BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

FŐVÁROST VÍZMŰVEK Zrt. SZ 121/013

SAJÁT PÉLDÁNYA

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

Amely létrejött

Budapest Főváros Önkormányzata (törzskönyvi azonosító: 735638, adószám: 15735636-

2-41, székhelye: 0000 Xxxxxxxx X., Xxxxxxxx xxxx 0-00.), képviseli: Xxxxxx Xxxxxx főpolgármester (továbbiakban: "Önkormányzat’1),

és

BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxx Xxx 0.,

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 13631725-2-43) képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxx és Xxxx Xxxxxx ügyvezető igazgató-helyettesek (továbbiakban: "Üzemeltető”)

és

Fővárosi Vízmüvek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.; Cégjegyzékszáma: 00-00-000000; adószáma: 10898824-2-44;) képviseli: Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx és Xxxxxxx Xxxxxx Gazdasági vezérigazgató-helyettes

(továbbiakban: "Új Üzemeltető")

- "Önkormányzat”, "Üzemeltető" és "Új Üzemeltető” együttesen a "Felek" -

Között az alábbiak szerint:

I. Előzmények

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének (továbbiakban: "Közgyűlés") 3498/2011 .(11.30.) számú Közgyűlési Határozata alapján "Önkormányzat” és "Üzemeltető" között 2011. december 01. napi hatállyal a Budapesti Központi

Szennyvíztisztító Telep (BKSZTT) üzemeltetése - mint közszolgáltatás - tárgyában Bérleti és Üzemeltetési Szerződés (továbbiakban: "BÜSZ") jött létre, melyet jelen

szerződésmódosítást aláíró Xxxxx mindegyike részletesen áttanulmányozott és megismert.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 3Í/2013 számú Közgyűlési

Határozatában 2013. június 01. napi hatállyal módosította a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló

22/2012. (III. 14.) számú Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: "Vagyonrendelet") 4. számú mellékletének 10. pontját és BKSZTT kizárólagos jog alapján történő üzemeltetésére

2013. június 01. napi hatállyal "Új Üzemeltetőt" jelölte ki.

Felek rögzítik, hogy "Új Üzemeltető" köztulajdonban, kizárólagos önkormányzati

tulajdonban álló társaság, így közszolgáltatás nyújtására a vonatkozó Európai Uniós rendelkezések, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.), annak 16.§ (6) bekezdése és 29.§-a, valamint és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján versenyeztetés nélkül jelölhető ki.

II. Közszolgáltatás átvétele

Az I. pontban írtakra figyelemmel 2013. június hó 01. napjától "BÜSZ"-ben meghatározott "Üzemeltetőt” terhelő kötelezettségek és megillető jogok "Új Üzemeltetőt” terhelik, illetve illetik meg, "Üzemeltető” helyébe "Új Üzemeltető" lép, ennek megfelelőn amikor a BÜSZ "Üzemeltetővel” kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, azon "Új Üzemeltető”

értendő.

III. Átadás-átvételre vonatkozó rendelkezések

1. ) Közszolgáltatás nyújtásához szükséges, "Üzemeltető" tulajdonában álló eszközök, berendezések, szoftverek és egyéb ingóságok rendelkezésre bocsátásáról

(átadás-átvételéről) "Üzemeltető” és "Új Üzemeltető” külön megállapodást köt

Az Önkormányzat tulajdonában álló, a BKSZTT üzemeltetéséhez szükséges eszközöket, vagyonelemeket - mivel ezeket Üzemeltető tartja jelenleg is birtokában - az Önkormányzat jelen szerződés aláírásával adott megbízásából az Üzemeltető adja az Új Üzemeltető birtokába. A birtokba adás a BKSZTT-re vonatkozó helyszínrajz, az Üzemeltető által átvett 2010. évi eszközlista alapján

történik.

A birtokba adás dátuma 2013. június 1.

2. ) Felek rögzítik, hogy a közszolgáltatás jelen szerződésmódosítás szerinti átvétele a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) VI. fejezete

- munkáltató személyében bekövetkező változás - 36.§ (1) bekezdése szerint gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja)

jogügyleten alapuló átvételének minősül, melyről "Üzemeltető” és "Új

Üzemeltető" együttesen írásban tájékoztatja a munkavállalókat.

3. ) BÜSZ alapján 2013. június hó 01. napját megelőzően nyújtott szolgáltatásból eredő felelősség 2013. június hó 01. napját követően "Új Üzemeltetőt” terheli

(helytállási kötelezettség és felelősség átvállalás), melyet Xxxxx tudomásul vesznek.

4. ) Felek rögzítik, hogy a közszolgáltatás átruházását követően kölcsönös szándékuk, hogy "Üzemeltető” és "Új Üzemeltető1’- a gazdasági társaságokról 2006. évi IV.

törvény rendelkezései alapján - egyesüljön (beolvadás útján).

5. ) Felek a BÜSZ időbeli hatályát, azaz a BÜSZ 4.2.1. pontját 2013. június hó 01 napi hatállyal az alábbiak szerint módosítják: „4.2.1. Felek jelen Szerződést határozatlan időtartamra kötik meg. ”

IV. Hatálybalépés és egyéb rendelkezések

1. ) Jelen szerződésmódosítás 2013. június hó 01. napján lép hatályba.

2. ) Jelen szerződésmódosítás mellékletét képezi Önkormányzat és Üzemeltető között létrejött új egységes szerkezetű Bérleti és Üzemeltetési Szerződés (továbbiakban: Új BÜSZ).

3. ) Amennyiben Új BÜSZ valamely rendelkezése és jelen Szerződésmódosítás bármely rendelkezése között ellentmondás van, úgy az Új BÜSZ rendelkezését kell alkalmazni.

4. ) Amennyiben Új BÜSZ rendelkezést tartalmaz olyan jog vagy kötelezettség

tárgyában, melyről jelen Szerződésmódosítás nem tartalmaz rendelkezést, úgy az Új BÜSZ rendelkezését kell alkalmazni.

5. ) Amennyiben jelen Szerződésmódosítás rendelkezést tartalmaz olyan jog vagy kötelezettség tárgyában, melyről Új BÜSZ nem tartalmaz rendelkezést, úgy

jelen szerződésmódosítás rendelkezését kell alkalmazni.

6. ) Figyelemmel arra, hogy BKSZTT az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával létesült, jelen szerződésmódosítás hatálybalépéshez szükséges az EU Közreműködő Szervezetének tájékoztatása, illetve hozzájáruló nyilatkozatásnak beszerzése.

7. ) Felek jelen megállapodás létrejöttéről tájékoztatják a Gazdasági Versenyhivatalt, illetve a Magyar Energia Hivatalt.

Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Magyar Energia Hivatal jelen

szerződésmódosítás jóváhagyása tárgyában megállapítja hatáskörét, ezen hatóság nyilatkozata is szükséges a hatálybalépéshez.

)8.

A IV./6 pontban írt megkeresés tekintetében Önkormányzat jár el, azzal, hogy

megbízhatja "Üzemeltetőt”, illetve "Új Üzemeltetőt”, hogy helyette, nevében és

képviseletében az adott hatóság, szervezet vagy egyéb harmadik személy előtt eljárjon.

Budapest, 2013. napján

Budapest, 2013.

Láttam: &

Xxxxxx Xxxxxx Főjegyző

általános ügyvezető igazgató-helyettes Xxxx Xxxxxx műszaki ügyvezető igazgató-helyettes BKSZT Kft.

Budapest, 2013...................

'BKSZT I

1211 Buda) Nagy Duna

Adószám: 136

zignálta:

dr. Bagdy

tföpol gármesterffilyettes Szignálta

xx. Xxxxxx XxxX

főpolgármester-hgl

Xxxxxxxx Xxxxx vezérigazgató és Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx-helyettes Fővárosi Vízművek Zrt.

Budapest, 2013.

gnálta:

xx. Xxxxxxxx Xxxxx

főosztályvezető

mindenben megegyezik.

MELLÉKLET:

ÚJ BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

(Egységes szerkezet)

A jelen bérleti és üzemeltetési szerződés (a továbbiakban: „Szerződés1’)

egyrészről

Budapest Főváros Önkormányzata (székhelye: 0000 Xxxxxxxx X., Xxxxxxxx xxxx 0-00.), képviseli: Xxxxxx Xxxxxx főpolgármester (a továbbiakban: „Önkormányzat”),

másrészről: a Fővárosi Vízmüvek Zrt (székhelye: 00000 Xxxxxxxx, xxxx xx 00-00.) képviseli: (a továbbiakban: „Üzemeltető”)

mint szerződő felek (továbbiakban külön-külön: a „Fél”, illetve együttesen a „Felek”),

között jött létre, az alulírott napon és helyen alábbi feltételekkel:

1. ÉRTELMEZÉS

1.1 Meghatározások

A jelen Szerződésben nagybetűvel jelölt kifejezések a jelen Szerződés 1. sz. Mellékletében meghatározott jelentéssel bírnak, kivéve, ha azt a szöveg környezet másként kívánja, valamint kivéve, amennyiben azt a Szerződés külön definiálja.

1.2 További értelmezési szabályok

A jelen Szerződés 1. sz. Mellékletében foglalt egyéb meghatározás hiányában:

1.2.1. a Bevezető Rendelkezésekre, Cikkelyekre, Szakaszokra, Bekezdésekre, pontokra, illetve alpontokra vagy Mellékletekre vonatkozó minden hivatkozás a jelen Szerződés bevezető rendelkezéseire, cikkelyeire, szakaszaira, bekezdéseire, pontjaira, illetve alpontjaira vagy mellékleteire vonatkozik;

1.2.2 a jogra vagy jogszabályra vonatkozó hivatkozások bármely időpontban úgy értelmezendöek, hogy azok magukban foglalják az adott jogszabály módosítását, kiterjesztését is, illetve minden más hatályos eszközt, rendelkezést vagy szabályozást is bele kell érteni, akkor is, ha azt később módosítják vagy az így válik hatályossá;

1.2.3. az egyes számú megfogalmazások többes számban is értendőek és fordítva;

1.2.4 az egyes fejezetekbe való besorolás nem befolyásolja a jelen Szerződés valamint mellékletei érvényesülését;

1.2.5 valamely megállapodásra, okiratra, eszközre, engedélyre, szabályzatra vagy más iratra, vagy ezek valamely rendelkezésére való hivatkozást mindig úgy kell értelmezni, hogy lehetséges, hogy ezeket módosították, megváltoztatták, kiegészítették, felfüggesztették, vagy megújították;

1.2.6 a „beleértve” és „benne foglalt” kifejezéseket minden korlátozás nélkül kell értelmezni;

1.2.7 a Felekre vonatkozó hivatkozás tartalmazza a Felek jogutódját vagy engedményesét is.

2. A SZERZŐDÉS CÉLJA

2.1 A jelen Szerződés célja, hogy

2.1.1 Biztosítsa a BKSZTT üzemeltetésének, a Telepre érkező szennyvíz és hígított csapadékvíz tisztításának folyamatos és megfelelő színvonalú fenntartását, és tartalmazzon minden olyan szükséges kötelezettségvállalást, amely az

üzemeltetési tevékenységnek a vonatkozó jogszabályokban és hatósági engedélyekben előírt teljesítéséhez szükséges a BKSZTT üzemeltetése során.

2.1.2 Megfogalmazza mindazon feltételeket, amelyeket az Üzemeltetőnek teljesítenie kell a BKSZTT üzemeltetési időszaka alatt.

2.1.3 Biztosítsa a Telepben megtestesülő önkormányzati vagyon használati értékének, állagának, valamint működőképességének hosszú távú fenntartását, illetve megőrzését.

2.1.4 Megteremtse az Üzemeltető tevékenységének, valamint az üzemeltetéssel és az eszközök bérletével kapcsolatos feladatainak, kötelezettségeinek jogi kereteit.

3. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

3.1 A Szerződés tárgya

3.1.1 A BKSZTT működtetéséhez szükséges önkormányzati tulajdonú ingatlan(ok), felépítmények, létesítmények és technológiai berendezések, mint eszközök bérbe adása.

3.1.2 A Telep üzemeltetésével összefüggő tevékenység kifejtése, amelynek során az Üzemeltető a saját felelősségére és kockázatára, rendszeres üzleti

tevékenysége keretében üzemelteti és működteti a BKSZTT szennyvíztisztítási kapacitását a jelen Szerződés feltételei szerint.

3.1.3 A hatályos jogszabályirendelkezésekből kiindulva az elvezetett Szennyvíz tisztítását , Budapest főváros közigazgatási területén az Önkormányzat feladat- és hatásköre elvégezni. Az Önkormányzat az Ötv.-ben foglalt feladatainak a Telep vonatkozásában az Üzemeltető útján tesz eleget. Az Üzemeltető a BKSZTT működtetése és üzemeltetése során a

Jogszabályokban biztosított kizárólagos jogosítvány alapján közszolgáltatási tevékenységet lát el.

A Felek rögzítik, hogy Üzemeltető jelen szerződés hatályba lépésekor a Vksztv.

16. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti víziközmü-szolgáltató társaság.

Felek a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12.§ (9) bekezdése alapján versenyeztetés nélkül kötik meg a jelen szerződést.

3.1.4. A fentiek alapján az Önkormányzat a Vksztv 15.§ (2) bekezdés c .) pontja szerint

Üzemeltető bérleti-üzemeltetési szerződés keretében történő üzemeltetésébe (a

továbbiakban: üzemeltetés) adja a jelen megállapodás tárgyát képező fenti víziközműveket, amelyek az Önkormányzat tulajdonában állnak, illetőleg amelyek a

későbbiekben a jelen szerződés hatálya alatt az Önkormányzat mindenkori tulajdonát

képezik, mint törzsvagyonába tartozó víziközmüvagyont (és a fenti üzemeltetési tevékenységhez kapcsolódnak).

Üzemeltető ezen vagyonelemeket jelen bérleti-üzemeltetési szerződés keretében

üzemeltetésbe veszi abból a célból, hogy az ellátásért felelős Önkormányzat feladatait

jelen szerződés hatályának fennállása alatt a mindenkori jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően teljesítse. Üzemeltető jelen szerződéssel biztosított

üzemeltetési jogot nem engedheti át.

Az Önkormányzat nyilatkozza, hogy a jelen szerződés időtartama alatt a fent meghatározott víziközmüvek üzemeltetésére más üzemeltetővel üzemeltetési jogviszonyt nem létesít.

4. HATÁLYBALÉPTETÖ FELTÉTELEK, VALAMINT A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA

4.1 A jelen Szerződés hatályba léptető feltételei

A jelen Szerződés a Xxxxx általi aláírás napján lép hatályba, (a

„Hatálybalépés Időpontja”)

4.1.1 a Szennyvíztisztítási Szolgáltatási Szerződést megkötik,

4.1.2 az Üzemeltető rendelkezik a jelen Szerződés 12. pontjában meghatározott minőségbiztosítási dokumentációval;

4.1.3 az Üzemeltető az Üzemeltetési Szabályzatot elkészítette,

4.1.4 az Üzemeltető birtokában van valamennyi Üzemeltetési Dokumentumnak.

4.2 Az Üzemeltetési Időtartam

4.2.1. A Felek a jelen Szerződést határozatlan időtartamra, kötik meg. (a továbbiakban: „Üzemeltetési Időtartam”).

5. AZ ÜZEMELTETŐ TÁRSASÁG FELADATAI ÉS SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGEI

5.1 Az Üzemeltető Társaság általános kötelezettségei és feladatai

Az Üzemeltető Társaság általános kötelezettségei és feladatai körében

5.1.1 a Telep vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, szakszerű üzemeltetésével és karbantartásával köteles biztosítani a folyamatos szennyvízfogadást, a szennyvíz megtisztítását, a tisztított szennyvíz elhelyezését, mennyiségének és minőségének mérését, valamint az adatkezelést (adatgyűjtést, nyilvántartást és adatszolgáltatást), továbbá a keletkezett szennyvíziszapok és egyéb maradvány anyagok kezelését és elhelyezését, a hibák elhárítását, az ügyeletet vagy készenlétet.

5.1.2 a Telepet úgy köteles üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzőinek megfelelő mértékben, a lehető leggazdaságosabb módon alkalmas legyen az összegyűjtött szennyvíz előírt mértékű tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket.

5.1.3 gondoskodik a BKSZTT folyamatos működéséről és fenntartásáról, és e feladat elvégzésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyzettel kell rendelkeznie.

5.1.4 a BKSZTT szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési és karbantartási szabályzatokban és utasításokban köteles meghatározni, amelyek elkészítéséért felelős.

5.1.5 Nyilvántartásait, költség és ráfordítás elszámolásait köteles transzparens módon vezetni, amely alkalmas arra, hogy az üzemeltetési költség és ráfordítás összetétel áttekinthető, rekonstruálható, követhető legyen az Önkormányzat, illetve annak esetleges megbízottjai, szakértői számára.

5.2 Az Üzemeltető részletes kötelezettségei és feladatai

Az Üzemeltető részletes kötelezettségeit és feladatait a jelen Szerződés 2. sz. Melléklete tartalmazza.

5.3 Az Üzemeltető rendelkezési jogosultságainak keretei

5.3.1 Az Üzemeltető kifejezetten tudomásul veszi, hogy

(a) az üzemeltetés és működtetés céljából használatba vett Telepet semmilyen formában nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, zálogba nem adhatja, az üzemeltetői jogosultságot más, harmadik személyre nem ruházhatja át;

(b) a Telep és más általa üzemeltetett Önkormányzati tulajdonú eszközök használati jogát nem idegenítheti el, és nem adhatja tovább, és más gazdasági társaságba semmilyen módon nem viheti be;

(c) a Telep az Önkormányzat törzsvagyonához tartozik, és emiatt az Üzemeltető az Üzemeltetési Időtartamra használati jog bejegyeztetésére az ingatlan-nyilvántartásba nem jogosult, és ilyen jog bejegyzését a földhivatalnál nem kérheti.

5.3.2 Az Önkormányzat, mint a Telep tulajdonosa kijelenti, hogy a Telep működtetéséhez és megközelítéséhez esetlegesen szükséges szolgalmak, vezetékjogok illetve használati jogok megalapításáról és ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetéséről gondoskodik, ennek

elmulasztásából származó esetleges következményekért az Üzemeltetőt felelősség nem terheli.

6. BÉRLET

6.1 A bérbeadás

6.1.1 az Önkormányzat az Üzemeltetőnek bérbe és használatba adja, az Üzemeltető pedig bérbe és használatba veszi a jelen Szerződés feltételei szerint a bérlet tárgyát képező, Telepet (a továbbiakban:

„Bérlet”).

6.2 A Bérlet célja

A Bérlet célja, hogy az Üzemeltető a Telep szennyvíztisztító kapacitásával elláthassa jelen Szerződésben rögzített üzemeltetési feladatait a Fővárosi Csatornázási Müvek Zrt-n keresztül a budapesti fogyasztók részére történő szennyvíztisztítási tevékenység révén.

6.3 Bérleti díj

Az Üzemeltető a Bérlet ellenértékeként bérleti díjat (a továbbiakban: „Bérleti Díj”) köteles fizetni az Önkormányzatnak.

6.3.1 A Bérleti Díj összege az adminisztrációs költségeken és az esetleges adósságszolgálaton túl az eszközök amortizációjával egyezik meg, az összeg megállapításánál a 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendeletben (illetve a mindenkori számviteli jogszabályokban) írt rendelkezéseket

figyelembe kell venni. A Bérleti Díj összege 2011. december 1. és 2011. december 31. közötti időszakban 239 900 167, azaz

kétszázharminckilenc millió kilencszázezer százhatvanhét forint/hó+ a mindenkor hatályos ÁFA összege. A 2012. január 1 -töl a Bérleti díj

összege 239 900 000 azaz kétszázharminckilenc millió kilencszázezer forint/hó + a mindenkor hatályos ÁFA összege

6.3.2. Felek megállapodnak abban, hogy a bérleti díj mértékét a mindenkori csatornahasználati díj rendelet megalkotásával egy időben állapítják meg.

6.3.3. Az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat

(a) fenntartja magának a jogot, hogy az Önkormányzat könyvvezetésére vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével számviteli politikájának az értékcsökkenés mértékére vonatkozó szabályozásának megfelelően állapítsa meg a Bérleti Díj összegét;

(b) az eszközök után elszámolt értékcsökkenésről önállóan dönt, és jogosult szabadon felhasználni a Bérleti Díjban megfizetett amortizációt;

(c) fenntartja azon jogát is, hogy a beruházásra felvett hitel éves kamatát, a járulékos adminisztrációs költségeket és a hitelek törlesztését (adósságszolgálat) a Bérleti Díjba beépítse.

6.4 A Bérleti Díj fedezete

6.4.1 Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az Üzemeltető által

meghatározott és elfogadott díjfedezeti igénye abban az esetben sem csökkenhet, illetve nem sérülhet, amennyiben az Önkormányzat - a fogyasztókra háruló díjterhelés növekedésének elkerülése érdekében -

a Bérleti Díjból (amortizációból) forrásokat csoportosít át, amely esetben az Önkormányzat saját hatáskörben dönthet a fogyasztónak,

vagy a fogyasztók egy csoportjának (pl.: lakosságnak, vagy azon belül

egy rászorult csoportnak) a támogatásáról is. A támogatás konkrét formáját, szükség esetén az Önkormányzat önállóan határozza meg,

6.4.2 A Bérleti Díj fedezete az FCSM által az Üzemeltetőnek fizetett szennyvíztisztítási díjban biztosított.

6.5 A Bérleti Díj megfizetése

6.5.1 Az Üzemeltető az egy évre megállapított Bérleti Díj összegét számla ellenében, havonta egyenlő részletekben köteles az Önkormányzatnak megfizetni. A Bérleti Díj nettó összeg, az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség és mérték tekintetében a mindenkori adójogszabályok az

irányadóak. Az Üzemeltető ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a

hasznosítás során keletkezett bevételi számlákat ÁFÁ-val növelt összeggel kell kiállítani.

6.5.2 Az Üzemeltető a Bérleti Díj havi összegét számla ellenében a tárgyhót

követő hónap utolsó Napjáig, a decemberi számlát december 23. napjáig banki átutalással fizeti meg az Önkormányzat alábbi bankszámlájára. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.

11784009-15490012 sz. bankszámla.

6.5.3 Az Üzemeltető a Bérleti Díj fizetési késedelme időtartamára a

mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni az Önkormányzatnak, azzal, hogy a késedelmi kamat összege ilyen esetben sem lehet kevesebb, mint a

törvényes késedelmi kamat.

6.6 Birtokba lépés

A Felek rögzítik, hogy a birtokba adásra az Üzemeltető részére legkésőbb 2013. június hó 01. napjáig kerül sor.(üzemeltetésbe vétel).

6.7. Az Üzemeltető kötelezettségei, szavatosságok

6.7.1 Az Üzemeltető, mint a bérlő köteles saját költségén

(a) gondoskodni a Telep őrzéséről, karbantartásáról, üzemképessége biztosításáról, tisztántartásáról, ápolásáról;

(b) gondoskodni az aktiválandó tárgyi eszközök leírási kulcsok szerinti megbontásáról, amely az üzembe helyezési okmány mellékletét képezi, egyedi nyilvántartó lapokon történő analitikus nyilvántartásáról, cégszerűen aláírt tárgyi eszközállomány változásával kapcsolatos havi feladás elkészítéséről a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik (15.) Napjáig (nemleges feladást is meg kell küldeni);

(c) gondoskodni a a leltározás évenkénti egy alkalommal, december 31-i fordulónappal történő elvégzéséről, és annak január 20-ig a kiértékeléssel együtt az Önkormányzat részére történő megküldéséről;

(d) köteles biztosítani az Önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter folyamatos vezetéséhez a teljes adatszolgáltatást.

6.7.2 Az Üzemeltető a Telep rekonstrukciójára, felújítására, illetőleg az azokkal

kapcsolatos további beruházási munkálatokra javaslatot tehet az Önkormányzatnak, az éves Bérleti Díj mértékéig.

6.7.3 Az Üzemeltető felelős a Telep rendeltetésszerű használatáért és haladéktalanul köteles gondoskodni minden, az azzal kapcsolatos veszteség, kár, meghibásodás, üzemzavar elhárításáról. A szükséges értéknövelő

beruházások finanszírozása az Önkormányzat kötelezettsége.

6.7.4. Üzemeltető kötelezi magát, hogy folyamatosan megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek.

6.7.5. Üzemeltető kötelezi magát, hogy folyamatosan megfelel a víziközmű- üzemeltetés személyi feltételeire vonatkozó mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek. Ennek megfelelően a Vksztv és egyéb vonatkozó jogszabályok által előírt szakértelemmel rendelkező, megfelelő számú alkalmazottat köteles a jelen szerződés hatálya alatt foglalkoztatni.

6.7.6. Üzemeltető kijelenti, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és annak végrehajtási rendelete szerinti kiszervezett tevékenységeinek mértéke és módja nem akadályozza a Vksztv. 35.§ (1)

bekezdése szerinti működési engedély megszerzését és annak fenntartását. E

körben az Üzemeltető kötelezettséget vállal a jogszabályban foglalt kiszervezett tevékenységek tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségének jelen szerződés hatálya alatti teljesítésére.

6.7.7 Az Üzemeltető a közművagyon üzemeltetése során köteles betartani a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízvédelemmel kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályokat és az ennek alapján elkészített belső utasítási rendet, különösen a:

a. működési engedélyt;

b. vízjogi üzemeltetési engedélyt;

c. hulladékkezelési engedélyt

d. önellenőrzési tervet;

e. vízbiztonsági tervet.

Üzemeltető a közművagyon üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával köteles kezelni, illetve lehetőség szerint az üzemeltetés költségeinek

csökkentése érdekében hasznosítani.

6.7.8.

Az Önkormányzat szavatolja, hogy az üzemeltetés tárgyául szolgáló víziközmű- vagyontárgyak per-, teher és igénymentesek, ide nem értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket, valamint a víziközmű-

üzemeltetését nem akadályozó vezetékjogokat.

Az Üzemeltető jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vállal a víziközmű-szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köteles helytállni.

6.8. Az Önkormányzat ellenőrzési jogosultságai

6.8.1 Az Önkormányzat a Telep állapotát, használatát és a jelen Szerződés teljesítését bármikor - 5 napos előzetes értesítés megküldésével -

ellenőrizheti a Telep üzemeltetésének vagy a dolgozók biztonságának megzavarása nélkül.

6.8.2. Az Üzemeltető az Önkormányzat részéről az ellenőrzés elvégzését alapos ok

nélkül nem tagadhatja meg, valamint köteles az ellenőrzés során az Önkormányzattal a legteljesebb mértékben együttműködni, ideértve de nem kizárólagosan köteles az Önkormányzat Telepre történő bejárását lehetővé

tenni, valamint a Telep üzemeltetésével kapcsolatban az Önkormányzat részére minden szükséges felvilágosítást akár írásban, akár szóban megadni.

6.8.3 Amennyiben az Önkormányzat megbízottja a Telep nem rendeltetésszerű használatát, vagy az Üzemeltető olyan magatartását észleli, amely a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem felel meg, az Önkormányzat erről a tényről köteles az Üzemeltetőt értesíteni, amely 10 (tíz) napon belül köteles elküldeni az Önkormányzatnak a képviselő észrevételeire tett jelentését és értékelését. Ezt követően, amennyiben az Üzemeltető válasza az Önkormányzat számára nem kielégítő, az Önkormányzat legalább tíz (10) napos, de mindenképpen üzleti szempontból ésszerű határidő kitűzésével

követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes magatartás megszüntetését, és ha ez is eredménytelen, az Üzemeltető ésszerű

költségére - amennyiben a szerződésszegés ilyen módon orvosolható - a rendeltetésszerű használat helyreállításához szükséges intézkedéseket az Önkormányzat maga is elvégeztetheti. Ilyen esetben az Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket a költségeket mérsékelje.

6.9. Rekonstrukciók, értéknövelő felújítások, további beruházások

Az Önkormányzat a Bérleti Díjból származó bevételeit saját döntési körében a Telep használati értékének fenntartása érdekében részben a Teleppel kapcsolatos rekonstrukciók, értéknövelő felújítások, illetve esetlegesen szükséges további

beruházások finanszírozására fordíthatja, az alábbi eljárási rendnek megfelelően:

6.9.1. Az Önkormányzat éves költségvetésének elkészítését megelőzően az Üzemeltető írásban javaslatot készít az általa a Telepre vonatkozó, a Bérleti Díj bevételből finanszírozható értéknövelő felújítások körére, a felújítások ráfordítási igényére és ütemezésére vonatkozóan.

6.9.2. Az Önkormányzat a javaslatról dönt, és az általa elfogadott értéknövelő felújítások értékét költségvetésébe megtervezi, valamint a felújítások végrehajtásának ütemében, számla ellenében a közbeszerzési eljárás nyertesével kötött szerződés alapján a kivitelezőknek megfizeti.

6.9.3. A Vksztv rendelkezéseinek megfeleően a gördülő fejlesztési terv (ezen belül a felújítási és pótlási terv valamint a beruházási terv) elkészítése az Önkormányzat feladata.. Ehhez az Üzemeltető minden év október 31.-éig

köteles elkészíteni a Telep felújítási tervének tervezetét, amelyet az Önkormányzat december 31.-éig elbírál és jóváhagy. A jóváhagyott

munkáknál az Önkormányzat hajtja végre - a mindenkori jogszabályok előírásai szerint - a rekonstrukciót, a felújítási és pótlási tervnek megfelelően, azzal, hogy Üzemeltető ellenkező nyilatkozata hiányában a rekonstrukció vagy egyéb beruházás lebonyolítója az Üzemeltető.

6.9.4. Az Önkormányzat fentieken túlmenően is biztosítja a saját víziközmű- beruházásai esetén, hogy az Üzemeltető folyamatos szakmai ellenőrzést

tudjon gyakorolni, és észrevételeit megtehesse, a tervezés előterjesztésétől a kivitelezés befejezéséig.

Ennek érdekében az Üzemeltető rendelkezésére kell bocsátani az

elöterveket, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.

6.9.5. Az Önkormányzat írásban köteles értesíteni az Üzemeltető a munkák megkezdéséről.

Az Üzemeltető az átadás-átvételkor jogosult észrevételeket tenni, melyeket

jegyzőkönyvben rögzítenek.

Az Üzemeltető a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és

kezdeményezheti az Önkormányzatnál a munka azonnali leállítását, javítást,

cserét, az egész munka átvételének megtagadását.

6.9.6. A víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű vagyon esetén az Önkormányzat köteles az Üzemeltető tájékoztatni a számviteli

nyilvántartásba vételről, valamint a létrejött víziközmü-vagyon műszaki paramétereiről.

7. KÖTBÉR

7.1 Meghiúsulási kötbér

Amennyiben a jelen Szerződés az Üzemeltetőnek felróható okból nem lép hatályba, vagy a jelen Szerződés Üzemeltetőnek felróható módon szűnik meg, akkor az Üzemeltető köteles az Önkormányzat részére az éves szennyvíztisztítási díj 5%-ának megfelelő összeget megfizetni. A

kötbér összege a teljesítés megtagadásának vagy elmulasztásának Önkormányzat általi megállapítását követő tizenöt (15) Napon belül

esedékes.

7.2. A kötbér megfizetése

Az Üzemeltető a fenti pont szerint az Önkormányzatnak fizetendő kötbért annak esedékessé válása Napjától számított tíz (10) Napon belül köteles megfizetni.

8. VIS MAIOR

8.1 A vis maior esemény (a továbbiakban: „Vis Maior Esemény”) bármely olyan eseményt jelent, amely felett az érintett Félnek és a közreműködőknek nincs hatalmuk, amely az érintett Fél számára pillanatnyilag nem ismert és előre sem látható, ideértve különösen a sztrájkokat és munkaügyi vitákat, elháríthatatlan akadályokat, háborút, felkelést, polgári engedetlenséget, blokádot, terrorcselekményt, harmadik személy energetikai szolgáltató szolgáltatásának kimaradását, balesetet, tűzvészt, áradást, vihart, radioaktív vagy kémiai szennyeződést, ionsugárzást, biológiai szennyezést, járványt vagy karantént, elháríthatatlan nehézségeket a munkaerő, anyagok szállításának biztosításában.

8.2 A Telep közérdekű üzem, amelyen az Üzemeltető közüzemi tevékenységet lát el, és amelynek folyamatos üzemeltetéséhez az Önkormányzatnak különösen

fontos érdeke fűződik. Felek kifejezetten kijelentik, hogy az előzőekre tekintettel, az Üzemeltető, ha egyébként a Vis Maior Esemény nyilvánvalóan

hatókörén kívül jön létre, akkor is csak akkor hivatkozhat Vis Maior Eseményre, ha a közüzemi szolgáltatóktól elvárható fokozott gondosság követelményei szerint eljárva is, a Vis Maior Esemény nyilvánvalóan és igazolhatóan gátolja az Üzemeltető Társaságot a jelen Szerződés szerinti

kötelezettségeinek teljesítésében, és az Üzemeltető bizonyítani tudja, hogy megtett minden elvárható megelőző intézkedést.

8.3 Amennyiben valamelyik Felet Vis Maior Esemény gátolja a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítésében, akkor ezen Fél jelen Szerződés szerinti, a Vis Maior Esemény által érintett kötelezettségei felfüggesztődnek a Vis Maior Esemény megszűnéséig, továbbá a Fél a Vis Maior Esemény fennállása alatt, illetve a megszűnés/helyreállítás időtartama alatt mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól. A Fél köteles, a Vis Maior Esemény beálltát követően, amint lehetséges, értesíteni a másik Felet a Vis Maior Esemény jellegéről, a Vis Maior Esemény beálltának időpontjáról, a Fél jelen Szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére várhatóan gyakorolt hatásáról. A lenti 11. pontban foglaltakat is figyelembe véve, a Fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a Vis Maior Esemény jelen Szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítésére gyakorolt hatásait enyhítse. A Fél köteles, a Vis Maior Esemény megszűnéséről haladéktalanul értesíteni a másik Felet és folytatni a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítését.

8.4 Amennyiben a Vis Maior Esemény bekövetkezése miatt a Felek a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítésére annak ellenére sem képesek, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a Vis Maior Esemény következményeinek elhárítására, Xxxxx közösen megállapíthatják jelen Szerződés lehetetlenülését.

Felek kölcsönösen együttműködnek az ilyen helyzetek megoldásában, és törekednek arra, hogy az ilyen események ne vezessenek a szolgáltatások lehetetlenülésére.

9. KATASZTRÓFA- ÉS KÁRELHÁRÍTÁSI FELADATOK (HAVÁRIA)

Az Üzemeltető köteles megtenni minden - egy körültekintő, jó szakmai színvonalú szolgáltatótól fokozottan elvárható - biztonsági intézkedést a katasztrófa- és más havária helyzetek elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében, az

Üzemeltető köteles különösen:

9.1 gondoskodni a jogszabályok, a jogi előírások szerinti kötelezően elkészített szabályzatok és belső utasítások által előírt eljárások betartásáról;

9.2 Az Üzemeltető a havária esemény bekövetkezte esetére köteles részletes kárelhárítási tervet készíteni, amely kiterjed a szükséges intézkedések pontos meghatározására, illetve konkrétan a feladatokhoz rendelt alkalmas és elérhető szakemberek kijelölésére, és

xxxxxxx ezen terv szerint eljárni.

9.3 minden elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy Telep üzemszerű és biztonságos működése a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon.

10 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

10.1 Minőségellenőrzési kézikönyv

10.1.1 Az Üzemeltető Társaság az ISO 9001-es szabvánnyal összhangban álló minőségellenőrzési kézikönyvet eredményező minőségbiztosítási programot köteles kidolgozni. Az Üzemeltető a minőségellenőrzési kézikönyvet az

üzemeltetés során köteles betartani.

10.1.2 Az üzemeltetési kézikönyv kötelezően elvárt tartalma a technológia leírása, működtetése, vészhelyzet forgatókönyv, eszköz és berendezés lista, személyzeti állomány, dokumentálási rendszer. A minőségellenőrzés kezelési rendszert egy általánosan elfogadott tanúsító testülettel kell jóváhagyatni, és véglegesen tanúsíttatni.

10.1.3 Az Üzemeltető teljes dolgozói állományát ki kell képezni a minőségbiztosítási rendszer alkalmazására.

10.1.4 Az üzemeltetési és karbantartás, illetve a dolgozói állomány képzésére kidolgozott összes programot és rendszert a minöségellenörzés-kezelési rendszerbe kell integrálni.

10.2 Egyéb tanúsítványok

10.2.1 Az Üzemeltető köteles az ISO 14001 tanúsítványokkal is rendelkezni.

10.2.2 Az Üzemeltető köteles a minőségbiztosítási tanúsítványait az Üzemeltetési Időszak alatt érvényesen fenntartani, illetve meghosszabbítani.

11. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

11.1 Az Ön kormányzatot ért károk

Az Üzemeltető vállalja, hogy az Önkormányzatnak kártérítést fizet minden olyan kár, veszteség, kiadás és költség tekintetében, amely az Önkormányzatot annak következtében érte, hogy az Üzemeltető a jelen Szerződésben meghatározott kötelezettségeit megszegte.

11.2 Harmadik személyeket ért károk

11.2.1 Amennyiben az Üzemeltető a BKSZTT üzemeltetésével összefüggő kötelezettségeinek teljesítésével, feladatai ellátásával kívülálló harmadik személynek kárt okoz, köteles az ilyen károkat megtéríteni.

11.2.2 Az Üzemeltető kötelezettségszegéséért és esetleges károkozásáért az Önkormányzat semmilyen tekintetben felelősséget nem vállal. Amennyiben az Önkormányzattal szemben harmadik személyek igényt kívánnak érvényesíteni, az ilyen igényeket előzőekből következően az Önkormányzat az Üzemeltető háríthatja.

11.3 Üzemeltetői károkozás

Az Üzemeltető

11.3.1 felel mindazokért a károkért, amelyeket üzemeltetési és karbantartási

A.

szolgáltatásai, illetve azok elmaradása, elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése az Önkormányzatnak vagy másnak okoz;

11.3.2 köteles ezeket a károkat indokolatlan késedelem nélkül kiküszöbölni, mégpedig úgy, hogy ebből az Önkormányzatnak semmilyen többletköltsége

ne származzon;

11.3.3 köteles helyt állni a harmadik személyek felé a velük kötött szerződések teljesítéséért;

11.3.4 felel továbbá mindazokért a károkért, amelyeket üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásai az Önkormányzat, az FCSM vagy harmadik személyek tulajdonában esetleg okoznak. A kárt az Üzemeltető költségére kell feltárni,

beazonosítani és kijavítani, illetve az igazolt kárt megtéríteni abban az esetben is, ha a károsult kártérítési igényét az Önkormányzattal szemben érvényesíti.

12. BIZTOSÍTÁS, VAGYONVÉDELEM

12.1 Általános rendelkezések

12.1.1 A Felek a jelen pontban ismertetett típusú és összegű biztosításokról kötelesek gondoskodni és azokat az Üzemeltetési Időtartam kezdő napjától

kezdődően fenntartani.

12.1.2 A jelen Szerződésben részletezett minden biztosítást jó hírnevű biztosító társasággal kell megkötni. Az Önkormányzat és az Üzemeltető sem sértheti

meg a jelen Szerződésben részletezett biztosítási kötvények feltételeit, vagy ehhez tudatosan nem járulhatnak hozzá.

Az Üzemeltető kötelessége az üzemeltetésre részére átadott víziközmű- vagyontárgyak vagyonvédelméről gondoskodni, illetve azok szükség szerinti őrzésvédelmét biztosítani.

12.2 Vagyonbiztosítás

12.2.1. Üzemeltető köteles a módosított 923/2010 (IV.29.) Föv kgy. sz. határozatban előírt vagyonbiztosítás megkötésére saját költségén.

12.2.2 Az Önkormányzat a BKSZTT vagyonbiztosítása tekintetében mindenkor a belső vagyonbiztosítási politikája szerint járhat el.

14.2.23A felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat a jelen Szerződés időtartama alatt, diszkrecionális jogkörben megvizsgálja, hogy a helyi és/vagy Európai jogi előírásokban, jogszabályi rendelkezésekben és/vagy az Önkormányzat vagyonbiztosítási politikájában bekövetkezett változások, illetve bizonyos (belső vagy külső) források esetleg megfelelő szabályozási és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak-e ahhoz, hogy az Önkormányzat a

BKSZTT vagyonában bekövetkezett károkra és azok esetleges - az Önkormányzat diszkrecionális jogkörében meghatározott - egyéb

következményére vonatkozó vagyonbiztosítási szerződést kössön.

12.3 Felelősségbiztosítás

12.3.1 Az Üzemeltető kötelezettséget vállal arra, hogy

(a} a BKSZTT üzemeltetésével összefüggő valamennyi szokásos kockázatra kiterjedő felelősségbiztosítást köt/rendelkezik a jelen Szerződés szerinti feladatok körében (a továbbiakban:

„Felelősségbiztosítás”)

(b) a Felelősségbiztosítást az Üzemeltetési Időtartam kezdő napjáig megköti illetve ilyen biztosítással rendelkezik, és azt a jelen Szerződés hatálya alatt teljes terjedelemben fenntartja.

12.3.2 A Felelősségbiztosításnak ki kell terjednie valamennyi, a jelen Szerződés keretében folytatott tevékenységre vonatkoztatott veszélyeztető személyi és tárgyi körülményre, valamint az Üzemeltető munkavállalóira (munkáltatói biztosítás) és az Üzemeltető saját tulajdonában lévő vagyontárgyakra.

AFelelösségbiztosítás az okozott vagyoni és személyi károkra is kiterjed, és keresztfelelősség révén a harmadik félnek okozott káreseményekre is vonatkoztatott.

12.4 Igazolások és a biztosítások bemutatása

12.4.1 Az Üzemeltető köteles az Önkormányzatnak eljuttatni az egyes biztosítási intézetektől származó biztosítási igazolásokat, amelyek igazolják, hogy a fent megkövetelt biztosítások érvényben vannak, tartalmazzák a bennük foglalt biztosítói felelősségvállalás összegét, A Xxxxx által intézett minden biztosítási

kötvénynek tartalmaznia kell a másik Félre történő átruházásról szóló lemondást.

12.4.2 Az Önkormányzat jogosult arra, hogy az Üzemeltetési Időszak alatt bármely időpontban az Üzemeltető felhívja a Felelősségbiztosítás bemutatására, amely felhívásnak az Üzemeltető köteles haladéktalanul eleget tenni.

13. JOGSZABÁLYI ÉS HATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK TELJESÍTÉSE

Az Üzemeltető köteles

13.1 a Telep üzemeltetésére, illetve a szennyvíz kezelésére és tisztítására vonatkozó és mindenkor hatályos jogszabályokban és más kötelező előírásokban, valamint a hatósági engedélyekben és más 'határozatokban foglaltaknak eleget tenni.

13.2 köteles a környezet- és természetvédelmi követelményeket maximálisan teljesíteni. Az Üzemeltető e tekintetben tudomásul veszi, hogy kiemelten

fontos kötelezettsége a Duna vízminőségének védelme és a vízminőségi kárelhárítás szabályai szerinti eljárások, és a kárelhárítási tervekben foglaltak teljesítése.

13.3 a Telep üzemeltetéséhez, az Üzemeltető tevékenységének elvégzéséhez

szükséges, és általa alkalmazott dolgozók, igénybe vett alvállalkozók tekintetében megtartja valamennyi - a dolgozók alkalmazására, javadalmazására és alkalmazásuk feltételeire vonatkozó - munkaügyi és munkavédelmi jogszabályokat és előírásokat.

13.4 a Telep üzemeltetői személyzetének (szak)képzettsége, képzése és továbbképzése, valamint a munkabiztonság és munkaegészségügy kérdéseiben betartani és alkalmazni a vonatkozó előírásokat.

13.5 Bírságok

A BKSZTT nem megfelelő üzemviteléből eredő mindenkori büntetések és szankciók, ideértve, de nem kizárólag a szennyvízbírságot, vízterhelési díjat, az Üzemeltetőt

terhelik.

14. AZ ÜZEMELTETŐ TÁRSASÁG NYILATKOZATAI, SZAVATOSSÁGAI ÉS TUDOMÁSULVÉTELEI

14.1 Az Üzemeltető az Önkormányzatnak kijelenti, szavatolja, valamint az Önkormányzat felé kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen 16. pontban tett valamennyi kijelentés és szavatosság (a továbbiakban: „Szavatosságok") a jelen Szerződés aláírásának időpontjában a valóságnak megfelel, pontos, szabatos és nem félrevezető.

14.2 Az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat a jelen Szerződést a Szavatosságokban bízva kötötte meg.

14.3 Az Üzemeltető minden egyes Szavatossága külön kijelentésnek vagy

szavatosságnak minősül, és azokat semmilyen egyéb kijelentések vagy a szavatosságok feltételei nem korlátozzák. Az Üzemeltető bármilyen Szavatosságra vonatkozó feltárása nem tekinthető úgy,.mint bármilyen egyéb Szavatosságra vonatkozó feltárás, kivéve ha ez a feltárás kifejezetten vagy

egyéb hivatkozás formájában meg van ismételve ezen Szavatosságokra vonatkozó feltárásként.

14.4. A Szavatosságok mindegyike elkülönült és független, valamint - kivéve kifejezett ellenkező rendelkezés esetén - semmilyen módon nem korlátozható bármilyen más Szavatosságra vagy a jelen Szerződés bármilyen egyéb rendelkezésére való hivatkozással, vagy következtetéssel.

14.5 Az Üzemeltető kijelenti és felelősséget vállal az Önkormányzat felé azért, hogy:

14.5.1 a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint létrejött és működő gazdasági társaság, (továbbá megfelelő jogképességgel rendelkezik a

jelen Szerződés aláírásához és az abban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez;)

14.5.2 a jelen Szerződés aláírását, végrehajtását, valamint a jelen Szerződés alapján az Üzemeltető terhelő kötelezettségek teljesítését az ezekhez

szükséges szervezeti jóváhagyásokkal engedélyezték;

14.5.3 a jelen Szerződést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő aláírással látta el, továbbá a jelen Szerződés rá nézve hatályos, kötelező és vele szemben végrehajtható rendelkezéseket tartalmaz;

14.5.4 a jelen Szerződés általa történő aláírása és végrehajtása, valamint az abban foglalt szerződéses kötelezettségek teljesítése:

(a) nem sérti az Üzemeltető szervezeti dokumentumait és azokkal nem ellentétes;

(b) nem valósít meg szerződésszegő magatartást egyetlen olyan lényeges szerződéssel kapcsolatban sem, amelyben az Üzemeltető szerződő fél, illetve amelynek alapján az Üzemeltetőnek kötelezettségei állnak fenn; vagy

(d) minden szükséges jóváhagyással, engedéllyel és hozzájárulással rendelkezik, amely a jelen Szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez szükséges, ezek érvényesek és hatályosak.

14.6 Nem jelöltek ki felszámolót az Üzemeltető valamennyi eszközének vagy eszközei bármely részének kezelésére, az Üzemeltető csődjét, vagy felszámolását, végelszámolását vagy előre látott végelszámolását nem

kezdeményezték, illetve nem tettek erre vonatkozóan nyilatkozatot, továbbá az Üzemeltető nem szüntette be fizetéseit hitelezői felé, nem fizetésképtelen,

vagy nem képtelen adósságai megfizetésére.

14.7. Nincs folyamatban vagy függőben semmilyen eljárás, per, bírósági eljárás vagy jogvita az Üzemeltető, annak tagjai, ellen, illetve az Üzemeltető

tudomása szerint nincs olyan függőben lévő eldöntetlen probléma, mely fenti említett jogviták megindításával fenyeget; továbbá az Üzemeltető tudomása

szerint nincs olyan jogerős bírósági vagy választottbírósági ítélet, mely a fent említett feleket marasztalná és amely a felek üzleti helyzetét vagy üzletkötési pozícióját (pénzügyi vagy egyéb okokból) negatív irányban befolyásolná.

14.8 Minden írásos információ amelyet az Üzemeltető közölt az Önkormányzattal, azon információról elmondható, hogy az információ - az információ közlésének időpontjában - minden vonatkozásában valós és pontos volt és nem volt semmilyen olyan további tény vagy információ, mely közlésének elmaradása a közölt állítást vagy információt bármely vonatkozásban félrevezetővé tette; illetve minden állásfoglalás és vélemény megnyilvánulás valóságnak megfelelő és kellően megalapozott volt.

14.9 A jelen Szerződés aláírásának időpontjában az Üzemeltetőnek nincs tudomása semmilyen olyan tényről vagy körülményről, melyet nem hozott az Önkormányzat tudomására és melyet ha annak tudomására hozott volna,

akkor alappal feltételezhető, hogy egy jóhiszemű személy megfontolás tárgyává tette volna, hogy a jelen Szerződést megkösse-e vagy sem.

14.10 A jelen Szerződés aláírásának időpontjában minden szükséges információt beszerzett

14.10.1 a BKSZTT üzemeltetését esetlegesen befolyásoló vagy arra hatással bíró kockázat, veszély és minden egyéb körülmény tekintetében; és

14.10.2 minden egyéb olyan tényező tekintetében, amely a jelen Szerződés egyes feltételeinek megkötését részéről befolyásolta.

14.11 Nem jogosult az Önkormányzattal szemben kártérítést vagy a határidők meghosszabbítását követelni.

14.12 Az Üzemeltető kijelenti, hogy a Telep üzemeltetéséhez, az Üzemeltető tevékenységének elvégzéséhez szükséges, és általa alkalmazott dolgozókat, igénybe vett alvállalkozókat saját költségére alkalmazza.

14.13 Az Üzemeltető kijelenti, hogy a a Telep üzemeltetéséhez szükséges, ahhoz kapcsolódó valamennyi szerződés, megállapodás tartalmát megismerte.

14.14 Az Üzemeltető Társaság tudomásul veszi, amennyiben a jelen Szerződés feltételei szerint a Telep üzemeltetése veszteséges, ezt a veszteséget sem a fogyasztókra közvetve (a szennyvíztisztítási díjon keresztül), sem pedig az

Önkormányzatra közvetlenül nem háríthatja át.

14.15 Az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy részére az Időtartam alatt a Telepre vonatkozóan a javára használati jog nem kerül bejegyzésre.

15. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

15.1 Bármelyik Fél jogosult írásban a jelen Szerződés módosítását kezdeményezni, a másik Fél a kezdeményezés elöl nem zárkózhat el.

15.2 A jelen Szerződés kizárólag a Felek egyetértésével, írásban módosítható.

15.3 A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a változtatásokkal kapcsolatos megállapodások és módosítások lehetőleg a tárgyévet megelőző év október 31-éig bezárólag megtörténjenek. A változtatás kérése esetén a Felek kötelesek felmérni és kezelni annak gazdasági és környezetvédelmi hatásait

is.

15.4 A másik Fél köteles megismerni, tanulmányozni a kezdeményező Fél javaslatát, és arra legkésőbb egy (1) hónapon belül érdemben írásban reagálni. A Felek kötelesek a módosítással kapcsolatos tárgyalásokon döntésre feljogosított kompetens személyekkel képviseltetni magukat.

16. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE ,FELMONDÁS, ELSZÁMOLÁS

A szerződés megszűnik:

-a Vksztv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltétel bekövetkezésével, (ebben az esetben a Szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a rendeletben meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

Felek megállapodnak továbbá, hogy a jogviszony pályázat nélküli létrejöttét megalapozó körülményeket egyoldalúan, a szerződéses jogviszony tartama alatt nem változtathatják meg).

-a Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerint más víziközmű-szolgáltató általi birtokba lépéssel egyidejűleg

A szerződést a felek megszűntethetik:

- közös megegyezéssel.

- bármelyik fél a másik félnek a Vksztv. 20. §-ában foglaltak és a 16 1 .,16.2 pontban részletezettek szerinti szerződésszegése esetén az ott meghatározott módon és határidővel

A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4 ) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával a Felek egymással és a Hivatallal egyaránt együttműködni kötelesek a Hivatal által határozatban kijelölt közérdekű üzemeltető birtokban helyezésének zavartalan lebonyolítása érdekében.

A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt hatályvesztése tekintetében a Felek az adatszolgáltatásra a Vksztv. 21. §-ban foglaltak, a birtokátruházásra a jelen Szerződés IX/4 pontjában foglaltakat, az elszámolásra szintén a IX/4 pontban foglaltakat alkalmazzák.

16.1 A felmondás rendkívüli jellege

A Felek kijelentik, hogy a jelen Szerződés, határozatlan időtartam mellett, a közös megegyezéssel történő megszüntetésen kívül, bármelyik Fél által kizárólag rendkívüli felmondással, a 16.2 pontban meghatározott esetekben szüntethető meg.

16.2 A felmondás esetei

16.2.1 Felmondás az Önkormányzat által

Az Önkormányzat súlyos szerződésszegésre (a továbbiakban: „Súlyos Szerződésszegés”) hivatkozással felmondhatja a jelen Szerződést, ha

(a) az Üzemeltető tekintetében végelszámolási eljárás indul vagy elrendelik felszámolását, vagy a cégbíróság hivatalból törölte. Az Üzemeltető köteles az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni arról, ha saját végelszámolását kezdeményezi, vagy felszámolását, illetve cégjegyzékből való törlését elrendelték.

(b) az Üzemeltető jelen Szerződésben vagy annak alapján tett nyilatkozat vagy

szavatosságvállalás bármilyen lényeges vonatkozásában valótlannak bizonyul, és ez lényegesen kedvezőtlen hatással van az Önkormányzat azon

képességére, hogy teljesítse a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit, illetve sérti az Önkormányzat azon elvárását és érdekeit, amelyek a BKSZTT

folyamatos és biztonságos üzemeltetéséhez fűződnek.

(d) az Üzemeltető működése közben felróhatóan olyan jogszabálysértést követ el, amely az Üzemeltető működését vagy a BKSZTT biztonságos üzemeltetését és karbantartását alapvetően veszélyezteti.

(e) az Üzemeltető a Telep üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos, a jelen Szerződés Mellékletében foglalt valamely kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi.

(f) a BKSZTT működtetéséhez szükséges hatósági engedélyt az Üzemeltetőnek felróható okból visszavonják.

(g) jogszabályban meghatározott egyéb ok

16.2.2 Felmondás az Üzemeltető által

Az Üzemeltető súlyos szerződésszegésre (a továbbiakban: „Súlyos Szerződésszegés") hivatkozással felmondhatja a jelen szerződést, ha

(a) az Önkormányzat ezen Szerződésben írt kötelezettségét - súlyosan vagy többszörösen megszegi

(b) az Önkormányzat a BKSZTT tulajdonjogát más szerv vagy szervezet részére ruházza át, nem tekinthető ilyen körülménynek, ha az Önkormányzat a tulajdonjogát saját tulajdonában lévő gazdasági társaságra ruházza át

16.3 ELSZÁMOLÁS

A jelen szerződés megszűnésekor az Üzemeltető az üzemeltetésében levő (a szerződés

megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt keletkezett),vagyont köteles átadás átvételi eljárás alapján, tételes elszámolás mellett az Önkormányzatnak visszaadni.

A Felek jelen Szerződés megszűnése esetén az Üzemeltetésbe adott kozmüvagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az Önkormányzat köteles megtéríteni az üzemeltető által az Önkormányzatnak átadott azon vagyontárgyak értékét, melyek kimutathatóan az Üzemeltető finanszírozásában valósultak meg, és amelyekre az elszámolás még nem történt meg. A megtérítendő összeg az Üzemeltető finanszírozásában megvalósult létesítmények megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke.

A Szerződés megszűnése esetében az Üzemeltető az Önkormányzat részére átadja a víziközmüvekre vonatkozóan:

a) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát,

b) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17.1 Együttműködési kötelezettség

Felek jelen Szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során kötelesek a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködni.

17.2 Jogátruházás

A jelen Szerződés a Xxxxx személyéhez kötődik, és az abban foglalt jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át egyik Fél által a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.

17.3 A Szerződés tartalmának nyilvánossága/a Szerződés ellenőrzése

17.3.1 A jelen Szerződésben foglaltak tartalma a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi Lili, törvény 19.§-a alapján közérdekű adatnak minősül.

17.3.2 Felek továbbá tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Kbt. és az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek (Állami Számvevőszék, Európai

Számvevőszék, Európai Bizottság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság, Kifizető Hatóság, belső ellenőrzési szervezetek stb.) feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokat és az azok alapján megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, és részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.

173.3 Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén az Üzemeltető Társaság köteles minden segítséget az Önkormányzat részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni, az ellenőrzés hatékonysága és az Önkormányzat kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.

17.4 A Szerződés érvényessége

17.4.1 A jelen Szerződés bármely rendelkezésének pontjának vagy részének érvénytelensége vagy kikényszeríthetetlensége, vagy bizonyos körülmények melletti alkalmazása nem befolyásolja a jelen Szerződés többi részének

érvényességét és kikényszeríthetőségét, vagy az ilyen rendelkezés, pont vagy rész alkalmazását más körülmények között, kivéve, ha a Felek a Szerződést az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg.

17.4.2 Amennyiben bármely feltételről vagy egyéb rendelkezésről bebizonyosodik, hogy érvénytelen, jogellenes vagy nem végrehajtható, a Felek kötelesek a jelen Szerződés módosítása érdekében egymással jóhiszemű tárgyalásokat folytatni azért, hogy a Xxxxx eredeti szándéka elfogadható módon a lehető leginkább kifejeződjön, azaz hogy a jelen Szerződés teljesedésbe menjen.

17.5 Értesítések közlése és nyelve

17.5.1 Felek által teljesítendő értesítés, hozzájárulás, kérés, illetve a Felek közti bármely kommunikáció akkor érvényes és a más Féllel szemben akkor hatályos, ha azt a másik Félnek írásban, postai úton (tértivevényes levélben) küldték meg az alábbi címekre (vagy olyan címre, amelyről a Fél a másik Felet írásban értesítette):

(a) az Önkormányzat esetében:

Budapest Főváros Önkormányzata

0000 Xxxxxxxx X., Xxxxxxxx xxxx 0-00., Xxxxxxxxxxxx Telefax szám: 327- 1841

Címzett személy neve: a Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály mindenkori vezetője

(b) az Üzemeltető esetében:

Fővárosi Vízmüvek Zrt

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.Telefax szám: 349-1995

Címzett személy neve: a Fővárosi Vízmüvek Zrt mindenkori vezérigazgatója

17.5.2 Az értesítéseket átadottnak kell tekinteni a tértivevényre felvezetett átvétel napján vagy a kézbesítési vélelem általános szabályai szerint.

17.5.3 A fenti adatokban történt változásról a másik Feleket a jelen pontban rögzítetteknek megfelelően haladéktalanul tájékoztatni kell.

17.6 Jogviták rendezése

A Felek közöttük a jelen Szerződés értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban felmerült esetleges jogvitáikat megkísérlik békés úton rendezni.

17.7 Szerződéspéldányok

Xxxxx Xxxxxxxxx kizárólag magyar nyelven és 6 példányban került aláírásra. Valamennyi példány az aláírás után eredetinek tekintendő, amelyek együttesen egy és ugyanazon okmányt jelenítik meg.

17.8 Irányadó jog

A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

17.9. További ígéretek

A jelen Szerződés aláírását követően Xxxxx kötelesek jóhiszeműen együttműködni, és minden olyan megfelelő lépést megtenni, amely ésszerűen szükséges a jelen Szerződés rendelkezéseinek teljesítéséhez.

Mellékletek:

1. sz Melléklet: Fogalommeghatározások

2. sz Melléklet: Az Üzemeltető részletes kötelezettségei és feladatai

3. sz Melléklet 2010. évi eszközlista

FENTIEK TANÚSÁGÁUL, a Xxxxx megfelelően felhatalmazott képviselői a jelen Szerződést, átolvasást és együttes értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal látták el.

Budapest, 2013. ..................hó napján

fepes^Vőváros Önkormányzata

\^j^(d$&4stván főpolgármester^

Budapest, 2013.

Xxxxxxxx Xxxxx vezérigazgató és Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes Fővárosi Vízművek Zrt.

Budapest, 2013.................

Szignálta:

xx. Xxxxx Xxxxx

föpölgármester-helyette

I Szignálta:

!

dr. Xxxxxx X

3/1. SZÁMÚ MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

FCSM

Jogszabályok

BKSZTT vagy Telep

jelenti a Fővárosi Csatornázási Müvek Részvénytársaságot (1087 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxx u. 4.) a Telepre vezető szennyvizeivel létesítmények üzemeltetőjét;

jelentik minden - a Magyar Köztársaság területén - alkalmazható, államok feletti közösség, unió, nemzeti, városi vagy regionális törvényt, rendeletet, határozatot, szabályt vagy szabályozást;

jelenti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet és valamennyi kapcsolódó létesítményét, eszközeit, felszerelését és berendezését ezek minden tartozékával együtt;

Szennyvíz jelenti az elvezetett szennyvizet, valamint az egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizet;

Szennyvíztisztítási Szolgáltatási Szerződés jelenti az FCSM, az Önkormányzat és az

Üzemeltető között a BKSZTT-re érkező Szennyvíz átadásának és átvételének, illetve az Üzemeltető, mint szolgáltatót megillető szennyvíztisztítási szolgáltatási díj fizetésének részletes feltételeit meghatározó megállapodást;

Ötv. jelenti a helyi önkormányzatokról szóló 1990,

évi LXV, törvényt;

Ptk.

jelenti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt;

Üzemeltetési Dokumentumok

jelentenek minden olyam dokumentumot - ideértve az Üzemeltetési Szabályzatot is - amelyeket a Jogszabályok a BKSZTT üzemeltetése tekintetében előírnak, ideértve de nem kizárólagosan a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációkat, kezelési, karbantartási utasításokat, a magyar nyelvű gépkönyveket; munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokat, műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyveket, a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumokat, közműegyeztetett hálózati térképeket, a beérkező szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minőségét is rögzítő vizsgálati adatokat, a vízjogi üzemeltetési engedélyt;

Üzemeltetési Szabályzat

jelenti a 21/2002 (IV. 25.) KöViM rendelet 2. §

h) pontjában meghatározott szabályzatot;

Vgt.

jelenti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt;

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

AZ ÜZEMELTETŐ TÁRSASÁG RÉSZLETES KÖTELEZETTSÉGEI ÉS

FELADATAI

1. ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

1.1 Az Üzemeltető felelősségi körébe tartozik, hogy az Üzemeltetési Időtartam lezárásakor, biztosítsa a folyamatos működés mellett az Önkormányzat által kijelölt végleges üzemeltető számára történő zavartalan átadás valamennyi feltételét, így egyebek mellett, de nem kizárólagosan, pl. a szükséges leltárak előkészítését, az üzemeltetéshez tartozó dokumentációk átadását, a következő szakszemélyzet szükséges képzését, stb.

1.2 Az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerülő költségeket kivétel nélkül az Üzemeltetőnek kell viselnie. Az Üzemeltető pénzügyileg felelősséget vállal minden olyan sérülésért is, amelyet személyek, vagy tárgyi dolgok üzemelési, karbantartási hibák miatt, vagy a dolgozói állomány nem megfelelő képzéséből eredően szenvednek el.

1.3 Az Üzemeltetési Időtartam alatt az Üzemeltető köteles a BKSZTT folyamatos üzemeltetéséhez szükséges energia megvásárlásáról, vegyszerek, kenőanyagok, üzemanyag és egyéb fogyóeszközök, stb. gondoskodni.

1.4 Az Üzemeltető köteles az Üzemeltetési Időtartam lejártakor az összes szerszámból és készülékből a tételes kezdő leltárban felsoroltaknak megfelelően két hiánytalan készletet átadni. Az elveszett vagy használatra nem alkalmas állapotban lévő (az üzembiztonsági készlet körébe tartozó) szerszámok és készülékek pótlásáról az Üzemeltető szintén köteles gondoskodni. Az önkormányzat és az Üzemeltető az Üzemeltetési Időszak kezdetén közösen meghatározza az üzembiztonsági készlet körét és az abban szereplő eszközök szükséges darabszámát, amelyek pótlására köteles az Üzemeltető.

1.5 Az Üzemeltető saját költségére köteles gondoskodni minden olyan pótalkatrészről, amelyet bár korábban nem szállítottak, a Telep rendeltetésszerű üzemeltetéséhez és megfelelő karbantartásához szükségesnek bizonyult

1.6 Fentieket az üzemeltetési és karbantartási szabályzat(ok)nak is tartalmazniuk kell. Az Üzemeltető saját költségén köteles az olyan készletekről gondoskodni, amelyek a

BKSZTT rendeltetésszerű üzemeltetéséhez és megfelelő karbantartásához szükségesnek tart.

1.7 Az Üzemeltető köteles karbantartási programot készíteni, és azt a gyakorlatba bevezetni. A karbantartási, fenntartási programnak biztosítania kell az eszközök teljes működőképességét, állagának megőrzését az Üzemeltetési Időszak egészében, beleértve a végleges üzemeltetőnek történő átadás idejét is.

A karbantartási programnak az alábbi állapotokra kell kiterjednie:

(a) megelőző jellegű karbantartás;

(b) teljes és fél-programú átvizsgálási/nagyjavítási tervek;

A karbantartási tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia, de nem szorítkozik csupán csak ezekre:

(a) tervezés és ütemezés;

(b) karbantartói munkaóra ráfordítás tervezett mértéke;

(d) a gépi berendezésekről vezetett nyilvántartások.

1.8 Az Üzemeltető az összes gépi berendezést a gyártó specifikációjában (gépkönyvekben) rögzítettek szerint, és a helyi körülményeknek megfelelően ellenőrizni és karbantartja. Ha szükségessé válnak, a festést, a cseréket, és javításokat haladéktalanul elvégzi. Az Üzemeltető az egyes gépi berendezéseken elvégzett összes karbantartási munkát gépekre lebontva tartalmazó karbantartási nyilvántartást napra készen vezeti. A nyilvántartást az Önkormányzat kérésére az Üzemeltető az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja. A beszerelt gépi berendezéseket az Üzemeltető előírt rendszerességgel ellenőrzi és szervizeli.

1.9 Az Üzemeltető a műszerek üzemelési állapotát funkció-ellenőrzésekkel és szervizeléssel tartja fenn. A kalibrálást szükség szerint kell ellenőrizni és helyesbíteni. A műszerek tekintetében az Üzemeltető köteles:

(a) A jogszabályban, a hatósági engedélyben, illetve a gyártói utasítás alapján előírt ciklus szerint a mérőműszerek és mérési eredmények hitelesítését, ellenőrzését független külső minősített céggel elvégeztetni.

(b) A műszerek kalibrálásáról kalibrálási jegyzőkönyvet készíteni.

1.10 Az Üzemeltető tisztán és állandóan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartja az épületeket és épületgépészeti installációkat. Az összes külső- és belső szerkezetet, szerkezeti elemet, gépi berendezést, beszerelt gépet, infrastrukturális elemet és egyéb alkatrészeket, tartozékokat karban tartja, megjavítja, lefesti, és szükség esetén kicseréli.

1.11 Az Üzemeltető a vegyszer felhasználásban, mind az igénybe vett anyagokat, mind a mennyiségeket tekintve a technológiai előírásoknak megfelelően jár el, ahogyan azt a technikát szállító cégek előírásai tartalmazzák. A technológiai előírásoktól eltérő fajlagos vegyszer használatról, az okok egyidejű megjelenítésével a negyedéves jelentésben ki kell térni.

1.12 Az Üzemeltető köteles mindazon lépések megtételéről gondoskodni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a KSZT üzemeltetése során az előírt határértékeket be- és fenntartsa.

1.13 Az Üzemeltető felel az előírt összes mintavételi és tesztelési tevékenységért, valamint a BKSZTT teljesítményének teljes körű ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez szükséges összes további vizsgálat elvégzéséért. Előzőek alapján az Üzemeltető rendelkezik mindazon információkkal, amelyek a határérték túllépéseket és bírságok kiszabását jelzik, és így módjában áll a szükséges intézkedések megtételére.

1.14 A fenti felsorolásokban tételesen megjelenített funkciók az Önkormányzatnak az üzemeltetés során adódó tapasztalatok és költségek ellenőrzésére, az elfogadott pályázatban megadott üzemeltetési költségek és ráfordítások, műszaki specifikációk teljesülésének ellenőrzését szolgálják, de az Üzemeltető ezen túlmenően köteles elvégezni, illetve teljesíteni minden olyan munkát, illetve funkciót - függetlenül attól, hogy az jelen 2. Mellékletben tételesen megjelenítésre került-e - amely a BKSZTT zavartalan működéséhez, az üzemeltetésére bízott közművagyon folyamatos működőképességének, állagának megőrzéséhez szükséges.

1.15 Az Üzemeltető harmadik személytől sem szennyvizet, sem települési folyékony hulladékot, sem bármilyen egyéb szilárd vagy folyékony hulladékot illetve mellékterméket nem jogosult átvenni.

2. RÉSZLETES KÖTELEZETTSÉGEK

2.1 Létesítmények és gépi berendezések

2.1.1 Az Üzemeltető szerződéses kapcsolatba kerül a FCSM-mel, amely társaság a Szennyvíztisztítási Szolgáltatási Szerződésben meghatározott vízgyűjtő területről a szennyvizet a BKSZTT-be vezeti be.

2.1.2 Az Üzemeltető olyan napi kapcsolatot tart fenn az FCSM-mel, amely biztosítja az Üzemeltető üzemeltetésére bízott közmű vagyon eredményes használatát, a meglévő technológiai lehetőségek maximális kihasználását.

2.2 A tervezett szervezeti struktúra betartása

2.2.1 Az Üzemeltetési Időtartam alatt az Üzemeltető saját hatáskörében, teljes felelősséggel gondoskodik a BKSZTT üzemeltetéséhez szükséges személyi állomány biztosításáról, és a szennyvíztisztítási díjban megkapott forrásokból viseli a személyi jellegű ráfordításokat. A zavartalan üzemeltetés érdekében az Üzemeltető köteles gondoskodni az üzemeltetés folyamatos hatékony teljesítéséhez elengedhetetlen szaktudásról, a megfelelő szakmai szervezetet és felkészültséget képviselő munkaerőről.

2.2.2 A kiválasztott állomány szakmai alkalmasságáért, az Üzemeltetési Időszakban a teljes felelősséget az Üzemeltető viseli. Gondoskodik munkarend kialakításáról, a folyamatos üzemeltetéshez szükséges helyettesítési rendről, esetleges továbbképzésről. Az Üzemeltető kizárólagos felelőssége a foglalkoztatottakkal összefüggésben a munkavédelemmel, munkajoggal (kárigényekkel), stb. kapcsolatos összes jogszabály és előírás betartása.

2.3 Az Üzemeltető által ellátandó további feladatok

Az Üzemeltetőnek a fenti alapvető műszaki követelményeken túlmenően - egyebek mellett -

a következő feladatokat kell ellátni.

2.3.1. Biztonságtechnika és biztonsági szolgálat

Az Üzemeltető köteles a magyar jogszabályokban előírt munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabályokat maradéktalanul betartani, ahol a jogszabályok ezt előírják a megfelelő terveket és munkaprogramokat, oktatásokat kidolgozni, megtartani. Az Üzemeltető Társaság az Üzemeltetési Időszakban teljeskörűen felelős a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírások betartásáért.

2.3.2. Tűzvédelem

Az Üzemeltető köteles a magyar jogszabályokban előírt tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartani, ahol és amennyiben az előírások, vagy az alkalmazott technológia azt megköveteli, átfogó tűzvédelmi és megelőzési tervet köteles kidolgozni. Az Üzemeltető Társaság felel a biztonságtechnikai fix és hordozható

tűzvédelmi berendezések ellenőrzéséért és karbantartásáért, valamint a balesetek kivizsgálásáért. Az Üzemeltetés Időtartama alatt az Üzemeltető Társaság teljeskörűen felelős a tűzvédelemért, illetve az esetleges tűzesetekkel kapcsolatos károkért.

2.3.3. Őrzési tevékenység

Az Üzemeltető köteles az Üzemeltetés Időtartama alatt az ingatlanoknak, gépeknek és berendezéseknek, anyagoknak, minden az üzemeltetésre átvett létesítményekben megtestesülő értéknek a jogosulatlan be-, és áthaladással, lopással, rombolással, károkozással, hűtlen kezeléssel, csalással és egyéb törvénytelen vagy egyébként bűncselekményekkel szembeni védelméről gondoskodni.

Az Üzemeltető a létesítményekben megtestesülő vagyon megőrzéséért, üzemszerű, az előírásoknak és jogszabályoknak megfelelő üzemeltetésért teljes körű felelősséget visel. Amennyiben bármilyen káreset történik akkor az abból adódó anyagi felelősséget az Üzemeltető viseli.

2.3.4 Jelentések rendje

Az Üzemeltető köteles a BKSZTT teljesítményéről, létszám-ellátásáról, az üzemeltetésről, karbantartásról, az ezekre vonatkozó összes fontos adatot tartalmazó negyedéves műszaki jelentést készíteni, és azt az Önkormányzatnak megküldeni. A jelentéseket tükrözniük kell a BKSZTT üzemi létesítmények üzemeltetésének tapasztalatait, irányadónak kell lenniük az esetlegesen szükséges kiigazításokhoz és módosításokhoz. A jelentéseknek folyamatosan regisztrálniuk kell a létszámváltozásokat, az üzemeltetés és a karbantartás terén adódó jelentős eseményeket.

A huszonnégy órás napi üzemeltetésért felelős műszakvezetök kötelesek olyan nyilvántartásokat vezetni, melynek a BKSZTT mindegyik létesítményére és gépi berendezésére vonatkozóan tartalmaznia kell az átfolyást bemutató mérőállásokat, a különböző számláló állásokat, nyomás-értékeket, hőmérsékleteket, stb. Rögzíteni kell továbbá a szennyvízkezelő üzem fontosabb összes jellemző üzemeltetési adatát és a műszakvezetők megjegyzéseit a határértékeken kívül eső mérőállásokkal, túlterhelésekkel, leállásokkal, üzemszünetekkel és egyéb üzemi eseményekkel kapcsolatban.

A negyedéves jelentéseknek a fenti információkra, a laboratóriumi vizsgálatokról vezetett nyilvántartásokra, a folyamatos minőségellenőrzési mérések lényeges eredményeire kell épülniük, és szükség esetén ezek a rendkívüli események kivizsgálásának alapbizonylatául szolgálnak.

A negyedéves jelentéseknek kötelezően, de nem kizárólagosan tartalmazniuk kell a következőket:

a beérkező havi szennyvíz mennyiséget bemutató görbét, és a maximális, átlagos és minimális beérkező napi mennyiség-értékeket;

a szennyvíziszap és egyéb maradvány-anyagok mennyiségét, és a lerakási helyre történt elszállításukra vonatkozó feljegyzéseket;

a maximális és minimális értékekkel jellemzett napi, heti és havi átlag laboreredményeket;

a BKSZTT teljesítményét bemutató diagrammot;

a meghatározott paraméterek be nem tartása miatti bírságok havi összegét;

a napi energia és vegyszerfogyasztásra vonatkozó számadatok összefoglaló ábráit;

a legfontosabb gépek és berendezések üzemideje, javításukra, emiatti leállására és a rendszeres karbantartási munkákra vonatkozó adatokat;

a vészhelyzeti üzemmódú működés, illetve az emiatti leállások időpontját, időtartamát, okát és orvoslását;

az állományi létszámra és a munkaerő kihasználásra, változására vonatkozó statisztikát;

a felhasznált pótalkatrészek és berendezések összegzését;

Az Üzemeltető negyedévente köteles olyan pénzügyi kontrolling jelentést készíteni, amely összehasonlító elemzést tartalmaz a tényleges költség és ráfordítások alakulásáról az adott időszakra ténylegesen kalkulált és megállapított szennyvíztisztítási költséghez viszonyítva. Amennyiben a kontrolling jelentés eltérést mutat akár az ajánlatban foglalt tervtől, akár az

adott időszakra vonatkozó tényleges szennyvíztisztítási díj kalkulációtól, akkor részletes elemzést kell adni az eltérés okairól, illetve ismertetni kell az esetlegesen szükségessé váló intézkedéseket.

A negyedéves műszaki és pénzügyi kontrolling jelentéseket 6 (hat) példányban kell benyújtani az Önkormányzat számára. Az Üzemeltető Társaság köteles - amennyiben az szükségessé válik - a jelentések szerkezetét és tartalmát az önkormányzattal egyeztetni. Ha az Önkormányzat saját részére, vagy szakértő megbízott útján kiegészítő információkat, további adatokat kér, akkor az Üzemeltető köteles a megbízottak rendelkezésére állni.

Az Üzemeltetőnek éves jelentéseket is készítenie kell. Az éves jelentéseknek kötelezően tartalmazniuk kell a következőket, de nem korlátozódnak csupán csak ezekre:

a havonként beérkező, és az éves szennyvíz mennyiségi értéket;

a szennyvíziszap és egyéb maradvány-anyagok havonkénti és éves mennyiségét, és a lerakási helyre történt elszállításukra vonatkozó feljegyzéseket;

a havonta kimenő szennyvíziszap minőségi értékeit, szagkibocsátást, ezek

legmagasabb és legalacsonyabb értékét, és a hőmérsékletet.

a szennyvízre és a környezeti elemekre megállapított kritériumok bemutatását, illetve a be nem tartásából eredő havi bírságok összegzését;

a havi és éves energia,- és vegyszerfogyasztásra vonatkozó számadatok;

a legfontosabb gépek és berendezések havi és éves üzemideje;

a legfontosabb gépi berendezések javítására, emiatti leállására és a rendszeres karbantartási munkákra vonatkozó összesített adatok;

az állományi létszámra és a munkaerő kihasználásra vonatkozó havi és éves adatok;

a vészhelyzeti üzemmódú működés illetve az emiatti esetleges leállások időpontja, időtartama, oka és orvoslása;

a felhasznált illetve a megmaradt pótalkatrészek jegyzéke;

havi és éves kiadások.

A jelentési kötelezettség célja az üzemeltetés tapasztalatainak megismerése, illetve az üzemeltetési költségek, ráfordítások alakulásának pontos követése. Az Üzemeltető jelentési kötelezettsége semmilyen formában sem érinti teljes körű felelősségét az üzemeltetésre átvett közmű vagyon folyamatos, rendeltetésszerű működtetéséért, az előírt technológia és a környezetvédelmi normák betartásáért, a vagyon megőrzéséért, stb.

2.3.5. A létesítmények bemutatása, látogatások

Az Önkormányzatnak jogában áll, hogy a Telepre látogatókat vigyen. A látogatókat egyeztetett időben és formában az Üzemeltetőnek fogadnia kell, a látogatások lebonyolítása az Üzemeltető feladata. A látogatók az üzem működését nem zavarhatják meg, csak a tárgyalókba léphetnek be, illetve a látogatók számára kialakított külön útvonalakat használhatják.

2.3.6. A szennyvíz-iszap és egyéb maradvány-anyagok lerakása

Az Üzemeltető köteles gondoskodni a nyers szennyvízből eltávolított, kiszűrt és kiülepített anyagok, kavics, homok, egyéb hulladékok, kőtörmelék és maradványok, valamint a szennyvízkezelő üzemben keletkezett hulladék anyagok lerakóhelyen történő eljuttatásáról, lerakásáról a leggazdaságosabb megoldással. A toxikus hulladékokat az érintett hatósággal megegyezésben kijelölt lerakóhelyen kell elhelyezni. Több lehetőség esetén a leggazdaságosabb megoldást kell választani.

2.3.7. Vészhelyzetek (havária) kezelése

Az Üzemeltető kötelezettsége, hogy a potenciális vészhelyzetek esetén alkalmazandó, e helyzetek kezelésére vonatkozó követelményeket megállapítsa, a jogszabályokban előirt kötelezettségeket teljesítse, az ilyen helyzetekkor alkalmazandó eljárások terveit elkészítse.

A havária eseményekkel kapcsolatos károkat - a fővárosi szennyvízelvezetés és tisztításban résztvevő és együttműködő szolgáltatóknak (FCSM, illetve az Üzemeltető) - a maguk területén önállóan viselniük kell. Ha másoknak okoz a havária helyzet következtében az Üzemeltető, akkor azért pénzügyileg felel, ha az Önkormányzatnak okoz kárt, akkor azt az Üzemeltető megtéríti az Önkormányzatnak, vagy a szükséges összeg lehívható az Elkülönített

Számláról, vagy a Bankgaranciából.

Vészhelyzetben az Üzemeltető köteles mindent megtenni a károk enyhítéséért, szükség esetén eseti megállapodásokat köthet az FCSM-mel. Amennyiben a BKSZTT működését, teljesítményét (kibocsátásának paramétereit), vagyontárgyait vészhelyzet esetén harmadik fél

részéröl történő károkozás lehetősége felmerül, akkor az Üzemeltető jár el a károkozó személyének feltárása, azonosítása, illetve a kártérítési igény érvényesítése érdekében.

Árvízvédekezés esetén az Üzemeltető köteles az Önkormányzat illetve az Önkormányzat által az árvízvédekezéssel megbízott FCSM védekezéssel kapcsolatos utasításait haladéktalanul és maradéktalanul végrehajtani. Az utasítások végrehajtását az Önkormányzat illetve az FCSM bármikor jogosult ellenőrizni.

Az Üzemeltető - a szennyvíztisztítási díjjal történő szabad gazdálkodás részeként - köteles kialakítani saját biztosítási politikát, megfelelve az üzemeltetői felelősségbiztosítás kívánalmainak. Vagyonbiztosítási jogcím azonban nem építhető be a szennyvíztisztítási díjba.

Ha a BKSZTT üzemet le kell állítani, a leállásnak a lehető legrövidebbnek kell lennie. Az Üzemeltető az érkező nyers szennyvíz fogadását - a vonatkozó jogszabályok és a Szerződés

9. pontjában foglaltak figyelembevételével - ez esetben is biztosítja, továbbá a leállást egyezteti FCSM-mel és az illetékes hatóságokkal, és jelzi az Önkormányzatnak.

2.3.8. A technológiai folyamatok követése

A BKSZTT-re rávezetett szennyvíz mennyiséget az FCSM, illetve az Üzemeltető hitelesített és kölcsönösen elfogadható technikai megoldásokkal mérik. A mérés a mennyiségi adatok mérése mellett kiterjed meghatározott szennyezési paraméterek mérésére is.

Az Üzemeltető a BKSZTT üzemeletetése során a jogszabályokban és a hatósági engedély(ek)ben foglalt, valamint a technológiai előírásoknak megfelelő paramétereket, az előírt gyakorisággal és módon méri, nyilvántartja és adatot szolgáltat a hatóságok, illetve az Önkormányzat felé.

A mérések és a kapcsolódó adatkezelés alapvető feladata:

(a) Az üzemállapotok jellemzéséhez és a technológia hatásfokának felméréséhez szükséges mintavétel;

(b) A tervezési paraméterek (funkcionális és gazdaságossági) nyomon követése, méréses adatok gyűjtésével és értékelésével.

A mért értékeket és eredményeket, valamint a mérőeszközök hitelesítését bizonyító kontrollokat az Üzemeltető köteles feljegyezni, és róluk az illetékes hatóságnak a vonatkozó előírások szerint, az Önkormányzatnak pedig negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltat.

Az Üzemeltető köteles folyamatos vízhozam méréseket végezni, és vízhozam görbén ábrázolni Telep tervein megadott alábbi pontokon:

a nyers szennyvíz érkezési pontjain (budai,- pesti nyomócsövek érkezési pontján és az összekeveredés utáni „átadási ponton"),

mechanikai tisztást követően,

biológiai tisztást követően,

a tápanyag eltávolítást követően (amennyiben az önálló fokozat),

a telepről kivezetett vízről.

A hatósági engedélyekben a fentieket meghaladó előírások is lehetnek.

Az Üzemeltető Társaság folyamatosan ellenőrizni köteles a szennyvíziszap recirkulációját is, ez történhet közvetlenül, az e célra biztosított mérőműszerek segítségével, vagy közvetve, a szivattyúk működtetése alapján.

2.3.9. A szennyvízkezelés minősége

A Telepen az Üzemeltető minősített (akkreditált) központi laboratóriumot működtet, vagy pedig az Üzemeltető köteles ilyen laboratórium szolgáltatását igénybe venni. Az akkreditált laboratóriumnak kell elvégeznie a hatóságok által megkövetelt (joghatályos) mérések körét (önkontroll rendszer). A vizsgálati eredményeket meg kell küldeni az önkormányzat számára is. Az Önkormányzat alkalmazottai, vagy megbízott szakértői számára korlátozott (a vizsgálat eredményeinek, gyakoriságának és módszertanának ellenőrzéséhez szükséges) hozzáférést kell biztosítani az adatbázishoz.

Szennyvíz és a kezelés minőségét fizikai, vegyi és mikrobiológiai vizsgálatokkal kell ellenőrizni. Ez esetben nem szükséges az akkreditált mérés és nyilvántartás, mert a cél az üzemadatok tendenciájának rögzítése, megfigyelése, és adatbázisba gyűjtés.

Ellenőrizni kell a BKSZTT területére belépő szennyvíz hőmérsékletét.

2.3.10. Nyomon követendő szennyvíz-paraméterek

A Telepen, a tervező által kijelölt és arra kiképzett pontokon, mintát kell venni a nyomócsöveken érkező nyers szennyvíz egyesítését követően („átadási pont”), a kezelt szennyvízből az egyes kezelő fokozatok után, valamint a Telepről a befogadóba vezetés előtt.

A mérendő paramétereket és gyakoriságukat szabványok előírásainak megfelelően és azokra korlátozva kell elvégezni (joghatályos mérések). Az érkező nyers szennyvízre és a tisztított szennyvízre vonatkozóan a jelenleg érvényes szabványszámokat és a laboratóriumi elemzések felsorolását külön forma nyomtatvány adja meg. A hatósági engedélyek további előírásokat is megfogalmazhatnak.

2.3.11. Szennyvíz-iszap kezelés

Az Üzemeltető köteles folyamatosan mérni az elsődleges, a biológiai és (ha van külön kezelés) a terciális szennyvíz-iszapból keletkező mennyiséget. Minden egyes fázisnál (sűrítés, víztelenítés, rothasztás) és szükség esetén minden szennyvíz-iszap típusra kivetítve fel kell jegyezni a keletkező szennyvíz-iszap mennyiségét.

A szennyvíziszap elemzést legalább hetente köteles Üzemeltető elvégezni a különböző iszapkezelési lépcsőknél az SS, VSS, víztartalom, pH és a redox paraméterekre. A végső felhasználástól függően (mezőgazdasági elhelyezés, komposztálás) a mérendő paraméterek száma és a mérés gyakorisága a hatósági előírástól és az átvevővel történő egyeztetéstől függően változhat.

2.3.12. Szellőzés-technika, szagkezelés

A Telepen az Üzemeltető a hatósági előírások szerint köteles szagkibocsátási vizsgálatot végezni. A mintákat olyan időben kell vételezni, amikor az összes létesítmény - és különösen az iszapkezelö berendezések - üzemelnek. A helyiségekben lévő levegő-elosztási és kivezető berendezéseket pontosan be kell állítani. A friss levegő beengedésére szolgálókon kívül az összes nyílást be kell zárni. A mintavételi eljárásokat szabvány szerint, azt kielégítő módon kell végrehajtani.

Minden mintasorozatnak tartalmaznia kell a következő pontokból származó mintákat:

(a) A szag-kezelés hatékonyságára, a szagtalanító rendszerbe belépő szennyezett levegőből és a tisztító rendszerből kilépő tisztított levegőből vett elemzendő minta. Minden egyes kezelendő gázra ki kell számítani eltávolításának a sebességét.

(b) Az ingatlan határvonalánál érzékelhető szagszint ellenőrzése érdekében levegömintákat kell venni az ingatlan határvonalánál a hatóság által korábban kijelölt

pontokon. Az elemzések azokra a gázokra vonatkoznak, amelyekre nézve a hatóság felső határértéket állapított meg.

2.3.13. Általános környezet-terhelési ellenőrzések

A Üzemeltető Társaság hatósági előírásoknak megfelelő határokon belül köteles tartani a zajterhelést. A tényleges zajszintet évente legalább két ízben köteles mérni. A zajméréseket olyan időpontban kell végezni, amikor az összes beszerelt gépi berendezés - különösen pedig az összes szennyviziszap-kezelésben alkalmazott gép - üzemel.

A mérések helyei:

(a) Az ingatlan határán:

A hatóság, illetve a tervező által kijelölt mérési pontokat kell használni. A mérést, az előírt gyakorisággal (évente legalább kétszer) 24 órán keresztül kell végezni, és ez alatt a létesítménynek végig normál üzemmódban kell működnie, és olyan körülmények között, amelyek a lehető leginkább közelítik a szokásos üzemkörülményeket.

(b) a helyiségeken belül (az üzemben):

A munkaegészségügyi előírásoknak megfelelő mérések végrehajtása annak biztosítására, hogy az Üzemeltető Társaság által tett intézkedések eleget tesznek-e a dolgozók biztonságára vonatkozó rendelkezéseknek, és az Üzemeltető által az elfogadott ajánlatban vállalt feltételeknek.

A hatóság előírására, az Üzemeltető köteles kiépíteni a talaj és talajvíz megfigyelőrendszert, amit a kivitelezőtől átvett bázis adatokkal együtt működtet. A talaj és a talajvíz állapotának státusza a próbaüzem megkezdésekor felmérésre kerül, a hatóság által előírt paraméterek értékeinek rögzítésével. A fenti paraméterek értékeit a hatóság által előírt rendszerességgel, kontroli-mérésekkel, az Üzemeltető Társaság ellenőrzi. Amennyiben a kontroll méréskor tapasztalt értékek a tervezett mértéktől eltérnek, akkor az Üzemeltető haladéktalanul intézkedni köteles a szennyezés megszüntetése, illetve a keletkezett károk elhárítása érdekében.

2.3.14. Minőségellenőrzés

Az Üzemeltető Társaság az ISO 9001-es szabvánnyal összhangban álló minőségellenőrzési kézikönyvet eredményező minőségbiztosítási programot köteles kidolgozni, és az üzemeltetés során azt be kell tartania. Az üzemeltetési kézikönyv minimum tartalma: technológia leírása, működtetése, vészhelyzet forgatókönyv, eszköz és berendezés lista, személyzeti állomány,

dokumentálási rendszer. A minőségellenőrzés kezelési rendszert egy általánosan elfogadott tanúsító testülettel kell jóváhagyatnia, és véglegesen tanúsíttatni. A teljes dolgozói állományt köteles kiképezni a minőségbiztosítási rendszer alkalmazására. Az üzemeltetés és karbantartás, illetve a dolgozói állomány képzésére kidolgozott összes programot és rendszert a minőségellenőrzés-kezelési rendszerbe kell integrálni.

Az Üzemeltető köteles rendelkezni az ISO 14001 tanúsítványokkal.

2.3.16. Dokumentációk

A BKSZTT üzemeltetési és karbantartási szükségleteire és feltételeire vonatkozóan a szükséges információk kivétel nélkül folyamatosan az Üzemeltető rendelkezésére kell, hogy álljanak. Nevezetesen: a megvalósítás szerinti állapotot tükröző tervrajzok és nyilvántartások, valamint az üzemeltetési, karbantartási és biztonsági szabályzatok, a szövegekben említett alkatrészjegyzékek, és az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos (szolgáltatások megfelelő végzéséhez szükséges egyéb okmányok, valamint a hatósági engedélyek, előírások.

Document Metadata

Table of Contents

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

Document Metadata