Ártárgyalás mintaszakaszok

Ártárgyalás. Egy érvényes ajánlat esetében Ajánlatkérő arra vonatkozó értesítése esetén Ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás tekintetében kell új ajánlatot benyújtania az ártárgyalás alkalmával. Amennyiben ártárgyalásra nem kerül sor, úgy az ajánlat benyújtásával az ellenszolgáltatás tekintetében is beáll az ajánlati kötöttség. Az ártárgyalás szabályai a következők: Az ártárgyalás célja új árajánlat benyújtása. Az ártárgyalásra két fordulóban kerül sor. Az ártárgyalás az ajánlattevő jelenlétében történik. Az ajánlattevő az tárgyalási forduló lezárásaként árajánlatát zárt borítékban nyújtja be az Ajánlatkérő részére (cégszerűen aláírt felolvasólapon). Az ártárgyalás első fordulója során az ajánlatkérő számára kedvezőbb (vagyis alacsonyabb) értéket kell megajánlani, mint amely érték az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatban, a Felolvasólapon szerepelt. Az ártárgyalás második fordulója során az ajánlatkérő számára kedvezőbb (vagyis alacsonyabb) értéket kell megajánlani, mint amely érték az első fordulóban benyújtott ajánlatban, a Felolvasólapon szerepelt. Ajánlatkérő minden a tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, és azt a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül az ajánlattevőnek alá kell írnia. Ajánlatkérő az ajánlattevőnek a jegyzőkönyvből egy példányt aláírást követően átad, vagy két munkanapon belül azt részére megküldi. A tárgyaláson csak a képviseleti jogosultságát igazoló személy vehet részt az ajánlattevő részéről. Az ártárgyaláson a részvétel kötelező, amennyiben nem kerül ajánlat benyújtásra az ártárgyalás során, úgy az az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy az ártárgyaláson való részvétel nem jelenti automatikusan a benyújtott ajánlat/alapajánlat érvényességét. Ajánlatkérő a pályázat eredményéről írásban (telefax útján, ill. e-mail-en) tájékoztatja az Ajánlattevőket várhatóan 2015. június 29-ig.
Ártárgyalás. Ajánlatkérő – a szerződéses és műszaki tárgyalások lezárását követően adott esetben a módosított ajánlatok benyújtása után – a végleges árajánlat megtételére ártárgyalás keretében biztosít lehetőséget. Az ártárgyalás formája lehet elektronikus árlejtés, elektronikus úton (e-mailben) történő árcsökkentés vagy személyes ártárgyalás. Ajánlatkérő a tárgyalási meghívóban megjelöli, hogy a tárgyalást egy vagy több fordulóban, minden Ajánlattevővel együttesen vagy külön-külön tartja. Az ártárgyaláson szerződésmódosító illetőleg a műszaki tartalmat módosító javaslat már nem tehető. Ajánlattevő az ártárgyaláson a korábban benyújtott árajánlatához képest nem nyújthat be magasabb árajánlatot kivéve, ha bővült, kiegészült a műszaki tartalom. Ajánlatkérő minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, és azt a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül az ajánlattevőnek alá kell írnia. Ajánlatkérő az ajánlattevőnek a jegyzőkönyvből egy példányt aláírást követően átad, vagy két munkanapon belül azt részére megküldi. A tárgyaláson csak a képviseleti jogosultságát igazoló személy vehet részt az ajánlattevő részéről. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy az ártárgyaláson való részvétel nem jelenti automatikusan a benyújtott ajánlat/alapajánlat érvényességét.
Ártárgyalás. Érvényes ajánlat(ok) esetében Ajánlatkérő arra vonatkozó értesítése esetén Ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás tekintetében kell új ajánlatot benyújtaniuk az ártárgyalás alkalmával. Amennyiben ártárgyalásra nem kerül sor, úgy az ajánlat benyújtásával az ellenszolgáltatás tekintetében is beáll az ajánlati kötöttség. Az ártárgyalás célja új, kedvezőbb árajánlat benyújtása. Az ártárgyalásra két fordulóban kerülhet sor személyesen vagy e-mail útján beküldve. Az ártárgyalás az Ajánlattevő jelenlétében történik. Az Ajánlattevő az tárgyalási forduló lezárásaként árajánlatát zárt borítékban nyújtja be az Ajánlatkérő részére (cégszerűen aláírt Felolvasólapon). Az ártárgyalás első fordulója során az Ajánlatkérő számára kedvezőbb értéket kell megajánlani részszempontonként, mint amely árajánlat az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatban szerepelt. Az ártárgyalás második fordulója során az ajánlatkérő számára kedvezőbb értéket kell megajánlani részszempontonként, mint amely árajánlatban vagy az első fordulóban benyújtott ajánlatban szerepelt. Ajánlatkérő minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, melyet a tárgyalás befejezését követően személyesen vagy meghatalmazott útján – két munkanapon belül az Ajánlattevőnek alá kell írnia. Ajánlatkérő az Ajánlattevőnek a jegyzőkönyvből 1 példányt aláírást követően átad, vagy amennyiben Ajánlattevő a tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, részére két munkanapon belül azt részére megküldi. A tárgyaláson csak a képviseleti jogosultságát igazoló személy vehet részt az Ajánlattevő részéről. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxx figyelmét, hogy az ártárgyaláson való részvétel nem jelenti automatikusan a benyújtott ajánlat/alapajánlat érvényességét. Ajánlatkérő a Pályázat eredményéről írásban (e-mail útján) tájékoztatja az Ajánlattevőket, a Pályázat eredményéről szóló döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 5 munkanapon belül. A szerződéskötés tervezett időpontja: Az eredményhirdetést követő 15 napon belül. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama: ajánlattételi határidő lejártától számított 90 napig. Ajánlatkérő jelen Pályázatban Dokumentációt készített (beleértve a szerződéstervezetet, műszaki leírást), melyet térítésmentesen bocsát az Ajánlattevők rendelkezésére az ajánlattételi felhívással együtt. A dokumentáció Ajánlatkérőtől való átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Az ajánlati dokumentáció beszerzésének határideje: 2017………….. óra. Az ajánlati dokumentáció – előzetes telefonos egyeztetés után – átvehe...
Ártárgyalás. 1. Egy érvényes ajánlat esetében Ajánlatkérő arra vonatkozó értesítése esetén Ajánlattevőnek az 1-7., árelem bírálati részrészszempontok tekintetében kell új ajánlatot benyújtania az ártárgyalás alkalmával. Az „árváltozás mértéke”, „megrendelés napjára vonatkozó megrendelés felára” és a „késedelmi kötbér mértéke” (8., 9., és 10.) nem árelem bírálati részszempontra vonatkozó papíralapon benyújtott ajánlatban megajánlott érték tekintendő a véglegesnek. Amennyiben ártárgyalásra nem kerül sor, úgy az ajánlat (módosított ajánlat) benyújtásával az ellenszolgáltatás tekintetében is beáll az ajánlati kötöttség.
Ártárgyalás. Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után, az ajánlatok érvényességének vizsgálatát követően, kizárólag az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők részvételével ártárgyalást tartson. Ártárgyalás keretén belül Ajánlatkérő egyoldalúan, írásban árcsökkentés kérését is kezdeményezheti az Ajánlattevők felé. Az ártárgyalásra szóló meghívót Ajánlatkérő az érvényes ajánlatot benyújtó Ajánlattevők részére megküldi az ajánlattételi határidőt követően. Az ártárgyalás során az Ajánlattevők kizárólag a benyújtott ajánlatuknál kedvezőbb ajánlatot adhatnak meg. Ajánlatkérő a végső ajánlatok megadása után kialakult sorrend szerint a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Ajánlattevőt választja ki az eljárás nyertesének.

Related to Ártárgyalás

  • Biztosított vagyontárgyak Minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság az alábbi vagyonkategória-részek valamelyikébe besorolható.

  • A hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 6.1.2.1. A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt a hiba elhárításától számított egy évig megőrzi.

  • Biztosítható vagyontárgyak A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a biztosítási szerződés- ben egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határoz- ható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • Biztosítható vagyontárgyak köre 3.1. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

  • Biztosított vagyontárgy Biztosított az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

  • Általános befektetési kockázat 7 Az egyes kockázatok részletes leírásai jelen tájékoztató 3.§-ában talál- hatók meg.

  • Az Általános Forgalmi Adó megtérítése Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésbôl nem térül meg.

  • Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítási díjat: • készpénzátutalási megbízással (csekken), • csoportos beszedési megbízással (inkasszóval), • átutalási megbízással, • bankkártyával fizetheti. A fizetési ütem negyedéves, féléves vagy éves lehet.

  • Panaszügyintézés Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti. Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg. Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban. Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez. A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx