. Így a munkálatok összehangolása egyszerűbb, a javítás és a karbantartás pedig olcsóbb, így költséghatékonyabb a beszerzés.
Irányadó jogszabályok az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Grt.) - a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. tv. - a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név-és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. tv. - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (a továbbiakban: Avtv.) - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (a továbbiakban: Szjt.) - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt.) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. tv. (a továbbiakban: Fttv.) - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.)
Irányadó jogszabályok. A jelen Üzletszabályzatban nem rendezett kérdésekben a Felügyelet határozatai, a mindenkor hatályos, pénz- és értékpapírforgalmat, a Társaság által végzett befektetési szolgáltatásokat, valamint befektetési alapkezelést (kollektív portfóliókezelést) szabályozó jogszabályi rendelkezések, továbbá valamint a fenti törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltak megfelelően irányadóak.
Irányadó jogszabályok. 2016. évi LXVIII. törvény - a jövedéki adóról 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról 2015. évi CCXXII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi LVII. törvény – az energiahatékonyságról 2013. évi V. törvény – Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 2006. V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1997. évi CLV. törvény - a fogyasztóvédelemről 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról