A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok 95% 80% 100% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A Hitelkamat 3.1.1 Az Adós a Hitelkeret terhére folyósított kölcsönösszeg után Hitel- kamat fizetésére köteles. 3.1.2 A Hitelszerződésen megjelölt tartós fogyasztási cikk megvásárlá- sához, szolgáltatás igénybevételéhez nyújtott kölcsön, illetve a Hitel- szerződés létrejöttét követően a hitelkeret (rendelkezésre tartott köl- csön) terhére igényelt újabb tartós fogyasztási cikk megvásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez igényelt fogyasztási kölcsön Hitelka- mata fix, mértéke a Hitelszerződésen, illetve a jelen általános szerző- dési feltételek 5.5 pontja szerinti külön megállapodáson kerül feltün- tetésre és mértéke megegyezik a teljes hiteldíjmutatóval (THM-mel). A kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott fizetési halasztás időtartama alatt az Adós Hitelkamatot vagy egyéb díjat nem köteles fizetni. Az Adós a kölcsön Hitelkamatát – az annuitásos kamatszámí- tás alapján – havonta fizeti, a jelen pont szerinti esetben a Hitelkamat számítása az alábbi képlet szerint történik: A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása a jelen 3.1.2. pont szerinti esetben az alábbi képlet segít- ségével történik: A Cofidis a THM jelen pont szerinti számítása során figyelembe ve- szi az Adós által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót). A Hitelszer- ződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybe- vételét a Cofidis a Hitelszerződés megkötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futam- idő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. 3.1.3 Amennyiben az Adós a rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendel- kezésre tartott kölcsön) terhére szabad felhasználású kölcsönt igé- nyel, úgy a Hitelkamat változó, mértéke a Hitelszerződésben kerül meghatározásra. Az Adós a folyósított kölcsönösszeg után felszámított Hitelkamatot havonta fizeti. A Hitelkamat kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: napok száma = két pénzügyi esemény között eltelt napok száma (pl. két zárás között) A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása az alábbi képlet segítségével történik: A Cofidis a THM számítása során figyelembe veszi az Adós által a Hitel- szerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, ju- talékot, költséget és adót). A Hitelszerződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybevételét a Cofidis Hitelszerződés meg- kötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. A rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendelkezésre tartott kölcsön) esetében a THM ki- számításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: – a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; – a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztő részletet (a havi minimum fizetendő törlesztő részletet) kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés több lehívási időpontot tartalmaz, ezért a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés alapján a Hitelkamat mértéke változó, de annak mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert Hitelkamatot és díjat változatlannak kell te- kinteni a futamidő végéig; – mivel a Hitelszerződés szerint a Hitelkamat az első időszakra rögzí- tett kamat, és a Cofidis ezt követően új Hitelkamatot fog megállapíta- ni, amit rendszeres időközönként hozzáigazít a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapo- dás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén ala- puló kamattal, mint változatlan Hitelkamattal kell számolni. 3.1.4 A Hitelkamat a 3.1.2. pont szerinti kölcsönök esetében fix, a 3.1.3. pont szerinti kölcsönök esetében változó. A változó Hitelkamat a hat hónapos Budapesti bankközi kamatlábból (BUBOR), mint a Ma- gyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett referencia-kamatlábból és fix kamatfelárból tevődik össze, azzal, hogy Hitelkamat nem ha- ladhatja meg a fix kamatfelár és az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat összegét, a teljes hiteldíjmutató mértéke pedig nem haladhatja meg az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3.1.5 A 3.1.3. pont szerinti változó Hitelkamat a hat hónapos BUBOR- hoz, mint Referencia-kamathoz kötött, és 6 hónapos kamatperiódu- sokra rögzítésre kerül. A kamatperiódusok január 1. napjától június 30., illetve július 1. napjától december 31. napjáig tartanak, és az érin- tett naptári félévet megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként mun- kaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes hat hónapos BUBOR irányadó az adott naptári félév idejére. A Hitelkamat mértékének a hat hónapos BUBOR változásával járó megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A referencia kamatláb módo- sulása miatti kamatláb módosítást a Cofidis a módosítás hatályba lé- pését megelőzően a honlapján hirdetményben teszi közzé. A referen- cia-kamatláb módosulása a havi minimum fizetendő törlesztő részlet összegét befolyásolja (a referenciakamat változásától függően növeli vagy csökkenti annak összegét), az adott kölcsönre vonatkozó futam- idő változatlanul hagyása mellett. 3.1.6 A Cofidis nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a Hitelkamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoz- tatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. Összesített kockázat + + + + + + Megcélzott ügyfélkör Kockázatvállaló Referenciaindex 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Új technológiák eszközalap Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Kollektív befektetési formák 70% 40% 100% Egyedi részvények 25% 0% 60% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 50%
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban kez- dődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő idő- pontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biz- tosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 óráját kell tekinteni.
A hirdetmény keretmegállapodás megkötésére irányul Nem Keretmegállapodás egy ajánlattevővel Keretmegállapodás több ajánlattevővel A keretmegállapodás résztvevőinek tervezett maximális létszáma: A hirdetmény dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányul Nem A dinamikus beszerzési rendszert további beszerzők is alkalmazhatják Nem Keretmegállapodások esetén – klasszikus ajánlatkérők esetében a négy évet meghaladó időtartam indokolása:
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető TKM 3,40% 2,34% 2,04% 5,09% 3,03% 2,04% – TKM határ túllépése – – – – – – Forint likviditás TKM 3,75% 2,70% 2,41% 5,44% 3,39% 2,41% – TKM határ túllépése – – – – – – Magyar állam- kötvény TKM 3,63% 2,57% 2,28% 5,31% 3,26% 2,28% – TKM határ túllépése – – – – – – Hazai részvény TKM 4,17% 3,14% 2,86% 5,85% 3,83% 2,86% – TKM határ túllépése – – – – – – Spektrum abszolút hozam TKM 4,75% 3,73% 3,45% 6,42% 4,43% 3,45% Eszközosztály és kockázati kitettség szempontjából diverzifikált befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák, valamint egyedi értékpapír-elemzés és a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzése segítségével olyan aktív befektetési stratégiát kíván megvaló- sítani az alapon belül, amely minden piaci környezetben pozitív hozam elérésére törekszik kézben tartott árfolyamkilengések közepette. Az eszközalap esetében lehetőség van olyan eszközök tartására is, melyek árfolyama a mögöttes index árfolyamcsökkenése esetén kö- vetkezik be, így hatékony kockázatkezelési és befektetési eszközt jelenthetnek kedvezőtlen piaci környezetben is. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Itt – figye- lemmel a befektetési politikában a referenciaindexhez fűzött megjegyzésre – a referencia- index helyett 50%-ban az MSCI ACWI Index és 50%-ban a Max Composite mint az alap kockázati kitettségét hosszútávon közelítően leíró befektetésekkel modelleztük az eszköz- alap teljesítményét. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliek- től bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKM határ túllépése 0,50% – – 0,17% 0,48% – Arany TKM 4,22% 3,17% 2,88% 5,89% 3,86% 2,88% – TKM határ túllépése – – – – – – Globális kötvény TKM 4,63% 3,60% 3,33% 6,30% 4,30% 3,33% Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvé- nyekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútá- von a kockázatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mellett. Az alap fontos befektetési célja a kibo- csátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a hozampoten- ciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 1,42% százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKM határ túllépése 0,38% – – 0,05% 0,35% – Nemzetközi ingatlan TKM 5,11% 4,08% 3,81% 6,77% 4,79% 3,81% Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvé- nyekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerke- zetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befek- tetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútá- von a kockázatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mellett. Az alap fontos befektetési célja a kibo- csátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a hozampoten- ciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex éve- sítve 12,5 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKM határ túllépése 0,86% 0,13% 0,31% 0,52% 0,84% 0,31% Eszközalap neve Időszak: Lejárattal rendelkező változat Élethosszig szóló változat A TKM határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók 5 II.1. Az eszközalapok 5 II.2. A befektetési kockázatok 6
Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81