Melléképületek. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használa- tában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek). Melléképület biztosítása esetén a tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog és vegyes (vályog és szilárd) falazatú, illetve a cserép, pala, nád, fazsindely, szalma, bitumenes, műanyag, fém, bitumenes hullámlemez tetőzetű melléképü- letek biztosíthatók.
Melléképületek. A lakóépülettől kockázatilag is elhatárolható, külön fedélszék alatt lévő, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.). Nem állandóan lakott épületnek minősülnek azok az ingatlanok, amelyeket a biztosítottak szezonális jelleggel, illetve valamilyen rendszerességgel rövidebb-hosszabb időtartamig ideiglenesen használnak. Nem állandóan lakott épületnek minősül az az ingatlan is, amelyet 30 napon túl folyamatosan nem laknak. A biztosító a szolgáltatás szempontjából a nem állandóan lakott ingatlant is állandóan lakott ingatlannak minősíti arra az időtartamra, amelyet a biztosított bizonyítottan ott tölt.
Melléképületek. A lakóépülettôl kockázatilag is elhatárolható, külön fedél- szék alatt lévô, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.).
Melléképületek. Melléképület esetében biztosítottnak minősülnek:
Melléképületek melléképület(ek) a kockázatviselés helyeként meghatározott telek területén. A külön tulajdonba tartozó albetétek területén kívül eső, közös tulajdonba tartozó épületek, építmények, épületrészek, épület- szerkezeti és -gépészeti elemek a külön tulajdonba tartozó albetétek biztosítási összegén felül annak 10%-áig biztosítot- tak.
Melléképületek. Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló stb.). A biztosító a szolgáltatás szempontjából az idôszakos tar- tózkodás célját szolgáló ingatlant is tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsíti arra az idôtartamra, amelyet a biztosított bizonyítottan ott tölt. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház, ◆ amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és ◆ amelyben a biztosított ottlakásra berendezke- dett, továbbá, ◆ amelyben a biztosított állandóan és életvitelsze- rûen lakik. A biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik az ingat- lanban, ha legalább az év nagyobbik felében (270 napot meghaladó idôtartam) ◆ aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza, ◆ passzív dolgozó (pl. gyesen lévô, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihe- nésre, alvásra fordított idejét ott tölti.
Melléképületek. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabványoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakóépületek falazataként és tetőzeteként elfogadott anyagból szakszerűen megépített épületek. Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizáró- lag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).