FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (FÁSZF)/2005
Az OTP Csoport partnere
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (FÁSZF)/2005
1. A felelősségbiztosítás általános feltételeinek tartalma
A jelen feltételek azokat a kikötéseket, rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Budapest, Október 6. u. 20., a továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire, illetve biztosítási szerződéseinek felelős- ségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással, vagy e feltételekre hivatkozással is kötötték.
2. A szerződés alanyai
(1) A szerződő
A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal.
(2) A biztosított
A biztosított az a személy, akit a biztosítási ajánlaton ekként neveztek meg, és aki követelheti, hogy a biztosító az adott szerződésben megállapított mér- tékben, a szerződésben meghatározott körben és feltételekkel mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.
(3) A károsult
Az a személy, akinek a biztosított a jogellenes és felróható károkozó maga- tartásával kárt okoz.
3. A biztosítási esemény
A biztosítási esemény a biztosított jogellenes, és felróható károkozó maga- tartása, és az ennek következtében támasztott kárigény lehet, amely pontos meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
A biztosítási érdek a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt vár- ható vagyoni csökkenés megakadályozása.
4. A szerződés létrejötte
(1) A Szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző adatok, okiratok, és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2413/1
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, vagy a különös fel- tételeken alapuló szerződés eltér a biztosítási szabályzattól (feltételektől), a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a sza- bályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell szá- mítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak kötvénykiállításra jogosult szervé- hez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra ti- zenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javas- lat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
(4) Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biz- tosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem ki- fogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhí- vás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(5) A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szer- ződés más módon már létrejött.
(6) Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül akkor is elutasíthatja indokolás nélkül, ha az ajánlaton megjelölésre került a kockázatviselés kez- dete, és a szerződő díjat, díjelőleget is fizetett.
A biztosító a biztosítási ajánlatot – függetlenül attól, hogy az ajánlat átadá- sával egyidejûleg, vagy azt követôen készpénz fizetés vagy pénzátutalás (díj- elôleg fizetés) történt-e, és függetlenül attól, hogy az ajánlaton a kockázat- viselés kezdete feltüntetésre került-e – annak valamely szervezeti egységéhez történô beérkezéstôl számított 15 napon belül indoklás nélkül visszautasít- hatja.
Visszautasítás esetén az esetleg befizetett pénzösszeget a biztosító az aján- lattevônek az errôl szóló értesítését követô 15 napon belül visszafizeti.
Az elsô díjrészlet készpénzben történô befizetésérôl szóló igazolás kiállítása önmagában nem jelenti a szerzôdés létrejöttét.
5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
(1) A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – hatá- rozatlan tartamú.
(2) A biztosítási időszak egy biztosítási év, a biztosítási év a biztosítási időszak kezdetétől számított egy év.
A biztosítási időszak kezdete az a naptári nap, melyben a biztosító kocká- zatviselése megkezdôdik.
A biztosítási évforduló minden évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap
6. A kockázatviselés – a szerződés hatálybalépésének – kezdete
(1) A biztosítás az azt követő napon lép hatályba – amennyiben a felek kö- zött a biztosítási szerzôdés érvényesen létrejött (pl. az ajánlatot nem utasí- totta vissza a biztosító) –, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító szám- lájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatko- zóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósá- gi úton érvényesíti.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat leg- később a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító szám- lájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(2) A biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt okozott, és bekövetke- zett károkra nyújt fedezet.
(3) A biztosítási szerződésből eredő összes igény elévülésének ideje 3 év.
7. A kockázatviselés területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése kizárólag Magyarország területén, a szerződés- ben rögzített kockázatviselési hely(ek)re terjed ki.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei, és a megszűnés esetén a felek jogai és kötelezettségei
(1) A szerződés lejárata
A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön írásbeli értesítés nélkül meg- szűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik.
A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra érvénybe helyezését.
A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a be- érkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.
A szerződő a lejáratot követő kockázatviselési kezdettel új, visszamenőleges hatállyal nem bíró ajánlatot tehet a biztosító részére.
(2) A szerződés felmondása
A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biz- tosító – a biztosítási időszak végére, külön indoklás nélkül írásban 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási idő- szak végével hatályosul.
A határozott tartamú szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szűntethető meg, írásban.
Ha azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kö- tötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Ez esetben a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfi- zetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
(3) Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, érdekmúlás Ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdeke megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatá- lyossá.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlen- né vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak meg- felelő része az adott hónap utolsó napjával megszűnik.
A biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését köve- telheti, amelyben kockázatviselése véget ért.
A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 15. pontjában leírtak- nak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat. Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biz- tosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.
(4) Díjfizetés elmulasztása, díj-nemfizetés
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a biz- tosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosítótól a szerződő vagy a biztosított írásban nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik, az alábbi kivétellel.
Ha a biztosító a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnésétől számított három hónapon belül a szerződő, illetve biztosított által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap 0. órá- jától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezi a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, mely arra az időre esik, amíg a biztosító a szerződés megszűnése folytán a kockázatot nem viselte.
Az újra érvénybe helyezéssel, valamint a díj utólagos megfizetésével sem ter- jed ki a biztosító kockázatviselése arra az időszakra, amely a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése, és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el.
9. Biztosítási összeg és önrészesedés
(1) A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is ér- vényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több sze- mélyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosí- tási időszak alatt a biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes bizto- sítási összeg erejéig téríti meg a károkat.
(2) A szerződésben – egy évesnél hosszabb tartamú szerződés esetén – a biz- tosítási összeg éves bontásban a szerződés teljes időtartamára is meghatá- rozható.
(3) A biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.
(4) Az önrészesedés abszolút összegben, és/vagy a kárösszeg százalékában állapítható meg.
10. Sorozatkár
(1) A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káresemé- nyét írásban a biztosított ellen benyújtják.
(2) Sorozatkár:
a. Minden olyan veszteség, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hi- bának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye. Hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak tekintendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indí- tékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag vagy pénzügyileg kapcsolatos.
b. Egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a vesztesé- get eredményezi, és/vagy
c. Olyan kár, melyért egy kötvényben biztosított, egynél több személy tehe- tő felelőssé.
11. A biztosító visszakövetelési joga
(1) A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési össze- get, ha a biztosított:
a. a kárt szándékosan vagy
b. az alábbiak szerint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával idéz- te elő.
(2) Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása:
a. ha e tényt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kár- megelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsértése miatt követ- kezett be;
c. a biztosított engedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllé- pésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben meg- kívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő ál- lapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta;
g. a különös vagy a kiegészítő feltételekben, valamint az egyes biztosítási szerződésekben megállapított, a biztosított súlyosan gondatlan magatar- tásának egyéb eseteiben.
(3) A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
12. A Biztosító mentesülése
A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
13. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biz- tosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár meg- térítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
(1) A kártérítés szabályai:
a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem-kiesést) illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot, és a nem vagyoni kártérítést is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosítási
összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk ese- tén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kéré- sére egy összegben is átadható.
b. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
c. Megtéríti a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – azt a kártérí- tést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
d. A biztosító – a biztosítási összegen belül – megtéríti a fedezetbe vont kár- események folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket a következők szerint:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;
– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;
– a kár megállapítására, és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóri- umi) valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosító előzetes hozzájárulásával történt;
– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;
– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
e. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
f. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesít, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak.
(2) A kárrendezés szabályai:
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttműködést kö- vetően történik meg.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti ki.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez tel- jesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása, pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
e. A biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizetésektől a kártérítési összegnek a károsult javára történő letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapításakor a biztosító a letétbe helyezett összegből teljesít a károsult részére. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azon- ban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja addig az időpontig, amíg a biztosított nem rendelke- zik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.
f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munkanapon belül esedékes.
g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szer- ződési feltételek alapján folytatja le.
(3) A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések:
A károsult javára szóló járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a nettó tőketartalékot a megállapított fix tartamra vagy élethosszig (életjára- dék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint.
A nettó tőketartalék értéke életjáradék esetén az egy év során kifizetendő já- radékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata.
A biztosító a tőketartalék részeként, a járadékfolyósításhoz kapcsolódó költ- ségek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint 3-10% közötti költségtar- talékot is képez.
14. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
(1) Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el.
(2) A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel ösz- szefüggésben (következményeként) a különös vagy kiegészítő feltételek sze- rinti biztosítási események valamelyike következik be:
a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár be- jelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai;
c. egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású szélső- séges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;
d. biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből származó – koc- kázatokból eredő károk;
e. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások kö- vetkeztében állottak be;
f. Vér- és vérkészítmények gyártói, vérbankok és véradományozó intézetek tevékenységéből eredő károk;
x. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károk.
(3) A különös vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés továb- bi kizárásokat tartalmazhatnak.
(4) Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott előírásokat, uta- sításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
15. A felek együttműködése
(1) Tájékoztatási, közlési kötelezettség:
a. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett.
b. A biztosított, a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi szabályok be- tartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító ré- szére átadni.
c. A szerződőnek, biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbizto- sítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a biztosító kockázatviselése kiterjed.
(2) Változás bejelentési kötelezettség:
a. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben megha- tározott, és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosí- tónak bejelenteni, különös tekintettel az alábbi változásokra:
– tevékenység módosítása, bővülése;
– technológia változása;
– piaci kapacitás, részesedési arány változása.
b. A biztosított ugyancsak köteles a korábban már átadott, de módosított, illetőleg a megváltozott tartalmú okiratokat a biztosítónak haladéktala- nul, de legkésőbb 8 napon belül átadni.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsér- tése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.
Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érin- tő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lé- nyeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban ja-
vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a sza- bályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí- tott harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
(3) Kárbejelentés:
a. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 2 munkanapon a biztosítónak írásban be kell jelente- ni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
b. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenekké válnak.
c. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a kárt okozó megnevezését, azonosító adatait;
– a káresemény leírását, időpontját;
– a sérült és károsult személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét;
– a károsodás mértékét /a megállapított vagy becsült értéket;
– az esetlegesen károsodott tárgyak, eszközök megnevezését, helyét;
– a biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét, be- osztását, címét és telefonszámát;
– a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges tájékoztatást.
d. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van fo- lyamatban, úgy az annak során hozott határozat bemutatását szükség szerint kérheti a biztosító.
e. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.
(4) A jelen szerződési feltétel körébe tartozó bekövetkezett káresemény vo- natkozásában a biztosított a károsult (elhalálozás esetén a kárigényt érvé- nyesítő közeli hozzátartozó) hozzájárulása, és az orvosi titoktartás alóli fel- mentés magadása esetén az orvosi titoktartás hatálya alá eső adatokat is ki- szolgáltat a biztosító részére a kárrendezéshez.
(5) A biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat beszerzi, az Egészségbiztosítási Pénztár által fizetési meghagyás formájában támasztott regressz-igényeket a biztosító részére 3 napon belül megküldi.
(6) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági maraszta- lása pedig, csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvi- seletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
16. Díjfizetés
(1) A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizet- ni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell meg- fizetni.
(2) A biztosítási díj részletekben történő fizetésére vagy díjhalasztásra írásbe- li megállapodás szükséges.
(3) A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a szerződés (kötvény) tartalmazza.
(4) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
17. Egyéb rendelkezések
(1) A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének függet- len szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
(2) A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülésről a biztosított köteles a biztosító felé tájékoztatást adni, és a biztosítót megille- tő részt köteles a biztosítónak megfizetni.
(3) A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgál- tatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbízottai útján ellen- őriztetni.
18. Záró rendelkezés
(1) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Tör- vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései irányadók.
(2) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsőfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. kötvényen megneve- zett szervezeti egységéhez, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (1051 Budapest, Október 6. u. 20.), mint másodfokon eljáró szervhez fordulhat. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx 0., 1428 Buda- pest, Pf. 20), és a Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő megyei bé- kéltető testületekhez is fordulhat.
Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.
(3) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtől füg- gően a Fővárosi Bíróság az illetékes.
(4) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított be- lépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan kö- rülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
(5) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz in- tézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
(6) A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási aján- latnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt át- adásához fűződő joghatályt.
A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének jog- hatályára is.
(7) A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kéz- besítés elsô megkísérlésétôl számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a be- jelentett címen a címzett ismeretlen.
19. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban „Tudnivalók”)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítha- tó) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozha- tó adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazda- sági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
b. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
c. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség- gel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok keze- lésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
d. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűj- tése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, fel- használása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az ada- tok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
e. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számá- ra hozzáférhetővé teszik.
f. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi szemé- lyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő meg- bízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbí- zást is – személyes adatok feldolgozását végzi.
h. Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
i. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
j. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.
k. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a bizto- sító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz.
l. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerinti fogalom.
m. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
n. Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biztosító az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosí- tási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelésé- hez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.
b. A biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázat-elbí- rálás adatai.
c. Élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok.
d. A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.
e. A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával,
a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban meghatá- rozott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szol- gáltatás teljesítéséhez. Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában ön- kéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását le- hetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után. A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek. Az ügyfél egész- ségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésé- ben – Tudnivalók (2) fejezete – meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti. A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetővé teszi.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:
a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző- vel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyele- ti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében el- járó gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön tör- vényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csa- lásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység végzéséhez szüksé- ges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha
adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűn- cselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a
„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgál- tatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősü- lő adatok átadása. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésé- től számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az in- formációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számí- tógépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.
d. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogai- val (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.
e. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásá- hoz szükségesek.
f. Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
g. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfélszol-
gálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon meg- tekinthetőek.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
a. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatá- rozott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egysé- ges ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja. Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jogsza- bályokat kötelesek betartani. Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fon- tosabb adatai a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek. Az OTP Bank- csoport néhány nagyobb tagjának főbb adatai az alábbiak:
OTP Bank Nyrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Fax: E-mail: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
Merkantil Bank Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Lakástakarékpénztár Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx 0–0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Jelzálogbank Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Ingatlan Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Pénztárszolgáltató Zrt. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
OTP Travel Kft. | Cg. 00-00-000000 | |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | Telefon: Telefax: Honlap: | x00 0 000 0000 x00 0 000 0000 |
b. A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység vég- zéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevé- kenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati iro- dáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékeny- ség végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőr- zésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása ér- dekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett te- vékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosí- tó adatfeldolgozójának minősül.
c. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatá- rozott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kap- csolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és in- tervenciós tevékenység céljából átadhatja.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Cégnév: Groupama Garancia Biztosító Zrt. Székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.