Robbanás. Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszél- hetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.
Robbanás. Robbanásnak tekintendő a gőzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánu- lás. Zárt rendszerű tartályok (kazán, csővezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendő biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítődni. A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:
a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiá- nyosságokra vezethetők vissza;
b) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyo- mógáz megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán következik be;
c) üzemeléssel összefüggő mechanikus hatások (vízlökés, cső- törés, stb.),
d) hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás,
e) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése, miatt keletkeznek.
Robbanás. Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és ron- csolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Robbanás. 5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnöve- kedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:
a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;
b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk;
c) hangrobbanásból eredô károk;
d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk;
e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;
f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;
g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;
h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;
i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.
Robbanás. Jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.
a) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta károkat,
b) a hangrobbanás által okozott károkat,
c) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,
d) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
e) azt a robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály (meghatározás az elôzô pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
Robbanás. A jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.
a) a hangrobbanás által okozott károkat,
b) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,
c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkat,
d) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanással okozta a károkat,
e) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett a károkat, aki vagy amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály (II. 2.1.4. pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használt, tárolt, és a kár ezzel összefüggésben következik be,
f) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely olyan épületben/lakásban használt, tárolt gázpalackot, ahol azt az Országos Tûzvédelmi Szabályzat7 tiltja, és a robbanás kiváltó oka a propán-bután gázpalack használatára, tárolására vezethetô vissza.
Robbanás. Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erő- hatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz. • hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk, • kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetke- zett károk, • a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár, • hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos rob- bantás eredményeként keletkező károk.
Robbanás. Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatás- sal együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőterme- léssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. – hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk, – kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Sza- bályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhaszná- lásával, tárolásával összefüggésben bekövetke- zett károk, – a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolá- sát jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár, – hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján vég- zett, tervszerű, szándékos robbantás eredmé- nyeként keletkező károk.
Robbanás. (Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)
2.2.1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki: - a hangrobbanásra és az általa okozott károkra, - a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károkra, - a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkra, - a robbanáskárra, ha az a kockázatviselési helyen – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagok nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő tárolásával illetve felhasználásával összefüggésben következik be, - a tudatos, tervszerű, xxxxxxx által engedélyezett robbantás során bekövetkező károkra.
Robbanás. Jelen feltételek szempontjából robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
a) a hangrobbanás által okozott kárra,
b) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kárra,
c) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta kárra,
d) arra a kárra, amely magában a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes működésével kiváltó tartozékban, szerelvényben, készülékben keletkezett, ide nem értve a kotyogó kávéfőzőt, de kifejezetten ide értve a cserépkályhát,
e) a háztartási gépek (pl. kávéfőző, mikrohullámú sütő, tűzhely) rendeltetésellenes használatának következményeképpen bekövetkezett robbanás által okozott károkra.