Feltételek
Egyensúly
Feltételek
VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK
Érvényes: 2005. május 1-tôl
Általános ügyféltájékoztató
1
Tisztelt Ügyfelünk!
Megtisztelônek érezzük, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaságot kereste meg.
Ezúton tájékoztatjuk Önt biztosítótársaságunk fôbb adatairól, a biztosítással kapcsolatos titok- és adatvédelmi szabályokról, valamint azokról a lehetôségekrôl, amelyeket ügyfeleink jogaik és jogos érdekeik érvényesítése céljából igénybe vehetnek.
Biztosítónk fôbb adatai
A Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság a francia Groupama csoport leányvállalata. 1990. óta mûkö- dünk Magyarországon (2004. októberéig Európa Biztosító Rt. néven); cégjegyzékszámunk: 00-00-000000, adószámunk: 10507247-2-44.
Székhelyünk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Telephelyünk és személyes ügyfélszolgálatunk: 1114 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00. Postacímünk: 1519 Budapest, Pf. 271
Központi telefonszámunk: (00-0) 000-0000
Központi faxszámunk: (00-0) 000-0000,
Központi e-mail címünk: xxxx@xxxxxxxx.xx
Számos helyi irodával rendelkezünk az ország egész területén. Ezek címét, telefonszámát, valamint biztosítótársaságunk és ter- mékeink részletesebb bemutatását megtalálja honlapunkon, a xxx.xxxxxxxx.xx címen.
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1535 Budapest, 114. Pf. 777., Telefon: (06-40) 203-776, xxx.xxxxx.xx).
Titok- és adatvédelem
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 153.§-a értelmében a biztosítót titoktartási kötele- zettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adattal kapcsolatban, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ilyen, biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvise- lôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A biztosító titoktartási kötelezettsége azonban a 2003. évi LX. tv. 157. §-a értelmében meghatározott szervezetekkel kapcso- latban nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbítani köteles, ügyfeleink erre vo- natkozó írásos hozzájárulása nélkül is.
1
E szervezetek a következôk: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a folyamatban lévô büntetôeljá- rás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô; adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat; a biztosító, a biztosításközvetítô, a szak- tanácsadó, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviselete, ezek érdekképviseleti szervezetei, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal; a feladatkörében eljáró gyámhatóság; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság; külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szerv; a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók; az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosító; a biztosítók által létrehozott és mûködtetett kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzô. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális
fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváha- gyást nélkülözô megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és mûködtetett központi információs rend- szer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
Ügyfeleink jogai
Számunkra a legfontosabb az elégedett ügyfél. Ezen célunk eléréséhez a legnagyobb segítséget hiányosságaink visszajel- zésével kaphatjuk. Ezért kérjük, hogy amennyiben már létrejött szerzôdésével, vagy biztosító társaságunk mûködésével kapcso- latban bármilyen kérése, kérdése vagy problémája lenne, forduljon a biztosítás közvetítôjéhez, helyi irodánkhoz, vagy hívja a Groupama Biztosító központi telefonszámát: (00-0) 000-0000.
Amennyiben minden erôfeszítésünk ellenére sem sikerült problémáját orvosolni, kérjük, forduljon írásban panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkhöz: Groupama Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálata, levélcím: 1519 Budapest, Pf. 271, fax: (00-0) 000-0000, e-mail: xxxxxx@xxxxxxxx.xx!
Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy panaszt nyújthat be felügyeleti szervünkhöz is; a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a alapján fogyasztói jogainak érvényesítése érdekében igénybe veheti békéltetô testület eljárását; vala- mint jogait bírósági úton is érvényesítheti azzal, hogy az Ön biztosítási szerzôdésére a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyok rendelkezései az irányadóak.
A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében
2
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Ügyféltájékoztató az Egyensúly
biztosítási rendszerrôl
2
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy röviden bemutassuk azt a biztosítási terméket, amely az Ön érdeklôdését felkeltette!
Mire terjed ki a biztosítás (mi minôsül biztosítási eseménynek)?
Az Egyensúly biztosítási rendszer alapbiztosítása az Általános vagyonbiztosítási feltételek és a Tûzbiztosítás különös feltételei szerint az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
• tûz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás, vihar, földrengés, fölcsuszamlás, föld- és kôomlás, ismeretlen üreg beomlá- sa, vezetékesvíz-kár, árvíz, felhôszakadás, technológiai csôvezeték törése.
Az alapbiztosítás mellé tetszés szerint ún. kiegészítô biztosítások köthetôk az alábbi biztosítási eseményekre:
• járulékos kockázatként jégesô, hónyomás, közlekedési eszköz ütközése, elektromos áram okozta tûz elektromos be- rendezésekben, villámcsapás másodlagos hatása;
• a kiegészítô üvegtörés-biztosítás biztosítási eseménye a biztosított üvegezések törése, repedése;
• a betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei szerinti biztosítási események a betöréses lopás, rablás, betö- rés közben elkövetett rongálás, illetve külön díj megfizetése ellenében betörési kísérlet közben elkövetett rongálás, kül- döttrablás;
• az általános felelôsségbiztosítás különös feltételei szerint biztosítási esemény a biztosított által szerzôdésen kívüli harmadik személynek okozott személyi sérüléses és dologi károk, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik;
• a munkáltatói felelôsségbiztosítás különös feltételei szerint a biztosító azokra a kártérítési, illetve megtérítési kö- telezettségekre nyújt fedezetet, amelyeket a biztosított alkalmazottainak, tagjainak munkaviszonnyal összefüggô balese- te miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési köte- lezettséggel tartozik;
• a szolgáltatási felelôsségbiztosítás különös feltételei szerint a biztosító megtéríti a biztosított által nyújtott szolgál- tatás teljesítése során a biztosított szerzôdéses partnereit (a szolgáltatás igénybevevôit) ért azon személyi sérüléses és do- logi károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik;
• a termékfelelôsség-biztosítás különös feltételei szerint a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási aján- laton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által okozott olyan személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelôsségre vonatkozó jogszabályok szerint fe- lelôsséggel tartozik;
• a bérlôi felelôsségbiztosítás szerint a biztosító megtéríti azokat a tûz, robbanás, vízvezeték-törésbôl eredô károkat, amelyekért a biztosított épületek, építmények (azok helyiségei) bérlôjeként a bérbeadóval szemben felelôsséggel tartozik;
• a bérbeadói felelôsségbiztosítás szerint a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosított által bérbe adott és biztosított épületén belül az Egyensúly biztosítási rendszer Tûzbiztosítás különös feltételei 2. § I. pontjában (Alapkoc- kázatok) szereplô eseményei a bérbevevô rendeltetésszerû tevékenységének folytatásához szükséges vagyontárgyaiban okoznak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint felelôsséggel tartozik;
• a szállásadói felelôsségbiztosítás szerint a biztosító megtéríti a vendég dolgainak elpusztulása, eltûnése, ellopása vagy megsérüléseként fellépô dologi károkat, amelyekért a biztosított szállásadói (fizetôvendég-szolgálat, panzió, szállo- da) minôségeiben okoz, és a magyar polgári jog szerint felelôsséggel tartozik;
• a gépek bérlôinek felelôsségbiztosítása szerint a biztosítás kiterjed a biztosított által gépek, berendezések bérlôi mi- nôségében, az azokban a bérbeadónak okozott olyan károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szerint kárté- rítési kötelezettséggel tartozik;
• a belföldi keret-szállítmánybiztosítás szerint biztosítási esemény a tûz, robbanás vagy összeroppanás, vihar, villám- csapás, felhôszakadás, földcsuszamlás, föld- és kôomlás, földrengés szállítóeszközt ért baleset, hidak vagy más építmé- nyek beomlása, teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltûnése, szállítmány berakása, elhelyezése és kirakása al- kalmával történt sérülés;
• a hûtôgépekben tárolt készletek elsô kockázati biztosítása szerint a biztosító megtéríti a biztosított gyógyszertár helyiségeiben lévô hûtôkészülékekben elhelyezett készletekben a hûtôkészülékek véletlen, váratlan meghibásodása vagy más elektromos hiba miatti rendkívüli hômérséklet változásából eredô készletkárokat, a hûtôkészülék meghibásodása so- rán a hûtô-, fagyasztóanyagok szivárgása miatt keletkezett készletkárokat, az elektromos áramszolgáltatás kimaradása miatt keletkezett készletkárokat, illetve azokat a készletkárokat, melyek a hûtô-, fagyasztóanyag és a biztosított készle- tek rendellenes érintkezésébôl erednek;
• a receptek és vények elsô kockázati biztosítása szerint a biztosító megtéríti az Egyensúly biztosítási rendszer Tûzbiz- tosítás különös feltételei 2. §-a szerinti biztosítási események miatt a vényekben, receptekben – azok megsemmisülésé- vel – keletkezett károkat;
3
• a számítógépek többletkockázat-biztosítása szerint a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén található számító- gépekben kezelôi hiba, ügyetlenség, gondatlanság, leejtés, idegen tárgy ráesése vagy ütközése, elektromos energia köz- vetlen hatásai, üvegalkatrész törése, repedése miatt keletkezô károkat.
Mi a kockázatviselés kezdete?
A biztosító kockázatviselésének kezdete – ha a felek ettôl eltérôen, írásban nem állapodtak meg – az azt követô napon 0 órakor kezdôdik, amikor a szerzôdô fél által fizetett elsô biztosítási díj (díjrészlet) a biztosító számlájára vagy pénztárába beér- kezett, ha a szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön. A díjat (díjrészletet) a befizetést követô 4. napon beérkezettnek kell tekin- teni, ha azt a szerzôdô a biztosító képviselôjének fizette meg.
Milyen tartamú a biztosítási szerzôdés?
A biztosítás – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamra jön létre. A határozatlan tartamra kötött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdött.
Milyen lehetôségei vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja egy évre, a teljes idôszakra szól. A biztosított/szerzôdô a biztosítás elsô díját a szerzôdés megkötésekor, min- den késôbbi díjat pedig annak az idôszaknak az elsô napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik. A díjat kívánsága sze- rint egy összegben vagy részletekben, csekken vagy banki átutalással, kívánságára számla ellenében fizetheti meg.
Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?
A biztosító a kockázatviselés helyén és tartama alatt bekövetkezô biztosítási események által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károk megtérítésére köteles. A biztosító – a szerzôdésben megállapított mértékben és módon – pénz- beni kártérítést nyújt és költségtérítést fizet, szolgáltatási kötelezettségének felsô határát a biztosítási összeg jelenti.
Felelôsségbiztosítások esetén a biztosító a szolgáltatást a károsultnak teljesíti, a biztosítottnak csak annyiban, amennyiben a biztosított a kárt a károsultnak igazoltan megtérítette. A biztosító a szabályzatban meghatározott minôségekben a biztosított által a biztosítási idôszak alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett. A kockázatviselés helye Magyarország területe.
Káresemény bekövetkezését a szerzôdônek/biztosítottnak haladéktalanul, de legkésôbb az észlelést követô 2 munkana- pon belül be kell jelentenie a biztosítónak.
A biztosítási esemény bekövetkeztének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a biztosított, fele- lôsségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége.
A biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérkezésétôl számított 15 napon belül esedékes.
Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásokat?
A biztosító jogosult a szolgáltatás összegébôl a maradványérték és az évfordulóig járó díj, illetve a szerzôdésben (az ajánlaton) meghatározott önrész levonására. Figyelemmel a gazdagodás tilalmára, Ön a kár máshonnan megtérült ré- szét a gazdagodás mértékéig, de maximum a biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles a biztosítónak megfi- zetni.
A biztosító csak olyan arányban köteles a kár megtérítésére, ahogyan az Ön által meghatározott biztosítási összeg a vagyon- tárgy(ak) tényleges értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
A kártérítés a károsodottal – minôségben, értékben – azonos vagyontárgy pótlására, illetve annak javítási költsége megtéríté- sére vonatkozik. A biztosító nem köteles a kár elôtti állapot helyreállítását meghaladó kártérítésre.
A biztosító betöréses lopás károkra az egyes vagyoncsoportok esetén a kár idôpontjában meglévô védelemtôl függôen korlá- tozott kárkifizetést alkalmaz.
Felelôsségbiztosítás esetén a biztosító által káreseményenként nyújtott kártérítés felsô határa a biztosítási összeg.
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy
• a kárt a biztosított/szerzôdô, illetve a velük közös háztartásban élô hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták,
• a kárt a jogi személy vezetôségének tagja vagy más vezetô beosztású alkalmazottja jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta,
• a káreseményt a szerzôdô/biztosított a biztonsági elôírások szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértésével okozta, il- letve az - betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén - erre vezethetô vissza.
Hogyan mûködik az automatikus értékkövetés?
4
A biztosítónak a biztosítási szerzôdés értékállóságának megôrzése érdekében évente egy alkalommal (a biztosítá- si évfordulókor) lehetôsége van a biztosítási összeg és díj egyszerûsített megemelésére (indexálás).
Az indexálás módja:
1. A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb 30 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mértékérôl.
2. A szerzôdônek az indexálás elfogadása esetén nincs további teendôje, a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdeté- tôl indexáltan módosítva él tovább.
3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
4. Amennyiben a szerzôdô az indexálással nem ért egyet, évforduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan feltételekkel marad érvény- ben.
Az index számítási módja:
1. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alap- ján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal el- térhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazan- dó.
2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.
Az indexálás hatálya:
Az indexálás a Tûzbiztosítás különös feltételeiben, a Kiegészítô üvegtörés-biztosítás üvegértékre kötött biztosításában és a Bel- földi keret-szállítmánybiztosítás különös feltételeiben biztosított vagyontárgyak biztosítási összegére terjed ki.
Melyek az általános kizárások?
Az Egyensúly biztosítási rendszer szerzôdése alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi események- kel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás térítésére, még akkor sem, ha azok elôfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
• háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hi- vatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,
• harci eszközök által okozott sérülések vagy rombolás,
• állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,
• lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, ka- tonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô,
• bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselek- mények, ideértve azok
- biológiai vagy vegyi fertôzéssel,
- rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is,
• hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkra, szennyezésekre,
• az elektromágneses sugárzásból eredô, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre,
• hatósági intézkedések,
• tervezési, építési hiba,
• karbantartás elmulasztása,
• garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,
• elôszereteti, eszmei értékben,
• személyi számítógépekben és adathordozókon tárolt programokban és adatokban,
• személyi számítógépek dátumfelismerési és szoftver hibájából eredô vagy azzal kapcsolatos,
• azbesztózisból vagy hasonló betegségbôl eredô, vagy az azbeszt felhasználásával összefüggésben keletkezett, arra vissza- vezethetô károkra,
• más biztosítással már fedezetbe vont, valamint
• a különös és kiegészítô szabályzatokban kizárt biztosítási események következtében elôállt káreseményekre.
Mikor és hogyan szûnhet meg a biztosítási szerzôdés?
• A határozatlan tartamra szóló szerzôdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelôzôen legalább 30 nappal bárme- lyik fél írásban felmondhatja.
• A biztosítási díj esedékességétôl számított két hónap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg.
• Amennyiben a szerzôdônek a vagyontárgy megóvásához fûzôdô érdeke megszûnik, akkor az érdekmúlás napjával a biz- tosító kockázatviselése és egyúttal a szerzôdés is megszûnik. A biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónap- nak az utolsó napjáig járó díjak illetik meg, amelyben a kockázatviselése véget ért.
A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében
5
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Általános vagyonbiztosítási feltételek
3
Ezen Általános vagyonbiztosítási feltételek alapján a Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövõbe- ni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási összeg megfizeté- sére kötelezi magát a szerzõdõ által megfizetett biztosítási díj ellenében. Jelen feltétel rendelkezéseit együttesen kell alkal- mazni mindazon különös biztosítási feltételekkel, melyekben hivatkozás történik rá. Amennyiben a különös feltételben fog- laltak eltérõ rendelkezéseket tartalmaznak, úgy az abban meghatározottak érvényesek. A szerzõdõ felek a biztosítási szerzõdés elválaszthatatlan részének tekintik az ajánlatot, az általános és különös szerzõdési feltételeket, adatközlõket és a felek egymás közötti írásos jognyilatkozatait.
1.§ A Szerzõdõ, a Biztosított
1.1. A vagyonbiztosítási szerzõdés biztosítottja (további- akban: Biztosított) a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt személy, míg szerzõdõje az, aki a vagyonbiz- tosítási szerzõdést ilyen személy javára köti (további- akban: Szerzõdõ).
1.2. A díjfizetési kötelezettség a Szerzõdõt terheli, a Biz- tosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi. A Szerzõdõ és a Biztosított egyaránt köteles a jelen feltétel 12.§-a szerinti nyilatkozatok megtételére is.
1.3. A Szerzõdõ és a Biztosított – a Ptk. 540. §-ában leír- tak szerint – a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges kö- rülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket is- mert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség).
2.§ A szerzõdés létrejötte, hatálya, a kockázatviselés kezdete, a biztosítás tartama, a szerzõdés megszûnése
2.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.
A Szerzõdõ a szerzõdés megkötését írásbeli ajánlat- tal kezdeményezi.
2.2. A szerzõdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot el- fogadja, és ezt a biztosítási kötvény kiállításával iga- zolja. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a Szerzõdõ ajánlatára a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik (kockázatelbírálási idõszak). Ilyen esetben a szerzõ- dés az ajánlatnak a Biztosító – vagy képviselõje – ré- szére történõ átadása idõpontjára visszamenõleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezõ tartalommal. A Biztosító a Szerzõdõ vagy Biztosított kérésére eb- ben az esetben is köteles kiszolgáltatni a kötvényt.
6
2.3. Amennyiben a Szerzõdõ/Biztosított képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz közvetíti az ajánlatot a
Biztosító felé, akkor a Biztosító számára rendelkezés- re álló 15 nap az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak átadta.
2.4. A biztosítás területi hatálya Magyarország. A koc- kázatviselés helye a biztosított telephelye. Az ettõl eltérõ kockázatviselési helyet a különös feltételek, záradékok tartalmazzák.
2.5. A Biztosító kockázatviselésének kezdete a szerzõ- dés létrejötte esetén az elsõ díjnak a Biztosító szám- lájára vagy pénztárába történõ beérkezésének napját követõ nap 0. órája. A felek a kockázatviselés kezde- tének idõpontjáról ettõl eltérõ idõpontban is megál- lapodhatnak, de ez az idõpont legkorábban a bizto- sítási ajánlat aláírását követõ nap 0. órája lehet.
2.6. Amennyiben az elsõ díjat a Szerzõdõ a Biztosító kép- viselõjének fizette, a díjat legkésõbb a befizetés nap- jától számított negyedik napon a Biztosító számlájá- ra, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a Szerzõdõ azonban bizonyíthatja, hogy a díj koráb- ban érkezett be.
2.7. A szerzõdés – ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg – határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idõszak egy év, a biztosítási év- forduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdött.
2.8. A felek a szerzõdést a biztosítási idõszak végére, azt legalább 30 nappal megelõzõen írásban felmond- hatják. A biztosítási szerzõdés felmondását a szerzõ- dõ felek csak ajánlott levélben közölhetik.
2.9. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap el- teltével a Biztosító kockázatviselése és a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, vagy a Biztosító a díjat peres úton nem érvényesítette.
2.10. Amennyiben a Biztosító a szerzõdésnek díjnemfize- tés miatti megszûnésétõl számított 3 hónapon belül a Szerzõdõ vagy Biztosított által utólag befizetett dí- jat 15 napon belül nem utalja vissza, a szerzõdés a díjfizetést követõ nap 0. órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele továbbá, hogy a befizetett díj fedez- ze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, le- vonva belõle azt a díjrészt, amely a szerzõdés szüne- telésének idejére jár.
2.11. Amennyiben a Biztosítottnak a biztosított vagyontár- gyak megóvásához fûzõdõ érdeke megszûnik, a szerzõdés – vagy annak érintett része – is megszûnik a folyó hó utolsó napjával. Ebben az esetben a már befizetett – minimális díj feletti – idõarányos díj a Szerzõdõt illeti meg. A Biztosítót a kockázatviselés megszûnésének hónapja utolsó napjáig számított díj illeti meg.
2.12. Amennyiben a Tûzbiztosítás különös feltétele szerin- ti alapbiztosítás – bármilyen okból – megszûnik, ak- kor a teljes szerzõdés megszûnik.
3.§ Biztosítási események
A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
4.§ Általános kizárások és meghatározások
A biztosítási szerzõdés az eredeti szabályzatok, feltételek, záradékok egyéb pontjainak változatlanul hagyása mellett az alábbiakkal módosul/egészül ki:
Vagyoni kár meghatározása és kizárásai
4.1. A vagyoni kár a biztosított vagyontárgy fizikai káro- sodását jelenti.
4.2. A vagyontárgy fizikai károsodása semmiképpen nem jelenti adatok vagy számítógép programok (szoftver) sérülését, megváltozását, elveszését, az eredeti adat- szerkezet módosulását.
4.3. Ezek értelmében kizárásra kerülnek a biztosítási fe- dezetbõl
a) az adatok vagy számítógép programok (szoftver) károsodásai, ideértve azok elveszését és megvál- tozását, az eredeti adatszerkezet módosulását is,
b) azok a károk, amelyek az adatok, vagy számító- gép program (szoftver) funkcionális mûködése elégtelenségébõl, elérhetetlenségébõl, felhasz- nálhatóságának csökkenésébõl származnak,
és bármely üzemszüneti kár, amely ezekre az okokra vezet- hetõ vissza.
Biztosítással nem fedezett károk
A kockázatviselés köre nem terjed ki:
4.4. más biztosítással már fedezetbe vont károkra;
4.5. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersu- gárzásból eredõ károkra;
4.6. „elektromágneses sugárzásból” eredõ, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre, különösen
a) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely állítólagos, fenyegetõen közelgõ vagy meglévõ „elektromágneses sugárzás” bármely formájában történõ megjelenésébõl, illetve az annak való kitettségbõl ered, függetlenül attól, hogy az valamely közegben ténylegesen vagy ál- lítólagosan kimutatható,
b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költ- ségeire, magának az „elektromágneses sugár- zásnak”, illetve az annak való kitettségnek meg- határozása, megszûntetése vagy csökkentése költségeire,
c) az olyan, az elõbbi a) és b) pontokban foglaltak- ból eredõ személyi sérülés, anyagi kár vagy költ- ség miatti kötelezettségekre, melyek kármegosz- tásból, valamint az egyetemleges felelõsség alap- xxx xxxxxxxx megtérítési kötelezettségbõl szár- maznak,
7
d) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenõrzésbõl, utasításból, ajánlás- ból, figyelmeztetésbõl vagy tanácsból ered, ame-
lyeket az elõbbi a) és b) pontokban foglaltakkal kapcsolatban adtak, vagy kellett volna adni.
e) Jelen értelmezésben az „elektromágneses sugár- zás” magában foglalja – nem kizárólagosan – a mágneses energiát, hullámokat, mezõket vagy erõket, amelyeket elektromos töltés, áram, frek- vencia, energia vagy erõ gerjesztett, termelt, osz- tott szét, továbbított vagy tartott fenn.
4.7. környezetszennyezés következtében felmerült károkra;
4.8. rendeltetésszerû, rendszeres használatból eredõ fo- kozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lera- kódás hatására keletkezett károkra, továbbá azokra a károkra, amelyek kizárólag elektromos vagy me- chanikai üzemzavar formájában álltak elõ;
4.9. a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésbõl származó károkra;
4.10. a nem közvetlen károkra: a termelési folyamat leállá- sából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett állan- dó költségek, egyéb veszteség);
4.11. következményi károkra, például penészesedés, gom- básodás, korhadás, stb.;
4.12. tervezési és kivitelezési hiányosságok miatt keletke- zett károkra;
4.13. olyan vagyontárgyakban keletkezett károkra, ame- lyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki;
4.14. bírságra, kötbérre, késedelmi kamatra vagy egyéb büntetõ jellegû költségekre;
4.15. a különös feltételekben kizárt biztosítási eseményekre;
4.16. a Biztosított vagy Szerzõdõ által okozott olyan károk- ra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a terü- leti hatály kiterjesztése esetén az illetõ ország jogsza- bályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy szerzõdéses, szerzõdésen kívüli károkozás sza- bályai szerint felelõsséggel tartozik, mivel ezek a koc- kázatok egyéb biztosításokkal fedezhetõk, kivéve a szerzõdésben kifejezetten fedezetbe vont kockáza- tokat;
4.17. elxxxxxx xaszonra, a kedvezmények elvesztésébõl adódó kárigényekre;
4.18. kéjbecs-értékre, elõszereteti értékre;
4.19. az önrészesedést el nem érõ károkra. A szerzõdés- ben rögzített önrészesedés a kárkifizetésbõl levonás- ra kerül.
4.20. egyéb biztosítási szerzõdés vagy jogszabály alapján térülõ károkra.
Dátum felismerési és szoftver hiba kizárás
4.21. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezõ ká- rokra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetõk vissza, illetve azzal kapcsolatosak, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysé- ge (például számítógép, média, mikrochip, mikrop- rocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépí- tett vezérlõ logika, illetõleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes
a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoz-
tatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. év dátumai, a szökõév, ezzel együtt a február 29. és a 366 napos év, valamint az 1999. szeptember 09. helyes felismerése),
b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások megfelelõ kezelésére – kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoftverbe olyan paran- csot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elõ, illetve lehetetlenné teszi az adatok megfelelõ kezelését azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdá- tumaként felismerni.
4.22. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést
a) a 4.21. pontban részletezettek miatt felmerülõ, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egy- ségei, programok hiányosságait, jellemzõit, szol- gáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mû- ködését helyesbítõ javítási, átalakítási munkákért,
b) akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesít- mény ellenõrzése, karbantartása vagy felülvizs- gálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 4.21. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történõ teszteléséhez,
c) a 4.21. és a 4.22. b) pontban részletezettek kö- vetkezményeként felmerült bármely kárra és üzemszünetre.
4.23. Jelen kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezõ, birtokában vagy felelõs õrizetében lévõ, il- letve ellenõrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dá- tum felismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt, füg- getlenül attól, hogy maga a káresemény a 2000. év- ben, vagy attól eltérõ idõpontban következik be.
Háború és terrorizmus kizárás
4.24. Jelen záradék alapján kizárt a biztosítás fedezetébõl az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elõfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
a) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek vagy nem), polgárháború,
b) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,
c) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, el- lenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbi- torló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elõ,
8
d) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcso- latosan cselekvõ személy vagy személyek által el- követett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertõzéssel, rakétákkal, bom- bákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elköve- tett cselekményeit is.
4.25. Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetõk erõszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, ál- talában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai cél- zattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy be- folyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének megfélemlítésére.
4.26. A 4.24. d) pontban foglaltak szerint fertõzés alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására a tárgyak (dol- gok) fertõzõdését, mérgezõdését és/vagy használa- tuk akadályozását vagy korlátozását értjük.
4.27. A biztosítási szerzõdés nem nyújt fedezetet a fenti (4.24. a-d) pontokban felsoroltak befolyásolására, megelõzésére, elfojtására irányuló bármely termé- szetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.
4.28. Amennyiben a Biztosító szerint valamely kár, veszte- ség, költség vagy kiadás jelen kizárás értelmében nem tartozik a biztosítási fedezetbe, akkor ennek el- lenkezõjének bizonyítása a Biztosítottat terheli.
Azbeszttel kapcsolatos kizárás
Azbeszt jelentése a következõ lehet: az azbeszt minden for- mája krokidolit, amosit, krizotilt, (szálas) aktinolit, (szálas) an- tofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyít- ve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az az- beszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kö- telezettséget (felelõsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévõ személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, az- beszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt porral való kitettsé- ge okozott, segített elõ vagy állt elõ.
5.§ Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok
5.1. A vagyontárgyak az alábbi csoportosításban – saját és idegen tulajdon bontásban – biztosíthatók:
– Épületek, építmények: minden olyan épít- mény, amely a talajhoz szilárdan kötõdik, embe- rek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, térbeli elhatárolás- sal védelmet nyújt külsõ behatásokkal szemben, és bizonyos idõtállósággal rendelkezik. Ebbe a vagyoncsoportba tartozik továbbá a telephelyen található összes kerítés, térburkolat is. Ebbe az épület-meghatározásba – egyéb kikötés hiányá- ban – nem tartoznak bele a ponyvacsarnokok, sátrak, lakókocsik és hasonlók, valamint a telek értéke. Nem biztosíthatók továbbá a felvonulási épületek és pavilonok (közterületen álló könnyû- szerkezetes, vagy több oldalán üvegezett épít- mény). Az épület-meghatározásba nem tartozó és ebben a vagyoncsoportban nem biztosítható objektumokban tárolt vagyontárgyak szabadban tárolt vagyontárgynak minõsülnek.
– Gépek, berendezések, felszerelések: az üze- melést, illetve az alkalmazott technológiát szol- gáló berendezések, felszerelések, amelyek a te- lephelyen találhatók, kivéve bármilyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjármûvet.
– Készletek: nyersanyagok, alap- és segédanya-
gok, félkész- és késztermékek, alkatrészek és mindenfajta beépítésre kerülõ készen vásárolt kereskedelmi áru, energiahordozók, építõanya- gok, értékesíthetõ hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök, gön- gyölegek, kereskedelmi tevékenység esetén min- denfajta árukészlet, kivéve bármilyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjármûvet, il- letve állatot. Készletek csak új értéken biztosítha- tók, a csúcsértéket figyelembe véve.
– Egyéb, tételesen megnevezett vagyontár- gyak: Ebbe a vagyoncsoportba azokat az – is- mérveik alapján a gépek, berendezések, felszere- lések vagyoncsoportba sorolható – vagyontár- gyakat kell biztosításra feladni, amelyeket a Biz- tosított egyedileg, vagy a többitõl eltérõ értéke- lési módon kíván biztosítani.
– Számítógépek:
– elektronikus számítógépek, számítógép rend- szerek (a hordozhatók kivételével),
– házi és professzionális személyi számítógépek,
– aktív adathordozó médiák (CD/DVD és floppy lemezek, mágnesszalagok),
– a számítógépes konfigurációval (hardverrel) együtt vásárolt, annak elválaszthatatlan részét képezõ operációs rendszer, szoftver, melynek (a hardverrel együtt történõ) megsemmisülése esetén nincs legális mód annak más konfigu- rációra való telepítésre.
– Tisztításra, javításra átvett vagyontárgyak: Ebben a vagyoncsoportban mûszaki avult érté- ken és csúcsértéken kell biztosítani a javításra, tisztításra, továbbfeldolgozásra vagy egyéb, a vállalkozás mûködéséhez, tevékenységéhez kap- csolódó célból átvett idegen tulajdonú vagyon- tárgyakat. Nem biztosíthatók a hatósági (forgal- mi) engedélyre kötelezett gépjármûvek. A va- gyontárgyak átvételét a Biztosítottnak kell bizo- nyítani. A Biztosított és a tulajdonos (károsult) között létrejött – a kártérítési összegre vonatko- zó megállapodás a Biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére.
5.2. Az egyes különös feltételek a fentiektõl eltérõ va- gyoncsoportokat is tartalmazhatnak.
5.3. A biztosítási védelem nem terjed ki, nem biztosítha- tók:
– a számítógépek adathordozó egységein, tárolóin (központi- és külsõ) lévõ adatsorok, valamint a saját fejlesztésû és a számítógépes konfiguráció- val (hardverrel) nem együtt vásárolt, annak nem elválaszthatatlan részét képezõ operációs rend- szerek, szoftverek (melyek megsemmisülése ese- tén legális mód van annak más konfigurációra való telepítésre), programok, szellemi termékek, tervek, dokumentációk (felhasználói szoftver);
– mindenféle adathordozó, adatfeldolgozó prog- ram, szoftver, üzleti könyv, bérleti-, szabadalmi-, licencia-, kiadói-, szerzõi-, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok, numeri- kus vezérlésû szerszámgépek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag- és egyéb minták és hasonlók;
9
– filmek, raszterek, fóliák, hengerbevonatok, for- mák, reprodukciós segédeszközök. (A reproduk- ciós segédeszköz: formát, mintát, formaterve- zést, leírást vagy egy bizonyos termékre vonatko- zó egyéb információt rejt magában, és ez a for-
ma – minta, formatervezés, leírás, egyéb infor- máció – mechanikus érintkezés mellett közvetle- nül vagy közvetve átvivõdik a termékre, ugyanak- kor a termék megváltoztatása vagy kifutása ese- tén a reprodukciós segédeszköz többé már nem használható fel, vagy legalábbis meg kell változ- tatni. Ilyenek például: öntõminták, fröccsöntõ- és présformák, a képlékeny alakítás szerszámai, nyomólemezek és -hengerek, különbözõ sablo- nok, matricák, klisék, szabásminták, szövõ- és jacquardkártyák, stb.);
– ital-, étel-, bankjegykiadó-, játék- és nyerõ-auto- maták tartalma (bankjegy, érme és áru)
– vízi és légi jármûvek, forgalmi engedélyhez kö- tött gépjármûvek, gépjármû utánfutók és vonta- tók;
– élõ állatok, lábonálló növényi kultúrák;
– vízi létesítmények és mûtárgyaik (gátak, csator- nák, halastavak, víztározók, stb.);
– nem a vállalkozás tulajdonát képezõ személyes használati tárgyak.
5.4. Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biz- tosító kockázatviselése csak a tûz (Tûzbiztosítás kü- lönös feltételei 2. § 2.1.), robbanás, összeroppa- nás (Tûzbiztosítás különös feltételei 2. § 2.2.), vil- lámcsapás (Tûzbiztosítás különös feltételei 2. § 2.3.) kockázatokra áll fenn.
Szabadban tároltnak minõsül minden olyan vagyon- tárgy, melyet nem épületekben, építményekben (Ál- talános vagyonbiztosítási feltételek 5. § elsõ bekez- dés) tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosan.
6.§ Biztosítási összeg
6.1. Biztosítási összeg: A Biztosító szolgáltatásának va- gyoncsoportonként, illetve vagyontárgyanként, vala- mint biztosítási idõszakonként megállapított felsõ határa. A biztosítási összeget a Szerzõdõ, Biztosított határozza meg, a szerzõdés létrejöttekor. A Biztosító az egyes biztosítási összegek helyességét nem el- lenõrzi.
6.2. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek a követ- kezõk szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt összegek (biztosítási összeg) erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a Biz- tosító szolgáltatásának felsõ határa az illetõ va- gyontárgyra megállapított biztosítási összeg.
b) Azonos értékelés alapján összevont vagyoncso- portot (szerzõdéstételt) a felek az ott megjelölt összeg (biztosítási összeg) erejéig tekintik biztosí- tottnak, mely összeg egyben a Biztosító szolgál- tatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncso- portokba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a Biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva.
6.3. Készletek biztosítási összege:
a) A Biztosított által elõállított áruk (félkész- és késztermékek) esetében azok újra-elõállítási költ- sége, amely nem lehet magasabb az eladási ár- nak a fel nem merült költségekkel és a Biztosított nyereségével csökkentett értékénél (önköltség).
b) A Biztosított által forgalmazott áruk, a Biztosított által felhasznált nyersanyagok esetében a ká-
ridõponti beszerzési érték, amely nem lehet ma- gasabb az eladási árnak a fel nem merült költsé- gekkel és a Biztosított nyereségével csökkentett értékénél.
6.4. A biztosítási szerzõdésben a biztosítási összegnek a vagyontárgy vagy vagyoncsoport tényleges értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás). Túlbiztosítás esetén a Szerzõdõ jogo- sult a vagyontárgyra, vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg és a tényleges érték különbözete alapján számított biztosítási díjra. A díjszabás szerint megállapított minimáldíj ebben az esetben is érintet- len marad.
6.5. Amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a tényleges érték- hez viszonyított arányában téríti meg. Ettõl eltérõ biztosítási szolgáltatást a szerzõdésben egyértelmû- en rögzíteni kell.
6.6. A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosí- tási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. Tényleges értéknek az adott vagyontárgy, illetve va- gyoncsoport a szerzõdésben megjelölt értékelési mód szerint megállapított értéket kell tekinteni.
6.7. A Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös fel- tételek tartalmazzák.
7.§ Értékelési mód:
7.1. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történõ be- szerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és szerelés költsé- geit, melyekbõl engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugya- nolyan új vagyontárgy nem szerezhetõ be, akkor ha- sonló mûszaki, gazdasági paraméterekkel rendel- kezõ más vagyontárgy beszerzési értéke az új érték, az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével.
7.2. Mûszaki avult érték: a vagyontárgy új értékébõl le- vonva a mûszaki avulásból származó értékcsökke- nést.
7.3. Az értékelési módot a Biztosított határozza meg, de mûszaki avult értéken kell biztosítani
– a „Tisztításra, javításra átvett vagyontárgyak” va- gyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat;
– azokat a vagyontárgyakat, vagyoncsoportokat, amelyek avult értéke az új érték 30%-a, vagy az alatti.
7.4. Csúcsérték: változó értékû vagyoncsoportok eseté- ben a biztosítási idõszakban elõforduló legmagasabb érték.
Az 5. §-ban felsorolt vagyoncsoportoktól eltérõ vagyoncso- portok értékelési módját a vonatkozó különös feltételek tar- talmazzák.
8.§ Biztosítási díj
8.1. Az éves biztosítási díj a biztosítás megkötésekor, de legkésõbb a Biztosító kockázatviselésének kezdete- kor egy összegben esedékes.
10
8.2. A felek a biztosítási díj fél- vagy negyedéves részle- tekben történõ fizetésében is megállapodhatnak.
8.3. Az egy évnél rövidebb idõtartamra kötött szerzõdé- seknél részletfizetési megállapodás nem köthetõ. A díjrészlet a díjszabásban megállapított minimáldíjnál alacsonyabb nem lehet.
9.§ Automatikus értékkövetés
A biztosítónak a biztosítási szerzôdés értékállóságának meg- ôrzése érdekében évente egy alkalommal (a biztosítási évfor- dulókor) lehetôsége van et biztosíthat a biztosítási összeg és díj egyszerûsített megemelésére (indexálás).
Az indexálás módja:
1. A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb 30 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mér- tékérôl.
2. A szerzôdônek az indexálás elfogadása esetén nincs to- vábbi teendôje, a szerzôdés a következô biztosítási idô- szak kezdetétôl indexáltan módosítva él tovább.
3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alap- ján kerülnek kiszámításra.
4. Amennyiben a szerzôdô az indexálással nem ért egyet, év- forduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az in- dexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a kö- vetkezô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan feltéte- lekkel marad érvényben.
Az index számítási módja:
1. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vo- natkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31- éig érvényes és alkalmazandó.
2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfor- dulóra történik meg.
3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biz- tosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biz- tosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosí- tási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei válto- zatlanul maradnak.
Az indexálás hatálya:
Az indexálás a Tûzbiztosítás különös feltételeiben, a Kiegé- szítô üvegtörés-biztosítás üvegértékre kötött biztosításában és a Belföldi keret-szállítmánybiztosítás különös feltételeiben biztosított vagyontárgyak biztosítási összegére terjed ki.
Az index idôbeli hatálya:
Az index minden év június 1-jétôl május 31-ig érvényes.
Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak ér- tékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközöket vásárlása, régi eszközök cseréje készletek bôvíté- se, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.). A szerzô- déses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-beje- lentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.
10.§ Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
10.1. A Biztosítottnak vagy Szerzõdõnek a káresemény bekövetkezése után azt haladéktalanul, de leg- késõbb a tudomására jutást követõ 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Biztosítónak.
10.2. A kárbejelentésnek az alábbiakat kell tartalmazni:
– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét;
– a káresemény idõpontját és rövid leírását;
– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
– a kárrendezésben közremûködõ – a Szerzõdõt vagy Biztosítottat képviselõ – személy vagy szerve- zet nevét.
10.3. Tûzkár biztosítási esemény bekövetkeztekor a Serzõdõ vagy Biztosított köteles a tüzet a tûzrendé- szeti hatóságnál is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint.
10.4. Betöréses lopás és rablás biztosítási esemény be- következtekor a Szerzõdõ vagy Biztosított köteles az illetékes rendõrhatóságnál feljelentést tenni, és a feljelentés másolati példányát a kárbejelentés- hez mellékelni. Amennyiben a jogalapnak vagy a kártérítés összegszerûségének megállapításához szükséges, a Biztosító a kárigény érvényesítéséhez kérheti a nyomozóhatóság nyomozást megszün- tetõ határozatának, vagy – az elkövetõk ismertté válása esetén – jogerõs bírói végzésnek, ítéletnek bemutatását.
10.5. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb 5 munkanapig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad vál- toztatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a Biztosító szá- mára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, annyiban a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
10.6. Amennyiben a Biztosító részérõl a bejelentés kéz- hezvételétõl számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megtekintése, akkor a Biztosí- tott vagy Szerzõdõ intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy felújításáról. A kicserélt, fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, be- rendezéseket, maradványokat azonban további 30 napig nem szabad megsemmisíteni.
10.7. A Biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkez- tének tényét és a kár összegszerûségét hitelt ér- demlõen bizonyító dokumentumokat a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésé- re bármikor azok rendelkezésére kell bocsátania.
10.8. A Biztosító a megállapított szolgáltatást annak megállapításától, de legkorábban a jogalapot és összegszerûséget igazoló összes okiratok beérke- zésétõl számított 15 napon belül a Biztosított ré-
11.§ Mentesülések
11.1. Vagyonbiztosítási kockázatok esetében a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
– a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél,
– a Biztosított vezetõ, vagy a vagyontárgy kezelé- sével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazot- tai, illetõleg megbízottai, tagjai vagy szervei
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
11.2. Az (1) pontban leírtakat a kármegelõzési és káreny- hítési kötelezettség (11. §), valamint a változás-beje- lentési kötelezettség (12. §) megszegése esetén is al- kalmazni kell.
11.3. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a Biztosított vagy Szerzõdõ a 9. §-ban meghatározott valamely kötelezettségét nem teljesí- ti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
11.4. A közlésre, illetõleg a változás-bejelentésre vonatko- zó kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.
12.§ Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség
12.1. A károk megelõzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a Biztosított felügyeleti szervének utasí- tásai, és a Biztosító elõírásai mindenkor irányadók.
12.2. A Biztosító jogosult a Biztosítottnál a kármegelõzési intézkedések végrehajtását, a biztosított egység (te- lephely), vagyontárgyak kockázati állapotát – szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együtt- mûködve – a helyszínen is bármikor ellenõrizni.
12.3. Amennyiben a Biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés azonnali módosítására vagy – amennyiben azt a Szerzõdõ nem fogadja el – a törvényes keretek kö- zötti felmondásra.
13.§ Változás-bejelentési kötelezettség
13.1. A Biztosítottnak vagy Szerzõdõnek haladéktalanul be kell jelenteni minden olyan tényt a Biztosítónak, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét be-
10.9.
szére belföldi fizetõeszközben teljesíti.
Amennyiben a kárrendezési eljárás során megáll- apítást nyer, hogy a biztosítási szerzõdésben meg- határozott biztosítási esemény történt, a jogalap és az összegszerûség tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Biztosító- hoz, a károsult kérésére a Biztosító a várható szol- gáltatási összeg 80%-áig kárelõleget folyósíthat.
folyásolja. Ilyenek különösen:
– új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesít- mény üzembe helyezése, új gyártási ág, techno- lógia bevezetése;
– a kármegelõzés, kárelhárítás rendszerében tör- ténõ lényeges módosulás;
– olyan új üzem létesítése, új vagyontárgy vásárlá- sa, vagy a biztosított vagyonban beállt olyan ér-
10.10. A Biztosító a hasznosítható maradvány(ok) értékét
11
a szolgáltatás összegébõl levonja.
tékváltozás, mely a biztosítási adatközlõben ko- rábban nem szerepelt;
– az üzemek, berendezések legalább három havi idõtartamra történõ – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbõl való végleges kivonás;
– üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása;
– a biztosított vagyontárgyat terhelõ bármilyen jel- zálogjog keletkezése a jogosult (engedménye- zett) megjelölésével;
– a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, vagy csõdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás vagy felszámolás megindítása;
– jelen szerzõdés alapján biztosított vagyontár- gyakra e szerzõdés idõbeli hatálya alatt további biztosítás kötése.
13.2. A Biztosító a változások bejelentését ajánlatként ke- zeli.
13.3. Amennyiben a Biztosított vagy Szerzõdõ változás-be- jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és ez a Biztosító tudomására jut, úgy a Biztosító jogosult a biztosítási szerzõdés felülvizsgálata során kimutatott díjkülönbözetet a legközelebbi díjesedékesség alkal- mával elszámolni. A Biztosító ilyen esetben kezde- ményezheti a szerzõdés módosítását, vagy a szerzõ- dés törvényes keretek közötti felmondását.
14.§ Egyéb rendelkezések
14.1. A Biztosító törvényi engedményi joga alapján a visszakövetelési igényét a kárért felelõs személlyel szemben a Ptk. 558. §-ában szabályozottak szerint érvényesíti.
14.2. A Szerzõdõ és Biztosított egyes bejelentéseit és nyi- latkozatait írásban közölheti, a biztosítási szerzõdés felmondását a szerzõdõ felek csak ajánlott levélben közölhetik.
14.3. A Szerzõdõ, Biztosított a jelen szerzõdés megkötésé- vel hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a kárrendezé- si feladatait külsõ megbízott kárszakértõ szervezettel is elláthassa. Ennek keretében a kár jogalapjának, il- letve összegszerûségének megállapításához szüksé-
ges mértékben a Biztosító jogosult a biztosítással kapcsolatos minden szükséges információt a Biztosí- tó szakértõi vagy kárrendezéssel megbízottjának, szervezetének átadni.
14.4. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények felmerülé- süktõl számított 1 év elteltével évülnek el.
14.5. A jelen feltételben nem részletezett kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
14.6. A Biztosító felügyeleti szerve: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, postacíme: 1531 Budapest, 114. Pf. 777.
14.7. A Biztosítót a Biztosított, Szerzõdõ adataival kapcso- latban titoktartási kötelezettség terheli.
A biztosító titoktartási kötelezettsége nem áll fenn
– a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
– a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesz- téssel büntetendõ szándékos bûncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész elõze- tes jóváhagyásával rendelkezõ rendészeti nyo- mozóhatóság vezetõjével, valamint az ügyész- séggel,
– a büntetõügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
– adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a Biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifi- zetésrõl törvényben meghatározott adatszolgál- tatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek Biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,
– a fõigazgató eseti engedélye alapján a feladatkö- rében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
– a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenység- gel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatköré- ben eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
– az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény
12
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal szemben.
Tûzbiztosítás különös feltételei
4
1.§ Általános feltételek
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) e különös feltétel szerint kötött biztosítási szerzõdés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti azokat a károkat, amelyek a következõkben felsorolt biztosítási események miatt véletlen, váratlan, elõre nem látható módon a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés idõszaká- ban keletkeznek.
1.2. A jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerzõdésre a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biz- tosítási rendszer Általános vagyonbiztosítási feltéte- lekben foglalt rendelkezései is érvényesek.
2.§ Biztosítási események
I. Alapbiztosítás
2.1. Tûz
A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidá- ciós folyamat, amely a gyulladási hõmérséklet hatá- sára alakul ki öntáplálóan, terjedõképesen, hõ-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
2.1.1. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, ame- lyek
– kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vagy vegyi folyamat formájában következnek be;
– magában az öngyulladt anyagban következnek be, kivéve az abból átterjedõ tûzkárt;
– tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl adódó károkat;
– a rendeltetésszerûen tûznek, hõhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elõ, valamint ezek hatásá- ra magukban a kiáradt anyagokban – a kemen- cében lévõ vagyontárgyakban az égés során – keletkeztek;
– az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben természetes elhasználó- dás, vagy az elõírt védelem hiánya, vagy kiikta- tása következtében álltak elõ;
– elektromos gépekben, berendezésekben, felsze- relésekben az elektromos áram hõhatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – történõ sé- rülés vagy megsemmisülés miatt következtek be;
– az égetõkemencében megmunkálás alatt lévõ félkész- és késztermékek tûz- vagy hõhatás álta- li károsodásaként jelentkeznek, kivéve, ha a tûz a technológiai folyamattól függetlenül keletke- zik;
13
– a füstölõben, illetve szárítóban lévõ áruk (termé- nyek) tûz- vagy hõhatás miatti károsodásaként,
megsemmisüléseként jelentkezik, kivéve, ha a tûz a technológiai folyamattól független ok mi- att keletkezik.
2.2. Robbanás, összeroppanás
A robbanás, összeroppanás olyan energia-felszaba- dulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két, egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglévõ nyomáskülönbség által, az elválasz- tó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû meg- változása miatt vagy mellett keletkezik.
2.2.1. A Biztosító nem téríti meg azokat a robbanás- és összeroppanás-károkat, melyek
– céltudatos, tervszerû robbantás miatt keletkez- tek;
– az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, belsõ égésû motorokban, gu- miabroncsokban);
– a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befa- gyása, illetve a tárolókban lévõ anyagok termé- szetes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külsõ és belsõ nyomás kiegyenlítõdése hirtelen következik be;
– a berendezések, készülékek, vagy más mûszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasz- tott terei között álltak elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodá- sát;
– hasadó anyagok robbanása, illetve ennek követ- keztében fellépõ sugárszennyezés miatt kelet- keztek;
– hangrobbanás miatt keletkeztek.
2.3. Villámcsapás
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyen- lítõdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a felhõ és a föld vagy földi tárgy között, amely gyújtó, égetõ hatásával dinamikus erõhatásával károsít. Villám- csapáskárok azok a közvetlen károk, amelyek a biz- tosított vagyontárgyakban a beléjük csapódó villám hõhatása és/vagy erõhatása miatt keletkeztek.
2.3.1. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, me- lyek
– az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, vagy hi- ányos karbantartása miatt keletkeztek;
– magában a villámvédelmi rendszerben keletkez- tek;
– villámcsapás másodlagos hatásaként keletkez- tek (indukciós hatás elektromos vezetékekben, gépekben).
2.4. Vihar
A vihar olyan légmozgás, heves szél, amikor a szél(lökés) sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/sec értéket és nyomó- vagy szívóhatással károsít. Az egyes esetekben a szélsebesség megállapítására
az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó.
2.4.1. Viharkárnak minõsül továbbá
– a viharral együtt járó csapadékhatás által oko- zott közvetlen kár, ha a viharral együtt járó csa- padék a vihar során megrongált tetõn és falré- szeken vagy a megrongált nyílászárón keresztül behatolva károsít;
– ha a kár azáltal következik be, hogy egyes tár- gyakat a vihar a biztosított vagyontárgyakra so- dorja.
2.4.2. A Biztosító nem téríti meg a vihar okozta olyan ká- rokat, amelyek
– jármûvekben keletkeztek;
– a vihar által keltett hullámverés, jégtorlódás kö- vetkeztében keletkeztek;
– épületek, építmények üvegezésében keletkez- tek;
– üvegfalú építményekben (üvegházak, meleghá- zak, meleg- és hidegágyak), valamint az ezek- ben tárolt vagyontárgyakban keletkeztek;
– nem szilárd falazatú és tetõzetû építményekben és az ezekben tárolt vagyontárgyakban kelet- keztek;
– bármilyen ideiglenes fedésben, illetve az állandó vagy ideiglenes fedések megbontása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;
– az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban (cégérek, antennák, védõtetõk, vilá- gítóberendezések és hasonlók), elektromos sza- badvezetékekben, állványzatokban keletkeztek;
– szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkez- tek, kivéve azon szabadban tárolt vagyontárgya- kat, amelyekkel kapcsolatban hatósági elõírások csak ilyen tárolást tesznek lehetõvé;
– kizárólag az épületek és építmények külsõ vako- latában, burkolatában, festésében keletkeztek, kivéve a vihar által sodort tárgyak károsítását;
– a helyiségen belüli légáramlás — huzat — miatt keletkeztek.
2.5. Földmozgás-károk
Ezen belül biztosítási események:
Földrengés: a Föld belsõ energiájából származó olyan talajmozgás, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérte vagy megha- ladta.
Földcsuszamlás: a talaj fizikai vagy szilárdsági tu- lajdonságainak magváltozása következtében lejtõs terepen – hegy- vagy domboldalon – bekövetkezett talajelmozdulás.
Nem minõsül biztosítási eseménynek a támfalak, mesterséges rézsük károsodása.
Föld- és kõomlás: A talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében, il- letve bármely külsõ terhelés miatt kõ-, kõtörmelék-, szikla- vagy földomlás, -lezúdulás.
Nem minõsül biztosítási eseménynek a támfalak, mesterséges rézsük károsodása.
Ismeretlen üreg beomlása: amelynél a természe- tes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás kö- vetkezik be.
2.5.1. A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt keletkezett károkat, amelyek
14
– már feltárt vagy megkutatott üregek beomlása miatt,
– bányászati tevékenységgel (beleértve a külszíni fejtést is) kapcsolatban,
– a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek. Nem fedezi a biztosítás a talaj stabilizálásával, ere- deti helyére történõ visszaállításával, a beomlott üregek megszûntetésével kapcsolatos költségeket.
2.6. Vezetékesvíz-károk
Vezetékesvíz-károk biztosítási esemény az ivó- és szennyvíz-vezetékek, épületszerkezeten belül elhe- lyezett csapadékvíz-elvezetõ rendszerek, melegvíz- ellátási, valamint központi fûtési rendszerek, továb- bá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékai- nak törése, vagy repedése, dugulása, csatlakozása- ik elmozdulása, illetve a nyitva felejtett vízcsap mi- att a víz (folyadék) váratlan, elõre nem látható kö- rülmények között szabályozhatatlanná vált kiáram- lása, amely során a biztosított vagyontárgyakat az áramlás dinamikus erõhatása rombolja, deformálja, a víz (folyadék) szennyezi, áztatja.
2.6.1. A biztosítás a biztosított (vagy a biztosított telephe- lyet magába foglaló)
– épületekben, építményekben a szerkezetileg beépített vezetékszakaszokból, vízvezetékek esetén az épületek, építmények vízellátását biz- tosító fõvezetékekbe beépített vízmérõ helyeket követõ vezetékszakaszokból;
– ingatlanok esetén az ott lévõ épületek, építmé- nyek ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található vezetékbõl, vízvezeték esetén az ingatlan vízellátását biztosító fõvezeték(ek)be épített vízmérõhely(ek)et követõ vezetékszaka- szokból
a vezetékesvíz-károk biztosítási esemény következ- tében kiáramló víz okozta károkra terjed ki.
2.6.2. A Biztosító megtéríti a vezetéktörés elhárításával, a javítással kapcsolatos épületbontási és -helyreállítá- si költségeket, valamint káreseményenként legfel- jebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csô- vezeték árát, amennyiben az épület biztosított, és az említett munkák elvégzése a Biztosított kötele- zettségébe tartozik.
2.6.3. A Biztosító nem téríti meg
– a tûzoltó berendezések és tartozékaik törése, repedése, kilyukadása miatt keletkezett károkat;
– az olyan szennyezési károkat, amelyek eltávolít- hatóak, és az üzemszerû mûködést nem befo- lyásolják;
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkezett káro- kat, kivéve, ha azokat legalább 20 cm-rel a pad- lószint felett, vagy EURO raklapon tárolták;
– az elfolyt folyadék értékét.
2.7. Természetes vizek károkozása
Ezen belül a biztosítási események:
Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû természe- tes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett terü- letet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések men- tett oldalán a magas vízállás következtében fellépõ buzgárok és fakadóvizek károkozása.
Felhõszakadás: olyan csapadékhatás, amikor a rö- vid idõ alatt lezúdult nagy mennyiségû – legalább 1 mm/perc intenzitású – csapadékvíz a szabálysze- rûen kialakított és karbantartott vízelvezetõ rend- szer elégtelenné válása miatt felgyülemlik, és elön-
téssel károsít, illetve csatorna-visszatorlódásos elön- tést okoz. Az egyes konkrét esetekben a csapadék intenzitására az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó.
2.7.1. A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, felhõsza- kadás okozta károkat, amelyek
– a vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözõbe- rendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben lévõ állat- állományban keletkeztek;
– a hullámtérben vagy a nem mentett árterület- ben keletkeztek (hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület; nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés, vagy magas part, il- letve települések belterületének határa között fekszik);
– a talajerõben, illetve a talajszerkezetben szerves és mûtrágyák kilúgozása miatt keletkeztek;
– a talajszint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták 20 cm-rel a padlószint felett vagy EURO raklapon;
– felhõszakadás következtében az épületek, épít- mények külsõ vakolatában, burkolatában és fes- tésében keletkeztek;
– pincékben, talajszint alatti padozatú helyiségek- ben az épület szigetelési hibája vagy hiányossá- ga miatt elöntéssel keletkeztek;
– elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek.
2.8. Technológiai csõvezeték törése Technológiai csõvezeték törése: folyadékok, sa- vak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók) csõvezetékeinek, armatúráinak, edényzetének töré- se vagy repedése miatti váratlan, elõre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált ki- áramlása, mely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erõhatása rombolja, defor- málja, a kiáradó folyadék anyagi tulajdonságával összefüggésben szennyezi, áztatja.
2.8.1. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, ame- lyek
– eltávolítható szennyezési károk, és az üzemsze- rû mûködést nem befolyásolják;
– tolózárak, szelepek, csapok, vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitva hagyása miatt keletkeztek,
– a meghibásodott (törött, vagy repedt) csõveze- tékekben, armatúrákban, edényekben keletkez- tek;
– bizonyíthatóan a technológiai vezetékrendsze- rek elõírt karbantartási munkáinak elmulasztása miatt következtek be;
nem téríti meg továbbá az elfolyt anyag értékét.
II. Járulékos kockázatok
(Külön díjfizetés ellenében vonhatók fedezetbe)
2.9. Jégesõ, hónyomás
Ezen belül biztosítási események:
Jégkár: a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés vagy deformációs sérülés.
15
Xxxxxxxx: a nagy mennyiségben felgyülemlõ hó
statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezõ törés vagy deformációs sérülés.
2.9.1. A Biztosító kizárólag a biztosított épületek és épít- mények tetõzetében – kivéve a hideg- és meleg- ágyak, üvegházak üvegezése valamint bármely üvegtetõk, üveg elõtetõk — keletkezett, és a meg- rongált vagy elpusztult tetõn keresztül beáramló csapadék (hó, jég, esõvíz) által az épületekben, építményekben elhelyezett biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti to- vábbá az épületek, építmények – illetve azok egyes részeinek – ledõlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat.
2.9.2. A Biztosító nem téríti meg azokat a hónyomás okozta károkat, amelyek az esõvíz-elvezetõ csator- nákban és a hófogó szerkezetekben keletkeztek.
2.9.3. A Biztosító nem téríti meg a tetõszerkezet karban- tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkat.
2.10. Közlekedési eszköz ütközése Közlekedési eszköz ütközése kárnak minõsül a bizto- sított épületek, építmények károsodása, amelyet közvetlenül a sínen közlekedõ jármû, közúti jármû vagy ember által vezetett légi jármû, vagy annak ra- kománya, alkatrésze nekiütközése, rázuhanása okoz.
2.10.1.A biztosítás nem terjed ki
– a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással ren- delkezõ jármûvek által okozott károkra;
– az olyan jármûvek által okozott károkra, ame- lyeket a Biztosított vagy a biztosított épület, építmény használója, vagy ilyen személyek mun- kavállalója vezet;
– a jármûvekben keletkezett károkra.
2.11. Tûzoltó berendezés kilyukadása Tûzoltó berendezés kilyukadása: a biztosított ingatlanon belül létesített tûzoltó berendezés – be- leértve mindazokat a szerelvényeket, amelyek kizá- rólag a tûzoltó berendezés üzemeltetésére szolgál- nak (pl. vízvételi helyek, csõhálózat, vészjelzõ szel- epek, fúvókák) – törése, repedése vagy kilyukadása miatt váratlan, elõre nem látható körülmények kö- zött szabályozhatatlanná vált vízkiáramlás, amely a biztosított vagyontárgyakat károsítja.
2.11.1. A biztosítási védelem csak az olyan tûzoltó beren- dezések által okozott károkra terjed ki, amelyeket az illetékes tûzrendészeti hatóság nyilvántart, és rendszeresen ellenõriz.
2.11.2. A biztosítás nem terjed ki
– a tûzoltó berendezésben keletkezett károkra;
– a nyomáspróbák, ellenõrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési munkák során ke- letkezett károkra.
2.12. Elektromos áram okozta tûz elektro- mos berendezésekben
A Biztosító megtéríti az elektromos gépekben, be- rendezésekben, felszerelésekben keletkezett 2. §
2.1.1. szerinti, elektromos áram okozta tûzkárokat.
2.13. Villámcsapás másodlagos hatása
A Biztosító megtéríti a villámcsapás következtében keletkezõ túlfeszültség (indukciós hatás elektromos
vezetékekben, gépekben) által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat.
3.§ Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási események bekövetkezte során keletkezett ká- rokkal kapcsolatban a Biztosító szolgáltatásai a következõk:
3.1. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a vagyon- tárgyaknak a káreset idõpontjában érvényes, a szerzõdésben rögzített értékelési mód szerinti értéke kerül megtérítésre belföldi fizetõeszközben. A szol- gáltatás felsõ határa egy biztosítási idõszakon belül a biztosítási összeg. Teljes (totál) kár az, amikor a káro- sodott vagyontárgy – a sérült részek pótlásával vagy javításával – nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.
3.2. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pót- lásával helyreállítható kárai esetén a ténylegesen fel- merült, az eredeti állapot visszaállítását szolgáló tel- jes javítási költség kerül megtérítésre. A térítés felsõ határa a vagyontárgyak teljes biztosítási összege.
3.3. Mûszaki avult értéken történõ biztosítás esetén a részkárok is mûszaki avult értéken térülnek. (A javí- tásból származó értékemelkedést a Biztosító a szol- gáltatás összegébõl levonja.)
3.4. Amennyiben a károsodott vagyontárgy értéke az új érték 30%-a vagy az alatti, akkor a Biztosító a szol- gáltatását avult értéken teljesíti, függetlenül a szer- zõdésben megjelölt értékelési módtól.
3.5. Amennyiben a helyreállítás vagy pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosított csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségé- re tarthat igényt.
3.6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségét a Biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi.
3.7. A Biztosító nem téríti meg a javítással, helyreállítás- sal, valamint pótlással kapcsolatban felmerült, az alábbiak szerint részletezett többletköltségeket:
– éjszaka, vagy munkaszüneti napon végzett mun- ka miatt felmerült túlóra költségei;
– expressz-, légi- és speciális szállítások fuvardíja.
3.8. A Biztosító a biztosítási eseményekkel kapcsolatban a következõ indokolt és igazolt költségeket téríti meg:
– a Biztosítottat terhelõ, a káreseménnyel kapcso- latban felmerülõ mentési, oltási költségeket;
– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket;
– a mentés, oltás során a biztosított vagyonban ke- letkezett további károkat;
– a közmûvek, közüzemi berendezések és a köz- utak rombolási kárainak helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat ter- helik;
– a járulékos kárköltségeket: bontási, rom-eltakarí- tási, maradvány-eltávolítási, vizsgálati, szakértõi, ténymegállapítási, valamint az ezekkel kapcsola- tos lebonyolítási, szállítási költségeket;
– az egyéb, a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben szükségessé váló, vagyonbiztonságot szolgá- ló intézkedésekkel kapcsolatban felmerülõ költ- ségeket
együttesen legfeljebb a károsodott vagyoncsoport biztosítási összegén belül, annak 20%-áig. Az alul- biztosítottságot a költségtérítések esetén is figyelem- be veszi a Biztosító.
3.9. A Biztosító a (8) bekezdésben foglaltak szerint a be- következõ károkat
– biztosított vagyontárgyak esetén a különös felté- tel szerint,
– nem biztosított vagyontárgyak esetén, azok ká- ridõponti avult értékén téríti.
3.10. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítás- sal, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fi- zetési kötelezettsége merül fel, és a Biztosított az ál- talános forgalmi adót nem igényelheti vissza.
4.§ Kármegelõzési kötelezettséggel kapcsolatos elõírások
4.1. A Biztosított köteles a mindenkor hatályos tûzvédel- mi szabályokat betartani.
4.2. Gyaluforgács és fahulladék tárolása: A gyaluforgá- csot (fûrészport) és a fahulladékot a mûhelyen kívül kell tárolni. Amennyiben erre nincs lehetõség, a hul- ladékot ládában, vagy deszkával elzárt helyen – hõforrástól megfelelõ (legalább 60 cm) távolságra kell tárolni. Azokban a helyiségekben, amelyekben fûrészpor van (vagy keletkezik), csak üvegburás izzó- lámpát szabad használni. A tûzrendészeti hatóság elõírásainak megszegése miatt keletkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.
4.3. Szárítás biztosítási elõírásai festési technológia alkal- mazásakor: A szárítóállványokat, valamint a szárítan- dó tárgyakat a hõforrástól, a csõvezetéktõl, a hõ és légcsatornától legkevesebb 60 cm-re kell elhelyezni úgy, hogy a lehulló tárgyak a hõforrást közvetlenül ne érjék.
4.4. Talajszint alatti tárolás elõírásai: Nem fedezi a bizto- sítás a talajszint alatti helyiségekben tárolt festmé- nyekben, mûalkotásokban, gyûjteményekben (okira- tokban, okmányokban, kéziratokban, könyvekben, stb.) keletkezett a víz, gõz, a csatornavezeték meghi- básodása (elöntés), továbbá a túlzott párásodás és szakszerûtlen tárolás következtében keletkezett ká- rokat.
16
4.5. A fentiek megszegése, elmulasztása esetén kárme- gelõzési kötelezettség megsértésére vonatozó szabá- lyok lépnek érvénybe (Általános vagyonbiztosítási feltételek 11. §).
Kiegészítô üvegtörés-biztosítás
5
1.§ Általános feltételek
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) e kiegészítõ biztosítás szerint kötött biztosítási szer- zõdés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy meg- téríti azokat a károkat, amelyek a következõkben fel- sorolt biztosítási események miatt véletlen, váratlan, elõre nem látható módon a biztosított vagyontár- gyakban, a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés idõszakában keletkeznek.
1.2. A jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerzõdésre a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biz- tosítási rendszer Általános vagyonbiztosítási feltéte- lekben és a Tûzbiztosítás különös feltételeiben fog- lalt rendelkezései is érvényesek.
1.3. A Biztosított a kiegészítõ biztosítás keretein belül vá- laszthat épületátalány, kibõvített épületátalány és üvegértékre kötött biztosítás között. Az épületáta- lány és kibõvített épületátalány biztosítás nem köt- hetõ együtt, de mindkettõ mellé köthetõ üvegérték- re kötött üvegbiztosítás.
2.§ Biztosítási események
Biztosítási esemény a biztosított üvegezésben bekövetkezett törés- és repedéskár.
3.§ Kizárások
A Biztosító nem téríti meg
– az üveg felületén vagy annak díszítésében (ide- értve a fényvédõ bevonatokat, fóliákat is) karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
– a biztosított üveg keretében (foglaltában) kelet- kezett károkat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védõberendezések, belsõ zárak) le- és visszaszerelési költségeit az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelõ limitösszegen belül;
– a biztosítás megkötésekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletkezett további károkat;
– a padlózatba épített üvegekben, dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és más fény- forrásokban keletkezett károkat;
– azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javí- tási, karbantartási, illetve építési, állványozási munkái során keletkeztek.
4.§ Biztosítható vagyontárgyak
17
a) Épületátalány biztosítás esetén: A Biztosított épületek, építmények szerkezetileg beépített, va- lamint a külsõ és belsõ nyílászárók egyrétegû sík- üvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hõszi- getelõ üvegezései, amelyek táblamérete legfel-
jebb 3 m2. Épületátalány szerint nem biztosítha- tók a b) és c) pontok alatt felsorolt üvegezések.
b) Kibõvített épületátalány biztosítás esetén: az épületátalány biztosítással biztosítható üvegezé- sek, kiegészítve a következõkkel: a 10 mm-nél vastagabb üvegek, biztonságtechnikai és bal- esetvédelmi üvegek, a 3 m2-nél nagyobb, de 6 m2-nél kisebb táblaméretû, szerkezetileg beépí- tett, valamint a külsõ és belsõ nyílászárók egyré- tegû síküvegei, katedrál- és drótüvegei, valamint hõszigetelõ üvegezései, tükrök, fényvisszaverõ üvegek, plexi- és akril üvegezések, üvegtetõk. Nem biztosíthatók kibõvített épületátalány sze- rint a c) pont alatt felsorolt üvegezések.
c) Üvegértékre kötött biztosítás esetén: az ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévõ díszüvegezések, különleges homokfúvott és savmaratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla) épületek külsõ üvegburkolatai, üveg- festmények és mozaikok, mindennemû 6 m2-nél nagyobb táblaméretû üveg, cégtáblák és reklám- táblák üvegezése, üvegpultok, vitrinek, akváriu- mok, terráriumok üvegezése, valamint az üveg- felületeken elhelyezett díszítések, fényszûrõ, biz- tonsági és egyéb fóliák.
5.§ Biztosítási összeg, szolgáltatás, díjmeghatározás
5.1. Biztosítási összeg: a Biztosító a biztosítási idõszak (1 év) alatt felmerülõ kártérítési kötelezettsége. Ezt a Biztosító
– az épületátalány biztosítások esetében a szer- zõdésben megjelölt kártérítési felsõ határban,
– a kibõvített épületátalány biztosítás eseté- ben a szerzõdésben megjelölt kártérítési felsõ határban,
– az üvegértékre kötött biztosítás esetén a biz- tosított üvegek a biztosított üvegezés – szerzõdésben megjelölt – újraüvegezési költsége értékében korlátozza.
5.2. Kár esetén a Biztosító a károsodott üveg újraüvege- zési költségét téríti meg.
5.3. Az üvegbiztosítás díját a Biztosító
– az épületátalány-biztosítás esetén a biztosí- tott épület, építmény biztosítási összege szerint, a választott kártérítési limitösszeg alapján hatá- rozza meg;
– a kibõvített épületátalány-biztosítás esetén a biztosított épület, építmény biztosítási összege szerint, a választott kártérítési limitösszeg alapján határozza meg;
– az üvegértékre kötött biztosítás esetén a biz- tosított üvegezés újraüvegezési költsége alapján határozza meg.
Betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei
6
1.§ Általános feltételek
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) a különös feltétel szerint kötött biztosítási szerzõdés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti azokat a károkat, amelyek a következõkben felsorolt (2. §) biztosítási események miatt, a kockázatviselés helyén, a kockázatviselési idõszakban, a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.
1.2. A különös feltétel alapján kötött biztosítási szerzõ- désre a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biztosítási rendszer Általános vagyonbiztosítási feltételében leírt rendelkezései irányadók.
1.3. A Biztosító kockázatviselése a vonatkozó kockáza- tokra és vagyoncsoportokra csak abban az esetben áll fenn, ha az Adatközlôn megjelölt (11., 12. vagy 13-as) számú védelmi elõírások teljesülnek.
2.§ Biztosítási események
2.1. Alapkockázatok
2.1.1. Betöréses lopás: a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségbe
– erõszakos módon történõ, vagy
– a helyiség ajtajának – a zárban kimutatható nyo- mot hagyva – hamis- vagy álkulccsal, illetve
– erõszakos módon vagy betörés útján megszer- zett eredeti vagy másolt kulccsal való kinyitása utáni, vagy
– a legalább 3 méter magasan lévõ alsó élû bezárt nyílászárón történõ behatolást követõen
a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása.
2.1.2. Rablás: az elkövetõ a biztosított vagyontárgyak el- tulajdonítása érdekében
– a Biztosított vagy alkalmazottja ellen a tettes erõszakot alkalmaz, vagy
– élete, testi épsége elleni közvetlen fenyegetéssel él, illetve
– a Biztosítottat vagy alkalmazottját öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza, vagy
– ilyen állapotát kihasználja
és a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítja. Rab- lásnak minõsül továbbá a tetten ért tolvajnak az el- tulajdonított vagyontárgyak megtartására irányuló, fent ismertetett tette(i).
2.2. Kiegészítõ kockázatok
(Külön díjfizetés ellenében vonhatók fedezetbe)
18
2.2.1. Betörési kísérlet közben elkövetett rongálás: xxxxxxx által betörési kísérletnek minõsített esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban és azok elhe- lyezésére szolgáló épületekben, építményekben (amennyiben azok a jelen szerzõdésben az alapbizto-
sítással – tûzbiztosítás – biztosítva vannak) keletke- zett rongálási károk az üvegtörés károk kivételével.
2.2.2. Küldöttrablás: a Biztosítottól, a Biztosított alkalma- zottjától vagy megbízottjától a Biztosított utasítása alapján készpénz, értékpapír, értékkészlet rendelte- tési helyre, elõre meghatározott útvonalon történõ szállítása közben az említett készpénz és értékpapír elrablása (rablás: lásd: 2.1.2. pont).
3.§ Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási események bekövetkezte során keletkezett ká- rokkal kapcsolatban a Biztosító szolgáltatásai a következõk:
3.1. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a vagyon- tárgyaknak a káreset idõpontjában érvényes, a szer- zõdésben rögzített értékelési mód szerinti értéke ke- rül megtérítésre belföldi fizetõeszközben. A szolgál- tatás felsõ határa egy biztosítási idõszakon belül a biztosítási összeg. Teljes (totál) kár az, amikor a káro- sodott vagyontárgy – a sérült részek pótlásával vagy javításával – nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.
3.2. Az eltulajdonított vagyontárgyak az 3.1. pont szerin- ti elbírálás alá esnek.
3.3. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pót- lásával helyreállítható kárai esetén a ténylegesen fel- merült, az eredeti állapot visszaállítását szolgáló tel- jes javítási költség kerül megtérítésre. A térítés felsõ határa a vagyontárgyak teljes biztosítási összege.
3.4. Mûszaki avult értéken történõ biztosítás esetén a részkárok is mûszaki avult értéken térülnek. (A javí- tásból származó értékemelkedést a Biztosító a szol- gáltatás összegébõl levonja.)
3.5. Amennyiben a károsodott vagyontárgy értéke az új érték 30%-a vagy az alatti, akkor a Biztosító a szol- gáltatását avult értéken teljesíti, függetlenül a szer- zõdésben megjelölt értékelési módtól.
3.6. A Biztosító nem téríti meg a javítással, helyreállítás- sal, valamint pótlással kapcsolatban felmerült, az alábbiak szerint részletezett többletköltségeket:
– éjszaka, vagy munkaszüneti napon végzett mun- ka miatt felmerült túlóra költségei;
– expressz-, légi- és speciális szállítások fuvardíját
3.7. Amennyiben a helyreállítás során nem az eredeti ál- lapot jön létre, a Biztosított csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségére tart- hat igényt.
3.8. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségét a Biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi.
3.9. A biztosítás külön díj felszámítása nélkül, a betöréses
lopás- és rablásbiztosításra meghatározott biztosítási összegen belül káreseményenként
– 500 000 Ft-ig kiterjed a behatoláskor, illetve az eltulajdonítás érdekében, az alapbiztosításban (tûzbiztosítás) biztosított vagyontárgyakban oko- zott rongálási károkra;
– épület biztosítási összegének 1%-áig kiterjed a biztosított épület alkotóelemeinek betöréses lo- pás kárára
3.10. Pénzeszközök, értékpapírok kára esetén a tényleges kárösszeg kerül megtérítésre, melynek felsõ határa ezen készletek megjelölt biztosítási összege. A ka- matveszteségeket a Biztosító nem téríti meg.
3.11. A Biztosító a biztosítási eseményekkel kapcsolatban a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések követ- keztében felmerült és igazolt költségeket a kárérték 20%-áig megtéríti.
3.12. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítás- sal, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fi- zetési kötelezettsége merül fel, és a Biztosított az ál- talános forgalmi adót nem igényelheti vissza.
3.13. Amennyiben az eltulajdonított vagyontárgyak a szol- gáltatás kifizetése elõtt elõkerülnek, a Biztosított kö- teles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a vagyontárgyak tulajdonjoga átszáll a Biztosítóra.
3.14. Amennyiben az eltulajdonított vagyontárgyak a szol- gáltatás kifizetése után kerülnek elõ, a Biztosított vagy visszaveszi azokat, és a szolgáltatási összeget visszafizeti a Biztosítónak, vagy a szolgáltatási össze- get megtartja, és tárgyak tulajdonjoga átszáll a Biz- tosítóra.
4.§ Kizárások
A Biztosító nem téríti meg az Általános vagyonbiztosítási fel- tételben felsoroltakon kívül
– a normalizált hiányból (káló) adódó vesztesége- ket;
– azokat a károkat, amelyek a felsorolt biztosítási eseményektõl függetlenül, szándékos károkozás- ban jelennek meg (vandalizmus-károk).
11. sz. záradék: Védelmi elõírások és kártérítési limitek
1. A Biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének* megfelelõ kártérítési limitet* alkalmaz.
2. A kártérítési limit a Biztosító összes, a káresemény kap- csán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségé- nek korlátozását jelenti, beleértve a 6.§.-ban részletezett készpénz, értékpapír, értékkészletre vonatkozó biztosítá- si szolgáltatást is.
3. A védelmi szinteket* – és ezzel együtt a kártérítési limi- tet – a biztosított telephely külsõ határoló szerkezetei- nek, mint védelmi felületeinek* a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi fe- lületekhez* tartozó elõírásokat „falak, födémek”,
19
„üvegfelületek”, valamint „ajtók” csoportosításban a 6. pont tartalmazza.
4. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felü- letre* vonatkozó legenyhébb, azaz a legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó elõírás sem teljesül, úgy a Biz- tosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
5. A Biztosító az egyes védelmi szintekhez* – kártérítési li- mithez – tartozó elõírások meglétét a biztosítási szerzõ- dés létrejöttekor nem ellenõrzi, a káresemény bekövet- keztekor azok megvalósulását a behatolás helyén vizs- gálja.
6. Kártérítési limitek:
– A kártérítési limit 3 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 6 cm-es – kisméretû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elle- ni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
Nincs elôírás.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább egy da- rab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* a zár jellemzõinek teljes kihasználásával vég- zi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 10 000 000 forint, ha a biztosítási ese- mény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket kielégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 12 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 1 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenállás* szempontjából
– azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, il- letve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 30 000 000 forint, ha a biztosítási ese- mény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket kielégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 25 cm-es – kismére-
tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
– A kártérítési limit 100 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 38 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben riasztás esetén ki- vonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
20
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
7. Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása
7.1 Biztosítható vagyontárgyak: Készpénz, értékpapír, értékkészlet: saját tulajdonú készpénz, valuta, bemu- tatóra szóló értékpapírok, részvények, kötvények, betétkönyvek és hasonlók, egyéb, egyszerû átruhá- zással átadható önmaga újraelõállítási értékétõl füg- getlen értéket képviselõ értékcikkek (pl. le nem pe- csételt bélyegek), vagy egy szolgáltatás árát megtes- tesítõ értékcikkek (pl. jegyek, telefonkártyák), vala- mint névre szóló értékpapírok. Értékkészletnek minõsülnek az arany, platina, drágakövek, igazgyön- gyök, valamint az ezek felhasználásával készült tár- gyak, ékszerek.
Nem biztosíthatók régiségek, mûértékkel bíró va- gyontárgyak, gyûjtemények.
A vagyoncsoport biztosítása csúcsértéken történik.
7.2 Biztosítási események: Az Egyensúly biztosítási rend- szer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös fel- tételei 2. §-ában foglaltak szerint.
7.3 Biztosítási szolgáltatás:
– Pénzeszközök, értékpapírok kára esetén a tényle- ges kárösszeg kerül megtérítésre, melynek felsõ határa ezen készletek megjelölt biztosítási össze- ge. A kamatveszteségeket a Biztosító nem téríti meg.
– Névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint azok újra-elõállítási költségét (ez utóbbiakat abban az esetben, ha azok elõállítása szükséges, és meg is történik), nem névre (bemutatóra) szóló, és a Bu- dapesti Értéktõzsdén jegyzett értékpapírok ese- tében azok káresemény elõtti utolsó jegyzési ár- folyam-értékét, egyéb értékpapíroknál az érték- papír-forgalmazók által közölt a káresemény idõpontjára vonatkozó átlagos vételi árfolyamon számolt piaci árat, értékcikkek kára esetén azok névértékét téríti meg a Biztosító.
7.4 Betöréses lopás kockázatra vonatkozó elõírások és kártérítési limitek:
A vagyontárgyakat értéktárolóban kell tárolni. A Biz- tosító kockázatviselése azonban legfeljebb az érték- tároló MABISZ-minõsítésében* szereplõ értékig áll fenn. A MABISZ-minõsítéssel nem rendelkezõ érték- tárolókban elhelyezett értékre a Biztosító kockázatvi- selése az alábbiakban ismertetett limitekig (biztosítá- si összeg) terjed.
Értéktároló | Kártérítési limit |
Lemezkazetta, pénztárgép | 50 eFt |
Tûzmentes páncélszekrény*, beépített páncélkazetta* | 100 eFt |
Páncélszekrény* | 1 000 eFt |
A Biztosító mentesül a kárkifizetés alól, amennyiben az értéktárolót a biztosítási esemény idõpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetõségeit kihasz- nálva – ideértve a beépítésre vonatkozó elõírásokat is
– tartották.
A Biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási összeg kifizetése alól, amennyiben a vagyontárgyak tárolá- sára szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiség- ben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövetõ azokat felhasználhatta.
8. A küldöttrablás kockázatra vonatkozó elõírások (készpénz, értékpapír szállítási elõírásai)
A biztosító kockázatviselése a küldöttrablás biztosítási ese- ményre az alábbi limitekig áll fenn (biztosítási összeg):
Kockázatviselési limit szállítás módja
200 000 Ft-ig 1 fõ tetszõleges módon
200 001 – 500 000 Ft-ig 2 fô riasztós vagy pénzt, ér-
tékpapírt értéktelenné tevõ technikával felszerelt pénz- szállító táskával
500 001 – 2 000 000 Ft-ig 2 fõ riasztó jelzést adó vagy
pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, a 2 fõbõl 1 fegyveres
2 000 001 – 10 000 000 Ft-ig 3 fõ, akik közül 2 fõ fegyve-
res, riasztó jelzést adó vagy pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, gépkocsival
A készpénz, értékpapír felvételével és szállításával megbízottak felelõsséggel tartoznak az általuk átvett értékért. A megbízot- tak felelõssége addig tart, amíg a készpénzt, értékpapírt a há- zipénztárba, bankba át nem adták, és ott el nem helyezték.
Az alkalmazott záradék számát a telephelyi adatköz- lõn jelezni kell!
12 sz. záradék: Védelmi elõírások és kártérítési limitek
1. A Biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének* megfelelõ kártérítési limitet* alkalmaz.
2. A kártérítési limit a Biztosító összes, a káresemény kap- csán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségé- nek korlátozását jelenti, beleértve a 6.§.-ban részletezett készpénz, értékpapír, értékkészletre vonatkozó biztosítá- si szolgáltatást is.
3. A védelmi szinteket* – és ezzel együtt a kártérítési limi- tet – a biztosított telephely külsõ határoló szerkezetei- nek, mint védelmi felületeinek* a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi fe- lületekhez tartozó elõírásokat „falak, födémek”, „üveg- felületek”, valamint „ajtók” csoportosításban a 6. pont tartalmazza.
4. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felü- letre* vonatkozó legenyhébb, azaz a legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó elõírás sem teljesül, úgy a Biz- tosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
5. A Biztosító az egyes védelmi szintekhez* – kártérítési li- mithez – tartozó elõírások meglétét a biztosítási szerzõdés létrejöttekor nem ellenõrzi, a káresemény bekövetkezte- kor azok megvalósulását a behatolás helyén vizsgálja.
6. Kártérítési limitek:
21
– A kártérítési limit 3 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 6 cm-es – kisméretû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elle- ni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
Nincs elôírás.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább egy da- rab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* a zár jellemzõinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 10 000 000 forint, ha a biztosítási ese- mény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket kielégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 12 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenállás* szem- pontjából – azzal egyenértékû más mechanikai szer- kezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biz- tonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek. vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 30 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 25 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben riasztás esetén ki- vonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
– A kártérítési limit 100 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 38 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben riasztás esetén ki- vonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
7. Készpénz, értékpapír, értékkészlet bizto- sítása
22
7.1 Biztosítható vagyontárgyak: Készpénz, értékpapír, értékkészlet: saját tulajdonú készpénz, valuta, bemu- tatóra szóló értékpapírok, részvények, kötvények, betétkönyvek és hasonlók, egyéb, egyszerû átruhá- zással átadható önmaga újraelõállítási értékétõl füg- getlen értéket képviselõ értékcikkek (pl. le nem pe- csételt bélyegek), vagy egy szolgáltatás árát megtes- tesítõ értékcikkek (pl. jegyek, telefonkártyák), vala- mint névre szóló értékpapírok. Értékkészletnek
minõsülnek az arany, platina, drágakövek, igazgyön- gyök, valamint az ezek felhasználásával készült tár- gyak, ékszerek.
Nem biztosíthatók régiségek, mûértékkel bíró va- gyontárgyak, gyûjtemények.
A vagyoncsoport biztosítása csúcsértéken történik.
7.2 Biztosítási események: Az Egyensúly biztosítási rend- szer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös fel- tételei 2. §-ában foglaltak szerint.
7.3 Biztosítási szolgáltatás:
– Pénzeszközök, értékpapírok kára esetén a tényle- ges kárösszeg kerül megtérítésre, melynek felsõ határa ezen készletek megjelölt biztosítási össze- ge. A kamatveszteségeket a Biztosító nem téríti meg.
– Névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint azok újra-elõállítási költségét (ez utóbbiakat abban az esetben, ha azok elõállítása szükséges, és meg is történik), nem névre (bemutatóra) szóló, és a Bu- dapesti Értéktõzsdén jegyzett értékpapírok ese- tében azok káresemény elõtti utolsó jegyzési ár- folyam-értékét, egyéb értékpapíroknál az érték- papír-forgalmazók által közölt a káresemény idõpontjára vonatkozó átlagos vételi árfolyamon számolt piaci árat, értékcikkek kára esetén azok névértékét téríti meg a Biztosító.
7.4 Betöréses lopás kockázatra vonatkozó elõírások és kártérítési limitek:
A vagyontárgyakat értéktárolóban kell tárolni. A Biz- tosító kockázatviselése azonban legfeljebb az érték- tároló MABISZ-minõsítésében* szereplõ értékig áll fenn. A MABISZ-minõsítéssel nem rendelkezõ érték- tárolókban elhelyezett értékre a Biztosító kockázatvi- selése az alábbiakban ismertetett limitekig (biztosítá- si összeg) terjed.
Értéktároló | kártérítési limit |
Lemezkazetta, pénztárgép | 50 eFt |
Tûzmentes páncélszekrény*, beépített páncélkazetta* | 100 eFt |
Páncélszekrény* | 1 000 eFt |
A Biztosító mentesül a kárkifizetés alól, amennyiben az értéktárolót a biztosítási esemény idõpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetõségeit kihasz- nálva – ideértve a beépítésre vonatkozó elõírásokat is
– tartották.
A Biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási összeg kifizetése alól, amennyiben a vagyontárgyak tárolá- sára szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiség- ben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövetõ azokat felhasználhatta.
8. A küldöttrablás kockázatra vonatkozó elõírások (készpénz, értékpapír szállítási elõírásai)
A biztosító kockázatviselése a küldöttrablás biztosítási ese- ményre az alábbi limitekig áll fenn (biztosítási összeg): Kockázatviselési limit szállítás módja
200 000 Ft-ig 1 fõ tetszõleges módon
200 001 – 500 000 Ft-ig 2 fõ riasztós vagy pénzt, ér-
tékpapírt értéktelenné tevõ technikával felszerelt pénz- szállító táskával
500 001 – 2 000 000 Ft-ig 2 fõ riasztó jelzést adó vagy
pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, a 2 fõbõl 1 fegyveres
2 000 001 – 10 000 000 Ft-ig 3 fõ, akik közül 2 fõ fegyve-
res, riasztó jelzést adó vagy pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, gépkocsival
A készpénz, értékpapír felvételével és szállításával megbízottak felelõsséggel tartoznak az általuk átvett értékért. A megbízot- tak felelõssége addig tart, amíg a készpénzt, értékpapírt a há- zipénztárba, bankba át nem adták, és ott el nem helyezték.
Az alkalmazott záradék számát a telephelyi adatköz- lõn jelezni kell!
13. sz. záradék: Védelmi elõírások és kártérítési limitek
1. A Biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének* megfelelõ kártérítési limitet* alkalmaz.
2. A kártérítési limit a Biztosító összes, a káresemény kap- csán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségé- nek korlátozását jelenti, beleértve a 6.§.-ban részletezett készpénz, értékpapír, értékkészletre vonatkozó biztosítá- si szolgáltatást is.
3. A védelmi szinteket* – és ezzel együtt a kártérítési limi- tet – a biztosított telephely külsõ határoló szerkezetei- nek, mint védelmi felületeinek* a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi fe- lületekhez* tartozó elõírásokat „falak, födémek”,
„üvegfelületek”, valamint „ajtók” csoportosításban a 6. pont tartalmazza.
4. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felü-
letre* vonatkozó legenyhébb, azaz a legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó elõírás sem teljesül, úgy a Biz- tosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
5. A Biztosító az egyes védelmi szintekhez* – kártérítési li- mithez – tartozó elõírások meglétét a biztosítási szerzõdés létrejöttekor nem ellenõrzi, a káresemény bekövetkezte- kor azok megvalósulását a behatolás helyén vizsgálja.
6. Kártérítési limitek:
– A kártérítési limit 3 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 6 cm-es – kisméretû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elle- ni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
23
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5
mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
vagy
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, legalább 3 mm vastagságú üve- gezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak el- helyezésére szolgáló helyiségben riasztás esetén ki- vonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik. ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 10 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 12 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve.
– A kártérítési limit 30 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 25 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenál- lás* szempontjából – azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biztonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek. Ezzel egyidejûleg a biztosított vagyontár- gyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztá- sú elektronikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
– A kártérítési limit 100 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület* az alábbi követelményeket ki- elégíti:
falak, födémek:
A falazatok, födémek, padozatok erõszakos áthato- lás elleni ellenállása* legalább a 38 cm-es – kismére- tû téglából készült – tömör fal erõszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
üvegfelületek:
A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkezõ nyílászárók 2 rétegû, egyenként legalább 3 mm vas- tagságú üvegezéssel ellátottak, és minõsített ráccsal*, vagy – az erõszakos áthatolás elleni ellenállás* szem- pontjából – azzal egyenértékû más mechanikai szer- kezettel, illetve azzal egyenértékûnek minõsített biz- tonsági üveggel*, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minõsített biztonsági fóliával védettek. Ezzel egyidejûleg a biztosított vagyontárgyak elhelye- zésére szolgáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektro- nikus behatolás-jelzõ rendszer mûködik.
ajtók:
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás* ellen vé- dettek. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (hen- ger)zár* (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsá- gi (henger)zár*) a zár(ak) jellemzõinek teljes kihasz- nálásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap mini- mum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. Be- vésõzár* alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel meg van erõsítve.
7. Készpénz, értékpapír, értékkészlet bizto- sítása
7.1 Biztosítható vagyontárgyak: Készpénz, értékpapír, ér- tékkészlet: saját tulajdonú készpénz, valuta, bemuta- tóra szóló értékpapírok, részvények, kötvények, be- tétkönyvek és hasonlók, egyéb, egyszerû átruházás- sal átadható önmaga újraelõállítási értékétõl függet- len értéket képviselõ értékcikkek (pl. le nem pecsételt bélyegek), vagy egy szolgáltatás árát megtestesítõ ér- tékcikkek (pl. jegyek, telefonkártyák), valamint névre szóló értékpapírok. Értékkészletnek minõsülnek az arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek. Nem biztosíthatók régiségek, mûértékkel bíró va- gyontárgyak, gyûjtemények.
A vagyoncsoport biztosítása csúcsértéken történik.
7.2 Biztosítási események: Az Egyensúly biztosítási rend- szer Betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös fel- tételei 2. §-ában foglaltak szerint.
7.3 Biztosítási szolgáltatás:
24
– Pénzeszközök, értékpapírok kára esetén a tényleges kár- összeg kerül megtérítésre, melynek felsõ határa ezen
készletek megjelölt biztosítási összege. A kamatveszte- ségeket a Biztosító nem téríti meg.
– Névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint azok újra-elõállítási költségét (ez utóbbiakat abban az esetben, ha azok elõállítása szükséges, és meg is történik), nem névre (bemutatóra) szóló, és a Bu- dapesti Értéktõzsdén jegyzett értékpapírok ese- tében azok káresemény elõtti utolsó jegyzési ár- folyam-értékét, egyéb értékpapíroknál az érték- papír-forgalmazók által közölt a káresemény idõpontjára vonatkozó átlagos vételi árfolyamon számolt piaci árat, értékcikkek kára esetén azok névértékét téríti meg a biztosító.
7.4 Betöréses lopás kockázatra vonatkozó elõírások és kártérítési limitek:
A vagyontárgyakat értéktárolóban kell tárolni. A Biz- tosító kockázatviselése azonban legfeljebb az érték- tároló MABISZ-minõsítésében* szereplõ értékig áll fenn. A MABISZ-minõsítéssel nem rendelkezõ érték- tárolókban elhelyezett értékre a Biztosító kockázatvi- selése az következõkben ismertetett limitekig (bizto- sítási összeg) terjed.
Értéktároló | kártérítési limit |
Lemezkazetta, pénztárgép | 50 eFt |
Tûzmentes páncélszekrény*, beépített páncélkazetta* | 100 eFt |
Páncélszekrény* | 1 000 eFt |
A Biztosító mentesül a kárkifizetés alól, amennyiben az értéktárolót a biztosítási esemény idõpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetõségeit kihasz- nálva – ideértve a beépítésre vonatkozó elõírásokat is
– tartották.
A Biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási összeg kifizetése alól, amennyiben a vagyontárgyak tárolá- sára szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiség- ben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövetõ azokat felhasználhatta.
8. A küldöttrablás kockázatra vonatkozó elõírások (készpénz, értékpapír szállítási elõírásai)
A Biztosító kockázatviselése a küldöttrablás biztosítási ese- ményre az alábbi limitekig áll fenn (biztosítási összeg):
Kockázatviselési limit szállítás módja
200 000 Ft-ig 1 fõ tetszõleges módon
200 001 – 500 000 Ft-ig 2 fõ riasztós vagy pénzt, ér-
tékpapírt értéktelenné tevõ technikával felszerelt pénz- szállító táskával
500 001 – 2 000 000 Ft-ig 2 fõ riasztó jelzést adó vagy
pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, a 2 fõbõl 1 fegyveres
2 000 001 – 10 000 000 Ft-ig 3 fõ, akik közül 2 fõ fegyve-
res, riasztó jelzést adó vagy pénzt, értékpapírt értékte- lenné tevõ technikával fel- szerelt pénzszállító táskával, gépkocsival
A készpénz, értékpapír felvételével és szállításával megbízot- tak felelõsséggel tartoznak az általuk átvett értékért. A meg-
bízottak felelõssége addig tart, amíg a készpénzt, értékpap- írt a házipénztárba, bankba át nem adták, és ott el nem he- lyezték.
Az alkalmazott záradék számát a telephelyi adatköz- lõn jelezni kell!
A 11., 12., 13. sz. záradékokban található fo- galmak meghatározása
Védelmi felület
A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló telep- helyen található épületbe (épületrészbe) történõ, biztosí- tási eseményt megvalósító behatolás helye.
Védelmi szint
A Biztosító kockázatviselésének felsõ határát meghatá- rozó, különbözõ védelmi felületeken, különbözõ védel- mi berendezések meglétét feltételezõ védelmi kategó- ria.
Kártérítési limit
A biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által megha- tározott térítési felsõ határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a Biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült va- lamennyi szolgáltatási kötelezettségét.
Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minõsülnek az ilyen MABISZ-minõsí- téssel* rendelkezõ zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben az ún. vari- ációs számuk a 10 000-et meghaladja.
Minõsített rács
A legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm át- mérõjû köracélból, vagy ezzel megegyezõ szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel – a minimális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erõsítve, vagy ezzel – az erõszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékû mûszaki megoldás.
Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzítését szolgáló to- lóretesz függõlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.
Törés ellen védett biztonsági hengerzár
Törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külsõ olda-
lon nem nyúlik ki az ajtó, illetve a külsõ oldalról nem sze- relhetõ kivitelû biztonsági vasalat síkjából.
Biztonsági üveg
A biztonsági üveg érvényes MABISZ-minõsítés szerint ér- demi behatolás-késleltetõ ellenállása következtében a minõsített rács kiváltására alkalmas.
Erõszakos áthatolás elleni ellenállás
A térelhatároló szerkezet (falazat, födém, padozat, üve- gezés, rácsozat, stb.) különbözõ (roncsolásos vagy sze- relt) áthatolású célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembeni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges idõtartammal és erõkifejtéssel jellemezhetõ.
MABISZ-minõsítés
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Vagyonbizto- sítási tagozata által felügyelt minõsítési eljárás eredmé- nye (ún. tanúsítvány). A minõsítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) alkalmazásainak és alkalmazhatóságainak jellemzõit.
Bevésõzár
Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés elleni ellenálló képességét jelentõsen csökkenti.
Beépített páncélkazetta
A páncélkazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 m3 betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén – ennek megfelelõ.
Tûzmentes pénzszekrény
Kettõsfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acélle- mezbõl készült szerkezet. A kettõs fal (az ajtó is) leg- alább 50 mm térközû, mely hõszigetelõ anyaggal van ki- töltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózár- ral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.
Páncélszekrény
25
Kettõsfalú, legalább 4 mm lemezvastagságú acéllemez- bõl folyamatos hegesztéssel készített szerkezet. Oldalai- nak és ajtóinak legalább 70 mm térközzel kell rendelkez- ni. A kettõs fal között B-200-as gyöngykavics-beton vagy más, azonos szilárdságú, illetve hõvezetõ képességû töltõanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tûrése max. 0,5 mm. Az ajtó forgócsapjai belsõ kialakításúak, a forgó- csapok melletti illeszkedõ körmök becsukódáskor a szek- rény falába süllyednek. Az ajtó bezárása alul és felül a nyí- ló oldalon legalább két-két tolórudazattal történik, ame- lyeknek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének háromszorosa. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetõk ki a zárból.
Belföldi
keret-szállítmányozás különös feltételei
7
1.§ Általános feltételek
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére a szerzõdésben meghatározott biztosítási díj megfi- zetése ellenében, a jelen különös feltétel szerint megtéríti a jelen különös feltételben és annak zára- dékaiban meghatározott biztosítási események be- következte miatt, a kockázatviselési idõszakban ke- letkezett károkat, és a károkkal összefüggõ, a 7. §- ban felsorolt költségeket.
1.2. A biztosítás csak az ajánlatban egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölt saját tulajdonú vagy lízin- gelt szállítójármûvel (ideértve az alkalmazott saját gépjármûvét is) belföldi viszonylatban végzett rend- szeres szállítási tevékenységére köthetõ meg, ha az a biztosított megbízása alapján történt.
1.3. A jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szer- zõdésre a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biztosítá- si rendszer Általános vagyonbiztosítási feltételeiben foglalt rendelkezések is érvényesek.
2.§ Biztosítható vagyontárgyak
2.1. A biztosítási szerzõdés megköthetõ a biztosított sa- ját tulajdonú, illetve az általa bizományba vagy javí- tásra átvett készletekre.
2.2. A készlet nem lehet
– fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyag;
– mérgezõ és vegyi anyag;
– radioaktív és hasadóanyag, illetve hulladékai;
– öngyulladásra hajlamos anyag;
– tartálykocsiban szállított áru;
– mûértékkel bíró vagyontárgy;
– ékszer, nemesfém, készpénz, értékpapír, doku- mentum, okirat, bélyeg;
– akusztikus hangszer;
– dohányáru;
– szõrmeáru;
– fegyver;
– élõállat.
3.§ Biztosítási összeg
26
3.1. A biztosítási összeg az egyes szállítóeszközökön a biztosítási idõszakon belül, az ajánlaton megjelölt elõforduló maximális szállítmányérték és a szállítás során felmerülõ költségek összege. Számla hiányá- ban a szállítmányérték a szállítmány új értéke (Álta- lános vagyonbiztosítási feltételek 6. § (3) és 7. § (1). Az idegen tulajdonú készletek is új értéken térülnek, kivéve a tisztításra, javításra átvett vagyontárgyakat, melyek avult értéken térülnek. A vagyoncsoportokra az Általános vagyonbiztosítási feltételek 5. § (1) pontjában leírtak irányadók.
3.2. Több szállítójármû esetén a biztosítási összeg a szál- lítójármûvenkénti szállítmányértékek összege.
3.3. A Biztosító a fuvareszközönként kifizethetõ szolgál- tatási kötelezettségét biztosítási idõszakonként (egy év) a fuvareszközre megjelölt szállítmányérték há- romszorosában korlátozza.
4.§ Biztosítási események
Jelen biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szállítmányban, annak megsemmisülése, sérülése, vesztesége miatt keletke- zett, az alábbiakban felsorolt biztosítási események által, a kockázatviselés idõtartama alatt a szállítás rendes folyamatá- val összefüggõ véletlen, balesetszerû károkra, úgymint:
– tûz,
– robbanás vagy összeroppanás,
– elemi csapások: vihar, villámcsapás, felhõszaka- dás, földcsuszamlás, föld- és kõomlás, földrengés
– szállítóeszközt ért baleset,
– hidak vagy más építmények beomlása, kivéve, ha a szállítóeszköz vezetõje nem tartotta be a ma- gassági vagy súlykorlátozást, illetve a parkolási elõírásokat,
– teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes el- tûnése,
– szállítmány berakása, elhelyezése és kirakása al- kalmával történt sérülés, kivéve, ha az anyag- mozgatás nem megfelelõ eszközzel vagy módon történt, és a kár bekövetkezése erre vezethetõ vissza.
A teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltû- nése biztosítási esemény bekövetkezése miatti szál- lítmánykárokat csak az alábbiak együttes teljesülése esetén téríti a Biztosító:
– a szállítójármû szilárd tetõvel/felépítménnyel ren- delkezett;
– a szállítójármûvet lezárt állapotban parkolták le;
– a szállítójármû rendelkezett MABISZ által minõsí- tett, mûködõképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a szállítójármû leállítása után aktív állapotba helyeztek;
– a biztosított szállítmányt a szállítójármû rakteré- ben, kívülrõl nem látható módon tárolták;
– a szállítójármû eltulajdonítása reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállítójár- mûvet lezárt, szilárd falazatú helyiségben parkol- ták le.
5.§ Kizárások
5.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, veszteségekre, költségekre:
– kizárólag a telephelyen, üzemterületen belüli áru vagy anyagmozgatás során keletkezett károkra,
– a Biztosított/Szerzõdõ saját fuvareszközével tör- ténõ fuvarozás közben keletkezett károkra, ha a
szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt vagy azt túlterhelték,
– azokra a károkra, amely a szállítmányok belsõ bi- ológiai folyamatainak (erjedés, penészesedés, belsõ romlás), illetve kártevõk (férgek, rágcsálók, rovarok) okozta károk következménye, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény miatt követke- zett be,
– az öngyulladás, tûz- vagy robbanás károkra, ha a biztosított szállítmányt a Biztosított/Szerzõdõ vagy megbízottja tudtával olyan másik szállít- mánnyal rakják össze, amely öngyulladás-, tûz- vagy robbanásveszélyes,
– a szállítmány sajátos természetébõl, különösen kiszáradásából, apadásából, súlyveszteségébõl származó károkra, kivéve azt az esetet, ha az ilyen kár biztosítási esemény következménye,
– a sértetlen külsõ csomagoláson belüli tartalomhi- ány miatti károkra,
– azokra a károkra, melyeket a szállítmány címzett- je a kifogás nélküli átvételt követõen állapított meg, kivéve, ha a kár külsõleg nem volt felismer- hetõ, és az észlelést követõen azonnal, de leg- késõbb az érvényben lévõ fuvarozási feltételek- ben megjelölt határidõn belül az illetékes szer- veknek (fuvarozó, helyi önkormányzat, köz- jegyzõ, stb.) jelenti azt, és bevonásukkal jegyzõkönyvben igazolja, hogy a kár a fuvarozás tartama alatt következett be,
– azokra a károkra, melyeknél a Biztosított a kárért felelõssé tehetõ harmadik személyt – a Biztosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelõssége alól felmentette,
– amelyek szállítási késedelembõl származnak,
– az Általános vagyonbiztosítási feltételben kizár- takra.
5.2. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat vagy a károknak azt a részét, amelyek jogszabály vagy más biztosítás alapján megtérülnek.
6.§ A kockázatviselés hatálya
6.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítás hatályba lé- pését követõen – eltérõ megállapodás hiányában – abban az idõpontban kezdõdik, amikor a szállít- mányt a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyrõl kiviszik (elmozdítják). A kockázatviselés a fu- varozás egész folyamata alatt fennáll, beleértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat valamint a köz- bensõ tárolásokat, végül befejezõdik, amikor a szál- lítmányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevõ) rak- tárában vagy tárolási helyén elhelyezik, függetlenül az átvételi eljárás megtartásának idõpontjától.
6.2. A kockázatviselés szünetel a szállítás ideje alatt, ha a szállítójármû – nem a szállítással közvetlenül össze- függõ tevékenység céljából – õrizetlenül marad.
7.§ A Biztosító szolgáltatása
7.1. A Biztosító a károkat a szerzõdésben – az ajánlatban
– meghatározott összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, belföldi fizetõesz- közben téríti meg.
27
7.2. Amennyiben a 3. § (1) pontban a szállítójármûre meghatározott biztosítási összeg magasabb, mint a tényleges biztosítási összeg, a Biztosító a kárt csak
olyan arányban téríti meg, ahogy a megjelölt biztosí- tási összeg a ténylegeshez aránylik.
7.3. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pót- lásával helyreállítható kárai esetén a Biztosító a tény- legesen felmerült – az eredeti állapot helyreállítását szolgáló – javítási, pótlási költséget téríti meg.
7.4. A Biztosító – külön díj felszámítása nélkül – az aláb- bi költségeket téríti meg biztosítási esemény bekö- vetkeztekor:
– a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felmerülõ indokolt ráfordításokat, ha a kárt a biz- tosítási feltételek alapján a Biztosító megtéríti, il- letve a kárigényt elismerte,
– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi) és szakértõi költsége- ket,
– a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet-fuvarozási költségeket.
A Biztosító szolgáltatása a fenti ráfordításokkal és költségekkel együtt sem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegét, kivéve azt az esetet, ha a ráfordítások a Biztosító utasítására történtek.
7.5. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítás- sal, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fi- zetési kötelezettsége merül fel, illetve a Biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.
7.6. A szállítmánykárok megállapításakor az értékesít- hetõ maradvány értékét a Biztosító a szolgáltatás összegébõl jogosult levonni.
7.7. A Biztosító a szolgáltatás összegét a biztosítási ese- mény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétõl számított 15 napon belül köteles megfizetni.
7.8. Az önrészesedés a teljes kárösszegbõl kerül levonásra. Teljes kárösszeg alatt a Biztosítónak a szerzõdésben vállalt – egy biztosítási káreseménnyel összefüggõ – valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendõ.
8.§ A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor
8.1. A Biztosítottnak vagy Szerzõdõnek a káresemény be- következése után azt haladéktalanul, de legkésõbb a tudomására jutást követõ 2 munkanapon belül, írás- ban be kell jelentenie a Biztosítónak.
8.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási kötvény számát,
– a káresemény idõpontját, rövid leírását,
– a károsodott szállítmány megnevezését,
– a kárszemle helyét,
– a károsodás mértékét, a becsült kárösszeget,
– a kárért felelõs harmadik személy adatait.
8.3. A kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentu- mok bemutatását kérheti a Biztosító:
– a biztosítási kötvény vagy a biztosítás elfogadá- sáról kiállított más okmány,
– fuvarlevél vagy a feladást tanúsító egyéb ok- mány,
– küldeményre vonatkozó árukísérõ számlák,
– az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására szemlejegyzõkönyvek, szakértõi je- lentések, kárszámlák, kárral kapcsolatos költsé- gekre vonatkozó számlák,
– minden olyan dokumentum, számla, egyéb irat, amely a kár jogalapjának és mértékének megál- lapításához szükséges,
– rablás vagy erõszakos behatolás révén létrejött károk, illetve a teljes szállítmány és a szállítóesz- köz együttes eltûnése esetén a rendõrségi felje- lentés másolata. Amennyiben a jogalap vagy a szolgáltatás összegszerûségének megállapításá- hoz szükséges, a Biztosító a kárigény érvényesí- téséhez kérheti a nyomozóhatóság nyomozást megszüntetõ határozatának, vagy – az elkövetõk ismertté válása esetén – jogerõs bírói végzésnek, ítéletnek bemutatását.
– tûz és robbanás károk esetén a tûzvizsgálati ha- tósági bizonyítvány és a tûzoltóság tûzvizsgálati összefoglaló jelentésének másolata,
28
– a szállítóeszközt ért balesetnél a rendõrségi jegyzõkönyv másolata,
– egyéb hatóságok vizsgálati megállapításairól ké- szült jegyzõkönyvek másolata.
8.4. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül a kárrendezést meg- kezdeni.
8.5. A Biztosító jogosult helyszíni kárszemlét tartani.
8.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott vagyontárgy állapotában a Biztosított a Biztosító kárfelvételi eljárása megindulásáig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 napig csak annyiban változ- tathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû vál- toztatás következtében a káresemény lényeges kö- rülményeinek a tisztázása lehetetlenné válik, a bizto- sító fizetési kötelezettsége nem áll be.
8.7. A sérült vagyontárgy a Biztosító hozzájárulása nélkül nem semmisíthetõ meg.
8.8. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem telje- síti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.
Felelôsségbiztosítás általános feltételei
8
1.§ A biztosítási esemény
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) a Bizto- sított helyett a károsultnak az Egyensúly biztosítási rendszer általános és különös feltételei, valamint záradékai alapján létrejött biztosítási szerzôdés keretén belül az abban megha- tározott módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint fe- lelôsséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.§ A Biztosított
A jelen feltétel alapján a Biztosított a biztosítási szerzôdés- ben (kötvényben) név szerint feltüntetett
– gazdálkodó szervezet /Ptk. 685.§ c.) pont/,
– önkormányzat, költségvetési szerv, egyesület, köztestület, alapítvány, polgári jogi társaság gaz- dálkodó tevékenységével összefüggô polgári jogi kapcsolataiban,
– természetes személy,
kizárólag a Biztosítóval az ajánlaton közölt tevékenységi kö- rében/köreiben eljárva.
3.§ A Biztosító kockázatviselésének idôbeli és területi hatálya
3.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a kockázatvi- selés vége után legkésôbb 30 nappal bejelentett ká- rokra terjed ki.
A károkozás idôpontja az az idôpont, amikor a Biz- tosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Amennyiben mulasztás okozta a kárt, a károkozás idôpontja az a legutolsó idôpont, amikor a Biztosí- tott az elmulasztottakat következmények nélkül pótolhatta volna.
A károsodás bekövetkeztének idôpontja az az idôpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kö- telezettsége esedékessé válik. Ez az idôpont személyi sérüléses károknál a testi sérülés idôpontja, illetôleg az egészségkárosodás kezdete, vagyontárgyakban okozott károk tekintetében pedig azok felmerülése. A kár bejelentésének idôpontja az a nap, amikor a Biztosított az igényét a Biztosítónak írásban bejelen- tette. A Biztosított a biztosítási eseményen kívül kö- teles bejelenteni a tudomására jutott minden olyan körülményt, eseményt, amely biztosítási eseményhez vezethet.
3.2. A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizáró- lag azokat a kárait téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be.
29
3.3. A jelen feltétel szempontjából egy káreseménynek tekintendô, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, melyek azonos okra vezet- hetôek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések idôbeni eloszlásától és az igényt érvényesítô károsultak számától (a további- akban: sorozatkár). Sorozatkár esetén a káresemé- nyenkénti kifizethetô szolgáltatás összegének (fede- zeti összeg) károsultak közötti felosztása során a Biz- tosító a biztosított iránymutatásai szerint jár el. A fe-
dezeti összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített igények többlet- költségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.
3.4. Személyi sérülés kár az, ha valaki meghal, egészség- károsodást vagy testi sérülést szenved.
3.5. Dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.
4.§ A kártérítés szabályai
4.1. A Biztosító a felelôsségbiztosítási szerzôdéssel fede- zett károkat a jelen feltétel, a kötvény és a minden- kor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései sze- rint téríti meg.
4.3. A Biztosító a károkozás folytán a károsult vagyoná- ban beállott értékcsökkenést, továbbá azt a kárpót- lást és költséget téríti meg, amely a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges.
4.4. A kárenyhítés körébe esô költségeket a Biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
4.5. A Biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – megtéríti a Biztosított helyett a biztosítási szerzô- déssel fedezett károk kamat- és igényérvényesítési költségeit is. Amennyiben a Biztosító álláspontja szerint a Biztosított felelôs a bekövetkezett kárért, a Biztosított azonban a felelôsségét nem ismeri el, az esetlegesen fizetendô kártérítésben a Biztosító fize- tési kötelezettsége a kamatigényre nem terjed ki. A perköltségekre akkor nyújt fedezetet, ha a perben részt vett, vagy a perrôl az elsô tárgyalás megtartá- sa elôtt értesült. Amennyiben a Biztosított a kárese- ménnyel kapcsolatosan nyilatkozatot csak késedel- mesen tesz, a biztosítási szolgáltatás a kamatigény- re nem terjed ki.
4.6. A Biztosító a megállapított kártérítés összegébôl a maradványértéket, továbbá a máshonnan megtérülô értéket levonja.
4.7. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget a ká- rosultnak fizeti, a károsult azonban közvetlenül nem érvényesítheti igényét a Biztosítóval szemben. A Biz- tosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító a kezeihez fizessen, amennyiben igazolja, hogy a káro- sult követelését kiegyenlítette.
4.8. Ha biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadék- szolgáltatás jogosultja és a biztosító megállapodhat- nak, hogy a biztosító a járadékfolyósítás helyett egy- összegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A biztosító a járadék tôkeértékét az 1998. évi halan- dósági táblázat alapján, 2,9 % technikai kamatláb fi- gyelembe-vételével állapítja meg.
4.9. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsül- nek.
A sorozatkárokat – az alábbi meghatározás szerint – egyetlen káreseménynek kell tekinteni úgy, hogy a
kár keletkezésének idõpontja az az idõpont, amikor az elsõ kárt a biztosított felé írásban bejelentették.
A sorozatkár meghatározásai a következõk:
– Sorozatkár minden olyan bejelentett kár, ame- lyeknek a különbözõ kimenetele illetve eredmé- nye egy gondatlan cselekményre, mulasztásra vagy hibára vezethetõ vissza. (Egy gondatlan cse- lekménynek, mulasztásnak, hibának tekinthetõ az is , ha több cselekmény vagy mulasztás vezet azonos, vagy hasonló okhoz, eredõhöz, feltéve, hogy ezek az esetek jogi, pénzügyi vagy techni- kai kapcsolatban állnak egymással.)
Sorozatkár minden olyan bejelentett kár, amely egy- nél több cselekmény vagy mulasztás eredményekép- pen következik be.
Sorozatkárnak minõsül minden olyan bejelentett kár, amelyben a kárigényt ugyanabban a szerzõdésben biztosított – a károkozásért felelõs – több személlyel szemben terjesztik elõ.
5.§ A biztosítással nem fedezett károk, kizárások
5.1. A felelôsségbiztosítás kockázatviselési köre nem ter- jed ki
– a Biztosított saját kárára és a Biztosított hozzátar- tozóinak ( Ptk. 685.§ b) okozott kárra,
– több biztosított esetében a biztosítottak egymás- nak okozott kárára,
– a biztosított gazdálkodó szervezet által a tulaj- donosainak okozott kárra,
– a Biztosított tulajdonában álló gazdálkodó szer- vezetnek a Biztosított által okozott kárra,
– arra a kárra, amelyért a Biztosított nem a biztosí- tási szerzôdésben meghatározott minôségében felel,
– az emberi környezetet (beleértve levegôt, vizet, talajt) veszélyeztetô tevékenységekkel okozott, il- letve az azbeszt felhasználása miatt bekövetke- zett károkra,
– a termék hibájából, illetôleg a szolgáltatás hibá- jából származó károkra,
– a szerzôdésszegéssel a másik félnek és harmadik személynek okozott károkra,
– a munkajogi felelôsségbôl, ideértve a foglalkozá- si (üzemi) balesetbôl, a foglalkozási megbetege- désbôl, a foglalkozási ártalomból stb. származó károkra,
– a kötbérre, bírságra, vagy egyéb büntetés jellegû költségekre,
– a vadállomány által taposással, lelegeléssel, egyéb módon okozott, továbbá az állattartói fe- lelôsségi körbe tartozó károkra,
– a jogszabály alapján megtérülô, illetôleg más biz- tosítással már fedezetbe vont károkra,
– a nem jogszabály, hanem vállalkozói (üzleti) szerzôdés alapján vállalt – a jogszabályit megha- ladó – felelôsségi károkra,
– a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgálta- tás) szünetelésébôl eredô károkra,
30
– a Biztosított saját tulajdonát képezô és/vagy álta- la bérelt, illetve a Biztosítottnak bármilyen címen birtokában, felelôsségi körében vagy ellenôrzése alatt lévô (a Biztosított által kölcsönzött, megôr- zésre átvett, letétként kezelt stb.) vagyontárgyak- ban keletkezett károkra,
– a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris re- akcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizá- ló és lézersugárzásból eredô károkra,
– bármilyen telek- vagy épületben az alátámasztá- sok gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy ilyenek megépítésének elmulasztása miatt bekövetkezô károkra,
– a Biztosított tulajdonát képezô, vagy a Biztosított által bérelt, kölcsönzött, üzemeltetett vagy bár- milyen jogcímen birtokában lévô közúti forga- lomra engedélyezett gépjármûvek (és az azok- hoz tartozó vontatók, utánfutók és egyéb von- tatmányok), hajók és egyéb vízi jármûvekkel, re- pülôgépekkel okozott károkra,
– a Biztosított által üzemeltetett jármûvek, munka- gépek által okozott, nem baleseti jellegû útron- gálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (pl. töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,
– vagyontárgyak (beleértve pénzt, értékpapírokat, értéktárgyakat, készpénz-helyettesítôket) elve- széseként, eltûnéseként felmerülô károkra,
– háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek vagy nem), polgárháború,
– állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,
– lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellen- forradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bár- milyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô,
– bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcso- latosan cselekvô személy vagy személyek által el- követett terrorista cselekmények
által okozott, illetve következtében elôállott károkra.
(Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorizmus" politikai célú erôszakos cselekményt jelent és minden olyan erôszak alkalmazás ide tartozik, amelynek cél- ja a lakosság vagy a lakosság bármely részének meg- félemlítése.)
6.§ A biztosító visszkereseti joga
6.1. A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól a kifize- tett kártérítési összeget, ha a Biztosított a kárt
– szándékosan, vagy
– a biztosítási szerzôdésben meghatározott súlyo- san gondatlan magatartásával idézte elô.
6.2. Súlyosan gondatlan a Biztosított károkozása
– ha a kárt a Biztosított, illetve annak alkalmazott- ja, tagja, megbízottja, vagy segítô családtagja en- gedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta,
– ha tevékenységét nem a jogszabályban elôírt ha- tósági engedélyek birtokában folytatja és a kár- okozás ezzel összefüggésben történt,
– ha a jogszabályokban, egyéb kötelezô rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a körül- mény a károkozásban közrehatott,
– ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó ható- sági vagy szerzôdéses kármegelôzési elôírások
súlyos vagy folyamatos megsértése miatt követ- kezett be,
– ha a kárt a Biztosított, illetve annak alkalmazott- ja, tagja, megbízottja, vagy segítô családtagja a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével, vagy ittas, illetve kábító- vagy bódítószer hatása alatt lévô állapotban okozta, illetve toxikus anyag szedése miatti függôsége folytán következett be,
– ha a kárt forgalmazási engedély nélküli termék, vagy olyan termék okozta, amelynek a forgalom- ból való kivonását (visszahívását) a hatóság elren- delte és a biztosított a visszahívási kötelezettsé- gét nem teljesítette,
– ha a személysérülés (egészségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék fokozottan vesz- élyes tulajdonsága idézte elô, s errôl a fokozott veszélyrôl a Biztosított tájékoztatást nem adott
– amennyiben a Biztosított hasonló vagy azonos károkozó magatartása miatt benyújtott kárigény van a biztosítás tartama alatt.
7.§ A biztosítási összeg (limit) és az önrészesedés
7.1. A Biztosító a károkat biztosítási eseményenként és biztosítási idôszakonként a biztosítási szerzôdésben meghatározott összegig (limit) téríti meg.
7.2. Amennyiben a limit (annak fel nem használt része) nem fedezi a károsult – biztosítási szerzôdés szerint térítendô – valamennyi kárigényét, a biztosított hatá- rozhatja meg a károsulti igények kielégítési sorrend- jét, illetve mértékét.
7.3. A Biztosított – ellenkezô megállapodás hiányában – káreseményként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10.000 Ft-ot maga visel (önrészesedés).
7.4. A Biztosító az önrészesedést el nem érô károk össze- gét a károsultaknak nem téríti meg, a megállapított kártérítési összegbôl pedig az önrészesedést levonja.
7.5. Amennyiben a díjszámítás alapjául szolgáló adatok értéke alacsonyabb, mint a tényleges adatok értéke, a Biztosító a kártérítést, a káreseményenkénti és a biztosítási idôszakra vonatkozó kártérítési limitet olyan arányban csökkenti, ahogy a díjszámításhoz közölt adatok és a tényleges adatok értéke aránylik egymáshoz.
8.§ A felek együttmûködése, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
8.1. A Biztosított a Biztosító beleegyezése nélkül kár- igényt nem ismerhet el és nem utasíthat el. Az e ren- delkezés megszegésébôl eredô többletkárok és -költ- ségek a biztosítottat terhelik.
8.2. Amennyiben a Biztosított a Biztosítónak a felelôsség fennállására vonatkozó írásbeli közlése ellenére a ká- rosult igényét elutasítja, az ebbôl eredô valamennyi többletköltség a Biztosítottat terheli.
31
8.3. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak annak jóváhagyása esetén hatályos, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perrôl az elsôfokú ítélet meghozatala elôtt tudomással bírt.
8.4. A Biztosított és köteles a biztosítási szerzôdés megkö- tésekor a Biztosítót a kárfelelôssége szempontjából minden lényeges kérdésrôl – különösen az általa foly- tatott valamennyi tevékenységrôl, a díjszámítás alap- jául szolgáló adatokról – tájékoztatni. A közlési köte- lezettség megsértése esetén a Biztosító kártérítési kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a kockázat elv- állalásakor ismerte, vagy a kockázatot ennek ismere- tében is a biztosítási szerzôdés szerint vállalta volna.
8.5. A változás-bejelentési kötelezettség megsértése ese- tén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy a változást a Biztosító is- merte, vagy a megváltozott kockázatot változatlan feltételek mellett vállalta volna.
8.6. A Biztosított köteles a Biztosító kockázata szempont- jából jelentôs iratokat (mûködési szabályzat, használa- ti utasítás, stb.), szerzôdéseket, hatósági határozato- kat (társasági szerzôdés, különféle feltételek, munka- köri leírások, stb.) felhívásra a Biztosító részére átadni.
8.7. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges körül- mények változását – különösen tevékenységi köré- nek módosulását, a díjszámítás alapjául szolgáló adatok változását – a biztosított öt napon belül kö- teles a Biztosítónak bejelenteni.
8.8. A változás-bejelentés a biztosítási szerzôdés módosí- tására irányuló javaslatnak minôsül. A biztosítási szerzôdés módosítása a Biztosító írásbeli visszaigazo- lásával jön létre, a módosított biztosítási szerzôdés szerinti kockázatviselés kezdete a visszaigazolásban meghatározott idôpont. Ezen idôpontig, illetve visszaigazolás hiányában a Biztosító az eredeti bizto- sítási szerzôdés szerinti tartalommal viseli a kockáza- tot. A biztosítási szerzôdés módosítása esetén a Biz- tosító jogosult a kockázatviselés feltételeit, illetve a biztosítási díjat az új körülményeknek megfelelôen módosítani, és azt a megváltozott kockázatviselés idôpontjától kezdôdôen érvényesíteni.
8.9. A Biztosított a káreseményt, illetôleg annak érvénye- sítését a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutás- tól számított 48 órán belül köteles a Biztosító szerzô- dést kezelô egységéhez írásban bejelenteni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövet- kezésének idôpontját, helyét, nagyságát, illetve a kárral és a biztosított felelôsségével kapcsolatos vala- mennyi lényeges információt.
8.10. A Biztosító a kárt attól az idôponttól számított 15 napon belül téríti meg, amikor a biztosított felelôssé- gét és a kár nagyságát bizonyítható valamennyi irat hozzá beérkezett.
9.§ Díjfizetés
9.1. A Biztosított a biztosítási díjat a biztosítási aján- lat/biztosítási szerzôdés szerint, az ott meghatározott módon és szabályok alapján köteles megfizetni.
9.2. A díjszámítás – a Biztosított által közölt adatok alap- ján – az ajánlaton kerül feltüntetésre.
10.§ Záró rendelkezések
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekre (az Általá- nos kizárások és meghatározások tekintetében is) az Egyen- súly biztosítási rendszer Általános vagyonbiztosítási feltételei és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
Általános felelôsségbiztosítás különös feltételei
9
1.§ A biztosítási esemény
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a bizto- sított helyett a károsultnak a biztosítási szerzôdés keretén belül az abban meghatározott módon és mértékben megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli harmadik személynek okozott
– személyi sérüléses,
– dologi
károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai sze- rint felelôsséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.§ Záró rendelkezések
32
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekre az Egyen- súly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általános feltéte- le és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
Munkáltatói felelôsségbiztosítás különös feltételei
10
1.§ A biztosítási esemény
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) azt a kötelezettséget vállalja, hogy az e biztosítási szerzôdésben meghatározott módon és mértékben fedezetet nyújt azokra a kártérítési, illetve megtéríté- si követelésekre, amelyeket a Biztosított alkalmazot- tainak (vagy ipari tanulóinak, szakmai gyakorlaton résztvevôknek) munkaviszonnyal összefüggô balesete (a továbbiakban munka-baleset) miatt és címén a Biz- tosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a ma- gyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
1.2. A biztosítási fedezet azokra a munka-balesetbôl származó károkra terjed ki, amelyeknél a munka-bal- eset a munkaviszonyban álló dolgozót (továbbiak- ban károsult)
– a Biztosított telephelyén munkaidô alatt, vagy
– a Biztosított telephelyén kívül, a Biztosított ren- delkezése folytán, vagy érdekében végzett mun- ka során érte, ideértve a kiküldetés, a külsô szol- gálat, a kihelyezés stb. alkalmával a munkavég- zéssel összefüggésben bekövetkezett munka- baleseteket is,
– a Biztosított saját szállítóeszközén történt utazás, közlekedés során a munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban érte.
A biztosítási fedezet kiterjed azokra a gépjármû-fe- lelôsségbiztosítás kötésére nem kötelezett gépjármû által okozott, vagy gépjármû üzemeltetésével össze- függésben keletkezett munka-baleseti károkra, ame- lyekért a Biztosított mint munkáltató tartozik felelôs- séggel.
2.§ Jelen biztosítással nem fedezett károk, kizárások
A biztosítás nem fedezi, így a Biztosító nem téríti meg
33
– a Magyarország területén kívül történt munka- balesetekbôl eredô károkat,
– a foglalkozási megbetegedésbôl, a foglalkozási ártalomból eredô, illetve munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,
– a dolgozókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igénye- ket, a Biztosított saját szállítóeszközén történt utazás során keletkezett balesetek kivételével,
– a nem jogszabály, hanem vállalkozói vagy mun- kaszerzôdés, kollektív szerzôdés, vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján vállalt, a jogszabályit meg- haladó – a jogszabályinál szélesebb körû – fe- lelôsségi károkat,
– a biztosítási esemény miatt a Biztosítottal mun- kaviszonyban nem álló bármely egyéb – szerzô- désen belüli és/vagy kívüli – személy kárait (kivé- ve az 1.1 pontban meghatározottakat),
– a biztosítási esemény miatt a károsultnál jelent- kezô, a termelés (szolgáltatás) szünetelésébôl vagy szüneteltetésébôl eredô elmaradt hasznot, és egyéb gazdasági veszteségeket, költségeket, továbbá minden olyan következményi kárt, amely abból eredt, hogy a károsult nem tudott eleget tenni különbözô kötelezettségeinek,
– a károsult beleegyezésével okozott, illetve kelet- kezett károkat.
3.§ Záró rendelkezések
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekre az Egyen- súly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általános felté- tele és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irány- adóak.
Szolgáltatási felelôsségbiztosítás különös feltételei
11
1.§ Biztosítási esemény
A biztosítási fedezet a Biztosított szolgáltatói minôségében tá- masztott személyi sérüléses, dologi kárigényekre az alábbiak szerint terjed ki. Jelen különös feltétel alapján megkötött fele- lôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosító – a felelôs- ségbiztosítási szerzôdésben megállapított mértékben és felté- telek szerint – megtéríti a Biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, a Biztosított szerzôdéses partnereit (a szol- gáltatás igénybevevôit) ért azon
– személyi sérüléses,
– dologi
károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési felelôsséggel tartozik. Jelen biztosítási szerzô- dés alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik.
2.§ Jelen biztosítással nem fedezett károk, kizárások
A biztosítás nem fedezi, így a Biztosító nem téríti meg
– a környezetveszélyeztetô és -szennyezô tevé- kenységgel okozott károkat,
– a termékfelelôsségi károkat,
– a Biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxx- vénykönyve alapján terhelô kártérítési kötelezett-
ségeket, továbbá a Biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat,
– szavatosság alapján fennálló kötelezettségek tel- jesítését és az azzal összefüggésben felmerülô költségeket és egyéb kiadásokat (hibás teljesítés),
– a tisztítással eltávolítható szennyezôdési károkat,
– a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervi- zelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonás- ra történô visszahívásának, továbbá a megsem- misítésének költségeit, illetve az ennek elmulasz- tása miatt bekövetkezô károkat,
– azon építôipari (építés vagy szerelés) vagy szak- ipari munkák során bekövetkezô károkat, me- lyeknek vállalási díja a Biztosított részérôl (beke- rülési érték) 30 millió forint feletti (akkor sem, ha a Biztosított, mint fôvállalkozó alvállalkozójának adja tovább a megbízást),
– jármûvekben vagy azok tartozékaiban, rakomá- nyában vagy az utas- vagy csomagtérben elhe- lyezett tárgyakban lopással vagy részlopással ke- letkezett károkat.
3.§ Záró rendelkezések
34
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekre az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítási általános feltétele és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
Termékfelelôsség-biztosítás
12
1.§ Biztosítási esemény
Jelen különös feltétel alapján megkötött felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosító – a biztosítási szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett ter- mék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által okozott olyan
– személyi sérüléses károk és
– dologi károk
megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelôs- ségre vonatkozó jogszabályok szerint felelôsséggel tar- tozik.
2.§ Sorozatkárok
A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethetô károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendôk.
3.§ Jelen biztosítási szerzôdés alkalmazása szempontjából
– Gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag elôállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböz- tetô jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.
– Hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonsá- got, mely általában elvárható,
– Személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved.
– Dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik.
4.§ Jelen biztosítással nem fedezett károk, kizárások
Jelen feltétel szerinti felelôsségbiztosítás nem fedezi
– a környezetveszélyeztetô tevékenységgel oko- zott károkat,
– a mezôgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) ôstermékek és a vadászati termékek ál- tal okozott károkat,
– magában a hibás termékben keletkezett károkat,
– szavatosság alapján fennálló kötelezettségek tel- jesítését és az azzal összefüggésben felmerülô költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás ter- mék kijavításával, kicserélésével, hibátlan ter- mékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülô költségek és egyéb kiadások),
– a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervi- zelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonás- ra történô visszahívásának, továbbá a megsem- misítésének költségeit, illetve az ennek elmulasz- tása miatt bekövetkezô károkat,
– azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó lehasználási, kezelési, karbantartási utasítások hi- ányából, illetve hibáiból állnak elô,
– olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és mûszaki ismeretek is- meretanyagának betartásával történt,
– a Kreutzfelds-Jakobs kór és a járványos állatbe- tegségek (pl. száj- és körömfájás) okozta káro- kat.
5.§ Visszakövetelési jog
A Felelôsségbiztosítás általános feltételében felsorolt esete- ken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel- heti a Biztosítottól, ha
– a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egész- ségvédelmi elôírások megszegése miatt követke- zett be,
– a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalom- ból való kivonását (visszahívását) hatóság elren- delte, és a Biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,
– a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elô, s errôl a veszélyrôl a Biztosított tá- jékoztatást, felhívást nem adott.
6.§ Záró rendelkezések
35
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekre az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általános feltétele és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
Záradékok
13
1. sz. záradék hányadrészre szóló betöré- ses lopás- és rablásbiztosításhoz
Jelen záradékkal kötött betöréses lopás- és rablásbiztosítás hányadrészre szól.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított vagyon- tárgyakban (amelyek lehetnek: Gép, berendezés, felszerelés, Tételesen megnevezett vagyontárgyak, Számítógépek, Kész- letek, Tisztításra, javításra átvett vagyontárgyak) keletkezett eltulajdonítási és rongálással okozott károk tekintetében egy betöréses lopás- vagy rablásbiztosítási esemény kapcsán, az ajánlatban (telephelyi adatközlõben) megjelölt teljes biztosí- tási összegnek az ajánlatban (telephelyi adatközlõben) meg- jelölt hányadrészéig terjed ki.
A záradék alkalmazását a biztosítási ajánlaton jelezni kell!
4. sz. záradék: Bérlõi felelõsségbiztosítás
Jelen záradék szerzõdéshez csatolásával és a felszámított díj megfizetése ellenében az Általános felelõsségbiztosítás külö- nös feltételei az alábbiakkal egészülnek ki:
Jelen záradékban meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosító megtéríti azokat a tûz, robbanás, vízvezeték-tö- résbõl eredõ károkat, amelyekért a Biztosított épületek, épít- mények (azok helyiségei) bérlõjeként a bérbeadóval szem- ben felelõsséggel tartozik.
Az önrészesedés mértéke megegyezik az általános fe- lelõsségbiztosítás önrészesedésével.
A záradék alkalmazását a biztosítási ajánlaton jelezni kell!
5. sz. záradék tartamengedmény nyújtásáról
A szerzõdõ fél vállalja, hogy jelen záradékkal megkötött biz- tosítási szerzõdést három évig nem mondja fel.
A Biztosító a felmondási jogról való lemondás fejében a szerzõdés éves díjából díjengedményt ad.
Amennyiben a szerzõdés a hároméves tartamon belül díj- nemfizetés miatt megszûnik, a Szerzõdõ köteles a nyújtott díjengedményt a Biztosítónak egy összegben megfizetni.
A záradék alkalmazását a biztosítási ajánlaton jelezni kell!
8. sz. záradék: Kármentességi engedmény
Jelen záradék értelmében a Biztosító a vagyonbiztosítási koc- kázatok (a Tûzbiztosítás különös feltételei, a Betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei és a Belföldi keret-szál- lítmánybiztosítás különös feltételei alapján biztosított kocká- zatok) díjából kármentes biztosítási idõszakonként az alábbi mértékû engedményt nyújtja:
Biztosítási idôszak | Követelmény | Engedmény mértéke |
Elsô biztosítási idôszak | kármentesség | 5% |
Második biztosítási idôszak | kármentesség | 10% |
Harmadik és további biztosítási idôszak | kármentesség | 20% |
36
A kármentességi engedmény mértéke maximum akko- ra lehet, hogy az összes díjengedmény (az éves díjfizeté-
si, tartam, telephelyi volumen- és üzletpolitikai engedmé- nyekkel együtt) ne haladja meg a 50%-ot!
Kármentes biztosítási idõszak: Olyan biztosítási idõszak (1 év), amelynek kezdete a kockázatviselés kezdete, vége a biztosítási évforduló (a második biztosítási évtõl kezdõdõen a biztosítási évfordulók közötti idõszak), amely alatt jelen szer- zõdés értelmében nem következik be biztosítási esemény, és kárbejelentés nem történik.
Az engedmény a vizsgált biztosítási idõszakot követõ biztosítási idõszak díját csökkenti.
Az engedmény számításának alapja a biztosítás éves alapdí- ja (egyéb kedvezményekkel – tartamengedmény, telephelyi volumenengedmény, éves díjfizetési kedvezmény, üzletpoliti- kai kedvezmények – nem csökkentett díj).
Amennyiben a biztosítási idõszakra vonatkozó követelmény nem teljesül, akkor a vizsgált biztosítási idõszakot követõ biz- tosítási idõszakban kármentességi engedmény nem jár, ilyen- kor ezt tekintjük az elsõ biztosítási idõszaknak – a kármen- tesség vizsgálata elõröl kezdõdik.
14. sz. záradék gyógyszertárak vagyonbiz- tosításához
Jelen záradék a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biz- tosítási rendszer feltételeit és telephelyi adatközlõjét (adatközlõit) egészíti ki, azzal együtt érvényes.
14/a Hûtõgépekben tárolt készletek elsõ kockázati biz- tosítása
1) A Biztosító megtéríti a biztosított gyógyszertár helyiségei- ben lévõ hûtõkészülékekben (hûtõszekrények, mélyhûtõk, fagyasztók, stb.) elhelyezett készletekben (biztosított készletek) az alábbi biztosítási események következtében keletkezett károkat a készletek értékéig, de maximum a telephelyi adatközlõben megjelölt elsõ kockázati biztosítá- si összegig, mely nem lehet magasabb, mint 1 500 eFt.
2) Biztosítási események:
– hûtõkészülékek véletlen, váratlan meghibásodása, vagy más elektromos hiba miatti rendkívüli hõmér- séklet változásából eredõ készletkárok;
– a hûtõkészülék meghibásodása során a hûtõ- fa- gyasztóanyagok szivárgása miatt keletkezett készlet- károk;
– az elektromos áramszolgáltatás kimaradása miatt ke- letkezett készletkárok, kivéve, ha az áramkimaradást az áramszolgáltató legalább egy munkanappal az áramkimaradás elõtt jelezte;
– azok a készletkárok, melyek a hûtõ-, fagyasztóanyag és a biztosított készletek rendellenes érintkezésébõl erednek.
3) A biztosítási fedezet nem terjed ki a lejárt, vagy érvé- nyességi idejüket vesztett készletekre.
4) A kártérítés alapja a selejtezési jegyzõkönyvben feltünte- tett készletek beszerzési értéke.
5) A Biztosító az egyéb, a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben szükségessé váló, vagyonbiztonságot szolgáló, a készlet megóvására fordított intézkedésekkel kapcsolat- ban felmerülõ költségeket a biztosítási összegen belül,
annak 20%-áig, de legfeljebb 300 000 forint mértékig megtéríti.
6) Az önrészesedés mértéke megegyezik a tûzbiztosítás ön- részesedésének mértékével.
7) A kockázatviselés helye, a biztosítási összeg, a biztosítás díja az Egyensúly biztosítási rendszer telephelyi adat- közlõjén van feltüntetve.
14/b Receptek és vények elsõ kockázati biztosítása
1) A Biztosító megtéríti az Egyensúly biztosítási rendszer Tûzbiztosítás különös feltételei 2. §-a szerinti biztosítási események miatt a vényekben, receptekben – azok meg- semmisülésével – keletkezett károkat az Országos Egész- ségbiztosítási Pénztár által – biztosítási támogatás címen
– követelt mértékben, de maximum a telephelyi adat- közlõben megjelölt elsõ kockázati biztosítási összegig, mely nem lehet magasabb, mint 5 000 eFt.
2) Az önrészesedés mértéke megegyezik a tûzbiztosítás ön- részesedésének mértékével.
3) A kockázatviselés helye, a biztosítási összeg, a biztosítás díja az Egyensúly biztosítási rendszer telephelyi adat- közlõjén van feltüntetve.
15. sz. záradék: Önkormányzatok biztosítása
Jelen záradék értelmében az Egyensúly biztosítási rendszer Általános vagyonbiztosítási feltétele, és külö- nös feltételei az alábbiak szerint módosulnak:
1. A Biztosító kockázatviselése a felelõsségbiztosítások te- kintetében nem terjed ki az alábbi tevékenységi körök- ben elkövetett károkozásra:
a) utak üzemeltetése és karbantartása,
b) víz-, csatorna- és egyéb közmûhálózatok üzemelteté- se és karbantartása,
c) minden hulladékkal és veszélyes anyaggal össze- függõ tevékenység,
d) közterületek karbantartása,
e) vállalkozói tevékenységek (a biztosítási ajánlaton fel- tüntetett vállalkozói tevékenységeken kívül).
2. Az üvegtörés biztosításra az Egyensúly biztosítási rendszer Tûzbiztosítás különös feltételeinek Kiegészítõ üvegtörés-biztosítás 4. §-ának a.) pontjában meghatáro- zottak (épületátalány szerinti biztosítás) érvényesek.
16. sz. záradék: Számítógépek és irodai elektronikus berendezések biztosítása
Jelen záradék a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biztosítá- si rendszer feltételeit és telephelyi adatközlõjét (adatközlõit) egészíti ki, azzal együtt érvényes.
1) A biztosító megtéríti az Egyensúly biztosítási rendszer te- lephelyi adatközlõjén a Számítógépek és irodai elektroni- kus berendezések biztosítása rovatban biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak 4) pontban felsorolt biztosítási események miatt bekövetkezõ kárait.
2) A biztosított vagyontárgyak kizárólag az alábbiak lehetnek:
a) elektronikus írógépek, asztali számológépek, fény- másolók, írásvetítõk, projektorok, telefonok (mobilte- lefon kivételével) telefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítõk, telepített rádiótelefonok, televíziók és rádiók, tunerek, erõsítõk, equalizerek, magnetofo- nok, CD- és DVD lejátszók, hangsugárzók, video- magnók, mûholdvevõk beltéri egységei, számítógé- pek (a hordozhatók kivételével), és számítógépek pe- rifériái, szünetmentes áramforrások, légkondicionáló berendezések, pénztárgépek.
37
3) A biztosítási összegbe be kell számítani minden, a 2) pontban felsorolt és a telephelyen található vagyontárgy
biztosítási összegét új értéken (minden berendezést biz- tosítani kell). A kockázatviselés e vagyontárgyakra is csak abban az esetben terjed ki, ha azok a kockázatviselés he- lyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve, telepítve. A berendezés akkor minõsül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követõen normál üzemi állapotban mûködésre kész, vagy - ha ez elõírás - a formális átvétel megtörtént.
4) Biztosítási események:
– kezelõi hiba, ügyetlenség, gondatlanság,
– leejtés, idegen tárgy ráesése vagy ütközése,
– elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, in- dukció, átívelés, áramerõsség túlzott megnövekedé- se),
– üvegalkatrész törése, repedése,
ha ezen események által elõidézett sérülések vizuáli- san, segédeszköz nélkül felismerhetõk.
5) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki
– az üzemeltetési elõírások vagy tapasztalat szerint rendszeresen cserélendõ alkatrészekben, vagy nem alkatrésznek minõsülõ segéd- és kellékanyagokban,
– az üzemi és segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében,
– elégtelen, hiányos vagy hibás klimatizálás következ- tében
keletkezett károkra.
6) Az önrészesedés mértéke megegyezik a tûzbiztosítás ön- részesedésének mértékével.
7) Az egyéb, a biztosítási eseménnyel összefüggésben szükségessé váló, vagyonbiztonságot szolgáló, a készlet megóvására fordított intézkedésekkel kapcsolatban fel- merülõ költségeket a biztosítási összegen belül, annak 20%-áig, de legfeljebb 300 000 forint mértékig a bizto- sító megtéríti.
8) A kockázatviselés helye, a biztosítási összeg, a biztosítás díja a telephelyi adatközlõn van feltüntetve.
17. sz. záradék: Bérbeadói felelõsségbizto- sítás
Jelen záradék a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biz- tosítási rendszer feltételeit és telephelyi adatközlõjét (adatközlõit) egészíti ki, azzal együtt érvényes.
Az Általános felelõsségbiztosítás különös feltételei az alábbi- akkal egészülnek ki:
Jelen záradékban meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosított által bérbe adott és biztosított épületén belül az Egyensúly biztosítási rendszer Tûzbiztosítás különös feltételei 2. § I. pontjában (Alapkockázatok) szereplõ eseményei a bérbevevõ rendeltetésszerû tevékenységének folytatásához szükséges vagyontárgyaiban okoznak, és amelyekért a Biztosított a ma- gyar jog szerint felelõsséggel tartozik.
A jelen záradékban nem érintett kérdések tekintetében az Általános vagyonbiztosítási feltételek, a Tûzbiztosítás külö- nös feltételei és az Általános felelõsségbiztosítás különös fel- tételei irányadók.
Az önrészesedés 10%, de minimum 10 000 forint, mely a kártérítés összegébõl levonásra kerül.
A kockázatviselés helye, a biztosítási összeg, a biztosítás díja az Egyensúly biztosítási rendszer biztosítási ajánlatán van fel- tüntetve.
18. sz. záradék: Hordozható számítógépek biztosítása
Jelen záradék a Groupama Biztosító Zrt. Egyensúly biz- tosítási rendszer feltételeit és telephelyi adatközlõjét (adatközlõit) egészíti ki, azzal együtt érvényes.
1) Jelen záradék értelmében, külön díj fizetése ellenében az Egyensúly biztosítási rendszer Általános vagyonbiztosítá- si feltételek rendelkezése ellenére a számítógépek va- gyoncsoportban biztosítható vagyontárgyaknak minõ- sülnek a hordozható számítógépek, különösen a lapto- pok, kivéve a palmtopokat, kommunikátorokat és ha- sonlókat. Az Egyensúly biztosítási rendszer egyéb rendel- kezései változatlanok maradnak.
2) A kockázatviselés helye, a biztosítási összeg, a vagyon- csoport-kiterjesztés díja az Egyensúly biztosítási rendszer adatközlõjén van feltüntetve.
19. sz. záradék: Szállásadói felelôsségbiz- tosítás
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés jelen zá- radékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfize- tése ellenében vendégenként 200 000 Ft-ig, de legfeljebb a Szolgáltatási felelôsségbiztosításban meghatározott biztosí- tási összegig (azzal összevontan, ahhoz nem hozzáadódva) kiterjed az alább részletezett dologi károkra, amelyekért a Biztosított szállásadói (fizetôvendég-szolgálat, panzió, szállo- da) minôségeiben okoz, és a magyar polgári jog szerint fe- lelôsséggel tartozik.
Dologi károk: a vendég dolgainak elpusztulása, eltûnése, el- lopása vagy megsérülése, amennyiben a dolog a vendég szo- bájában vagy szálláshelyén (lezárt helyiségben) az arra kije- lölt helyen helyez el, illetve olyan személynek ad át megôrzésre, akit annak átvételére jogosultnak tarthat.
A dolgok eltûnését, ellopását a biztosított köteles haladékta- lanul bejelenteni a területileg illetékes rendôrhatóságnak.
A Biztosított köteles minden vendég által láthatóan folyama- tosan közzétenni, hogy készpénz, értékpapír, csekk, egyéb készpénz-helyettesítôk, ékszer, értéktárgy tekintetében a fe- lelôsségvállalása csak abban az esetben áll fen, ha azokat a Biztosított értéktárolójában (széfjében) helyezte el. E vagyon- tárgyak tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha azok valóban a Biztosított értéktárolójában voltak elhelyezve.
Jelen záradék nem fedezi azon károkat, melyek
– a vendég dolgaiban egyéb szolgáltatás nyújtása során következtek be,
– a vendég által hozott gép- és vízi jármûvekben, azok tar- tozékaiban következtek be,
– a szálláshely nyilvános helyiségeibôl történô eltûnés so- rán következtek be.
Jelen záradék az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fe- lelôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes, az itt nem szabályozott kérdésekben e feltétel szabályozásai irány- adók.
20. sz. záradék: Gépek bérbeadásával kap- csolatos felelôsségbiztosítás
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a Biztosítottnak legalább egyik te- vékenysége gépek, berendezések bérbeadása, vagy egyéb (az Egyensúly biztosítási rendszer alapbiztosításában megje- lölt telephelyen kívüli) helyszínen történô üzemeltetése.
38
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsség- biztosítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen be- lül kiterjed a Biztosított által gépek, berendezések bérbeadói (üzemeltetôi) minôségében ezek bérlôjének (használójának)
okozott olyan károkra, melyekért a Biztosított a magyar pol- gári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Jelen záradék alapján nem fedezettek
– a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült károk,
– a fedezett károkból származó, a bérlônél jelentkezô ter- melés-kiesés, szolgáltatás-kimaradás miatt fellépô és egyéb gazdasági hátrányként jelentkezô károk.
A Biztosított köteles a bérlôt a bérelt dolog használatának rendeltetésszerû módjáról, az esetleges javítási, karbantartá- si munkák szükségességérôl tájékoztatni. Nem fedezi a biz- tosítás azon károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságának következményeként állnak elô.
A Biztosított köteles a bérleti szerzôdést írásban megkötni, és azt a kárbejelentéshez csatolni.
Jelen záradék az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fe- lelôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A je- len záradékban nem szabályozott kérdésekben e feltételek szabályozásai irányadók.
21. sz. záradék: Gépek bérlôinek felelôs- ségbiztosítása
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés jelen zá- radékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfize- tése ellenében a Szolgáltatási felelôsségbiztosításban meg- határozott biztosítási összegen belül (azzal összevontan, ah- hoz nem hozzáadódva) kiterjed a Biztosított által gépek, be- rendezések bérlôi minôségében, az azokban a bérbeadónak okozott olyan károkra, melyekért a Biztosított a magyar pol- gári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Jelen záradék alapján nem fedezettek
– a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült károk,
– a fedezett károkból származó, a bérbeadónál jelentkezô termelés-kiesés, szolgáltatás-kimaradás miatt fellépô és egyéb gazdasági hátrányként jelentkezô károk.
A Biztosított köteles a bérleti szerzôdést írásban megkötni, és azt a kárbejelentéshez csatolni.
Jelen záradék az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fe- lelôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A je- len záradékban nem szabályozott kérdésekben e feltételek szabályozásai irányadók.
22. sz. záradék: Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás kiterjesztése alvállalkozókra
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbizto- sítás különös feltételei jelen záradékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfizetése ellenében e feltételek és által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsségbiztosításban meg- határozott biztosítási összegen belül (azzal összevontan, ah- hoz nem hozzáadódva) kiterjed a Biztosított által jogosan igénybevett alvállalkozó tevékenységébôl eredô, a Biztosítottat a magyar polgári jog szerint terhelô kártérítési kötelezettségre.
Jelen záradék által nyújtott fedezet nem terjed ki azon alvál- lalkozók által okozott károkra, melyek tevékenységük végzé- séhez – jogszabályi kötelezettség alapján – felelôsségbiztosí- tási szerzôdéssel kell rendelkezniük.
Amennyiben az alvállalkozó az általa okozott kár fedezetére felelôsségbiztosítással rendelkezik, a Biztosító helytállási kö- telezettsége jelen szerzôdés alapján csak akkor és annyiban áll fenn, amikor és amennyiben az alvállalkozó biztosítási szerzôdése a kárt nem fedezi.
Jelen záradék az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiz- tosítás általános feltételével együtt érvényes. A jelen zára- dékban nem szabályozott kérdésekben e feltételek szabályo- zásai irányadók.
23. sz. záradék: Általános felelôsségbizto- sítás területi kiterjesztése Európára
Az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általá- nos feltételei jelen záradékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfizetése ellenében e feltételek 3. § 3.2 pontja – az Általános felelôsségbiztosítás különös feltételé- nek alkalmazásában – az alábbiak szerint módosul:
A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizárólag azo- kat a kárait téríti meg, amelyek Európa területén következ- tek be és merültek fel.
24. sz. záradék: Munkáltatói felelôsségbiz- tosítás területi kiterjesztése Európára
Az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általá- nos feltételei jelen záradékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfizetése ellenében e feltételek 3. § 3.2 pontja – az Munkáltatói felelôsségbiztosítás különös feltéte- lének alkalmazásában – az alábbiak szerint módosul:
A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizárólag azo- kat a kárait téríti meg, amelyek Európa területén következ- tek be és merültek fel.
25. sz. záradék: Szolgáltatói felelôsségbiz- tosítás területi kiterjesztése Európára
Az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általá- nos feltételei jelen záradékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfizetése ellenében e feltételek 3. § 3.2 pontja – az Szolgáltatói felelôsségbiztosítás különös feltéte- lének alkalmazásában – az alábbiak szerint módosul:
A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizárólag azo- kat a kárait téríti meg, amelyek Európa területén következ- tek be és merültek fel.
26. sz. záradék: Termékfelelôsség-biztosí- tás területi kiterjesztése Európára
Az Egyensúly biztosítási rendszer Felelôsségbiztosítás általá- nos feltételei jelen záradékkal történô kiegészítésével és a biztosítási díj megfizetése ellenében e feltételek 3. § 3.2 pontja – az Termékfelelôsség-biztosítás különös feltételének alkalmazásában – az alábbiak szerint módosul:
A Biztosító a Biztosított helyett a károsultnak kizárólag azo- kat a kárait téríti meg, amelyek Európa területén következ- tek be és merültek fel.
27. sz. záradék: Épületüzemeltetôi, -kar- bantartói felelôsségbiztosítás
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a Biztosított legalább egyik tevé- kenysége épületek (és úszómedencék, sportpályák, játszó- kertek és kerti berendezések és hasonlók), épületgépészeti elemek és termelôgépek karbantartója, fenntartója (bérleti, vagy egyéb, az ingatlan, vagy berendezés használatára, ke- zelésére, karbantartására vonatkozó szerzôdés alapján – ki- véve társasház közös képviselete).
39
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsség- biztosítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen be-
lül kiterjed a Biztosított által a fenti minôségben a fenti va- gyon tulajdonosának okozott olyan károkra, melyekért a Biz- tosított a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettség- gel tartozik.
Jelen záradék alapján nem fedezettek
– a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült károk,
– a fedezett károkból származó, a bérlônél jelentkezô ter- meléskiesés, szolgáltatás-kimaradás miatt fellépô és egyéb gazdasági hátrányként jelentkezô károk.
A Biztosított köteles a bérleti, vagy egyéb, a fenti jogviszonyt létrehozó szerzôdést írásban megkötni, és azt a kárbejelen- téshez csatolni.
Jelen záradék az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fe- lelôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A je- len záradékban nem szabályozott kérdésekben e feltételek szabályozásai irányadók.
28. sz. záradék: Építôipari kivitelezôk fele- lôsségbiztosítása
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a Biztosítottnak legalább egyik te- vékenysége kivitelezô építôipar, építési szakipar.
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsség- biztosítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen be- lül kiterjed a Biztosított által, a fenti minôségében végzett olyan építési, szerelési tevékenység során okozott olyan ká- rokra, melyekért a Biztosított a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amelyek vállalási díja (bekerülési érték) nettó 30 millió forint alatti (akkor is, ha a biztosított, mint fôvállalkozó alvállalkozónak adja tovább a megbízást).
Jelen záradék alapján nem fedezettek
– a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült károk,
– a fedezett károkból származó, a bérlônél jelentkezô ter- melés-kiesés, szolgáltatás-kimaradás miatt fellépô és egyéb gazdasági hátrányként jelentkezô károk.
Jelen modul az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatói fe- lelôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes, a nem szabályozott kérdésekben e feltétel szabályozásai irányadók.
29. sz. záradék: Autószervizek felelôsség- biztosítása
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a biztosítottnak legalább egyik te- vékenysége
– gépjármû ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hûtô- és fékfo- lyadék szintjének ellenôrzése, utántöltése, cseréje),
– gépjármû idôszakos mûszaki ellenôrzése, és garanciális átvizsgálása,
– gépjármû-diagnosztika, különbözô szabályozások elvég- zése,
– gépjármû javítása, átalakítása,
– gépjármû gumiabroncsának szerelése,
– gépjármû fôdarabjainak, részegységeinek felújítása,
– fényezés,
– alváz- és üregvédelem,
– gépjármû villamossági szerelése.
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsség- biztosítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen be- lül kiterjed a Biztosított által, a fenti minôségében az átvett gépjármûvekben okozott olyan károkra, melyekért a Biztosí-
tott a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A fedezet kiterjed a gépjármû telephelyen belüli mozgatása és a telephelytôl legfeljebb 1 km-es távolságra megtett pró- baút során okozott károkra.
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése a
– gépjármû jogtalan használatából eredô károkra,
– esztétikai, korszerûségi hibákból eredô kárigényekre,
– a gépjármû olyan szerkezeti részének káraira, amelyek a gépjármû Biztosított általi átvétele idôpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.
Jelen modul az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fele- lôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A jelen modulban nem szabályozott kérdésekben e feltételek szabá- lyozásai irányadók.
30. sz. záradék: Állattartói felelôsségbizto- sítás
Az Egyensúly biztosítási rendszer Szolgáltatási felelôsségbiz- tosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a Biztosított tevékenysége lovagol- tatás, lovas turizmus, lovas tanya vagy hasonló.
40
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Szolgáltatási felelôsség- biztosítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen be-
lül kiterjed a Biztosított által a fenti minôségben (állat által a biztosított vendégnek, szerzôdô partnerének) okozott olyan baleseti jellegû károkra, melyekért a Biztosított a magyar pol- gári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Jelen modul az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fele- lôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A jelen modulban nem szabályozott kérdésekben e feltétel szabályo- zásai irányadók.
31. sz. záradék: Ételmérgezés-károk
Az Egyensúly biztosítási rendszer Termékfelelôsség biztosítás különös feltételei alapján létrejött szerzôdés a jelen záradékkal egészül ki, ha a Biztosított tevékenysége hideg- vagy meleg- konyhai étkeztetés (étterem, büfé, falatozó, talponálló, gyor- sétterem, kiszállításos étkeztetés, üzemi konyha vagy hasonló).
Jelen záradék által nyújtott fedezet a Termékfelelôsség bizto- sítás különös feltételei szerinti biztosítási eseményen belül ki- terjed a Biztosított által a fenti minôségben okozott, a Bizto- sított szerzôdéses partnereinél ételmérgezésben megnyilvá- nuló olyan károkra, melyekért a Biztosított a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Jelen modul az Egyensúly biztosítási rendszer Általános fele- lôsségbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A jelen modulban nem szabályozott kérdésekben e feltétel szabályo- zásai irányadók.
N15-1100-02. sz. Egyensúly biztosítási rendszer - Feltételek
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Székhely: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. • Telefon: (00-0) 000-0000 • Telefax: (00-0) 000-0000 Telephely és ügyfélszolgálat: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.
Postacím: H-1519 Budapest, Pf.: 271 • xxxx@xxxxxxxx.xx • xxx.xxxxxxxx.xx