RAPID CASCO II. BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Az OTP Csoport partnere
RAPID CASCO II. BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött szerzôdés alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) hivatalos magyar pénz- nemben, önrészesedés levonása mellett biztosítási szolgáltatást nyújt a biz- tosított gépjármûvében és annak kockázatba vont alkatrészeiben és tarto- zékaiban bel- és külföldön elemi csapás folytán bekövetkezett vagyoni kárra, valamint törés és lopás kárra, továbbá – balesetbiztosítás útján – a biztosított gépjármû vezetôje, illetôleg a meghatározott biztosítotti körnek a személysérüléses baleseti kárára.
A felek jogviszonyára a jelen szerzôdési feltételek, valamint a Polgári Tör- vénykönyv, illetôleg a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irány- adók. Jelen szerzôdéssel összefüggô nyilatkozataikat a felek írásban teszik meg.
A RAPID CASCO II. biztosítás kizárólag finanszírozott személy- és kisha- szongépjámûvekre, valamint motorkerékpárokra köthetô meg.
1.§ Szerzôdô, biztosított, engedményes
A jelen feltételek szerint:
(1) Szerzôdô: a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) megnevezett termé- szetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasá- gi társaság vagy más önálló jogalanyisággal nem rendelkezô szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy aki a casco bizto- sítási szerzôdést érdekelt személy javára köti meg.
(2) Biztosított: a gépjármû tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), illetve olyan a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) megnevezett természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaság vagy más jogalanyisággal rendelkezô szerve- zet, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2117/1
(3) Engedményes: a biztosított, mint engedményezô által, az 1.§ (4) pont- ban levô korlátozással, a szerzôdésben megnevezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaság vagy más, önálló jogalanyisággal rendelkezô szervezet, akire, vagy amelyre a biztosí- tott a biztosítási szerzôdés alapján járó követelését engedményezte. A biz- tosított köteles a biztosítónak megküldeni az engedményezési szerzôdést, vagy az engedményezés alapjául szolgáló egyéb okiratot. A biztosító jogo- sult az engedményest – így a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényen) enged- ményesként megnevezett személyt, vagy a biztosított által engedményes- ként bejelentett, vagy magát engedményesként bejelentô személyt – a szolgáltatása teljesítése elôtt adatkérés céljából megkeresni, és jogosult megismerni, hogy az engedményest mely szolgáltatások vonatkozásában és milyen összegig illeti meg az engedményezés alapján a biztosító szolgál- tatása.
(4) A RAPID CASCO II. tekintetében a finanszírozási futamidô tartama alatt engedményes a finanszírozó.
2.§ A biztosított vagyontárgyak
(1) Biztosított vagyontárgy csak a Magyarországon forgalomba helyezett, magyar hatósági jelzéssel ellátott jármû lehet az ajánlaton rögzített állapot- ban és felszereltségben.
(2) Nem biztosított vagyontárgy különösen
a. a gépjármûben ki-, illetve leszerelt állapotban tartott alkatrész, pótalkatrész, tartalék alkatrész vagy tartozék;
b. a biztosított gépjármûtôl elkülönítve (garázsban, mûhelyben stb.) tárolt bármely alkatrész, pótalkatrész, tartalék alkatrész vagy tartozék;
c. a jármû kenô- és üzemanyaga;
d. az, amelyet jogszabály tilt.
3.§ Biztosítási események
(1) Elemi kár: a biztosított vagyontárgyat közvetlenül vagy közvetve káro- sító tûz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább
5. fokozatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kô- és földom- lás, természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, szélvihar, felhôszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésbôl eredô vízkár, jégve- rés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károsodás.
(2) Töréskár: Törés minden, a biztosított gépjármûben, a biztosítási fede- zet alá tartozó alkatrészeiben, tartozékaiban, az utastér üvegezésében be- következô baleseti eredetû, kívülrôl ható, hirtelen fellépô erôhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérülés, valamint idegen személy szán- dékos rongálása. Jelen esetben a biztosított, a szerzôdô, a vezetô hozzá- tartozója nem minôsül idegen személynek.
(3) Lopáskár: A biztosított jármû vagy a biztosítási fedezet alá tartozó alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, önkényes elvétele, elrablása, vala- mint ezen cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése.
(4) Személysérüléses baleseti kár: személysérüléses baleseti kárnak minô- sül, ha a szerzôdés hatálya alá tartozó gépjármûvel közlekedô biztosítottat vagy biztosítottakat, a gépjármûvet ért biztosítási eseménybôl eredôen vagy azzal okozati összefüggésben olyan, a biztosítottak akaratán kívül hirtelen fellépô külsô behatás (baleset) éri, amelynek következtében egy éven belül életüket veszítik, maradandó teljes vagy részleges rokkantságot vagy múlé- kony sérülést szenvednek. Nem biztosított(ak) a gépjármûvet eltulaj- donító vagy azt önkényesen elvevô, illetve az általa szállított sze- mély(ek). A gépjármû elrablása esetén a gépjármûvet jogszerûen használó, és annak átadására kényszerített személy(ek) biztosítottnak minôsülnek.
4.§ A biztosítási szerzôdés területi hatálya
A biztosítási szerzôdés Fehéroroszország, Moldávia és Oroszország terüle- tét kivéve az Európában – ide értve Törökország egész területét – bekövet- kezett biztosítási eseményekre terjed ki.
5.§ A biztosítási szerzôdés létrejötte, idôbeli hatálya és a kockázatviselés kezdete
(1) A biztosítás a szerzôdésben rögzített határozott idôre jön létre. A bizto- sítás tartama minimum 1 év, maximuma nem haladhatja meg a finanszíro- zási szerzôdés futamidejét. Ha a szerzôdés három évnél hosszabb idôre szól, a negyedik évtôl kezdve a szerzôdést bármelyik fél évfordulóra fel- mondhatja. A határozott tartamon belül a biztosítási idôszak egy biztosítási év. A biztosítási év a biztosítási idôszak kezdetétôl számított 1 év.
(2) A biztosítási idôszak kezdete: Xxxxx a hónapnak az elsô napja, melyben a kockázatviselés megkezdôdik.
(3) A biztosítási szerzôdés megkötése érdekében írásbeli ajánlattal kell a biztosítóhoz fordulni. A biztosító a biztosítási ajánlatot – függetlenül attól, hogy az ajánlat átadásával egyidejûleg vagy azt követôen készpénz fizetés vagy pénzátutalás (díjelôleg fizetés) történt-e, és függetlenül attól, hogy az ajánlaton a kockázatviselés kezdete feltüntetésre került-e – annak valamely szervezeti egységéhez történô beérkezéstôl számított 15 napon belül in- doklás nélkül visszautasíthatja. Visszautasítás esetén az esetleg befizetett pénzösszeget a biztosító az ajánlattevônek errôl szóló értesítését követô 15 napon belül visszafizeti.
Az elsô díjrészlet készpénzben történô befizetésérôl szóló igazolás kiállítása önmagában nem jelenti a szerzôdés létrejöttét.
(4) A szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ilyen esetben a szerzôdés visszamenô hatállyal az ajánlatnak a biztosítónak vagy képviselôjének történô átadás idôpontjával jön létre. A szerzôdô felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen feltételek alapján létrejött szer- zôdéssel összefüggô jognyilatkozataikat írásban teszik meg. A biztosítás megkötésének jeléül a biztosító kötvényt állít ki.
(5) A kockázatviselés kezdete: A biztosító – amennyiben a felek között a biztosítási szerzôdés érvényesen létrejött (pl. az ajánlatot nem utasította vissza) – az azt követô nap 0. órájától viseli a kockázatot, hogy a szerzôdô (biztosított) az elsô díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizette. Ha a szerzôdô (biztosított) az elsô díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díjat legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetôleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A biztosított (szerzôdô) bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. A biztosító koc- kázatviselése az elsô díj megfizetése nélkül is – a szerzôdéskötéssel – meg- kezdôdik, ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesítette. A fe- lek az ajánlaton pontos idômegjelöléssel (nap, óra perc) a fentiektôl eltérô kockázatviselés kezdetet is megjelölhetnek.
(6) A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés elsô megkísérlésétôl számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.
6.§ A biztosítási szerzôdés megszûnése
(1) A biztosítási szerzôdés megszûnik:
a. a határozott idôtartamra kötött szerzôdés esetén a meghatározott ha- tárnap elteltével, függetlenül attól, hogy a határnapot követôen érke- zett-e díj a biztosítóhoz;
b. a 3 évnél hosszabb idôtartamú szerzôdésnél biztosítási évfordulóra, ezen idôpontot megelôzôen legalább 30 nappal történt írásbeli felmon- dásával;
c. a biztosítási díj esedékességétôl számított 30 nap elteltével – a szerzôdô vagy biztosított külön értesítése, illetve a biztosító adminisztratív intéz- kedése nélkül –, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a bizto- sított arra halasztást nem kapott, illetve a biztosító díjkövetelését bírósá- gi úton nem érvényesítette;
d. a szerzôdô személyében bekövetkezô változás esetén (ide nem értve a jogutódlás esetét) azon a napon, amikor a változás bekövetkezett;
e. érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerzôdônek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszûnt (pl. a gépjármû tulajdonjogában bekövetkezett változás, a gépjármû forgalomból történô végleges kivonása; casco biztosítási esemény be- következésének lehetetlenülése);
f. a casco biztosítási esemény napján, amikor a gépjármû megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalan vagy ellop- ták;
(2) A biztosítási szerzôdés megszûnése utáni díjfizetés nem jelenti a szerzô- dés újbóli érvényessé válását.
7.§ A biztosítási díj, a díjfizetés gyakorisága, az esedékes díjrészlet
(1) Az éves biztosítási díj a biztosítási év elsô napján esedékes.
(2) A biztosító a szerzôdô részére – havi, negyedéves, féléves – részletfize- tést is engedélyezhet. A biztosítási szerzôdés elsô díjrészlete a szerzôdés- kötéskor, a folytatólagos díjrészlet pedig a szerzôdésben (ajánlaton, köt- vényben) kikötött módon a díjfizetési idôszak (hónap, negyedév, félév) elsô napján esedékes.
(3) A biztosítási szerzôdés megszûnése esetén a biztosítót az alábbiak sze- rint illeti meg a díj:
a. ha a szerzôdés írásbeli felmondással szûnt meg, a biztosítási idôszak vé- géig jár a díj;
b. érdekmúlás esetén a változás bekövetkezése hónapjának végéig esedé- kes díjat kérheti a biztosító;
c. ha a gépjármû nem biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmi- sült, helyreállíthatatlanná vált vagy azt ellopták és nem került meg, a bizto- sítót a díj az esemény bekövetkezésének hónapjának végéig illeti meg;
x. xxxxxxxxxx a gépjármû megsemmisülése, helyreállíthatatlanná válása,
helyreállításának gazdaságtalan volta vagy ellopása a jelen szerzôdés feltételei szerinti biztosítási esemény, a biztosítót a díj a biztosítási idô- szak végéig illeti meg;
e. amennyiben a szerzôdés megszûnésére a casco biztosítási esemény be- következésének lehetetlenülése miatt kerül sor, úgy annak a hónapnak a végéig jár a díj, amelyben a lehetetlenülés oka bekövetkezett.
8.§ Díjkedvezmények, pótdíjak
(1) A biztosító a szerzôdés tartama alatt kármentességi kedvezményt nem nyújt, de a kármentességet figyeli, és az ez alapján járó kedvezményt a szerzôdés megszûnése után kötött szerzôdésnél figyelembe veszi, illetve errôl más biztosítók részére igazolást állít ki.
(2) A gépjármû hasznosítási módjára tekintettel a biztosító pótdíjat jogo- sult felszámítani mindazon esetekben, amikor a biztosított gépjármûvel ve- szélyes anyag- vagy veszélyes áruszállítást, gépjármûvezetô- oktatást, illetô- leg személy- vagy áru-bérfuvarozást végeznek.
A pótdíj alapja az érvényes díjszabás szerinti (tehát díjkedvezménnyel nem csökkentett) éves biztosítási díj.
Ellenérték fejében – akár egy alkalomra is – kölcsönzött gépjármûre a biz- tosítás nem köthetô meg.
(3) A biztosító a szerzôdô (biztosított) állandó lakhelye, illetve telephelye te- rületi elhelyezkedésétôl, valamint életkorától függôen jogosult eltérô díj ér- vényesítésére. A kártapasztalatok függvényében a biztosító meghatározza azokat a területeket, illetve korcsoportokat, amelyek az általa létrehozott veszélyközösség szempontjából kiemelt kockázatot jelentenek és amelyek esetén pótdíjat érvényesít.
9.§ Biztosítási szolgáltatások
(1) Javítással, illetve pótlással helyreállítható károk esetében a biztosí- tó a biztosítási esemény kapcsán megsérült biztosított vagyontárgyak – a káresemény idôpontja szerinti magyarországi átlagos árszínvonalnak meg- felelô, azonban legfeljebb a biztosítási esemény bekövetkeztét közvetlenül megelôzôen megjelent, a magyar piaci viszonyokat tükrözô AUDATEX rendszerben feltüntetett árak alapján számított – számlával igazolt helyreál- lítási költségét téríti meg, az önrészesedés, illetve az értékemelkedés mér- tékével csökkentve, a következôk szerint:
a. A biztosító a Magyarországon új állapotban vásárolt vagy elsôként Ma- gyarországon forgalomba helyezett gépjármû kára esetén az elsô for- galomba helyezéstôl számított egy évig értékemelkedést nem von le.
b. Ha a sérült alkatrész, tartozék vagy vagyontárgy gazdaságosan javítha- tó, akkor a javítás költségét, ha pedig az alkatrész sérülése nem javítha- tó, az új alkatrésszel történô pótlás költségét téríti meg a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során új- jal pótolták, az ebbôl eredô többletköltséget a biztosító nem fizeti meg.
c. A gépjármû utastér üvegeinek törése esetén a biztosító cserére vonat- kozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a megsérült üveg a gépjármû üzemelésére vonatkozó mûszaki elôírásoknak nem felel meg.
d. A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezését té- ríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségeit azonban csak ak- kor, ha a gépjármû külsô felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
e. A biztosító a szerzôdéskötéskor 8 éves vagy annál idôsebb gépjármûre kötött casco biztosítási szerzôdés esetén, a helyreállítás anyagköltségét, valamint az alkatrészek árát legfeljebb az átlagos új ár 50%-ában téríti meg. Anyagköltség címén a fényezô és a korrózióvédô anyagok értéké- nek is legfeljebb 50%- a kerülhet térítésre. A biztosító egy káresemény kapcsán csak a sérült felületek újrafényezését téríti meg, a szomszédos elemek hozzá fényezése nélkül. A biztosító a javítási valamint a fénye- zési és korrózióvédelemmel kapcsolatban felmerült munkák értékét leg- feljebb 2000 Ft-os óradíjjal téríti meg, amely az ÁFÁ-t is tartalmazza. A gépjármû korát a biztosító a szerzôdéskötés évének és a gépjármû gyár- tási évének különbségeként határozza meg.
f. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított jármûben kelet- kezett értékcsökkenésre.
g. Bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében a felek megálla- podást köthetnek.
(2) Totálkár esetén – vagyis abban az esetben, amikor a biztosító sza- kvéleménye szerint a biztosítási esemény következtében a gépjármû olyan
mértékben megrongálódott, hogy javítása gazdaságtalan, vagy a jármûvet ellopják és 60 napon belül nem kerül meg – a biztosító a gépjármû káridô- ponti értékét téríti meg, az önrész és a maradványérték levonásával. A ja- vítást gazdaságtalannak kell tekinteni, ha a biztosító jelen feltételek szerin- ti szolgáltatása (figyelemmel a járulékos költségekre is: lásd 9.§ (3) pont) és a megállapított maradványérték összege a káridôponti értéket meghaladja.
a. Xxxxxxxxxxx értéknek minôsül a gépjármûnek a gyártás óta bekövetke- zett értékmódosító tényezôk (avulás, felújítás, a használat jellege, az er- kölcsi kopás, a tulajdonosok száma, korábbi sérülések, a korábbi üze- meltetési körülmények, az esztétikai megjelenés stb.) figyelembevéte- lével, a magyarországi EUROTAX katalógus alapján kialakított belföldi piaci értéke.
b. A biztosító totálkár esetén a káridôponti értékbôl levonja az értéket képviselô maradvány (roncs) értékét. A roncs továbbra is a biztosított (szerzôdô) vagyona, annak átvételére a biztosító nem kötelezhetô.
c. A szolgáltatási (kártérítési) összeg a 9.§ (2) a. és b. pontokban leírtak szerint kerül meghatározásra és az önrészesedés, valamint a biztosítót megilletô díjak levonása után kerül kifizetésre.
d. Amennyiben a biztosítottnak a kár idôpontjában hatályos jogszabályok értelmében a gépjármû javítási költségének általános forgalmi adóját, az új alkatrészek VÁM költségét, illetôleg gépjármûvásárlása esetén a gépjármû VÁM költségét vagy általános forgalmi adóját nem kell meg- fizetnie, illetôleg a felszámított adót vagy VÁM-ot visszaigényelheti, a biztosított köteles errôl a kárrendezés során a biztosítót tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, illetve a valóságnak meg nem felelô tájékoztatást a biztosító a közlési kötelezettség elmulasztásának minôsíti.
e. A biztosító jogosult a biztosítási összeg megállapítása során a biztosítot- tat megilletô 9.§ (2) d. pontban részletezett kedvezményt figyelembe venni, és a szolgáltatásából a VÁM és ÁFA költségét levonni.
(3) A biztosító megtéríti a károsodott gépjármû mentésével, szállításával, vontatásával és tárolásával összefüggésben indokoltan felmerült és bizonyí- tott költségeket is, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridôpon- ti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köte- les a biztosítóval elôzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indo- kolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.
(4) Balesetbiztosítás alapján a biztosító – a társadalombiztosítási szolgál- tatásokon felül – személyenként a következô összegeket fizeti ki a biztosí- tottnak (a biztosított halála esetén örökösének):
Biztosítási esemény Szolgáltatás összege (Ft)
Baleseti halál 150 000
Baleseti állandó teljes rokkantság 300 000
Baleseti állandó részleges rokkantság az egészségkárosodás százalékos mértékének megfelelô összeg
Csonttörés vagy csontrepedés, illetve igazolt, legalább 28 napig tartó, a balesetbôl eredô múlékony munkaképtelenség | 3000 |
Nyolc napot meghaladó tartamú kórházi ápolás | 1500 |
(5) A balesetbôl eredô állandó rokkantság százalékos mértékét szervek, illetve végtagok teljes elvesztése esetén az alábbiak szerint kell megállapí- tani:
Sérülés meghatározása Térítési mértéke
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét fel- és alkar, kéz elvesztése, az egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felsô végtag és az alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése | 100% |
Mindkét lábszár elvesztése | 90% |
Egyik comb vagy egyik felkar elvesztése | 80% |
Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének elvesztése | 70% |
Egyik kéz elvesztése | 60% |
Egyik láb elvesztése | 40% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
Egyik ujj elvesztése | 10% |
(6) A balesetbôl eredô állandó egészségkárosodás százalékos mértékét a 9.§ (5) pontban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése után azonnal, egyébként pedig legkésôbb a baleset után egy évvel kell megállapítani. A
fel nem sorolt esetekben a maradandó részleges egészségkárosodás mérté- két a biztosító orvosa állapítja meg.
(7) Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a gépjármûben a hatósági- lag engedélyezettnél többen utaztak, az egyes személyeknek fizetendô bal- esetbiztosítási szolgáltatás összege akként kerül kifizetésre, hogy a hatósá- gilag megengedett létszámra vonatkozó balesetbiztosítási összegeket a biztosító a tényleges utas létszámra vetítve arányosan csökkenti.
A balesetbiztosítás szempontjából biztosított a gépjármû vezetôje és annak utasai.
(8) A biztosító jogosult a szolgáltatás mértékét olyan arányban csökken- teni, amilyen mértékben a szerzôdô (biztosított) szerzôdésben elôírt kötele- zettségének, különösen a gépjármû hasznosítási jellegére vonatkozó tájé- koztatási kötelezettségének megsértése közrehatott a kár bekövetkezésé- ben, illetôleg amilyen mértékben a kötelezettségszegés befolyásolta a biz- tosító szerzôdéskötési szándékát.
10.§ Önrészesedés
(1) A biztosító a biztosítási esemény miatt kifizetendô szolgáltatást – a bal- esetbiztosítási szolgáltatások kivételével – a szerzôdô (biztosított) által vá- lasztott önrészesedéssel csökkenti.
(2) Az önrészesedés mértékét a – biztosított (szerzôdô) választásának meg- felelôen – a szerzôdés (kötvény) tartalmazza.
Ha a biztosítási esemény során kizárólag az utastér üvegezése sérül, és a sé- rülés javítással helyreállítható, a biztosító a javítás összegébôl önrészesedést nem von le.
Ha a biztosítási esemény során kizárólag az utastér üvegezése sérül, de a sé- rülés nem javítható, a biztosító minden esetben 20% önrészesedést von le.
(3) Az önrész levonásakor a biztosító figyelembe veszi a vezetô életkorát. Az önrész kétszerese kerül levonásra abban az esetben, ha a jármûvet a baleset során olyan személy vezeti, akinek életkora alapján pótdíjat, vagy az ajánlaton rögzítettnél nagyobb mértékû pótdíjat kellett volna felszámolni, ha a vezetô személye lett volna a jelen biztosítási szerzôdés szerzôdôje. Amennyiben a vezetô életkora szerinti pótdíj került felszámításra, az aján- lat szerinti önrész kerül levonásra.
(4) Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érô mértékû kár.
11.§ A biztosító mentesülése, kizárt események
(1) A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított (szerzôdô) vagy vele közös ház- tartásban élô hozzátartozója, illetve jogi személyek, és egyéb szer- vezetek esetében a gépjármû kezelését, karbantartását, illetôleg e tevékenységek irányítását végzô alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy egyébként vezetô állású tisztségviselôje, jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A mentesülés szempontjából biztosított – a biztosító szolgáltatására való jogosultság nélkül – a gépjármû használója, a lízingbe vagy köl- csönbe vevô, az engedményezô, és bérlô is.
A balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól a biztosított baleseti halála esetén a biztosító akkor is mentesül, ha a biztosítási eseményt a biztosított örökösének szándékos magatartása okozta.
(2) Súlyosan gondatlannak kell tekinteni a 11.§ (1) pontban felsorolt személyek magatartását különösen a következô esetekben:
a. a biztosítási eseménnyel összefüggô szándékos bûncselekmény;
b. a biztosítási eseményt okozó 0,8 ezreléket meghaladó mértékben ittas állapot, kábítószer vagy egyéb bódulatkeltésre alkalmas szer hatásával összefüggésben tanúsított magatartás;
c. a biztosított gépjármû érvényes gépjármûvezetôi engedély nél- kül történô vezetése; (Nem minôsül gépjármûvezetôi engedély nélküli vezetésnek, ha a biztosított (szerzôdô) vagy hozzátarto- zója, továbbá a gépjármûvezetôi képzésre, vizsgáztatásra hasz- nált gépjármûvet vezetô személy nem rendelkezett gépjármûve- zetôi engedéllyel, de annak érdekében folytatott gyakorlás (vizs- ga) közben keletkezett a kár, feltéve, hogy a gépjármûvezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáz- tató) jelenlétében történt. Ugyancsak nem minôsül gépjármûve- zetôi engedély nélküli vezetésnek, ha a gépjármûvet lejárt gép-
jármûvezetôi engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 na- pon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították.)
d. a biztosítási esemény a gépjármû – hatóság által megállapított – elhanyagolt mûszaki állapotával okozati összefüggésben követ- kezett be. Függetlenül attól, hogy hatósági intézkedés történt-e, elhanyagoltnak tekinti a biztosító a gépjármû mûszaki állapotát, ha a gépjármû az üzemelésre vonatkozó hatósági elôírásoknak nem felel meg.
(3) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,
a. amely államhatalmi, államigazgatási szerv rendelkezése folytán következett be, ide értve a hatósági elszállítást is;
b. amelyet háborús esemény, terrorcselekmény vagy társadalmi tö- megmegmozdulás közvetlenül vagy közvetve okozott;
c. amelyek sugárzó anyagok és termékek vagy egyéb környezet- szennyezés hatására keletkeztek;
d. amelyet gyúlékony vagy maró anyagoknak a biztosított gépjár- mûben történt szállítása okozott vagy súlyosbított;
e. amely nem baleseti jellegû (pl. hûtôfolyadék megfagyásának kö- vetkezménye, mûszaki hiba, anyagfáradás, anyaghiba, alkatrész- leválás, ablaküvegeknek a törlôlapát által okozott karcosodása,);
f. amely azzal összefüggésbe hozható, hogy a gépjármû nem az idôjárási vagy útviszonyoknak megfelelô gumiabronccsal volt fel- szerelve;
g. amelyet a vízzel elöntött területre, útszakaszra történô behajtás okozott;
h. amelyet a rakomány elmozdulása okozott;
i. amely a jármû rakodásakor, illetve annak következtében keletke- zett;
j. amely töréskár gépjármûverseny során vagy az arra történô fel- készüléskor keletkezett;
k. amely a gépjármû munkagépként történô használatával függ össze, így különösen ha az a különleges gépjármû munkavégzése közben vagy a közlekedésre való felkészítése alkalmával kelet- kezett. A jelen szerzôdés szempontjából különleges gépjármû a felszereltsége (pl. daru, rakodó-, kotró- vagy tûzoltó berendezés stb.) következtében a személy- és áruszállításon túlmenôen mun- kavégzésre is alkalmas gépjármû. Különleges gépjármûnek kell tekinteni továbbá a gépjármûvek szállítására szolgáló tehergép- jármûveket és vontatmányaikat is. Munkagépként történô hasz- nálatnak minôsül a gépjármû rakományának eltávolítására szol- gáló berendezés (pl.: billenô plató) bármilyen mûködtetése is, függetlenül attól, hogy ezen berendezés mûködtetése a jármû álló vagy mozgó helyzetében történik és az adott körülmények között ténylegesen történt-e munkavégzés;
l. amelyek engedély nélküli átalakítással összefüggésben következ- tek be;
m. amelynél a gépjármû lezárását elmulasztják vagy a gépjármû kul- csát (pótkulcsát) az egyébként lezárt gépjármûben hagyják. A gépjármû akkor minôsül lezártnak, ha a motort leállították, az indítókulcsot a gyújtáskapcsolóból kivették, a kormányzárat – ha van – használták, a gépjármû nyílászáróit, – nyitható tetô esetén
– a tetôt becsukták, valamint az ajtókat kulccsal lezárták, továb- bá az elektromos riasztó és az egyéb védelmi berendezés – ha az- zal a gépjármû rendelkezik – mûködôképes, és azt bekapcsolták;
n. amely a jármûbôl szerszám nélkül kiszerelhetô audioberendezés ellopásával keletkezett;
o. amely azt követôen következett be, hogy a jármû kulcsainak el- vesztése, ellopása, a zár megrongálása után a biztosított (szerzô- dô) nem gondoskodott ezek cseréjérôl, a védelmi eszközök átkó- dolásáról vagy cseréjérôl, illetve ezek elvégzéséig a jármû bizton- ságos tárolásáról;
p. amely a káresemény idôpontjában a biztosított tudtával leszerelt vagy kiszerelt állapotban lévô vagy ebben az állapotban tárolt gépjármû alkatrészeinek és tartozékainak ellopásával keletke- zett;
q. amely úgy következett be, hogy a forgalmi engedélyben meg- jelölt tulajdonos (üzembentartó) a biztosított vagyontárgyat bár-
milyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a gépjármûvet az ily módon jogszerû bir- tokos elsikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elide- geníti;
r. amelynek bekövetkezésekor a gépjármû nem rendelkezik a biz- tosító által elôírt, mûködôképes és beélesített vagyonvédelmi be- rendezésekkel;
s. amelynél a nyitott gépjármû megszerzése érdekében erôszakot nem alkalmaznak, még akkor sem ha a jármû elvételének, ello- pásának megakadályozása vagy annak kísérlete miatt személyi sérülés történt;
t. amelynél a gépjármû törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a jármûben volt;
u. amelynél az ajánlaton feltüntetett számú és típusú kulcsot és va- gyonvédelmi berendezést mûködtetô távkapcsolót nem tudja a biztosító részére átadni.
(4) Balesetbiztosítás szempontjából nem biztosítási esemény
a. az öngyilkosság;
b. a verseny vagy arra való felkészülés, a szervizelés, karbantartás, üzemanyag-vételezés, illetve a ki- és a beszállás, az álló gépjármûre fel-, illetve lerakodás során elôállott baleset;
c. ha a személyi sérülés azzal kapcsolatban következett be, hogy a gépjármûvet munkagépként használták.
A baleset elôtt bármely okból már maradandóan sérült testrészekre, szervekre a biztosítási szerzôdés csak olyan mértékben terjed ki, amennyiben az eredetileg is fennállott károsodás súlyosbodott.
12.§ Kármegelôzés, kárenyhítés
(1) A biztosított (szerzôdô) köteles a kárt megelôzni, a már bekövetkezett kárt pedig a tôle telhetô mértékben enyhíteni. Ennek keretében a szerzôdô köteles:
a. mindazon zárakat kicserélni, amelyek kulcsát illetéktelenek megszerez- ték vagy arról másolatot készíthettek, illetve amelyek nem zárhatók vagy kulcs nélkül is mûködtethetôk;
b. a vagyonvédelmi eszközöket mûködôképes állapotban tartani, és mû- ködtetni;
c. azokat a sérült alkatrészeket, amelyek lehetôvé teszik a behatolást, ki- cseréltetni,
d. a nem megfelelôen zárható jármûvet biztonságos helyen tárolni,
e. a forgalmi engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését a biztosí- tónak és a rendôrségnek bejelenteni,
f. a gépjármûbôl – bármilyen rövid idôre – történô kiszállás után a gépjár- mûvet bezárni.
(2) Ha nem biztosítási esemény miatt a zárszerkezetek cseréje nem térül, akkor a csere indokolt és számlával igazolt költségének 50%-át a régi zár- szerkezetek és kulcsok leadása után a biztosító megtéríti.
13.§ Kárbejelentés, kárrendezés
(1) A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a biztosított (szerzôdô) tudomására jutását követô két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehe- tôvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben az elôbbi kötele- zettségeket nem teljesítik, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak. A gépjármûben keletkezett tûz vagy robbanáskárt a tûzrendészeti hatóságnak is be kell jelenteni.
A lopás- és rabláskárt a biztosítón kívül a rendôrségnek is, a külföldön be- következô lopás- és rabláskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. A kárrendezéshez a biztosított köteles iga- zolni a feljelentés megtételét.
A kár biztosítónak történô bejelentésével azonos, ha a kárbejelentés a javí- tást végzô szervizben történik meg.
(2) A szerzôdô (biztosított) a sérült gépjármû szemlézéséig, de legkésôbb a biztosítási esemény bejelentését követô öt napig a sérült gépjármûvön leg- feljebb csak a kárenyhítéshez szükséges változtatásokat eszközölheti. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változás követ-
keztében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, köte- lezettsége nem áll be.
(3) A biztosított (szerzôdô) a következôket tartozik a biztosítónak bemutatni:
a. a kötvény és az utolsó díjbefizetési igazolás;
b. a gépjármûvet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezetô személy gépjármûvezetôi engedélye;
c. a gépjármû forgalmi engedélye és törzskönyve;
d. tûz- vagy robbanáskár esetén a tûzvizsgálati jelentés;
e. gépjármû forgalomból történô végleges kivonásáról szóló határozat
f. a nyomozás felfüggesztésérôl szóló rendôrségi határozat
g. ajánlaton feltüntetett számú és típusú kulcs és vagyonvédelmi beren- dezést mûködtetô távkapcsoló.
A biztosító a kárigény elbírálásához és a biztosítási szolgáltatás igénybe vé- telére (kártérítésre) való jogosultság megállapításához szükséges egyéb ok- iratok bemutatását is kérheti a biztosítottól (szerzôdôtôl).
(4) A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához – a 13.§
(3) pontban írtakon kívül – a biztosító igényelheti a következô okiratok be- mutatását is:
x. xxxxxxx anyakönyvi kivonat;
b. orvosi jelentés;
x. xxxxxxx zárójelentés;
d. orvosi igazolás keresôképtelen állapotról;
e. az örökösi minôséget megállapító közjegyzôi vagy bírósági határozat;
x. xxxxxxx szabálysértési határozat vagy büntetô bírói ítélet;
g. rendôri véralkohol-vizsgálat eredménye.
(5) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a biztosí- tott a 13.§ (3) vagy 13.§ (4) pontban foglaltakat önhibájából nem mutatja be.
(6) A biztosító nem téríti meg a kárt annyiban, amennyiben a bizto- sított (szerzôdô) kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(7) A jelen szerzôdésbôl származó igények elévülési ideje 1 év.
14.§ A biztosító teljesítési kötelezettsége
(1) A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja a kárbejelentés alapján köte- les a gépjármûvet 3 munkanapon belül megszemlézni, köteles a bekövet- kezett kárról kárfelvételi jegyzôkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyre- állítás során az elsô szemle alkalmával nem feltárható sérüléseket a pót- szemlén jegyzôkönyvileg is rögzíteni.
(2) A biztosító szolgáltatását az azt követô 8 napon belül teljesíti, hogy a kárrendezéshez szükséges utolsó okiratot (lásd 13.§ (3) és 13.§ (4) pontok) benyújtották.
(3) A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított részére teljesíti. A biz- tosított a szolgáltatás átvételére írásban (teljes bizonyító erejû magánokirati vagy közokirati formában) más személyt is meghatalmazhat.
(4) Nem a biztosított részére teljesíti a biztosító a szolgáltatást, ha a gépjár- mû forgalmi engedélyében elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a tulaj- donost terhelô egyéb korlátozás szerepel, avagy a biztosított a szolgáltatás iránti engedményezésre más jogcímen (pl. kölcsönszerzôdés) köteles.
(5) Abban az esetben, ha a lopáskár megtérítését követôen az ellopott gép- jármû, illetôleg a gépjármûbôl kilopott vagy arról lelopott alkatrész vagy tartozék megkerül, ezt a biztosított (szerzôdô) a tudomására jutástól számí- tott 15 nap alatt tartozik a biztosítónak bejelenteni, egyúttal nyilatkozni, hogy a megkerült vagyontárgyra igényt tart-e. Ha a biztosított a megkerült vagyontárgyra igényt tart, köteles 30 napon belül visszatéríteni a biztosító- nak a kifizetett kárösszeget, illetôleg annak a lopással összefüggésben szükségessé vált helyreállítási költséggel csökkentett részét. Ha biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles az annak értékesítésé- bôl származó bevételt teljes egészében a biztosítóra engedményezni.
(6) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg mindazon xx- xxx, amelyek a károkozóval szemben a biztosítottat illették meg kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
15.§ A külföldön bekövetkezô károk rendezése
(1) A kárbejelentést követôen a biztosító meghatározza, hogy a mozgás- képtelenné vált gépjármûvön szükségjavítást kell-e elvégezni vagy annak
hazaszállítása iránt kell intézkedni. Szükségjavítás a gépjármûnek a biz- tonságos továbbhaladást célzó javítása, legfeljebb 600 euróig, amelyrôl számlát kell bemutatni.
Amennyiben a biztosított (szerzôdô) a biztosító javaslatától bármely szem- pontból is eltér, az ebbôl adódó többletköltséget a biztosító nem téríti.
(2) A biztosító – bizonylatok ellenében – utólag és hivatalos magyar pénz- nemben téríti meg a gépjármûvel a biztosítási esemény bekövetkezésekor utazó személyek hazatérésének költségét gyorsvonat II. o. díjszabásnak megfelelôen, ha a gépjármû biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált, és szükségjavítással nem helyezhetô üzembe vagy ellopták.
(3) A tûz- és robbanáskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni.
(4) A károsodott gépjármû véglegesen csak a biztosító hozzájárulásával hagyható külföldön.
(5) Fontos teendôk külföldi kárrendezés esetén: Külföldön bekövetke- zett gépjármûbaleset esetén a Groupama Garancia Biztosító Zrt. irodáiban díjmenetesen kapható „Európai baleseti bejelentôlapot” kell kitölteni a kitöltési útmutató alapján. Ez a kárbejelentô megfelel az európai szabvány- nak, tehát a külföldi hatóságok és a baleset résztvevôi számára is érthetô. Feltétlenül fel kell jegyezni a helyszínt és a körülményeket jellemzô adato- kat és a többi résztvevô adatait is! Ha mód van rá, készüljön fénykép is. Na- gyobb kár esetén rendôri intézkedést kell kérni.
16.§ A szerzôdés módosítása
A szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés fennállása alatt
– alapos okból – a biztosítás évfordulójával az éves díjat és/vagy az önrésze- sedést a biztosító, az alábbiak szerint módosíthatja:
a. A biztosítás díja és/vagy önrésze módosítható, ha az elôzô év során a kárráfordítások és a díjbevétel aránya kedvezôtlenül változik, továbbá, ha a biztosított (szerzôdô) vagy a gépjármû adataiban olyan változás kö- vetkezett be, amely érinti a biztosítás díját.
b. A díj vagy önrészesedés változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót megelôzôen legkésôbb 60 nappal a szerzôdôt (biztosítottat) írásban ér- tesíti.
c. Ha a szerzôdô (biztosított) a módosítást nem fogadja el, akkor a 6.§
(1) x. xxxxxx szerint a biztosítási év végére, ezen idôpontot megelôzôen 30 nappal írásban felmondhatja a szerzôdést. Amennyiben a szerzôdô (biztosított) nem él a felmondás jogával, a szerzôdés a biztosító által kö- zölt módosítás szerint marad hatályban.
17.§ Közlési és bejelentési kötelezettség
(1) A biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítási szerzôdés elvál- lalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, valamint a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett valamennyi, a biztosító kockázatvállalása szempontjá- ból jelentôs változást köteles 5 napon belül a biztosítónak bejelenteni.
A biztosítottnak (szerzôdônek) a biztosított gépjármûre, illetve az azzal végzett tevékenységre vonatkozó, a biztosítási szerzôdés elvál- lalása szempontjából lényeges körülményeket illetô közlési és vál- tozás bejelentési kötelezettségének megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha csak nem bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Különösen lényeges a biztosítási szerzôdés elvállalása szempontjából vala- mennyi olyan körülmény, tény vagy állapot, amelyre tekintettel a biztosító a jelen feltételek szerint pótdíjat számít fel (lásd 8.§ (2) és 8.§ (3) pontok). A kockázatvállalás szempontjából lényeges körülmények változásai a követ- kezôk:
a. a biztosított, szerzôdô, kedvezményezett nevének (cégnevének) vagy lakcímének (székhelyének) megváltozása;
b. a gépjármû telephelyének megváltozása (az iratokba történô bejegyzés- tôl függetlenül a telephely megváltozását jelenti, ha a gépjármûvet rendszeresen nem az ajánlaton közölt címen vagy telephelyen használ- ják vagy tárolják);
c. a gépjármû rendszámának, alvázszámának vagy motorszámának, színé- nek megváltozása;
d. a gépjármû hasznosítási módjának megváltozása (személy vagy áru-bér- fuvarozás, veszélyes anyag- vagy áruszállítás megkezdése vagy meg- szüntetése, illetve oktató- vagy bérgépkocsiként történô üzemeltetés megkezdése vagy megszüntetése);
e. a gépjármûnek a közúti forgalomból történô ideiglenes kivonása;
f. a gépjármû fôdarabjának garanciális cseréje;
g. az ajtó vagy kormányzár cseréje;
h. az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztése, megsemmisü- lése, illetve bármelyikrôl másolat készítése;
i. más biztosítótársaság, amely a gépjármûben keletkezett kár megtéríté- sére köteles, szolgáltatását annak alapján teljesítette, hogy a gépjármû javítását gazdaságtalannak találta (totálkár).
18.§ Motorkerékpárra vonatkozó különös szabályok
(1) A motorkerékpárokra kötött biztosítás esetén a RAPID CASCO II. biz- tosítási feltételt az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A RAPID CASCO II. biztosítási feltételek 2.§ (2) pontja az alábbiakkal egészül ki:
e. Nem biztosított vagyontárgy a bukósisak és a gépjármûvön utazók ru- házata.
(3) A RAPID CASCO II. biztosítási feltételek 8.§ (1) pontja az alábbiakra vál- tozik:
A biztosító a szerzôdés tartama alatt kármentességi kedvezményt nem nyújt, a kármentességet nem figyeli.
(4) A RAPID CASCO II. biztosítási feltételek 10.§ (3) pontja az alábbiakra változik:
Ha a gépjármûvet nem a tulajdonos/üzembentartó, vagy jogi személy ese- tében a felhatalmazott személy vezette, a töréskároknál az abszolút önré- szesedés kétszerese kerül levonásra.
(5) A RAPID CASCO II. biztosítási feltételek 11.§ (3) pontja az alábbiakkal egészül ki:
v. amely igazolhatóan a megengedett sebesség legalább 30%-os túllépése miatt következett be.
19.§ A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban „Tudnivalók”)
(1) Értelmezô rendelkezések
a. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítha- tó) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hoz- ható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megôrzi e minôségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetô azonosíthatónak, ha ôt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetôleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô tényezô alapján azonosítani lehet.
b. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyil- vánítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthe- tetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre kiterjedô – kezeléséhez.
c. Adatkezelô: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkezô szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasz- nált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
d. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így például gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
e. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy szá- mára hozzáférhetôvé teszik.
f. Adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertôl és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétôl.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi szemé- lyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki vagy amely az adatkezelô meg- bízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történô meg- bízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.
h. Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biz- tosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szakta- nácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kö- tött szerzôdéseire vonatkozik.
i. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
j. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.
k. Ügyfél: a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.
l. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerinti fogalom.
m. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
n. Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bek-e alapján a biztosító adatkezelésének cél- ja a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
A biztosító az ügyfél elôzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biz- tosítási, illetve más célból történô üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélak- ciók szervezését is)
– ügyfélnyilvántartás vezetése
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása
– a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények teljesítése
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerzôdés, illetve a titoktartás alóli felmentésrôl szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerzôdésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.
b. A biztosított vagyontárgyak jellemzô adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázatel- bírálás adatai.
c. Élet-, baleset-, betegség- és felelôsségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggô adatok.
d. A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.
e. A biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggô, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplô adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban megha- tározott adatok nélkülözhetetlenek a szerzôdés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenôen a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által
önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében – Tudnivalók (2) fejezete – meghatározott célok- ból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- sérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfel- dolgozással az érintett személyes jellemzôinek értékelésére csak akkor ke- rülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetôvé teszi.
(4) A biztosítási titoknak minôsülô személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:
a. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad,
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzôvel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatköré- ben eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekkép- viseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felha- talmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezetô Hivatallal; az állományátruházás keretében át- adásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biz- tosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezet- tel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárren- dezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerûségét ellenôrzô Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezett- ség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli.
A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelem- mel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmo- sás bûncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzés- sel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô
megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelônél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá esô adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, a biztosításközvetítôi és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszûnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítôi és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletke- zésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasznál- ható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biz- tosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
(5) Az adatkezelés idôtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásá- val kapcsolatban igény érvényesíthetô.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számí- tógépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezelésérôl tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.
d. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû ada- tok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.
e. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre jut- tatásához szükségesek.
f. Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
g. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetôek.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
a. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatáro- zott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egy- séges ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja.
Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani.
Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fontosabb adatai a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetôek.
Az OTP Bankcsoport néhány nagyobb tagjának fôbb adatai az alábbiak:
OTP Bank Nyrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | |
Merkantil Bank Zrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0. | |
OTP Lakástakarékpénztár Zrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | |
OTP Jelzálogbank Zrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. | |
OTP Ingatlan Zrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | |
OTP Pénztárszolgáltató Zrt. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. | |
OTP Travel Kft. | Cg. 00-00-000000 |
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. |
b. A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység vég- zéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzôk részére a biz- tosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végzô fontosabb jogalanyokra, szervezetek- re, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biz- tosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx hon- lapon megtekinthetô.
A biztosítóval kötött szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól ka- pott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk az adat- és titokvé- delemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási
xxxxx megôrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelôsséget, és a titok megtartása érdekében teendô intézkedéseket a velük kötött szerzôdés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek oko- zott bármely kárért a biztosító felel.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfe- leinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzô- höz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül.
c. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatáro- zott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerzõdéses kap- csolatban álló biztosításközvetítõk számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.
20.§ Záró rendelkezések
(1) A jelen feltételek alapján létrejövô biztosítási szerzôdés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Tör- vénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.
(2) Jelen szerzôdési feltételekkel kapcsolatban felmerülô panasz esetén az ügyfél elsôfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. kötvényen megne- vezett szervezeti egységéhez, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.), mint má- sodfokon eljáró szervhez fordulhat. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez (1088 Budapest, József körút 6., 1364 Budapest, Pf. 234), és a Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett mû- ködô megyei békéltetô testületekhez is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.
(3) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó vala- mennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatás- körtôl függôen a Fôvárosi Bíróság az illetékes.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt. Székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fôvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.