Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Hatályos: 2016. június 9-étől

Nysz.: 18812

Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény (SZFF) 3

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. Biztosítási esemény 4

III. A kockázatviselés tárgya 4

IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 4

V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 6

VI. Biztosítási összeg 6

VII. A biztosítás díj 7

VIII. A felek együttműködése 8

IX. A biztosító szolgáltatásának szabályai 10

X. Kizárások a kockázatviselés köréből 12

XI. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 13

XII. A biztosító megtérítési igénye 14

XIII. Egyéb rendelkezések 14

Xxxxx feltételek 16

(SZFF)

A Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény (SZFF) a Generali Biztosító Zrt-vel – szakmai szabálysze- géssel okozott károk felelősségbiztosítására – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazza, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

A Szakmai felelősségbiztosítási feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Külön feltételek kapcsolód- nak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Külön feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Szakmai felelősségbiztosítási feltételek, míg a Külön feltételeknek a Szakmai felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rög- zített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) meghatározott jö- vőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosí- tási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltéte- lek alapján teljesíti.

I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – bizto- sítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles és amelynek teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meg- határozottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TÁRGYA

III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan

a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel.

III.2. Jelen feltétel alkalmazásában

a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység;

c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

IV.1. A biztosítási szerződés létrejötte

IV.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

IV.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

IV.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiak- ban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény- ben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

IV.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a bizto- sítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerző- dési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

IV.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt alá- írását követő nap „0” órája.

IV.3. A biztosítási szerződés tartama

IV.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szer- ződésben feltüntetésre kerül.

IV.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biz- tosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerző- dések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

IV.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

IV.4. A biztosítási szerződés megszűnése

IV.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (IV.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VII. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VII. 5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a IV.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VIII.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

IV.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

V. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából a hatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a IX. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

VI. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

VI.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

VI.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

VI.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX. 2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasz- tott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési köte- lezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (IX.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VI.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (IX. 2. pont) fizetett összeg akkor sem ha- ladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VII. A BIZTOSÍTÁS DÍJ

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VII.3. Díjfizetés esedékessége

VII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VII.4. A biztosítási díj számítása

VII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biz- tosítási díj számításának alapja (a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- ban álló személyek száma és szakvégzettsége) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevé- kenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VII.5. A biztosítási díj módosítása

VII.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

VII.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

– minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A biztosítási díj számításához a szer- ződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámítás alapját képező adatokban bekövetkezett változást.

VII.5.1.2. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XIII. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VII.5.1.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VII.5.1.1. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VII.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szer- ződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VII.5.3. A VII.5.1. és VII.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosí- tási évforduló előtt – jelen feltétel IV.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VII.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés követ- kező évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biz- tosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VII.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellen- őrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

VII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés tör- lésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VIII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VIII.1. Közlési kötelezettség

VIII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismer- tek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VIII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

VIII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határo- zatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VIII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna.

VIII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

VIII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító – a XI. 3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VIII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhely- zetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást ered- ményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VIII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

VIII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VIII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VIII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellen- őrizni.

VIII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szán- dékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mu- lasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XI. 2. pontban foglaltak szerint.

IX. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

IX.1. Kárbejelentés

IX.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

IX.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefon- számát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

IX.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó – és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

IX.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

IX.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

IX.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a XI. 4. pontban foglaltak szerint – men- tesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

IX.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a ká- rosult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

IX.2. Biztosítási szolgáltatás

IX.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VI.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi, személysérüléses és tisztán vagyoni károknál a károkozó körülmény folytán a károsult va- gyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a személyiségi jogai sérültek és azért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a IX.1.7 pontban foglalt kor- látozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

IX.2.2. A IX.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen ren- delkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

IX.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

IX.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

IX.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a já- radék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

IX.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a IX. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfi- zetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosí- tottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosí- tót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

IX.3. Kárrendezés

IX.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

IX.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

IX.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

IX.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költ- ség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

IX.3.5. A biztosító a IX. 2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

IX.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő ösz- szeget a IX. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

X. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

Nem fedezi a biztosítás

1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse- lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárt a tulajdon százalékos arányában;

4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

7. az elmaradt vagyoni előnyt;

8. az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

9. jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

10. ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezet- hető kár-térítési igényeket;

11. tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoz- tatás hiányosságaival okozott károkat;

12. a biztosítottnak megfizetett díjakra (pl. megbízási, vállalkozási díj) és költségek visszatérítésére vonatko- zó igényeket;

13. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevé- kenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

14. más felelősségbiztosítással fedezett károkat;

15. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szint- jét;

16. értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben ke- letkezett károkat;

17. költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

18. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgár- háború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend-bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

19. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabá- lyok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz (kivéve a foglal- kozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat);

20. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelis- merésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

21. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

XI.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közre- működő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos elté- réssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XI.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XI.1. a)-c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a VIII. 4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszé- lyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szük- séges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XI.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VIII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelő- zően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VIII. 2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.

XI.4. Amennyiben a biztosított a – IX. 1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a ke- letkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XII. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre te- kintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XIII.1. Elévülés

XIII.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XIII.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIII.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelem- felhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Szakmai felelősségbiztosítási feltételek azon – a biztosító által alkal- mazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIII.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel IV.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerző- dő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIII.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel IV.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biz- tosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIII.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel IV.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIII.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VI.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezet- feltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XIII.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változásbejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változá- sára vonatkozó bejelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel

VII.5.1.3. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIII.2.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely ré- szét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosz- szabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XIII.2.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel IX.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XIII.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel IX.2.1. és IX.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosí- tottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kár- térítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XIII.2.9. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól.

XIII.2.10. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIII.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

XIII.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön fel- tételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

380. SZ. TÁRSASHÁZKEZELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

– a közös képviseleti tevékenység és

– a társasház-kezelői tevékenység.

2. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a feltétel III. fejezetén túlmenő- en – a jelen külön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit ért azon személyi sérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:

a) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;

c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állnak elő;

d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

f) környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;

g) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettsé- get, továbbá a biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

j) a biztosítottat terhelő azokat a kártérítési kötelezettségeket, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek;

k) a gépjárművekben okozott károkat

l) a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat;

m) a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések);

n) biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat.

4. Jelen külön feltétel értelmében

a) közös képviseleti tevékenységnek minősül a társasházi közösség (lakásszövetkezet) ügyeinek vitelével kapcsolatos tevékenység, így különösen

– a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása,

– az épület fenntartásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele,

– a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek (pl. közös költség) érvényesítése.

b) társasház-kezelői tevékenység

– a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenn- tartására vonatkozóan,

– a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantar- tási feladatok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások ellenőrzése,

– megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fedezetbe vont személyi sérüléses károkra nem vo- natkozik.

381. SZ. HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység.

Jelen feltétel alkalmazásában hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység: a közbeszerzési eljárás előké- szítése és lefolytatása során, a közbeszerzési szakértelmet biztosító tanácsadási tevékenység.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, fedezetigazoláson) feltüntetett

– hivatalos közbeszerzési tanácsadó természetes személy,

– hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet.

Jelen külön feltétel értelmében

a) hivatalos közbeszerzési tanácsadó természetes személy: az a természetes személy, aki felsőfokú vég- zettséggel és legalább hároméves jogszebály szerint igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves jogszabály szerint igazolt közbeszer- zési gyakorlattal rendelkezik és a Közbeszerzési Hatóság felvette a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe;

b) hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, amelynek a tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója, illetve polgári jogi jogviszony alapján a javára tevékenykedő természetes személy szerepel a hivatalos közbeszerzési tanács- adók névjegyzékében és amelyet a Közbeszerzési Hatóság felvett a hivatlos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított hivatalos közbeszerzési tanácsadó,

– a biztosított hivatalos közbeszerzési tanácsadóval munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, a biztosított tevékenységet folytató személy,

a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre irányadó szakmai szabályok megszegése folytán okoz, és amely kárért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen feltételben foglaltak szerint fedezetet nyújt a biztosítás a Közbeszerzési Döntőbizottság által jogerősen kiszabott olyan bírságok megtérítésére, melyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Az SZFF VII.6.3. pontjától eltérően, a biztosítási szerződés megszűnéséről a biztosító – a szerződés megszűné- sét követő 15 napon belül – írásban tájékoztatja a szerződőt, a biztosítottat és a Közbeszerzési Hatóságot.

Ha a felelősségbiztosítási szerződés bármely okból megszűnik, a biztosított – amennyiben továbbra is hivatalos közbeszerzési tanácsadóként gyakorolni kívánja tevékenységét – köteles azt 5 napon belül bejelenteni a Közbe- szerzési Hatóságnak, egyúttal bemutatva az új felelősségbiztosítási szerződést.

382. SZ. SZAKFORDÍTÓK, TOLMÁCSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a szakfordítói és tolmácsolási tevékenység. Xxxxx külön feltétel szempontjából:

a) szakfordítói tevékenység: a szakfordítás és a nyelvi lektorálás;

b) tolmácsolási tevékenység: a szinkrontolmácsolás és a konszekutív tolmácsolás.

c) nem minősül biztosított tevékenységnek a szövegszerkesztés és a kiadványszerkesztés.

2. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:

a) a biztosított tevékenységével kapcsolatos reklámokból eredő károkat;

b) a hitelesítésből eredő károkat;

c) a hibás szolgáltatás biztosított általi újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával kapcsolatos költ- ségeket.

d) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítésre, vala- mint azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezett- ségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. Az SZFF V.1. pontjától eltérően a biztosító kockázatviselése Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

383. SZ. ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

– az önálló bírósági végrehajtó,

– az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a ha- tályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított,

– a biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt a tevékenységére irányadó fog- lalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás, amennyiben a biztosított nem – a jog- szabályban meghatározott – végrehajtói tevékenység folytatásával összefüggésben okoz kárt.

5. A SZFF X. fejezetének 7. és 9. pontja az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre nem vonatkozik.

384. SZ. BIZTOSÍTÁSI ALKUSZOK, SZAKTANÁCSADÓK ÉS TÖBBES BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKÖK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel keretében – az ajánlaton feltüntetettek szerint – biztosított tevékenységek:

– biztosítási alkusz és többes biztosítási ügynök által végzett biztosításközvetítői tevékenység;

– biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján

2.1. biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság és biztosítási alkuszi fióktelep;

2.2. biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság, biztosítási szakta- nácsadói fióktelep;

2.3. többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaság, többes biztosítási ügynöki fióktelep.

3. Jelen külön feltétel értelmében

3.1. biztosításközvetítői tevékenység: biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység.

3.2. biztosítási szaktanácsadói tevékenység: megbízási szerződés alapján, díj ellenében, biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás.

3.3. ügyfélnek minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

4. Az SZFF V. 1. eltérően a biztosító kockázatviselése az Európai Unió területén okozott károkra terjed ki.

5. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

a) a számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával ösz- szefüggésben felmerülő kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvé- delmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardver(ek)ből is fölépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

b) az elmaradt vagyoni előnyből eredő kárt, kivéve a magánszemély munkaviszonyából eredő jövede- lem, illetve baleseti járadék vagy tartást pótló járadék kieséséből származik (SZFF X. 7. pontjától eltérően).

6. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási alkusz, szaktanácsadó és a többes biztosítási ügynök tevékenységére az SZFF X. fejezet 9. és 20. pontja nem vonatkozik.

7. Az SZFF VII.6.3. pontjától eltérően, a biztosítási szerződés megszűnéséről a biztosító írásban tájékoztatja a szer- ződőt (biztosítottat) a szerződés megszűnését követő 15 napon belül.

385. SZ. HIVATALI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Jelen külön feltétel szempontjából biztosítási eseménynek tekintendő az SZFF II.1. pontjától eltérően az olyan kártérítési igény keletkezése, amelyet a szerződés biztosítottjával szemben, a biztosított közhatalom gyakorlá- sára feljogosított munkavállalója e tevékenysége során kifejtett szervező-intézkedő tevékenysége, illetve mu- lasztása miatt a Polgári Törvénykönyv közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősségre irányadó ren- delkezései alapján érvényesítenek.

2. Biztosítási eseménynek kizárólag az olyan – államigazgatási jogkörben történő – károkozás minősül, mely ren- des jogorvoslattal nem hárítható el, illetve ezen jogorvoslatot a károsult kimerítette.

3. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az államhatalom erőszakos cselekedeteivel összefüggő károkat,

b) a biztosított felügyelete, vezetése, irányítása alatt álló jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli szervezeteknek okozott károkat,

c) a képviselőtestület működésével összefüggésben keletkezett károkat,

d) a biztosított által törvénysértően kiszabott bírságot, pótlékot és egyéb pénzbüntetést,

e) az ügyfélnek visszafizetendő eljárási díjat.

4. Jelen külön feltételre nem vonatkozik az SZFF X. 9. pontja.

386. SZ. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSI BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenység a veszélyes áru biztonságos szállításával kapcsolatos ta- nácsadás.

2. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a feltétel III. fejezetén túlmenő- en – a jelen külön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében okozott azon személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

a) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér); a biztosítottra kiszabott bírságot, pénz- büntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kép- viseleti költségeit;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat; a gépjárművekben okozott károkat;

c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kor- mozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állnak elő;

d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

f) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettsé- get, továbbá a biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

g) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolat- ban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérel, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

j) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségeket, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek.

k) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítést, vala- mint azon kártérítési kötelezettség teljesítését, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezett- ségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

4. Az SZFF V.1. pontjától eltérően a biztosító kockázatviselése Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fedezetbe vont személyi sérüléses károkra nem vo- natkozik.

387. SZ. KÖZJEGYZŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a közjegyzői tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított:

a) a közjegyző,

b) a közjegyző helyettesítésére kirendelt közjegyzőhelyettes, nyugalmazott közjegyző.

3. Jelen külön feltétel alapján a III. fejezet 1. pontjában foglalt munkaviszonyban állónak minősül a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelelölt.

4. Xxxxx külön feltétel alapján a közjegyzői tevékenységre az SZFF X. fejezet 7. és 9. pontja nem vonatkozik.

388. SZ. FÜGGETLEN PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Jelen külön feltétel keretében biztosított tevékenység független közvetítőként pénzügyi szolgáltatás közvetítése.

Független közvetítői tevékenységet folytat, aki a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

a) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (továbbiakban: többes kiemelt közvetítő),

b) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatko- zásában (továbbiakban: többes ügynök), vagy

c) alkuszi tevékenységként (továbbiakban: alkusz) végzi.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján

a) többes kiemelt közvetítői,

b) többes ügynöki, vagy

c) alkuszi

tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó.

Jelen külön feltétel értelmében

a) többes kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgál- tatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szer- ződés megkötését is;

b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött meg-bízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elő- segítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezett- séget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

c) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerző- dés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.

3. Az SZFF V.2. pontjától eltérően a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított 90 napon belül a biztosító- nak bejelentett biztosítási eseményeknek minősülő kárigényekre terjed ki.

4. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás a biztosított (vagy olyan személy, aki- nek a magatartásáért a biztosított felelős) által szándékosan okozott kárt.

5. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosított tevékenységére az SZFF X. fejezet 9. és 20. pontja nem vonatkozik.

389. SZ. ÜGYVÉDEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül az ügyvédi tevékenység.

Nem minősül biztosított tevékenységnek

– az adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, a pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás

– a lobbitevékenység és a székhely szolgáltatás,

– az ingatlanközvetítési tevékenységen belül az értékbecslés.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított az a – biztosítási ajánlaton feltüntetett –

– ügyvéd,

– ügyvédi iroda

aki a hatályos jogszabályok szerint ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.

Xxxxx külön feltétel alapján nem minősül biztosítottnak

– az európai közösségi jogász,

– külföldi jogi tanácsadó.

3. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül –

a) az ügyvédi megbízás (meghatalmazás) túllépésével keletkezett károkat;

b) pénz, értékpapír vagy értéktárgyak eltűnéséből, elhagyásából, megsemmisüléséből eredő károkat, kivéve ha a biztosított letétbe átvett pénzzel, értékpapírral, értéktárggyal azért nem tud elszámolni, mert azt a jogügyletben szereplő másik fél (kedvezményezett) részére jogosulatlanul (pl. tévedésből, megtévesztésből, figyelmetlenségből) adta (fizette) ki;

c) adókra, járulékokra vonatkozó téves tanácsadásból származó károkat;

d) szóbeli jogi tanácsadásból, illetve tényvázlat felvételének hiányából származó károkat.

Az SZFF X. fejezetének 7. és 9. pontjában meghatározott kizárások jelen külön feltétel tekintetében nem alkal- mazandók.

4. Az SZFF IX.2.1. d) pontjától eltérően a biztosító nem téríti meg a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait.

480. SZ. SZABADALMI ÜGYVIVŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a szabadalmi ügyvivői tevékenység.

Jelen feltétel értelmében szabadalmi ügyvivői tevékenység: szellemi tulajdonvédelmi (iparjogvédelmi) ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján az ügyfelek képviselete bíróságok és hatóságok előtt, beadványok, szerződé- sek, okiratok készítése, kutatások végzése, szakvélemény, tanács és tájékoztatás nyújtása.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított az a – biztosítási ajánlaton feltüntetett –

– egyéni szabadalmi ügyvivő,

– szabadalmi ügyvivői iroda,

– szabadalmi ügyvivői társaság

aki a hatályos jogszabályok szerint a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosult.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított

– a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló szabadalmi ügyvivő vagy szabadalmi ügyvivőjelölt

a szabadalmi ügyvivői tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül a szóbeli tanácsadásból, illetve tényvázlat felvételének hiányából származó károkat.

Az SZFF X. fejezetének 7., 9. és 20. pontjában meghatározott kizárások jelen külön feltétel tekintetében nem alkalmazandók.

481. SZ. FELSZÁMOLÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül gazdálkodó szervezet felszámolójaként, vagyon- kezelőjeként vagy végelszámolójaként, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és végelszámolási eljárásra vo- natkozó hatályos jogszabályok alapján végzett szakmai tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a – biztosítási ajánlaton feltüntetett – gazdasági társaság, amely a fel- számolók névjegyzékében szerepel.

3. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül –

a) azt a kártérítési kötelezettséget, mely a biztosítottat, mint gazdasági társaság vezető tisztségvise- lőjét, felügyelő bizottsági tagját a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendel- kezései alapján, vezető állású munkavállalóját a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvény alap- ján a társasággal szemben terheli;

b) munkaszerződések jogellenes megszüntetésével kapcsolatban felmerülő kártérítési igényeket;

c) azokat a kártérítési igényeket, melyek biztosítási szerződések megkötésének elmulasztására, biz- tosítási szerződések megszüntetésére, díjnemfizetéssel történő megszűnésére vezethetők vissza.

Az SZFF X. fejezetének 7. és 9. pontjában meghatározott kizárások jelen külön feltétel tekintetében nem alkal- mazandók.

482. SZ. IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül az igazságügyi szakértői tevékenység.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából igazságügyi szakértői tevékenységnek minősül: hatóság kirendelése vagy megbízási szerződés alapján valamely szakkérdésben írásbeli szakvélemény készítése.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosítottnak minősül az a

a) természetes személy, aki az igazságügyi szakértői kamara tagja és az Igazságügyi Minisztérium az igaz- ságügyi szakértői névjegyzékbe felvette;

b) gazdasági társaság, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az igazságügyi szakértői név- jegyzékbe felvett;

c) igazságügyi szakértői intézmény.

Az igazságügyi szakértő természetes személy és gazdasági társaság csak azon a szakterületen biztosított, me- lyen az igazságügyi szakértői névjegyzékben szerepel.

3. Az SZFF III. fejezettől eltérően a biztosító vállalja, hogy – a jelen feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk (személyi sérüléses, dologi károk és tisztán vagyoni károk) megté- rítése alól, melyet

– a biztosított

– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási, vállal- kozási jogviszonyban) álló, a biztosított tevékenységet folytató személy, tevékenységére irányadó foglal- kozási szabályok megszegése folytán – hibás szakvélemény készítésével – okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül – a szakvélemény elkészítésé- hez szükséges szakértői vizsgálat során a vizsgálat tárgyában keletkezett károkat, kivéve a szakértői vizsgálat alanyának okozott személyi sérüléses károkat.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fedezetbe vont személyi sérüléses károkra nem vo- natkozik.

483. SZ. ÜZLETVITELI TANÁCSADÁS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül az üzletviteli tanácsadás.

Jelen külön feltétel értelmében üzletviteli tanácsadásnak minősül – megbízási szerződés alapján – üzleti vállalko- zások és egyéb szervezetek folyamatainak, tevékenységeinek, szervezeti felépítésének átvilágítása, dokumen- tálása, elemzése és ezek átalakítására, optimalizálására vonatkozó tanácsadás az alábbi területeken:

– társasági stratégia és szervezeti tervezés,

– üzleti folyamat áttervezése,

– vezetés korszerűsítése,

– marketingpolitika, humánerőforrás-politika, bér – és nyugdíjazási stratégia kialakítása és tervezése,

– PR és kommunikáció területén nyújtott tanácsadás,

– termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése.

Nem minősül biztosított tevékenységnek

– a jogi tanácsadás

– befektetési-, hitel-, biztosítási – és adótanácsadás, könyvvizsgálat és könyvviteli szolgáltatási tevé- kenység keretében történő tanácsadás,

– piac – és közvéleménykutatás

– számítógépes szoftver tervezése és fejlesztése

– mérnöki, műszaki tanácsadás

– ingatlanügylettel, ingatlanforgalmazással, -beruházással, ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos tanács- adás.

2. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosítási védelem kizárólag a biztosított és megbízója (ügyfele) között, írásban létrejött megbízási szerződésben meghatározott feladatok elvégzésével, kötelezettségek teljesítésével, illetve ezek elmulasztásával, hibás teljesítésével összefüggésben okozott károkra terjed ki.

3. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül –

a) a szóbeli tanácsadásból származó károkat;

b) szerzői és szabadalmi jogok, üzleti titok megsértéséből, elektronikus rendszer vagy program jogta- lan használatából eredő károkat,

c) azokat a károkat, melyek közvetlenül vagy közvetve hasadó anyagok robbanásához nukleáris reak- cióhoz, nukleáris anyagokhoz kapcsolódnak,

d) azokat a károkat, melyek közvetlenül vagy közvetve környezetveszélyeztető tevékenységgel, kör- nyezeti károsodással állnak összefüggésben,

e) gazdasági társaság vagy egyéb szervezet más gazdasági (társasági) formába történő átalakulásá- ra, társaság tőkéjének felemelésére, leszállítására, részvény vagy egyéb értékpapír kibocsátására, vásárlására vonatkozó tanácsokból eredő károkat,

f) a munkavállalók, vezető tisztségviselők, szerződő partnerek személy szerinti kiválasztására vonat- kozó tanácsadásból származó károkat.

484. SZ. FELELŐS AKKREDITÁLT KÖZBESZERZÉSI SZAKTANÁCSADÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység.

Jelen feltétel alkalmazásában közbeszerzési tanácsadói tevékenység:

mindazon tevékenységek összessége, amely a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával valamint a közbeszerzési szerződések végrehajtásával, valamint a közbeszerzési jogszabályokban az eljárás résztvevőit ter- helő egyéb kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatosan ajánlatkérő oldalán felmerül.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, fedezetigazoláson) feltüntetett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személy.

Xxxxx külön feltétel értelmében felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személy: az a termé- szetes személy, aki felsőfokú végzettséggel és legalább a jogszabályban meghatározott és megfelelően igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik és a Közbeszerzési Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szakta- nácsadók névjegyzékébe felvette, illetve a névjegyzékbe történő előzetes regisztrációját kezdeményezi, amely alapján a későbbiekben a névjegyzékbe felveszik.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó,

– a biztosított felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval munkaviszonyban vagy megbízási jogvi- szonyban álló, a biztosított tevékenységet folytató személy,

a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységre irányadó szakmai szabályok megszegése foly- tán okoz, és amely kárért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Jelen feltételben foglaltak szerint fedezetet nyújt a biztosítás a Közbeszerzési Döntőbizottság által jogerősen kisza- bott olyan bírságok megtérítésére, melyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

306. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 5 éven belül megtörtént.

307. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 1 éven belül megtörtént.

308. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkeztése és bejelentése a biztosító felé leg- később a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

309. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül megtörtént.

399. SZ. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE EURÓPA TERÜLETÉRE

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem az Európa területén okozott és érvényesített károkra, amennyiben a kárért a biztosított az alapszerződésben foglalt feltételek szerint, a magyar magánjog szabályai alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából Európa fogalma alatt a földrajzi értelemben vett Európa értendő.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx