Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 4

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 6

Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) 10

I. A biztosított veszélyek és károk 10

II. A biztosított vagyontárgyak 13

III. A kockázatviselés helye 13

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei 13

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor 14

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg 14

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése 15

VIII. A kártalanítás korlátozása 16

IX. Szakértõi eljárás 16

X. A biztosítási összeg változása 16

Xxxxx feltételek 16

Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékes víz biztosításának különös feltételei (MGVVKF) 21

I. A biztosított veszélyek és károk 21

II. A biztosított vagyontárgyak 21

III. A kockázatviselés helye 22

IV. A biztosított kármegelõzési é változásbejelentési kötelezettsége 22

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor 22

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg 22

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése 23

VIII. A kártalanítás korlátozása 24

IX. Szakértõi eljárás 24

X. A biztosítási összeg változása 24

Xxxxx feltételek 25

Mezõgazdasági gazdálkodók betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételei (MGBKF) 29

I. A biztosított veszélyes és károk 29

II. A biztosított vagyontárgyak 30

III. A kockázatviselés helye 30

IV. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége 30

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor 30

VI. Kárkifizetés 31

VII. A kiadások megtérítése 31

VIII. A kártalanítás korlátozása 32

IX. Szakértõi eljárás 32

X. A biztosítási esemény során eltulajdonított vagyontárgyak megkerülése 32

XI. A biztosítási összeg változása 32

Xxxxx feltételek 33

Mezõgazdasági gazdálkodók felelõsségbiztosítási szabályzata (MGFSZ) 35

A felelõsségbiztosítás általános feltételei (FESZ) 35

I. A biztosítási esemény és a kockázatviselés tárgya 35

II. A kockázatviselés terjedelmének változása a biztosítás hatálya alatt 35

III. A biztosítási szerzõdés területi hatálya 35

IV. A biztosítási védelem idõbeli hatálya 35

V. A biztosítási összeg és a szolgáltatás tárgya 36

VI. Kizárások a kockázatviselés körébõl 36

VII. A biztosított kötelezettségei, a biztosító meghatalmazása 37

VIII. A biztosítási kártérítési igény feletti rendelkezés 37

IX. Alvállalkozó biztosítása 37

X. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége 37

XI. A biztosítási díjszabás alkalmazása 38

XII. Bírósági illetékesség 38

XIII. A kár- és egyéb bejelentések helye és módja 38

XIV. Elévülés 38

XV. A biztosító megtérítési igénye 38

A felelõsségbiztosítás kiegészítõ feltételei (KFESZ) 39

A) Üzemeltetési felelõsségbiztosítás 39

I. A kockázatviselés tárgya 39

II. Egyes tevékenységekre vonatkozó kiegészítések 39

B) Munkáltatói felelõsségbiztosítás 39

I. A kockázatviselés tárgya 39

II. Kizárások a kockázatviselés körébõl 40

C) Mezõ- és erdõgazdasági, valamint állattartói tevékenységek felelõsségbiztosítása 40

I. A jelen részhez kapcsolódó általános szabályok 40

II. Mezõ- és erdõgazdasági üzemek felelõsségbiztosítása 40

III. Állattartói felelõsségbiztosítás 40

Mezõgazdasági gazdálkodók szállítmánybiztosításának különös feltételei (MGSZKF) – éves, átalánybiztosítás 41

I. A biztosítás tárgya 41

II. A biztosítás területi hatálya 41

III. A biztosított veszélyek és károk 41

IV. Kizárások 41

V. A kockázatviselés kezdete és vége 42

VI. A biztosítási összeg 42

VII. A szállítóeszköz alkalmassága 42

VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok 42

IX. A biztosítási összeg változása 42

X. A jármûvek leállítása és/vagy cseréje 42

Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) 43

I. Bevezetés 43

II. Szerzõdõ/Biztosított 43

III. Biztosítási események 43

IV. A biztosítható állatok köre 43

V. A biztosítási szerzõdés létrejötte és tartama 43

VI. A kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés helye 44

VII. Kockázatviselésbõl kizárt események 44

VIII. A biztosítási díj megállapítása 44

IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei 44

X. A biztosító szolgáltatása 44

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pa- naszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- rõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati isme- retekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózás- sal kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biz- tosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgá- lati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet beje- lentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Központi telefonszám: 489-9100

Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenység- rõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljá- rására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, veze- tõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyo- ni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyes- bítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a bizto- sítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tu- domására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Zrt.

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jö- võbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfize- tett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiak- ban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyi- latkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az eset- ben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõ- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosí- tó javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvéte- létõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. tör- vény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megál- lapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amen- nyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés lét- rejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) akár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szer- zõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötele- zettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek

értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosí- tó javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a kö- vetkezményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötele- zettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosí- tó egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

Kötetes továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberé- nek vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ

15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tarto- zónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házas- társa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésé- vel együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosí- tott a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytató- lagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) ha- lasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hó- nap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész év- re járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifize- tés idejét,

f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF)

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytár- saság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött bizto- sítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételek- ben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított ré- szére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontár- gyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat.

Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Pro- videncia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatá- lyos magyar jogszabályok az irányadók.

I. A biztosított veszélyek és károk

I/I. Tûzbiztosítás (tûzkockázatok)

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tûz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra.

2. Tûz biztosítási esemény alatt olyan tûzeset értendõ, amikor a tûz nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott kelet- kezik, de azt elhagyja – és önerõbõl tovaterjedni képes. Biztosítási értelemben nem tekintendõ tûznek, és így nem mi- nõsülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövet- kezett károk:

a) a gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölõ- dés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei;

b) a biztosított vagyontárgyakat megmunkálási vagy egyéb célú (pl. fõzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tûznek vagy hõkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ide értve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közve- títenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek;

c) a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk;

d) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkezõ rendellenességek (pl. túl- áram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégte- len érintkezés, mérõ-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

e) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hõ okoz- ta, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. világítótes- tek vagy hõsugárzók, égõ dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk)

Abban az esetben, ha a b) és d) pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyuIladnak (átterjedõ tûz), a biz- tosító megtéríti az átterjedõ tûz miatt a más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

3. Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendõk, amelyeket

a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított va- gyontárgyakba, vagy a szabadban lévõ biztosított vagyontár- gyakba közvetlenül becsapó villám erõ- és hõhatása okoz, illetve

b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épü- leten az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

Mezõgazdasági, illetve állattartói tevékenységhez használt és biztosított elektromos készülékeknél és berendezéseknél a biz- tosító kockázatviselése káreseményenként legfeljebb 100 000 Ft-ig kiterjed azokra a károkra, melyek a biztosítási helyet körülvevõ 500 m-es körzeten belül becsapódó villám miatt kialakult túlfeszültség vagy indukció folytán következtek be.

4. Robbanás a gázok vagy gõzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás.

Egy nyomástartó edény (tartály, kazán, csõvezeték) esetében biztosítási értelemben robbanás csak akkor áll fenn, ha az edény falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki.

A robbanóanyagok által okozott robbanáskárokat csak akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosí- tott) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre, vagy ha a szerzõdõ felek (a biztosító és a szerzõdõ) errõl külön megállapodtak.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem – minden robbanékony szilárd vagy folyé- kony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak.

A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levõ, vagy egyéb szerzõdéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésé- re bocsátott létesítményekben bekövetkezõ robbanóanyag- robbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetõen, ha a biztosítottnak már elõzõleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen az ott lévõ robbanóanyagok léte- zésérõl vagy használatáról.

Biztosítási értelemben nem tekintendõ robbanásnak és így nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) a belsõ égésû motorok égésterében fellépõ robbanások, valamint elektromos megszakítókban a ma már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás hatása;

b) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyo- mása;

d) repülõgépek okozta hangrobbanás;

e) összeroppanás (implózió);

f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos xxxxxxxxx xxx- xxxxxx (pl. tervezett bontás, geológiai kutatás céljából vég- zett robbantás stb.).

5. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási esemény- nek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

6. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/II. Viharbiztosítás (viharkockázatok)

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsu- szamlás, felhõszakadás, ismeretlen építmény, -üreg beomlása, ismeretlen jármû ütközése által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében

a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat a legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak okozzák a biztosított vagyontárgyakban. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja.

A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületek- ben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

aa) a szabadban tárolt, helyükrõI elmozdítható vagyontár- gyakban keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

ab) a viharral együtt járó csapadék (esõvíz, jég, hó) által az épületek külsõ vakolatában, burkolatában, festésében, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történõ beáramlása miatt keletkeztek;

ac) az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban (pl. cégtáblák, védõtetõk, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üveg- ezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

ad) az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fe- désekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék miatt keletkeztek;

ae) kikötõi létesítményekben, halastavakban, víztározók- ban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkeztek;

af) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek, illetve amelyek az épületeken belüli hõmérséklet-válto- zás miatt keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban.

b) Jégverés (jégesõ): jégverésnek minõsül a jégszemek for- májában lehulló csapadék roncsoló hatása miatt a biztosított vagyontárgyakban fellépõ mechanikai károsodás (pl. ron- csolódás, törés, deformáció stb.)

A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn ke- resztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az esõ- víz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt kelet- kezett károkat.

c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelynek bekövet- kezésekor a nagy mennyiségben összegyûlt hó súlya, stati- kus nyomása törés(ek) vagy deformációs sérülés(ek) kialakí- tásával okozott kárt a biztosított épületek (építmények) tetõ- zetében, kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetõket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia).

Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak, ezért a biztosító nem téríti meg az esõvíz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat.

A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a hónyomás által meg- rongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított va- gyontárgyakban közvetlenül okozott károkat.

d) Sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás: az a bizto- sítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okoznak károkat a biztosított vagyontárgyakban.

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha ezek a mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következté- ben keletkeztek.

A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha a sziklaom- lás, kõomlás és földcsuszamlás azért következett be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem nyújtott megfelelõ védelmet, vagy a támfal karbantartá- sában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pe- dig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

e) Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet nagy mennyiségû, hirtelen lehulló – legalább 1 mm/perc intenzitá- sú – talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntés- sel okoz a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosító a talajszint alatti padozatú helyiségekben lévõ (tar- tott) vagyontárgyakban keletkezõ kárt csak abban az eset- ben téríti meg, ha azokat a padlószinttõl, aljzattól mért leg- alább 12 cm magas állványon helyezték el.

A biztosító nem téríti meg a vízelvezetõ rendszerek elégte- lenné válása miatti elöntéssel keletkezett károkat, valamint a felhõszakadás következtében kialakult belvíz és talajvíz miatt keletkezett (pl. elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatti) károkat.

f) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amelynek bekövetkezésekor a természetes egyensú- lyi állapot – külsõ erõhatás miatti – megszûnése következté- ben egy ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény hirtelen bekövetkezõ beomlása okozza a károkat a biztosított va- gyontárgyakban.

Az az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, illetve a szerzõdõ/biztosított vagy a hatóságok által nincs feltárva. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az ismeretlen üregek beomlása mûködõ vagy üzemen kívül helyezett bányákban, illetve bármiféle bányászati tevékenység közben vagy követ- keztében történt.

g) Ismeretlen jármû ütközése: az a kár, amelyet az ismeretlen

– sínen közlekedõ vagy közúti – jármû vagy annak alkatré- sze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakkal való közvetlen ütközéssel okoz.

A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg:

– a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megköté- sére kötelezett gépjármûvek által okozott károkat;

– a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megköté- sére nem kötelezett önjáró vagy vontatott mezõgazda- sági gépek és eszközök által a közúti forgalomban való közlekedésük, illetve vontatásuk során okozott károkat;

– az olyan jármûvek által okozott károkat, amelyeket a szerzõdõ/biztosított, a biztosított épület, építmény használója vagy ezek munkavállalója, alkalmazottja használ illetve üzemeltet;

– az ütközés során az ütközõ jármûvekben keletkezett károkat.

3. A viharkockázatok keretében nem biztosított veszélyek és károk:

a) Azon károk, amelyeket tûz, villámcsapás, robbanás, özön- víz, lavina és lavina-légnyomás, repülõgépek szívó-, illetve nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a 2. pontban felsorolt káresemények következményei.

b) Azon vízkárok, amelyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. pontban szerepel, pl. olyan károk, amelyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre.

c) Azon károk, amelyeket sziklatömbök, kõ-, illetve földtöme- gek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anya- gainak föltárása és/vagy kitermelése során keletkeztek.

d) Azon károk, amelyek az épületek elhasználódásából, kar- bantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásá- ból, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak. A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta károk.

f) Szabadban (zárt épületen kívül) tartott állatok esetében az I/II. fejezet 2.b) pontban meghatározott jégverés (jégesõ) által okozott károk és az I/II. fejezet 2.e) pontban meghatározott felhõszakadás által okozott károk.

g) Az idõjárási viszontagságok elleni védelem céljából alkalma- zott ideiglenes fedésekben, takarásokban (pl. fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül átszivárgó, be- áramló csapadék által okozott károk.

h) Az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok, alapozás alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk.

4. Ha a káresemény

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekmények- kel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcse- lekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbon- tással, zavargásokkal;

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával;

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható események- kel egyidejûleg következik be,

a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõ- dõ/biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

5. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/III. Katasztrófa kockázatok

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt árvíz, valamint földrengés által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében

a) Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el (lásd még VI. fejezet 13. pont).

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

aa) a vízbefogadó és -elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözõberendezések- ben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban ke- letkeztek;

ab) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület.

nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.

ac) belvíz és/vagy talajvíz miatt (pl. elöntés nélküli átnedve- sedés vagy felázás miatt) keletkeztek.

b) Földrengés: az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás okozott a biztosított vagyontárgy(ak)ban.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeiz- mológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüg- gésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkezett ren- gések sorozata egy biztosítási eseménynek minõsül (lásd még VI. fejezet 14. pont).

3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõ- tartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt árvíz és földren- gés biztosítási eseményekre nem terjed ki.

4. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/IV. Üvegtörés

Üvegtörés az a kár, amely a biztosított üvegekben töréssel kelet- kezett. Az épületüveg-átalány biztosítás keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, továbbá az erkély és loggia 10 mm-nél nem vasta- gabb síküvegeire legfeljebb 3 m2/tábla méretig, továbbá azon aka- dályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik. Nem biztosítottak azok a károk, amelyek a biz- tosított üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvé- dõ bevonatot és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- rés) vagy a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek.

I/V. Kizárások

1. Nem fedezi a biztosítás:

a) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat. Jelen feltétel alkalmazá- sa szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára ve- szélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány

befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

b) a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt kelet- kezett károkat;

c) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károkat;

d) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy su- gárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkezõ károkat, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.

2. A keletkezés okára tekintet nélkül, nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra sem, amelyek:

a) a természetes elhasználódás, illetve nem hirtelen bekövet- kezõ, hanem tartós hatások miatt keletkeztek (pl. vegyi, ter- mikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses, öre- gedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió);

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébõl szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl. csak esztétikai hibát jelentõ felületi sé- rülések (lakk-, zománc- és karcolási károk);

c) a biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiá- nyosságok miatt keletkeztek, amelyekrõl a szerzõdõ (biztosí- tott) tudott vagy tudnia kellett;

d) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá- val, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüg- gésben;

e) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek;

f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifi- zetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapo- dás nincs érvényben.

II. A biztosított vagyontárgyak

1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdo- nát képezõ és a biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki, a biztosító által megadott vagyoncsoportok szerinti bontásban.

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruhá- zott), de még el nem szállított biztosított ingóságokra, ha az ingóságok tulajdonjoga még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre tör- ténõ berakodása nem kezdõdött meg;

b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk. 685. §. b) és alkal- mazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaru- házatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik;

amennyiben a fentieket biztosításra feladták.

2. Külön megállapodással biztosíthatók:

a) a szabadban – azonban a biztosított ingatlanon – tárolt me- zõgazdasági, állattartói tevékenység végzéséhez kapcsoló- dó ingó vagyontárgyak (mezõgazdasági gépek, berendezé- sek és eszközök), amelyeknél méretük, alkalmazásuk miatt, illetve az általános élettapasztalatok szerint nem várható el, hogy épületen belül tárolják (lásd még PA 10. sz. külön fel- tételt);

b) növényházak, melegházak üvegezése.

3. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jo- gi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizo- mány, zálog, javítás).

4. Épületek esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában

– az épületértékre terjed ki. Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a talaj- szint alatt lévõ alapozási szerkezeteket és a teherhordó pince- falakat is. Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendõk az elektromos, a gáz-, a vízellátó és a szennyvízel- vezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, a fûtõ- és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezé- sek és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke fûzõdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához.

5. Állatok biztosítása esetén a biztosító csak akkor tartozik kárta- lanítási kötelezettséggel, ha az állatok az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban részletezett biztosítási események közvetlen hatására elhullanak vagy kény- szervágásuk válik szükségessé. A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosí- tott állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes ká- rokra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ el- hullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmér- séklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki.

III. A kockázatviselés helye

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen talál- ható épület(ek)re és az azok helyiségeiben található vagyontár- gyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás máskép- pen nem rendelkezik (lásd II/(2)/a) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító koc- kázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel (lásd még PA. 19. sz. külön feltételt).

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei

Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez

1. A biztosított köteles minden, a hatályos jogszabályokban és tûz- védelmi utasításokban foglalt elõírást maradéktalanul betartani.

2. A biztosított köteles minden, a biztosításra feladott épületet, mindenekelõtt a tetõszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani.

3. A biztosított köteles a betárolt terményeknek, szálas takarmá- nyoknak megfelelõ szellõzést biztosítani, és az öngyulladás el- kerülése érdekében folyamatosan ellenõrizni (hõmérséklet mé- rése, átforgatás, stb.).

4. Szerzõdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körül- mény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerzõdéskötés során írásban kérdést tett fel.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítá- sa és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosí- tóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kap- csolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fe- jezetet. A biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmu- lasztásából eredõ kárt a biztosított viseli.

b) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésé- re szóban vagy írásban a valóságnak megfelelõen és hiány- talanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kár- rendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

c) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több 14 napnál – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolásá- ra szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradvány- értékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény bekövetke- zése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épü- letkárok esetén a biztosító kérésére mellékelnie kell a káridõ- ponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is.

d) A b) és c) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék be- nyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadá- sának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó.

e) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár fel- méréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munka- napig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges.

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg

Az ÁVF V. és IX. fejezeteinek kiegészítése

1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I./I., vagy I/II.(1), vagy I/III.(1), vagy I/IV. bekezdésben meg- határozott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggés- ben áll, vagy

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy

c) tûz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be.

d) Viharkár-biztosításnál a káresemény következtében a biztosí- tott épület részei vagy más tárgyak (pl. fa, oszlop) a biztosí- tott vagyontárgyakra rádõlnek.

e) A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosí-

tott veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban oko- zott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következ- ményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási vé- delem nem terjed ki.

2. A kárösszeg megállapításánál a biztosító a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongá- lódott vagyontárgyaknál pedig az ezen ár és a maradványok ér- téke közötti különbséget, amely megállapításánál figyelembe kell venni a maradványértéket. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják.

3. Kárkori értéknek tekintendõ

a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték.

b) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenység- hez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték.

c) Állatok esetében állatfajonként a biztosítási ajánlaton illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, de:

– lónál 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egye- denként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási köt- vényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka

– szarvasmarhánál 21 napos életkortól 3 hónapos élet- korig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a bizto- sítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka

– juhnál, kecskénél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biz- tosítási összeg 15 százaléka

– sertésnél 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka

– egyéb emlõsállat-fajok egyedeinél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánla- ton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egye- denkénti biztosítási összeg 10 százaléka

A fentiekben meghatározott alsó életkor-határnál fiatalabb álla- tok károsodása esetén egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítá- si összeg 5 százaléka.

A biztosított köteles a kényszervágott vagy elhullott állatokat a mindenkor hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen, az illetékes közigazgatási, állat- egészségügyi szervezeten keresztül a lehetõ legkedvezõbb áron értékesíteni és az elért bevételt a biztosítóval ismertetni, egyúttal az állat elhullásával vagy kényszervágásával kapcso- latos valamennyi okiratot és adatot a biztosító részére átadni. A biztosító a kártalanítási összeget a biztosított számára bár- mely formában megtérült összeggel csökkenti.

d) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb me- zõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az újrabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levon- va belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során felmerülõ költségeket (pl. szállítási költség).

4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a kár idõpontjában érvé- nyes költségei a mérvadók.

5. Ha a 3.a) és d) pontokban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasz- nálódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõpon- ti avult érték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosí- tott káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

6. A tapétázás, festés, mázolás, falburkolat és minden fajta burko- lat javítással helyreállítható kára esetén a javítás költsége (de legfeljebb a totálkárnál kifizethetõ káridõponti érték), teljes (totál) kár esetén a káridõponti (avult) érték kerül térítésre. Totálkárnak minõsül a kár, ha a vagyontárgy helyreállításának költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének napján meglévõ új értéket.

7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosí- tó a forgalmi értéket téríti.

8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti ér- téket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe.

9. A biztosító az összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mér- tékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fede- zet a vagyontárgyakra kiterjed.

11. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyon- tárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzõkkel rendelkezõ vagy ha- sonló, azonos használtsági fokú vagyontárgy beszerzésének árát veszi figyelembe.

12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az össze- get, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

13. Árvízkár esetén a biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kártalaní- tásra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza.

Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártalanítási kötelezettséget, akkor a biztosító biztosítot- tanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kárta- lanítási korlátösszeg és a biztosítási esemény kapcsán felme- rült összkár aránya.

A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 na- pon belül fogad el kártalanítási igény-bejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatat- lan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül beje- lentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg.

14. Földrengés esetén a biztosító egy biztosítási esemény kap- csán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kár-

talanításra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza.

A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 na- pon belül fogad el kártalanítási igénybejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatat- lan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül beje- lentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a kár- esemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg.

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható költ- ségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, ame- lyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

2. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biz- tosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik.

3. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot.

4. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani.

5. A biztosító – a biztosítási összeg 2 százalékáig – megtéríti a biztosítottat terhelõ, a káresemény kapcsán keletkezõ rom- és törmelékeltakarítási, bontási, le- és visszaszerelési, tûzoltási- mentési költségeket.

a) Rom- és törmelékeltakarítási költség alatt a szerzõdõ azon kiadásai értendõk, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során e költségeket beszámítás útján nem térítet- ték már meg – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a használhatatlanná vált maradvány- nak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélye- zett lerakodóhelyre szállításával kapcsolatosan felmerülnek, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik.

b) Xxxxxxx költségek alatt a biztosított vagyontárgyak megma- radt részeinek valamely káresemény után szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi arra alkalmas és hi- vatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsola- tos költségek értendõk.

c) Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, amelyek valamely káresemény bekövet- kezte után azáltal merültek fel, hogy a biztosítás hatálya alatt álló megrongálódott vagy épen maradt mezõgazdasági be- rendezések le-, majd visszaszerelése vagy más módon való elmozdítása vagy megóvása válik szükségessé.

d) Tûzoltási-mentési költségek alatt azon kiadások értendõk, amelyeket a biztosított a tûz eloltása érdekében jogosan tar- tott indokoltnak.

e) Takarítási és a vagyontárgyak megvédését szolgáló takarási

költségek alatt olyan kiadások értendõk, amelyek a biztosí- tott vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhely helyreállítása utáni megtisztítása érdekében merülnek fel.

VIII. A kártalanítás korlátozása

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez

1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a biztosító a káridõponti új érték és a biztosítási összeg arányában téríti meg a kárt.

2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelem- be az alulbiztosítottságot, amennyiben az – az adott vagyon- csoportra vonatkozóan – nem haladja meg a biztosítási összeg 5%-át.

3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól (pl. állatok biztosítása), ak- kor a biztosítási összegen belül, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító, alkalmazva a VI. fejezet 3.c) pont rendelkezéseit is.

a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékál- landóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által ha- vonta közzétett indexszámok alapján.

b) Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a gépek és beren- dezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árin- dexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemények indexszá- mainak figyelembevételével.

c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

e) A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ el- sõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosí- tási évforduló napjának hatályával.

f) A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosí- tottat.

g) Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biz- tosító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét kö- vetõen 15 napon belül írásban jeleznie kell.

h) Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást megelõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanak- kor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság követ- kezményeit.

IX. Szakértõi eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

X. A biztosítási összeg változása

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan – ha a körülmények- bõl másként nem következik – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

Külön feltételek

P. 01. sz. Idegen tulajdon biztosítása

A biztosítási védelem kiterjed azokra a tulajdonjog fenntartása mel- lett a szerzõdõnek (megmunkálásra, használatra, megõrzésre stb.) átadott idegen vagyontárgyakra, amelyeket biztosításra feladtak. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtéríté- sére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor.

Nem terjed ki a biztosítás az idegen tulajdonú készpénzre, nemes- fémre, drágakövekre, igazgyöngyökre és ezek felhasználásával ké- szült tárgyakra.

P. 02. sz. Elõgondoskodási biztosítás

Az elõgondoskodási biztosítási összeg kár esetén azoknak a téte- leknek a biztosítási összegei között kerül felosztásra, amelyeknél az alulbiztosítottság kimutatható. A felosztás az egyes tételeknél fennálló alulbiztosítottság arányában történik. A biztosítási ajánlat szerint nem biztosított vagyontárgyakra, illetve azokra a vagyon- csoportokra, amelyekre nem kértek biztosítási védelmet, nem al- kalmazható az elõgondoskodási biztosítás.

PA. 10. sz. Szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek

A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosítása különös feltételei- nek I/II. 2. b) pontjától eltérõen a biztosítás nem fedezi a szabad- ban tárolt mezõgazdasági berendezések, gépek, munkagépek, anyagok jégverés okozta kárait.

PA. 11/A. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PA. 11/B. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PA. 11/C. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PA. 12. sz. Broiler-csirkeállomány (végtermék-elõállítás) biztosítása

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös fel- tételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapo- dás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázat- viselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét.

A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – do- kumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelem- mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyik- ben az alapfedezetben vállalt káresemény történt.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	15%
1.	25%
2.	35%
3.	50%
4.	65%
5.	80%
6.	90%
7.	100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alap- biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 13. sz. Broiler-törzsállomány (tenyésztojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatok- ban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésé- nek mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygya- rapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapít- ja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázat-

viselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ- illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramki- maradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	30%
1.	35%
2.	40%
3.	45%
4.	50%
5.	55%
6.	60%
7.	65%
8.	70%
9.	70%
10.	75%
11.	80%
12.	80%
13.	85%
14.	85%
15.	90%
16.	90%
17.	95%
18.	100%
19–62.	100%
62-tõl	40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alap- biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 14. sz. Árutojást termelõ tojótyúk-állomány (élelmiszeripari célokra szolgáló tojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén

A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – do- kumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelem-

mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyik- ben az alapfedezetben vállalt káresemény történt.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	25%
1.	30%
2.	35%
3.	40%
4.	45%
5.	50%
6.	55%
7.	60%
8.	65%
9.	70%
10.	70%
11.	75%
12.	80%
13.	85%
14.	85%
15.	90%
16.	90%
17.	95%
18.	100%
19–72.	100%
72-tõl	40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alap- biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 15. sz. Intenzív hízlalású pulykaállomány (pulyka elõ- és/vagy utónevelés) biztosítása esetén

2. A biztosítás szempontjából pulyka-utónevelésnek minõsül az az eljárás, amikor a 7 hetes életkort már betöltött pulykákat vágó- súlyra történõ felhízlalás céljából (végtermék-elõállítás céljából) tartják.

3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázat- viselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

4. A biztosító a pulyka-utónevelés során keletkezett károkat a 10. hétig a nemek arányában téríti meg, a kártalanítás aránya 50- 50%, kivéve, ha már a telepítéskor ivarok szerint elkülönítették az állatokat, ebben az esetben az ivar szerinti táblázat figyelem- be vételével térülnek a károk.

5. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg*	Kártalanítási összeg*
	Pulyka-elõnevelés	Pulyka-utónevelés
		Tojó	Kakas
0.	7%	18%	18%
1.	8%	21%	24%
2.	10%	24%	28%
3.	11%	27%	34%
4.	13%	30%	39%
5.	15%	33%	44%
6.	16%	36%	49%
7.	18%	39%	54%
8.		42%	59%
9.		44%	64%
10.		46%	69%
11.			74%
12.			80%
13.			85%
14.			90%
15.			95%
16.			100%

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltün- tetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alap- biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 16. sz. Libaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyeliba, illetve májtermelõ hibrid) hízlalás biztosítása esetén

2. A jelen biztosítás szempontjából pecsenyelúd-nevelésnek mi- nõsül az a hízlalási mód, amikor a naposlibákat azzal a céllal fogják hízlalásba, hogy 8 hetes életkorukban vágóhídi rendes vágás során értékesítsék azokat.

A jelen biztosítás szempontjából májhibrid liba-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a 9–11 hetes életkorú luda- kat 3 heti tömési eljárásnak vetik alá, majd vágóhídi rendes vá- gás során értékesítik azokat.

3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása:

A károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ- illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállo- mány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított ál- latállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg*	Kártalanítási összeg*
Kár- osztályok	Pecsenyelúd- hibridek	Máj-hibridek
0.	19%	19%
1.	22%	22%
2.	26%	26%
3.	30%	30%
4.	35%	35%
5.	40%	40%
6.	44%	44%
7.	48%	48%
8.		58%
9.		65%
10.		72%
11.		85%
12.		100%

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltün- tetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alap- biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 17. sz. Lúd tenyészállomány (tenyésztojásokat termelõ libaállomány) biztosítása esetén

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállo- mány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított ál- latállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	6%
1.	8%
2.	9%
3.	10%
4.	11%
5.	13%
6.	14%
7.	16%
8.	18%
9.	20%
10.	22%
11.	25%
12.	28%
13.	31%
14.	34%
15.	37%
16.	38%
17.	41%
18.	45%
19–52.	50%
53–78.	60%
79–208.	100%
209-tõl	30%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiz- tosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 18. sz. Kacsaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyekacsa) hízlalás biztosítása esetén

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállo- mány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított ál- latállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	8%
1.	20%
2.	24%
3.	27%
4.	31%
5.	35%
6.	38%
7.	42%
8.	48%
9.	54%
10.	59%
11.	68%
12.	75%
13.	82%
14.	91%
15.	100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiz- tosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 19. sz. Önjáró mezõgazdasági munkagépek munkavégzése

A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltéte- lei III. fejezetétõl eltérõen a biztosítás fedezi az önjáró mezõgazda- sági munkagépeknek a saját célú mezõgazdasági munkavégzés (nem bér-munkavégzés) helyszínén és idõtartama alatt tûz, villám- csapás, robbanás által okozott kárait.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei (MGVVKF)

I. A biztosított veszélyek és károk

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, ame- lyeket az épületen belüli, valamint a biztosított ingatlanon lévõ, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadék be- és el- vezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, me- legvíz szolgáltató és központi fûtésrendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és készülé- kekbõl bármilyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz.

A biztosító megtéríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – ki- véve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények

– tömítési hibái miatt keletkezõ károkat, a tömítési hiba javí- tási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása miatt keletkezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 10 folyóméter hosszúságú csõszakasz feltárási költségeit, valamint 6 folyó- méter új csõ és annak behúzási költségeit.

2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után kerültek felismerésre;

b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési és az ezek kö- vetkeztében termelõdött méreganyagok által okozott károkat;

c) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, jövede- lem kiesés, elmaradt haszon stb.;

d) a talajvíz, árvíz, belvíz vagy az idõjárási viszontagságokból keletkezett víz vagy az ezek miatt összegyûlt víz által okozott károkat;

e) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól, aljzattól mért 12 cm-nél alacsonyabban tárolt termények, tápok, takarmá- nyok, vegyszerek, áruk és raktárkészletek kárait;

f) Sprinkler berendezések szabályszerû mûködése során és következtében keletkezett károkat;

g) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, mosdók, WC-öblítõtartályok, itató berendezések, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk stb.) keletkezett károkat;

h) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezõ töréskárokat és az ezekben lévõ bármely folyadék (kivéve a víz) vagy anyag által okozott károkat;

i) az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásá- nak elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a vízte-

lenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait;

j) A biztosító nem téríti meg a kiömlõ folyadék (víz), illetve gõz értékét.

3. Tûzoltó berendezés kilyukadása: biztosítási eseménynek minõ- sül a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tûzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tûzoltórendszerben, tarto- zékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetve amelyek a nyo- máspróbák, ellenõrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

4. Ha a káresemény

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekmény- nyel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcse- lekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbon- tással, zavargásokkal és ezekkel összefüggõ katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy su- gárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával

egyidejûleg következik be, a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

4. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

II. A biztosított vagyontárgyak

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet

amennyiben a fentieket biztosításra feladták.

2. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jo- gi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog

átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizo- mány, zálog, javítás).

3. Épületek esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában

4. Állatok biztosítása esetén a biztosító csak akkor tartozik kártala- nítási kötelezettséggel, ha az állatok az I. fejezet 1. pontban részletezett biztosítási események közvetlen hatására elhullanak vagy kényszervágásuk válik szükségessé. A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I. fejezet 1. pontban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) ál- tal közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedé- se, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvességtartalom miatti megbe- tegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki.

III. A kockázatviselés helye

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen talál- ható épület(ek)re és az azok helyiségeiben található vagyontárgyak- ra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontár- gyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettsége

Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez

1. A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításban sze- replõ berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakér- tõi mérések, jogszabályban foglalt építõipari vagy hatósági elõ- írások alapján a vízvezetékek vagy egyéb vízvezetõ berendezé- sek helyreállítása vagy pótlása, illetve a fagykárok megelõzése érdekében az intézkedés haladéktalanul szükséges, úgy – leg- késõbb a biztosító által meghatározott idõpontig – e kötelezett- ségének eleget kell tennie.

2. A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli építmé- nyek vízvezetékeit és egyéb vízvezetõ berendezéseit, felszere- léseit elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és be- rendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemel- tetik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.

3. A biztosított változásbejelentési kötelezettségei

A biztosító kockázatvállalása szempontjából a biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni,

• ha jelentõsebb vízvezeték-hálózatot, illetve padláson vagy tetõtérben elhelyezett 1 m3-nél nagyobb ûrtartalmú víztartályt telepít;

• ha a termények, tápok, takarmányok, vegyszerek, áruk és rak- tárkészletek raktározása talajszint alatti helyiségben történik.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg

Az ÁVF V. és IX. fejezeteinek kiegészítése

1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I. fejezet 1. pontban meghatározott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye.

c) A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I. fejezet 1. pontban meghatározott káresemé- nyek (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított álla- tokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhul-

lása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõ- mérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biz- tosítási védelem nem terjed ki.

3. Kárkori értéknek tekintendõ

a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték.

b) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenység- hez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték.

c) Állatok esetében állatfajonként a biztosítási ajánlaton illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, de:

– Lónál 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egye- denként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási köt- vényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka

– Szarvasmarhánál 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biz- tosítási összeg 10 százaléka

– Juhnál, kecskénél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka

– Sertésnél 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka

– Egyéb emlõsállat-fajok

egyedeinél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka.

A fentiekben meghatározott alsó életkor-határnál fiatalabb ál- latok károsodása esetén egyedenként a biztosítási ajánla- ton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 5 százaléka.

A biztosított köteles a kényszervágott vagy elhullott állatokat a mindenkor hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabá- lyok rendelkezéseinek megfelelõen, az illetékes közigazgatá- si, állat-egészségügyi szervezeten keresztül a lehetõ legked- vezõbb áron értékesíteni és az elért bevételt a biztosítóval is- mertetni, egyúttal az állat elhullásával vagy kényszervágásá- val kapcsolatos valamennyi okiratot és adatot a biztosító ré- szére átadni.

A biztosító a kártalanítási összeget a biztosított számára bár- mely formában megtérült összeggel csökkenti.

d) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb me- zõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az új- rabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során fel- merülõ költségeket (pl. szállítási költség).

7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosí- tó a forgalmi értéket téríti.

8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti ér- téket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe.

10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mér- tékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fede- zet a vagyontárgyakra kiterjed.

12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az össze- get, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése

3. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot.

4. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani.

a) Rom- és törmelékeltakarítási költség alatt a szerzõdõ azon kiadásai értendõk, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során e költségeket beszámítás útján nem térítet- ték már meg – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a használhatatlanná vált maradvány- nak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedé- lyezett lerakodóhelyre szállításával kapcsolatosan felmerül- nek, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik.

d) Takarítási és a vagyontárgyak megvédését szolgáló takarási költségek alatt olyan kiadások értendõk, amelyek a biztosí- tott vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhely helyreállítása utáni megtisztítása érdekében merülnek fel.

7. Vezetékes víz biztosítás esetén a biztosító az alábbi kiadásokat téríti meg:

a) a töréskárok megszüntetésének, de be nem épített, az I. fe- jezet 1. pontban felsorolt be- és elvezetõ csöveknek, beren- dezéseknek stb. helyreállítási munkáival összefüggõ épület- károk költségeit;

b) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek tö- mítési hibáinak javítási költségeit, valamint az elvezetõ csö- vek dugulása elhárításának költségeit;

c) a fagyáskár megszüntetésének költségeit: beleértve a be- és elvezetõ csövek, valamint a vezetékekhez csatlakoztatott berendezések és armatúrák (pl. csaptelepek, vízmérõk, víz- tartályok, mosdók, WC-öblítõtartályok, itató-berendezések, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk és hasonló készülékek) fel- olvasztási és helyreállítási munkálatainak költségét;

d) legfeljebb 10 folyóméter hosszúságú csõszakasz feltárási költségét, amelyet a biztosított csövek károsodási helyének megállapítására, felkutatására fordítanak;

VIII. A kártalanítás korlátozása

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez

3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól (pl. állatok biztosítása), ak- kor a biztosítási összegen belül, arányos térítés alkalmazása

nélkül a teljes kárt téríti a biztosító, alkalmazva a VI. fejezet 3.c) pont rendelkezéseit is.

a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállan- dóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának ha- tályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján.

c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan kö- veti.

IX. Szakértõi eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontár- gyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak – ha a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

X. A biztosítási összeg változása

Külön feltételek

PV. 01. sz. Broiler-csirkeállomány (végtermék-elõállítás) biztosítása

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának kü- lönös feltételei VI. 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatok- ban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biz- tosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ- illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	15%
1.	25%
2.	35%
3.	50%
4.	65%
5.	80%
6.	90%
7.	100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 02. sz. Broiler-törzsállomány (tenyésztojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén

A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – do- kumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelem-

mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyik- ben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	30%
1.	35%
2.	40%
3.	45%
4.	50%
5.	55%
6.	60%
7.	65%
8.	70%
9.	70%
10.	75%
11.	80%
12.	80%
13.	85%
14.	85%
15.	90%
16.	90%
17.	95%
18.	100%
18–62.	100%
62-tõl	40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 03. sz. Árutojást termelõ tojótyúk-állomány (élelmiszeripari célokra szolgáló tojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának kü- lönös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérí- tésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súly- gyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító ál- lapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	25%
1.	30%
2.	35%
3.	40%
4.	45%
5.	50%
6.	55%
7.	60%
8.	65%
9.	70%
10.	70%
11.	75%
12.	80%
13.	85%
14.	85%
15.	90%
16.	90%
17.	95%
18.	100%
18–72.	100%
72-tõl	40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 04. sz. Intenzív hízlalású pulykaállomány (pulyka elõ- és/vagy utónevelés) biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának kü- lönös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk meg- térítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg*	Kártalanítási összeg*
	Pulyka-elõnevelés	Pulyka-utónevelés
		Tojó	Kakas
0.	7%	18%	18%
1.	8%	21%	24%
2.	10%	24%	28%
3.	11%	27%	34%
4.	13%	30%	39%
5.	15%	33%	44%
6.	16%	36%	49%
7.	18%	39%	54%
8.		42%	59%
9.		44%	64%
10.		46%	69%
11.			74%
12.			80%
13.			85%
14.			90%
15.			95%
16.			100%

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltün- tetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékes víz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 05. sz. Libaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyeliba, illetve májtermelõ hibrid) hízlalás biztosítása esetén

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	6%
1.	8%
2.	9%
3.	10%
4.	11%
5.	13%
6.	14%
7.	16%
8.	18%
9.	20%
10.	22%
11.	25%
12.	28%
13.	31%
14.	34%
15.	37%
16.	38%
17.	41%
18.	45%
19–52.	50%
53–78.	60%
79–208.	100%
209-tõl	30%

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg*	Kártalanítási összeg*
Kár- osztályok	Pecsenyelúd- hibridek	Máj-hibridek
0.	19%	19%
1.	22%	22%
2.	26%	26%
3.	30%	30%
4.	35%	35%
5.	40%	40%
6.	44%	44%
7.	48%	48%
8.		58%
9.		65%
10.		72%
11.		85%
12.		100%

4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelen- sége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimara- dás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltün- tetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 06. sz. Lúd tenyészállomány (tenyésztojásokat termelõ libaállomány) biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának kü- lönös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérí- tésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súly- gyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 07. sz. Kacsaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyekacsa) hízlalás biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának kü- lönös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megté- rítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhul- lott vagy kényszervágott egyedek számával.

Kár- osztályok	Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)
0.	8%
1.	20%
2.	24%
3.	27%
4.	31%
5.	35%
6.	38%
7.	42%
8.	48%
9.	54%
10.	59%
11.	68%
12.	75%
13.	82%
14.	91%
15.	100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók veze- tékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

Mezõgazdasági gazdálkodók betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételei (MGBKF)

I. A biztosított veszélyek és károk

1. A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint vandalizmus által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minõsül, ha az elkövetõ a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagy- ontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülrõl való erõszakos behatolás elõl lezárt kockázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibon- tásával erõszakos módon hatolt be;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem meg- engedett, illetve alkalmatlan meglévõ nyíláson (pl. szellõzõ- nyílás) keresztül hatol be;

c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), illet- ve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be;

Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz haszná- latát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolnia.

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület he- lyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történõ

– betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rab- lás útján jutott.

Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszek- rény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e va- gyontárgyak olyan idõpontban történõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezé- seknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lo- pásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, pán- célszekrény) tárolták, és az elkövetõ a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitásá- ra alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

3. Vandalizmusnak minõsül az a kár, amikor az elkövetõ a bizto- sított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

4. Rablásnak minõsül, amikor a biztosított vagyontárgyat az elkö- vetõ jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõ- dõtõl, biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg ezeket a személyeket ön- tudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek – amennyiben ezt más biztosítás nem fedezi – a rablással kapcsolatos azon károsodások (beleértve a takarítási költségeket is), amelyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerzõdõ ingatlanán, telkén keletkeztek, továbbá azok a dologi károk, amelyeket az elköve- tõk a kirabolt személyeknek okoznak.

5. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. fejezet 2–4. pontok szerinti biztosítási esemény nem ál- lapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelõ érme vagy egyéb – érmét helyettesítõ – tárgy segítségével eltulaj- donított áru és/vagy készpénzkárok;

c) úgy következtek be, hogy az elkövetõ nyitva hagyott nyílás- zárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítõ aka- dály (pl. rácsozat) védte.

6. Ha a káresemény

a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekménn- nyel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcse- lekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbon- tással, zavargásokkal és ezekkel összefüggõ katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy su- gárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával

7. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

II. A biztosított vagyontárgyak

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet

b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b.) és alkal- mazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaru- házatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik,

amennyiben a fenti vagyontárgyakat biztosításra feladták.

2. Külön megállapodással biztosíthatók a szabadban – azonban a biztosított ingatlanon – tárolt mezõgazdasági, állattartói tevé- kenység végzéséhez kapcsolódó azon ingó vagyontárgyak (mezõgazdasági gépek, berendezések és eszközök), amelyek- nél a méretük, alkalmazásuk miatt, illetve az általános életta- pasztalatok szerint nem elvárható, hogy épületen belül tárolják. Ezen vagyontárgyak betöréses lopás kockázatra akkor biztosít- hatók, ha a lakott ingatlan összefüggõ, legalább 6 cm-es ha- gyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságának megfelelõ fém-, fa-, vagy betonkerítéssel teljesen körülhatárolt és a keríté- sen lévõ kapu(k) zárását kulcsos zár vagy biztonsági lakat végzi (lásd még PB. 04. sz. külön feltétel).

III. A kockázatviselés helye

A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingat- lanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azonosít- ható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) ter- jed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen talál- ható épület(ek)re és az azok lezárt helyiségeiben található vagyon- tárgyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás más- képpen nem rendelkezik (lásd II. fejezet 2. pont). Ha a vagyontár- gyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a bizto- sító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési hely- re való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége

Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a szerzõdésben elõírt biztonsá- gi berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket al- kalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerzõdõ (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerû tevékenységet végez- nek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani min- den, az azokkal kapcsolatos elõírást.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni. Ha a védelmi berendezések nem felelnek meg a kötvényben rögzí- tett, külön feltételben szabályozott védelmi elõírásoknak, vagy megfelelnek ugyan, de azok nem lettek megfelelõen üzembe helyezve, illetve karbantartási mulasztás miatt nem mûködtek, akkor a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettsége alól, kivéve, ha a fenti mulasztás vagy hiányosság sem közvetlenül, sem közvetve nem játszott közre a káresemény bekövetkezé- sében.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a min- denkori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat.

4. A jogszabályokat és e szerzõdés szerinti biztonsági és kármeg- elõzési intézkedéseket a szerzõdõnek (biztosítottnak) be kell tartania.

5. Ha a biztosított vagyontárgy megállapodás szerint éjszaka is (ál- landóan) lakott ingatlanon található, akkor a lakottság megsza- kítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet, e fölötti mértékû lakatlanság esetén a fokozott veszélyhelyzet miatt a biztosított bejelentési kötelezettsége áll be. Lakottnak minõsül az ingatlan, ha a biztosítási védelem alá vont épület a biztosított lakóépüle- tével együtt egy ingatlanon helyezkedik el.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítá- sa és a kárenyhítés érdekében, továbbá azért, hogy az elkö- vetõket megtalálják és az eltulajdonított vagyontárgyak minél nagyobb számban visszakerüljenek. Ennek keretében a biz- tosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a biztosító utasítás- adási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredõ kárt a biztosított viseli.

b) A betöréses lopás, rablás és vandalizmus felfedezése után a biztosítottnak a rendõrséget haladéktalanul értesítenie, a kárt és a káresemény körülményeit rendõrségi jegyzõkönyv- ben rögzíttetnie kell.

c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésé- re szóban vagy írásban, a valóságnak megfelelõen és hiány- talanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kár- rendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

d) A bekövetkezett kárt – haladéktalanul, de legkésõbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül – írás- ban jelentenie kell a biztosítónak.

e) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több 14 napnál – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolásá- ra szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradvány- értékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény

bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltünteté- sével.

f) A d) pontban említett bejelentés, illetve a c) és e) pontokban bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó.

g) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár fel- méréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munka- napig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges.

2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenek- ké válnak, és/vagy ezáltal lehetetlenné válik a kár, a biztosítási és a kártalanítási összeg pontos megállapítása.

VI. Kárkifizetés

Kiegészítés az ÁVF V. és IX. fejezeteihez

1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha az

a) az I. fejezet 1. pontban meghatározott káreseményekkel köz- vetlen okozati összefüggésben áll, vagy

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye.

2. A biztosító a kárösszeg megállapításánál a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongá- lódott vagyontárgyaknál a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori érték és a maradványok értéke közötti különb- séget veszi alapul, amelynek megállapításakor figyelembe kell venni a maradványértéket.

3. Kárkori értéknek tekintendõ:

a) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenység- hez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték.

b) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb me- zõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az új- rabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során fel- merülõ költségeket (pl. szállítási költség).

4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a káridõpontjában érvé- nyes költségei a mérvadók.

5. Ha a 3. pontban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõponti avult ér- ték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az eset- ben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított kár- eseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosí- tó a forgalmi értéket téríti.

8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti ér- téket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe.

10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mér- tékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fede- zet a vagyontárgyakra kiterjed és amilyen mértékben a bizto- sított jogszabályon alapuló felelõsséggel tartozik.

12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az össze- get, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A kiadások megtérítése

2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási idõszak (egy év) alatt – kifizethetõ összeg felsõ határa a biztosítási összeg 10%-a. Ugyanakkor a kárra és a többletköltségekre együttesen kifize- tett összeg nem haladhatja meg a károsodott vagyoncsoportra megállapított biztosítási összeget.

3. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biz- tosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik.

4. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot.

5. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani.

6. A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül – amennyiben más biztosítás nem áll fenn – a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel összefüggésben a következõ többletköltségeket:

a) a zár cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit legfeljebb 20 000 Ft-ig, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

b) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és

nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához mûszakilag indokolható idõtartamra;

c) azt a kárt, amelyet a betörõ a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló épületben, annak berendezéseiben, kivi- telezett vagy megkísérelt betörés során rongálással vagy el- tulajdonítással okozott, beleértve a szükséges romeltakarítá- si költségeket is.

VIII. A kártalanítás korlátozása

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez

3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól, akkor a biztosító a biztosí- tási összeg határán belül, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti.

c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan kö- veti.

IX. Szakértõi eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

X. A biztosítási esemény során eltulajdonított vagyontárgyak megkerülése

1. A szerzõdõ/biztosított – amennyiben az eltulajdonított vagyon- tárgyak hollétérõl tudomást szerez – köteles a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a szerzõ- dõ/biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meg- hatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedése- ket megtehesse.

2. Ha az eltulajdonított vagyontárgyak a kártalanítási összeg kifize- tése elõtt elõkerülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a tulajdonjog a biztosítóra száll át.

3. Ha az eltulajdonított vagyontárgyak a kártalanítási összeg kifize- tése után kerülnek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártalanítási összeget visszafizeti a biztosítónak, vagy a kárta- lanítási összeget megtartja és a vagyontárgyak tulajdonjoga át- száll a biztosítóra.

XI. A biztosítási összeg változása

Külön feltételek

PB. 01. sz. Alapvédelem

A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védel- mének a következõ elõírásokat kell teljesítenie:

– az ajtók zárását legalább egytollú kulcsos zár vagy lakat végzi,

– az épület határoló falainak, illetve tetõszerkezetének szilárd- sága legalább az ajtó(k) szilárdságával azonos.

Alapvédelem mellett lakott épület esetén a biztosító a mezõgaz- dasági célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázat- ra 100 000 Ft összértékig, azon belül 20 000 Ft egyedi értékig vál- lal fedezetet.

Ha az épületben tárolt és betöréses lopás kockázatra feladott va- gyontárgyak értéke a fenti értékhatárokat meghaladja, a biztosító a betöréses lopás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet.

Alapvédelem mellett lakatlan épületre a biztosító a betöréses lo- pás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet.

PB. 02. sz. Minimális mechanikai védelem

A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védel- mének a következõ elõírásokat kell teljesítenie: minimális a mecha- nikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, fö- démszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket együt- tesen kielégítik:

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minõsül a legalább 5 csapos hengerzár, a legalább 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehe- tõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a henger- vagy mágneszáras, illetve legalább 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, il- letve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos bizton- sági fokozatú;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

Megjegyzés

A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a minõsített bizton- sági lakatokat és lakatzárakat.

Minimális mechanikai védelem mellett a biztosító a mezõgazdasá- gi célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázatra a következõ összeghatárokig vállal fedezetet:

– 2 000 000 Ft lakott épület esetén;

– 100 000 Ft, ezen belül 20 000 Ft egyedi értékig lakatlan

épület esetén.

PB. 03. sz. Részleges mechanikai védelem

A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védel- mének a következõ elõírásokat kell teljesítenie: részleges a mecha- nikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, födémszerke- zetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

– a 2 méternél alacsonyabban fekvõ nyílászárók (ablakok, ki- rakatok, portálok stb.) legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként minõsített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében a rácsozat (pl. ollós rács) alkalmazására akkor van szükség, ha az ajtó valamely alkotóelemére az elõírt védelem nem teljesül;

– a rács a falazathoz legalább 4 db falazókörömmel erõsíten- dõ, a minimális beépítési mélység 100 mm és a rács kívül- rõl nem szerelhetõ;

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erõsíteni;

– az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés, feszí- tés, reteszhúzás ellen védettek;

– a zárást legalább kettõ darab biztonsági zár végzi, vagy a zárszerkezet többpontos (legalább 4 pontos) zárást biztosít;

– biztonsági zárnak minõsül a legalább 5 csapos hengerzár, a legalább 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehe- tõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, illetve legalább 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, il- letve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos bizton- sági fokozatú;

– az ajtó legalább 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve, az ajtó- lap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja;

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak;

– az ajtólap és az ajtótokok zárási pontossága 5 mm-en belül van;

– bevésõzár esetén az ajtólap külsõ, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erõsíteni;

– fa ajtótok esetén megerõsített zárlemez szükséges;

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának meg- felel.

Megjegyzés

1. A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a minõsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

2. Mozgatható rács esetében a rács zárását legalább 2 darab biztonsági zárnak kell végeznie.

Részleges mechanikai védelem mellett a biztosító a mezõgazda- sági célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázatra a következõ összeghatárokig vállal fedezetet:

– 10 000 000 Ft lakott épület esetén;

– 2 000 000 Ft lakatlan épület esetén.

PB. 04. sz. Szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek

A biztosítás a szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berende- zések, munkagépek esetében nem fedezi a részleges lopási káro- kat, valamint a vandalizmus-károkat.

PB. 05/A. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PB. 05/B. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PB. 05/C. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ kár- eseménynél a kártalanítási összegbõl 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

Mezõgazdasági gazdálkodók felelõsségbiztosítási szabályzata (MGFSZ)

A felelõsségbiztosítás általános feltételei (FESZ)

I. fejezet

A biztosítási esemény és a kockázatviselés tárgya

1. A biztosítási esemény

1.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség bekövetkezése, amelyért a magyar jog sze- rint, e szerzõdés biztosítottja tartozik helytállni, s e szerzõdés- ben foglaltak alapján annak a biztosító által történõ megtéríté- sét követelheti.

1.2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek. Sorozatkár az, ha egyazon károkozói magatartásból több kártérítési kötelezett- ség származik, és ha az ok és okozatok közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásokban fennáll.

2. A kockázatviselés tárgya

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetére vállalja:

2.1.1. a biztosítottat a szerzõdésben megjelölt minõségében ter- helõ azon kártérítési kötelezettség teljesítését, amelyet a biztosítón és biztosítotton kívüli harmadik személy

– személysérülése,

– szerzõdésen kívül okozott dologi kára

– és az ezekre visszavezethetõ egyéb vagyoni kára miatt támasztanak.

Tisztán vagyoni károk (amelyek sem személysérülésre, sem dologi kárra nem vezethetõk vissza) csak akkor állnak biztosítási védelem alatt, ha a jelen szabályzat vagy külön feltétel errõl rendelkezik.

2.1.2. A biztosító a kár enyhítésével és megállapításával kapcso- latos költségeket, továbbá a peren kívüli vagy a bírósági el- járás költségeit az V. fejezet 5. pontjában foglaltak szerint téríti meg.

2.2. Tárgyak elveszésébõl, eltulajdonításából, elhagyásából eredõ kártérítési kötelezettségekre a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a kiegészítõ vagy a külön feltételek rendelkeznek errõl.

2.3. Személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved. Dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, avagy használhatatlanná válik. A szerzõdésben megjelölt minõség a biztosítottnak az az állapo- ta vagy tevékenysége, amellyel összefüggésben kártérítési kötelezettsége beállhat.

II. fejezet

A kockázatviselés terjedelmének változása a biztosítás hatálya alatt

1. A biztosító kockázatviselése kiterjed arra az idõközi kockázatnöve- kedésre is, amely a biztosított tevékenység mûszaki, valamint in- dokolt szakmai bõvítése és növekedése eredményeként állt elõ.

2. Ha a biztosító kockázatviselése terjedelmét új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása bõvítette, akkor a biztosító a jogszabály hatálybalépésétõl számított egy éven belül ajánlott levélben:

2.1. a szerzõdõnek a biztosítási szerzõdés módosítását felajánl- hatja, vagy

2.2. a törvényes határidõ betartásával a biztosítást felmondhatja. A biztosítási szerzõdés módosítására tett ajánlat a biztosított részérõl akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha az elfogadás 15 napon belül megtörténik.

Ha a módosítást a biztosított nem fogadja el vagy arra 15 na- pon belül nem válaszol, a biztosítás a módosításra szóló ja- vaslat megtételétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a kö- vetkezményre a módosítás megtételekor a biztosítottat figyel- meztetni kell. A szerzõdésnek a módosítás el nem fogadása miatti megszûnése esetén a biztosító a díjat a kockázatviselé- sének befejezõ idõpontjáig számítja fel.

3. A biztosítottat érintõ csõd- vagy felszámolási eljárás megindítá- sát a szerzõdõ köteles a biztosítónak bejelenteni.

III. fejezet

A biztosítási szerzõdés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság területén oko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy kiegészítõ vagy külön feltétel eltérõen nem rendelkezik.

IV. fejezet

A biztosítási védelem idõbeli hatálya

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

2. A sorozatkár bekövetkezésének idõpontja a sorozat elsõ káre- seményének az idõpontja, a biztosítási fedezetre pedig az elsõ káreset idõpontjában hatályos biztosítási összeg az irányadó. Ha a biztosítás bármely ok miatt hatályát veszti, a sorozatkárok tekintetében a szerzõdés megszûnése után is fennmarad a biz- tosító kártérítési kötelezettsége, a jelen fejezet 1. pontja szerint.

3. Egészségromlás (lassú lefolyású személysérülési kár) esetén – vitás esetben – a biztosítási esemény akkor tekintendõ bekö- vetkezettnek, amikor orvos elsõ alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

V. fejezet

A biztosítási összeg és a szolgáltatás tárgya

1. A biztosítási szerzõdésben szereplõ káreseményenkénti bizto- sítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a jelen szerzõdés alapján – kártérítésként megtérít.

A biztosítási összeget a biztosító által fizetett kártérítési összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több sze- mélyt terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel.

Ha a biztosítási szerzõdés szerint a biztosítási összeg átalány összegben került kikötésre, az átalányösszeg összevontan ma- gában foglalja a személysérülési, dologi és egyéb vagyoni ká- rok biztosítási összegét.

2. A biztosító az egy biztosítási idõszak alatt bekövetkezett kárese- ményekre legfeljebb az ajánlaton feltüntetett biztosítási összeg mértékéig nyújt fedezetet.

A biztosítási idõszakot a biztosítás hatálybalépésének napjától, illetve annak évfordulójától kell számítani.

3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés alapján kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

4. Ha a biztosítottat járadékfizetési kötelezettség terheli és a jára- dék tõkeértéke a biztosítási összeget vagy az egyéb kifizetések után visszamaradó összeget meghaladja, akkor a biztosító a já- radékot a megmaradt összeg arányában állapítja meg és fizeti.

5. Mentési és eljárási költségek

5.1. A biztosító megtéríti a kár enyhítésével és a mentéssel kap- csolatos költségeket.

5.2. A biztosító megtéríti azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körül- ményeinek megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázá- sa, a biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel akkor is, ha a kárigény megalapozatlannak bizo- nyult.

5.3. A biztosítás fedezi a biztosított polgári és büntetõjogi védelmé- vel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket.

Az 5.1.-tõl az 5.3. pontokig megnevezett költségeket a biztosító a biztosítási összeg keretében téríti meg.

6. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a bizto- sított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés sze- rint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére rendelke- zésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illet- ve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot stb. a biztosítás nem fedezi.

VI. fejezet

Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. A biztosítás nem fedezi

1.1. a szavatosságból támasztott kárigényeket;

1.2. az olyan kártérítési igényeket, amelyek meghaladják a jelen szabályzat és a külön feltételek szerinti biztosítási fedezet kö- rébe tartozó, jogszabályon alapuló törvényes kártérítési köte- lezettségeket;

1.3. a szerzõdések hibás teljesítését és a teljesítés helyébe lépõ kárpótlást.

2. A biztosítás nem fedezi azokat a felelõsségi károkat, amelyekért a biztosított nem a jelen szerzõdésben meghatározott minõsé- gében felel.

3. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyekért hatósági és közszolgálati szervek államigazgatási jogkörben eljárva okozott kár címén tartoznak felelõsséggel.

4. A biztosítás nem fedezi az atomenergiával vagy radioaktív anya- gokkal, azbeszttel – bármilyen minõségben, ezek közvetlen vagy közvetett hatásával – okozott kárt.

5. A biztosítás nem fedezi:

5.1. légi jármû üzembentartója minõségben okozott károkat,

5.2. gépjármûvek és utánfutók üzembentartója minõségben oko- zott károkat.

A légi jármûvek körének meghatározása tekintetében a min- denkori hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.

Gépjármûvek és utánfutók tekintetében azokra az eszközökre vonatkozik a kizárás, amelyeknek kötelezõ gépjármû-felelõs- ségbiztosítással kell rendelkezniük, továbbá azokra az önjáró vagy vontatott mezõgazdasági gépekre és eszközökre, ame- lyeknek kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással nem kell rendelkezniük, de a közúti forgalomban való közlekedésük il- letve vontatásuk során okoznak kárt.

6. A biztosítás nem fedezi:

6.1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátar- tozónak a Ptk. 685. § b. pontjában megjelölt személyek minõ- sülnek);

6.2. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

6.3. ha a biztosított jogi személy, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában;

6.4. a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában.

Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozot- tan cselekvõképes személyek törvényes képviselõje és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azo- nos elbírálás alá esik.

7. A biztosítás nem fedezi azokat a kártérítési kötelezettségeket, amelyeket a biztosított által elõállított, ill. forgalomba hozott ter- mékekben, a gyártás vagy szállítás hibájából keletkezett kár cí- mén támasztanak.

8. Csak külön feltétel alkalmazása esetén téríti meg a biztosító azokat a dologi károkból eredõ térítési kötelezettségeket, ame- lyek egy szerzõdés mellékkötelezettségének teljesítésével kap- csolatosak.

9. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyek lassú emisszió, hõmérséklet, gázok, gõzök, folyadé-

kok, nedvesség vagy nem atmoszférikus csapadékok (mint pl. füst, korom, por stb.) hatására lassú folyamat során lépnek fel.

10. A biztosítás nem fedezi az álló- és folyóvizek áradásával oko- zott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggõ berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések elõállításával, telepí- tésével, karbantartásával és javításával hivatásszerûen foglal- kozik, és e minõségben kártérítési kötelezettsége áll be.

11. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek az államhat- alom erõszakos cselekedeteivel, avagy az állam vagy annak szervei ellen irányuló erõszakos cselekedetekkel, politikai és terrorista szervezetek erõszakos tetteivel, felkelés, forradalom, gyülekezés, felvonulás, munkáskizárás, sztrájkesemények al- kalmával elkövetett cselekményekkel összefüggésben állottak elõ.

12. A biztosítás nem fedezi a számítógépes szoftver, hardver, be- épített chip, vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épí- tett integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelis- merésével összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közve- tett kártérítési igényeket.

13. A jelen biztosítás nem fedezi a talaj és a vizek szennyezésével okozott károkkal összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. A talaj és a vizek szennyezésé- vel okozott károk meghatározása: minden olyan anyag bejutá- sa, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kõ, szik- la, láp, stb.) vagy vizekbe (ideértve a természetes és mester- séges vizeket) amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok természetes tulajdonságaiban.

14. A biztosítás nem fedezi azt a kártérítési kötelezettséget, amely arra vezethetõ vissza, hogy a biztosított a tudomására jutott különösen veszélyes körülményeket – melyek megszünteté- sét a biztosító jogosan megkövetelhette és írásban meg is kö- vetelte – méltányos idõn belül nem szüntette meg. Az a körül- mény, amely a kárhoz vezetett, kétség esetén különösen ve- szélyesnek tekintendõ akkor, ha a biztosító megszüntetésüket írásban megkövetelte.

VII. fejezet

A biztosított kötelezettségei, a biztosító meghatalmazása

1. A biztosító a kárt akkor téríti meg, ha a biztosított az alábbi köte- lezettségeinek eleget tesz:

1.1 A biztosított köteles a már felismert veszélyhelyzetben a ve- szélyt elhárítani, eleget tenni – a megszabott határidõn belül – a biztosító által kért kármegelõzési intézkedéseknek. Olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, vitás eset- ben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni.

1.2 A biztosított köteles a biztosítási eseményt – annak tudomá- sára jutásától számítva – a biztosítónak 1 héten belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

Különösen fontos közölni:

1.2.1. a károkozás körülményeinek leírását;

1.2.2. a károsult személyét és a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igényét;

1.2.3. a kárüggyel kapcsolatban van-e folyamatban vagy kilátásban büntetõ- vagy polgári peres eljárás a biztosítottal szemben;

1.2.4. a károsult tett-e intézkedést kárigényének peres úton tör- ténõ érvényesítésével kapcsolatban.

1.3. A biztosított köteles a biztosítót segíteni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában, mégpedig:

1.3.1. a biztosított köteles a kárügy akár peren kívüli, akár peres útján történõ rendezéséhez a biztosító részére az ügyek vi- telére szóló megbízást megadni, a szükséges információ- kat rendelkezésre bocsátani és az eljárás levezetését áten- gedni;

1.3.2. ha a biztosított a határidõs intézkedésekhez a biztosító uta- sítását idõben beszerezni nem tudja (pl. fellebbezés, ellent- mondás stb.) akkor – a határidõn belül – maga köteles azt benyújtani;

1.3.3. a biztosított a biztosító elõzetes írásbeli hozzájárulása nélkül kártérítési igényt részben vagy egészben nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet.

1.4. Amennyiben biztosított az elõzõ pontokba foglalt kötelezettsé- geit megszegi és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlen- né válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

2. Jelen szerzõdés alapján a biztosító felhatalmazott arra, hogy a kártérítési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a biztosított nevében, azonban a saját kockázatára megtegyen minden olyan intézkedést és nyilatkozatot, amit szükségesnek tart.

VIII. fejezet

A biztosítási kártérítési igény feletti rendelkezés

A kárügy végleges lezárása elõtt – a biztosító kifejezett hozzájáru- lása nélkül – a biztosítóval szemben támasztható kártérítési igény másra nem ruházható át, és nem zálogosítható el.

IX. fejezet

Alvállalkozó biztosítása

A biztosítási védelem csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosított alvállalkozói által kívülálló harmadik személynek oko- zott kárért való olyan kártérítési kötelezettségre, amelyért a biztosí- tott helytállási kötelezettsége fennáll.

X. fejezet

A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást a biztosítási kötvény kiállítása ta- núsítja.

2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 na- pon belül nem válaszol. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.

3. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának 1. be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsü- lõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szer- zõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak át- adta.

4. A biztosított a biztosítás elsõ díját a szerzõdés létrejöttekor, a to- vábbi díjakat pedig annak az idõszaknak elsõ napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

5. A biztosítási védelem az azt követõ nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzõdõ fél az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg amikor a díj megfizetésére halasz- tásban állapodtak meg, kivéve, ha a felek a hatálybalépésre más idõpontban állapodtak meg.

6. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást nem kapott, illetve a biztosító kö- vetelését bírói úton nem érvényesítette.

7. A biztosító a szerzõdés megszûnésének és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított 30. nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a díjfizetésre írásban felszólítja.

8. Ha a biztosítás hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezé- se lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szer- zõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. A biztosítót a megszûnés hónapja végéig illeti meg biztosítási díj.

9. A biztosítási szerzõdés határozott vagy határozatlan idõre köt- hetõ, ami a kötvényen feltüntetésre kerül. Határozatlan idõtar- tamú szerzõdésnél a biztosítási idõszak egy év, és a biztosítási jogviszony minden évfordulónál egy évre meghosszabbodik, amennyiben a szerzõdõ felek valamelyike a lejárat elõtt legalább 30 nappal írásban felmondási szándékát be nem jelenti. Hatá- rozott idõtartamú szerzõdéseknél a biztosítási idõszak a kötvé- nyen feltüntetett idõtartam.

10. A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító an- nak a hónapnak utolsó napjáig járó díjra tarthat igényt, amely- ben a veszélyviselése véget ért.

XI. fejezet

A biztosítási díjszabás alkalmazása

1. A biztosítási díj elszámolása határozatlan idejû szerzõdéseknél

1.1. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a díj- számításhoz szükséges adatok változása alapján – minden évben aktualizálják. A biztosítási díj számításához a szerzõdõ (biztosított) köteles ajánlatadáskor, és a következõ biztosítási idõszak biztosítási díjának meghatározásához a szerzõdés év- fordulója elõtt 30 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szerep- lõ, a díjszámításhoz szükséges adatokat. Amennyiben a szer- zõdõ (biztosított) ezen adatokat nem szolgáltatja, akkor a biz- tosító évfordulókor az eddigi adatok szerinti díjat számítja fel, de káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapí- tott kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a té-

rítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díj- nak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

1.2. Ha a biztosítás díja az éves forgalomból kerül kiszámításra, ak- kor a díjszámítás alapja a biztosított elõzõ évi forgalom adata. Az éves forgalom fogalma: ha a biztosítottnak beszámoló-ké- szítési kötelezettsége van, akkor az értékesítés nettó árbevéte- lét jelenti. Ha a biztosítottnak nincs beszámoló-készítési köte- lezettsége, akkor a pénztárkönyv szerinti éves bevételt jelenti.

2. A biztosító jogosult a biztosított könyveibe – az adott adatok el- lenõrzése céljából – betekinteni. A biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ellenõrzés céljára a bizonylatokat az ellenõrzõ személy rendelkezésére bocsátja.

XII. fejezet

Bírósági illetékesség

A szerzõdésbõl eredõ jogviták esetén a biztosított lakóhelye, illetve telephelye szerinti bíróság az illetékes, kivéve, ha a törvény más- ként rendelkezik.

XIII. fejezet

A kár- és egyéb bejelentések helye és módja

1. A biztosítottnak a kárt írásban kell bejelentenie a biztosító vala- melyik területi igazgatóságához, a VII. fejezet 1.2. pontja szerint. Írásban kell megadni a biztosító részére minden egyéb bejelen- tést és nyilatkozatot, amelyek a szerzõdés tartalmát, a díj válto- zását és a károk elbírálását érintik. A feleknek a nyilatkozatot ajánlott levélben kell megtenni.

2. Kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

XIV. fejezet Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények egy év elteltével évülnek el.

XV. fejezet

A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított

1.1. szándékosan, vagy

1.2. súlyosan gondatlanul okozta.

2. Ezen felelõsségbiztosítás alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha

2.1. a kárért felelõs személy a kárt súlyosan ittas vagy bódult álla- potában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

2.2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

2.3. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási kö- rülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;

2.4. a biztosított a fegyverhasználat hatósági elõírásait megszegte;

2.5. a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének lehetõségére figyelmeztette, s a káresemény ezután – a szükséges intézkedés hiányában – következett be;

2.6. a biztosított, a biztosított alkalmazottja, megbízottja, képviselõ- je, avagy a munkaügyi jogszabályok szerint vezetõ beosztású dolgozója tudatosan megszegte, illetve megszegette a biz- tosított tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, s a kár- térítési kötelezettség ennek folyományaként állt elõ;

2.7. jogerõs bírósági határozat megállapítja a biztosított súlyosan gondatlan károkozását.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

A felelõsségbiztosítás kiegészítõ feltételei (KFESZ)

A. rész

Üzemeltetési felelõsségbiztosítás

I. fejezet

A kockázatviselés tárgya

1. A biztosító fedezetet nyújt a biztosított azon kártérítési kötele- zettségeire, amelyekért mint a biztosítási szerzõdésben meg- jelölt tevékenység folytatója, ezen vállalkozás épületeinek, helyi- ségeinek és munkaeszközeinek fenntartója és üzemben tartója e minõségében – a magyar jog szabályai szerint – kártérítési kö- telezettséggel tartozik, és amely a FESZ I. fejezet szerint bizto- sítási eseménynek minõsül.

Fedezi a biztosítás azokat a kártérítési kötelezettségeket is, amelyek munkagépek, munkaeszközök nem folyamatos ipari tevékenység céljából történõ bérbe vagy kölcsönbe adása so- rán állottak elõ. Csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosítás a kölcsönzött eszközökkel történõ iparszerû tevé- kenységgel összefüggõ felelõsségi kockázatokra.

2. A biztosító az 1. pontban foglaltak mellett fedezetet nyújt a biz- tosított következõ minõségeiben és tevékenységei során az el- lene támasztott kártérítési követelésekre is:

2.1. a saját termékeinek bemutatója, a termékbemutató kivitelezõ- je, szervezõje és a bemutatóterem használója;

2.2. kiállítások és vásárok résztvevõje (de nem szervezõje);

2.3. tulajdonosa, használója vagy birtokosa ingatlanoknak, épüle- teknek vagy helyiségeknek, amelyek kizárólag a biztosított használatára szolgálnak;

2.4. tulajdonosa vagy bérlõje a biztosított vállalkozás munkavállalói szolgálati vagy lakóházainak melléképületekkel együtt;

2.5. reklámberendezések üzembentartója akkor is, ha ezek az üzem területén kívül vannak;

2.6. lõfegyverek, ütõ és szúró védelmi eszközöknek a biztosított vagy megbízottja általi használata – kivéve a vadászati céllal történõ fegyverhasználatot –, ha a fegyverhasználat hatósági elõírásait betartja;

2.7. munkavállalók használatára szolgáló szociális létesítmények, mint pl. üzemi büfé, öltözõ, fürdõ, üdülõ, óvoda, sportlétesít- mény stb. üzembentartója akkor is, ha ezeket a létesítménye- ket nem kizárólag csak az üzemhez tartozó személyek hasz- nálják;

2.8. üzemi rendezvények szervezõje és lebonyolítója.

II. fejezet

Egyes tevékenységekre vonatkozó kiegészítések

1. Szállásadói tevékenység

Szállásadói tevékenységre a biztosítás a FESZ, KFESZ A. és B. rész szabályai és ezen fejezet kiegészítései alapján áll fenn.

1.1. A szállásadói tevékenységre szóló felelõsségbiztosítás alapján káreseményenként legfeljebb az alapbiztosítási (káresemé- nyenkénti) összeg 1 százalékáig megtéríti a biztosító a ven- dégek dolgainak megsemmisülése vagy megsérülése miatt bekövetkezett kárt, eltérõen a FESZ VI. fejezet 8. pontjában foglaltaktól. A biztosító megtérítési kötelezettsége azokban a dolgokban bekövetkezett károkra áll fenn, amelyet a vendég a szobájában vagy a szálláshelyén az arra kijelölt helyen helye- zett el, illetve azt olyan személynek adta át, akit annak átvéte- lére jogosultnak tarthatott.

1.2. Csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosítás:

1.2.1. az 1.1. szerint elhelyezett dolgokban keletkezett károk megtérítésére, ha a kár a dolgok elvesztésébõl, ellopásá- ból, eltûnésébõl ered;

1.2.2. a vendég tulajdonában levõ gépjármûvekben, vízi jármû- vekben, és ezek tartozékaiban bekövetkezett kárra.

1.3. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyek:

1.3.1. a vendég dolgaiban – azoknak az õrzésén túlmenõen – egyéb szolgáltatás nyújtása során (pl. gyógykezelés) kö- vetkeztek be;

1.3.2. a szálláshely nyilvános helyiségeibõl (étterem, bár, hall stb.) történt elveszés vagy eltûnés során következtek be.

1.4. A FESZ I. fejezet 2.1.1. pontjától eltérõen a szállásadói tevé- kenységre szóló biztosítás kiterjed a tisztán vagyoni károkra, az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 0,1 százalé- káig.

B. rész

Munkáltatói felelõsségbiztosítás

I. fejezet

A kockázatviselés tárgya

1. A jelen kiegészítõ feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosítási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kárté- rítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban

(szövetkezeti tagsági jogviszonyban) álló személyek üzemi bal- esete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. A biztosítás azokból az üzemi balesetekbõl eredõ felelõsségi károkra vonatkozik, amelyeknél az üzemi baleset a károsultat

a) a biztosított telephelyén munkaidõ alatt,

b) a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelkezése folytán vagy a biztosított érdekében végzett munka során,

c) a biztosított által üzemben tartott szállítóeszközön történt uta- zás során a munkahelyükre menet vagy onnan távozóban érte.

3. Az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg keretén belül fe- dezi a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek üzemi balesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társa- dalombiztosítási megtérítési követeléseket.

II. fejezet

Kizárások a kockázatviselés körébõl

A FESZ-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a fog- lalkozási megbetegedésbõl eredõ, valamint a foglalkozási megbe- tegedésnek nem minõsülõ, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

C. rész

Mezõ- és erdõgazdasági, valamint állattartói tevékenységek felelõsségbiztosítása

I. fejezet

A jelen részhez kapcsolódó általános szabályok

1. E részben – amennyiben az egyes fejezetek errõl rendelkeznek

– megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni kártérítési kötele- zettségeket is, amelyek sem személysérülési, sem dologi kárra nem vezethetõek vissza.

2. A biztosítási esemény a biztosított olyan cselekedete vagy mu- lasztása, amely a biztosított kártérítési kötelezettségét eredmé- nyezi.

3. A FESZ III. és IV. fejezetében foglaltaknak megfelelõen a bizto- sítási fedezet a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, be- következett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

4. Ha a kár mulasztás miatt keletkezik, vitás esetben a mulasztás megtörténtének azt a napot kell tekinteni, amikor a mulasztott magatartást, cselekedetet legkésõbb teljesíteni kellett volna an- nak érdekében, hogy a kár elhárítható legyen.

5. Nem fedezi a biztosítás a pénztárhiányt, a ki- és befizetéseknél elõforduló tévedéseket, az alkalmazottak és megbízottak hûtlen kezelésébõl eredõ károkat, továbbá pénz, értékpapír, értékcikk,

nemesfém és ezek felhasználásával készült értéktárgyak eltû- nése, továbbá költségkeretek, költség-elõirányzatok túllépése miatt bekövetkezett károkat.

II. fejezet

Mezõ- és erdõgazdasági üzemek felelõsségbiztosítása

1. A biztosítás a FESZ és a KFESZ A. és B. részben foglaltak mel- lett kiterjed a következõkbõl eredõ kártérítési kötelezettségekre is:

1.2. erdõben a biztosított saját szükségletének kielégítésére szol- gáló, engedélyezett fakitermelésbõl eredõ károkra;

1.3. növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, valamint rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegysze- rek és gyomirtó szerek mezõgazdasági célú használatával okozott károkra.

Ha a kár a fenti szerek használata miatt erdõ- vagy mezõgaz- dasági növénykultúrában következett be, a kárérték 20 szá- zaléka, de legkevesebb az alapbiztosítási (káreseményen- kénti) összeg 0,5 százaléka a biztosított önrészesedéseként a megállapított kárból levonásra kerül.

Ha a kár a fenti szerek használata miatt méh- vagy halál- lományokban következett be, a kárérték 25 százaléka, de legkevesebb az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 1 százaléka a biztosított önrészesedéseként a megállapított kárból levonásra kerül.

1.4. idegen személyek eseti elszállásolásából eredõ károkra.

A fizetõvendég, camping, panzió és szállodai szolgáltatásból eredõ károk nem tartoznak a jelen biztosítás kockázatviselési körébe.

III. fejezet

Állattartói felelõsségbiztosítás

1. A biztosítás – külön díj ellenében – kiterjed a biztosított állattartói minõségébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre, azon állatok vonatkozásában, amelyeket a biztosítási ajánlaton felelõsségi kockázatok tekintetében biztosításra feladtak.

A hím ivarú tenyészállatok, továbbá ún. bérlovagoltatásra hasz- nált lovak által okozott károk csak abban az esetben tartoznak biztosítási védelem alá, ha az erre vonatkozó pótdíjat a szerzõ- dõ megfizette.

2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak miatt be- következõ károkra, ezért az ilyen károk nem kerülnek megtérí- tésre:

2.1. méhek csípésével összefüggésben keletkezõ bármilyen jellegû káresemény (pl. egészségkárosodás);

2.2. a biztosított tulajdonában lévõ, illetve általa tartott állatok által gépjármûvekben okozott károk.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek megnevezését, számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

Mezõgazdasági gazdálkodók szállítmánybiztosításának különös feltételei (MGSZKF) – éves, átalánybiztosítás

I. A biztosítás tárgya

A biztosítás a mezõgazdasági gazdálkodók tulajdonát képezõ saját gépjármûvön történõ szállításaira érvényes.

II. A biztosítás területi hatálya

A biztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaság területe.

III. A biztosított veszélyek és károk

A biztosító kockázatviselése az alábbiakban megállapított fedeze- tekre terjed ki.

A fedezet ún. „korlátozott fedezet", ennek elemei, vagyis a biztosí- tott veszélyek és károk:

– tûz, villámcsapás, robbanás,

– szállítóeszközt ért baleset,

– repülõgépek ütközése vagy lezuhanása,

– természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) közvetlen követ- kezményei.

1. A tûz, villámcsapás, robbanás, árvíz- és földrengés biztosí- tási események fogalmi meghatározását a Mezõgazdasági gaz- dálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) I. fe- jezete tartalmazza.

2. A jelen feltétel értelmében a szállítóeszközt ért baleset az a biztosítási esemény, amikor a szállítóeszközben közvetlenül, kí- vülrõl ható, elõre nem látható módon, hirtelen fellépõ mechani- kus erõ hatására dologi sérülés keletkezik. Fék- és üzemelési károk nem minõsülnek a szállítóeszközt ért balesetnek.

IV. Kizárások

1. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek

b) elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági beavatkozások kö- vetkezményei;

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy su- gárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkeznek;

d) sikkasztás, hûtlen kezelés következményei;

e) amely károk ellen a szállított áru más oldalról már biztosítás- ra került (pl. tûz).

2. A biztosítási védelembõl kizártak azok az alábbi károk, amelyek

a) belsõ romlás, vagy az áru természetes és/vagy hibás minõ- sége, valamint öngyulladás miatt keletkeztek;

b) konstrukciós-, gyártási-, vagy anyaghibából keletkeztek;

c) karcolódás, horzsolódás révén keletkeztek, valamint az olyan belsõ károk, mint pl. mûszaki meghibásodás, rövidzárlat, túl- feszültség, indukció, összeroppanás, csõ- és szálszakadás, hajszálrepedés stb.;

d) szállítási késedelem következményei;

e) a szokványos mennyiség-, mérték- és súlykülönbségek, vagy

-veszteségek miatt keletkeztek;

f) a levegõnedvesség és/vagy hõmérsékletingadozás követ- kezményei;

g) a megfelelõ csomagolás hiánya, illetve – a szerzõdõ/biztosí- tott saját rakodása esetén – a hiányos és szakszerûtlen ra- kodási mód következtében keletkeztek;

h) a hivatalos elõírások megsértése, továbbá a feladási vagy árunyilatkozatok, illetve a szállítmányozási vállalatok elõírásai- nak megszegése következtében keletkeztek;

i) bírósági határozat vagy bírósági végrehajtás következményei;

j) nyitott szállítóeszközön való szállítás következményei;

k) a csomagolás sérülésének következményei, ha nincs erre vonatkozóan külön megállapodás;

l) értékcsökkenés következményei;

m) a teljes gépjármû ellopása, vagy részlopás következményei;

n) a közvetett károk minden fajtája (pl. jövedelem kiesés, elma- radt haszon);

o) a környezetszennyezési károk.

3. Ha a kár az eset körülményeibõl adódóan, az 1.–2. pontban fel- sorolt egy vagy több okból is következhetett be, úgy az ellen- kezõjének a bizonyításáig a kárt a fenti okból keletkezettnek kell tekinteni. A bizonyítás a szerzõdõ/biztosított feladata.

4. Az alábbiakban felsorolt árukra kizárólag „Korlátozott fedezet"-û biztosítás köthetõ meg:

a) a szállításra nem alkalmas módon csomagolt, vagy a cso- magolatlanul szállított áruk;

b) a használt, vagy megrongált állapotban szállításra kerülõ áruk;

c) a visszáruk, illetve az elõre leszállított és tárolt áruk;

d) az ömlesztett vagy szabadon szállított rakományok;

e) mindennemû szerves vagy szervetlen nyersanyag és félkész termék;

f) a tekercsben szállított papír;

g) a gyümölcs- és fõzelékfélék, gabonafélék, virágok és egyéb növények, növényi termények (friss, szárított vagy fagyasz- tott állapotban);

h) a dió- és mogyorófélék, magvak, gyökerek, hagymák és gu- mók, tojás, élõ állatok (pl. madarak, emlõsök, halak és más

vízi állatok, méhek stb.), friss illetve fagyasztott hús és hús- készítmény.

5. Nem biztosíthatók, vagyis a biztosítóval kötött külön írásos meg- állapodás hiányában a biztosítási védelem alól kizártak az aláb- bi áruk:

a) a mûvészeti tárgyak, gyûjtemények, az elõszereteti értékkel rendelkezõ áruk, nemesfémek (vert és veretlen formájú is), ékszeráru, értékpapírok, dokumentumok, okiratok, kész- pénz, postai- és illetékbélyegek, rajzok és tervek minden faj- tája, adathordozók, adattárolók minden fajtája, film-, fotó- és nyomdai anyagok;

b) személyi poggyász, költözködési ingóságok és mintakollek- ciók;

c) gyúlékony és robbanásveszélyes áruk, radioaktív és hasadó anyagok, illetve ezek hulladékai és az ezekkel egy szállítójár- mûben fuvarozott áruk;

d) tartálykocsiban szállított áruk;

e) munkaeszközök;

f) gépjármûvek;

g) szõrmék, bõráruk;

h) hangszerek;

i) vadászfegyverek;

j) dohányáruk;

k) szeszes italok.

V. A kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítási védelem (a biztosító kockázatviselése) abban az idõ- pontban kezdõdik, amikor az áru a szállítás haladéktalan megkez- dése céljából a szállítójármûbe berakásra került, tart a normális szállítás ideje alatt, és abban az idõpontban végzõdik, amikor a rendeltetési helyen az áru jármûbõl történõ kirakodása megkezdõ- dik.

A biztosítási védelem szünetel a szállítás ideje alatt a szerzõdõ/biz- tosított által meghatározott várakozási idõben.

A jelen feltétel szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtartam, amely alatt a gépjármû – nem a szállítással közvetlenül összefüg- gõ tevékenység végzése céljából – õrizetlenül marad. Az õrizetlen gépjármûben történõ tárolás a jelen feltétel alapján raktározásnak minõsül, így annak idõtartama alatt a biztosítási védelem szünetel.

VI. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg az áru új értéke, amellyel az áru a feladás he- lyén, a biztosítás kezdetekor bír. Az alulbiztosítottság elkerülése ér- dekében biztosítási összegként azt a legmagasabb értéket kell megállapítani, amelyet a biztosított jármûvel egyszerre szállított áru elérhet.

A szerzõdõ/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjármûhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarle- vél-tömbbe be kell vezetnie az alábbi adatok feltüntetésével: dá- tum, áru megnevezése, darabszám illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevél-tömb bemutatandó.

VII. A szállítóeszköz alkalmassága

A biztosítás csak olyan szállítóeszköz használata esetén érvényes, amely az érintett áru felvételére és szállítására alkalmas és a jármû érvényes hatósági (mûszaki) engedéllyel rendelkezik.

VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok

A szállítóeszközt ért baleset és tûzkár esetén a tudomásra jutást követõen a káreseményt haladéktalanul jelenteni kell azt az illeté- kes hatóságnak. A biztosító részére a bejelentésrõl készült hatósá- gi igazolást be kell mutatni.

A szerzõdõ/biztosított köteles a bekövetkezett kárt – haladéktala- nul, de legkésõbb annak tudomására jutásától számított 2 munka- napon belül – írásban jelenteni a biztosítónak.

A biztosító felé benyújtandó okiratok:

– valamennyi eredeti fuvarozási okmány;

– az eredeti áruszámlák;

– valamennyi olyan okmány eredeti példánya, amely a biztosí- tott szállítmány sérülését igazolja;

– valamennyi levelezés, amely a biztosított szállítmány sérülé- sével, és/vagy jogfenntartással kapcsolatos;

– a káreseményrõl a hatóságnak tett haladéktalan bejelentés- rõl szóló igazolás;

– kárszámla;

– lemondási nyilatkozat.

A szerzõdõ köteles a biztosító kérésére valamennyi más – a szó- ban forgó áru biztosítására vonatkozó – biztosítási okmányt rendel- kezésre bocsátani.

IX. A biztosítási összeg változása

X. A jármûvek leállítása és/vagy cseréje

Nem jár díjvisszafizetés 60 egymást követõ naptári nap leállítási idõre.

Bizonyítottan hosszabb idõre történõ leállítás esetén a pro rata díj az egész állásidõre visszatérítésre kerül.

A biztosító felé a leállítási idõpontot haladéktalanul írásban jelenteni kell.

Amennyiben a biztosítási idõszakban a jármûvet egy másikra cse- rélik le, úgy a biztosítási védelem csak abban az esetben érvényes az újonnan beállított jármû rakományára, ha a szerzõdõ a cserét és az új szállítógépjármû adatait még a kockázatviselés kezdete elõtt írásban jelentette a biztosítónak.

Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2)

I. fejezet Bevezetés

(1) Az Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) (a továbbiakban: különös feltételek) a Generali-Provi- dencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a to- vábbiakban: biztosító) a Mezõgazdasági gazdálkodók összetett vagyonbiztosítása (Porta-biztosítás) keretén belüli állatállomá- nyok katasztrófa-biztosítási szerzõdéseire érvényesek, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdést a különös feltételekre hivatkozás- sal kötötték. A különös feltételekkel kötött biztosítási szerzõdés alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a Magyaror- szág területén biztosított állatokban, állatállományokban bekö- vetkezõ biztosítási esemény miatt a biztosítottat ért üzemszüneti veszteséget a különös feltételek elõírásai szerint és a törvényes belföldi fizetõeszközben megtéríti.

(2) A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ge- nerali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársa- ság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerzõdésekre egyebekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok megfe- lelõen alkalmazandók.

II. fejezet Szerzõdõ/Biztosított

(1) A biztosítást a biztosítható állatokra (IV. fejezet) megkötheti az, akinek az adott állatállomány biztosítási védelme az érdekében áll (biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (szerzõdõ).

(2) Biztosított az, akinek az adott állatállomány biztosítási védelme az érdekében áll és akit a biztosítási kötvényen megneveztek, így különösen a biztosított állatállomány tulajdonosa, vagy a biz- tosított állatállomány tartója (állattartó).

(3) Amennyiben a szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és a szerzõdõ köteles a biztosító számára a megfelelõ jognyi- latkozatokat megtenni.

III. fejezet

Biztosítási események

(1) Biztosítási eseménynek minõsül az alábbiakban felsorolt fertõzõ állatbetegségek bármelyikének a mindenkor hatályos állat- egészségügyi jogszabályok szerint történõ hatósági megállapí- tása a biztosított állatállományban:

a) ragadós száj- és körömfájás,

b) hólyagos szájgyulladás,

c) sertések hólyagos betegsége (SVD),

d) keleti marhavész,

e) kiskérõdzõk pestise,

f) szarvasmarhák ragadós tüdõlobja,

g) bõrcsomósodáskór,

h) Rift-völgyi láz,

i) kéknyelv betegség,

j) afrikai lópestis,

k) afrikai sertéspestis,

l) baromfipestis (Newcastle-betegség),

m) fertõzõ sertésbénulás,

n) veszettség,

o) takonykór,

p) lovak fertõzõ (vírusos) agy- és gerincvelõ-gyulladásai,

q) szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE),

r) kacsapestis

IV. fejezet

A biztosítható állatok köre

(1) Biztosítható a biztosított tulajdonát képezõ vagy tartásában lévõ és a biztosított nyilvántartásaiban szereplõ valamennyi, a III. fe- jezetben felsorolt betegségek kórokozójával nem fertõzött, egészséges ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecs- ke, sertés és baromfi (a továbbiakban: egészséges állatállo- mány).

V. fejezet

A biztosítási szerzõdés létrejötte és tartama

(1) A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ és a biztosító írásbeli megál- lapodásával jön létre, amelyet a szerzõdõ kezdeményez.

(2) A biztosító az ajánlat elfogadása elõtt kockázat-elbírálást végez- het, a szerzõdõhöz és a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, az adatfelvétel és az egyéb nyilatkozatok valóságtartalmát ellenõ- rizheti. A szerzõdõ és a biztosított nyilatkozatai és a biztosító fel- tett kérdéseire adott válaszaik az ajánlat részét képezik.

(3) A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító az ajánla- tot elfogadja vagy indokolási kötelezettség nélkül elutasíthatja.

(4) Az ajánlat elfogadása történhet hallgatólag, amikor a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, és történhet az ajánlat- tal megegyezõ vagy attól eltérõ tartalommal 15 napon belül kiál- lított kötvénnyel.

(5) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül (hallgatólag) létrejött szerzõdés eltér a különös feltételektõl, és/vagy az ÁVF rendel- kezéseitõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a különös feltételeknek és/vagy az ÁVF rendelke- zéseinek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett.

(6) Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetõleg a módo- sító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a biztosí- tási szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

(7) Ha a szerzõdõ az ajánlattól eltérõ tartalommal kiállított kötvény- ben az eltérést 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerzõdõ a kötvény kéz-

besítésétõl számított 15 napon belül az eltérést elutasítja (kifo- gásolja) a szerzõdés nem jön létre.

(8) A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerzõdõ fél figyelmét felhívja.

(9) A biztosítási szerzõdés eltérõ megállapodás hiányában határo- zatlan tartamú.

VI. fejezet

A kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés helye

(1) A már létrejött biztosítási szerzõdés alapján a biztosító az azt követõ nap 0. órájától viseli a kockázatot, amikor a szerzõdõ az elsõ biztosítási díjat, a díjelõleget, vagy a biztosítás egyszeri díját a biztosító részére megfizeti, vagy amikor a felek a díj megfize- tésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Ez az idõ- pont azonban nem lehet korábbi, mint a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15. napot követõ nap 0. órája, kivéve, ha a felek ettõl eltérõen állapodnak meg.

(2) Az elsõ díj, díjelõleg vagy egyszeri díj akkor minõsül megfizetett- nek, ha azt a biztosító ügynöke nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett.

(3) A biztosító kizárólag az adatközlõn megjelölt állattartási helyen (helyeken) viseli a kockázatot.

(4) A biztosító a szerzõdés tartama alatt a kockázatviselés helyszí- nét és az állattartás körülményeit ellenõrizheti, a nyilvántartások- ba, okiratokba betekinthet.

VII. fejezet

Kockázatviselésbõl kizárt események

(1) A biztosító kizárólag a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbeteg- ségek (biztosítási esemény) miatt a biztosított állatállomány el- hullás vagy hatósági rendelkezésre történõ leöletés miatt bekö- vetkezõ üzemszünet folytán elõálló bevételkiesésre nyújt bizto- sítási fedezetet a X. fejezetben meghatározott mértékben, felté- ve, hogy a szerzõdõ az állatállományt a kockázatviselés helyén biztosításra feladta, és a biztosítási díjat a biztosított állatállo- mányra megfizette. A más okból bekövetkezõ elhullás, hatósá- gi leöletés vagy más károsodás kockázatát, illetõleg a biztosí- tottat ért egyéb vagyoni és nem vagyoni károkat a biztosító nem viseli és nem téríti meg.

(2) Hacsak a felek ettõl eltérõen nem állapodnak meg, a biztosító a biztosítási ajánlat aláírásának napját követõ 15. nap elteltéig (a kockázat elbírálásra nyitva álló ideig) a biztosítási ajánlaton fel- tüntetett állatállományban és kockázatviselési helyen (helyeken) a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbetegségek (biztosítási ese- mény) miatt bekövetkezõ elhullás vagy hatósági rendelkezésre történõ leöletés kárainak kockázatát nem viseli.

(3) Nem terjed ki továbbá a biztosító kockázatviselése

a) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt lefoglalt állati ere- detû termékekre, takarmányokra, anyagokra, tárgyakra és eszközökre, valamint

b) azokra a károkra, amelyek annak következtében álltak elõ, hogy a szerzõdõ/biztosított az állategészségügyi elõírásokat és/vagy a hatályos jogszabályokat megszegte, és emiatt a részére nem jár állami kártalanítás.

VIII. fejezet

A biztosítási díj megállapítása

A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton megjelölt egyedenkénti bizto- sítási összeg valamint a díjtétel szorzataként kerül megállapításra.

IX. fejezet

A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

(1) A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövet- keztét a biztosítónak 48 órán belül bejelenteni, a szükséges fel- világosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenõrzését. A szerzõdõnek/biztosított- nak kell bizonyítania a biztosítási esemény bekövetkezését, és annak idõpontját.

(2) A szerzõdõ/biztosított köteles az állami kártalanítási eljárás so- rán készült alábbi iratokat a biztosító részére benyújtani:

a) az állat(ok) leöletését elrendelõ határozat,

b) az állami kártalanítási becslési jegyzõkönyv,

c) az állami kártalanítás összegét megállapító hatósági kerületi fõállatorvosi írásbeli határozat,

d) állami kártalanítás kifizetését igazoló pénzügyi bizonylat.

(3) A betegség, illetve az állategészségügyi zárlat megszûnését a biztosított 5 napon belül köteles a biztosító felé a kártalanítási igény megjelölésével együtt jelenteni.

(4) A kár bekövetkezését követõen a biztosított köteles minden tõle elvárható kárenyhítési intézkedést megtenni, illetõleg e célból a biztosító útmutatását kérni.

X. fejezet

A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosító a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbetegségeknek a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint tör- ténõ hatósági megállapítása alapján, a mindenkor hatályos ál- lategészségügyi jogszabályok szerint lefolytatott állami kártalaní- tási eljárás során az állatokra megállapított állami kártalanítási összeg 10 százalékát téríti meg a biztosítottnak, az üzemszünet miatt fellépõ bevétel-kiesés csökkentése érdekében.

(2) A biztosítási szolgáltatás az utolsó okirat beérkezését követõ

15. napon esedékes, de a biztosított 30 nappal a kár bejelenté- se után a már feltárt, és a biztosító által elismert károkra kérheti a biztosító teljesítését.

(3) A biztosító elhalasztja a kifizetést, ha

a) ha kétség merül fel a biztosított pénzfelvételi jogosultságát il- letõen, a szükséges igazolás bemutatásáig;

b) ha a kárral összefüggésben a szerzõdõ/biztosított és/vagy felelõs vezetõje ellen rendõrségi vagy büntetõbírósági vizs- gálat indult, a vizsgálat lezárásáig.

(4) Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító körülmény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a bizto- sítási eseménynek tudható be.

(5) A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata