Feltétel

Feltétel

Házõrzõ Többlakásos Lakóépületek Biztosítása

Ügyféltájékoztató és Xxxxxxxxxx

NY. SZ.: 1-06102/2

Érvényesség kezdete: 2001. június 15.

Tartalomjegyzék

A.	Ügyféltájékoztató	4
B.	Xxxx vagyontárgyak biztosítottak?	6
C.	Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás?	8
D.	Milyen költségeket vállal át a biztosító?	15
E.	Mikor kezdõdik, mikor ér véget a biztosítás?	16
F.	Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés?	18
G.	Mi az alulbiztosítottság és hogyan kerülhetõ el?	20
H.	Hogyan kerül megállapításra a kárkifizetési összeg?	21
I.	Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat?	22
J.	Kik a biztosítás szereplõi, alanyai? Kinek a részére történik a kárfizetés?	23
K.	Melyek a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek?	24
L.	Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor?	25
M.	Melyek az általános kizárások, mentesülések?	27
N.	Miben nyújt segítséget a jogvédelem-biztosítás?	28
O.	Milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek a Mestervonal 24?	33
P.	Záradékok	35
R.	Csomagok szolgáltatásai	36

A. Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Részvénytársasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük Önt az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja, illetõleg tájékoztatást adunk azokról a szervezetekrõl, amelyek társaságunk részére a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szolgáltatást végeznek.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje: 4 000 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A-1010 Bécs, Landskrongasse 1-3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve hétköznapokon – 8 és 20 óra között – Forródrót szolgálatunk munkatársaihoz, akik az (0) 000-0000 és (0) 000-0000 telefonszámokon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információ található a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Ügyviteli Központunkhoz:

Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ	1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.	(0)	000-0000
Miskolci Területi Ügyviteli Központ	3530 Miskolc, Szemere B. u. 13.	(46)	517-100
Debreceni Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxx x. 37.	(52)	419-937
Szegedi Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	(62)	566-199
Pécsi Területi Ügyviteli Központ	7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1.	(72)	512-412
Gyõri Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxx, Xxxxxx-Xx. xx 00.	(96)	507-000

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni,

a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000

4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

a biztosított vagyontárgyat, és annak értékét, a biztosítási összeget,

élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,

a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.

5. A fenti, biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

6. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

feladatkörében eljáró Felügyelettel,

az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, az ügyészséggel,

a büntetõ-, felszámolási vagy csõdeljárásban eljáró bírósággal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

a törvényben meghatározott esetben az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

az egészségügyi hatósággal

szemben.

7. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Office-Service und Consulting AG számítógépes adatkezelõi szolgáltatást végez, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek.

E tevékenységet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentette.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy társaságunk kárrendezéssel kapcsolatos feladatainak egy részét az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) közremûködésével végzi, melyet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentett.

8. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

9. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.

Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.

A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

A sikeres együttmûködés reményében.

Generali-Providencia Biztosító Rt.

B. Xxxx vagyontárgyak biztosítottak?

Épület

Biztosított vagyontárgyak a szerzõdésben megjelölt cím szerinti lakóépület(ek), mellék- épület(ek) és építmények.

1. Közös tulajdon

A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában lévõ épület szerkezeti és gépészeti elemek.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik az épületrészekrõl, a biztosított vagyontárgyak a következõk:

Épületrészek:

• alap-, fõ-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;

• külsõ homlokzatvakolatok lábazattal;

• tetõ szerkezete és tetõfedése;

• belsõ csapadékelvezetõ rendszer, ereszcsatornák

Közös használatra szolgáló helyiségek:

• padlás és pincetérség;

• mosókonyha, szárítóhelyiség;

• közös fürdõszoba, mosdó és WC;

• gyermekkocsi és kerékpártároló;

Közös használatra szolgáló területek:

• kapualj, lépcsõház;

• folyosó, függõfolyosó

Közös használatra szolgáló helyiségek és területek burkolatai, szerkezetileg beépített, a

C. fejezetben az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezései;

Központi berendezések:

• központi fûtõ- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévõ vezetékszakaszt és fûtõtesteket;

• víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévõ vezetékszakaszt;

• elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a külön tulajdonban lévõ vezetékszakaszt;

• központi antenna és erõsítõ-berendezés, ide nem értve a külön tulajdonban lévõ vezetékszakaszt és csatlakozóját;

• kaputelefon és felcsengetõ berendezés a vezetékhálózattal

• személy- és teherfelvonó;

• háziszemét gyûjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat;

• több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetõleg elszikkasztására szolgáló berendezés

Építmények (kerítés, kapuk, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence, stb.).

2. Külön tulajdon

A biztosított vagyontárgyak a lakások és az épületrészek, amelyek társasházak esetében az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy

a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában vannak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik az épületrészekrõl, a biztosított vagyontárgyak a következõk:

• lakáson belüli - épületszerkezeti elemhez rögzített - burkolatok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, redõny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

• beépített szekrények rendeltetésüktõl függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükrõl nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be

(pl.: kamraszekrény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselõ elemek nélkül beépített szekrény, stb.);

• lakásokba szerkezetileg beépített, a C. fejezetben az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezések.

• elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõjétõl, illetve a kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz) a hozzá tartozó mérõmûszerekkel, klímaberendezések, villanytûzhely, villanybojler, átfolyó üzemû elektromos vízmelegítõk;

• a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, gáztûzhelyek, gázka- zánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fûtését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szûrõberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdõ- és mosdóberendezések;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.

Ingóságok

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett összeghatárig a társasház közös illetve a lakásszövetkezet tulajdonába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingó- ságokra.

Nem biztosított vagyontárgyak:

• készpénz, értékpapír,

• okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tárolt információk;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem lezárt helyiségben pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb. tárolt, ingóságok,

• a lakóközösség tagjainak, bérlõknek, albérlõknek vagyontárgyai.

C. Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás?

8

Az alább felsorolt veszélyek közül a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölt fedezettípus (tartalma az R. fejezetben található) szerinti biztosítási veszélynemekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki a kockázatviselés, ha bekövetkezésük az Ön szempontjából véletlen, váratlan és elõre nem látható.

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárítása Öntõl ésszerû határidõn belül nem volt elvárható.

Biztosított veszélyek	Biztosított veszélyek felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzések
Tûz	Tûznek minõsül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erõbõl továbbterjedni képes. Biztosítási esemény például az is, ha az elektromos készülékekben létrejövõ túlfeszültség miatt keletkezõ és továbbterjedõ tûz más vagyontárgyakat károsít.	➧ ha a vagyontárgy olyan tûz következtében károsodik, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fûtõtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselõdése) ➧ elektromos készülékek kára, amelyben elektromos áram hatására a tûz keletkezett (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elég- telen érintkezés, mérõ-, irányító- és biz- tonsági berendezések meghibásodása); ➧ tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín- és alakváltozás következik be); ➧ öngyulladás következik be ; ➧ tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdés.	Tûz, robbanás kockázatok esetén a biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben. „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó mennyiségben tárolnak
Villámcsapás	Villámcsapás az a kár, amely: ➧ a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hõhatása következtében keletkezik, valamint ➧ a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által keletkezik.

Robbanás	Robbanáskárnak valamely gázok, porok vagy gõzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõ-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthetõ. Valamely tartály (kazán, csõvezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretû folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítõdésére kerül sor.	A biztosító nem téríti: ➧ a tartály/készülék cseréjének, ill. helyreállí- tásának költségeit, ha a robbanás a tar- tály/ készülék mûszaki hibájára vagy kar- bantartási hiányosságára vezethetõ vissza; ➧ a repülõgépek hangrobbanása; ➧ a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió képcsõ) össze- roppanása miatt bekövetkezõ károkat
Xxxxx	Xxxxxxxx az ➧ amelyet a legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és/vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoz ➧ ideértve a vihar által megbontott tetõn történõ egyidejû beázás miatti károkat.	A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
Jégverés	➧ Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, ➧ valamint a jégverés által megbontott tetõn történõ egyidejû beázás.
Hónyomás	➧ Nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása által a biztosított épületben / építményben okozott kár. ➧ Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetõn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.	Nem térül az a kár, amelyet az olvadáskor lecsúszó hó okoz a biztosított vagyontárgyakban.
Sziklaomlás, kõomlás, földcsuszam- lás	Azok a károk, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.	Nem téríti meg a biztosító: ➧ tudatos emberi tevékenység következ- ményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépõ károkat; ➧ az épületek, építmények alatti feltölté- sek ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat; ➧ azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezé- si vagy kivitelezési hiba miatt nem meg- felelõ, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, ill. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna

9

Biztosított veszélyek	Biztosított veszélyek felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzések
Ismeretlen építmény és üreg beomlása	Azok a károk, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot - külsõ erõhatás miatti - megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.		Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva
Ismeretlen jár- mû ütközése	Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz.		Nem minõsül ismeretlen jármû- nek, amely az Ön tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított épületet, építményt.
Légi jármû ütközése	Személyzet által irányított légi jármû egészének, részeinek vagy rako- mányának ütközése vagy lezuhanása, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
Idegen tárgyak rádõlése	Megtéríti a biztosító azt a kárt, amelyet a jelen szerzõdésben nem bizto- sított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádõléssel okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Felhõszakadás	Azok a károk, amelyeket a felhõszakadásból eredõ, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel - ide értve az elvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban okoz.	A biztosító nem téríti meg: ➧ az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezõ károkat; ➧ a felhõszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.	Felhõszakadásnak minõsül a nagy mennyiségû, hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc intenzitású csapadékvíz.

10

Árvíz	Az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, ➧ amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, ➧ továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépõ buzgárok és fakadóvizek vízhatása. Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület. Nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.	Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek: ➧ belvíz és talajvíz által keletkeztek; ➧ elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek; ➧ a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biztosított vagyontár- gyakban keletkeztek.	Azonos káridõpontban bekö- vetkezõ árvíz- vagy földrengés- kár esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésekre kifizethetõ kárfizetés maximuma 1.500.000.000 Ft. Ha az összkár meghaladja az 1.500.000.000 Ft.- ot, úgy szerzõdésenként olyan arányban történik a kár kifize- tése, ahogy az 1.500.000.000 Ft. és a tényleges összkár arányla- nak egymáshoz. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.
Földrengés	Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK -64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.
Vezetékes vízkár	Azon károk , amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített vagy azon belül lévõ, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedõ használati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és központi fûtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái valamint a nyitva hagyott vízcsap és egyéb okok miatt kiáramló víz illetve gõz a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító megtéríti az Önt terhelõ alábbi költségeket, amennyiben biztosított vagyontárgy károsodott: ➧ a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket, ➧ a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket, ➧ törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit, ➧ fagy miatti csõtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csõhosszig helyreállítási költségeit.	A biztosító nem téríti meg: ➧ a fakorhadási, gombásodási, penészesedési, talajvíz, árvíz vagy más idõjárási hatásokból keletkezõ víz vagy az ezek miatti összegyûlt víz által okozott károkat; ➧ a kiömlõ folyadék, gõz értékét; ➧ a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeit.

11

Biztosított veszélyek	Biztosított veszélyek felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzések
Üvegtörés	Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed: ➧ az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb üvegeire, hõszigetelõ, drót- illetve katedrálüvegeire max. 3 m2/tábla méretig, továbbá ➧ azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászá- róra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.	A biztosító nem téríti meg: ➧ az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédõ bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat; ➧ a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat; ➧ a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat; ➧ taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat; ➧ az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkezõ károkat.	A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki az alábbiakra: – 3 m2 táblaméret és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek; – üvegtetõk, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése, verandaüvegezés; – üveg építõelemek, (pl. üvegtégla, üveg tetõcserép, copolit üvegek); – különleges kivitelezésû üvegek, (pl. tükrök, fényvisszaverõ, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia fõzõlapok és tükörcsempék); – biztonsági-, hõ- és fényvédõ fólia.
Betöréses lopás	Biztosítási eseménynek az minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe: a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt; b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatá- val jutott be; Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz haszná- latát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolni. c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kul- csokhoz az a) - b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.		Lezárt helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük, amelynek megközelítése kulcsos zárral, vagy lakattal biztosított ajtón keresztül történik.

12

	Biztosítási események azok a rongálási károk is, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.		A lakóközösség tulajdonába tartozó kültéri antenna-beren- dezések függetlenül a helyiség fogalmától betöréses lopás kockázatra is biztosítottak, amennyiben a járó,- illetve megközelítési szinttõl 3 m-nél magasabban vannak az épület- hez rögzítve, vagy a megköze- lítésük egy olyan nyílászárón keresztül történik, amely kulcsos zárral vagy lakattal van lazárva.
Tetõbeázás	A biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben közvetlenül a tetõrõl történõ egyszerû csapadék beázás okozta károkat. Ha a kár a tetõszigetelés vagy tetõhéjalás ismétlõdõ hibájából ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az elõzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt idõpontját követõ egy éven túl történt.	Nem képezi a biztosítás tárgyát különösen a beázást elõidézõ ok megszüntetése (pl.: tetõjavítás) következtében felmerült költségek megtérítése.
Rongálási károk	Kiterjed a biztosítási fedezet ➧ a biztosított épület(ek)hez tartozó kaputelefon rendszer(ek) szem- mel látható rongálási káraira; ➧ a biztosított épület(ek) külsõ határoló falazatain belül lévõ közös használatú helyiségek - melyek a lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsõház, folyosók, stb., kivéve lift) - falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással keletkezett károkra. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit. ➧ a biztosított épület(ek) valamennyi be-, ill. kijárati célt szolgáló, épületszerkezetileg beépített kapuinak és lépcsõházi ajtajainak rongálási káraira; ➧ a biztosított épület(ek)ben üzemelõ lift(ek)ben ismeretlen elkövetõ által rongálással okozott károkra, amennyiben ez a lift rendelte- tésszerû mûködését lehetetlenné teszi. A biztosító a rongálási károkból felmerülõ költségeket évente összességében az épület biztosítási összegének 0,2 %-áig fizeti, ha az más biztosítás alapján nem térül.		Rongálási kárnak minõsül a kaputelefon, az épület-, folyosó- és lakás bejárati ajtók, valamint a lift mûködéséhez szükséges részeinek ellopása is.

13

Biztosított veszélye	Biztosított veszélyek felsorolása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzések
Felelõsségi káresemény	Biztosítási esemény az a szerzõdésszegésnek és üzemi balesetnek nem minõsülõ káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelõs személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlan, illetõleg épület- berendezési tárgyak tulajdonosa és üzemeltetõje, karbantartója e minõségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a biztosított tagjain, nem tag tulajdonosain és tulajdonostársain kívül álló harmadik személynek okozott ➧ személyi sérülésekért, ➧ szerzõdésen kívül okozott dologi károkért.	Nem terjed ki a biztosítás a lakóközösség tagjai egymás elleni, a lakóközösség a lakóközösség tagja(i) elleni és a lakóközösség tagja(i) a lakóközösség elleni kártérítési igényeire.	Külön díj megfizetése ellenében kiterjeszthetõ a biztosítási fedezet extra épület felelõsségbiztosításra (lásd a P. fejezetben a HB.56 záradékot!)

14

D. Milyen költségeket vállal át a biztosító?

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban szükségszerûen felmerült költségeket:

Rom-, és törmelék- eltakarítási költségek

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-áig, melybe beleértendõek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek

a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségszerûen merültek fel.

Elmaradt lakbér

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlõje jogszabály vagy bérleti szerzõdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.

Bérleti díj térítés

Ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb

6 hónapig a biztosítási összegen belül megtéríti

a biztosító az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját.

Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

E. Mikor kezdõdik, mikor ér véget a biztosítás?

Hogyan jön létre a biztosítási szerzõdés?

Biztosítási ajánlat tétele

Biztosítási szerzõdés megkötését Ön a biztosító felé tett írásos ajánlattal kezdeményezi

Díjelõleg megfizetése

Ön az ajánlat megtételekor - átvételi elismervény ellenében – díjelõleget fizet, mely az ajánlat elfogadása esetén a biztosítás díjába kerül beszámításba.

Biztosítási ajánlat elbírálása

A biztosítónak 15 napos határideje van az ajánlaton szereplõ kockázat elbírálására

Nincs válasz az ajánlatra A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a 15 napos határidõn belül a biztosító nem válaszol az ajánlatra. A biztosító a biztosítási kötvényt ebben az esetben is köteles az Ön részére kiszolgáltatni.	Ajánlat elfogadása A biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállításával és Önhöz való megküldésével jelzi. Ha a kötvény tartalma az Ön ajánlatától eltér, és az eltérést 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles az Ön figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatvi- selés idõpontja és helye, a biztosí- tási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének mértéke.	Elutasítás A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül - jogosult írásban visszautasítani.
Elsõ díj megérkezése Amennyiben az ajánlat megtételekor átadott díjelõleg eltér az elsõ díjfizetési idõszak díjától, a biztosító a különbözetrõl a fizetési módtól függõen csekket vagy díjbekérõt küld Önnek. A különbözeti összeget 8 napon belül szükséges befizetni.		Díjelõleg visszautalása Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjelõleg összegét visszafizeti Önnek.
Biztosítási védelem kezdete Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idõpont. Ez nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak az Ön által történt aláírását követõ nap “0” órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap “0” órája jelölhetõ meg. A biztosítás legkorábban a díjelõleg biztosító képviselõje részére történõ átadását követõ nap 0. órájától lép hatályba. A biztosító kockázatviselése felelõsségbiztosításnál a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.		A biztosítási szerzõdés nem jön létre

A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés kezdetének napja.

Hogyan módosítható a biztosítási szerzõdés?

Amennyiben azok az adatok megváltoznak, amelyek a szerzõdéskötéskor a biztosítási ajánlaton szerepeltek és amelyekre a biztosító egyéb más nyomtatványon kérdést tett fel, a szerzõdõnek (biztosítottnak) a K. fejezet szerint szükséges azokat a biztosító részére bejelenteni. A biztosító a változásnak megfelelõen 15 napon belül módosított biztosítási kötvényt állít ki és megküld a biztosított részére, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosított kötvény megküldésekor figyelmeztetni kell.

A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tar- talmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a bizto- sító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

Hogyan szûnik meg a biztosítási szerzõdés?

A biztosítási szerzõdés határozatlan idõtartamra szól. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

A biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel fel- mondhatják.

A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, foly- tatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét továb- bi 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését kö- vetelheti.

A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

F. Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés?

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biz- tosítási szerzõdésben megjelölt értéke. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az fedezze épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket. A biztosító javaslatot tehet a szerzõdéskötéskor az épület biztosítási összegére.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiz- tosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

Ha a biztosított a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyan- azon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõ- déssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat (épület, ingóság) a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

• A tételesen felsorolt vagyontárgyak a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig vannak biztosítva oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében

a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

• Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás (lásd G. fejezet) tényét a biztosítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

Felelõsségbiztosításban a biztosítási összeg (lásd R. fejezet) az egy biztosítási eseményre kifizethetõ kárösszeg felsõ határát jelenti, függetlenül a károsult személyek számától. A biztosító az egy biztosítási éven belül bekövetkezett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet. A biztosítási évet a biztosítás hatályba lépésének naptári évfordulójától kell számítani.

Értékkövetés

A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

Adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által elõzõ év szeptemberében kiadott Statisztikai Havi Közlemények szolgálnak az alábbiak szerint:

Épületekre vonatkozóan „építési-szerelési árindexek az építõiparban" január-június idõszakra az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

Ingóságokra vonatkozóan „fogyasztói árindex a javak fõbb csoportjai szerint" január- június idõszakra az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

Az így meghatározott árindexektõl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelõen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elõzõ biztosítási idõszak biztosítási összegének és

az indexszámnak a szorzata.

A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. Az értesítést a vagyoncsoportonként módosított biztosítási össze- geket és biztosítási díjat tartalmazó kötvény jelenti.

Ha a szerzõdõ a módosítást nem kívánja, a módosított biztosítási kötvény biztosítóhoz való visszaküldésével írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való vissza- állítását.

Amennyiben a biztosító nem alkalmazta az értékkövetést, akkor kár esetén az ebbõl adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesítheti.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl halmozottan számítja.

G. Mi az alulbiztosítás és hogyan kerülhetõ el?

Alulbiztosítás és következményei

Alulbiztosítás akkor fordul elõ, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amelybõl a károsodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetõleg pótolni.

A biztosítási összegnek fedeznie kell a lakóépület újraépítési költségét, de nem tartalmazza a telekárat.

Alulbiztosítottsághoz vezethet:

• ha a lakóépületnek nem az egész területe kerül biztosításra;

• ha szerzõdéskötéskor a biztosító által javasolt újraépítési érték alatt lett biztosítva az épület;

• ha szerzõdés megkötése, illetve az utolsó módosítása óta a felújítás, hozzáépítés történt;

• ha az F. fejezetben részletezett felkínált értékkövetéssel nem élt.

Példa alulbiztosítottságra

Adott egy háromszintes lakóépület, amelynek a biztosítási összege 150 millió forint.

A tetõterét beépítették és kialakítottak benne lakásokat, aminek az építési költsége 50 millió forint volt, de a biztosítás nem lett módosítva az új biztosítási összegre. Az egyik lakásban tûzkár történt, amelynek az épületrész helyreállítási költsége elérte az 1 millió forintot.

A kárkifizetési összeg kiszámítása során a biztosítási összeget (150 mft) arányítják az épület teljes újraépítési értékéhez (200 mft) és az így megkapott hányadossal megszorozzák a hely- reállítási költséget.

kárfizetési összeg = kár összeg (1 000 000 Ft) x biztosítási összeg (150 000 000 Ft) = 750 000 Ft

újrabeszerzési érték (200 000 000 Ft)

Hogyan kerülhetõ el az alulbiztosítottság?

Nem vizsgál a biztosító alulbiztosítottságot ha

• szerzõdéskötéskor a lakóépület biztosítási összegének meghatározásához a bizto- sító által javasolt vagy magasabb egységárat vették figyelembe (HB.64 számú záradék) és

• a szerzõdõ (biztosított) minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadta az F. fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.

Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

H. Hogyan kerül megállapításra a kárkifize- tési összeg?

Épület és ingóság károk esetén

	A kárkifizetés ezeken az összegeken történik:
	Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények – ha káridõponti avultsága nem érte el a 75%-ot – ha káridõponti avultsága elérte a 75%-ot	újraépítési3	javítási, helyreállítási költségen4
	káridõponti avult értéken5
Festés, mázolás, tapétázás, burkolás – ha káridõponti avultsága nem érte el az 50%-ot – ha káridõponti avultsága elérte az 50%-ot	javítási, helyreállítási költségen
	káridõponti avult értéken
Ingóságok – ha káridõponti avultsága nem érte el a 75%-ot – ha káridõponti avultsága elérte a 75%-ot	káridõponti beszerzési értéken	javítási, helyreállítási költségen
	káridõponti avult értéken
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretû és minõségû üveg pótlásának költsége

1 Teljes kár az, , amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének idõpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minõségû épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgy kár idõpontjában történõ javítási vagy új állapotban történõ beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét.

5 Káridõponti avult érték a károsodott vagyontárgynak a kár idõpontjában új állapotban történõ beszerzési ára, vagy újraelõállítási költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelõ összeggel.

A vagyontárgy avultságának meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A kártérítési összegbõl levonásra kerül az adóhatóságtól visszaigényelhetõ összeg, a hasznosítható maradvány értéke.

Felelõsségi károk esetén

A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

• kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik;

• a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, ill. a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott, továbbá a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait.

I. Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat?

Mikor esedékes a biztosítási díj?

Az elsõ idõszakra vonatkozó díjrészletet díjelõlegként a szerzõdéskötés alkalmával kell fizetni.

Minden késõbb díj annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Milyen különbözõ fizetési módok lehetségesek?

Átutalási postautalványon (csekken)	A díjfizetési gyakoriságnak megfelelõen postai úton juttatja el a biztosító a szerzõdõ részére az esedékes díjat tartalmazó csekket.
Banki díjlehívással	Ebben az esetben csoportos beszedési megbízást kell adni a folyószámlát kezelõ banknak, mely feljogosítja a biztosítót az esedékes díjak folyamatos lehívására.
Átutalási megbízással	A folyamatos díjfizetésre banki átutalással is van lehetõség. Ilyenkor a díj esedékessége elõtt díjbekérõt küld a biztosító, amivel az átutalást lehet elindítani. Szerzõdéskötéskor meg kell adni a lakóközösség számlaszámát.

A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet.

J. Kik a biztosítás szereplõi, alanyai? Kinek a részére történik a kárfizetés?

Szerzõdõ az a fél,

• aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és

• a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal

Biztosított:

• a kötvényben megnevezett társasházi lakóközösség;

• a társasház tulajdonostársai;

• a kötvényben megnevezett lakásszövetkezet;

• lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok.

A kárkifizetés

• a társasházi lakóközösség vagy a társasházi tulajdonostárs, illetve a lakásszö- vetkezet vagy a lakásszövetkezeti tag részére történik, annak megfelelõen, hogy a keletkezett kár helyreállítása kinek a köztelezettségébe tartozik;

• amennyiben közös (szövetkezeti) tulajdon és külön tulajdon (tag tulajdona) vegyesen károsodik (pl.: lakáson belüli fal szerkezete és burkolata), a közös képviselõ (elnök) és a tulajdonostárs (szövetkezeti tag) megegyezése alapján a kárt helyreállító ré- szére történik;

• felelõsségi károk esetében csak a károsultnak történhet. A biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a káro- sult követelését õ egyenlítette ki.

K. Melyek a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek?

Közlési kötelezettség

A biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt szükséges a biztosítóval közölni, amelyeket a szerzõdõ ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

Változásbejelentési kötelezettség

A bekövetkezéstõl számított 8 napon belül köteles a szerzodõ (biztosított) bejelenteni a biztosítónak írásban minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását.

Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelõzése és elhárítása érdekében.

Köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történõ tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti elõírásokat betartani.

Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabá- lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok irányadók.

L. Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor?

Teendõk a kár helyszínén

A káresemény felfedezése után gyõzõdjön meg arról, hogy közvetlen életveszély nem áll- e fönn.

Ha feltételezhetõen személyi sérülés történt, a legfontosabb feladat a segélyszolgálat (mentõk, tûzoltók) értesítése.

Épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk súlyosbodása ellen. Életét, egészségét soha ne veszélyeztesse! Kérjük, hogy a károsodott vagyontárgyak állapotában a kárfelvétel idõpontjáig, de legalább a kárbejelentéstõl számí- tott 5. napig ne változtasson. Amennyiben nagyobb mértékû változtatás miatt lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be.

Természetesen a kár enyhítése mindenki számára fontos. Ezért kérjük, pl.: csõtörés esetén a víz szivárgását, ömlését szíveskedjék megszüntetni, de a szemléig ne falazza be a fel- bontott falrészt!

Készítsen elõzetes leltárt a károsodott vagyontárgyakról.

Hivatalos szervek, hatóságok értesítése

Tûz, robbanás esetén a tûzoltókat mindenképpen – még az idõközben eloltott tûzrõl is – értesíteni kell (a 105-ös számon). A tûzoltóságtól „hatósági bizonyítvány”-t kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a biztosítóhoz el kell juttatni.

Az okirat kiadása általában kb. 30 napot vesz igénybe.

Közös tulajdonú ingóságokat érintõ betöréses lopás esetén természetesen a legfonto- sabb, hogy az eseményt az illetékes rendõrkapitányságon be kell jelenteni személyesen vagy telefonon (a 107-es számon). A rendõrségi nyomozás általában 30–60 napot vesz igénybe, ezután „nyomozást megszüntetõ határozat”-ot adnak ki, melynek eredeti példányát a kár végleges lezárásához a biztosítóhoz el kell juttatni.

Biztosító értesítése

A káreseményt a bekövetkezése után minél elõbb, legkésõbb az észlelésétõl számított

2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. Ez történhet személyesen, telefo- non, telefax útján, levélben, az üzletkötõnél, vagy a legközelebb esõ kirendeltségen (ezek a címek a biztosítási kötvényen megtalálhatóak) ill., az ügyviteli központokban.

Akár szóban, akár írásban történik meg a bejelentés, az alábbi adatok szükségesek:

• a szerzõdés/kötvény száma, amelynek a szolgáltatását igényelnik

• szerzõdõ/biztosított/károsult adatai (név, cím, telefonszám)

• felelõsségi kárnál: károkozó elismerõ nyilatkozata

• a káresemény helye, ideje, rövid leírása

• a kár becsült összege, a kár által érintett vagyontárgyak tételes részletezése, pontos kárleírás (pl. beázott falsíkok területe), ingóságok felsorolása

• írásos bejelentésnél dátum és aláírás

Helyszíni szemle, dokumentumok

A bejelentést követõen 5 munkanapon belül jelentkezik a biztosító kárszakértõje telefo- non, távirati értesítéssel vagy személyesen. A helyszíni szemlén jegyzõkönyv készül, melynek egy másolata a szerzõdõt (biztosítottat) illeti. A jegyzõkönyv végén kerülnek felsorolásra azok a dokumentumok, iratok, melyek feltétlenül szükségesek a biztosítónak a kár megnyugtató rendezéséhez. Ehhez az alább bekért dokumentumok feltétlenül szükségesek:

• javítási helyreállítási számla vagy árajánlat, költségvetés;

• az okozó elismerõ nyilatkozata (leáztatáskor);

• törött üveg helyreállítási számlája.

Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a biztosított intézkedhet a javításról vagy a meg- sérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrésze- ket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

A szerzõdõ (biztosított) vagy a biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

Kárkifizetés

A kárkifizetés a kárrendezés során a bekért legutolsó okirat a biztosítóhoz történõ beérke- zése után maximum 2 héten belül esedékes.

10 000 Ft alatti üvegkárok esetén, ha a tulajdonostársnak, illetve a lakásszövetkezeti tagnak az üvegkár helyreállítását igazoló, 10 000 Ft-ot meg nem haladó számla van már a birtokában, akkor lehetõség van a legtöbb kirendeltségen és az ügyviteli központban

„gyorskárrendezés”-re. Ekkor a biztosító egységénél azonnal meg lehet kapni – postán beváltható csekk formájában – a kártérítést. Kérjük tájékozódjon, hogy Önhöz legköze- lebb hol található ilyen csekkel fizetõ egység.

A kárkifizetés történhet:

• postán beváltható csekken (korlátozott összegig),

• postai átutalással lakáscímre,

• banki átutalással a megadott bankszámlára.

A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

• ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezmé- nyezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,

• ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõ eljárás indult, az eljárás befejezéséig.

Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító elõleget folyósíthat

Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

M.Melyek az általános kizárások, mentesülések?

A kockázatviselésbõl kizárt események

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

• bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

• nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben következik be.

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, felelõsségbiztosítás alapján a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a szerzõdõ, illetve a biztosított(ak) jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

• a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában okozták;

• a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

• a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, s a biz- tosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az meg- szüntethetõ lett volna;

• ha a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be.

Az K. fejezetben leírt közlési, változás bejelentési, kármegelõzési és kárenyhítési kötele- zettségek megsértése esetében a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, kivéve ha a biz- tosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

N. Miben nyújt segítséget a lakóközösségek jogvédelem-biztosítása?

Személyi hatály

A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltüntetett, már fennálló lakóépületben lévõ lakásokra alapított társasházra, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzett lakásfenntartó szövetkezetre (a továbbiakban együtt: biztosított) terjed ki.

Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek tekintendõ, ha

• a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a társasház tulajdonostársait, valamint a szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosokat is – magatartása következ- tében sérelmet szenvednek,

• más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a biztosítottal szemben igényt támasztanak.

Idõbeli hatály

A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási szerzõdés hatálya alatt következnek be. A munkaügyi jogvédelem esetében olyan biztosítási ese- ményekre, amelyek a biztosítási szerzõdés hatálybalépésétõl számított 3 hónap letelte elõtt következnek be, nem áll fenn biztosítási védelem.

Területi hatály

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosító vállalja teljesítési kötelezettsége esetén a biztosítási esemény megtörténte bejelentésének idõpontjától felmerülõ indokolt költségeket az alábbiak szerint, ha azok a biztosított jogi érdekének megóvásához szükségesek.

A biztosítási esemény megtörténtének bejelentése elõtt keletkezett költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, ha azok a biztosítási esemény bejelentése elõtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a bíróság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

A biztosító az alábbiakat téríti:

• a biztosítottat képviselõ ügyvéd költségeit legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség összegéig a vonatkozó jogszabályok szerint, függetlenül az ügyfél és ügyvédje megállapodásától.

• biztosított által fizetendõ illeték összegét, bíróság vagy hatóság által igénybevett igazságügyi szakértõk tevékenységéért járó díjat, bírói vagy hatósági eljárás díját, a tanúnak járó költségtérítést.

• biztosított által felkért független szakértõ tevékenységéért járó díjat.

• polgári perben az ellenfél költségeit, büntetõ eljárás során a magánfél és a magán- vádló költségeit is, ha a biztosított azok fizetésére kötelezett, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• a biztosítottat megilletõ végrehajtási jogcím meglétét követõen (pl.: ítélet) a biztosító viseli a jogi érvényesítés költségeit legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig.

Biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

• A biztosító által a biztosítottak részére egy biztosítási évben bekövetkezett károkra a teljesítések felsõ határát a szerzõdés szerint érvényes biztosítási összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú idõn keresztül folyik.

• Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag összefüggõ egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az elsõ biztosítási eseménynek minõsülõ jogsértés vagy érdeksérelem idõpontja szerint állapítandó meg.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesz- tességhez viszonyított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, az ügyvédi munkadíj számításának alapja azonban az egyezségben szereplõ összeg.

• A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévõ bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerõs befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzõdés idõközben megszûnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

A biztosítási védelem terjedelme

1. A biztosított mûködésével, üzemeltetésével kapcsolatos jogvédelem

A jogvédelem magában foglalja

• a közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának és felújításának költségét nem teljesítõ tulajdonostárs(ak) elleni igényérvényesítést.

• a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került tulajdonostárs(ak) külön tulajdonára vezetett jelzálogjog bejegyzési eljárást,

• a közös/szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek, berendezések szükséges ellenõrzése, továbbá fenntartási és felújítási munkálatok elvégzése céljából a külön tulajdonú lakásba való bejutás lehetõvé tételével és tûrésével kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,

• a külön tulajdonban lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a biztosított rendes mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavaró használata, hasznosítása módja elleni fellépést,

• a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét

• a lakóközösség képviseletét ellátó magán vagy jogi személy jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti mûködési szabályzatba vagy alapszabályba ütközõ tevékenysége elleni fellépést,

• a közösség egészét terhelõ, különösen a közmûszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képviselet.

2. Általános szerzõdéses jogvédelem

Az általános szerzõdéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerzõdéseibõl eredõ jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• a biztosítottat megilletõ, az általa kötött polgári jogi szerzõdések megszegésébõl eredõ igények érvényesítése;

• biztosítási szerzõdésekbõl eredõ igények érvényesítése;

• közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyek.

Kizárt a jogvédelembõl:

• A lakásfenntartó szövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenységbõl eredõ ügyek, ideértve a vállalkozásból eredõ kötelezettségekért a szövetkezetet, illetõleg a tagokat és nem tagokat terhelõ felelõsségi ügyeket is.

• A biztosítottnak a Generali-Providencia Biztosító Rt.-vel kötött egyéb biztosítási szerzõdésekbõl eredõ igények érvényesítését és ezek elhárítását.

3. Kártérítési jogvédelem

A biztosított kártérítési jogvédelme magában foglalja a szerzõdésen kívül okozott, a pol- gári jogi felelõsség alapján jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszenvedett és okozott vagyoni és nem vagyoni kár miatt.

4. Munkaügyi jogvédelem

A munkaügyi jogvédelem magában foglalja

• az alkalmazott által a munkaviszonyával kapcsolatban a biztosított ellen támasztott kárigények elhárítását, illetõleg az e jogviszonyok keretében a biztosítottnak okozott károk érvényesítését;

• az alkalmazott munkaviszonyának megszûnésével (megszüntetésével) kapcsolatos igényeket.

Általános kizárások

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

• gépjármûvek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulajdon átruházással kapcsolatban bekövetkezett biztosítási eseményeknél;

• ha jogvita tárgyát képezõ követelés összege, ill. szabálysértési eljárás során a pénz- bírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülmény nem tisztázódik. A biztosító által, a biztosítási szolgáltatás teljesítését kizáró körül- ményrõl való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni.

• háborús eseményekkel, belsõ zavargásokkal, tüntetésekkel, nyilvános összejövete- leken és köztéri megmozdulások alkalmával elõforduló erõszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolatban;

• adó, vám és egyéb illetékjogból adódóan;

A biztosítási védelembõl ki vannak zárva továbbá a következõk:

• a biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;

• olyan követelések érvényesítése, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

• olyan káresemények, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

• a biztosítottal vagy jogi képviselõjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemû pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség.

A biztosított kötelezettségei

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, a következõkre kötelezett:

• a biztosítási esemény bekövetkeztét az arról való tudomásszerzéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni;

• egészében és igazsághûen felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról és kívánságára valamennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet

a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában;

• a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körû képviseleti jogot adni, õt teljes egészében és igazsághûen a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani;

• a felmerülõ költségeket kiegyenlítés elõtt legalább 3 munkanappal korábban a bizto- sító ellenõrzésére átadni.

Polgári jogi igények érvényesítése vagy elhárítása esetén ezen kívül

• a biztosítónak lehetõvé tenni, hogy az igényeket lehetõség szerint peren kívül rendezze;

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása elõtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyezte- tett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

Siker kilátásának megítélése, igényérvényesítõ eljárás

A biztosítási védelmet a biztosítottal szembeni igény vizsgálatához szükséges okmányok átvételétõl számított 15 munkanapon belül a biztosítónak írásban igazolnia vagy indokolva elutasítania kell.

A biztosító jogosult mindenkor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védeke- zés feltehetõ sikerére vonatkozólag. Ha a vizsgálat után a jogi és a bizonyítási helyzetet alapulvételével arra a következtetésre jut, hogy megfelelõ kilátás van az igényérvényesítés sikerére, írásban vállalja a biztosított költségeket.

Ha a biztosító megítélése szerint nincs kilátás sikerre (sikerkilátás hiánya), akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.

A sikerkilátás hiánya esetén a költségviselés elutasítását a biztosított részére írásban közölni kell az okok megadásával és érdekegyeztetõ bizottság felállításának lehetõségére való utalással. Az addig felmerült költségeket a biztosítónak kell viselnie, ha a biztosítási védelem egyéb feltételei fennállnak.

Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költségviselés elutasítását tartalmazó dön- tésével, a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül érdekegyeztetõ bizottság felállítását kérheti, az õt képviselõ ügyvéd egyidejû megnevezésével.

Az érdekegyeztetõ bizottság tagjai: a biztosított által megnevezett ügyvéd, a biztosító jogi képviselõje, valamint az elõzõ két tag által választott elnök.

Az érdekegyeztetõ bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelemnek a biztosítóhoz érke- zésétõl számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és

a költségek viselésének kérdésében.

Az érdekegyeztetõ bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

Az érdekegyeztetõ bizottság döntése mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelezõ, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Az érdekegyeztetõ bizottság mûködéséért legfeljebb a bíróság által megállapítható ügy- védi költség felét számíthatja fel.

Az érdekegyeztetõ bizottság mûködésének költségeit a biztosító viseli, ha az érdekegyez- tetõ bizottság úgy dönt, hogy van megfelelo kilátás az igényérvényesítés sikerére, viszont a biztosítottnak kell viselnie abban az esetben, ha az érdekegyeztetõ bizottság döntése alapján sincs megfelelo kilátás az igényérvényesítés sikerére.

Büntetõ és szabálysértési eljárásban a sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító.

A biztosított képviselete

A biztosított szabadon választhat ügyvédet Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a meg- bízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni. Az ügyvéd a biztosí- tottal szemben közvetlenül felelõs a teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevé- kenységéért.

Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, kinek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az elsõ fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd mûködik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén mûködõ ügyvéd is.

Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító választja ki.

A nyilatkozatok megtétele

A biztosítási védelem igénybevételére, valamint a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére – az alapító okirat és az alapszabály rendelkezéseinek, valamint a közgyûlési és taggyûlési határozatokban foglaltak figyelembevételével – a közös képvi- selõ (intézõbizottság elnöke), illetõleg a lakásfenntartó szövetkezet elnöke (ügyvezetõ elnöke) jogosult.

A biztosítási igény átruházása

A biztosítottnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, melyeket a biztosító neki megfizetett, felmerülésükkor a biztosítottat megilletõ jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biz- tosító javára engedményezési okiratot kiállítani.

A biztosító titoktartási kötelezettsége

A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azt követõ eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

O. Milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek a Mestervonal-24?

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0-24 óráig fogadja az Ön telefonhívását és a lehetõségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

Mi minõsül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külsõ mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgõs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelõzése érdekében. Például csõtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minõsül azonban vészhelyzetnek a lapostetõ szigetelés hiányossága miatti beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága az Ön helyzetismerte- tése alapján.

Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fûtésszerelõ

• zárjavító

• duguláselhárító

• villanyszerelõ

• tetõfedõ

• üveges

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülõ költségek meghaladják a biztosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyezõ fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelõzõ állapot helyreállítása.

Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetõ legrövidebb idõn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben az Ön számára csak egy késõbbi idõpont megfelelõ, de gondoskodott a további károk megelõzésérõl (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelõt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, elõre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli.

3. Információs szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag	Szabadidõ információs csomag	Háztartási információs csomag
Szállodacímek	Színház, mozi	Hitelkártya zárolás info
Magyar külképviseletek	Múzeumok, kiállítások	Rovar- és rágcsálóirtás
címei, telefonszámai	Koncertek	Költöztetés
Orvosi ügyeletek, kórházak	Jegyrendelési információ	Gyermekmegõrzés
Oltási elõírással kapcsolatos	Áruházak nyitva tartása	Állatmegõrzés
információk Beutazási információk Hungary Direct számok Taxirendelés	Virágküldés info	Biztonságtechnikai cégek Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

A Mestervonal-24 szolgáltatás az épületbiztosítás kockázatviselésének kezdetétõl számított egy évig ingyenes.

A Mestervonal-24 szolgáltatás az országos hálózat kiépítéséig csak bizonyos városokban mûködik. Ön csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölésre került a Mestervonal-24 szolgáltatás.

P. Záradékok

A szerzõdésre érvényes záradékok számát a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB.25/C Legalább 3 évre kötött szerzõdés

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerzõdést legalább 3 évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerzõdés évfordulóra történõ felmondására, 30 nap felmondási határidõ betartásával.

Legalább 3 évre kötött szerzõdésekre a biztosító tartamengedményt nyújt.

Ha a szerzõdõ a kötvényben megjelölt lejárati idõ elõtt felmondja a szerzõdést köteles az engedmény összegét visszamenõlegesen megfizetni, kivéve, ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.

HB.51/A Tetõbeázási károk

A záradék szövegét lásd a C. fejezetben

HB.60 Közös tulajdon biztosítása

Biztosított vagyontárgyak a B. fejezet 1. pontjában meghatározott közös illetve szövetke- zeti tulajdonú épületrészek.

HB.63 Rongálási károk

A záradék szövegét lásd a C. fejezetben

HB.64 Javasolt épület biztosítási összeg

A biztosító az épületet érintõ károkat a következõk szerint fizeti:

• nem alkalmazza a G. fejezet szerinti alulbiztosítottság következményeit;

• a részleges károkat minden esetben káridõponti új értéken (javítási, helyreállítási költségen) fizeti (lásd H. fejezet),

• a teljes károkat, amennyiben a lakóépület/lakás avultsága legalább 75%-os, káridõ- ponti avult értéken fizeti (lásd H. fejezet).

Az alulbiztosítottság és avultatás következményeitõl való eltekintés feltétele, hogy a szer- zõdõ / biztosított az F. fejezet szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.

HB.65 Extra épület felelõsségbiztosítás

Biztosítási esemény az a szerzõdésszegésnek és üzemi balesetnek nem minõsülõ kárese- mény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelõs személy, a ma- gyar jog szabályai alapján a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlan, illetõleg épület- berendezési tárgyak tulajdonosaként, üzemeltetõjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartozik személyi sérülésekért, szerzõdésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következõ károkozásból eredõ kártérítési igényekre terjed ki:

a) lakóközösség tagja(i) vagy a lakóközösség harmadik személynek okozott kára;

b) lakóközösség tagjai egymásnak okozott kára;

c) a lakóközösség a lakóközösség tagja(i)nak okozott kára;

d) lakóközösség tagja(i) a lakóközösségnek okozott kára.

R. Csomagok szolgáltatásai

Biztosítási védelem Alapfedezet Bõvített fedezet

tûz robbanás

villámcsapás közvetlen és közvetett hatása vihar

xxxxxxxx xxxxxxxx

sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás ismeretlen építmény és üreg beomlása ismeretlen jármû ütközése

légijármû ütközése idegen tárgyak rádõlése felhõszakadás

árvíz földrengés üvegtörés

betöréses lopás

épület felelõsségbiztosítás (50 000 000 Ft/év) vezetékes vízkár

Külön díjért választható biztosítások:

tetõbeázási károk rongálási károk

extra épület felelõsségbiztosítás (50 000 000 Ft/év)

lakóközösségek jogvédelem-biztosítása (500 000 Ft/év)

különleges üvegek biztosítása