Vagyonkezelési költség mintaszakaszok

Vagyonkezelési költség. Hagyományos életbiztosítási szerzôdések esetében a megtakarítási és rendkívüli számlákon lévô tôkébôl képzett befektetési tar- talék kezeléséért felszámított, és a többlethozamba (II.1.4 pont) beépített, befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdés esetében az eszközalap kezeléséért felszámított, és az eszközalap árfolyamába beépített éves költség. Vagyonkezelési költség mind- azon költség, amely a befizetett díjak befektetésével, a befektetések kezelésével kapcsolatban a biztosítón kívül álló feleknél (pl. Xxxxxxxxxx, Forgalmazó stb.) merül fel.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (15)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Vagyonkezelési költség. A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befek- tetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva. A vagyonkezelési költséget a biztosító a szerződés minden számlatípusára (fő, eseti, lojalitási számla) vonatkozóan a le- vonás időpontjában nyilvántartott befektetési egységek (meg- takarítási, eseti, bónusz befektetési egységek) aktuális érté- kéből, a függő tranzakciók figyelembe vételével, befektetési egységek elvonásával érvényesíti. A biztosító a vagyonkezelési költséget havi rendszerességgel, a hónap utolsó naptári napján számítja fel. A vagyonkezelési költség aktuális mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. A vagyonkezelési költséglevonás a főszámlán, az eseti szám- lán és lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységeket terheli. A fent részletezett költségtípusok az alább leírt módon és számláról kerülnek levonásra.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (8)
Vagyonkezelési költség. A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva. A biztosító a vagyonkezelési költséget éves rendszeresség- gel, a biztosítási év végén számítja fel. A vagyonkezelési költség aktuális mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.
Sample 1Sample 2
Vagyonkezelési költség. Az eszközalap kezeléséért felszámított, és az eszközalap árfolyamába beépített éves költség. Vagyonkezelési költség mindazon költ- ség, amely a befizetett díjak befektetésével, a befektetések kezelésével kapcsolatban a biztosítón kívül álló feleknél (pl. Xxxxxxxxxx, Forgalmazó stb.) merül fel.
Sample 1Sample 2
Vagyonkezelési költség. Hagyományos életbiztosítási szerzôdések esetében a megtakarítási és rendkívüli számlákon lévô tôkébôl képzett befektetési tartalék kezeléséért felszámított, és a többlethozamba beépített, befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdés esetében az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezeléséért, az adott befektetési alap kezelôje által felszámított, és így az eszközalap árfolyamába közvetetten beépített éves költség. Vagyonkezelési költség mindazon költség, amely a befizetett díjak befektetésével, a befektetések kezelésével kapcsolatban a biz- tosítón kívül álló feleknél (pl. Xxxxxxxxxx, Forgalmazó stb.) merül fel.
Sample 1
Vagyonkezelési költség. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdés esetében az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezeléséért, az adott befektetési alap kezelôje által felszámított, és így az eszközalap árfolyamába közvetetten beépített éves költség. Vagyonkezelési költség mindazon költség, amely a befizetett díjak befektetésével, a befektetések kezelésével kapcsolatban a Biztosítón kívül álló feleknél (pl. Xxxxxxxxxx, Forgalmazó stb.) merül fel.
Sample 1
Vagyonkezelési költség. Eszközalap havi éves
Sample 1

Related to Vagyonkezelési költség

  • Díjfizetési kötelezettség (1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.

  • Adatkezelési tájékoztató Jelen tájékoztató célja, hogy az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános áttekintést nyújtson arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.: 00-00-000000; Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes adatokat. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

  • Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 13.1.1. Az Előfizetőt együttműködési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. Az Előfizető köteles megtenni minden olyan, hatáskörébe tartozó intézkedést, ami a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges és ami a Szolgáltató hibás teljesítésének nem minősülő, azonban hibabejelentést eredményező körülmény elhárításához szükséges. Így különösen köteles az Előfizető a hibabejelentés előtt meggyőződni arról, hogy a végberendezés, a modem áramellátása biztosított, valamint a hálózati elemek egységessége és épsége, az összekötő kábelek csatlakozása biztosított .

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (1) Előfizető az előfizetői szerződés megkötése során, és a szerződéses jogviszony ideje alatt köteles a Szolgáltatóval együttműködni, a Szolgáltató részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Előfizető különösen köteles a Szolgáltatóval együttműködni a hibaelhárítás során.

  • Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését. A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körül- ményben bekövetkezett változást. A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megköté- sekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.