Common use of Titoktartási kötelezettség Clause in Contracts

Titoktartási kötelezettség. 1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 1A Zrt. Biztosítási titok minden olyan az általa igénybevett közreműködő titoktartásáért felelős. A banktitok tekintetében – államtitoknak nem minôsülô –kinevezése, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetéremunkaviszonya, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokbólmegbízási jogviszonya fennállása alatt, az Eüak. rendelkezései szerintvalamint azt követően is, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosaitZrt. vezetőit, vezetôitaz Igazgatósági és a Felügyelő Bizottsági tagokat, alkalmazottait az alkalmazottat, a könyvvizsgálót és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval Zrt.-vel kapcsolatos tevékenységük tevékenysége során bármilyen módon hozzájutottak. 2banki titokhoz juthatnak hozzá. Biztosítási titok csak akkor adható Ezen személyek a banktitok körébe tartozó adatokat harmadik személynek nem adhatják ki harmadik személynekés feladatkörükön kívül nem használhatják fel. • Kiadható a banktitok: • ha a Zrt. Üzletfele, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője ezt kéri, vagy erre felhatalmazást ad. Ez esetben a kiszolgáltatható biztosítási titokkört kiszolgálható banktitok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. • ha a pénzügyi intézménynek az Üzletféllel szemben fennálló követelés érvényesítéséhez, vagy eladásához ez szükséges, illetve lejárt követelések érvényesítéshez szükségessé teszi. • ha a Hpt. a banktitok megtartásának a kötelezettsége alól felmentést ad. • A Zrt. a nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozóhatóság, illetve az ügyészség írásbeli megkeresésére – a banktitokra tekintet nélkül – haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatokat az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a szerződéses ügylet kábítószer kereskedelemmel, terrorizmussal, vagy illegális fegyver kereskedelemmel van összefüggésben. • Nem jelenti banktitok sérelmét: • az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adat nem állapítható meg, • az Üzletfél analitikus szerződés-nyilvántartási számlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás, • az Üzletfél fizetőképességére vonatkozó általános jellegű, a részleteket nem tartalmazó adatszolgáltatás abban az esetben, ha az Üzletfél a Zrt.-vel kötött szerződésben az ilyen adatszolgáltatást kifejezett rendelkezéssel nem zárta ki, • a Bit. alapján pénzügyi intézmények által létrehozott és működtetett – az adósokra vonatkozó – Központi Hitelinformációs Rendszerek, illetve e rendszerből a titoktartási hitelintézetnek történő adatszolgáltatás, • az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító határozat végrehajthatóságának megállapítása érdekében az adó- és vámhatóság, illetőleg a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresésére az ügyészséggel, c) büntetôügybenÜzletfél szerződés-nyilvántartási számlájának egyenlegéről, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelaz adóhatóság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep fizetésre kötelezett esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba arról való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzalfelvilágosítás, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv számla a végrehajtásra fedezetet nyújt-e. Amennyiben a Zrt. jogszabályi előírás, jogerős bírói vagy személy kizárólag hatósági határozat alapján kötelezett a kért adatok fajtájátbanktitoknak minősülő adat kiszolgáltatására, az adatkérés célját ebből eredő következményekért a Zrt. nem felel. Az Üzletfél tudomásul veszi, hogy a Zrt. csatlakozott a bankközi Adós- és jogalapját köteles megjelölniHitelinformációs Rendszerhez (KHR), amelyet a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt. (továbbiakban BISZ Zrt.) üzemeltet. A cél és BISZ Zrt. a jogalap igazolásának minôsül Hpt.-ben előírt adatokat tárolja, amelyek vonatkozásában a banktitok köti. A tárolt adatokról bármely a KHR-hez csatlakozott pénzügyi intézmény, valamint saját adatairól a szerződött Üzletfél ellenőrzött kérésére a BISZ Zrt. – díjfizetés ellenében – adatokat szolgáltat. A Zrt. az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isüzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi a banktitkokat.

Titoktartási kötelezettség. 112.6.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô –tartalmazó – a biztosító, viszontbiztosító, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôvi- szontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat ká- rosultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 12.6.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a következő pontban meghatá- rozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135kezeléséről szó- ló 1997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhezszerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e a törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô meghatározottaktól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére részé- re nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a függet- len biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokatmindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak. 212.6.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a. a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • , b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezettsé- ge nem áll fenn: a) a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) b. a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügybenc. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) e. a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággaladó- hatósággal, f) f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) g. a feladatkörében biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) i. az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvelegész- ségügyi hatósággal, j) j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel, k) k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kocká- zatvállaló biztosítókkal, l) l. a Bit.-ben Bit-ben szabályozott adattovábbítások során so- rán átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvelkötvénynyil- vántartást vezető Hivatallal, m) m. az állományátruházás állomány átruházás keretében átadásra kerülô ke- rülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – tekinteté- ben az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvellevelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési kár- rendezési megbízottal és a kárképviselôvelkárképviselővel, továbbá – illetve a károkozóval, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármû jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvaladataihoz kíván hozzáférni, o) o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvaltevé- kenységet végzővel, p) fióktelep p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítô kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielégítő adatvédelmi jogszabállyal jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) q. a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosávalországgyűlési biztos- sal, rr. a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus- malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággalbiz- tosítóval, s) s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásbesoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra besoro- lásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben ese- tekben a biztosítóval szemben, ha az a)–ja) -j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.),

Titoktartási kötelezettség. 1A Szerződő Felet a teljesítés során tudomására jutott adatok és információk tekintetében teljes körű titoktartási kötelezettség terheli, és köteles a Vevőre vonatkozó valamennyi titoktartási rendelkezést betartani. Biztosítási titok minden Eladó tudomásul veszi, hogy - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit alapján - az NEAK által rendelkezésükre bocsátott személyes és különleges adatokat csak a Keretmegállapodás hatálya alatt és olyan – államtitoknak nem minôsülô –mértékben kezelheti, amilyen mértékben a Biztosító, Keretmegállapodásban rögzített feladat ellátásához elengedhetetlenül szükséges figyelembe véve a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozikhivatkozott jogszabály adatkezelésre vonatkozó értelmező rendelkezését. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô Eladó továbbá köteles az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl kezeléséről és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl védelméről szóló 1997. évi CLIVXLVII. törvény 108rendelkezéseit is betartani. § (2) bekezdésében foglalt esetben Eladó kötelezettséget és egyben kártérítési felelősséget vállal azért, hogy a Keretmegállapodás teljesítése során minden, az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén NEAK-kal kapcsolatban tudomására jutott adatot, minősített adatot, információt csak a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáraKeretmegállapodás szerinti kötelezettsége teljesítéséhez használhatja fel, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) azokat kizárólag az NEAK előzetes és kifejezett írásbeli hozzájárulásával adhatja át harmadik személy részére, a viszontbiztosítóvalKeretmegállapodás megszűnésével egyidejűleg ezen adatokat, információkat, iratokat, az ezekről készült másolatokat köteles az NEAK-nak visszaszolgáltatni, adathordozóiról törölni, illetve megsemmisíteni. Eladó kötelezettséget és egyben kártérítési felelősséget vállal továbbá azért, hogy a feladat teljesítése során bármilyen módon tudomására jutott, illetve birtokába került adatot, minősített adatot, tényt, információt bizalmasan kezeli, nem teszi hozzáférhetővé, azokat titokként megőrzi, nem hozza nyilvánosságra, valamint együttbiztosítás esetén nem használja fel a kockázatvállaló biztosítókkal, l) jelen Keretmegállapodáson kívül eső, általa folytatott tevékenysége során. Tudomásul veszi, hogy azokat kizárólag az NEAK előzetes és kifejezett írásbeli hozzájárulásával adhatja át harmadik személy részére. Eladó tudomásul veszi, hogy a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezetteltitoktartásra vonatkozó, a Nemzeti Irodávalfentiekben leírt kötelezettségvállalása időbeli korlátozás nélkül érvényes. Eladó kijelenti, hogy kártérítési felelőssége körében köteles megtéríteni az NEAK valamennyi, a levelezôveljelen pontban vállaltak megsértésére visszavezethető vagyoni kárát, illetve sérelemdíját. Eladó tudomásul veszi, hogy a titoktartási kötelezettség megsértésének polgári és büntetőjogi jogkövetkezményeiért a mindenkor hatályos jogszabályban foglaltak szerinti büntetőjogi és polgári jogi szabályok szerint felel. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén az Információs KözponttalNEAK kártalanítási kötelezettség nélkül azonnali hatállyal jogosult a Keretmegállapodást felmondani. Nem jelenti a titoktartási kötelezettség Elxxx xxtali megsértését az, amennyiben az Eladó maga is megrendelést küld a Kártalanítási SzervezettelTermékre vonatkozóan a Terméket előállító gyártók részére. Eladó tudomásul veszi, hogy a kárrendezési megbízottal és költségvetési pénzeszközöknek a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében költségvetési szervek körén kívüli felhasználását az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásÁllami Számvevőszék, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzalKormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult ellenőrizni. Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy – a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag költségvetési pénzeszközök nyilvánossága érdekében – üzleti titok címén nem tagadhatják meg a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isjelen Keretmegállapodás lényeges tartalmáról történő tájékoztatást.

Titoktartási kötelezettség. 110.2.1. Biztosítási A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített ada- tot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére rendel- kezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeirekö- rülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására gazdálko- dására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 10.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezelé- séről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával hozzájárulá- sával kezelheti. . (1) A biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhezszerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott a Bit.-ben meg- határozott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhetvé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 210.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezett- sége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az ügyészséggeláltaluk kirendelt szakértővel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvelközjegyzővel, továbbá to- vábbá az általa kirendelt szakértôvel,szakértővel e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági VersenyhivatallalVersenyhiva- tallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,egész- ségügyi hatósággal j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kocká- zatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô ke- rülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – tekinteté- ben az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelô kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvellevelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvelkárképviselővel, továbbá – illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármû jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvaladataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalte- vékenységet végzővel, p) fióktelep fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott tá- masztott követelményeket kielégítô adatvédelmi kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szakta- nácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvetô alapvető jogok bizto- sával, a pénzügyi jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásbeso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részletes rész- letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–ja)-j), n), s) és st) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzalaz- zal, hogy a p)–sk)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi jog- szabályi rendelkezés megjelölése is. (2) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (3) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a bizto- sító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szakta- nácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. (4) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű ada- tok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. (5) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából – írásban kér biztosítási titoknak minősü- lő adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot a biztosítótól. (6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg: Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszternek részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejezeté- ben, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történő adatátadás. 10.2.6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nem- zetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel, a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben. (1) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló tör- vény szerinti ellenőrzési eljárás során az össze- vont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 10.2.8. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biz- tosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglalta- kat kell megfelelően alkalmazni. 10.2.9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely mó- don biztosított. 10.2.10. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld- re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 10.2.11. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető. 10.2.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. 10.2.13. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Titoktartási kötelezettség. 111.2.1. Biztosítási A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített ada- tot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére rendelkezésé- re álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetí- tő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 11.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a következő bekezdésben meg- határozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerintsze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 11.2.3. A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhezszerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott a Bit.-ben meg- határozott egyéb cél lehet. 11.2.4. A fenti Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô el- térő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elônyelőny. 11.2.5. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 211.2.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 311.2.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az ügyészséggeláltaluk kirendelt szakértővel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvelközjegyzővel, továbbá továb- bá az általa kirendelt szakértôvelszakértővel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattalszol- gálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági VersenyhivatallalVersenyhi- vatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,egész- ségügyi hatósággal j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáraal- kalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott információgyűjtésre felha- talmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kockázat- vállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás állomány átruházás keretében átadásra kerülô ke- rülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – tekinteté- ben az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,tekinteté- o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalte- vékenységet végzővel, p) fióktelep fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítô kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielégítő adatvédelmi jogszabállyal jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóvalbiztosító- val, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvetô alapvető jogok bizto- sával, a pénzügyi jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásbesoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra besoro- lásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben ese- tekben a biztosítóval szemben, ha az a)–ja)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.),

Titoktartási kötelezettség. 1A PSS Credit Pénzügyi Zrt. Biztosítási titok minden olyan az általa igénybevett közreműködő banktitoktartásért felelős. A banktitok tekintetében – államtitoknak nem minôsülô –kinevezése, munkaviszonya, illetve megbízási jogviszonya fenn- állása alatt, valamint azt követően is, időbeli korlátozás nélkül - titoktartási kötelezettség ter- heli a PSS Credit Pénzügyi Zrt. vezetőit, az Igazgatósági és a Felügyelő Bizottsági tagokat, az alkalmazottat, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi könyvvizsgálót és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokatmindazt, akik ahhoz a biztosítóval PSS Credit Pénzügyi Zrt.-vel kapcsolatos tevékenységük tevékenysége során bármilyen módon hozzájutottak. 2banki titokhoz jutottak hozzá. Biztosítási titok csak akkor adható Ezen személyek a banktitok körébe tartozó adatokat harmadik személynek nem adhatják ki harmadik személynekés feladatkörükön kívül nem használhatják fel. – ha a PSS Credit Pénzügyi Zrt. Üzletfele, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője ezt kéri, vagy erre felhatalmazást ad. Ez esetben a kiszolgáltatható biztosítási titokkört kiszolgálható banktitok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. – ha a pénzügyi intézménynek az Üzletféllel szemben fennálló követelés érvényesítéséhez, vagy eladásához ez szükséges, illetve lejárt követelések érvényesítéshez szükségessé teszi. – ha a Hitelintézetekről és a Pénzügyi Vállalkozásokról szóló törvény (Hpt) a bank titok megtartásának a kötelezettsége alól felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége PSS Credit Pénzügyi Zrt. a nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozóhatóság, illetve az ügyészség írásbeli megkeresésére – a banktitokra tekintet nélkül – haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatokat az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a szerződéses ügylet kábítószer kereskedelemmel, terrorizmussal, vagy illegális fegyver kereskedelemmel van összefüggésben. – az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adat nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal állapítható meg, – az Üzletfél analitikus szerződés-nyilvántartási számlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás, – az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággalÜzletfél fizetőképességére vonatkozó általános jellegű, a bíróság részleteket nem tartalmazó adatszolgáltatás abban az esetben, ha az Üzletfél a PSS Credit Pénzügyi Zrt.-vel kötött szerződésben az ilyen adatszolgáltatást kifejezett rendelkezéssel nem zárta ki, – a pénzügyi intézmények által kirendelt szakértôvellétrehozott és működtetett – az adósokra vonatkozó – Központi Hitelinformációs Rendszerek, illetve e rendszerből a hitelintézetnek történő adatszolgáltatás, – az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító határozat végrehajthatóságának megállapítása érdekében az adó- és vámhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresésére az Üzletfél szerződés-nyilvántartási számlájának egyenlegéről, az adóhatóság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep fizetésre kötelezett esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba arról való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzalfelvilágosítás, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv számla a végrehajtásra fedezetet nyújt-e. Amennyiben a PSS Credit Pénzügyi Zrt. jogszabályi előírás, jogerős bírói vagy személy kizárólag hatósági határozat alapján kötelezett a kért adatok fajtájátbanktitoknak minősülő adat kiszolgáltatására, az adatkérés célját ebből eredő következményekért a PSS Credit Pénzügyi Zrt. nem felel. Az Üzletfél tudomásul veszi, hogy a PSS Credit Pénzügyi Zrt. csatlakozott a bankközi Adós- és jogalapját köteles megjelölniHitelinformációs Rendszerhez (KHR) amelyet a Bankközi Informatikai Szolgáltató PSS Credit Pénzügyi Zrt. (továbbiakban BISZ PSS Credit Pénzügyi Zrt.) üzemeltet. A cél és BISZ PSS Credit Pénzügyi Zrt. a jogalap igazolásának minôsül Hitelintézeti törvényben előírt adatokat tárolja, amelyek vonatkozásában a banktitok köti. A tárolt adatokról bármely a KHR-hoz csatlakozott pénzügyi intézmény, valamint saját adatairól a szerződött Üzletfél ellenőrzött kérésére a BISZ PSS Credit Pénzügyi Zrt. – díjfizetés ellenében – adatokat szolgáltat. A PSS Credit Pénzügyi Zrt. az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isüzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi a banktitkokat.

Titoktartási kötelezettség. 1. .) Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –minősülő – a biztosító, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetérehelyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. szerződéseire vonat- kozik. 2.) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a biztosító a követ- kező bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . 3.) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerződés megkötéséhez, módosításáhozmódosításá- hoz, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti . 4.) Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító adatke- zelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. 5.) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a füg- getlen biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. 6.) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. , b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. 7.) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság- gal és az ügyészséggel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosí- tót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcso- latos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében bekezdésé- ben foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvelhatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre gyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvelvezető Hivatallal, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô kerülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvalmegbí- zottal, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalvégzővel, p) fióktelep az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), q) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnektel- jesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszerbizto- sításközvetítővel, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j), n) és sn) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), azzall), hogy a p)–sm) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi jog- szabályi rendelkezés megjelölése is. 8.) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonat- kozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ese- tén. 9.) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodá- ja) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szük- séges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosí- tási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg, 10.) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyo- mozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel vagy d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. 11.) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számí- tott 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Titoktartási kötelezettség. 111.2.1. Biztosítási A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval kötött szerzôdéseire szer- ződéseire vonatkozik. 11.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezelé- séről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. rendelkezései törvény rendelkezé- sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával hozzájá- rulásával kezelheti. 11.2.3. A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhezszerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet. 11.2.4. A fenti Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô el- térő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása meg- adása esetén részére nem nyújtható elônyelőny. 11.2.5. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 211.2.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 311.2.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel, továbbá az ügyészséggeláltaluk kirendelt szakértővel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelszakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvelközjegyzővel, továbbá to- vábbá az általa kirendelt szakértôvel,szakértővel e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli. f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezetei- vel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvelhatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló koc- kázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô kerülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – tekin- tetében az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával tekin- tetében, továbbá ezek egymásközti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelô szervezettelkezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvellevelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvelkárképviselővel, továbbá – illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl jegyzőkönyvé- ből a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvaljármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalvégzővel, p) fióktelep fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvetô alapvető jogok biz- tosával, a pénzügyi jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának igazolásá- nak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rende- letben szabályozott esetekben a biztosítóval biztosító- val szemben, ha az a)–ja)-j), n), s) és st) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–sk)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölnimeg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül mi- nősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi jog- szabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az el- járás keretén kívül az előzőekben meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 11.2.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget. 11.2.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. 11.2.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot a biztosítótól. 11.2.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg: a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek szemé- lye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelke- zések teljesítése érdekében történő adat- átadás. 11.2.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 11.2.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti ti- tok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szó- ló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 11.2.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára fel- használható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni. 11.2.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfe- lelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon bizto- sított. 11.2.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 11.2.17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapot- tal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével tö- rölni kell. 11.2.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthető. 11.2.19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. 11.2.20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók. 11.2.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Titoktartási kötelezettség. 111.3.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített ada- tot nem minôsülô –tartalmazó – a biztosító, viszontbizto- sító, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiz- tosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeirekörülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 11.3.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adato- kat a biztosító a következő pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó kapcso- lódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataitbizto- sítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselbiztosí- tási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásávalnyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e a törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô meghatározottaktól el- térő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása meg- adása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli kor- látozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitveze- tőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 211.3.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a. a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • , b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezett- sége nem áll fenn: a) a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) b. a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és az ügyészséggelügyész- séggel, c) büntetôügybenc. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággalvég- rehajtóval, d) d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) e. a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) g. a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) i. az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvelhatósággal, j) j. a külön törvényben meghatározott feltételek feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel, k) k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló koc- kázatvállaló biztosítókkal, l) l. a Bit.-ben Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvelköt- vénynyilvántartást vezető Hivatallal, m) m. az állományátruházás állomány átruházás keretében átadásra kerülô kerülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – te- kintetében az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával tekin- tetében, továbbá ezek egymásközti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettelkezelő szer- Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvellevelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Kártalanítá- si Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvelkárképviselővel, továbbá – illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl jegyzőkönyvé- ből a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvaljármű javítá- si adataihoz kíván hozzáférni, o) o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett kiszerve- zett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalvégzővel, p) fióktelep p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) q. a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosávalországgyűlési biz- tossal, rr. a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággalbiztosítóval, s) s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának igazolásá- nak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–ja) -j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–sk), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtájátfajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség terheli. (3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdések- ben, a 11.3.4.-ban, a 11.3.7.-ben és a 11.3.8.-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Tör- vénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van össze- függésben. (6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztat- ni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 11.3.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a NAV Pénzügyi Infor- mációs Osztály – a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (Pmt.) meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatke- zelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés felté- telei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. (2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg. (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, a 11.3.2. alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A biztosító az érintett személyt nem tájé- koztathatja a 11.3.5. (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 11.3.5. (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt ke- zelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. (2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Titoktartási kötelezettség. 1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –Mindazon információkat melyek a Megbízóra, a BiztosítóPortfóliókezelőre, a biztosításközvetítôPortfóliókezelő által kezelt Portfólióra, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adatjelen szerződés tartalmára illetve az egymásnak rendelkezésre bocsátott adatokra, amely különös tekintettel a BiztosítóPortfóliókezelő által javasolt és végrehajtott tranzakciókra vonatkoznak, a biztosításközvetítôSzerződő Felek kötelesek bizalmasan, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrányüzleti titokként kezelni, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetébenkötelesek gondoskodni arról, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosaithogy alkalmazottaik, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval közreműködőik az ezzel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottakkötelezettségeket betartsák. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki A Szerződő Felek az egymástól, illetve egymásról szerzett információkat üzleti titokként kezelik, azt harmadik személynekszemély részére nem adják át, ha • illetve nem teszik hozzáférhetővé a biztosító vagy másik Fél előzetes, írásos beleegyezése nélkül, kivétel ez alól a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fennLetétkezelő. 3. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy az eljárása során tudomására jutott, biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) titoknak minősülő adatokat a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138Bit. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóvalbiztosítási titokra vonatkozó, valamint együttbiztosítás esetén az adatvédelmi törvény rendelkezéseire figyelemmel kezeli. 4. Nem vonatkozik a kockázatvállaló biztosítókkal, l) titoktartási kötelezettség azokra az információkra, amelyek már hozzáférhetőek a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásnyilvánosság számára, illetve amelyek nem valamelyik Szerződő Fél hibájából vagy érdekkörében válnak nyilvánossá. Nem vonatkozik a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve titoktartási kötelezettség azokra az esetekre, amikor jogszabály, bíróság vagy más hatóság határozata kötelezi a rendeletben szabályozott esetekben Szerződő Feleket vagy a biztosítóval szembenSzerződő Felek valamelyikét az adat, illetve az információ kiadására. 5. Megszűnik a titoktartási kötelezettség, ha az a)–j)érintett Szerződő Fél ez alól előzetesen, n) és s) pontban megjelölt szerv írásban felmentést ad, vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza ha az ügyfél nevét információ vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzaladat egyébként is nyilvánosságra került vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. 6. A Portfóliókezelő ezúton hozzájárul ahhoz, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv Megbízó a Portfóliókezelő nevét, mint a Megbízó Portfóliókezelőjét – jelen szerződés fennállásának időtartama alatt – nyilvánosságra, vagy harmadik személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölnitudomására hozza. 7. A cél és Megbízó ezúton hozzájárul ahhoz, hogy a jogalap igazolásának minôsül Portfóliókezelő a Megbízó nevét, mint ügyfelét – jelen szerződés fennállásának időtartama alatt – nyilvánosságra, vagy harmadik személy tudomására hozza. 8. Nem jelenti a titoktartási kötelezettség Szerződő Xxxxx általi megsértését olyan összesített adatok nyilvánosságra hozatala, amely alapján nem lehetséges az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isérintett Fél beazonosítása.

Titoktartási kötelezettség. 110.2.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô minősülő –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére rendel- kezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 10.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a 10.2.3. (1) bekezdésében meg- határozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerintsze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére részé- re nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos kapcsola- tos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottakhoz- zájutottak. 210.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 112.4.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a biztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 12.4.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a 12.4.3. (1) bekezdésében meghatáro- zott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnekössze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásáhoztartá- sához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott megha- tározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 212.4.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölvemegje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. , b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezett- sége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 122.1. Biztosítási titok minden olyan – - államtitoknak nem minôsülô –minősülő -, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási biz- tosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási biztosítá- si szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat ká- rosultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetérehely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 22.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a következő bekezdésében meg- határozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerintsze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, nyilvántartásával és a szolgáltatással szol- gáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerződés megkötéséhez, módosításáhozmó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl biztosí- tási szerződésből származó követelések megítéléséhez megíté- léséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott meg- határozott egyéb cél lehet. 22.3. A fenti Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elônyelőny. 22.4. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – - ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási - titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 222.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. , b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 322.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóható- ság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattalszol- gálattal, g) a feladatkörében biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvelhatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáraalkal- mazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kockázat- vállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvelkötvény- nyilvántartást vezető Hivatallal, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô kerü- lő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, Szerve- zettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvalmegbízottal, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges szüksé- ges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvaltevékeny- séget végzővel, p) fióktelep az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalás- ellenes Hivatallal (OLAF) q) fióktelep esetében – - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés kielégítő adat- kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszerbiztosítás- közvetítővel, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j), na)-j) és sn) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), azzall), hogy a p)–sm) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül minősül az adat megismerésére meg- ismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 22.7. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással vissza- tartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség esetén. 22.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biz- tosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminiszté- rium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 22.9. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy d) a pénzmosás bűncselekményével van össze- függésben. 22.10. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglal- takat kell megfelelően alkalmazni.

Titoktartási kötelezettség. 114.1. Biztosítási A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire szer- ződéseire vonatkozik. 14.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezelé- séről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával hozzájárulá- sával kezelheti. 14.3. A biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhezszerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott a Bit.-ben meg- határozott egyéb cél lehet. 14.4. A fenti Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô el- térő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elônyelőny. 14.5. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon mó- don hozzájutottak. 214.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 314.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 112.4.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a biztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 12.4.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő ada- tokat a biztosító a 12.4.3. (1) bekezdésében meghatáro- zott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnekössze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásáhoztartá- sához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott megha- tározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 212.4.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölvemegje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. , b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége megtartásánakkötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelbíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvelközjegyzővel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 110.2.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô minősülő –, a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére rendel- kezésére álló adat, amely a Biztosítóbiztosító, a biztosításközvetítôviszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 10.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a biztosító a 10.2.3. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezelé- séről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával hozzájárulá- sával kezelheti. . (1) A biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataittitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél elôzetes előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 210.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • ha a) a biztosító vagy biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan vonatkozó- an írásban felmentést ad, • , b) a Bit. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Titoktartási kötelezettség. 1V.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak A Felek a Megállapodás teljesítése során tudomásukra jutott bizalmas, műszaki, jogi, üzleti tényeket, információkat, adatokat, know-how-t, üzleti titkot szigorúan bizalmasan kezelik, azokat harmadik személlyel (személyekkel) nem minôsülô –közlik, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetérenem hozzák harmadik személy tudomására, illetve gazdálkodására vagy nyilvánosságra, kivéve a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozikmásik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása esetén. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján Feleket a titoktartási kötelezettség nem áll fennjelen Megállapodás bármely okból történő megszűnését követően, időbeli korlát nélkül terheli. Felek ennek megtartásáról a feladatok ellátásában közreműködő munkatársaik, alvállalkozóik, teljesítési segédiek tekintetében is kötelesek gondoskodni. Az adatok üzleti titokként való kezelésére vonatkozó kötelezettség a Feleket jelen Megállapodás lejártát követően is korlátlan ideig terheli. 3V.2. Nem minősül üzleti titoknak az állami költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nyilvánosságra hozatal azonban nem áll fenn: a) eredményezheti az olyan adatokhoz − így különösen a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággaltechnológiai eljárásokra, a bíróság által kirendelt szakértôvelműszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóvalknow-how-ra vonatkozó adatokhoz − való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. V.3. A Felek titoktartási kötelezettsége megsértése esetén teljes kártérítési felelősséggel tartoznak egymásnak. Ugyanígy a Felek teljes kártérítési felelősséggel tartoznak egymásnak, ha a velük munkaviszonyban, tagsági viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, vállalkozóik vagy bármely egyéb jogcímen nevükben eljárók sértik meg a titoktartási kötelezettséget. V.4. A Xxxxx kötelezettséget vállalnak a fentieken túl arra, hogy amennyiben az együttműködésben részt vevő foglalkoztatottak, vagy más személyek olyan információhoz juthatnak, amelyre a Megállapodás jelen fejezete vonatkozhat, úgy azzal a személlyel titoktartási nyilatkozatot íratnak alá, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettelnyilatkozatot megőrzik, a Nemzeti Irodával, másik Fél kérésére annak másolatát a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isrendelkezésére bocsátják.

Titoktartási kötelezettség. 112.1. Biztosítási A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minôsülô tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítôbiz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítôbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetérehelyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire szerződéseire vonatkozik. 12.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdés- ben meghatározott célokból, az egészségügyi egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl kezeléséről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1351997. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüakévi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 12.3. A biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító jogosult kezelni biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adataitbiz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdésselszerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnekösszef- üggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés bizto- sítási szerződés megkötéséhez, módosításáhozmódosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl szerződésből származó követelések megítéléséhez megíté- léséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott a Bit.-ben megha- tározott egyéb cél lehet. 12.4. A fenti Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérô eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával előzetes hozzájárulá- sával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, hátrány és annak an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elônyelőny. 12.5. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító Biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôitvezetőit, alkalmazottait alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 212.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy Biztosító, a viszontbiztosító biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak képviselôje törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 312.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége kötelezettsé- ge nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel, továbbá az ügyészséggeláltaluk kirendelt szakértővel, c) büntetôügybenbüntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásbanügyben, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvelki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvelközjegyzővel, továbbá to- vábbá az általa kirendelt szakértôvel,szakértővel e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági VersenyhivatallalVersenyhi- vatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,egész- ségügyi hatósággal j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló kocká- zatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô kerülő biztosítási szerzôdési szerződési állomány tekintetében – tekin- tetében az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelô kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvellevelezővel, az Információs Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvelkárképvi- selővel, továbbá – illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármû jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóvaladataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett kiszerve- zett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóvalvégzővel, p) fióktelep fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvelbiztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvetô alapvető jogok biztosávalbizto- sával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolásbeso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részletes rész- letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–jaz I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014) a) -j), n), s) és st) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzalaz- zal, hogy a p)–sk)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles kö- teles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül igazolásá- nak minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az el- járás keretén kívül az előzőekben meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 12.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget. 12.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. 12.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 12.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg: a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fe- jezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás. 12.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- port vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 12.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosí- tási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 12.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkeze- lő) történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meg- határozott bármely módon biztosított. 12.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Titoktartási kötelezettség. 111.1.Jelen szerződés aláírásával a Megbízó a Megbízott rendelkezésre bocsátja a jogszabályokban előírt, a belső információs rendszerében reá vonatkozó és jelen megbízás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges információkat, adatokat. Biztosítási titok A Megbízott is köteles minden olyan – államtitoknak információt a Megbízó rendelkezésére bocsátani, . illetve biztosítani, amely jelen megbízás tárgyát képező tevékenységével Összefügg és a közös munkához szükséges. 11.2.Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy nem minôsülô –hozza nyilvánosságra, harmadik féllel nem közli, harmadik személyek részére hozzáférhetővé, illetve megismerhetővé semmilyen címen nem teszi, más munkáinál nem használja fel jelen szerződés teljesítése során tudomására jutó, a BiztosítóMegbízó érdekkörébe tartozó információkat. 11.3.Megbízó érdekkörébe tartozó információ (működési, a biztosításközvetítôügyviteli vagy egyéb adat, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adatilletve ilyen adatot tartalmazó irat), amely a BiztosítóMegbízó • eredményére, tevékenységére • kereskedelemi, piaci helyzetére • piaci kapcsolatrendszerére, üzleti partnereire, üg5rfeleire • alkalmazottaira, megbízottaira • illetőleg bármely más módon a Megbízó tevékenységére vonatkozik: 11.4.Fentiek üzleti titoknak tekintendők, illetve ilyenként kezelendők. Az üzleti titok védelme kiterjed a számítástechnikai berendezésen létrehozott, feldolgozott, tárolt vagy kezelt adatokra is, lÍ,5.Megbízó ugyancsak vállalja, hogy jelen szerződés kapcsán tudomására jutó információk, a biztosításközvetítôMegbízottra vonatkozó adatok üzleti titoknak minősülnek, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetéreígy azt harmadik fél részére kiadni, illetve gazdálkodására vagy egyéb módón felhasználni lí.ó.Ezen kötelezettségek - természetesen - kiterjednek Megbízó alkalmazottaira, vele kapcsolatban álló harmadik személyelcre is. 11.7.Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy különösen bizalmasan kezeli a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozikMegbízó alkalmazottaival összefüggésben tudomására jutó adatokat, információkat. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô 11.8.Megbízott a tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni az egészségügyi előzményben jelzett szerződés megszűnését követően is. Megbízott titoktartási kötelezettsége kiteljed valameimyi alkalmazottjára és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott vele kapcsolatban álló egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzászemélyekre, amely tartalmazza személyek az ügyfél nevét vagy üzleti titokhoz hozzájuthatnak ll-9.Megbízott a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzaltudomására Jutott információkat kizárólag jelen szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítésére használhatja fel. ll.lO.Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben jelen megállapodásban foglalt titoktartási kötelezettségét- akár alkalmazottja, akár más személy útján- megszegi és ezzel a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtájátMegbízónak kárt okoz, úgy az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése isáltalános polgári jogi szabályok szerint kártérítési felelősséggel tartozik.