Saját vagyontárgyak a) Tárgyi eszközök: • épületek, építmények, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel és burkolatokkal; • mûszaki berendezések, gépek, jármûvek; • egyéb berendezések, felszerelések; • beruházások.
Biztosított vagyontárgyak A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek: • elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hét- végi ház, présház, tanya stb.); • saját tulajdonú (társasházi, szövet- kezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is); • vállalkozás célra használt épületrész a főépületben. • a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő vállalkozási vagy nem vállalkozási célra használt melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.); • a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrész- leten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal feltün- tetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.); • különálló szilárd falazatú, épített medence; • lakás esetén a lakással egy épület- ben található, a biztosított tulajdo- nában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek). Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettarto- zékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint épület- üvegezéseire is. • építmények (vízóraakna, kerítés stb.), • a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig, • a szövetkezeti ház tulajdoni törzs- lapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szö- vetkezeti ház összes lakása arányá- ban. Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak: • az építés alatt álló épületekben elhe- lyezett, betárolt, beépítésre váró épü- letgépészeti berendezések, építő-, segéd- és kiegészítő anyagok; • a földbe vájt, kikövezetlen falú épít- mények; fóliasátrak,ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak; • a medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.
Biztosított vagyontárgy Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű). Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérjárműként, nem- zetközi fuvarozásra vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi).
A biztosított vagyontárgyak Biztosított vagyoncsoport Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak Épületek, lakások, melléképületek · az elkészült és az építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya stb.), teljes állaga, · melléképületek (istálló, ól, garázs, terménytároló) teljes állaga, · különálló szilárd falazatú medence, · építmények (vízóraakna, kerítés stb.), · épülettartozékok, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, · saját tulajdonú (társasházi, szövetkezeti) lakás, · bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is), · lakás esetén a biztosított tulajdonában és kizárólagos használatában levő tárolók és egyéb helyiségek, · a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig, · a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szövetkezeti ház összes lakása arányában. · vállalkozás célú épületek, lakások, melléképületek, · az építés alatt álló épületekben elhelyezett, betárolt, beépítésre váró építő, segéd és kiegészítő anyagok, · a központi antennarendszer, · a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények, · fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg és hajtatóházak. Ingóságok Ingóságfajtánként biztosítási összeggel megjelölt, be nem épített minden olyan ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén tartozik a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe. Az ingóságok fajtái: · értékőrző vagyontárgyak · háztartási ingóságok · a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek, az igazolvány és az egyéb okmányok, · a kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatállomány, · a motoros járművek, valamint ezek alkatrészei, segédanyagai, · a gépjárművek, a vízi és a légi járművek, a lakókocsi és az utánfutó, valamint ezeknek a „Gépjárműtartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozékai, alkatrészei, segédanyagai. Értékőrző vagyontárgyak · a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, · az érmék, · a bélyegek, · a képző és iparművészeti alkotások, · a művészi értékű porcelánok, · a valódi szőrmék (az irha kivételével), · a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, · gyűjtemény: azoknak a vagyontárgyaknak a csoportja, amelyek egyediségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek. · garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy más nem lakás céljára szolgáló helyiségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak, · bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok, · a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei. Háztartási ingóságok · az értékőrző vagyontárgyak körébe nem tartozó be nem épített, a háztartásban általában előforduló ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, · a saját szükségletre tartott háziállatok részére szolgáló takarmányok, · saját fogyasztásra szánt termények és lábon álló növényi kultúrák, valamint a saját szükségletre tartott háziállatok legfeljebb a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%ig. · a biztosított vállalkozásának eszközei, készletei, gépei, berendezései
A biztosított vagyontárgy A biztosított vagyontárgy meghatározása azonos a Különös Feltételek 2.1.1. vagy 2.1.2. pontjában foglaltakkal. 2.4.1.1. Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító – értékhatártól függetlenül – fedezetet nyújt a gépjármû lopáskár-biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok elôírása szerinti kötelezô tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a Biztosító által elôírt vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.
Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.
Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.
Biztosítható vagyontárgyak A biztosítás kiterjed az azonosító adataival megjelölt sze- mélygépjárműre, motorkerékpárra, segédmotoros-kerék- párra (beleértve a quadot és a mopedautót is) (továb- biakban: gépjármű), továbbá az ajánlaton megjelölt alkatrészeire és tartozékaira, feltéve, hogy azok a kárese- mény időpontjában a gépjárműbe a rendeltetésének meg- felelően beszerelve, elzárva vagy azon rögzítetve voltak. A biztosító csak akkor téríti meg a szerződéskötést követően beépített alkatrészeket, tartozékokat, ha a szerződő iga- zolja, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak. Egyidejűleg legfeljebb 3 gépjármű biztosítható. – a bukósisakra és motoros ruházatra, – forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel ren- delkező járműveket, – közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulla- déknak minősülő gépjárművekre, – bérbeadással hasznosított és a hatósági engedély nél- kül átalakított, – muzeális jellegű és a veterán járművekre. – a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra. Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízing- szerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog (1) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság érintettre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. (2) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. (3) A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
Adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó jogszabályok Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény - Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet - Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet
