Értékelés módszere mintaszakaszok

Értékelés módszere. Egyenes arányosítás: ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva egyenes arányosítással számolja ki a pontszámokat. A legmagasabb értékű megajánlás a legkedvezőbb, ez kapja a legmagasabb pontszámot!
Sample 1
Értékelés módszere. Az értékelés lépései:
Sample 1
Értékelés módszere. A 2. értékelési részszempont esetében az értékelés módszere a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. sz. melléklet 2) pontja szerinti sorba rendezés, ahol az egyes ajánlatok 2. értékelési részszempont szerinti tartalmi elemei az összes ajánlat azonos tartalmi eleméhez viszonyított sorrendjében elfoglalt helyük szerint érnek el helyezést. A 2. részszempont esetében a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kiválasztása sorba rendezéssel történik, vizsgálati elemenként külön-külön. Ajánlatkérő az alábbiakban meghatározott szakmai szempontonként kapott pontszámok alapján rangsorolja az ajánlatokat, azokhoz ajánlatonként, azon belül vizsgálati elemenként helyezésszámot rendelve – ennek megfelelően a szakmailag legjobb ajánlat az 1., az ezt követő a 2. helyezést kapja és így tovább. Az egyes ajánlatok azonos helyezést is kaphatnak. Ajánlatkérő az értékelés során indoklással ellátott szöveges értékeléssel támasztja alá az adott ajánlat adott vizsgálati elemre kiosztott helyezési értékét. Ajánlatkérő a minőségi (szakmai) ajánlatokat vizsgálati elemenként külön-külön sorba rendezi, a sorbarendezést követően pedig a helyezések pontszámokká történő alakítása az Útmutató 1. sz. melléklet A.1.aa) pontja szerinti fordított arányosítás módszerével történik. Ajánlatkérő a 2. részszempont esetében meghatározza Ajánlatkérői igényét (a minimális elvárását), és előírja, hogy amennyiben az ajánlattevő a minimális elvárást sem teljesíti, úgy az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. A minőségi (szakmai) ajánlatban ismertetni kell: - a szerződés keretében a személy- és vagyonőrök ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszereket, műszaki megoldásokat. Ki kell térni az ellenőrzés módszereire, a módszereket be kell mutatni és ismertetni kell, hogy az ellenőrzés tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése miként valósul meg. - a szerződés keretében alkalmazni kívánt személy- és vagyonőrök toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárás folyamatát és módszerét. Ajánlattevőnek a minőségi (szakmai) ajánlatát alszempontonként a következő tartalmi elemek, szempontok, ajánlatkérői igények figyelembevételével szükséges elkészítenie és az ajánlatához csatolnia. A 2. részszempont szerinti szakmai ajánlat tartalmi elemei:
Sample 1
Értékelés módszere. A részszempontok értékelése során adható pontszámok 1-10 pontig terjedhetnek. A pontozási módszer rövid ismertetése: az adott értékelési részszempont esetében az ajánlatkérő számára legkedvezőbb értékre 10, a további ajánlatokra arányosan kevesebb pontot lehet kapni. Mindegyik részszempont esetében ajánlatkérő két tizedesjegy pontosságig számol, majd az így kapott számot beszorozza a súlyszámmal. Ajánlatkérő az így kialakuló pontszám esetében is csak két tizedesjegy pontosságig veszi figyelembe az ajánlatok pontszámát. Ajánlatkérő fordított arányosítás módszerével végzi az értékelést, azaz az ajánlatkérő részére a legkedvezőbb megajánlás (legalacsonyabb ár) kapja a maximális pontszámot (10), a többi megajánlás a legkedvezőbb tartalmi elemhez képest – fordított arányosítással számított módon – kevesebb pontot kap. P= Alegjobb (Pmax-Pmin) + Pmin Avizsgált
Sample 1
Értékelés módszere. Ár részszempont: Az ár értékelési részszempont esetében fordított arányosítás: a részszempont értékelése során a legjobb (legalacsonyabb) ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig, a legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra 3 (három) tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. [A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. sz. melléklet A.) 1. aa) pont] Minőségi kritériumok: Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében az arányosítás. Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetén az arányosítás módszerét alkalmazza, figyelemmel arra, hogy az ajánlat mely jelen értékelési szempont tekintetében a legkedvezőtlenebb (érvényességi küszöböt jelentő 36 hónap) értéket tartalmazza, az az értékelés során adható pontszám alsó határával megegyező pontszámot, a legkedvezőbb szintet (60 hónap) elérő vagy annál kedvezőbb értéket tartalmazó ajánlat(ok) pedig egyaránt az értékelés során adható pontszám felső határával megegyező pontszámot kap(nak), azaz az ajánlatok bírálata során a 60 hónap feletti jótállás megajánlása esetén is a pontszámítás képletébe a 60 hónap kerül feltüntetésre és a számításnál alkalmazásra. Az értékelés módszere a 2. és 3. értékelési részszempont esetében egyenes arányosítás: a legelőnyösebb (legmagasabb) ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot, a többi ajánlati elem a legkedvezőbb értékhez viszonyítva arányosan – 3 (három) tizedesjegy pontossággal és a kerekítés általános szabályai szerint számolva – kevesebb pontot kap. [A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25) 1. sz. melléklet A.) 1. ab) pont]
Sample 1

Related to Értékelés módszere

  • Értékelési szempontok III.2.1) Értékelési szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg)

  • Fagyasztott élelmiszerek megromlása Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Panaszok bejelentése Az Ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továb- biakban együtt: Ügyfél) az UNIQA Biztosító Zrt. (további- akban: Biztosító) továbbá az általa alkalmazott vagy meg- bízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbí- zott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző sze- mély magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vo- natkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

  • A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje A (tervezett) időtartam hónapban: 12 vagy napban: (a szerződés megkötésétől számítva) VAGY: Kezdés (év/hó/nap) Befejezés (év/hó/nap)

  • A térítési összeg meghatározásának alapelvei A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja: – a felhasználható maradványok értékét; – valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet; − díjtartozást; − ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

  • Hibabejelentő szolgálat Terület megjelölése Elérhetőségének időtartama Elérhetőségek: Nagygyimót, Ugod, Pápa Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (89) 324-698 telefaxszáma: (89) 830-698 email címe: ugyfelszolgalat@kabelszat2002.hu Zirc, Olaszfalu, Bakonyszentkirály, Csesznek, Nagyesztergár, Dudar, Csetény, Szápár, Bakonynána, Bakonybél Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (88) 415-281 telefaxszáma: (88) 415-281 email címe: ktviroda@ktvzirc.hu Sárvár Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 09:00-18:00 Üzenetrögzítő: H-V: 18:00-09:00 telefonszáma: (95) 320-496 telefaxszáma: (95) 320-496 email címe: varsat@varsat.net Devecser, Badacsonytomaj, Zalahaláp, Szigliget, Révfülöp, Ábrahámhegy, Kékkút, Balatonrendes, Balatonederics, Balatonudvari, Uzsa, Hegyesd Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (87) 472-104, (20) 9250-127 telefaxszáma: (87) 472-104 email címe: ugyfel@asat.hu Baj, Kecskéd, Környe, Szomód, Tarján, Tata, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (34) 655-300 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu Lábatlan, Süttő Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (33) 655-033 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu

  • A helytállási kötelezettség és annak mértéke A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.