Másodlagos számlaazonosító mintaszakaszok

Másodlagos számlaazonosító. IV/65. A Számlatulajdonos fizetési számlájának azonosítására a rendelkezésre jogosult - amennyiben a számlatulajdonos Ügyfél ehhez hozzájárult - másodlagos számlaazonosítóként valamely EGT- államra mint földrajzi területre utaló országkódot tartalmazó mobiltelefonszámot, továbbá elektronikus levelezési címet (e-mail címet), az állami adó- és vámhatóság által megállapított adóazonosító jelet vagy adószámot határozhat meg a számlatulajdonos fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál tett bejelentés útján (másodlagos számlaazonosító hozzárendelése). IV/66. A rendelkezésre jogosult - amennyiben a számlatulajdonos Ügyfél ehhez hozzájárult – a Bank (mint a számlatulajdonos fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató) által a bejelentésre meghatározott időtartam alatt bármikor kérheti a bejelentett másodlagos számlaazonosító módosítását vagy törlését a számlatulajdonos fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál. IV/67. A rendelkezésre jogosult, a másodlagos számlaazonosító hozzárendelését, annak módosítását vagy törlését, a Bank által a bejelentésre meghatározott időtartam alatt teheti meg, amely időtartamról az ügyfeleket tájékoztatja. Amennyiben a rendelkezésre jogosult rendelkezési joga megszűnik azon a számlán, amelyre a rendelkezésre jogosult korábban másodlagos számlaazonosítót adott meg, akkor a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogának megszűnésekor a Bank a rendelkezésre jogosult által bejelentett másodlagos számlaazonosítót törli. IV/68. A rendelkezésre jogosult egy fizetési számlához több másodlagos számlaazonosítót is hozzárendelhet, azonban egy adott másodlagos számlaazonosítót kizárólag egy fizetési számlához rendelhet hozzá. IV/69. Akár a számlatulajdonos, akár egyéb rendelkezésre jogosult teszi meg a másodlagos számlaazonosítóra vonatkozó bejelentést, ahhoz mellékelni kell a természetes személy számlatulajdonos hozzájárulását ahhoz, hogy
Másodlagos számlaazonosító. 1.9.1. A rendelkezésre jogosult Ügyfél az Azonnali belföldi forint fizetési megbízást KDB NetBank és KDB PC Kontakt szolgáltatáson keresztül úgy is benyújthatja, hogy abban a Kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma helyett a Kedvezményezett fizetési számlájához hozzárendelt Másodlagos számlaazonosító szerepel.
Másodlagos számlaazonosító. 5.10.1. Másodlagos számlaazonosító hozzárendelése és törlése a Banknál vezetett Számlához
Másodlagos számlaazonosító. 15.1. [Másodlagos számlaazonosító bejelentése, módosítása, törlése] A Főkártyabirtokos és az Adóstárs-Társkártyabirtokos jogosult a Hitelszámla azonosítására másodlagos számlaazonosítóként valamely EGT-államra mint földrajzi területre utaló országkódot tartalmazó mobiltelefonszámot, elektronikus levelezési címet, továbbá az állami adó-és vámhatóság által megállapított adóazonosító jelet vagy adószámot meghatározni (másodlagos számlaazonosító hozzárendelése) a Bankhoz történő bejelentésével, illetve a már bejelentett másodlagos számlaazonosító módosítását, törlését kérni. A másodlagos számlaazonosító módosítására annak törlését követően, új bejelentés útján van lehetőség. A bejelentés, illetve törlés kezdeményezésére a Bank eljárásai szerint, Netbank felületen, vagy papír alapon írásban van lehetőség a Bank internetes honlapján mindenkor elérhető, vonatkozó nyomtatványok hiánytalan kitöltését és azok, valamint a szükséges mellékletek Bank részére történő megküldését, illetve ügyfélszolgálati irodájában történő leadását követően. A Főkártyabirtokos és az Adóstárs-Társkártyabirtokos egy fizetési számlához több másodlagos számlaazonosítót is hozzárendelhet, azonban egy adott másodlagos számlaazonosítót kizárólag egy fizetési számlához rendelhet hozzá.
Másodlagos számlaazonosító. A másodlagos számlaazonosító azonnali átutalás, valamint fizetési kérelem indítására alkalmas, fizetési számlaszámhoz kapcsolt és a megbízásban a fizetési számlaszámot helyettesítő azonosító. Azonnali átutalás esetében a kedvezményezetti számla, fizetési kérelem esetén a fizető/terhelendő számla azonosítására használható. A Számlatulajdonos fizetési számlájának azonosítására a rendelkezésre jogosult – amennyiben vonatkozásában a számlatulajdonos másképpen nem rendelkezik - másodlagos számlaazonosítóként valamely EGT-államra mint földrajzi területre utaló országkódot tartalmazó mobiltelefonszámot, továbbá elektronikus levelezési címet, az állami adó- és vámhatóság által megállapított adóazonosító jelet vagy adószámot határozhat meg vagy törölhet a Banknál tett bejelentés útján a rendelkezés megadására szolgáló banki csatorna (bankfiók, MKB Internetbank (korábban BB), MKB Mobil Appon) erre nyitva álló időtartamának figyelembevételével.
Másodlagos számlaazonosító. A Rendelkezésre jogosult által a Bank útján a Központi adatbázist működtető szervezet részére megadott egyedi azonosító, amely a Számlatulajdonos Fizetési számlájának egyértelmű azonosítására szolgál.
Másodlagos számlaazonosító. A fizető fél jogosult Azonnali Forint Átutalást a Kedvezményezett bankszámlaszámának feltüntetése helyett Másodlagos számlaazonosító megjelölésével benyújtani, amennyiben a kedvezményezett a fizetési számlájához Másodlagos számlaazonosítót regisztrált a központi adatbázist vezető GIRO Zrt-nél a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül.
Másodlagos számlaazonosító. A f izetési számlák azonosítására másodlagos számlaazonosítók adhatók meg, amelyek ugyanúgy a f izetési számla egyértelmű azonosítására szolgálnak, mint maga a bankszámlaszám.
Másodlagos számlaazonosító. A fizetési számlák azonosítására másodlagos számlaazonosítók adhatók meg, amelyek ugyanúgy a fizetési számla egyértelmű azonosítására szolgálnak, mint maga a bankszámlaszám.

Related to Másodlagos számlaazonosító

  • Az ügyfélszolgálat működése, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 20 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény útján, valamint internetes honlapján.

  • Villámcsapás másodlagos hatása Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektro- mos berendezésekben, felszerelésekben és készü- lékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.

  • Az ügyfélszolgálat működése, a panaszok kezelési rendje, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 30 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény és képújságban történő hirdetmény útján, valamint internetes oldalán.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.