Common use of épületek, építmények vagyoncsoport Clause in Contracts

épületek, építmények vagyoncsoport. a) Saját tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző- désben (kötvényben) megnevezett: - állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.), - melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól, istálló, pince stb.), - építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.), - valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának erejéig. Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem életvitelszerűen rendezkedett be. A biztosítási szerződésben építmény megnevezés alatt biztosított építmények 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft feletti részre a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön megnevezésre került. b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki: - ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, - csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző berendezés, - beépített bútor- és térelválasztó, - beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények, - elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon, - belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, - padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.), - antennarendszer.

épületek, építmények vagyoncsoport. a) Saját tulajdon esetén saját tulajdon b) bérlemény 2.3.1.1. épület Jelen biztosítás szempontjából épületnek minősül az állandó vagy ideiglenes lakhatás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény teljes állaga és a Biztosító kockázatviselése hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a szerző- désben (kötvényben) megnevezett: - állandóan lakóépülettel egy tető alatt lévő, vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.), - melléképületre (azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló zárt épületrészek. Jelen pont szerint épületrésznek minősülhet a garázs, kazánház, kamra, terménytárolótároló, ól, istálló, pince stb.)pince, - építményekre (úszómedenceprésház, vízóraaknaszérű, kerítésműhely, stb.), - valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának erejéignyári konyha. Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított Biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem életvitelszerűen rendezkedett be. A biztosítási szerződésben biztosítható épületek: - ház: családi ház, ikerház, sorház, hétvégi ház, tanya, hegyi hajlék, présház - többlakásos épületben lévő lakás 2.3.1.2. melléképület Jelen biztosítás szempontjából melléképületnek minősül a nem lakhatás céljára szolgáló, zárható, a lakóépülettől különálló zárt építmény megnevezés alatt biztosított építmények 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft feletti részre teljes állaga és a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön megnevezésre került. b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévőhozzá tartozó épülettartozékok, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozómelléképülettel egy tető alatt lévő, épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed kivagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló egyéb zárt épületrészek. biztosítható melléképületek: - ajtó- garázs, kazánház, kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház, szérű, műhely, nyári konyha 2.3.1.3. épülettartozékok A Biztosító kockázatviselése kiterjed a 2.3.1.1. és ablak szerkezete2.3.1.2. pontok szerinti biztosított épület és melléképület szerves részét képező, spalettaahhoz fixen rögzített vagy hozzáépített épületgépészeti és egyéb berendezésekre, zsalugáterrendszerekre és azok szerelvényeire, reluxamelyek biztosítják az épület, redőnymelléképület rendeltetésszerű használatát. Az épülettartozékok kárai az épület, vászonrolómelléképület biztosítási összegén belül, napvédő függönyannak erejéig kerülnek térítésre. Biztosított vagyontárgyak: - nyílászárók, a hozzájuk tartozó szerelvényekkelárnyékolók, - csengő és kerítés, kerítéskapu, csengő, kaputelefon, valamint kapunyitó rendszer, - védelmi, riasztó és tűzjelző berendezés, - beépített bútor- antennarendszer, villámvédelmi berendezések, - előtető, külső és belső lépcső, belső válaszfal, galéria, álmennyezet, térelválasztó, - beépített főző-vakolat, festés, mázolás, tapétázás, burkolat, padlóburkolat, - fűtő-, hűtő-, vízellátó, egészségügyi, tisztálkodási és szellőztető berendezések és szerelvényekberendezések, - víz-, gáz-, elektromos hálózat hálózat, szennyvíz és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszoncsapadékvíz elvezető rendszer, - belső válaszfalaz épülethez szilárdan rögzített napkollektor, belső lépcsőnapelem, burkolatszélerőmű, vakolatszélturbina, festés, tapétázás, mázolásgeotermikus hűtési-fűtési rendszer, - padlóburkolat épületgépészeti szempontból beépített szauna, jakuzzi, - a Biztosított épülettel azonos tulajdonban lévő felvonó 2.3.1.4. építmény Jelen biztosítás szempontjából építménynek minősül az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként vásárolt helyhez kötött, stabilan rögzített szabadban álló műszaki alkotás teljes állaga és a hozzá tartozó berendezések, rendszerek és azok szerelvényei. Biztosítható építmények: - vízóraakna, udvari térburkolat, autó beálló, kukatároló, - kerti bútorok és gyermekjátékok (parkettapl.: kerti pad, padozatkerti lámpa, padlószőnyeg stb.hinta) - kút, kerti tó, szökőkút, medence (ide nem értve a medence üveg fedését, egyéb üvegezését), derítő, ciszterna, automata öntözőrendszer, - antennarendszerszabadban álló szauna, jakuzzi, - tűzrakó hely, kemence, pavilon, filagória, pergola, - az épülettől különálló napkollektor, napelem, szélerőmű, szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszerek.

épületek, építmények vagyoncsoport. a) Saját tulajdon esetén saját tulajdon b) bérlemény 2.3.1.1. épület Jelen biztosítás szempontjából épületnek minősül az állandó vagy ideiglenes lakhatás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény teljes állaga és a Biztosító kockázatviselése hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a szerző- désben (kötvényben) megnevezett: - állandóan lakóépülettel egy tető alatt lévő, vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.), - melléképületre (azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló zárt épületrészek. Jelen pont szerint épületrésznek minősülhet a garázs, kazánház, kamra, terménytárolótároló, ól, istálló, pince stb.)pince, - építményekre (úszómedenceprésház, vízóraaknaszérű, kerítésműhely, stb.), - valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának erejéignyári konyha. Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem életvitelszerűen rendezkedett be. A biztosítási szerződésben biztosítható épületek: - ház: családi ház, ikerház, sorház, hétvégi ház, tanya, hegyi hajlék, présház - többlakásos épületben lévő lakás 2.3.1.2. melléképület Jelen biztosítás szempontjából melléképületnek minősül a nem lakhatás céljára szolgáló, zárható, a lakóépülettől különálló zárt építmény megnevezés alatt biztosított építmények 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft feletti részre teljes állaga és a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön megnevezésre került. b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévőhozzá tartozó épülettartozékok, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozómelléképülettel egy tető alatt lévő, épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed kivagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló egyéb zárt épületrészek. biztosítható melléképületek: - ajtó- garázs, kazánház, kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház, szérű, műhely, nyári konyha 2.3.1.3. épülettartozékok A biztosító kockázatviselése kiterjed a 2.3.1.1. és ablak szerkezete2.3.1.2. pontok szerinti biztosított épület és melléképület szerves részét képező, spalettaahhoz fixen rögzített vagy hozzáépített épületgépészeti és egyéb berendezésekre, zsalugáterrendszerekre és azok szerelvényeire, reluxamelyek biztosítják az épület, redőnymelléképület rendeltetésszerű használatát. Az épülettartozékok kárai az épület, vászonrolómelléképület biztosítási összegén belül, napvédő függönyannak erejéig kerülnek térítésre. biztosított vagyontárgyak: - nyílászárók, a hozzájuk tartozó szerelvényekkelárnyékolók, - csengő és kerítés, kerítéskapu, csengő, kaputelefon, valamint kapunyitó rendszer, - védelmi, riasztó és tűzjelző berendezés, - beépített bútor- antennarendszer, villámvédelmi berendezések, - előtető, külső és belső lépcső, belső válaszfal, galéria, álmennyezet, térelválasztó, - beépített főző-vakolat, festés, mázolás, tapétázás, burkolat, padlóburkolat, - fűtő-, hűtő-, vízellátó, egészségügyi, tisztálkodási és szellőztető berendezések és szerelvényekberendezések, - víz-, gáz-, elektromos hálózat hálózat, szennyvíz és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszoncsapadékvíz elvezető rendszer, - belső válaszfalaz épülethez szilárdan rögzített napkollektor, belső lépcsőnapelem, burkolatszélerőmű, vakolatszélturbina, festés, tapétázás, mázolásgeotermikus hűtési-fűtési rendszer, - padlóburkolat épületgépészeti szempontból beépített szauna, jakuzzi, - a biztosított épülettel azonos tulajdonban lévő felvonó 2.3.1.4. építmény Jelen biztosítás szempontjából építménynek minősül az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként vásárolt helyhez kötött, stabilan rögzített szabadban álló műszaki alkotás teljes állaga és a hozzá tartozó berendezések, rendszerek és azok szerelvényei. Biztosítható építmények: - vízóraakna, udvari térburkolat, autó beálló, kukatároló, - kerti bútorok és gyermekjátékok (parkettapl.: kerti pad, padozatkerti lámpa, padlószőnyeg stb.hinta) - kút, kerti tó, szökőkút, medence (ide nem értve a medence üveg fedését, egyéb üvegezését), derítő, ciszterna, automata öntözőrendszer, - antennarendszerszabadban álló szauna, jakuzzi, - tűzrakó hely, kemence, pavilon, filagória, pergola, - az épülettől különálló napkollektor, napelem, szélerőmű, szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszerek.

épületek, építmények vagyoncsoport. a) Saját tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző- désben (kötvényben) megnevezett: - állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.), - melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól, istálló, pince stb.), - építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.), - valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának erejéig. Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem életvitelszerűen rendezkedett be. A Amennyiben az építmények összesített biztosítási szerződésben építmény megnevezés alatt biztosított építmények összege a 500 000 Ft-ot nem haladja meg, azok 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft feletti részre a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön megnevezésre került. b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki: - ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, - csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző berendezés, - beépített bútor- és térelválasztó, - beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények, - elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon, - belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, - padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.), - antennarendszer.

épületek, építmények vagyoncsoport. a) Saját tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző- désben (kötvényben) megnevezett: - állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.), - melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól, istálló, pince stb.), - építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.), - valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának erejéig. Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem életvitelszerűen rendezkedett be. A Amennyiben az építmények összesített biztosítási szerződésben építmény megnevezés alatt biztosított építmények összege a 500 000 Ft-ot nem haladja meg, azok 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft feletti részre a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön megnevezésre került. b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki: K&H lakásbiztosítás - ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, - csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző berendezés, - beépített bútor- és térelválasztó, - beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények, - elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon, - belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, - padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.), - antennarendszer.