Monitoring Bizottság mintaszakaszok

Monitoring Bizottság. 1. A Magyar Köztársaság az Irányító Hatóság és - amennyiben az Irányító Hatóság nem ennek szervezetéhez tartozik - a SAPARD hivatal egyetértésével, valamint ezen melléklet 3. Cikkében hivatkozott partnerekkel egyeztetve felállít egy Monitoring Bizottságot, amelynek feladata a Program felügyelete. A Monitoring Bizottság általános szabályként a Program jóváhagyását követő három hónapon belül jön létre. 2. A Bizottság egy vagy több képviselője tanácsadói minőségben részt vesz a Monitoring Bizottság munkájában. 3. A Monitoring Bizottság az Irányító Hatósággal és a SAPARD hivatallal, valamint a Bizottsággal történt egyeztetés után alkotja meg eljárási szabályait. Ezeket az eljárási szabályokat a Monitoring Bizottság első ülésén fogadja el. A Monitoring Bizottság szükség esetén módosíthatja ezeket a szabályokat. Az ilyen módosításokról előzetesen értesítik a Bizottságot. A Monitoring Bizottság Elnökét a Magyar Köztársaság nevezi ki. A kinevezett személynek nem lehet tisztsége a SAPARD hivatalban. 4. A Monitoring Bizottság a Program konkrét céljainak elérése érdekében ellenőrzi a Program végrehajtásának hatékonyságát és minőségét. 5. A Monitoring Bizottság megvizsgálja és értékeli az egyes intézkedésekhez tartozó projektek kiválasztásának és rangsorolásának kritériumait. Amennyiben a Monitoring Bizottság állásfoglalása nem születik meg időben, és ezért a Bizottság az A. Melléklet 3. Cikke (1) bekezdésében hivatkozott Határozatának elfogadása során nem tudja figyelembe venni az állásfoglalást, a Határozat a monitoring bizottsági állásfoglalás figyelembevételével felülvizsgálható, amennyiben azt a Monitoring Bizottság a Határozat megszületését követő egy hónapon belül, vagy a Monitoring Bizottság felállítását követő egy hónapon belül - a kettő közötti későbbi időpontban - megküldi a Bizottságnak. 6. A Monitoring Bizottság rendszeres időszakonként megvizsgálja a Program keretében megfogalmazott célok végrehajtásának előrehaladása érdekében elvégzett munkát. A Monitoring Bizottság ennek a feladatának az ellátásához megkapja az alábbi információkat: a) információ minden olyan ágazatról, ahol a Közösség szintjén nehézségek merülnek fel az értékesítési piacok felkutatásában, b) az elvégzett ellenőrzések eredményei, valamint c) a jóváhagyott és nem jóváhagyott projektek jegyzéke és jellemzői. 7. A Monitoring Bizottság megvizsgálja a Program eredményeit, elsősorban a különböző intézkedésekre vonatkozó célkitűzések végrehajtását, az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi a...
Monitoring Bizottság. A Monitoring Bizottságot jelen Együttműködési Megállapodás aláírását követő hat hónapon belül kell létrehozni. A Monitoring Bizottság szerepét a Szabályzat, különösen annak 4.4 cikke határozza meg.

Related to Monitoring Bizottság

  • A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási díj mértékét a biztosítási szerződés és a biztosítási kötvény (biztosítási fedezettet igazoló dokumentum) tartalmazza. A biztosítási díj kiszámítása a Biztosítónak a szerződés megkötésének időpontjában hatályos díjszabása alapján, a Biztosított életkorának, a Biztosítónál biztosított együtt utazók szerződéskötés időpontjában fennálló számának, a biztosítás tartamának és szolgáltatásainak, valamint a biztosítás területi hatályának a figyelembe vételével történik.

  • A biztosítás létrejötte A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

  • A biztosítás megszűnése Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik: – az alapbiztosítás megszűnése esetén; – a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C); – amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt; – a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén. A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel. (II. Általános feltételek 6) b)) A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

  • A biztosítási díj megfizetése 7.3.1. Határozatlan tartamú szerződés esetén a szerződő havi, negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakoriságot választhat. A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj). A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőleg- ként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával. A díjelőleg megfizetésére a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés olda- lunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjá- ban POS terminálon keresztül van lehetőség. A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási ⏴ Vissza a Tartalomjegyzékhez díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.‌‌ 7.3.2. A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatko- zik. Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidő- szakra eső díj. A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánlaton található. A díjengedményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

  • A biztosított A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan ◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i), ◾ bérlője és bérlőtársa(i), ◾ haszonélvezője

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

  • A biztosító főbb adatai Név: Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság Központi faxszám: +00 (0) 000-0000 Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).

  • A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 5.1. A biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik. 5.2. A biztosítási időszak az alábbi eltérésekkel a naptári hónap. 5.2.1. Az első biztosítási időszak a Biztosítók kockázatviselésének kezdetétől annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az első törlesztőrészlet esedékes. Az első biztosítási időszak tartama legfeljebb 120 nap lehet. 5.2.2. Az utolsó biztosítási időszak annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónapban az érintett Biztosító kockázatviselése megszűnik, és a kockázatviselés megszűnéséig tart.

  • A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.1. A biztosítási szerződés határozat- lan tartamra köthető. 4.2. A biztosítási évforduló a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap. A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza. 4.3. A biztosítási időszak egy év.

  • A biztosítási díj módosítása 6.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biz- tosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nap- pal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordu- lót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni. 6.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), úgy a 6.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módo- sul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosí- tási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.