Melléképületek mintaszakaszok

Melléképületek. A lakóépülettől kockázatilag is elhatárolható, külön fedélszék alatt lévő, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.).
Sample 1Sample 2Sample 3See All (15)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Melléképületek. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használa- tában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek). Melléképület biztosítása esetén a tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog és vegyes (vályog és szilárd) falazatú, illetve a cserép, pala, nád, fazsindely, szalma, bitumenes, műanyag, fém, bitumenes hullámlemez tetőzetű melléképü- letek biztosíthatók.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (11)
Melléképületek melléképület(ek) a kockázatviselés helyeként meghatározott telek területén. A külön tulajdonba tartozó albetétek területén kívül eső, közös tulajdonba tartozó épületek, építmények, épületrészek, épületszerkezeti és -gépé- szeti elemek a külön tulajdonba tartozó albetétek biztosítási összegén felül annak 10%-áig biztosítottak.
Sample 1Sample 2
Melléképületek. Melléképület esetében biztosítottnak minősülnek:
Sample 1Sample 2
Melléképületek. Melléképület esetében biztosítottnak minősülnek: a) a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl.: istálló, garázs, beálló, kamra, terménytároló, nyári konyha), továbbá b) a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pl.: garázs, beálló, pince tároló helyiségek). a) nád, szalma tetőzetű épületek; b) műanyag, bitumenes hullámlemez (onduline) tetőzetű főépületek; c) fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak; d) a földbe vájt, kikövezetlen falú, illetve falazattal nem védett építmények.
Sample 1Sample 2
Melléképületek. Melléképület esetében biztosítottnak minősülnek: a) a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl.: istálló, garázs, beálló, kamra, ter- ménytároló, nyári konyha), továbbá b) a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pl.: garázs, beálló, pince tároló helyiségek). Melléképületek biztosítása esetén a tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog vagy vegyes (vá- lyog és szilárd) falazatú és cserép, pala, fazsindely, bitumenes, műanyag vagy fém tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Az Épület vagyoncsoport vonatkozásában nem biztosított vagyontárgynak minősülnek: a) nád, szalma tetőzetű főépületek; b) műanyag, bitumenes hullámlemez (onduline) tetőzetű főépületek; c) fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak; d) a földbe vájt, kikövezetlen falú, illetve falazattal nem védett építmények.
Sample 1
Melléképületek. Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló stb.).
Sample 1
Melléképületek. Melléképület esetében biztosítottnak minősülnek: a) a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl.: istálló, garázs, beálló, kamra, terménytároló, nyári konyha), továbbá b) a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pl.: garázs, beálló, pince tároló helyiségek). a) lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakóépületek vagy lakások; b) vállalkozáscéljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például az üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények); c) a földbe vájt, kikövezetlen falú, illetve falazattal nem védett építmények. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselési helyen végzett építési és/vagy szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható káreseményekre, kivéve, ha a biztosítás az ilyen károkra kifejezetten kiterjed (Különös feltételek 5.b.E.). 1. Bármilyen sporttevékenységgel összefüggő kárra, kivéve a Szabadidős sporttevékenységekkel összefüggő károkat, illetve a Különleges sporttevékenységre vonatkozó biztosítási szolgáltatásokat tartalmazó csomagok megvásárlása esetén (ld. „H” Szakasz) a Különleges sporttevékenységekkel összefüggő károkra (ld. a fogalommeghatározások alatt) A Biztosító fenntartja a jogot az egyedi kockázatelbírálásra az alábbi esetekben: a) azon állandóan lakott lakás céljára használt épületek, amelyek falazata könnyűszerkezetes, fa, egészben, vagy részben vályog; b) azon lakóépülethez és lakáshoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek, amelyek falazata egészben, vagy részben vályog. A Szerződő, illetve Biztosított köteles legkésőbb az ajánlattétel napjától számított 5 munkanapon belül a biztosítani kívánt épület minden külső oldaláról és a belső helyiségekről fotót készíteni, valamint a Biztosító által rendszeresített kockázatelbírálási adatlapot kitölteni, majd a Biztosítónak elektronikus úton, az xxxxxx@xxxxxxxxx.xx e-mail címre megküldeni. A Biztosító a kockázatelbíráláshoz szükséges dokumentumok megküldésére vonatkozó szabályokról az ajánlattétellel egyidejűleg a Szerződőt tájékoztatja. Amennyiben a szükséges dokumentumok határidőre nem érkeznek be a Biztosító részére, úgy kockázatvállalásunk az ajánlaton feltüntetett kockázatviselési időponttól nem áll be.
Sample 1
Melléképületek. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabványoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakóépületek falazataként és tetőzeteként elfogadott anyagból szakszerűen megépített épületek. Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizáró- lag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).
Sample 1

Related to Melléképületek

  • Mellékletek A jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi:

  • Melléképület Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartóz- kodást biztosító – a kockázatviselési helyen önállóan léte- sített épület. Melléképületnek minősülnek azok a szilárd aljzattal és tetőzettel rendelkező építmények is, amelyek alapterülete meghaladja az 5 négyzetmétert.

  • MEGHATALMAZÁS külföldi ajánlattevő vonatkozásában

  • Szünetelés A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

  • Fogalmak A jelen szerződési feltételek alkalmazásában:

  • Adatkezelés Továbbképzésben résztvevő hozzájárul, hogy képző intézmény személyes adatait az adatvédelemről szóló jogszabályok szellemében nyilvántartás céljából kezelje és megőrizze az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) előírásai szerint. - Kezelt adatok köre: Jelentkezési lapon, továbbképzési igényt jelző üzeneten, illetve jelen dokumentumon szereplő adatok köre, oktatási azonosítója, és esetlegesen a képzéssel összefüggő adatok, amelyek a képzésben részt vevő személy szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével, a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével, a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak. - Adatkezelés a felnőttképzési szerződés megkötésének dátumától (az adatok keletkezésétől) számított 8-ik év utolsó napjáig: o Adatkezelés célja: a továbbképzési folyamat lebonyolításának elősegítése Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzésen való részvétel és utókövetés o Adatkezelés jogalapja: Jogszabályi felhatalmazás (2013. évi LXXVII. törvény a Felnőttképzésről 21.§) - Adatkezelés a felnőttképzési szerződés megkötésének dátumától és az adatok keletkezésétől számított 8-ik év utolsó napja után: o Adatkezelés célja: Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés utókövetése, új képzési ajánlatok, képzésben résztvevő "garanciális" ügyintézése o Adatkezelés jogalapja: Felnőttképző jogos érdeke - A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a Fktv. 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott vizsgatörzslapok nyilvántartási adatait törli. - Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. - Képzésben résztvevő tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő kontaktórás foglalkozás vagy nem kontaktórás foglalkozás esetén a Felnőttképző a képzés megvalósításának dokumentálása céljából a résztvevők listájáról képernyőfotót készíthet, mely képernyőfotón a résztvevő neve, esetleg arcképe is látható. Résztvevő az elkészített képekkel kapcsolatban semmilyen további igényt nem támaszt.

  • Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

  • Beteglátogatás Amennyiben a biztosított életveszélyes állapota vagy 10 napnál hosszabb tartamú kórházi kezelése miatt haza nem szállítható, a biztosító egy, a biz- tosított által megnevezett, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendel- kező személy részére fedezi a biztosított kórházban történő meglátogatá- sának költségeit. A költségtérítés keretében a biztosító az oda-vissza utazás (saját személy- gépkocsi üzemanyagköltsége, vonat II. osztály, repülőjegy turistaosztály, va- lamint az ehhez kapcsolódó taxi) számlával igazolt költségeit, valamint leg- feljebb 5 éjszakára szóló szállodai költségeket – maximum a kötvényben rögzített összeghatárig – fedezi.

  • Vállalkozó kötelezettségei Vállalkozó magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megrendelőt a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés alapján terhelő kötelezettségeket a jelen Szerződés tárgyát képező munka tekintetében. Ebből következően Vállalkozó köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a Megrendelő kellő időben eleget tudjon tenni a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződésben meghatározott kötelességeinek. Vállalkozó köteles különösen: a) a Megrendelő rendelkezésére bocsátani azokat a dokumentumokat, amelyeket a Megrendelő a fővállalkozói/generálkivitelezői szerződés értelmében a Beruházó felé benyújtani köteles, b) az építési munkahely és az építési körülmények ismeretében a szakmai észrevételeket, megjegyzéseket megfogalmazni a számára átadott tervekkel kapcsolatban, c) írásban azonnal értesíteni a Megrendelőt a közvetlenül hozzá intézett megjegyzésekről és reklamációkról, panaszokról, valamint minden olyan eseményről, amely erre okot adhat, d) tartózkodni attól, hogy a Beruházó részére árajánlatot tegyen a megrendelésre vonatkozólag és attól is, hogy végrehajtson bármely a jelen Szerződésre vonatkozó utasítást, amely nem a Megrendelőtől származik, e) a Megrendelő kérésére, a Szerződés időtartama alatt igazolnia kell alkalmazottja vagy megbízottja szakmai képesítését, egyéb alkalmasságát a jelen Szerződés tárgyát képező megrendelésre vonatkozólag, f) a Megrendelő által megrendelt anyagokat a munkaterületen a Megrendelő képviselőjének távollétében is átvenni, feltéve, hogy arra előzetes felhatalmazást kapott. A Vállalkozó köteles a leszállított terméket átvétel előtt minőségileg és mennyiségileg ellenőrizni, az átvételt a szállítólevélen aláírással és pecséttel igazolni, majd a Megrendelő részére átadni. A Megrendelő raktárhelyiségéből anyagot kivételezni csak a szállítólevél aláírásával és bélyegzővel történő ellátásával lehet, g) az eltakarásra kerülő munkarészről a Megrendelőt munkafázisonként az eltakarás előtt 3 nappal értesíteni és részére az ellenőrzés lehetőségét biztosítani. Amennyiben Vállalkozó ezt elmulasztja, úgy az eltakarást követően is saját költségén köteles biztosítani a Megrendelő számára a megtekintés lehetőségét, h) minden felvilágosítást megadni a jelen Szerződés teljesítéséhez igénybevett munkaerőről és munkaeszközökről, i) az anyagellátásról hozott intézkedések ellenőrzését megkönnyíteni (megrendelések, visszaigazolások), j) beszámolni azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyek a munkaszervezést és a munkavégzést érinthetik, k) kellő időben írásban jelezni kifogásait a munkaszervezést illetően, l) az érintett vállalkozók részvételével folytatandó koordinációs értekezletre és a Megrendelő vagy annak képviselője és a Vállalkozó közötti értekezletre képviselőt küldeni olyan felhatalmazással, hogy képes legyen a munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalára, m) alkalmazkodni az írásos utasításokhoz a jelen Szerződés által meghatározott kötelességeinek keretén belül, n) eltűrni, hogy ellenőrizzék kötelezettségei végrehajtását, o) lecserélni a Megrendelő által kifogásolt Vállalkozóját, helyszíni alkalmazottját, az ajánlattól eltérően alkalmazott technológiáját, eszközeit, anyagait p) tartózkodni a kivitelezéssel kapcsolatban nyilvános közlemények tételétől, illetve reklámok kihelyezésétől, q) a jelen Szerződés tárgyát képező munkálatok elvégzése során a jogszabályoknak megfelelően bejelentett és foglalkoztatott munkaerőt alkalmazni, és ezt esetleges Vállalkozóival szemben is köteles megkövetelni, r) a jelen szerződés teljesítése folyamán (szerződésben, építési naplóban stb.) részére előírt kivitelezési rész-, és véghatáridőket betartani. A Vállalkozó vállalja, hogy a szerződéses feladatai során használt munkagépei műszaki állapota megfelelő, a biztonságos- és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre alkalmasak, az általa biztosított gépkezelők foglalkoztatása jogszerű, az adott típusra érvényes kezelői jogosítvánnyal rendelkeznek. A Vállalkozó a gépek műszaki állapotát havonta köteles ellenőrizni. A Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy amennyiben munkagépei bármelyike meghibásodik, azt 24 órán belül megjavítja, megjavíttatja, illetve pótolja. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a Megrendelőnek – választása szerint – lehetősége van helyette munkagépet biztosítani a Különös Szerződéses Feltételekben meghatározott bérleti díjért. Amennyiben a Megrendelő felajánlja a munkagép biztosítását, a Vállalkozó köteles azt a Különös Szerződéses Feltételekben, illetve az 5/A fejezetben meghatározott feltételekkel igénybe venni. A bérleti díj megfizetésén túl a Vállalkozó teljes körűen vállalja a munkagépek üzemeltetési költségeit, ami magában foglalja a felhasznált üzemanyagot is. A bérleti díj összegét a Megrendelő a Vállalkozónak fizetendő vállalkozási díjba jogosult beszámítani. A Megrendelő fenntartja a jogot a szolgáltatás díjainak megváltoztatására a Vállalkozó informálása mellett, ha a kalkuláció alapját képező bármely költségtényezőben a Megrendelőn kívülálló okokból (adó, hatósági díjak, biztosítási díjak, stb.) pénzügyi változás történik. Vállalkozó vállalja, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény, valamint a tűzvédelemről szóló 1996. XXXI. Tűzvédelmi törvény, és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján az alábbi kötelezettségeknek eleget tesz, és azt a munkavégzés során betartja, illetve betartatja az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002 (II.20.) SzCsM- EüM együttes rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével. Azbeszttel történő munkavégzés esetén a Vállalkozó köteles az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III.23) EüM rendelet előírásainak megfelelően eljárni. Ennek keretében a Vállalkozó különösen: - Biztosítja, hogy a felvonulási területen dolgozók részére a kötelező munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást és a szükséges vizsgáztatásokat elvégzi, illetve elvégezteti, -A munkaterületen helyszíni kockázatértékelést készít és megteszi a szükséges intézkedéseket a megállapított veszélyforrásokból adódó kockázatok elfogadható szintre történő lecsökkentésére, - biztosítja a dolgozó részére a munkakörben előforduló veszélyforrásokkal szemben a kötelezően előírt egyéni védőfelszereléseket, azok használatát és a minőségét rendszeresen ellenőrzi, - ellenőrzi, hogy a felhasznált anyagok, eszközök, szerszámok megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek, - biztosítja, hogy a munkavállalók az időszakos kötelező alkalmassági orvosi vizsgálattal rendelkezzenek, - rendszeresen ellenőrzi a munkahelyek alkalmasságát, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, - biztosítja a dolgozói számára a vonatkozó jogszabályokban előírt, illetve a munka jellegéből fakadóan szükséges higiéniai feltételeket (WC, mosakodás, vízvételi lehetőség, stb.), - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet írásban engedélyezi, illetve elrendeli, szükség esetén jóváhagyatja. - a munkaterületét ellátja a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően előírt tűzoltó készülékekkel, azokat az előírt időközönként ellenőrizteti, - munkabaleset esetén a kivizsgálást és a szükséges intézkedéseket elvégzi, illetve elrendeli. Amennyiben a Vállalkozó a munkabaleset kivizsgálása során a Megrendelő felelősségét valószínűsíti, haladéktalanul köteles a Megrendelőt a kivizsgálásba bevonni, ellenkező esetben semmilyen anyagi-, erkölcsi kártérítésre nem tarthat igényt a Megrendelővel szemben. - gondoskodik arról, hogy a munkaeszközök előírt időszakos biztonsági felülvizsgálat, érintésvédelmi vizsgálat és a megfelelő karbantartás biztosított legyen (amely érvényes a kölcsön adott és kapott termelőeszközökre is), - gondoskodik arról, hogy a munkaterületen az anyagtárolás, anyagmozgatás, a közlekedési utak megfeleljenek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek, - a munkaterületén megköveteli a munkafegyelem betartását. Amennyiben Megrendelő munkavédelemmel kapcsolatos kifogásait, utasításait Vállalkozó 24 órán belül nem hajtja végre, úgy Megrendelőnek joga van a munkát leállítani, a munkavégzésre alkalmatlan dolgozót a munkaterületről – akár véglegesen is – kitiltani, a munkavédelmi hiányosságokat Vállalkozó költségére megszüntetni, mindez azonban nem mentesíti a Vállalkozót a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok betartására irányuló kötelezettsége és ennek jogkövetkezményei alól. A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a szerződés tárgyát képző kiviteli tervdokumentáció és annak mellékletei szerint a kivitelezési munkák közműveket (és ennek keretében különösen távközlési, villamosenergia, víz, csatorna, földgáz, kőolaj, kőolajtermék, egyéb gáz és gáztermék vezetékes szállítására, elosztására, tárolására szolgáló vagy az ehhez szükséges biztonsági létesítményeket a továbbiakban: Létesítmények) közvetlenül vagy közvetve érintik, a Vállalkozó fokozottan köteles figyelembe venni és betartani a biztonsági övezetre vonatkozó, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt előírásokat. A kivitelezési munkák megkezdése előtt a Vállalkozó köteles a Létesítmények biztonsági övezetét - a Létesítmények üzemeltetőjének szakmai felügyelete mellett - kijelölni, annak a kivitelezési tevékenység alatti fenntartásáról, a keresztezett Létesítmények feltárásáról gondoskodni. Ennek során a Vállalkozó kötelezettsége a Létesítmények üzemeltetőjének szakmai felügyeletét megrendelni és annak költségeit viselni. A biztonsági övezet kijelölésének helyességéért a Létesítmények üzemeltetője felelős. Az egyértelműség érdekében a felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, köteles a Megrendelő kárait megtéríteni, ideértve az esetlegesen kiszabott bírságokat is. Közbeszerzési eljárás kapcsán kötött Vállalkozási Szerződés esetén a Vállalkozó köteles mindenféle korlátozástól mentesen lehetővé tenni, hogy az Energia Központ, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az Irányító Hatóság és a Kifizető Hatóság, továbbá az Európai Bizottság, az európai Korrupcióellenes Iroda és az Európai Számvevőszék, illetve egyéb állami vagy uniós szerv vagy hatóság a Vállalkozási Szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat átvizsgálja vagy helyszíni ellenőrzéseken ellenőrizze a projekt kivitelezését és teljes auditot végezzen számlázási vagy bármely más egyéb, a projekt finanszírozásával kapcsolatos dokumentumok alapján. A dokumentumoknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, úgy kell őket rendszerezni, hogy ez segítse az átvizsgálásukat. Ezek a vizsgálatok az átadás- átvételi igazolás kiadását követő hét éven belül történhetnek meg. Vállalkozó vállalja, hogy az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet szerinti adatokat az EKÁER rendszerben rögzíti, azt nem delegálja a Címzett (átvevő) felé.

  • Biztosított, kedvezményezett Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös Feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.