TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS mintaszakaszok

TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS. A Biztosító és a Szerzôdô között létrejött töréskár-biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetôeszközben – megtéríti a jelen szerzôdéssel biztosított gépjármûben az 1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A töréskár-biztosítás jelen Xxxxxxx feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni, de eltérés esetén a Különös Feltételek érvényesek.
TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS. A Biztosító és a Szerzôdô között létrejött töréskár-biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetôeszközben – megtéríti a jelen szerzôdéssel biztosított gépjármûben a 2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni. 2.1.1. A biztosított vagyontárgy Eurotax alapú díjszámítás esetén (Módozatkód 21850) 2.1.1.1. Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító fedezetet nyújt a gépjármû töréskár-biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok elôírása szerinti kötelezô tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a Biztosító által elôírt vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS. A Biztosító és a Szerzôdô között létrejött töréskár-biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetôeszközben – megtéríti a jelen szerzôdéssel biztosított motorkerékpárban a 2.1.1. és 2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS töréskár-biztosítás • elemi és tûzkár-biztosítás • üvegkár-biztosítás Az alapbiztosítási elemek csak együttesen köthetôek meg, a szerzôdés hatálya alatt sem lehetséges külön-külön történô megszüntetésük. A jelen Különös Xxxxxxxxxx szerint kiegészítô biztosításnak minôsülô elemek: A Biztosító és a Szerzôdô között létrejött töréskár-biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetôeszközben – megtéríti a jelen szerzôdéssel biztosított gépjármûben a 2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni. • lopáskár-biztosítás • poggyászbiztosítás • balesetbiztosítás • kölcsöngépjármû szolgáltatás • gépjármû assistance szolgáltatás • gyermekfelszerelés biztosítás • jármûvön kívül szállított szabadidôs felszerelés • kátyúkár biztosítás • kisállat balesetbiztosítás • díjátvállalási kiegészítô biztosítás munkanélüliség esetére • önrészmentes szélvédôkár biztosítás • rágcsálókár kiegészítô biztosítás • rendszám és forgalmi engedély pótlás biztosítás • utasbiztosítás Kiegészítô biztosítást csak az alapbiztosítással rendelkezô Szerzôdô köthet. A kiegészítô biztosítás külön díj ellenében akár az alapbiztosítással egyidejûleg, akár annak hatálya alatt bármikor megköthetô. A kiegészítô biztosítások az alapbiztosítás hatályban maradása mellett évfordulóval megszûnhetnek. A kiegészítô biztosítások év közbeni megkötése esetén a díjfizetés kezdete a kiegészítô biztosításra vonatkozó ajánlat aláírását követô hó elseje. A kiegészítô biztosításokra az Általános Feltételeket, az alapbiztosítás Különös Feltételeit és a kiegészítô biztosítások Különös Feltételeit együttesen kell alkalmazni. Kiegészítô biztosítások utólagos hozzákötése esetében a Biztosító a kiegészítô ajánlat aláírását követô hónap 1. napjától vállallja a kockázatot függetlenül a kockázatviselés általános szabályaitól. A biztosítási díj kiszámítására a Biztosító a következô 3 módszert alkalmazza: Eurotax alapú díjszámítás, Díjtáblás alapú díjszámítás, Díjtételes alapú díjszámítás. A részletes feltételeket az egyes biztosítási elemek különös feltételei tartalmazzák. 2.1.1. A biztosított vagyontárgy Eurotax alapú díjszámítás esetén (Módozatkód 21850) 2.1.1.1. Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító fedezetet nyújt a gépjármû töréskár-biztosítás feltételeiben meghatározott bi...
TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS. A Biztosító és a Szerződő között létrejött töréskár-biztosítási szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizető- eszközben – megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a
TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS. A Biztosító és a Szerződő között létrejött töréskár-biztosítási szerződés alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetőeszközben – megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.1.3. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt. A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni. 2.1.1. A biztosított vagyontárgy Eurotax alapú díjszámítás esetén (Módozatkód 21850) 2.1.1.1. Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító fedezetet nyújt a gépjármű töréskár-biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kötelező tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a Biztosító által előírt vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.). 2.1.2. A biztosított vagyontárgy díjtábla (pontrendszerű) és díjtétel alapú díjszámítás esetén a) A biztosított vagyontárgy díjtábla alapú (pontrendszerű) díjszámítás esetén (Módozatkód 21850A) A biztosítás az ajánlaton azonosító adataival (forgalmi rendszám, alvázszám) megjelölt gépjárműre és tartozékaira terjed ki. Kivételt képeznek az alábbiakban felsorolt tartozékok, melyekre csak külön díj fizetése esetén terjed ki a biztosítás függetlenül attól, hogy azok gyári vagy nem gyári vagy utólag beépített tartozékok: • a gépjárműbe szerelt légzsákok 4 db-on felüli mennyisége, • fűtött és/vagy antennás és/vagy esőszenzoros szélvédő, • xenon vagy LED vagy lézer fényszóró, • tolatóradar és/vagy tolatókamera, • panoráma napfénytető, • vezetéstámogató rendszerek, • könnyűfém keréktárcsa, • bőr/részben bőr kárpit, • hőszigetelt és/vagy hűtött és/vagy fűtött felépítmény. A biztosítási fedezet külön díj megfizetése nélkül kiterjed a gépjárműbe szerelt legfeljebb 4 darab légzsákra és a klímaberendezésre. Jelen szerződés szempontjából vezetéstámogató rendszernek minősülnek (ide értve az emelt szintű vezetéstámogató rendszereket is) az olyan elektronikai rendszerek, amelyek a külső környezetet különböző szenzorok, kamerák segítségével figyelik, és ezáltal akadályokat, forgalmi helyzeteket, gépjárművezetői hibákat észlelnek, és az ezekre adott válaszokkal, visszajelzésekkel támogatják a gépjárművezetőt vezetési tevékenysége közben. Ilyen rendszerek például (a teljesség igénye nélkül): parkolóasszisztens, adaptív tempomat, holttérfigyelő. b) D...

Related to TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS

  • Betétbiztosítás X.1. A Bank csatlakozott az OBA-hoz. Amennyiben a Felügyelet a Bank engedélyét a Hpt. 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, az OBA a Betétes részére a Banknál elhelyezett olyan névre szóló Betét esetén, amelyre a Bank nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a Szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt napon belül a kifizetést teljesíteni (továbbiakban: Befagyott Betét), és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem, a Hpt. 214.§-ában meghatározottak szerint először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100.000 eurós összeghatárig kártalanítást fizet - forintban. A kifizetéshez a Betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a jelen pont szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. X.2. Az OBA a fenti összeghatárt meghaladóan a kártalanításra jogosult természetes személy (ideértve pl. az egyéni vállalkozókat és őstermelőket is) részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon Betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és eredetüket a Hpt. 214/A.§ (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a Bank részére az alábbiak szerint. Az összeghatár kiterjesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés az alábbiakban -a Hpt. 214/A.§ (2) bekezdésben alapján- felsorolt forrásokból származó Xxxxxxx esetében alkalmazandó a zárójelben feltüntetett okiratok bemutatásával: a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása (30 napnál nem régebbi adásvételi Szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata), b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás (30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás), c) biztosítási összeg (a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása) vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés (a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata). X.3. Az OBA a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet) a tevékenységi engedély visszavonását, illetve végelszámolását elrendelő határozata, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele időpontjában megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és tizenöt munkanapon belül a Betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha a) a Betétes jogosultsága bizonytalan vagy a Betét jogvita tárgyát képezi, b) a Betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták, c) a Betétre a IV.1. szerinti magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik, d) a Betét tulajdonosa helyi önkormányzat. Az OBA - a Bank tagsági viszonyának megszűnését követően - nem fizet kártalanítást azokra a Betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed. X.4. Az OBA köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a Betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni. X.5. Az OBA által nyújtott betétbiztosítás csak a névre szóló Betétre terjed ki. A Bank kizárólag azon Betéteket kezeli névre szóló Betétként, ahol a Bank az Azonosítás során a Betétes minden azonosító adatát rögzítette - a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. X.6. Amennyiben a Betétesnek a Bankkal szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van, a Bank jogosult beszámítási igényét a Betétessel szemben érvényesíteni az OBA által biztosított Betétek vonatkozásában. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a Hpt. 214. §-a szerinti összegből a Bankot megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a Betétes részére. X.7. Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló Betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható. X.8. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a helyi önkormányzat, c) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, d) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, e) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, f) az elkülönített állami pénzalap, g) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény, h) az MNB, i) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, j) kötelező vagy önkéntes Betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, Betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek Betéteire, valamint k) az olyan Betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra. A fentiektől eltérően az a) és b) pontok esetében az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv Betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.

  • Biztosítás 6.1 Az Adós – választása szerint – biztosítottként akár írásbeli csatla- kozási nyilatkozattal, akár a Cofidis vagy regisztrált közvetítői alvállal- kozói által rögzített telefonbeszélgetés során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtétele útján kérheti az ACM VIE SA francia részvény- társaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 332377597) és az ACM IARD SA francia részvénytársaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 352406748, mindkettő székhelye: 0, xxx Xxxxxxxx-Xxxxxxxxx Xxxxxxx- sen 67906 STRASBOURG cedex 9 – kapcsolattartás címe: 00 xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx 00000 TASSIN CEDEX. Franciaország, a továbbiakban együttesen: Biztosító(k)) és a Cofidis között létrejött Csoportos Hitel- fedezeti Biztosítási Szerződés hatályának rá történő kiterjesztését, választva a különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási cso- magok között az Általános Biztosítási Feltételek szerint.

  • A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 5.1. A biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik. 5.2. A biztosítási időszak az alábbi eltérésekkel a naptári hónap. 5.2.1. Az első biztosítási időszak a Biztosítók kockázatviselésének kezdetétől annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az első törlesztőrészlet esedékes. Az első biztosítási időszak tartama legfeljebb 120 nap lehet. 5.2.2. Az utolsó biztosítási időszak annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónapban az érintett Biztosító kockázatviselése megszűnik, és a kockázatviselés megszűnéséig tart.

  • Biztosíték Szolgáltató a jelen Melléklet tárgyát képező Szolgáltatás, vagy annak valamely kiegészítő szolgáltatásának nyújtását az ÁSZF Törzsszöveg 2.3.1 pontja alapján biztosíték megfizetéséhez kötheti.

  • Többszörös biztosítás Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.

  • A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.1. A biztosítási szerződés határozat- lan tartamra köthető. 4.2. A biztosítási évforduló a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap. A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza. 4.3. A biztosítási időszak egy év.

  • Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.

  • Biztosítási esemény Biztosítási szolgáltatás Halál: A Biztosító megfizeti a Biztosítottnak a Cofidisszel szemben a Biztosítási Esemény bekövetke- zésének napján fennálló tartozását.

  • Jótállási biztosíték XII.1. Amennyiben az egyedi szerződésben a felek akként rendelkeznek, úgy Vállalkozó a Megrendelő javára szóló jótállási bankgaranciát legkésőbb a szerződés Megrendelő által történő, szerződés szerinti munka műszaki átadás – átvételi eljárás megkezdéséig nyújtja át a Megrendelőnek. XII.2. A jótállási bankgarancia megfelelő, ha - az a nettó vállalási ár 5 %–át elérő összegre szól, - korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, - futamideje az egyedi szerződésben meghatározott. XII.3. Fentieken túlmenően a bankgarancia levélnek tartalmaznia kell azt, hogy a bank kötelezi magát, hogy a Megrendelő első írásbeli felszólítására, a Vállalkozó vagy bármely más személy esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, a jogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezettsége alapján a megjelölt összeget azonnal kifizeti a Megrendelőnek. XII.4. A Vállalkozó köteles a garanciát – a jótállási késedelem esetén a Megrendelő külön felhívása nélkül a késedelem idejével, de minimum 90 (kilencven) banki nappal meghosszabbítani, külön költség felszámítása nélkül. XII.5. A jótállási bankgarancia beváltásának feltétele, hogy - a Megrendelő írásban nyilatkozik a Bank felé arról, hogy a Vállalkozó a szerződés szerint hibásan teljesített, s ezzel egyidejűleg a Bank felé benyújt egy, a Vállalkozóhoz intézett értesítés másolatot arról, hogy a teljesítést a Megrendelő hibásnak ítéli, - az értesítést követő 15 (tizenöt) napon belül Megrendelő nyilatkozatot küld a Banknak arról, hogy a Vállalkozó a hiba megfelelő kijavítására nem tett intézkedést. XII.6. Amennyiben az egyedi szerződés megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatása előzte meg, úgy Vállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének a Kbt. 126.§ (6) bekezdése szerint tehet eleget, figyelemmel a Kbt. 126.§ (7) bekezdésében foglaltakra is.

  • Vagyoni biztosíték A fizetőképességi vizsgálat eredményének függvényében a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződés megkötését, módosítását vagy a kedvezményes eszköz vásárlását, bérletét megfelelő vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötni, amelyből közvetlenül kielégítheti az Előfizetővel szemben fennálló, bármely esedékessé vált követelését. A vagyoni biztosíték típusát a Szolgáltató határozza meg, amely lehet különösen óvadék, kezesség, bankgarancia vagyelőleg. A vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató az eset összes körülményeialapján, szabad mérlegelése szerint állapítja meg, ennek során figyelembe veheti különösen a fizetőképességi vizsgálat eredményét, az igényelt Előfizetői szolgáltatás és díjcsomag típusát, a Szolgáltató által értékesített eszközök értékét, a nyújtott kedvezmények értékét vagy az előfizetői jogviszony időtartama alatt az Előfizető korábbi szerződésszerű teljesítését (ígypl. határidőre történő díjfizetést). Ha a Szolgáltató a megkötött Xxxxxxxxxx szerződés alapján azért nem tudja az Hálózati végpontot létesíteni vagy a Szolgáltatás nyújtását azért nem tudja megkezdeni, mert a Szolgáltatás igénybevételét vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötötte, és az Előfizető a vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató által (így különösen számlán vagy más bizonylaton) meghatározott határidőben nem teljesítette, a Szolgáltató teljesítése nem minősül késedelmes teljesítésnek, és a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződést lényeges adatokban történt megtévesztésre hivatkozással 15 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben az Előfizető a biztosítékadási kötelezettségének eleget tesz, úgy a Szolgáltató a befizetett vagyoni biztosítékot az Egyedi előfizetői szerződésben, vagy Telekom számlára kötött szerződés esetén a Telekom számla szerződésben meghatározott módon átvezeti az Előfizető folyószámlájára. Azátkönyvelést követően kiállított számlákon szereplő szolgáltatási díjak és/vagy eszköz-vételárrészletek kiegyenlítésére folyamatosan beszámítja. A Szolgáltató a vagyoni biztosítékot a biztosítékadás céljának megfelelő időtartamra tartalékolja, amely – amennyiben a biztosítékadás készülékvásárlásra tekintettel történik - nem lehet több, mint a részletfizetéssel vásárolt készülék vételárának teljes kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartam vagy az utolsó vételár részlet fizetési határidejének lejárata. Amennyiben a vagyoni biztosíték célja az Előfizetői szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás fizetendő díjainak biztosítása, a biztosíték tartalékolásának tartama a biztosítékadással érintett Előfizetői szerződés fennállásának időtartamán nem nyúlhat túl. Amennyiben az Előfizetői szerződés megkötése mellett kedvezményes eszközvásárlás is történt, és a Szolgáltató az előfizetői jogviszonyból eredő tartozás miatt az arra irányadó szabályok szerint az Előfizetői szerződést rendkívüli felmondással felmondja, a Szolgáltató jogosult a vagyoni biztosíték összegét a kiegyenlítetlenül maradt tartozással összefüggő Szolgáltatói igény kielégítésére felhasználni.