AHE-27434/4
Kiegészítő életbiztosítás kötelező gépjárműfelelősség- vagy casco biztosításhoz
Terméktájékoztató és biztosítási feltételek
AHE-27434/4
Terméktájékoztató
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításról
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk a gép- jármű-felelősségbiztosításhoz vagy a casco biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) köthető kiegészítő élet- biztosítási termékünket.
Ez a tájékoztató, amelyet most a kezében tart, nem he- lyettesíti a biztosítási feltételeket, pusztán az Ön bővebb előzetes informálását szolgálja.
A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a termé- szetes személy lehet, aki társaságunkkal alapbiztosítási szerződést köt, vagy társaságunknál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik.
A kiegészítő életbiztosítást az alapbiztosítás szerződő- jével azonos természetes személy ügyfeleink köthetik meg. Xxxx személyek nem köthetnek kiegészítő életbizto- sítást.
A kiegészítő életbiztosítás a szerződő életbiztosítási védelmén túl baleset-biztosítási fedezetet is nyújt a gép- jármű utasaira és vezetőjére. Termékünk négy kockázati (két baleseti és két életbiztosítási) elemből épül fel.
A szerződés minden esetben tartalmazza a baleseti halálra és a baleseti eredetű maradandó egészségkáro- sodásra vonatkozó elemet, míg a két életbiztosítási elemből (kockázati életbiztosítás, illetve hitelfedezeti élet- biztosítás) egyet a szerződő – az ajánlaton megjelölve – választhat. A hitelfedezeti életbiztosítás csak a casco bizto- sítás mellé, a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás viszont mindkét alapbiztosítás mellé választható, azzal a feltétellel, hogy egy alapbiztosítás mellé csak egy kiegé- szítő életbiztosítás köthető meg.
A biztosítási esemény
A kiegészítő életbiztosítás feltételei alapján társaságunk az alábbi biztosítási események bekövetkezte esetén nyújt szolgáltatást:
a) A szerződő biztosítottnak
• bármely okból bekövetkezett halála.
AHE-27434/4
A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejötte idő- pontjában nem volt olyan diagnosztizált beteg- sége, melynek a halál közvetlen következménye.
A 2 éven belüli, a szerződés létrejöttekor már diag-
nosztizált betegségből eredő halál is biztosítási esemény, ha a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosított folyamatosan rendelkezett társaságuknál díjjal fedezett gépjármű-felelős- ségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítással. A 2 éves időszak több, egymást követő szerződés esetén is folyamatosnak tekintendő, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el.
• gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
• gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.
b) A gépjármű vezetőjének és utasainak
• gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő halála,
• gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.
A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében a biztosított legkésőbb egy éven belül meghal, vagy legkésőbb két éven belül maradandó egészségkárosodása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető baleset- nek a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.
A gépjárműbe történő be- és gépjárműből történő kiszállás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetkezett baleset nem minősül biztosítási eseménynek.
A biztosítási szolgáltatás
Társaságunk a szerződési feltételekben foglalt biztosítási események bekövetkezte esetén a következő egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja:
a) Bármely okból bekövetkezett halál esetén; a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belüli halál esetén akkor, ha a szerződés létrejötte időpontjában a szerződő biztosítottnak nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye:
• ha a biztosítási szerződés kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott összegét (rögzített bizto- sítási összeg),
• ha a biztosítási szerződés hitelfedezeti életbizto- sításra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszám- mal megszorzott összege (kezdeti biztosítási összeg) keretein belül a biztosított halála időpont- jában fennálló hiteltartozása összegét (beleértve a tőkét és az ügyleti kamatokat), de legalább a kez- deti biztosítási összeg 50%-át.
A hitelfedezeti életbiztosítási kockázati elem csak az alapbiztosításban szereplő gépjármű vásárlásá- hoz igénybe vett hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozásra nyújt fedezetet.
Ha a szerződés megkötésekor a kezdeti biztosítási összeg kisebb a fennálló hiteltartozás összegénél, társaságunk a biztosított halála időpontjában fenn- álló hiteltartozás összegét (beleértve a tőkét és az ügy- leti kamatokat) olyan arányban téríti, ahogy a kezdeti biztosítási összeg a szerződés megkötésekor fennálló hiteltartozáshoz aránylik, azzal a feltétellel, hogy legalább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át kifizeti.
A megadott egységnyi összeg (100 000 Ft) 1 egységnek tekintendő, mely a szerződő választásától függően több- szörözhető. Az egységnyi összeg annyiszorosára nő, ahány egységre a biztosítást megkötik. A megszorzott összeget a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási elem esetén rögzített biztosítási összegnek, míg a hitelfedezeti életbiztosítási elem esetén kezdeti biztosítási összegnek nevezzük. Társaságunk a szerződés megkötésekor minimális és maximális egységszámot határoz meg.
b) Bármely okból bekövetkezett halál esetén; a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belüli, a szerződés létrejöttekor már diagnosztizált be- tegségből eredő halál esetén, ha a halál időpontját megelőző 2 évben a szerződő biztosított folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díjjal fedezett kiegészítő életbiztosítással: a halál napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt kiegészítő életbiztosítás biztosítási összegét;
c) Baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
d) Baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészség- károsodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
e) Baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes rögzített biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részét.
AHE-27434/4
A baleset-biztosítási szolgáltatások nem többszörözhetők.
Ha a szerződő több kiegészítő életbiztosítással is rendel- kezik, társaságunk szolgáltatási kötelezettsége vala- mennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.
A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában, ha a baleset időpontjában a biztosított gépjárműben a hatóságilag en- gedélyezettnél többen utaztak, társaságunk a biztosítottat a feltételek alapján egyébként megillető biztosítási szolgálta- tást olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.
A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító teljesítése
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított
8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
A szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbírálásá- hoz az alábbi iratok bemutatása szükséges:
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,
b) halál esetén halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
c) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől szá- mított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),
d) ha a biztosított halálával kapcsolatban rendőrható- sági vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, illetve a jogerős bírósági határozat,
e) egyéb hatósági eljárás esetén a hatósági értesítés, igazolás vagy határozat,
f) ha kijelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örököse a kedvezményezett, az öröklésről szóló jog- erős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány,
g) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok,
h) hitelfedezeti életbiztosítási elem esetén a szerződés megkötésekor, és a biztosítási esemény bekövetkezte- kor fennálló hiteltartozást hitelt érdemlően igazoló irat,
i) a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy azonosságát igazoló okirat,
j) a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye, illetve a gépjármű érvényes forgalmi engedélye,
k) minden olyan más, a biztosító által kért dokumen- tum, amely a tényállás további tisztázásához, illetve az igény megalapozottságának igazolásához és a jog- alap tisztázásához szükséges.
A biztosítási szolgáltatások teljesítésének módja és ideje
Társaságunk a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki.
Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg vég-
legesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti. A végleges maradandó egész- ségkárosodás mértékét legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani.
A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkároso- dás biztosítási összegének levonása után a végleges ma- radandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti.
Tekintettel arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításhoz, vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosítás kockázati, és nem befektetési jellegű életbiztosítási kockázatot tartalmaz, a biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosított bármely okú halálával kapcsolatban a biztosítási esemény fogalma, valamint a biztosítási szolgáltatás eltér a biztosító által korábban (2004. június 1-ig) alkalmazott idevonatkozó szerződéses rendelkezésektől. Szintén eltér a korábbi szerződéses gyakorlattól az, hogy az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létre- jöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoz- tatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az élet- biztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
Társaságunk kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatálya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező biztosítási eseményekre.
A biztosítási szerződés létrejötte
A szerződés úgy jön létre, hogy a szerződő ajánlatot tesz, amelyet társaságunk elbírál. Döntésünket az ajánlat átadá- sától számított 15 napon belül kell meghoznunk. Ha a ren- delkezésünkre álló kockázat-elbírálási határidőn belül nem nyilatkozunk, az az ajánlat hallgatólagos elfogadását jelen- ti. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító kötvényt állít ki.
A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
AHE-27434/4
A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú. A kiegé- szítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdetével azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj.
A kockázatviselés kezdete
Társaságunk kockázatviselése a szerződés hatálybalépé- sével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött, vagy utóbb létrejön.
A biztosítási szerződés hatálybalépése
A biztosítás – megállapodásunktól függően –
a) az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első biztosítási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti.
b) azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba, ha az első díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapo- dunk meg, illetve ha azt társaságunk díjlehívási megbízás alapján jogosult a folyószámlájáról lehívni.
Ha a biztosítási díjat társaságunk képviselőjének (ügy- nökének) fizették, azt legkésőbb a megfizetéstől számí- tott negyedik napon társaságunk számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosítási díj
A díjfizetés módja és gyakorisága megegyezik az alap- szerződésével. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel fizethető. Ha a díjfizetés nem éves gyakoriságú, pótlékkal állapítjuk meg a díjat.
A biztosítás első díját az ajánlattételkor kell megfizetni, kivéve, ha díjhalasztásban állapodunk meg, illetve díjlehívá- si megbízás alapján társaságunk jogosult a szerződő folyó- számlájáról a díjat lehívni. Minden későbbi díj azon díjfize- tési gyakoriságnak megfelelő időszak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Díjhalasztás esetén az első biztosítási díjat a szerződésben meghatározott esedékesség időpontjáig, de legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell megfizetni.
Az első díj tartalmazhat töredék (30 napnál rövidebb) időszakra járó díjat is. Ilyenkor az első díj a töredék díj és a következő gyakoriság szerinti díj összege.
Mentesülések
Társaságunk mentesül a bármely okú haláleseti életbizto- sítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szer- ződő) halála
a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatar- tásának a következménye,
b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, sú- lyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggés- ben, vagy
c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
Társaságunk a balesetből eredő haláleseti, illetve rokkantsági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,
a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy kedvez- ményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,
b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan baleseté- vel függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Az alkalmazott kizárások
Társaságunk nem teljesít élet- és baleset-biztosítási szolgál- tatást akkor, ha a biztosítási esemény a biztosítottnak
a) harci eseményekkel, háborús vagy polgárháborús cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmeg- mozdulással, vagy terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint
b) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív su- gárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták) következett be.
Társaságunk nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást
a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasa- ként biztosított személy
a) súlyosan ittas (2,5 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltság) vagy kábító-, illetve bódítószerek ha- tása alatti állapotával,
b) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével
közvetlen okozati összefüggésben maga idézte elő.
Társaságunk baleset-biztosítási szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem áll fenn a gépjárművet vezető biz- tosítottal kapcsolatban, ha a biztosítási esemény a gép- járművet vezető biztosított
a) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
b) ittas (0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság, illetve 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapota miatt,
c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével okozati összefüggésben,
d) jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése miatt
AHE-27434/4
következett be, feltéve, hogy a gépjárművet vezető biztosí- tott a fentiek elkövetése mellett a közúti közlekedés rend- jének egyéb más (pl. az előzésre, a sebesség megválasztá- sára stb. vonatkozó) szabályát is megsértette, és ez okozati összefüggésben van a bekövetkezett balesettel.
Társaságunk kockázatviselése nem terjed ki a
a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre,
b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkényesen elvevőre és az általuk szállított személyekre.
Nem minősül kizárási, illetőleg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nél- küli vezetés, ha
a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendel- kező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;
b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.
A szerződés módosulásának esete
Abban az esetben, ha a – az azonos biztosítási szolgáltatást tartalmazó szerződések alapján – teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel társaságunk a biztosítási díj megállapításakor a termék díjkalkulációjában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szerződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási év első napjától – módosíthatja a fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna. A díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesítjük a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.
A szerződés átmeneti szünetelésének esete
Abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a
díjfizetés - a 190/2004. (VI. 8.) számú Kormányrendelet- ben foglaltaknak megfelelően - átmenetileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerző- désre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szer- ződésre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forga- lomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosításra
vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismételt kockázatviselése a biztosítási díj befizetésével kezdődik meg.
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbiztosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szü- netelést követően a díjfizetés újraindításával és a bizto- sító kockázatviselésének újbóli megkezdődésével a kiegészítő életbiztosítási szerződés nem tekintendő új szerződésnek.
A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a szerződés létrejöttétől számított két éves időszakba beleszámít.
A szerződés megszűnése
Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnésével egyidejűleg, valamint a szerződő halála hó- napjának utolsó napján a kiegészítő életbiztosítás meg- szűnik. Díjnemfizetés miatt a kiegészítő életbiztosítási szerződés akkor szűnik meg – az ideiglenes szüneteltetési időszakot kivéve –, ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességekor, illetve az azt követő 30. napig nem egyenlíti ki, feltéve, hogy a szerződő nem kapott halasz- tást a díj megfizetésére, illetőleg társaságunk a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megszűnésével a biztosító koc- kázatviselése is megszűnik.
A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszerződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írásban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A fel- mondással társaságunk kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmon- dási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szer- ződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a bizto- sítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen ré- szére teljesített befizetésekkel elszámolni.
A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződés létrejötté- ről szóló, társaságunk által nyújtott tájékoztatás kézhez- vételétől számított 30 napon belül felmondja a szerző- dést, akkor társaságunk a szerződésre addig befizetett díjat visszautalja.
AHE-27434/4
Az ügyfelet ezen felmondási jog nem illeti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25. a) pontjában foglaltak szerint meghatározott hitelfedezeti életbiztosításra jön létre.
A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szerző- désnek nincs visszavásárlási értéke és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.
A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minősülő adatok továbbíthatóságáról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) értelmében a biztosítót és ügynökét titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelke- zésre álló adat tekintetében, amely ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy társaságunkkal kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak akkor adhat ki harmadik személynek, ha
• a biztosító ügyfele vagy annak tövényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy;
• a törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség.
A titoktartási kötelezettség a Bit. 157. § értelmében bizo- nyos szervezetek esetében nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbít- hatja az ügyfelek erre vonatkozó írásos hozzájárulása nélkül is.
E szervezetek a következők:
• a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
• a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség;
• büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- ság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó;
• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző;
• adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetés- ről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
• a feladatkörében eljáró nemzetbizonsági szolgálat;
• a verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;
• a feladatkörében eljáró gyámhatóság;
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatóság;
• a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szerv;
• a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;
• az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító;
• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző;
• az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügymi- nisztérium;
• az európai uniós támogatások felhasználását ellen- őrző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF);
ha a fent felsorolt személyek vagy szervek olyan írásbeli megkereséssel fordulnak a biztosítóhoz, mely tartal- mazza az ügyfél nevét, a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés, illetőleg megjelö- lése is.
A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nem- zetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terroriz- mussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénz- mosás bűncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intéz- kedés“ jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt az adott üggyel összefüggő biztosítási titoknak minősülő adatokról.
Társaságunk a működésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles megtartani, azt harmadik személynek nem adhatja ki.
Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége – a Bit.
157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:
I. a feladatkörében eljáró
• Magyar Nemzeti Bankkal,
• Állami Számvevőszékkel,
• a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásá- nak szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,
• vagyonellenőrrel, szemben.
II. az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladat- körében eljáró
• nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a felje- lentés kiegészítése keretében,
• bírósággal szemben az önkormányzati adósság- rendezési eljárás keretében.
AHE-27434/4
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult,
és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesí- tett adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Az ilyen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgál- tatás nyújtásához szerződéses partnerünk speciális szak- értelmére van szükség, vagy ha külső cég igénybevételével szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám kisebb költsé- gekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük szer- ződéses partnereink listáját, akik közreműködnek a bizto- sítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk megbízása alapján eljáró e cégekről és vállalkozásokról információt kérhet telefonos ügyfélszolgálatunknál is a 06-40-421-421-es telefonszámon.
Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a biztosítóval kötött megbízási szerződések alapján kötelesek a tudo- másukra jutott biztosítási titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.
Tájékoztatjuk, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításra a magyar jog rendelkezései az irányadók.
A szerződésre vonatkozó adójogszabályok
A mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint ha a társasági- és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó szervezet köti meg a biztosítást, akkor a mindenkor hatályos társasági- és osztalékadóról szóló törvény.
Tájékoztatás a panaszügyintézésről
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon biza- lommal a lakóhelye szerinti területi egységünkhöz,
valamiht a vezérigazgatóságoh működő Hözpohti Ügyfél- szolgálati Irodához (1087 Budapest, Höhyves Hálmáh krt. 48-52., 1evelezési címühk: 1368 Budapest, Pf. 191.), ahol készséggel állhak rehdelkezésére.
Amehhyibeh pahaszára hem kapott kielégítő választ, vagy szolgáltatásuhkkal továbbra sem elégedett, pahaszát a Péhzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Buda- pest, Hrisztiha krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő- séghez vagy a békéltető testületekhez terjesztheti elő, vagy bírói utat vehet igéhybe.
Néhány szó az Allianz Hungária Biztosítóról
Yársaságuhk az Alliahz AG-hak, 3urópa vezető és a világ egyik leghagyobb biztosítócsoportjáhak a tagja. Az Alliahz Huhgária Biztosító Zrt. Magyarország piacvezető biztosí- tójakéht sokéves hazai és hemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rehdelkezésére. Yársaságuhk 1990-től részvéhy- társasági formábah működik.
Székhelyühk: 1087 Budapest, Höhyves Hálmáh krt. 48-52. 1evelezési címühk: 1368 Budapest, Pf. 191 Gégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság miht Gégbíróság
Gg. 00-00-000000
Székhely állama: Magyarország
AHE-27434/4
Felügyeleti szervühk a Péhzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete (címe: 1013 Budapest, Hrisztiha xxxxx 00.)
Biztosítási termékeihkre vohatkozó tudhivalókkal és egyéb kérdésekkel kapcsolatbah területi igazgatóságaihk ügyfélszolgálataih és vezérigazgatóságuhk Hözpohti Ügyfélszolgálati Irodájábah muhkatársaihk készséggel állhak az érdeklődők rehdelkezésére.
Hözpohti Ügyfélszolgálati Irodáhk címe:
1087 Budapest, Höhyves Hálmáh krt. 48-52.
További információk
Yovábbi ihformációk telefohszolgálatuhktól a 06-40-421-421-es számoh kaphatók, valamiht
hohlapuhkoh a www. xxxxxxx.xx címeh érhetők el.
Xxxxxx abbah, hogy tájékoztatóhk felkeltette érdeklődését termékühk iráht, s így hamarosah Öht is ügyfeleihk között üdvözölhetjük.
Yisztelettel
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Szerződési feltételek
a gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz
(módozati kód: 87)
1. A jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött, határozatlan tartamú kötelező gépjármű- felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz mint alapbiztosításokhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték meg. A jelen szerződési feltételek szerint létrejött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre az alapbiztosítás szerződési feltételei nem alkalmazhatók.
A biztosítás tárgya
2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a jelen szerződési feltételek szerint a biztosí- tási szerződésben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti. A jelen szerződési feltételek szerinti kiegészítő életbiztosítás a szerződő választásától függően a kiegészítő életbiztosítás kockázati (halál esetére szóló) életbizto- sítási elemére, vagy hitelfedezeti életbiztosítási elemére jöhet létre. A szerződés mindkét esetben tartalmazza a baleseti eredetű halálra és a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kockázati elemeket is.
A kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási, illetőleg a hi- telfedezeti életbiztosítási kockázati elem egy alapbiztosítás- hoz együttesen nem választható. A hitelfedezeti életbiztosí- tási kockázati elem csak a casco biztosításhoz köthető meg.
A biztosítási szerződés alanyai
A szerződő
3. A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a természetes személy lehet, aki a biztosítóval alapbiztosí- tási szerződést köt, vagy a biztosítónál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik.
AHE-27434/4
A kiegészítő életbiztosítás szerződője az az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegészítő életbiztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szerepelhet. A szerződő jogosult a szer- ződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
A biztosított
4. A kiegészítő életbiztosításban biztosítottak a követ- kező személyek:
a) a kiegészítő életbiztosítás szerződője, valamint
b) az alapbiztosítási szerződéssel biztosított
• 1-5 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vagy terepjáró vezetője és xxxxxx,
• 6-9 férőhellyel rendelkező személygépkocsi veze- tője és utasai,
• autóbusz, tehergépkocsi, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazdasági vontató vezetője és legfeljebb két fő kísérője. Ezen jármű- vek utasaira nem terjed ki a biztosítás.
Jelen feltételek értelmében biztosított az a gépjármű, melyre az alapcasco biztosítást megkötötték, vagy amely- nek üzemben tartója az alapbiztosításnak minősülő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik.
A szerződés létrejötte
5. A biztosítási szerződés a szerződő felek írásbeli meg- állapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illető- leg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
6. Ha a kötvény kibocsátása az ajánlat átadásától számí- tott 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre.
7. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen eset- ben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
8. A biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 na- pon belül írásban elutasíthatja. Az elutasítást nem köte- les megindokolni.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
9. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező biztosí- tási eseményekre.
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
10. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a biztosítás
a) az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első biztosítási díjat a biztosító szám- lájára vagy pénztárába befizeti, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
b) azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba, ha a szer- ződő felek az első díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, illetve ha azt a bizto- sító díjlehívási megbízás alapján jogosult a szerződő folyószámlájáról lehívni.
11. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének (ügynökének) fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
12. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba- lépésével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
13. A biztosító a szerződésnek a biztosított halála esetére szóló életbiztosítási elemére várakozási időt köt ki, mely- nek tartama 3 hónap. Ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító a biztosítási szolgáltatás helyett az addig
befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés kockázat- viselési kezdetét követően bekövetkezett baleset következ- ménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
A biztosítási esemény
14. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási ese- mény
a) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövet- kezett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha
AHE-27434/4
aa) a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttének időpont- jában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha
ab) a halál a kiegészítő életbiztosítási szerződés
létrejöttekor már diagnosztizált betegségből eredt, és a halál napját megelőző
2 évben a szerződő biztosított folyamatosan ren- delkezett a biztosítónál díjjal fedezett gépjármű- felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítással. Több, egymást követő szerződés esetén is folyamatosnak tekin- tendő a 2 éves időszak, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el,
b) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
c) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alap- biztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemel- tetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű maradandó egészségkárosodása,
d) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott bizto- sított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biztosí- tott gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
e) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott bizto- sított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biztosí- tott gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.
15. A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső be- hatás minősül, amelynek következtében a biztosított
a) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy
b) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkároso- dása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési idő- szakban kell bekövetkeznie.
A gépjárműbe történő be- és a gépjárműből történő kiszál- lás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövet- kezett baleset nem minősül biztosítási eseménynek.
A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
16. A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú.
17. A kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka és év- fordulója megegyezik az alapbiztosításéval.
a) A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő élet- biztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatviselés kezdetének napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázat- viselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a biztosítás évfordulójának ez a nap minősül. A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka egy biz-
tosítási év, amelynek kezdete az első évben a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja, vagy ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgy- hónap első napjával, akkor a kockázatviselés kezdeté- nek napja, az első évet követően pedig a biztosítás évfordulója.
b) A gépjármű-felelősségbiztosítás mellé kiegészítőként kötött életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden év január 1-je, a biztosítási időszaka pedig a naptári év.
18. Ha jelen biztosítást az alapbiztosítás hatálybalépése után kötötték, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetétől az alapbiztosítás évfordulójáig tart.
19. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdeté- vel azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj.
A biztosítás díja
20. A biztosítási díjat a szerződő felek a szerződésben rög- zítik.
21. A biztosítási díj a felek megállapodása szerint éves, féléves, negyedéves vagy havi részletekben fizetendő (díj- fizetési gyakoriság). A biztosító éves gyakoriságtól eltérő díjfizetés esetén a biztosítás díját pótlékkal állapítja meg.
22. A biztosítási díj fizetésére nem választható az alapbiz- tosításétól eltérő díjfizetési gyakoriság.
23. A biztosítás első díját az ajánlattételkor kell megfi- zetni, kivéve, ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg, illetve ha azt a biztosító díjlehívási megbízás alapján jogosult a szerződő folyószámlájáról lehívni. Minden ké- sőbbi díj azon – a felek megállapodása szerinti (évi, félévi, negyedévi vagy havi) díjfizetési gyakoriságnak megfelelő
– időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Díjhalasztás esetén az első biztosítási díjat a szerződésben meghatározott esedékesség időpontjáig, de legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától szá- mított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.
24. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától az alapbiztosítási szerződés következő díj- esedékességének időpontjáig illeti meg a biztosítót, ki- véve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ez utóbbi esetben a következő díjfizetési gyakoriság szerinti idő- szakra megállapított díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb időtartamra a díj időarányosan illeti meg a biz- tosítót.
AHE-27434/4
A biztosító szolgáltatása
25. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázat-
viselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szolgálta- tásra jogosultnak, tekintettel a 26. pontban foglalt rendel- kezésekre is:
a) a 14. aa) pont alapján biztosítási eseménynek minő- sülő, bármely okból bekövetkező halál esetén
• ha a biztosítási szerződés kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egy- ségszámmal szorzott összegét (rögzített biztosí- tási összeg);
• ha a biztosítási szerződés hitelfedezeti életbiztosí- tásra jött létre, akkor 100 000 Ft egységnyi összeg- nek a szerződésben rögzített egységszámmal megszorzott összege (kezdeti biztosítási összeg) keretein belül a biztosított halála időpontjában fennálló hiteltartozása összegét (beleértve a tőkét és az ügyleti kamatokat), de legalább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át.
A jelen szerződési feltételek szerint hiteltartozás a szerződő által az alapbiztosításban szereplő gépjár- mű vásárlásához igénybe vett hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozás.
Amennyiben a szerződés megkötésekor a kezdeti bizto- sítási összeg kisebb a fennálló hiteltartozás összegénél, a biztosító a biztosított halála időpontjában fennálló hiteltartozás összegét (beleértve a tőkét és az ügyleti kamatokat) olyan arányban téríti, ahogy a kezdeti biz- tosítási összeg a szerződés megkötésekor fennálló hi- teltartozáshoz aránylik, azzal a feltétellel, hogy leg- alább a kezdeti biztosítási összeg 50%-át kifizeti.
A jelen szerződési feltételek szerint a szerződés meg- kötésekor fennálló hiteltartozás összegének a kiegé- szítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezde- tekor fennálló hiteltartozás minősül.
b) a 14. aa) pont alapján nem, de a 14. ab) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból be- következő halál esetén a 25. a) pont szerinti biztosí- tási összeg a biztosítási esemény bekövetkezésének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben volt gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosí- táshoz köthető kiegészítő életbiztosítás biztosítási összegével egyenlő.
c) a 14. b) és d) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
Jelen szolgáltatás a 4. a) pontban meghatározott szer- ződő biztosított esetén a 25. a) pontban leírt szolgálta- tást meghaladóan értendő.
d) a 14. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészségkárosodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
e) a 14. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mér- tékű, maradandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes, rögzített biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részét.
26. A biztosító a szerződés megkötésekor jogosult a szer- ződő által választható minimális és maximális, 25. a) pontban szereplő egységszám meghatározására.
A szerződőnek a jelen szerződési feltételek szerint létre- jött több kiegészítő életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.
27. A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában [25. c) d) e)], ha a baleset időpontjában az alapbiztosítási szerző- déssel biztosított személygépkocsiban, terepjáróban a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha az alapszerződéssel biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tar- tózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén kedvez- ményezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösüket) a jelen kiegészítő biztosítás alapján egyébként megillető baleset-biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 4. b) pontban biztosítottként megha- tározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.
A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása
28. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét a szervek, végtagok elvesztése, bénu- lása, illetőleg funkciókiesése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égési sérülése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
• mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag plusz alsó
végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése: 100%
• mindkét lábszár elvesztése: 90%
• egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése: 80%
• egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, a beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése: 70%
AHE-27434/4
• jobbkezes jobb kezének, xxxxxxxx bal kezének elvesztése (csuklón alul): 65%
• jobbkezes bal kezének, xxxxxxxx jobb kezének elvesztése (csuklón alul): 50%
• egyik láb teljes elvesztése (boka alatt): 40%
• egyik szem látóképességének teljes elvesztése: 35%
• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése: 25%
• Égési sérülés: Fok | kiterjedés %-ban | az egészség- károsodás mértéke %-ban |
I. fokú: (bőrt, nyál- | 1–20% | 0% |
kahártyát épen | 21–30% | 15% |
hagyó égés) | 31–50% | 30% |
51%-tól | 50% | |
II/1. fokú: (felüle- | 1–15% | 0% |
tes mélységű égés) | 16–20% | 15% |
21–30% | 30% | |
31–50% | 60% | |
51%-tól | 100% | |
II/2. fokú: (átme- | 1–5% | 0% |
neti mélységű égés) | 6–10% | 15% |
11–20% | 30% | |
21–30% | 60% | |
31%-tól | 100% | |
III. fokú: (mélyre ter- | 1–2% | 0% |
jedő égés) | 3–5% | 20% |
6–15% | 40% | |
16–25% | 60% | |
26%-tól | 100% |
IV. fokú (roncsoló égés): A térítés a szervekre, végta- gokra kiterjedő károsodás alapján, a jelen szerződési feltételekben a szervek, végtagok elvesztésére, bénulá- sára, illetőleg funkciókiesésére megállapított egész- ségkárosodási mértékeknek megfelelően történik.
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplő térítési százalékok megfelelő hányada.
A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő, többféle fokozatú és kiterjedésű égési sérülése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékét a különböző fokozatú égésekre külön-külön megállapított egészség- károsodási százalékok összeadásával állapítja meg.
29. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 28. pont táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, egyébként legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve vég- tagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesz- tésével. Az egészségkárosodás mértékének megállapítá- sánál nem a foglakozással összefüggő munkaképesség- csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.
A biztosító orvos szakértőjének megállapítása a baleseti egészségkárosodás mértéke tekintetében más orvos szakértői testület döntésétől független.
30. Ha a biztosított a maradandó egészségkárosodásnak a biztosító I. fokú orvos szakértője által megállapított mértékével nem ért egyet, a biztosító II. fokú (felülvizs- gáló) orvos szakértőjéhez fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. Amennyiben a felülvizsgáló orvos szakértő nagyobb mértékű egészségkárosodást állapít meg, mint az I. fokú orvos szakértő, vagy ha a vizsgálatot a biztosító kezdeményezte, a biztosítottat, illetőleg kísérőjét – ha a kíséret orvosilag indokolt – költségátalány vagy az igénybe vett helyközi tömegközlekedési eszköz viteldíja illeti meg a biztosított lakhelye és a vizsgálat helye között.
31. A kiegészítő életbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társadalombiztosítási szervek megállapításai- tól és szolgáltatásaitól.
32. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy biztosí- tottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodás térítése a 100%-os egészségkárosodás esetén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg.
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre
33. A 25. d) és e) pontban a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási összeg felvé- telére a biztosított jogosult.
A 25. a) és a 25. b) pontban a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra, valamint a 25. c) pontban a bal- eseti eredetű halálra meghatározott haláleseti rögzített biztosítási összeget a biztosító
• a 4. a) pont szerinti biztosított (szerződő) esetében a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöltek meg kedvezményezettet.
• a 4. b) pontban meghatározott biztosítottak esetében a biztosítottak örökösének fizeti ki.
A 25. a) pontban szereplő hitelfedezeti életbiztosítás alap- ján a biztosító szolgáltatására a gépjárművásárláshoz igénybe vett hitelt folyósító pénzintézet (pl. bank, takarék- szövetkezet, lízingcég stb.) jogosult. Ha a biztosított ha- lála időpontjában az aktuális hiteltartozás alacsonyabb a kezdeti biztosítási összeg 50%-ánál, akkor a hiteltartozás és a kezdeti biztosítási összeg 50%-a közötti különbözetet a biztosító a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöltek meg kedvezményezettet.
A biztosító mentesülése
34. A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbizto- sítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szer- ződő) halála
AHE-27434/4
a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatar- tásának a következménye,
b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben, vagy
c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
35. A biztosító a balesetből eredő haláleseti, illetve rokkant- sági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,
a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy ked- vezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,
b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balese- tével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Kizárások
36. A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény
a) harci eseményekkel, háborús vagy polgárháborús cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmeg- mozdulással, vagy terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint
b) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg rádioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták) következett be.
37. A biztosító a 36. pontban foglaltakon túl nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minő- sülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy
a) súlyosan ittas (2,5 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltság) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapotával,
b) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével
közvetlen okozati összefüggésben maga idézte elő.
38. A biztosító a 36. pontban foglaltakon túl a gépjárművet vezető biztosítottal kapcsolatban nem teljesít baleset-bizto- sítási szolgáltatást abban az esetben sem, ha a biztosítási esemény a gépjárművet vezető biztosított
a) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
b) ittas (0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság, illetve 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapota miatt,
c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével okozati összefüggésben,
d) jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése miatt
következett be, feltéve, hogy a gépjárművet vezető biztosított a fentiek elkövetése mellett a közúti közle-
kedés rendjének egyéb más (pl. az előzésre, a sebes- ség megválasztására stb. vonatkozó) szabályát is megsértette, és ez okozati összefüggésben van a bekö- vetkezett balesettel.
39. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a
a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre,
b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkényesen elvevőre és az általuk szállított személyekre.
40. A jelen feltételek szerint nem minősül kizárási, ille- tőleg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha
a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendelkező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;
b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
41. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
42. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításá- hoz és elbírálásához szükségesek, a biztosító által kért felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
43. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,
b) halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
AHE-27434/4
c) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó
betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),
d) ha a biztosított halálával kapcsolatban rendőrható- sági vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, illetve a jogerős bírósági határozat,
e) egyéb hatósági eljárás esetén a hatósági értesítés, igazolás vagy határozat,
f) ha kijelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örököse a kedvezményezett, az öröklésről szóló jog- erős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg örök- lési bizonyítvány,
g) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok,
h) hitelfedezeti életbiztosítási elem esetén a szerződés megkötésekor, és a biztosítási esemény bekövetkez- tekor fennálló hiteltartozást hitelt érdemlően igazoló irat,
i) a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy azo- nosságát igazoló okirat,
j) a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye, illetve a gépjármű érvényes forgalmi engedélye,
k) minden olyan más, a biztosító által kért dokumen- tum, amely a tényállás további tisztázásához, illetve az igény megalapozottságának igazolásához és a jog- alap tisztázásához szükséges.
44. A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhez- vételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak.
45. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti. A végleges maradandó egész- ségkárosodás mértékét legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani.
46. A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkároso- dás biztosítási összegének levonása után a végleges ma- radandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti.
A szerződés módosulásának esete
47. A biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosító a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg.
48. A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosító valamennyi, a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre vonatkozóan évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott bizto- sítási szolgáltatásokat.
49. Ha a biztosító által – az azonos biztosítási szolgálta- tást tartalmazó szerződések alapján – teljesített szol-
gáltatások összege tartósan (két egymást követő naptári évben) meghaladja azt az összeget, amellyel a biztosító a biztosítás díjának megállapításakor a termék díjkalkulá- ciójában előre számolt, a biztosító az egyes konkrét szerződésekre vonatkozóan – a következő biztosítási évforduló első napjától – módosíthatja a szerződő által
fizetendő díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgál- tatás mértéke változna.
50. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el, a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja a szerződést.
A szerződés átmeneti szünetelésének esete
51. A szerződő felek megállapodnak, hogy abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés - a 190/2004. (VI. 8.) számú Kormányrendeletben foglaltak- nak megfelelően - átmenetileg szünetel, az alapbiztosí- táshoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
52. Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosí- tásra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékes- sége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismételt (újbóli), kockázatviselése a biztosítási díj befize- tésével kezdődik meg. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbiztosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szünetelést követően a díjfizetés újra- indításával és a biztosító kockázatviselésének újbóli megkezdődésével a kiegészítő életbiztosítási szerződés a jelen feltételek 14. aa) és 13.) pontjai szempontjából nem tekintendő új szerződésnek.
A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a 14. ab) pont szerinti két éves időszakba beleszámít.
A szerződés megszűnése
53. Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével (pl. a szerződés felmondása, díjnem-
AHE-27434/4
fizetés, a gépjármű eladása, forgalomból való végleges kivonása) egyidejűleg a kiegészítő életbiztosítás is meg- szűnik.
54. A szerződő - kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett - halála hónapjának utolsó napján a szerződés megszűnik.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a szerződő – kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett – halálának napján.
55. Ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékessége- kor nem egyenlíti ki, - a díjfizetésnek a jelen feltételek 51. pontja szerinti átmeneti szüneteltetése kivételével – a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 30 napig viseli, amely idő alatt a szerződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. Az elmaradt díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizetik meg, és a szerződő ezen 30 napon belül halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Halasztott első díj esetén a biztosítás a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30 nap elteltével szűnik meg díjnemfizetés miatt.
56. A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszer- ződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írásban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
57. Az életbiztosítási szerződést a szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja a jelen szerződési feltételek 70. pontjában foglaltak szerint. Az ügyfelet ezen felmondási jog nem illeti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25/a pontjában foglaltak szerint meghatározott hitelfedezeti életbiztosításra jött létre.
58. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.
Egyéb rendelkezések
59. A szerződő köteles a szerződés tartama alatt bekövet- kezett címváltozását a biztosítónak 5 napon belül bejelen- teni. A bejelentés elmulasztása esetén a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
60. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő (biztosított) nem intézhet hozzá érvényesen jognyilatkozatot.
61. A biztosítóhoz intézett jognyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban teszik, és az a bizto- sító valamelyik szervezeti egységének a tudomására jut.
62. A biztosítónak a szerződéssel kapcsolatos jognyilatko- zata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítette, il- letve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételt az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan megtagadta.
63. A biztosítási díj azon a napon tekintendő megfizetett- nek, amikor az a biztosító pénztárába vagy számlájára megérkezik. Ha a díjat a biztosító képviselőjének (ügy- nökének) fizették, a 11. pont szabályai az irányadók.
64. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított két év elteltével elévülnek.
65. Az igények esedékességének időpontja:
a) azonnali halál, illetve végtagok, szervek azonnali el- vesztése esetén a biztosítási esemény napja,
b) később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja,
c) maradandó, teljes vagy részleges egészségkárosodás esetén a biztosítási esemény napja.
66. A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a bizto- sító által elvégeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a biz- tosító jogosult megőrizni.
67. A szerződő tudomásul veszi, hogy a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a megadott adataiban bekövet- kezett változásokról a tudomásszerzésétől számított
5 munkanapon belül a biztosítót értesítenie kell.
68. A biztosító és a szerződő fél között a jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok idevonatkozó rendelkezései az irányadók.
Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
69. A jelen feltételek szerint a szerződő biztosított bár- mely okú halálával kapcsolatban a 14.a) pontban meg- határozott biztosítási esemény fogalma, valamint a 25.b) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatás eltér a biztosító által korábban (2004. június 1-ig) alkalmazott idevonatkozó szerződéses rendelkezésektől.
70. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írás- beli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
AHE-27434/4
Az ügyfelet ezen felmondási jog nem illeti meg akkor, ha a jelen kiegészítő biztosítás a szerződési feltételek 25. a) pontjában foglaltak szerint meghatározott hitelfedezeti életbiztosításra jött létre.
A személyes adatok kezelése
71. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatá- rozott (azonosított vagy azonosítható) természetes sze- méllyel (továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jeleh Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások soráh igéhybe vesz külső közreműködőket olyah esetekbeh, amikor a biz- tosítási szolgáltatás hyújtásához szükség vah a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevohásá- val a biztosító a szolgáltatását azohos mihőségbeh, ám alacsohyabb költségekkel és kedvezőbb ároh hyújthatja. A (kiszervezett tevékehységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvéhy alapjáh titoktartás kötelezi.
Yekihtettel arra, hogy az Avtv. 3. §-áhak (7) bekezdése értelmébeh a biztosítási szerződéshek félreérthetetleh módoh tartalmazhia kell azt, hogy az érihtett aláírásával hozzájárul adataihak a Szerződési Feltételekbeh foglaltak szerihti kezeléséhez, az e rehdelkezés alapjáh megadott hozzájárulást az ajáhlat tartalmazza.
Az ajáhlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügyhökök esetébeh.
A biztosítási szerződések megkötésébeh biztosítási ügy- hökök (a Bit. értelmébeh függő biztosításközvetítők) működhek közre. 3 személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követőeh megszűhhet a biztosító kapcsolata. Ahhak érdekébeh, hogy a biztosító ügyfeleit mihél telje- sebb körbeh kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetéh – a biztosítási szerződés kezelése és karbahtartása céljából más ügyhökhek adjuk át.
Az érihtett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamiht kérheti személyes adataihak helyesbítését, illetve – a jogszabálybah elrehdelt adatkezelés kivételé- vel – törlését. A valósághak meg hem felelő adatot a biztosító köteles helyesbítehi.
Az érihtett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
AHE-27434/4
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
• hevéről,
• címéről (székhelyéről),
• adatkezeléssel összefüggő tevékehységéről, továbbá arról, hogy
• kik és milyeh célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekbeh törtéhő tájékoztatás iráhti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédel- mi felelőséhez kérjük eljuttathi.
A biztosítóhak az érihtettel szembeh fehhálló tájkoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogsza- bály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási joviszohy fehhállásáhak idejéh, valamiht addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszohhyal kapcsolatbah igéhy érvéhyesít- hető.
A biztosító a létre hem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttéhek meghiúsulásával kapcsolatbah igéhy érvéhyesíthető.
A biztosító köteles törölhi az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre hem jött szerződéssel kapcsolatos mihdeh olyah személyes adatot, amelyhek kezelése esetébeh az adatkezelési cél megszűht, vagy amelyhek kezeléséhez az érihtett hozzájárulása hem áll rehdelkezésre, illetve amelyhek kezeléséhez hihcs törvéhyes alap.
Az érihtett jogellehes adatkezelés esetéh élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
1087 Budapest, Höhyves Hálmáh krt. 48-52. Gégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, miht Gégbíróság Gg: 00-00-000000