Speciális kommunikációs igényű személyek mintaszakaszok

Speciális kommunikációs igényű személyek. Az AAK mint szakterület fejlettsége erősen eltér az Európai Unión belül is. Vannak országok, amelyekben már a hatvanas évektől komolyabban foglalkoztak vele – pl. Angliában már 1966-ban receptre lehetett felírni az első kommunikátorokat, a hetvenes évekre a skandináv országokban rendszerszintűvé vált az oktatás és oktatóképzés, a nyolcvanas évekre kialakult az eszközkölcsönzés rendszere is –, s vannak olyan országok, amelyek még csak a kezdő lépéseknél tartanak, pl. Románia, Bulgária. A Közép-Európai régióban Magyarország volt az első, a kezdeményező, és a kilencvenes évek elejétől sokan jártak nálunk tanulmányúton Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Litvániából. A környező magyarlakta területeken a mai napig a magyar szakanyagokból tanulnak és oktatnak. AAK- tanfolyamokat a BLIIS Alapítvány tartott Szlovákiában és Erdélyben, s rendszeresen fogad vizsgálatra családokat Szlovákiából, Erdélyből s a Vajdaságból, s akit lehet, azt oktatási programba is bevesznek. Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkeznek Szlovákiából egyetemi hallgatók, akik AAK- gyakorlatukat is itt töltik. Magyarország az AAK területén mindig a közép-kelet-európai régió vezető szereplője volt, ami az AAK gyakorlatát és az azt megalapozó kutatást és publikációkat jelenti. Magyarország volt az egyetlen, amely nem pusztán átvett lefordított szakanyagokat, hanem megteremtette az AAK magyar nyelvű bázisát. A 2000-es évektől azonban, noha a szellemi vezetési előny megmaradt, bizonyos területeken lemaradtunk, pl. Litvániában és Lengyelországban évek óta kifejezetten az AAK helyzetét tisztázó és biztosító kommunikációs törvény alapján dolgoznak, Lengyelországban már évek óta működnek regionális központok, Romániában az AAK bevezetése egyetemi szintről indult, így szakmai elfogadtatása könnyebben kezdődött. Mind a csehek, mind a lengyelek kialakították a maguk eszközforgalmazó rendszerét, amely ugyan nem gyártást jelent, hanem valamely nagy gyártó lerakataként való működést. Jelen projekt a hazai AAK számára azt jelentheti, hogy mint szakma a helyére kerülhet: beépülhet a hazai gyógypedagógiai ellátórendszerbe; lehetőség nyílik mind a szakemberek, mind a családok szükség szerinti tájékoztatására; kialakulhatnak azok a fórumok, ahol a különböző szintű képzések biztosíthatják a folyamatos szakemberképzést; megszülethetnek mindazok a jelenleg még hiányzó szakanyagok, amelyek a képzésekhez elengedhetetlenek. A tervezett felmérések biztosíthatják, hogy a szolgáltatásokat mind mennyiségi, ...
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Speciális kommunikációs igényű személyek. A napjainkban robbanásszerűen fejlődő infokommunikációs technológia (IKT) által, a rendelkezésre álló eszközök és módszerek terjedésével, valamint a kognitív tudományok és pedagógiai kutatási eredményeinek köszönhetően ez a terület egyre nagyobb hangsúlyt kap. A speciális kommunikációs szükségletű fogyatékos személyek csoportjai, a modern technológia eszközeivel még inkább esélyt kaphatnak a társadalmi integrációra. Ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, szükség van egy átfogó AAK szakmai stratégia kialakítására, melyen belül az eddig létező „sejtek” szakmaközi együttműködés keretében felmérik, megosztják, és továbbfejlesztik a meglévő hazai szaktudást. Így valóban egy hatékony és működőképes támogató rendszer alapjait lehet lerakni, amely segítségével minőségi és mennyiségi mutatók mentén egyaránt bővülő országos hálózat kialakítása valósulhat meg a speciális kommunikációs igényű személyek számára.
Sample 1

Related to Speciális kommunikációs igényű személyek

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A szerződés teljesítésében közreműködő személyekkel kapcsolatos információ Az ajánlattevőknek közölniük kell a szerződés teljesítésében közreműködő személyek nevét és szakképzettségét

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.