BALESETBIZTOSÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ GROUPAMA ÉLETÍV
Az OTP Csoport partnere
BALESETBIZTOSÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ GROUPAMA ÉLETÍV
PROGRAM ÉS/VAGY FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ NYUGDÍJCÉLÚ ÉLETÍV PROGRAM SZERZŐDÉS BIZTOSÍTOTTJAI RÉSZÉRE
1.§ Bevezető/általános rendelkezések
(1) A Balesetbiztosítási Keretszerződés (továbbiakban: biztosítás) a jelen fel- tételek alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Erzsé- bet xxxxxxxx xxxx 0/C; továbbiakban biztosító) és a szerződő között.
(2) A biztosító szolgáltatásai szerint a biztosítás csoportos összegbiztosítás- nak minősül. A biztosító a biztosított baleseti okú halála, baleseti eredetű rokkantsága, baleseti eredetű kórházi ápolása, baleseti eredetű műtéte, baleseti eredetű csonttörése/csontrepedése, baleseti eredetű égési sérülése, valamint közlekedési balesete miatt bekövetkező halála vagy rokkantsága, közlekedési baleseti eredetű kórházi ápolása, közlekedési baleseti eredetű műtéte, illetve poggyászkára esetére a szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, a szerződő fél díjfizetésre köteles.
(3) A keretszerződés és jelen szerződési feltételek a felek közti megállapo- dás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilat- kozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
2.§ A biztosítás létrejötte
Jelen biztosítás a szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásá- val jön létre. A biztosító kötvényt nem állít ki.
3.§ A biztosítás tartama, területi és időbeli hatálya
(1) A biztosítás határozott tartamra jön létre. 2015. szeptember 07-én
00.00 órakor kezdődik és 2016. október 30-án 00.00 óráig tart.
(2) Adott biztosítottra nézve a biztosítás tartama a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program szerződése első évfordulójáig tart.
(3) A biztosító nem korlátozza a jelen biztosítás területi hatályát. Területi hatály: a világ bármely országa.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13385/1– Hatályos 2015. szeptember 7-étől visszavonásig.
A biztosító nem korlátozza a jelen biztosítás időbeli hatályát. Időbeli hatály: 0-24 óra.
4.§ Fogalmak
(1) Csoport: A biztosított csoport a jelen feltételek alapján létrejött bizto- sításban az 5.§ (2) bekezdésében meghatározott biztosított fogalom sze- rinti közös ismérv alapján meghatározott természetes személyekből áll. A biztosító kockázatának vizsgálatára és vállalására a csoportra tekintettel kerül sor. A csoport tagjait a biztosítottak alkotják.
A biztosító kockázatának vizsgálatára és vállalására a csoportra tekintettel kerül sor. A csoport tagjait a biztosítottak alkotják.
(2) Keretszerződés: Meghatározza a feltételekben nem rögzített vagy a feltételektől eltérő rendelkezéseket, elsősorban a biztosítás tartamára, díjá- ra, a díj utólagos elszámolására, a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozóan, tartalmazza továbbá a biztosítás alanyainak adatait, melyet a felek, mint akaratukkal megegyezőt írnak alá. A biztosító és a szerződő keretszerző- désben rögzítik a biztosítani kívánt csoport egyedi sajátosságaiból fakadó, a biztosítást érintő kérdéseket, így különösen:
a. az adatok kezelése;
b. új biztosított bejelentése a biztosításba;
c. a létszámváltozás kezelése;
d. a kárrendezésre vonatkozó esetleges megállapodások.
(3) Jármű: közúti szállító vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erő- gép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Járműnek mi- nősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskor- látozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
(4) Közlekedési baleset: jelen feltételek alapján közlekedési eseménynek minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet hatálya alá tartozó közlekedés során gépjárművel köz- vetlen okozati összefüggésben bekövetkező esemény.
(5) Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap.
(6) Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
(7) Díjfizetési időszak: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, negyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biz- tosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési időszak kezdő napja a koc- kázatviselés kezdetének napja.
(8) Díjforduló: a díjfizetési időszak utolsó napja.
(9) Kezdeti biztosítási díj: A szerződő által a biztosítás megkötésekor vál- lalt biztosítási díj.
(10) Értékkövetés: a biztosítási díjaknak és szolgáltatásoknak a szerződé- si feltételekben előre meghatározott módon történő emelése.
(11) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egész- ségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyi- ben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
(12) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.
(13) Baleseti eredetű rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi, érzékszervi és/vagy szellemi működő- képesség csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza.
A rokkantság mértékét a biztosító a jelen feltétel 1. számú melléklete alap- xxx állapítja meg.
(14) Egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, amely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv szakvé- leménye alapján, az egészségi állapot komplex minősítése során a biztosí- tott egészségi állapotát 100 százalékosnál kisebb mértékűnek minősíti.
(15) Égési sérülés: Harmadfokú égési sérülés, amely a testfelszín legalább
20%-át érinti, ahogyan ezt az ún. „9-es szabály” vagy a „Lund and Browder Body Surface Chart” által mérik.
(16) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
(17) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.
(18) Szülő: Családi csomag választása esetén szülőnek minősül jelen biz- tosítás szempontjából a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program biztosítottjaként megnevezett, 18. életévét betöltött fogyasztónak minősülő természetes személy.
(19) Biztosított gyermeke: Családi csomag választása esetén gyermeknek minősül jelen biztosítás szempontjából a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program
1. biztosítottjaként megnevezett természetes személy fogyasztónak a 18. életévét be nem töltött – természetes személy fogyasztónak minősülő – gyermeke, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke. Amennyiben az
1. biztosított gyermeke a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program 2. vagy további biztosítottjaként megjelölésre kerül, abban az esetben is biztosított gyer- mekként jogosult szolgáltatásra.
5.§ A szerződés alanyai
(1) A szerződés xxxxxxx:
a. biztosított;
b. szerződő;
c. kedvezményezett;
d. biztosító.
(2) Biztosított: A biztosítónál 2015. szeptember 07-e és 2015. október 30-a közötti időszakban megkötött Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program szerző- dés fogyasztónak minősülő biztosítottja, valamint Családi csomag választá- sa esetén a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folya- matos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program 1. biztosítottjaként megneve- zett természetes személy gyermeke.
65 év feletti biztosított esetében csak a Senior csomag választható. A biztosított szerződőként nem léphet be a jelen szerződésbe.
(3) Szerződő: Groupama Biztosító Zrt. A biztosítónak a szerződő felet kell tájékoztatnia; a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerző- désben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
(4) Kedvezményezett: a kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgál- tatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Jelen biztosításban kedvezményezett a biztosított baleseti, illetve közleke- dési baleseti halála esetén a biztosított örököse(i), minden más biztosítási esemény esetén a biztosított.
6.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, a kockázat jelentős növekedése
(1) A biztosító kockázatviselésének kezdete biztosítottanként eltérő. Amennyiben a szerződő 2015. szeptember 07-én vagy azt követően, de legfeljebb 2015. október 30-án Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program szerző- dést köt a biztosítónál, a jelen biztosítás kockázatviselésének kezdete a szerződő által tett Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program ajánlat (továbbiakban: ajánlat) kockázatviselése kezdő napjával megegyező nap 0 órája. Ha a felek erről nem rendelkeztek az ajánlaton, a biztosítás kockázatviselésének kez- dete az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájakor kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy al- kusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpont- jának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 óráját kell tekinteni.
(2) Ha a biztosító a biztosítás megkötése után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosítás a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen bekezdésben meg- határozott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7.§ Kockázatelbírálás, egészségügyi kockázatfelmérés A biztosító kockázatelbírálást, egészségügyi kockázatfelmérést nem alkal- maz.
8.§ A biztosítási esemény
(1) Biztosítási esemény a jelen feltételek 4.§-ában meghatározott baleset- ből, illetve közlekedési balesetből eredő, illetve azzal közvetlenül összefüg- gő olyan esemény, amelynek bekövetkezte esetén a biztosító szolgáltatást teljesít.
(2) Biztosítási esemény a balesetbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában a biztosított tartamon belül bekövetkező:
x. xxxxxxxx eredetű halála;
b. baleseti eredetű rokkantsága (31-100%);
c. baleseti eredetű rokkantsága (31%-nál kisebb);
d. baleseti eredetű kórházi ápolása;
e. baleseti eredetű műtéte;
f. baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése;
g. baleseti eredetű égési sérülése.
(3) Közlekedési balesetbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában biztosítási esemény az a közlekedési esemény, melynek következménye a biztosított tartamon belül bekövetkező:
a. közlekedési baleseti eredetű halála;
b. közlekedési baleseti eredetű rokkantsága (31-100%);
c. közlekedési baleseti eredetű rokkantsága (31%-nál kisebb);
d. közlekedési baleseti eredetű kórházi ápolása;
e. közlekedési baleseti eredetű műtéte;
f. poggyászkára.
9.§ Várakozási idő
A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától.
10.§ A biztosító szolgáltatása
(1) A biztosított által a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program ajánlatán vá- lasztott Aktív, Családi vagy Senior szolgáltatási csomag balesetbiztosí- tási szolgáltatásaként az alábbiak szerint teljesít a biztosító:
a. A biztosított baleseti halála esetén a biztosító a 10.§ (10) pontban sze- replő táblázatban meghatározott baleseti halál esetére szóló összeget fizeti.
b. A biztosított baleseti eredetű rokkantsága esetén a biztosító a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti eredetű rokkant- ság esetére szóló összegből a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott, a rokkantság fokának megfelelő hányadot fizeti.
c. A biztosított baleseti eredetű kórházi ápolása esetén a biztosító a 10.§
(10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti kórházi ápo- lása esetére szóló összeget egy összegben fizeti, ha a kórházi ápolás hossza eléri vagy meghaladja az 5 napot.
d. A biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a biz- tosító a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott csont- törés, csontrepedés esetére szóló összeget fizeti.
e. A biztosított baleseti műtéte esetén a biztosító nagyműtét esetén a 10.§
(10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti nagyműtét- re, közepes műtét esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti közepes műtétre, kisműtét esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti kisműtétre meg- határozott összeget fizeti.
f. A biztosított baleseti eredetű égési sérülése esetén a biztosító a 10.§
(10) pontban szereplő táblázatban meghatározott égés esetére szóló összeget fizeti.
(2) A biztosított által a Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Nyugdíjcélú Életív Program ajánlatán vá- lasztott Aktív, Családi vagy Senior szolgáltatási csomag közlekedési balesetbiztosítási szolgáltatásaként az alábbiak szerint teljesít a biztosító:
a. A biztosított közlekedési baleseti halála esetén a biztosító a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti halál esetére szóló összeget fizeti.
b. A biztosított közlekedési baleseti eredetű rokkantsága esetén a biztosí- tó a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott baleseti eredetű rokkantság esetére szóló összegből a 10.§ (10) pontban sze- replő táblázatban meghatározott, a rokkantság fokának megfelelő há- nyadot fizeti.
c. A biztosított közlekedési baleseti eredetű kórházi ápolása esetén a biz- tosító a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott balese- ti kórházi ápolása esetére szóló összeget egy összegben fizeti, ha a kór- házi ápolás hossza eléri vagy meghaladja az 5 napot.
d. A biztosított közlekedési baleseti műtéte esetén a biztosító nagyműtét esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott közle- kedési baleseti nagyműtétre, közepes műtét esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott közlekedési baleseti közepes mű- tétre, kisműtét esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban megha- tározott közlekedési baleseti kisműtétre meghatározott összeget fizeti.
e. A biztosító poggyászkár esetén a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban meghatározott poggyászkár szolgáltatás esetére szóló összeget fizeti. A biztosító az útipoggyász számlával igazolt beszerzési árának káridőponti avult értékét téríti meg a 10.§ (10) pontban szereplő táblázatban megha- tározott poggyászkár szolgáltatás esetére szóló biztosítási összeghatárig.
A poggyászkár szempontjából biztosítási esemény a biztosított poggyászá- nak, ruházatának a biztosított közlekedési balesetével együtt járó sérülé- sével vagy a járművet ért balesetből eredő megrongálódása, megsemmisü- lése, elvesztése. A poggyászbiztosítási védelem nem terjed ki a kész- pénzre, készpénzt helyettesítő fizetési eszközre, ékszerekre, nemes- fémekre, művészeti tárgyakra, gyűjteményekre, nemes szőrmékre, állatokra, értékpapírokra, okmányokra, menetjegyekre.
Poggyászkár esetén a biztosító szolgáltatásként a baleset helyszínén felvett baleseti jegyzőkönyvvel igazolt kárt téríti meg.
A közlekedési balesetbiztosítási szolgáltatást a biztosító – amennyiben a baleset közlekedési esemény következménye – a balesetbiztosítási szolgál- tatáson felül nyújtja a kedvezményezett részére.
(3) A biztosító teljesítési kötelezettsége csak a biztosításban meghatározott biztosítottak körére, a biztosításban megnevezett szolgáltatások vonatko- zásában, a biztosításban meghatározott biztosítási összeg erejéig, a bizto- sításban meghatározott körülmények között áll fenn.
(4) A biztosító kockázatviselése azon biztosítási eseményekre terjed ki, me- lyek a jelen feltételek alapján létrejött biztosításban megnevezett területi, időbeli és egyéb feltételek szerint következnek be.
(5) A biztosításban a csoportos biztosítási eseményekre, azaz a csoport tagjait ért, egy azonos balesetből eredő szolgáltatási igényekre nyújt- ható szolgáltatásokat a biztosító az alábbiak szerint állapítja meg.
a. A biztosító a biztosítás tartama alatt bekövetkező csoportos kár- események esetén a károsult biztosítottak közül maximum 10 fő, legmagasabb igényt támasztó biztosított által benyújtott és a biztosító által elismert szolgáltatási igényeinek összegét teljesíti.
b. Amennyiben a benyújtott – és a biztosító által elismert – szolgál- tatási igények összege az a. pont szerint meghatározott összeget meghaladja, a biztosító az egyes szolgáltatásokat minden be- nyújtott és a biztosító által elismert szolgáltatási igény vonatko- zásában egységesen és arányosan csökkenti.
(6) A szolgáltatást a biztosító az arra jogosult számára banki átutalás útján vagy postai úton teljesíti.
(7) A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító le- vonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifi- zetett összeget. Amennyiben a baleseti eredetű rokkantságra kifize- tett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
A közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biz- tosító levonja az ugyanebből a közlekedési balesetből eredő rok- kantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a közlekedési baleseti eredetű rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a közlekedési baleseti halálra szóló szolgáltatás össze- gét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
(8) Amennyiben a baleseti, illetve közlekedési baleseti eredetű rok- kantság szolgáltatás teljesítését megelőzően ugyanazon baleset kö- vetkeztében a biztosított a baleseti, illetve közlekedési baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti, illet- ve közlekedési baleseti eredetű rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti, illetve közlekedési baleseti halál szolgáltatást teljesít.
(9) A biztosító a balesetből, illetve közlekedési balesetből eredő rokkantság fokát a jelen feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú mellékle- tének megfelelően állapítja meg.
(10) A biztosító által kifizetésre kerülő biztosítási összeg:
Szolgáltatások | Csomagok és biztosítási összegek (Ft) | |||
Aktív | Családi | Senior | ||
Szülő | Biztosí- tott gyermek | |||
Baleseti halál | 500 000 | 1 000 000 | – | 1 000 000 |
Baleseti rokkantság (31%-tól 100%-ig a rokkantság fokának megfelelő hányada) | 500 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 |
Baleseti rokkantság (30%-ig a rokkantság fokától függetlenül fix térítés) | 5 000 | 10 000 | 10 000 | 10 000 |
Baleseti kórházi ápolás (5. napon) | – | – | – | 50 000 |
Baleseti műtéti térítés – nagy – közepes – kicsi | 100 000 50 000 25 000 | 100 000 50 000 25 000 | 200 000 100 000 50 000 | – – – |
Csonttörés, csontrepedés | 25 000 | 20 000 | 20 000 | 10 000 |
Égési sérülés | 1 500 000 | 1 500 000 | 1 500 000 | 1 500 000 |
Közlekedési baleseti halál | – | 1 500 000 | – | – |
Közlekedési baleseti rokkantság (31%-tól 100%-ig a rokkantság fokának megfelelő hányada) | 1 500 000 | 1 500 000 | 1 500 000 | – |
Közlekedési baleseti rokkantság (30%-ig a rokkantság fokától függetlenül fix térítés) | 15 000 | 15 000 | 15 000 | – |
Közlekedési baleseti kórházi ápolás (5. napon) | 30 000 | – | – | – |
Közlekedési baleseti műtéti térítés – nagy – közepes – kicsi | 100 000 50 000 25 000 | – – – | – – – | – – – |
Poggyászkár | 100 000 | 100 000 | – | – |
(11) A biztosított orvosilag igazolt csonttörése, csontrepedése esetén balesetenként egy alkalommal a keretszerződésben rögzített egysze- ri térítési összeget fizeti ki a biztosító a biztosított részére függetle- nül a törések, repedések számától, súlyosságától. Ha egy balesetből eredően a biztosított több testrésze is sérül, a biztosító csak egy test- rész sérülése kapcsán nyújt szolgáltatást.
(12) A kórházi ápolásra szóló szolgáltatás egyidejűleg csak egy biz- tosítási eseményre vehető igénybe. Újabb biztosítási eseményre kór- házi ápolási szolgáltatás csak akkor teljesíthető, amikor az előző kór- házi ápolás orvosilag egyértelműen befejeződött.
(13) A baleseti és közlekedési baleseti műtéti térítési szolgáltatás egy biztosítási eseményből eredően legfeljebb egy, a legmagasabb szolgáltatású műtétre vehető igénybe. Amennyiben a biztosító a biztosítási eseményből eredően műtéti szolgáltatást már teljesített, és ezután ugyanazon biztosítási eseményből eredően súlyosabb mű- tétre kerül sor, akkor a biztosító a már teljesített és az elvégzett leg- súlyosabb műtétnek megfelelő szolgáltatás különbözetét fizeti ki.
11.§ A biztosítási díj
(1) A biztosító a biztosítási díjat a biztosítás tartamának, a szolgáltatások összegének, a kockázatok terjedelmének, valamint a biztosítottak létszá- mának figyelembevételével a keretszerződésben határozza meg a díjfizetés gyakoriságának és módjának meghatározásával együtt.
(2) A biztosítás előre kalkulált éves díját a biztosító a csoport létszámának év közbeni változása esetén a keretszerződésben rögzített módon, utóla- gos díjelszámolás során korrigálja.
(3) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. szerződésszám;
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(4) A biztosítási díj fizetése magyar törvényes fizetőeszközben esedékes.
(5) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet ka- matmentesen 8 napon belül köteles visszatéríteni.
(6) Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságára tekin- tettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, illetve gyakorisá- gának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti.
(7) Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehí- vása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
(8) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletkező 100 Ft-ot meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbblet érvényesítésétől kölcsönö- sen eltekintenek.
12.§ Díjfizetés
(1) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítás egyszeri díjfizetésű.
(2) A szerződő az egyszeri díjat a keretszerződés aláírásakor köteles megfizetni.
13.§ A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tű- zésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) A biztosítási szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnését köve-
tően befizetett díjak – a 14.§ esetét kivéve – nem eredményezik a szerző- dés újra érvénybe helyezését, a díjfizetési időszak folytatását vagy új szer- ződés létrejöttét.
14.§ Az újra érvénybe helyezés
Abban az esetben, ha a szerződés a 13.§ (1) bekezdéseiben írt módon, a folyamatos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosí- tót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a koráb- ban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
15.§ Maradékjog és értékkövetés
(1) A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, nem díjmentesít- hető, nem vásárolható vissza, nyereségrészesedésre nem jogosít.
(2) A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
16.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
(2) A biztosítási esemény bejelentése a szolgáltatásra jogosult személy kö- telessége.
(3) A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri:
x. xxxxxxxxx, a biztosító által kiadott szolgáltatási igénybejelentő;
b. a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, orvosszakértői véleményezések;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halott vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyző- könyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a 21.§ és a 22.§-ban meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat;
g. a biztosítottság tényét igazoló dokumentumokat (Folyamatos Díjfizeté- sű Nyugdíjcélú Életív Program és/vagy Folyamatos Díjfizetésű Groupama Életív Program kötvény másolata, születési anyakönyvi kivonat);
h. a baleset helyszínén felvett baleseti jegyzőkönyv.
(4) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 16.§ (3) bekezdésében előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonat- kozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(5) A bemutatott dokumentumok mellett a biztosító orvosa további vizs- gálatok elvégzését is kezdeményezheti. A biztosító által kezdeményezett orvosi vizsgálatok költsége a biztosítót terheli.
(6) A szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(7) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fize- tőeszközben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés esetén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft kezelési költséget levon.
(8) Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.
17.§ Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
18.§ A szerződés megszűnésének esetei
A keretszerződés az alábbi esetekben szűnhet meg:
(1) Ha a biztosítotti csoport megszűnik.
(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólí- tásban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.
(3) Továbbá a szerződés megszűnik lehetetlenülés és érdekmúlás esetén. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény be- következett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerző- dés vagy annak megfelelő része megszűnik.
19.§ A biztosított kikerülése a biztosítotti csoportból
Az alábbi események bekövetkezésekor a biztosító az adott biztosított vo- natkozásában nem teljesít további szolgáltatást, és az adott biztosított ki- kerül a biztosítotti csoportból:
a. a biztosított írásbeli nyilatkozatba foglalt kérése alapján;
b. az 1 éves tartam végén;
c. a biztosított halála esetén;
d. a biztosított 100%-os baleseti eredetű rokkantsága esetén.
20.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vá- laszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(3) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
(4) A közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő felek bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
(5) A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre kö- teles lett volna.
(6) Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
(7) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
21.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
(2) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:
a. bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékosan vagy gondatlan magatartásával a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta;
b. a szerződő fél vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegi.
22.§ Kizárt kockázatok
(1) A biztosító nem teljesít balesetbiztosítási szolgáltatást:
a. a biztosítotti csoportba belépésekor már meglévő egészségkáro- sodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biz- tosítási eseményekre);
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket. Harci cselekmény- nek minősül a hadüzenettel vagy a nélkül vívott háború, ha- tárvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kor- mány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicse- lekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény.
d. ha a biztosítási esemény gépi erővel hajtott szárazföldi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel kö- vetkeztében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) kereté- ben következik be;
e. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közfor- galmi úton történt gépjárművezetést is;
f. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult, és a biztosítási esemény nem halál;
g. mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;
h. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
i. öncsonkításból, arra irányuló kísérletből, továbbá öngyilkossági kísérletből eredő biztosítási eseményekre.
(2) A biztosító nem teljesít szolgáltatást baleseti okú biztosítási ese- mény címén szívinfarktus, epilepszia és agyvérzés miatti halálos bal- esetekre.
(3) A biztosítási eseményt előidéző baleset előtt bármely okból sé- rült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szer- vek a biztosításból ki vannak zárva.
23.§ Független orvosi bizottság
Azokban az esetekben, amelyeket a feltételek a biztosító (vagy általa kije- lölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) pa- nasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felül- vizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti. Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset kö- rülményei alapján a biztosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javas- latot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezés- sel bízzák meg. A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonat- kozó utasításainak. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság működéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumentumokba az ügyfél betekinthet.
Az orvosi bizottság működésének költségeit a bizottság maga állapítja meg.
Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költ- ségeket a biztosító fizeti.
24.§ Többszörös biztosítás
Összegbiztosítás esetén a felek azonos biztosítási érdekre és azonos bizto- sítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmoz- hatják a biztosítói szolgáltatásokat.
25.§ Jognyilatkozatok
(1) A szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosí- tott köteles lakhelyének megváltoztatása esetén új címét a biztosítóval 15 napon belül közölni.
(2) Amennyiben a szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzete- sen kézbesítési megbízottját vagy képviseletére feljogosított személyt (pl. ügyvéd, rokon stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
26.§ Egyéb rendelkezések és szabályok
(1) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási keretszerződés vonatkozá- sában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a biztosí- tási keretszerződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jö- vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és oszta- lékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Jelen szerződés a biztosítottra nézve adómentes.
(2) A biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződé- si feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
(3) A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügye- leti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a 2. számú mellékletben található.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
27.§ Mellékletek
1. számú melléklet
Rokkantsági fok megállapítása
(1) A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a szerződés adott biztosí- tottra vonatkozóan megszűnik.
(2) A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balese- tekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülés- re teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérü- lésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
(3) A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.
(4) A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől füg- getlen.
(5) A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elveszté- se vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
(6) Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meg- határozni.
(7) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
(8) Egy balesetből eredő több sérülés esetén a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az (5), a (6) és (7) bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.
(9) A baleseti eredetű rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset be- következte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a baleseti eredetű rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti.
(10) A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti eredetű rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levo- násra kerülnek.
(11) A baleseti eredetű rokkantság fokának megállapításával kapcsolatban a biztosított (vagy a szerződő) panasszal élhet és kérheti a döntés függet- len orvosokból álló bizottság általi felülvizsgálatát. Az orvosi bizottság mű- ködése a 23.§ „Független orvosi bizottság” részben leírtak szerint történik.
2. számú melléklet
A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző isme- ret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következte- tés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minő- ségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a tech- nikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítá- sa, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség- gel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatke- zelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, össze- hangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, va- lamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkal- mas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára tör- ténő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi szemé- lyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság- ról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződé- seire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Buda- xxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a bizto- sító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg-
határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményei- re, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, il- letve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcso- lódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adat- kezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések meg- ítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes adatait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a biztosítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesíté- se céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok vé- delméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilat- kozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utó- lagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását kö- vetően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli fel- mentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudni- valókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírálás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a
c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megköté- séhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a dön- tést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az
érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalma- zott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érin- tettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó in- formációkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban ajánla- taival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leirat- kozhat.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;
c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel;
e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;
j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a bizto- sítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, vala- mint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi
C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az infor- mációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fe- jezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbí- tása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titok- ra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján)
A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesíté- se, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosí- tó által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítá- si termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérde- ző (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződés- ben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsérté- sének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 161/A.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsola- tos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, kö- vetelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szük- séges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a ká- rosult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a kárigényt, illet- ve sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó, vala- mint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érintő korábbi, ugyan- ezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményre vo- natkozó adatok átadására is. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szá- razföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatba tartozó biztosítások ese- tében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alap- ján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre, az el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hi- ányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott ada- tot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azon- ban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására ju- tott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesíté- séhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megin- dítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a meg- ismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, to- vábbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoztatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figye- lemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a meg- bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulá- sa nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jog- alap.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által
kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a ren- delkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldol- gozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, to- vábbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbí- tás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tilta- kozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, vala- mint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tiltako- zási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bí- rósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésé- nek kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyi- ségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idéz- te elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyi- ban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi sza- bályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megválto- zásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében ha- tósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által be- jelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szem- ben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intéz- kedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenység- gel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító kö- teles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biz- tosító adatfeldolgozójának minősül.
(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus le- vélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható
telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren- delkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes infor- mációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 167/D.§ (1) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
11
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tő- kegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vo- natkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Meg- állapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerin- ti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természetes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biz- tosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi illetősé- gű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült államokbe- li állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik országban szin- tén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügyfél köteles nyilat- kozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott kategóriák közül me- lyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illető- ségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosási ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosá- nak adatairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormá- nya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.
Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől szá- mított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelentési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adó- ügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.