Common use of Mi a biztosítási összeg? Clause in Contracts

Mi a biztosítási összeg?. A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítási összeg pontos meghatározására azért van szükség, mert egy- egy biztosítási esemény bekövetkezésekor ez az összeg lesz a Biztosító szol- gáltatási (fizetési) kötelezettségének felső határa, azaz legfeljebb ennyit fizethet a Biztosító. Nagyon fontos tehát, hogy a biztosítási összeg minden esetben ponto- san – a valóságos viszonyoknak és vagyonértékeknek megfelelően – kerül- jön meghatározásra, hiszen csak így lehet teljes a biztosítási védelem. 1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz- tosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségeit, illetőleg új ál- lapotban való beszerzésének értékét. 2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridőponti újértéke (helyreállítási költsége), a Biztosító aránylagos kártérítést fizet,azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási ösz- szeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A Biztosító nem ér- vényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biztosításra fel- adott vagyontárgyak káridőponti új értékét (helyreállítási költségét)sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpótlási/újra beszerzési értékét (helyreállítási költségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis. 4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak,mely ösz- szeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes szerződés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a Biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. b) az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 5. A Biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatáro- zásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával; c) a C.1. pontban felsorolt kockázatok kizárásával. 6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a Szerződő (Biz- tosított) döntése alapján – a biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi esetben a Biztosító kockázatviselésé- nek felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződésben meghatározott százalékos hányada. Hányadrész-biztosítás kizárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számítógépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Kár esetén a Biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiz- tosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit. Fontos tudni, hogy amennyiben a Szerződésben egy adott szolgál- tatásra (például különleges üveg kárainak megtérítése) külön limit, azaz felső korlát is megadásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa. ⏵Ügyféltájékoztató és általános rendelkezések ⏵Gyakran ismételt kérdések

Mi a biztosítási összeg?. A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a Biztosító Bizto- sító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítási összeg pontos meghatározására azért van szükség, mert egy- egy biztosítási esemény bekövetkezésekor ez a díjszámítás alapja, illetve a biztosított vagyontárgy(ak) teljes megsemmi- sülése esetén ez az összeg lesz a Biztosító szol- gáltatási szolgáltatási (fizetési) kötelezettségének kötelezett- ségének felső határa, azaz legfeljebb ennyit fizethet a Biztosító. Nagyon fontos tehát, hogy a biztosítási összeg minden esetben ponto- san – a valóságos viszonyoknak és vagyonértékeknek megfelelően – kerül- jön meghatározásra, hiszen csak így lehet teljes a biztosítási védelem. 1. Lakásbiztosítás esetében a biztosítási összeget minden esetben a Szerződő köteles meghatározni, a gyakorlatban azonban ehhez a Biztosító segít- séget nyújthat az erre a célra kidolgozott javasolt egységárakkal. Ilyen pél- dául a Biztosító által a hasznos alapterület egy négyzetméterére kalkulált újjáépítési költség. A vagyontárgyak biztosítási összegét biztosítandó épület újjáépítési költsége a szerződő határozza megkialakítá- sától függően a Biztosító által javasolt értéktől lehet magasabb, de alacso- nyabb is. A Ilyen esetben a Szerződő megadhatja, hogy az általa javasolt biz- tosítási összeg nem haladhatja összegre kössék meg a biztosított vagyontárgyak új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségeit, illetőleg új ál- lapotban való beszerzésének értékét. 2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridőponti újértéke (helyreállítási költsége), a Biztosító aránylagos kártérítést fizet,azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási ösz- szeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylikSzerződést. A Biztosító nem ér- vényesíti nemcsak az alulbiztosítás következményeitépüle- tekre, ha annak mértéke nem ha- ladja meg hanem az általános vagy háztartási ingóságokra is megadhat java- solt értéket, azonban az ingóság valós értékét szintén a biztosítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biztosításra fel- adott vagyontárgyak káridőponti új értékét (helyreállítási költségét)sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpótlási/újra beszerzési értékét (helyreállítási költségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis. 4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak,mely ösz- szeg egyben a kártérítés felső határa isSzerződőnek kell meghatároznia. Az egyes szerződés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a Biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. b) alulbiztosítás hátrányos következményeinek elkerülése érdekében java- soljuk az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 5. A Biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatáro- zásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával; c) a C.1. pontban felsorolt kockázatok kizárásával. 6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a Szerződő (Biz- tosított) döntése alapján – a biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi esetben a Biztosító kockázatviselésé- nek felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződésben meghatározott százalékos hányada. Hányadrész-biztosítás kizárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számítógépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Kár esetén a Biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiz- tosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeitajánlott értékek elfogadását. Fontos tudni, hogy amennyiben a Szerződésben egy adott szolgál- tatásra (például különleges üveg kárainak megtérítése) külön limit, azaz felső korlát is megadásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa. Amennyiben a Biztosító által javasolt, négyzetméterre vetített egységárak- tól eltérően, vagy nem a biztosított épület valós, hasznos alapterületét veszik figyelembe a biztosítási összeg számításánál, akkor a Biztosító kár esetén vizsgálja a biztosítottságot és annak jogkövetkezményeit érvé- nyesíti. A biztosítottságot a Biztosító a kárrendezés során ellenőrzi. A biztosítottság vizsgálata azt jelenti, hogy – ha a Szerződő elfogadta a Biztosító által ajánlott újjáépítési költséget, akkor csak a valóságnak megfelelő hasznos alapterületet ellenőrzi, – ha a Szerződő a Biztosító által ajánlott újjáépítési költséget nem fogadta el, akkor az épület kár időponti újraépítési értékét vizsgálja a Biztosító és hasonlítja össze a biztosítási összeggel. Ha a tényleges alapterület több, mint a szerződésben megjelölt hasznos alapterület, vagy a tényleges újraépítési érték nagyobb, mint a biztosítási összeg, akkor ez alulbiztosítást eredményez. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárt csak a biztosítottság vizsgálat során megállapított arányban téríti meg. ⏵Ügyféltájékoztató és általános rendelkezések ⏵Gyakran ismételt kérdések

Mi a biztosítási összeg?. A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a Biztosító Biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítási összeg pontos meghatározására azért van szükség, mert egy- egy biztosítási esemény bekövetkezésekor ez a díjszámítás alapja, illetve a biztosított vagyontárgy(ak) teljes megsem- misülése esetén ez az összeg lesz a Biztosító szol- gáltatási szolgáltatási (fizetési) kötelezettségének köte- lezettségének felső határa, azaz legfeljebb ennyit fizethet a Biztosító. Nagyon fontos tehát, hogy a biztosítási összeg minden esetben ponto- san – a valóságos viszonyoknak és vagyonértékeknek megfelelően – kerül- jön ke- rüljön meghatározásra, hiszen csak így lehet teljes a biztosítási védelem. 1. Lakásbiztosítás esetében a biztosítási összeget minden esetben a Szer- ződő köteles meghatározni, a gyakorlatban azonban ehhez a Biztosító segítséget nyújthat az erre a célra kidolgozott javasolt egységárakkal. Ilyen például a Biztosító által a hasznos alapterület egy négyzetméterére kalku- lált újjáépítési költség. A vagyontárgyak biztosítandó épület újjáépítési költsége a kiala- kításától függően a Biztosító által javasolt értéktől lehet magasabb, de ala- csonyabb is. Ilyen esetben a Szerződő megadhatja, hogy az általa javasolt biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz- tosítási összeg nem haladhatja összegre kössék meg a biztosított vagyontárgyak új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségeit, illetőleg új ál- lapotban való beszerzésének értékét. 2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridőponti újértéke (helyreállítási költsége), a Biztosító aránylagos kártérítést fizet,azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási ösz- szeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylikSzerződést. A Biztosító nem ér- vényesíti nemcsak az alulbiztosítás következményeitépületekre, ha annak mértéke nem ha- ladja meg hanem az általános vagy háztartási ingóságokra is megad- hat javasolt értéket, azonban az ingóság valós értékét szintén a biztosítási összeg 10%-át. 3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biztosításra fel- adott vagyontárgyak káridőponti új értékét (helyreállítási költségét)sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpótlási/újra beszerzési értékét (helyreállítási költségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis. 4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak,mely ösz- szeg egyben a kártérítés felső határa isSzer- ződőnek kell meghatároznia. Az egyes szerződés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a Biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva. b) alulbiztosítás hátrányos következményeinek elkerülése érdekében ja- vasoljuk az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 5. A Biztosító szolgáltatását korlátozhatja: a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatáro- zásával; b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával; c) a C.1. pontban felsorolt kockázatok kizárásával. 6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a Szerződő (Biz- tosított) döntése alapján – a biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi esetben a Biztosító kockázatviselésé- nek felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződésben meghatározott százalékos hányada. Hányadrész-biztosítás kizárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számítógépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Kár esetén a Biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiz- tosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeitajánlott értékek elfogadását. Fontos tudni, hogy amennyiben a Szerződésben egy adott szolgál- tatásra (például különleges üveg kárainak megtérítése) külön limit, azaz felső korlát is megadásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa. ⏵Ügyféltájékoztató Amennyiben a Biztosító által javasolt, négyzetméterre vetített egységárak- tól eltérően, vagy nem a biztosított épület valós, hasznos alapterületét veszik figyelembe a biztosítási összeg számításánál, akkor a Biztosító kár esetén vizsgálja a biztosítottságot és általános rendelkezések ⏵Gyakran ismételt kérdésekannak jogkövetkezményeit ér- vényesíti. A biztosítottságot a Biztosító a kárrendezés során ellenőrzi. A biztosítottság vizsgálata azt jelenti, hogy – ha a Szerződő elfogadta a Biztosító által ajánlott újjáépítési költséget, akkor csak a valóságnak megfelelő hasznos alapterületet ellenőrzi, – ha a Szerződő a Biztosító által ajánlott újjáépítési költséget nem fogadta el, akkor az épület kár időponti újraépítési értékét vizsgálja a Biztosító és hasonlítja össze a biztosítási összeggel. Ha a tényleges alapterület több, mint a szerződésben megjelölt hasznos alapterület, vagy a tényleges újraépítési érték nagyobb, mint a biztosítási összeg, akkor ez alulbiztosítást eredményez.