Módszerek. 1 . Nervus vagus bilaterális antidrómos elektromos mgerlcscvcl kiváltott szisztémás gyulladásgátló hatas vizsgálata patkányon Kísérleteinket 200-240 g súlyú nőstény Wistar patkányokon végeztük, melyeket patogénmentes környezetben, 24-25 "C-os hőmérsékleten a PTE állati lázában neveltek. Altatáshoz natrium thiopenthalt (Trapanal, 100 mg/kg, i p ) használtunk A primer neurogén gyulladás kiváltására nyaki feltárásból végzett kétoldali n. vagus átmetszést követően, az idegek perifériás csonkjának antidrómos irányú elektromos ingerlését (20 V, 1 ms, 8 Hz, 20 min) alkalmaztuk. A paraszimpatikus vegetatív hatások kivédésére az ingerlés megkezdése előtt 10 perccel atropin (2 mg/kg, i.v.) előkezelést alkalmaztunk, amely mellett a fenti vagusingerlés nem okozott szignifikáns vérnyomásváltozást. Vizsgálatainkban a kétoldali vagusingerlés hatását vizsgáltuk egy távolabbi területen, a lábhátakon létrehozott második; neurogen gyulladásra. Mindkét oldali natso végtagot akutan denerváltuk (n. saphenus és n. ischiadicus átvágása 30 perccel a kísérlet előtt) ezzel megakadályozva a nociceptív reflexválaszokat. A másodlagos gyulladást a lábhátak bőrében, paraffinolajban oldott 1 %-os mustárolaj helyi ecsetelésével váltottuk ki, ami a capsaicin- érzékeny C-polymodális nociceptorok orthodrómos irányú szelektív kémiai izgatásával vált ki vazodilatációt és plazma extravazációt (Jancsó és mtsai, 1967). A gyulladás okozta plazma extravazációt Evans kék akkumulációs módszerrel határoztuk meg. .Az állatok a gyulladás kiváltása előtt 10 perccel vénás kanülön keresztül Evans kék festéket kaptak 50 mg/kg dózisban. Mivel ez a festék kötődik a plazma albuminhoz, a gyulladás helyén kilépve az érpályából a gyulladt szövetben történő akkumulációja arányos a plazma extravazáció mértékével. A mustárolajecsetelés után 20 perccel az állatokat elvéreztettük, a lábháti bőröket lemetszettük, majd 72 órás formamid extrakció után 620 nm-en fotométerrel meghatároztuk az extravazálódott festék mennyiségét. Az eredményeket pg/g egységben, nedves szövetsúlyra vonatkoztatva adtuk meg. A vagusingerlést a lábháti gyuiladaskeitő stimulus alkalmazásával egyidöben. iiietve egy másik kísérleti csoportban 5 perccel korábban kezdtük. A kontroll csoportban a lábháti neurogén gyulladást megegyező módon váltottuk ki, de a n. vagusokat csak átmetszettük. Egy külön kísérleti csoportban a vagusingerlést 10 perccel megelőzően ganglionblokkoló hexamethonium (5 mg/kg, i.v.) előkezelést alkalmaztunk, azzal a céllal, hogy a...
Módszerek. A kísérleteket 1 g/kg, i.p. urethannal altatott nőstény Wistar patkányokon végeztük, mely narkózis alkalmas chemonociceptív vegetatív reflexválaszok tesztelésére. Chemonociceptív inger (capsaicin) hatására urethan narkózisban szisztémás vérnyomásemelkedés (presszor válasz), szívfrekvencianövekedés és légzésszámfokozódás jön létre. A bal juguláris vénát és a jobb oldali artéria carotist megkanüláltuk a vénás anyagadás, illetve capsaicin injektálás céljából. T-tracheatubust alkalmaztunk a mesterséges lélegzetés (első csoport), illetve a légzésfrekvencia regisztrálása céljából, A vérnyomás, valamint szívfrekvencia változásait a bal oldali artéria carotisba helyezett kanülön keresztül,
Módszerek csoportba osztva: 1. kontroll, 2. i.v. 50 mg/kg streptozotocinnal kezelt, 4 hetes diabeteses csoport, 3. i.v. 50 mg/kg streptozotocinnal kezelt, 8 hetes diabeteses csoport. In vitro peptidfelszabadítási kísérletek az 1. és 2. csoportokban, in vivo kísérletek mindhárom csoportban történtek.
Módszerek. A kísérletet natrium thiopenthallal altatott (Trapanal, 100 mg/kg, í.p.) 200-220 g súlyú hím Wistar patkányokon végeztük.
Módszerek. Kísérleteinkhez 200-240 g súlyú nősténv Wistar patkányokat natrium pentobarbital ("Nembutal, 40 mg/'kg, i.p.) altatásban elvéreztettünk. Tracheáikat kimetszettük es szervfürdőben az előzőekben leírt (II./I. fejezet) módon 60 perein, perfundáltuk (! ml/perc). Az átaramlas leállítása után a kamrákban levő oldatot 8 percenként 3-szór iecsereive frakciókat gyűjtöttünk (ingerlés előtti - ingerelt - ingerlés utáni). Az elektromos téringerlést 40 V, 0.1 ms paraméterekkel a második periódus 5. percében kezdtük különböző frekvenciákkal: (0.5 Hz, 200 s), (2 Hz, 50 s), (2 Hz, 150 s), (10 Hz, 30 s), illetve (10 Hz, 120 s), hogy páronként különböző frekvenciákkal azonos impulzusszámot adjunk le. Kémiai ingerlésre capsaicint (1 Ú's- 10"' M), RTX-t (10'10-10"7 M) valamint piperint adtunk a rendszerhez. Az RTX esetén egy középdózisnál (10"s M) 6 frakciót gyűjtöttünk, azaz az expozíciót követő kimosás után még 32 percig követtük a felszabadulás dinamikáját. Az akut deszenzitizáció létrehozása különböző dózisokkal végzett 30 perces capsaicin (10"8-10‘5 M), illetve RTX (1 O'10- 1O’7 M) előmosással történt, ami után elektromos téringerléssel (40 V, 0.1 ms, 10 Hz, 120 s) váltottunk ki peptidfelszabadulást és a gátló hatást az elektromos téringerlés kontroll értékéhez viszonyítva számoltuk. Capsaicin akut deszenzitizáló hatását kémiai ingerrel, 10"7 M capsaicinnel kiváltott neuropeptid felszabadulásra is megvizsgáltuk. A mintákat jégbe hűtött csövekbe gyűjtöttük és a kísérlet végén a légcsődarabok nedves súlyát lemértük. A frakciók SP, CGRP és szomatosztatin koncentrációit specifikus RIA módszerek segítségével határoztuk meg (Németh és mtsai, 1996, 1998a, 1999). A peptidek mennyiségét fmol/mg egységben, nedves szövetsúlyra vonatkoztatva fejeztük ki (n=6 minta/csoport). Az eredmények statiszikai értékelése Student-féle páros és páratlan t-teszttel történt. Statisztikailag szignifikánsnak P<0.05 esetén értékeltük az adatokat ( * P< 0.05, ** P< 0.01). F.redménvek
Módszerek. 1. A lelki elsősegély telefonszolgálat munkatársai lehetnek önkéntesek, vagy állandó fizetett dolgozók; de az önkénteseknek lényeges szerepet kell kapniuk. Az önkéntesek és az állandó munkatársak egy munkaközösséget alkotnak.
Módszerek. 1. A gyorsaságfejlesztés módszerei, a/ közvetlen módszer: - maximális sebességű futások, b/ követett módszer: - futótechnika javítása /futóiskola, szubmaximális futások, koordináció/, - izmok nyújtása, - gyorserő növelése, - lépésfrekvenciát, lépéshosszt növelő gyakorlatok.
Módszerek. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat meg tudjuk valósítani. A program során használt módszereink: • Tapasztalatszerzés • Kooperatív tanulási technikák. • Játékok. • Modellezés. • Projektmódszer. • Közösségépítés. • Művészi kifejezés. Lehetőségeink szerint fejlesztjük a környezeti neveléshez kapcsolódó audiovizuális könyvtárunkat. Tanáraink és diákjaink számára is lehetőséget adunk a multimédiás eszközök használatára, belső továbbképzéseinkkel támogatjuk, hogy pedagógusaink minél szélesebb körben legyenek képesek a korszerű számítástechnikai eszközök szakszerű használatára. Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média – irodalomban kritikusan a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Lényeges számunkra, hogy az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adni írásban és szóban egyaránt. • Kiselőadások tartása. • Házi dolgozat készítése. • Iskolarádió felhasználása. • Faliújságon közölt információk készítése. • Környezetvédelmi cikkek feldolgozása. • Környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása. • A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése.
Módszerek. Az előválogatás során a területileg hiányos, valamint a fejlettséggel nyilvánvaló kap- csolatban nem álló indikátorokat kiszűrtük (például a már említett gyermekarányt). Az adott időmetszetre (1330, 1720, 1786, 1D10, 2010) vonatkozó kompozit fejlettsé- gi térképek előállításánál azonban figyelembe kellett venni a távlati cél, az időbeli összehasonlítás peremfeltételeit is. Mivel a közös indikátorok az 5 időmetszetben az adó, illetve jövedelem típusú indikátorokra szűkültek, világos volt, hogy az összehasonlítás során nem használhatjuk ugyanazt a (közös) indikátorhalmazt. Xxxx- xxxx megoldásként alkalmazhatnánk páronként közös indikátorkészletet. Ez 1D10 és
Módszerek. Akkor megfelelő a pedagógus módszerválasztása, ha az a gyerek számára a saját érettsége szerinti nyugodt fejlődést biztosítja, valamint természetes úton ad lehetőséget a tapasztalásra, a gyerek cselekvésére, mozgására. A módszerek megválasztását a gyermek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásokat a mindenkor adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelő-képességük. Tartósabbá válik figyelmük, emlékezetük. Gazdagodik fantáziájuk. Fejlődik beszédük, gondolkodásuk. Képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. Szociálisan és mentálisan iskolára éretté válnak.