Common use of Üzleti titok Clause in Contracts

Üzleti titok. Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

Üzleti titok. Az ajánlattevő gazdasági szereplő Xxxxxxxxxxx a Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § §-a szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy annak az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmazáltalánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A Az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban elkülönített módon, az ajánlat legvégén vagy külön kötetben kell elhelyezni. Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen szereplők figyelmét, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtásárabekezdéseire is figyelemmel jelölhetik meg ajánlatuk üzleti titkot tartalmazó részét.

Üzleti titok. Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § 2 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhattitoknak, amelyek melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen!

Üzleti titok. Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhattitoknak, amelyek melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen!

Üzleti titok. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben)hiánypótlásban, hiánypótlásbanfelvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatjamegtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy annak az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmazáltalánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2)-(32) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni bekezdés szerint a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,