Pénzügyi korlátok. A Központi szerződő félnek jogában áll minden egyes tagtól pénzügyi biztosítékot kérni. A KP tag nem adhat be olyan megbízást, amelynek teljesítése esetén a Központi szerződő fél rendelkezésére bocsátott pénzügyi biztosíték nyújtotta fedezetet túllépné. A KP tag számára megállapított és a Központi szerződő fél rendelkezésére bocsátott pénzügyi biztosítékok alapján a KP üzemeltető a Központi szerződő fél bevonásával limitet állapít meg minden tagra. A KP üzemeltető vagy a Központi szerződő fél köteles visszautasítani azokat a vételi megbízásokat, amelynek teljesítése esetén a tag túllépné a számára megállapított limitet. A KP üzemeltető a megállapított pénzügyi fedezetre elvégzi a beadott vételi ajánlatok fedezetének az ellenőrzését. Ha egy újonnan beadott vételi ajánlatban szereplő mennyiség és ajánlati ár szorzataként képzett érték és az adott tag korábban beadott vételi ajánlatainak összevont értéke meghaladja a tagra vonatkozatott pénzügyi fedezet összeget, a KP üzemeltető visszautasítja az ajánlat elfogadását. A fedezetvizsgálat során a tag valamennyi termékre vonatkozó ajánlatát össze kell vonni. Piaci árra szóló vételi ajánlat esetén az ajánlat értékét az ellenoldali legjobb ajánlatban szereplő ár figyelembevételével kell megállapítani. Ha egy vételi ajánlat alapján kötés születik, akkor a megfelelő szerződéses értékkel csökkenteni kell az érintett tag limitösszegét. A limitszámítás alapját jelentő limitfedezettség meghatározásának szabályait a Központi szerződő fél mindenkori hatályos Általános Üzletszabályzata tartalmazza.
Pénzügyi korlátok. Megfelelő szakemberek/pedagógusok hiánya Egyéb emberi erőforrás korlátok (munkaerőhiány) A projekt nem volt jól kitalálva lemorzsolódás 1,71 1,08 1,15 0,97 1,15 digitális fejlesztés 1,25 0,83 0,79 0,72 0,78 infrastrukturális 1,71 2,03 1,06 1,7 0,73 MTMI 2,09 0,97 1,07 1,27 0,88 egyéb 2,4 1,33 1,02 1,07 1,04 átlag 1,71 1,11 1,03 1 0,98 Nem tudja megítélni % 5,7 14,5 4,9 5,3 10,2 Nem válaszolt % 2,3 2,5 2,8 2,6 2,8 Szignifikáns Igen Igen Nem Igen Nem megjegyzés: pirossal jelölve az átlagnál magasabb értékeket ▪ Az EFOP-3.1.5-16-os projekt végrehajtási tapasztalatai A vizsgált konstrukciók szakmai vezetőivel és intézményi megvalósítóival készült interjúk és fókuszcsoportok tanúsága szerint, a célcsoport meghatározásának és az intézmények bevonásának a módja végig rányomta a bélyegét a projektek megvalósítására is. Az EFOP-3.1.5 projekt szakmai vezetőjének elmondása szerint, igaz ugyan, hogy a projektbe nem önkéntesen kerültek be az intézmények, de a megvalósítás során már tartalmi besorolási döntéseket is hozhattak. A felhívás szerint ún. féléves előkészítő szakasszal indult a munka, amelyben elkészült az intézményi helyzetelemzés, intézményifejlesztési terv és egyfajta intézkedési terv. Ebben az időszakban az intézmények rendelkezésükre bocsátott sablonokból próbálták kiválasztani, hogy ő rájuk mi vonatkozik. A kiválasztott 300 intézményből, a mentorok, iskolánként három fővel kezdtek el dolgozni. Ezután az adott intézmény dönthette el, hogy a továbbiakban a tantestületből hány fő kapcsolódik be a megvalósítási folyamatba. „A kooperatív tanulásszervezés alapelvei mentén szétválasztották az egyes iskolai szereplőket. Az intézményi vezető az az esélyegyenlőséghez, tanügyigazgatáshoz, oktatási szegregációhoz kapcsolódó jogszabályokat, adatokat ismerte meg. A helyettese az a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó A projektben 2018 nyarán jutottak el a fejlesztési terv témaköréig. Akkor az intézmények eldönthették, hogy a három főn kívül még hány főt vonnak be. Maximum 8 főt vonhattak be, s így alakult ki a 3 fő fejlesztési csomag, az ún. belépő, átfogó és haladó. Azok az intézmények, amelyek az oktatási szegregációban érintettek voltak, ők csak a belépő plusz csomagot választhatták, mivel erőforrásaikat kötelezően az esélyegyenlőségi témakörre kellett fordítaniuk.