Tőkeszerkezeti- és Osztalékpolitika mintaszakaszok

Tőkeszerkezeti- és Osztalékpolitika. A Társaság jelenlegi saját tőke – idegen tőke aránya optimálisnak mondható, cél, hogy a jövőben is megmaradjon az egyensúlyi helyzet. A Kibocsátó részvénykibocsátása és tőkebevonása a felvásárlások után is biztosítja, hogy a cégcsoport tőkeszerkezetének aránya egészséges maradjon. A Társaság az elmúlt években a megtermelt nyereséget nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok, és működés erősítése érdekében visszaforgatta, eredménytartalékba helyezte. A Társaság jelenleg nem rendelkezik elfogadott osztalékpolitikával, de a tőzsdei bevezetést követően tervezi annak kialakítását. A Társaság jelenlegi 100%-os tulajdonosa a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozásában érdekelt, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését biztosítja a befektetői igények kielégítésére érdekében. A Kibocsátó Xxxxxxxxxxxx szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor.

Tőkeszerkezeti- és Osztalékpolitika. A Társaság jelenlegi saját tőke – idegen tőke aránya optimálisnak mondható; cél, hogy a jövőben is megmaradjon az egyensúlyi helyzet. A Társaság az elmúlt években a megtermelt nyereséget nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok, és működés erősítése érdekében visszaforgatta. A Társaság jelenleg nem rendelkezik elfogadott osztalékpolitikával, de tervezi annak kialakítását. A Társaság a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozását tervezi, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését tervezi a befektetői igények kielégítésére is. A Kibocsátó Alapszabálya szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor.

Tőkeszerkezeti- és Osztalékpolitika. A Társaság jelenlegi saját tőke – idegen tőke aránya alacsonynak mondható; cél, hogy a jövő évre tervezett tőkeemelés eszközével kialakuljon egy stabilabb tőkeszerkezet. A tőkebevonással lehetőség van a saját tőke arányának növelésére, az idegen források mérlegfőösszegen belüli arányának csökkenése mellett. A tervezett tőkebevonás célösszegének kiszámításakor a Kibocsátó a stratégiai fejlesztéshez szükséges forrásigény mellett ezt a szempontot is érvényesíteni kívánja. A Társaság a 2020 és 2021 években a megtermelt adózás utáni eredményt nem fizette ki osztalékként, hanem azt a fejlesztési célok, és működés erősítése érdekében visszaforgatta, lekötött tartalékba helyezte. A Társaság jelenleg nem rendelkezik elfogadott osztalékpolitikával, de tervezi annak kialakítását. A Társaság a jövőre nézve olyan osztalékpolitika kidolgozását tervezi, ami lehetővé teszi a fejlődéséhez szükséges források cégben tartását, így is segítve a megfogalmazott stratégiai célok elérését, ugyanakkor bizonyos mértékű rendszeres osztalék kifizetését tervezi a befektetői számára. A Kibocsátó Alapszabálya szerint a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékfizetésre a Kibocsátónál tehát a Ptk. és a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kerülhet sor.

Tőkeszerkezeti- és Osztalékpolitika. A Társaság jelenlegi saját tőke – idegen tőke aránya optimálisnak mondható; cél, hogy a jövőben is megmaradjon az egyensúlyi helyzet. A Társaság az elmúlt években a megtermelt nyereségből: