Más intézményekkel történő együttműködés módja. Az intézmény kapcsolatot tart más szociális intézményekkel, szakellátást nyújtó intézményekkel, egészségügyi intézményekkel és szolgáltatókkal, fogyatékos személyeket segítő szervezetekkel és ellátást biztosító intézményekkel, egyházi szervezetek képviselőivel, karitatív célból alakult helyi, civil szervezetekkel és a rendőrség helyi és járásszékhelyi szakembereivel.
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Lásd Általános rész 4.4, továbbá az alábbiak szerint: A család- és gyermekjóléti szolgálat számára az ágazati szabályozások értelmében alapvető feladat a szolgáltatások szervezése, koordinálása, az észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a veszélyeztető élethelyzetek megelőzése érdekében. A családsegítők számára fontos a szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, ápolása a szakmai munka hatékonyságának előtérbe helyezésével. A szolgálat családsegítői jól működő és hatékony kapcsolatrendszer kialakítására törekszenek. A család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése során figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek - életkörülményeit és szociális helyzetét, - a gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, - a gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. - a jelzőrendszer részét képező, a szociális és gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, - az intézkedésről tájékoztatja a jelzést tevőt, - fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt a problémája megoldása érdekében. - Évente legalább 6 alkalommal, illetve szükség szerint esetmegbeszélést szervez a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. Célja a veszélyeztetettség okainak feltárása, a problémák időben történő felismerése, valamint a megoldási javaslatok kidolgozása, feladata a településen élő gyermekek szociális helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség, és a kiváltó okok felismerése, megoldási lehetőségek kidolgozása, és a településen élő gyermekek gyermekjóléti vagy egyéb szociális ellátások iránti szükségleteinek feltérképezése. - A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer munkáját működési szabályzat rögzíti, feladatait éves intézkedési terv alapján végzi, amelyet minden év március 31-ig elkészít. - A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat minden év február 28-ig tanácskozást szervez, amelyen átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település szociális és gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. A család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, ...
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Lásd Általános rész 4.4, továbbá az alábbiak szerint A Szociális Szolgáltató Központ jól kiépített jelzőrendszert működtet, ezért az igények jelzése történhet: - önkéntes, maga a szolgáltatást igénybevevő vagy törvényes képviselője által - házi orvosok jelzése alapján, - más egészségügyi szolgáltatók által, - magánszemélyek, hozzátartozók, - civil szervezetek, családgondozók jelzése, - önkormányzati képviselők jelzése, - szociális iroda munkatársainak jelzése alapján. - Az étkeztetés ellátásáról a jelzőrendszerben működő intézmények, szervezetek, szakemberek tájékoztatása - Az étkeztetés ellátásáról a célcsoport és a város lakosságának tájékoztatása.
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Lásd Általános rész 4.4, továbbá az alábbiak szerint: A Szociális Szolgáltató Központ jól kiépített jelzőrendszert működtet, és rendszeres kapcsolatot tart: - a háziorvosi szolgálatokkal, kórházak szociális szakembereivel, szükség szerint más egészségügyi szolgáltatókkal, szociális intézményekkel, - közösségi ellátást nyújtó szolgáltatókkal a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása érdekében, - Önkormányzatok szociális irodáival, civil szervezetekkel, - szakmai tapasztalatszerzés céljából elsősorban a megyében működő, házi segítségnyújtást biztosító intézményekkel, - oktatási intézményekkel. Az intézmény lehetővé teszi a szociális gondozó és ápoló képzésben résztvevők szakmai gyakorlatát, együttműködik a képzést végző szervekkel. - A házi segítségnyújtás ellátásáról a jelzőrendszerben működő intézmények, szervezetek, szakemberek tájékoztatása. - A házi segítségnyújtás ellátásáról a célcsoport, és a város lakosságának tájékoztatása.
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Lásd Általános rész 4.4, továbbá az alábbiak szerint: A Szociális Szolgáltató Központ jól kiépített jelzőrendszert működtet, és rendszeres kapcsolatot tart: - az intézmény keretein belül működő egyéb ellátási formákkal, valamint (háziorvosok, család- és gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, étkeztetés, iskola, óvoda, egyház, egyházak képviselői, a városban működő nyugdíjas klubok). A lelki gondozás megvalósítása érdekében rendszeres az együttműködés az egyházzal. Az intézmény folyamatosan együttműködik, munkánkat összehangoltan végezzük a szakmai munka hatékonyságának érdekében, - szakmai tapasztalatszerzés céljából elsősorban a megyében működő, idősek nappali ellátását biztosító intézményekkel. Az intézmény lehetővé teszi szociális gondozó és ápoló képzésben résztvevők szakmai gyakorlatát, együttműködik a képzést végző szervekkel.
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Az intézményegység dolgozói számára fontos a szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, ápolása a szakmai munka hatékonyságának előtérbe helyezésével. A házi gondozónők jól működő és hatékony kapcsolatrendszert alakítottak ki helyi szociális intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal. A házi segítségnyújtás során a szociális gondozó együttműködik: • A háziorvosi szolgálattal, • A kórházi szociális munkással, • A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel, A szociális gondozó a gondozási feladatokat a gondozói körzetben végzi.
Más intézményekkel történő együttműködés módja. Intézményünk folyamatosan törekszik arra, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerét továbbra is bővítse. Célunk, hogy élő kapcsolatot ápoljunk közeli és távoli társadalmi környezetünkkel egyaránt. Rendszeres kapcsolatot tartunk a fenntartóval, a különböző érdekképviseleti szervekkel, karitatív szervezetekkel és egyházakkal is élő kapcsolatunk van. Szakmai munkánk minőségének javítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a különböző gyógyászati segédeszköz forgalmazó cégek képviselőivel is, melynek eredményeképpen folyamatosan bővítjük az ápolást segítő eszközeink számát.