Magyarországon. A Bank által üzemeltetett forint és euró töltésű berendezésből: 2,85%, minimum 1 561 Ft Más berendezésből: 2,85%, minimum 1 561 Ft Külföldön EGT államokban11 euróban felvett készpénz esetén12 2,85%, minimum 1 561 Ft EGT államokban nem euróban felvett készpénz esetén, illetve EGT államokon kívül: 5,71 EUR + 1,72 % /tranzakció
Magyarországon. A Bank által üzemeltetett forint és Letiltási díj 0 Ft Pótkártya díj 1.947 Ft euró töltésű berendezésből: 2,85%, minimum 1.438 Ft Más berendezésből: 2,85%, minimum 1.438 Ft Külföldön EGT államokban2 euróban felvett készpénz esetén3 2,85%, minimum 1.438 Ft EGT államokban nem euróban felvett készpénz esetén, illetve EGT államokon kívül: 5,26 EUR + 1,72 %/tranzakció
Magyarországon. A Bank által üzemeltetett berendezésből: 2,85%, minimum 1353 Ft Más berendezésből: 2,85%, minimum 1353 Ft A világ bármely más országában: 4,95 EUR + 1,72 % /tranzakció
Magyarországon. Az atipikus szerződések csoportja nem lezárt, hanem egyre terebélyesedő kategória: véleményem szerint egy néhány éves megszilárdulási és meggyökere- sedési folyamat után az atipikus szerződések közé tartozik majd a kezelési szer- ződés (treatment contract, Behandlungsvertrag) és a merchandising-szerződés.[14] Megjelentek az atipikus és a vegyes szerződések közötti éles határvonalat „elmosó”, relativizáló, ún. ál-atipikus szerződések. Az „ál-atipikus” szerződések közé olyan kontraktusokat sorolok, amik a megállapodások elnevezése és tartal- mának megfogalmazása alapján azt a látszatot keltik, mintha az atipikus szerző- dések néhány csoportismérvének megfelelnének (például az idegen eredetű név; színleg a Ptk. nevesített szerződései közé nem tartoznak; a külföldi gyakorlat szerepe magyarországi meghonosodásukban; a szerződések közös szabályai- nak alkalmazhatósága; főként gazdálkodó szervezetek közötti tartós jogviszony kialakítására köttetnek); valójában pedig vagy vegyes szerződésnek minősíthe- tők, vagy valamelyik nevesített szerződésnek feleltethetők meg. Ide sorolható például a disztribútori szerződés (amely főként adásvételi-szállítási láncolat),[15] vagy a dealeri, outsourcing-, befektetési szerződések.[16] Megfigyelhető a vegyes szerződések alfajainak keveredése is, különösen a típuskombinációs és a sajátos szolgáltatásra irányuló altípusok vonatkozásában; a bírói gyakorlatban az alábbi variációk voltak „tetten érhetők”: [13] Lásd példaként LB Pfv. I/A. 20.446/2001.: szolgalomhoz közel álló, de haszonkölcsönnek nem minősíthető megállapodás kapcsán. [14] Erről részletesen lásd Xxxx: Atipikus szerződések… 18–23. [15] Erről részletesen lásd Xxxx Xxxxx: A disztribútori szerződés, Gazdaság és Jog, 2010/5. sz. 14–19. [16] Erről részletesen lásd Xxxx: Atipikus szerződések… 23–25. ius privatum – határozott időre kötött, plakát kihelyezésére vonatkozó megbízási szerző- déssel vegyes albérleti szerződés,[17] – parkolási rendszer bevezetésére, használatára és üzemeltetésére kötött kont- raktus felhasználási, haszonbérleti elemeket is hordozó, a franchise-szerző- déshez hasonló komplex jogviszonyt lefedő vegyes megállapodás.[18] A tipikus és az atipikus megállapodások csoportjai között pedig, átmeneti képződményként (vegyes szerződésként) ezek mixtúrája tűnt fel: így a számító- gépes program (szoftver) hasznosítására köthető megállapodás, mely vállalko- zási, bérleti, haszonbérleti és lízingszerződési elemeket is tartalmazhat.[19] A fentiekből is látható, hogy a...