Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól? mintaszakaszok

Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van. A biz- tosító a feltételeiben kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (6:464.§) foglalt mentesülése- ket alkalmazza. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatá- rozott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendel- kezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy • a kárt a biztosított/szerzõdõ, illetve a velük közös háztartásban élõ hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták, • a kárt a jogi személy vezetõségének tagja vagy más vezetõ beosztású alkalmazottja jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta, • a káreseményt a szerzõdõ/biztosított a biztonsági elõírások szándékos, vagy súlyosan gondatlan megsértésével okozta, illetve az - betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén - erre vezethetõ vissza. A baleset-biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseménya kedvezményezett szándékos magatartásának következménye, • a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, • a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét eset- ben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, • bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalma- zott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be, • ha a biztosított olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati össze- függésben következett be, • a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be, • atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be, • a biztosítottnak a szabályzat szerinti háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történõ aktív részvétele miatt kö- vetkezett be.
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen – a biztosított, illetőleg a szerződő fél, – velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a biztosított vagy szerződő kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van. Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással: – a szerződő fél vagy a biztosított; – velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy – a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy • a kárt a biztosított/szerzôdô, illetve a velük közös háztartásban élô hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták, • a kárt a jogi személy vezetôségének tagja vagy más vezetô beosztású alkalmazottja jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta, • a káreseményt a szerzôdô/biztosított a biztonsági elôírások szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértésével okozta, il- letve az - betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén - erre vezethetô vissza.

Related to Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?

  • A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL 4.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással (1) a Szerzôdô, illetve a Biztosított vagy velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô tisztségviselôjük, vezetô állású munkavállalójuk okozta, (2) a Szerzôdô vagy a Biztosított valamely kármegelôzési és/vagy kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 4.2. Súlyos gondatlanságnak minôsül különösen: (1) a Biztosított szenvedélybetegsége, vagy gyógyszer-, alkohol-, drog túladagolása, (2) a Biztosítottnak az esemény bekövetkezése idején fennálló alkoholos állapota, vagy ha a Biztosított kábítószer, kábító hatású anyag-, illetve gyógyszer hatása alatt állt, kivéve gyógyszer esetén, ha azt a kezelôorvos elôírására, az elôírásnak megfelelôen alkalmazták. Kizárólag abban az esetben, ha az eseményre vonatkozó hivatalos jegyzôkönyv vagy orvosi dokumentáció az alkoholos állapot tényén kívül a biztosítási eseményt követôen legfeljebb egy órán belül elvégzett véralkohol vizsgálat eredményét is rögzíti, akkor jelen feltételek vonatkozásában kizárólag a 0,5 ezreléket meghaladó véralkohol érték minôsül alkoholos állapotnak. (3) ha egy adott közlekedési baleset bekövetkezésekor a Biztosított legalább két, az adott országban a baleset idôpontjában hatályos közlekedésrendészeti jogszabályt megszeg, (4) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô gépjármû vezetése, vagy olyan gépjármû vezetése, amelyhez szükséges érvényes vezetôi engedéllyel a Biztosított nem rendelkezik, (5) ha a sporttevékenység folytatása során a Biztosított a szükséges védôfelszereléseket nem használta vagy az adott sportágra vonatkozóan általánosan elfogadott szabályokat nem tartotta be, (6) ha a Biztosított nem tartotta be az általa végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésének helye szerint illetékes – hatóság, az adott létesítmény üzemeltetôjének vagy egy szolgáltatónak az igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerzôdésben meghatározott elôírásait, valamint munkavégzés esetén az adott munkakörre vonatkozó szakmai szabályokat és baleset-megelôzési elôírásokat.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • Mikor mentesül a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól? A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Xxxxxxxx a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • A biztosított kora és a biztosítás időtartama A biztosított egy 35 éves személy, aki – rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú, – egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt. A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtarta- mok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető. Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerül- nek.

  • A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

  • A biztosítási szerződés módosítása 5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. 5.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szerző- dés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható, kivéve a bankok és taka- rékszövetkezetek által használt elekt- ronikus elszámolási rendszeren (GIRO) keresztül érkező értesítések alapján elvégzett automatikus tranzakciókat. 5.3. A szerződés módosítását bárme- lyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. 5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a bizto- sító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, vagy a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja. 5.5. Ha a szerződő 15 napon belül írás- ban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. 5.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.

  • Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól? Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • A biztosítási szerződés tartama A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték. A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

  • A biztosítási szerződés alanyai Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).