MIFID

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ TERMÉKEKRŐL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

MKB BANK ZRT. 2018. JANUÁR

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 4

II. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS GARANCIÁK 6

III. ÉRTÉKPAPÍR LETÉTKEZELÉS - ÖSSZEVONT ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA ÉS ÜGYFÉLSZÁMLA VEZETÉS 7

IV. ALACSONY ÉS MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ KÖTVÉNYEK 13

V. KÖZEPES ÉS MAGAS KOCKÁZATÚ KÖTVÉNYEK 18

VI. ALACSONY ÉS MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI JEGYEK 21

VII. KÖZEPES ÉS MAGAS KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSI JEGYEK 29

VIII. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK, CERTIFIKÁTOK 33

IX. TŐZSDEI HATÁRIDŐS TERMÉKEK 37

X. TŐZSDÉN KÍVÜLI ÉRTÉKPAPÍR ÉS ÁRFOLYAM DERIVATÍVÁK 41

XI. TŐZSDÉN KÍVÜLI KAMAT DERIVATÍVÁK 48

XII. PORTFOLIÓKEZELÉS 51

XIII. A MEGFELELÉSI ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 54

XIV. FOGALOMTÁR 56

Tisztelt Ügyfelünk!

Az MKB Bank Zrt-nek (a továbbiakban: Bank), mint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint működő befektetési szolgáltatást végző hitelintézetnek (továbbiakban: befektetési vállalkozás) a 43.§-a értelmében az ügyfelek vagy leendő ügyfelek részére a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötele- zettsége keretében a Bszt. X. fejezetében, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete („MiFID DR”) 45-51. cikkében foglaltaknak megfelelően az alábbi információkat kell megadnia:

a) a Bank neve, címe és elérhetőségei, illetve a kapcsolattartás módjára vonatkozó alapvető tudnivalókról, a Bankkal történő kommunikáció során használható nyelvekről, valamint a tevékenységi engedélye és az en- gedélyező illetékes hatóság neve és címe;

b) a Bank működésének és tevékenységének szabályairól, különös tekintettel a befektetési tanácsadás jellegé- re (független vagy nem független);

c) a Bank által az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzí- tése;

d) a Bank által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befekte- tő kártalanítási rendszert;

e) a (potenciális) ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatban arról, ha az ügyfél eszközeit harmadik fél kezelheti. Erre vonatkozóan a Bank felelősségének terjedelméről a harmadik fél fizetésképtelensége esetén, annak kockázatairól, ha a harmadik fél az ügyfél eszközeit gyűjtőszámlán tartja, arról, ha a harmadik fél nem EU Tagállam, illetve a Banknak vagy harmadik félnek az ügyfél eszközein fennálló biztosítéki vagy egyéb jogairól;

f ) a pénzügyi eszközök jellegéről és kockázatairól – figyelembe véve az azonosított célpiacot – megfelelő részletességgel az érintett pénzügyi eszköz működését és teljesítményét különböző piaci feltételek mellett, valamint az adott típusú eszközzel járó kockázatokat;

g) a Bank által kínált pénzügyi eszközöket érintő nyilvános információk elérhetősége, valamint az ügylettel kapcsolatos kockázatokat ideértve a tőkeáttétel esetleges hatásait, a tőkekivonás akadályait vagy korlátait, és az egyéb - függő kötelezettségeket is magában foglaló - pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

h) a Bank összeférhetetlenségi politikájának leírása;

i) a befektetési szolgáltatási tevékenységgel vagy kiegészítő szolgáltatással összefüggő költségeket és kap- csolódó díjakat beleértve a befektetési tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy ér- tékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, az esetlegesen harmadik féltől származó befizetésekkel együtt.

Az MKB Bank a fenti a), b), c) d) h) pontokban előírt tájékoztatási kötelezettségeknek a befektetési szolgálta- tási tevékenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló üzletszabályzatában, va- lamint ezen üzletszabályzat mellékleteit képező Végrehajtási politikájában, Összeférhetetlenségi politikájában foglaltakkal tesz eleget.

A fenti i) pontban foglaltaknak a Kondíciós Listákban valamint az előzetes díj,- és költségtájékoztatásban foglal- takkal tesz eleget.

A fenti e) f ) g) pontokban előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében az MKB Bank elkészítette a Befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenység körébe tartozó termékeket és szolgáltatáso- kat bemutató MIFID terméktájékoztatót (továbbiakban: MIFID Terméktájékoztató). amely az egyedi termékekre vonatkozó ügyfél,- és terméktájékoztatókkal, illetve a kiemelt (befektetői) információkkal együtt tartalmazza a szükséges előzetes tájékoztatásokat.

A MIFID Terméktájékoztató tartalma:

Jelen MIFID Terméktájékoztató ismerteti az ügyfél tulajdonában levő vagy őt megillető pénzügyi és pénzesz- közök kezelését, termékcsoportonkénti bontásban tartalmazza az egyes pénzügyi eszköz típusokra jellemző információkat, beleértve a pénzügyi eszközök összetevőinek bemutatását, az eszköz és az egyes összetevők kockázatait, a pénzügyi eszközök piaci helyzetét, árának volatilitását, az esetleges pótlólagos befizetési kötele- zettségek szükségességét, a kapcsolódó letéti vagy óvadéki követelményeket, az igénybe vehető garanciákat és a lehetséges teljesítési módokat.

Jelen MIFID Terméktájékoztató részeként a Bank közzé teszi a Bszt-ben foglalt előzetes tájékozódási kötelezett- ség részeként elvégzett Megfelelési és Alkalmassági vizsgálat céljára és következményeire vonatkozó informá- ciókat.

Az MKB Bankról, annak tevékenységéről, szervezetéről, eredményeiről, szolgáltatásairól és üzletszabályzatairól bővebb felvilágosítás a Bank Fiókjaiban, a xxx.xxx.xx weboldalunkon illetve az MKB TeleBankár (06-80-333- 660) számán érhető el.

Honlapunkon a befektetésekkel kapcsolatos általános tájékoztatások az alábbi helyekén érhetők el, amennyiben Ön magánszemély ügyfelünk:

xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx xxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx

amennyiben Ön vállalati ügyfelünk: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxx xxx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx

amennyiben Ön kisvállalati ügyfelünk: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx xxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx

I. Általános információk

Megalapozott befektetési döntések meghozatala érdekében az alábbi kérdéseket szükséges átgondolni a be- fektetés előtt:

• Mekkora összeg befektetését tervezi és milyen céllal,

• Milyen futamidőben valósulhat meg a befektetési cél,

• Mekkora hozamot vár el a befektetésétől,

• Milyen mértékű kockázatot hajlandó vállalni az elvárt hozam érdekében?

A fenti kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget az alábbi általános összefüggések, illetve a befektetési termékeket érintő főbb kockázatok összefoglalása.

1. Általános tudnivalók a kockázatokkal kapcsolatban

Befektetések esetében előfordulhat, hogy az adott befektetés nem hozza a tőle várt megtérülést, vagy a befek- tetett tőke részben vagy egészben elvész, szélsőséges esetben a befektetett tőkét meghaladó veszteséget okoz. Ennek bekövetkezési esélyét nevezzük kockázatnak.

Magasabb hozam elérése általában magasabb kockázattal is jár. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy vannak olyan befektetések, amelyek a befektetési időtartam alatt veszteséget is okozhatnak.

Rövid futamidejű befektetések esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a piaci változások hatása kedvezőtle- nebb lehet, mint hosszabb távú befektetések esetén. Hosszabb idő átlagában jellemző, hogy a piaci árfolyamok, hozamok ingadozása kiegyenlítődik, ezáltal csökkennek a kockázatok.

A gazdaságban és a tőkepiacokon előforduló növekedési és recessziós tendenciákból adódó kockázatok csök- kentése érdekében érdemes legalább kettő vagy több különböző pénzügyi eszközökbe fektetni (diverzifikáció), ezzel csökkentve a portfólión esetlegesen keletkező érték és/vagy hozam veszteség esélyét.

Minden befektetőnek kiemelt figyelmet kell annak meghatározására fordítania, hogy milyen mértékű kockázat- vállalásra képes, milyen befektetési portfóliót kíván felépíteni és abban milyen pénzügyi eszközök szerepelhet- nek.

Egyszerű (nem komplex) befektetési termékek, mint pl. a kamatozó kötvények esetében a kockázatok könnyeb- ben azonosíthatók, de vannak olyan befektetési termékek, összetett konstrukciók (komplex termékek), melyek- ben nemcsak az alaptermékek kockázatai jelennek meg, hanem azok összekapcsolásával új kockázatok kelet- keznek, a meglévők erősíthetik vagy kiolthatják egymást. (pl. strukturált befektetések, származtatott termékek).

A kockázati szempontok mellett azonban további szempontokat is mérlegelni kell a befektetések tervezésekor, úgymint: hozam, fizetendő adók, befektetési időtáv, rendelkezésre álló tőke, befektetések melletti személyes likviditás biztosítása, stb.

2. Legfőbb kockázatok

Kockázatok többféle okból is adódhatnak, az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabbakat:

Kibocsátói kockázat

A tőke és kamatok vagy egyéb hozamok megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevő hitelkocká- zati besorolása határozza meg. A hitelkockázat „mértékegysége” a hitelkockázati besorolás, amelyet az erre sza- kosodott hitelminősítő intézetek végeznek el. A legjobb besorolás hitelkockázat szempontjából az „AAA” érték, míg a legalacsonyabb a „D” minősítés. Ezen belül a hitelminősítők meghatározzák azokat a besorolási szinteket, amelyek esetében az adott kibocsátó értékpapírjai befektetésre ajánlottak, illetve amelyek már nem tartoznak befektetési kategóriába.

Egy adott devizanemben a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot az állami kibocsátások jelentik. Általánosság- ban hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök esetén elmondható, hogy minél rosszabb a kibocsátó hitel- minősítése, annál nagyobb az értékpapír hozama a kockázatmentes befektetésekhez képest. A kettő közötti hozamkülönbséget, azaz a befektetés hozamának és a kockázatmentesnek tekintett befektetések hozamának különbségét nevezzük hozamfelárnak.

Likviditási kockázat

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen átruházható, mennyire megbízható a másodlagos piaca. A likviditás a kereskedett

pénzügyi eszközök (instrumentumok) összes volumenétől, a kereslet kínálat viszonyától függ. A kereslet és kíná- lat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

A piaci hozamok, árfolyamok változásának kockázata

A pénzügyi eszközök hozama, árfolyama akár rövid időn belül is nagymértékben változhat. A hozamok, árfo- lyamok múltbeli alakulása információt hordoz az adott eszközzel kapcsolatban, de ebből az információból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

A volatilitás

A volatilitás az árfolyamok, hozamok ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a termék árfolyama, hozama csak kismértékben ingadozik, míg magas volatilitás esetén nagy a termék árfolyam - hozam ingadozá- sának a veszélye.

3. A pénzügyi eszközök összetettsége – komplex és nem-komplex pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszköz összetettségével kapcsolatban a törvény megkülönböztet komplex és nem komplex pénz- ügyi eszközöket. Jelen tájékoztatóban az egyes termékcsoportok esetében feltüntetjük, hogy az adott termék- csoportba tartozó pénzügyi eszközök közül melyek komplexek és melyek nem komplexek.

A törvényben foglaltaknak megfelelően nem komplex pénzügyi eszköz, amely

• nem olyan értékpapír, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget

• nem származtatott ügylet vagy eszköz,

• gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak mi- nősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamo- kon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására,

• nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét,

• nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való át- váltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések,

• nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé vál- na, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására

• a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bo- nyolít-e ügyletet az eszközzel.

II. Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos garanciák

A befektetett tőke és a megtermelt hozamok visszafizetésére a befektetési eszköz jellemzőiből vagy törvényi előírásokból adódóan különböző garanciák érvényesítésére van lehetőség.

Tőke- és hozamvédett befektetési termékek esetében a befektetett tőke lejáratkori visszafizetését, a védett ho- zamok megfizetését a befektetési termék befektetési politikája biztosítja, harmadik fél nem vállal garanciát azok megfizetésére.

Intézményi garanciát az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap biztosít az egyes pénzügyi eszközök esetében.

Az esetlegesen egyes konkrét pénzügyi eszközök vonatkozásában fennálló tőkevédelem vagy garancia részle- tes leírását az adott pénzügyi eszközhöz tartozó kibocsátási tájékoztató, ügyféltájékoztató, illetve kiemelt (be- fektetői) információ tartalmazza.

1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működésének lényege

A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalma- zó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt. (A törvény értelmében OBA védelem szempontjából betétnek tekintendők a hitelintézetek által 2015. július 3-át megelőzően kibocsátott kötvények is).

A kifizetés maximuma 100 ezer euró betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki).

A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pén- zét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig.

Bővebb információ a xxx.xxx.xx oldalon olvasható.

2. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) működésének lényege

A BEVA kártalanítási kötelezettsége abban az esetben áll be, ha a szolgáltató felszámolását rendelik el. A BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával (szolgáltatóval) a biztosított befektetési szol- gáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szer- ződés alapján a szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a szolgáltató nem tudja kiadni számukra.

A BEVA által nyújtott biztosítás a „megbízás felvétele és továbbítása”, a „megbízás végrehajtása az ügyfél javára”, a „sajátszámlás kereskedés”, a portfoliókezelési tevékenységre, valamint a pénzügyi eszköz letéti őrzési, letétke- zelési, valamint az értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki. Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvény- ből az Alap adott tagja részére a központi értéktár nyilvántartásában vezetett számlán megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre is fizet az Alap kártalanítást.

A Felügyeleti engedéllyel rendelkező, a fenti befektetési szolgáltatásokat is nyújtó hitelintézetek a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni a BEVA-hoz. A BEVA - befektetőnként és összevontan - legfeljebb 100 ezer euró összeghatárig fizet kártalanítást oly módon, hogy az egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90%-át fizeti meg.

A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyam- veszteség.

Bővebb információ a xxx.xxx.xx oldalon olvasható.

III. Értékpapír letétkezelés - Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetés

1. Az értékpapír letéti szolgáltatások

Értékpapír letéti szolgáltatásokat a Bank szélesebb körben 1989 óta nyújt. Megtartva a nyomdai úton előállított értékpapírokhoz kapcsolódó klasszikus elemeket (pl. értékpapírok fizikai kezelése) - Ügyfeleink elvárásainak és a piaci követelményeknek megfelelően -, folyamatosan fejlesztjük és bővítjük az értékpapírok nyilvántartásával, letétkezelésével kapcsolatos szolgáltatásaink körét.

A Bank forgalmazásában elérhető értékpapírokra (pl.: MKB Befektetési Alapok, , MKB kötvények, tőzsdei rész- vények és állampapírok) történő megbízásadás feltétele, hogy Ügyfelünk rendelkezzen Bankunknál összevont értékpapírszámlával és ügyfélszámlával.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor kiemelni, hogy az alább részletezett szolgáltatáskört nem csak az MKB Banknál forgalmazott, hanem bármely más, az MKB Bank által letétkezelésre befogadható értékpapír, pénzügyi eszköz esetében is tudjuk nyújtani. Ily módon Ügyfelünknek lehetősége nyílik élvezni annak előnyét, hogy a több for- rásból (forgalmazási helyről) származó értékpapír befektetéseit - és így az azokból eredő bevételeit is - egy kimu- tatásban tekintheti át, s ezen átfogó kép alapján hozhatja meg újra és újra befektetési döntéseit.

A külföldi értékpapírokra vonatkozó megbízások teljesítése, elszámolása és a külföldi értékpapírok letétkezelése a szolgáltatás összetett voltára tekintettel az értékpapír tulajdonosa és az MKB Bank közötti szorosabb együtt- működést igényel.

A Befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló Üzletszabály- zat értelmében, az MKB Bank a külföldi piacon kibocsátott értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatások nyújtását kizárólag azon Ügyfelei számára biztosítja, akik rendelkeznek erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyújtott befektetési szolgáltatásra - a továbbiakban: Keretszerződés). To- vábbá rendelkeznek MKB Bank által nyilvántartásba vett érvényes és hatályos - telefonon érkező megbízások fogadásához szükséges - ügyfél azonosító jelszóval vagy hatályban lévő személyi bankári szolgáltatás igénybe- vételéről szóló szerződéssel.

A Keretszerződés megkötésének célja a külföldi értékpapírokra vonatkozóan az alábbi szolgáltatások feltételei- nek szabályozása:

• megbízások felvétele, továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára;

• sajátszámlás kereskedés

• letétkezelés, értékpapírszámla vezetés

• társasági események kezelése, kommunikációja és közvetítése letétkezeléshez kapcsolódóan,

• a fenti műveletekhez nélkülözhetetlen adat- és információszolgáltatás.

Tájékoztatjuk, hogy az MKB Bank a rendelkezésére bocsátott banktitkot, illetve értékpapír-titkot képező ada- tokat – ideértve az Ügyfél személyes adatait és az adóilletőségére vonatkozó adatokat - a Keretszerződésben meghatározott feladatainak teljesítése során az Ügyfél Keretszerződésben adott felhatalmazása alapján – a jog- szabályok adta keretek figyelembe vételével és betartásával - az adatkérő (például külföldi adóhatóság vagy kifizető vagy az értékpapír kibocsátója) számára továbbítja, szükség esetén a saját nyilvántartásai alapján közli akár közvetlenül, akár alletéteményesén keresztül, az Ügyfél külön megkérdezése nélkül is.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az MKB Bank Keretszerződés hiányában külföldi értékpapírra vonatkozó vételi megbízást nem vesz fel, valamint külföldi értékpapírt transzfer útján nem fogad be!

2. Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla

Az összevont értékpapírszámla a nyomdai úton előállított, valamint a dematerializált értékpapírok nyilvántartá- sára és kezelésére szolgál.

A kapcsolódó ügyfélszámla korlátozott rendeltetésű pénzszámla, mely kizárólag a számlavezető MKB Bank által nyújtott befektetési szolgáltatáshoz és kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgál. A vonatkozó jogszabály értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, akkor az ügyfélszámlával kapcsolatban a fizetési módok közül csak egyszerű átutalás vagy készpénzfizetés alkalmaz- ható. A számla felett rendelkezni jogosult az ügyfélszámláról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizáró- lag a számlatulajdonos nevére szóló más ügyfélszámlára vagy a számlatulajdonos nevére szóló, hitelintézetnél vezetett fizetési számlára kezdeményezhet átutalást.

Az MKB Bank rendszeresen vizsgálja az ügyfélszámla jogszerű használatát. A Bank kizárólag a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő fizetési megbízást köteles végrehajtani. Az ügyfélszámla jelen pontban foglaltaktól eltérő, nem rendeltetésszerű használata súlyos szerződésszegési eseménynek minősül, mely esetben a Bank az összevont értékpapír- és ügyfélszámlát jogosult 30 napos felmondási határidővel meg- szüntetni.

Szolgáltatásunk keretében az alábbi tevékenységet végezzük:

• Nyomdai úton előállított értékpapírok gyűjtő letétbe vétele, illetve kezelése. A gyűjtő letét azt jelenti, hogy a letét tárgyát képező értékpapírok nyilvántartása sorozat és mennyiség (alapcímlet és darabszám) szerint történik.

• Az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokban megtestesülő jogok gyakorlásához adat- szolgáltatás nyújtása (pl. részvénykönyvi bejegyzéshez, osztalék- és kamatfizetéshez, tőketörlesztéshez).

• Az értékpapírok hozadékainak (osztalék, kamat, hozam), esedékessé váló tőketörlesztő-részleteinek besze- dése, és a beszedett összegek jóváírása az összevont értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlán, illetve devizaszámlán. (Nem forintban kibocsátott értékpapírok forgalmazásához és összevont értékpapírszámlán való nyilvántartásához a megfelelő devizában megnyitott devizaszámla is szükséges.)

• Társasági eseményekkel kapcsolatos értesítések küldése. (Külföldi kibocsátású értékpapírokra vonatkozóan a Keretszerződésben meghatározott módon.)

• Külföldi kibocsátású értékpapírokból származó tőkejövedelmek adóztatásával kapcsolatos szolgáltatások a Keretszerződésben meghatározott módon.

• Az értékpapír műveletek elszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtása (pl. értékpapír transzfer küldése és fogadása).

• Az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokról letéti/tulajdonosi igazolás, illetve közgyűlési letéti/tulajdonosi igazolás kiállítása a számlatulajdonos rendelkezése alapján.

• Ügyfeleink értesítése egyesített számlakivonat küldésével, az összevont értékpapírszámláján elhelyezett va- lamennyi értékpapírra vonatkozó alábbi információról:

- időszaki nyitó- és záró állományáról,

- azok tájékoztató jellegű piaci értékéről és bizonyos típusú társasági eseményekről (pl.: kamat-, osztalék- és tőkefizetés, közgyűlés) amennyiben az információk a rendelkezésünkre állnak,

- a forgalmi műveletekről (pl. értékpapír megbízások elszámolási tételei),

- valamint a letétkezeléshez kapcsolódóan történt pénzmozgásokról (hozadék- és törlesztő összegek be- szedése, adólevonások, jutalékok elszámolása).

- a Bank NetBankár vagy PCBankár szolgáltatással rendelkező ügyfelei az összevont értékpapírszámlán történt valamennyi jóváírásról és terhelésről haladéktalanul tájékozódhatnak az említett elektronikus csatornákon keresztül.

- arról, hogy az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek esetle- gesen értékpapír-finanszírozási ügyletekben; az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyle- tekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;

- annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-át- ruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók

- annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;

- a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat.

• Igény esetén az ügyfélszámla nap végi szabad egyenlegének automatikusan átvezetése az Ügyfél MKB Banknál vezetett fizetési számlájára.

3. Az ügyfél tulajdonában levő vagy őt megillető pénzügyi és pénzeszközök kezelése

A Bszt. értelmében a befektetési vállalkozás (esetünkben az MKB Bank) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel. A befektetési vál- lalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon. A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkü- lönített kimutatása.

A befektetési vállalkozás az ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel meg- állapodást, ha a harmadik személy megfelel az előzőekben foglaltaknak.

Az MKB Bank a fentiekben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

Az MKB Bank olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalás- ból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

Alletéteményes közreműködése

Az MKB Bank harmadik fél közreműködését veszi/veheti igénybe azokban az esetekben, amikor

• Ügyfelei értékpapírjait nem saját értéktárában őrzi: például a dematerializált értékpapírok esete, amikor az értékpapír előállítási módja és nyilvántartása nem teszi szükségessé és lehetővé az MKB Bank értéktárában való fizikai tárolást.

• olyan - akár nyomdai úton vagy dematerializált formában előállított – értékpapírokat kezel, amelyeknél az MKB Bank által vállalt befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások megfelelő színvonalához és haté- kony ellátásához (nyilvántartás, megőrzés, értékpapír adásvételek elszámolása, értékpapírok transzferálása, hozadékok és tőketörlesztések beszedése, társasági eseményekben való részvétel) alletéteményes igénybe- vételére van szükség.

Fontos tudni, hogy az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok túlnyomó többségének nyilván- tartása és kezelése harmadik fél közreműködésével valósul meg.

Az igénybe vett harmadik fél, az alletéteményes. Az alletéteményeseket az MKB Bank a tőle elvárható gondos- sággal választja ki és velük szerződést köt. Az alletéteményeseket, valamint az általuk a pénzügyi eszközök letéti őrzésére alkalmazott megoldásokat az MKB Bank legalább évente felülvizsgálja.

Az MKB Bank által megbízott alletéteményesek minannyian olyan szervezetek, amelyek képesek - jogszabályi kereteknek valamint minősített státuszuknak megfelelve - letétkezelői szolgáltatást nyújtani más piaci szereplők

(esetünkben az MKB Bank) számára.

Ennek megfelelően az alletéteményesek

• kimutatást vezetnek az MKB Bank számláján nyilvántartott értékpapírokról,

• elvégzik az értékpapírok megbízásokhoz kapcsolódó elszámolási műveleteket,

• az értékpapírokat számlák között transzferálják,

• szükség szerint bonyolítják az arra alkalmas értékpapírok fizikai befogadását/kiadását,

• beszedik az értékpapírok hozadékait (kamat, osztalék, hozam), törlesztőrészleteit,

• az MKB Bank közvetítésével az ügyfél instrukciói szerint járnak el az értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb ese- mények (pl. közgyűlés, felvásárlási ajánlat, bónusz kibocsátás) esetén.

• dokumentálják, kezelik és nyilvántartják a befektetők adóstátuszát, közvetítenek az ügyfél és az adott piac adóhatósága között

• betartják és betartatják az adott ország bilaterális és multilaterális egyezményeire vonatkozó adatszolgálta- tási és dokumentációs kötelezettségeket

Az Ügyfél nincs közvetlen kapcsolatban sem a Bank alletéteményesével, sem az alletéteményessel szerződő, helyi piacon jelenlévő letéteményessel! A Bank az általa igénybe vett alletéteményesért úgy felel, mintha a te- vékenységet maga látná el. Az alletéteményes fizetésképtelensége esetén a Bank úgy jár el, mintha az eszközök ki- illetve visszaszolgáltatásának kötelezettségét maga a Bank nem tudná teljesíteni. Ettől eltérő felelősséget jogszabályon alapuló és az adott Ügyféllel kétoldalúan rögzített esetben lehet csak megállapítani. Amennyi- ben a Bank egyes értékpapírok tekintetében alletéteményes közreműködését veszi igénybe, erről az Ügyfeleket hirdetményi úton tájékoztatja. Az aktuális alletéteményesi listát az MKB Bank a Kondíciós Listájában teszi közzé.

A jogszabályi előírások betartásával az MKB Bank egy-egy alletéteményes konkrét értékpapír kezelésében való közreműködői kiválasztása során a tőle elvárható gondossággal jár el, figyelembe véve az adott ügylet lebo- nyolítási folyamatait és az értékpapír-kezelés ésszerűségi elemeit, valamint a logisztikai és a gazdaságossági racionalitást.

A fentiek értelmében az MKB Banknak a letétkezeléshez és az összevont értékpapírszámla vezetéshez kapcso- lódó szolgáltatásai és termékei kialakítása során figyelembe kell vennie az alletéteményese által vállalt szolgál- tatást és biztosított termékeket is.

A Bank ezúton hívja fel ügyfelei és potenciális ügyfelei figyelmét, hogy az általa igénybe vett alletéteményesek- kel szerződéses kapcsolatban álló egyes további közreműködő alletéteményesek az Európai Unió joghatóságán kívüli jog hatálya alá tartoznak, amely azt eredményezheti, hogy az ilyen alletéteményeseknél nyilvántartott/ őrzött pénzügyi eszközökre vonatkozóan az Ügyfelek jogai eltérőek, adott esetben hátrányosabbak lehetnek. A Bank elsősorban akkor vesz igénybe ilyen harmadik országbeli alltetéteményest az Ügyfél pénzügyi eszközeinek nyilvántartása/őrzése céljából, ha azt az adott pénzügyi eszköz jellege (például a kibocsátás helye) indokolja.

Az alletéteményesek kezelésében levő számlák

Az alletéteményesek az MKB Bank számára gyűjtőszámlán tartják nyilván az Ügyfelek pénzügyi eszközeit. A gyűjtőelvű tárolás miatt az Ügyfélnek kizárólag az értékpapírok számlán kimutatott fajtája és mennyisége tekin- tetében keletkezik követelése. Az Ügyfél a gyűjtőelvű tárolás esetén nem követelheti a letétbe helyezett egyedi címlet és sorszám szerint megjelölt értékpapírokat. Ettől az MKB Bank egyes esetekben (pl. adózás szempontjá- ból előnyösebb elbánás, az Ügyfél és a Bank közötti egyedi megállapodás) eltérhet azzal, hogy az MKB Bank az Ügyfelet tájékoztatja az esetleges díj- és költségoldali különbségekről.

A alletéteményesek az MKB Bank által rájuk bízott eszközöket a sajátjuktól és más számlatulajdonosok eszköze- itől elkülönítetten kezelik, ugyanakkor ügyfélszintű (azaz az MKB Bank Zrt. egyes ügyfelei közötti) elkülönítést nem feltétlenül, illetve csak kifejezett kérésre, díj ellenében és/vagy külön dokumentációs elvárások teljesítése mellett tesznek lehetővé. Ez azzal a kockázattal járhat, hogy ha az alletéteményes bármely – akár alapos, akár alaptalan - okból kifolyólag a Bank valamely olyan ügyfelével szemben kíván közvetlenül igényt érvényesíteni, akinek eszközeit a Bank az adott alletéteményesnél helyezte el, akkor ez olyan MKB-ügyfelek adott alletétemé- nyesnél elhelyezett eszközeit is érintheti, akikkel szemben a szóban forgó alletményesnek nincs követelése. Rosszhiszemű alletéteményesi magatartás esetén az a nem várt eset is bekövetkezhet, hogy az alletéteményes a Bankkal szembeni vélt vagy valós követelése érvényesítése érdekében veszi igénybe az ügyfelek nála elhelye- zett eszközeit, Ez a Banknak a jogszabályok szerint előírt ügyféleszközökért fennálló felelősségének terjedelmét nem érinti.

Az alletéteményesekkel kötött banki szerződések

Az MKB Bank és alletéteményesei között létrejött szerződésekre irányadó jog nem feltétlenül a magyar jog,

eltérhet az Ügyfél és az MKB Bank közötti szerződés jogától. Ebben az esetben az Ügyfél és az MKB Bank közötti szerződés jogától eltérő szabályozások vonatkozhatnak az alletéteményben kezelt eszközökre. Ez annak ellenére járhat előre fel nem mérhető következménnyel is, hogy a Bank kifejezetten ügyel a saját és alletéteményesei szolgáltatás struktúrájának kellő szintű egyezésére, azaz az Ügyféllel szemben vállalt kötelezettségei és az alleté- teményesekkel szemben megszerzett jogai összhangjára törekszik.

A befektetésekre vonatkozó külső szabályozások

Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra, hogy a befektetésekre vonatkozó magyarországi és külföldi - így például az adózással, az értékpapírok nyilvántartásával, az elszámolásokkal kapcsolatos - szabályokra az MKB Banknak, illetve alletéteményeseinek nincs ráhatása. Tevékenységüket a vonatkozó szabályozás keretei között kell végezniük.

Minden befektetőnek számításba kell vennie azt a körülményt, hogy befektetésére a befektető honos országától eltérő jogszabályok vonatkoznak, amelyek különböző adatszolgáltatási, dokumentációs, eljárási és költségbeli kihatással bírhatnak.

Külön figyelmet kell a befektetőnek fordítania arra, hogy az általa megvásárolni szándékozott érték- papírt mind a befektetőre vonatkozó jogszabályok, mind az értékpapír kibocsátási dokumentációjá- ban meghatározottak, mind pedig az értékpapír kibocsátási, adott esetben az értékpapír kereskedési helyének szabályai értelmében megszerezheti-e és korlátozás nélkül élhet-e az értékpapírban foglalt jogokkal korlátozás nélkül.

Az értékpapírok kibocsátási dokumentációjában tájékozódhat továbbá arról is, hogy az adott értékpapír meg- szerzésével, elidegenítésével, illetve tulajdonlásával kapcsolatosban milyen adók, illetékek, illetve egyéb eseti vagy rendszeres költségek merülhetnek fel. Felhívjuk szíves figyelmüket az egyes országokban (pl. Olaszország, Franciaország) már bevezetett - tranzakciós illetékre, illetve az értékpapírtranszferhez – azaz nem kizárólag a tulajdonváltáshoz – kapcsolódó illeték jellegű díjakra (pl, Lengyelország, Egyesült Királyság), valamint az Ame- rican Depository Receipt (ADR) és a Global Depository receipt (GDR) kibocsátói díjára. Az ADR/GDR tartásával kapcsolatban jellemzően éves díj merülhet fel, amely azt a befektetőt terheli, aki az adott fordulónapon az értékpapírt tulajdonolja, függetlenül attól, hogy mennyi ideig volt a birtokában. Az ADR/GDR kibocsátói díj összege esetenként jelentős mértékű is lehet, ezért indokolt az ilyen értékpapírok vásárlása előtt a díjak mérté- kéről is tájékozódni. Előfordulhat, hogy egy-egy kibocsátó ország adózási rendje a befektető honos országának szabályaitól eltér, így olyan alkalmakkor és módon/mértékben is történhet adóelszámolás, amely alkalommal a befektető honos országában nincs adózási esemény.

Az MKB Bank – összhangban az előzetes díj,- és költségtájékoztatással - a fenti jellegű állományi és a tranzakciós díjakon felüli, díjakat, jutalékokat, költségeket, adókat és illetékeket a befektetőre áthárítja.

Az olyan értékpapírok kibocsátói tájékoztatóit, amelyeket az MKB Bank az értékpapír kibocsátójával kötött for- galmazói szerződés alapján értékesít, az MKB Bank honlapján (xxx.xxx.xx) teszi közzé, és/vagy a forgalomba hozatali helyeken ingyenesen a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsátja. A nem kizárólag Magyarország területén forgalmazott értékpapírok esetén a kibocsátási tájékoztatók nem feltétlenül állnak rendelkezésre ma- gyar nyelven.

A Bank biztosítéki (zálogjoga) és beszámítási joga és a zárolás

Az MKB Bankot a befektetési szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő szolgáltatási tevékenységből eredő lejárt pénzkövetelései, valamint az Ügyfél szerződésszegő magatartása miatt – a Bankot ért kár összegének erejéig

- óvadéki jog illeti meg a nála elhelyezett értékpapírok, illetve pénzeszközök felett függetlenül attól, hogy a vagyontárgyakat az Ügyfél milyen szerződés keretében bocsátotta az MKB Bank rendelkezésére. Az óvadék a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén az MKB Bank által - sortartási, valamint előzetes tájékoztatási kötelezettség nélkül - igénybe vehető. Az MKB Bank az értékpapír kényszerértékesítése során a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

A 2014. március 15-ét követően nyitott összevont értékpapírszámák vonatkozásában a fentiektől eltérően a természetes személy ügyfelek értékpapírjain a Bankot óvadéki jog csak külön megállapodás esetén illeti meg.

A Bankot mint számlavezetőt a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosí- tékául törvényes zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett, azaz az összevont értékpapír- számlákon és az ügyfélszámlákon nyilvántartott pénzügyi eszközök, illetve pénzeszközök felett.

A Bank az Ügyfél felé fennálló tartozását úgy is teljesítheti, hogy az Ügyféllel szemben fennálló tartozásába be- számítja az Ügyféllel szemben fennálló bármely lejárt pénzkövetelését, ideértve az Ügyfél szerződésszegő ma- gatartása miatt a Bankot ért kár összegét is. A beszámítás jogát a Bank akként gyakorolja, hogy esedékes köve- telésével az Ügyfél Banknál vezetett bármely fizetési számláját, illetve ügyfélszámláját közvetlenül megterheli., Az MKB Bank zárolt alszámlát nyit az Ügyfél részére, amennyiben az Ügyfél, vagy az Ügyfél és a számla ked- vezményezettje együttesen kérik, vagy az Ügyfél olyan üzleti tevékenységet folytat az MKB Banknál, amelynek végzéséhez az MKB Bank előírja a zárolt számla megnyitását.

Az MKB Bank az alszámlán minden esetben feltünteti a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Az MKB Bank az alszámláról kiállított számlakivonatot megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek a javára a jogosultságot bejegyezte. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is. Az Ügyfélnek a zárolt értékpapír-alszámlára vonatkozó rendelkezé- sét az MKB Bank csak annyiban teljesíti, amennyiben az nem ellentétes a zárolás jogcímével.

A zárolt értékpapír alszámláról az értékpapír csak abban az esetben szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ebben az esetben az MKB Bank az addig zárolt értékpapírszámlán levő értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az Ügyfél összevont értékpapír- számlájára.

Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, az MKB Bank gondosko- dik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulaj- donos javára vezetett értékpapír (letéti) számlához kapcsolódó zárolt értékpapír (letéti) alszámlán.

A kapott biztosítékok újrafelhasználása

Az Ügyfél számára abban az esetben jár a KELER előbb részletezett jogosultsága minden kétséget kizáróan hátránnyal, ha a Bankkal szemben fizetésképtelenségi eljárás indul, mivel ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy az Ügyfél az adott, és a KELER által felhasznált biztosítékot csak a Bankkal szembeni fizetésképte- lenségi eljárás során és bizonytalan eredménnyel követelheti vissza. A tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokra vonatkozóan a Bank a MiFID terméktájékoztatóban nyújt tájékoztatást.

Tulajdonjog-átruházással járó biztosítékok

A Bank a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:99.§-ban foglalt tulajdonjog-átruházással járó biz- tosítékot kizárólag szakmai ügyféltől és/vagy elfogadható partnernek minősülő ügyféltől fogad el, abban az esetben, ha az a Bank megítélése szerint érdemes és indokolt. Bank lakossági ügyféltől tulajdonjog-átruházással járó biztosítékot nem fogad el.

Ügyfél a tulajdonjog átruházással járó biztosítékot az alábbi fő kockázatok mérlegelésével és elfogadásával nyújtja a Bank részére:

a) Tulajdonjog-átruházással járó biztosíték nyújtása esetén a biztosíték tulajdonjoga a Bankra száll át. Az Ügyfél biztosítékon fennálló tulajdonjoga helyébe az a - nem biztosított - szerződéses követelése lép, hogy a Bank egyenértékű eszközöket adjon át az Ügyfélnek a vonatkozó biztosítéki szerződés feltételei szerint.

b) Ha a Bank számára az egyenértékű eszköz beszerzése valamely időpontban nehézségbe ütközik, előfordul- hat, hogy az Ügyfél nem tud eleget tenni az adott eszközökkel kapcsolatban vállalt elszámolási kötelezett- ségének valamely más ügylet vonatkozásában, vagy nem tudja gyakorolni az adott eszközzel kapcsolatos jogait, vagy valamely fél, tőzsde vagy más személy gyakorolhatja fedezeti vételi jogát a vonatkozó eszközök- re.

c) A Bank az Ügyfél által nyújtott, tulajdonjog-átruházással járó biztosítékkal sajátjaként rendelkezhet, és azt harmadik személyek részére biztosítékként továbbadhatja.

d) A Bank az Ügyfél által nyújtott, tulajdonjog-átruházással járó biztosítékot nem különíti el a saját vagyonától illetve a többi Ügyfél vagyonától, és azok nem esnek bizalmi kezelés alá.

e) A Bank a tulajdonjog-átruházással járó biztosíték által biztosított szerződés szerinti kielégítési joga megnyílá- sakor a biztosíték tekintetében a kielégítési jogát az Ügyfél megkérdezése és rendelkezése nélkül gyakorol- hatja, azzal, hogy a kielégítési joga gyakorlásáról az Ügyfelet értesíti. A Bank a követelésének kielégítése után

esetlegesen megmaradt eszközökkel az Ügyféllel haladéktalanul elszámol.

f ) A Bank esetleges fizetésképtelensége vagy a vonatkozó szerződés nemteljesítése esetén az Ügyfélnek az egyenértékű eszközöket kiadására vonatkozó követelése mögött nem áll biztosíték, ezért előfordulhat, hogy az Ügyfél nem kapja meg az egyenértékű eszközöket vagy nem jut hozzá az eszközök teljes értékéhez. Ugyanakkor az Ügyfél kitettsége a biztosíték értékének az Ügyfél Bankkal szemben fennálló kötelezettségé- be történő beszámítása útján csökkenthető.

g) A Bankkal szembeni esetleges szanálási eljárás során az illetékes szanálási hatóság az Ügyfél egyenértékű eszközök átadása iránti igényét részben vagy egészben mérsékelheti vagy részvénnyé konvertálhatja, vagy az Ügyfélnek a Bankkal szemben vagy a Banknak az Ügyféllel szemben fennálló igénye más személyekhez kerülhet át.

h) Amennyiben az Ügyfél által nyújtott, tulajdonjog-átruházással járó biztosíték értékpapír, úgy az Ügyfél az adott értékpapírhoz kapcsolódó szavazati, egyetértési vagy más jogát nem gyakorolhatja, és az Ügyfél nem jogosult osztalékra, osztalékszelvényre, kamatra vagy más kifizetésre. Banknak nincs olyan kötelezettsége, hogy az adott értékpapírral kapcsolatban tájékoztassa Ügyfelet a társasági eseményekről vagy intézkedé- sekről.

i) A tulajdonjog átruházása révén történő biztosítéknyújtás olyan adózási következményekkel járhat, amely különbözik az Ügyfél, vagy az Ügyfél nevében és javára a Bank által birtokolt eszközökre vonatkozó adózási szabályoktól.

j) Ügyfél köteles a vonatkozó biztosítéki szerződés hatálya alatt valamennyi olyan, személyére vonatkozó felté- telt teljesíteni, amely szükséges ahhoz, hogy a vonatkozó szabályozás alapján tulajdonjog-átruházással járó biztosítékot nyújthasson. Amennyiben Ügyfél a biztosítéki szerződés hatálya alatt bármikor jogosulatlanná válik tulajdonjog-átruházással járó biztosíték nyújtására, úgy Bank jogosult a biztosított szerződést felmon- dani, amelyből eredő veszteségért a Bank nem tehető felelőssé.

Amennyiben Ügyfél a biztosítékot a Bank rendelkezésére bocsátja, az a fenti kockázatok elfogadásának megerő- sítését jelenti az Ügyfél részéről.

4. Kondíciók

Az MKB Bank értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásainak részletes feltételeit a befektetési szolgáltatási tevé- kenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló Üzletszabályzata, díjait az Üzletszabályzat ré- szét képező hatályos Kondíciós Listák, továbbá az előzetes díj,- és költségtájékoztatás tartalmazzák. Szeretnénk felhívni Ügyfeleink figyelmét, hogy a fentiekben ismertetett szolgáltatásokat az MKB Bank, az MKB-Pannónia Befektetési Alapkezelő Zrt. alapjai és a saját kibocsátású értékpapírok tekintetében kedvezményes díjszabással végezi.

A dokumentumok megtekinthetőek az MKB Bank ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, valamint a Bank honlapján (xxx.xxx.xx).

Amennyiben az Ügyfélre külön megállapodás alapján a honlapon közzétett Kondíciós Listától eltérő kondí- ciók irányadók, az erről szóló Kondíciós Listát a megállapodás megkötésekor kapja kézhez. A Bank jogosult a költségek és díjak egyoldalú módosítására, amelyről az ügyfél nyilatkozatának megfelelő előzetesen értesíti az ügyfeleit.

A Bank – összhangban a MiFID DR 50. cikkében foglaltakkal az előzetes díj,- és költségtájékoztatásban összegzi:

a) a Bank által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költ- séget és kapcsolódó díjat, illetve

b) a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költséget és kapcsolódó díjat.

A költségek és díjak előzetes számításakor a Bank ténylegesen felmerült költségeket használ fel a várható költ- ségek és díjak kiszámításához. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek nem elérhetőek, a Bank ésszerű becslésekkel állapítja meg e költségeket.

Az előzetes díj,- és költségtájékoztatást a Bank annak megfelelően bocsátja az ügyfél rendelkezésére, hogy az ügyfél a tájékoztatás mely csatornáját választotta (papír alapú, honlap, elektronikus csatorna). Az előzetes díj,- és költségtájékoztatás honlapon keresztül történő megismeréséhez az ügyfélnek előzetesen regisztrálnia kell a Bank honlapját, továbbá a Bank az ügyfél rendelkezésére bocsátja az ügyfélre irányadó kondíciós listához tarto- zó megfelelő kódot.

A Bank költségekre és díjakra vonatkozó előzetes tájékoztatást elfogadható partnernek minősülő ügyfélnek nem nyújt. Ez alól kivételt képez, ha az elfogadható partner ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással érin-

tett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínál- ni ezeket. Ezen feltételek fennállására vonatkozóan a Bank jogosult az Ügyfél nyilatkozatára támaszkodni.

A Bank amennyiben folyamatosan kapcsolatban állt az ügyféllel az év során, utólagosan éves tájékoztatást nyújt mind a pénzügyi eszközökhöz, mind a befektetési és kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó összes költségről és díjról.

IV. Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tehát a kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójá- nak a kötvény megvásárlásával.

A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti.

1. Alapfogalmak

A kötvényeket kamatozás szerint a következő kategóriákba soroljuk:

Kamatozó kötvények	• fix kamatozású kötvények: a kibocsátó a kibocsá- tás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mérté- két, a kamatfizetés időpontja(i)t.
	• változó kamatozású kötvények: a kibocsátó a ki- bocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülő kamat mértéke aktuálisan megállapításra ke- rül, valamint a kamatfizetés időpontja(i)t.
	• indexált kötvények: a kamatfizetés egy előre meg- határozott mögöttes termék teljesítményéhez kötött, a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azokat a feltételeket, amelyek esetén kamatfizetésre kerül sor az előre meghatározott időpont(ok)ban.
Nem kamatozó kötvények	• A kötvény hozama nem kamat, hanem árfolyam eredmény, pl. diszkont kincstárjegy

A kötvények csoportosíthatók továbbá:

Kibocsátó szerint	• állami kibocsátású kötvények
	• pénzintézeti kibocsátású kötvények
	• vállalati kibocsátások
	• önkormányzati kibocsátások
Futamidő szerint	• rövid futamidejű kötvények (éven belüli futamidő)
	• középhosszú futamidejű kötvények (1-5 éves futamidő)
	• hosszú futamidejű kötvények (5 év feletti futamidő)

2. A termékre jellemző kockázatok

A tőke és kamatok megfizetésének kockázata

Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények alatt azon kibocsátók kötvényeit értjük, amelyeket a nemzetközi hi- telminősítő intézetek befektetési kategóriába soroltak. A Magyar Állam által forintban kibocsátott értékpapírok a forint megtakarítással rendelkező befektetők számára a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot jelentik, emiatt a Magyar Állam által kibocsátott kötvényeket az Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények közé soroljuk.

Az MKB Bank, mint kibocsátó által kibocsátott kötvényeket szintén Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények közé soroljuk.

Likviditási kockázat

A kötvényt a kibocsátó általában csak lejáratkor váltja vissza tekintettel arra, hogy a kibocsátó célja a lejáratig történő forrásbevonás, amelynek érdekében a konstrukció kialakításra került. Amennyiben a befektető lejárat

előtt a pénzhez szeretne jutni, értékesítheti a kötvényt a másodlagos piacon, amennyiben van vevő az adott értékpapírra. Lejárat előtti értékesítés esetén előfordulhat, hogy a befektető a befektetett tőkéjénél alacsonyabb összegért tudja csak értékesíteni a kötvényt.

3. A termék piaci helyzete, a kötvények árának volatilitása

Különböző típusú kötvények árfolyama (nem kamatozó, fix kamatozású, változó kamatozású, indexált) azonos piaci változásokra különböző módon és mértékben reagálnak.

A kötvények árfolyamát a piaci hozamváltozás befolyásolja.

Ha a befektető lejárat előtt értékesíti az értékpapírokat, emelkedő hozamok esetén a kamatozó kötvények ár- folyama az eredeti vételi árfolyam alá eshet. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az utolsó kamatfizetéstől eltelt időtartamra a vevő az időarányos kamatot az eladónak megfizeti, a nettó árfolyam, azaz a tőke ára azonban a vásárláskori érték alá eshet, tehát a befektető árfolyamveszteséget szenvedhet el. Amennyiben a befektető szélsőséges piaci környezetben sürgősen a megtakarításához szeretne jutni, előfordulhat, hogy a be- fektetése jelentős részét elveszti.

Szélsőséges piaci környezetben bármely kötvény esetén a tőke és kamatok megfizetésének esetleges megnö- vekedett kockázatai miatt a kötvények árfolyama jelentősen a névérték alá eshet. (B. Példa)

A. Példa fix kamatozású kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	2021.01.01.
Nominális kamat	1%
Vétel napja	2018.02.16.
Vételi hozam	1,25%
Eladás napja	2018.03.16.
Eladási árhoz tartozó hozam	1,30%

A befektető 2018.02.16-án 99,42%-os bruttó árfolyamon megvásárolja a kötvényt, ebből az időarányos kamat 0,13%, a nettó árfolyam 99,42%-0,13%=99,29%.

A piaci hozamok 1 hónap alatt 1,25%-ról 1,30%-ra nőnek. A befektető értékesíti az értékpapírját, az eladási brut- tó árfolyam 99,37%, a felhalmozott kamat tartalom 0,20%, a nettó árfolyam 99,37%-0,20%= 99,17%.

A befektető ebben az esetben árfolyamveszteséget ér el a befektetésén, mivel a vételhez tartozó bruttó árfo- lyam magasabb volt (99,29%), mint az eladáshoz tartozó bruttó árfolyam (99,17%).

Az értékpapírt a befektető 28 napig tartotta meg, a két bruttó árfolyam közötti különbség a futamidő alatt szá- mára évesítve 1,56% veszteséget jelentett.

A befektető amennyiben lejáratig, azaz 2021.01.01-ig megtartja a befektetését, éves átlagos 1,00%-os hozamot realizálhat a befektetésén.

B. Példa Indexált kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	2021.03.15.
Kamatozás	indexált
Kamatfizetés mértéke	4,00% éves kamat fizetendő évente a kamatfizetési napokon, ha az adott kamatfizetési napon a mögöttes termék árfolyama magasabb, mint a kibo- csátás napján érvényes árfolyam
Vétel napja	2018.01.15.
Eladás napja	2018.03.15.

Amennyiben a mögöttes termék, amelynek árfolyam alakulása a kötvény kamatfizetését meghatározza, a kibo- csátást követően a várakozásokkal ellentétesen változik, és a befektetők általános véleménye már az, hogy a mö- göttes termék árfolyama nem éri el a kamatfizetéshez szükséges mértéket, úgy a piacon vételi érdeklődés csak a kötvény névértékét figyelembe vevő árfolyamon érhető el. Ennek az az oka, hogy a vevő - mint legrosszabb kimenet - arra számít, hogy kamatfizetés nem történik lejáratig, és lejáratkor a kibocsátótól a névértéket fogja visszakapni, ezért a kötvény árfolyam számításánál csak és kizárólag ezt az egyetlen kifizetést veszi figyelembe. A kötvény ára tehát egy három éves hátralévő futamidejű indexált kötvény esetén legalább a hasonló futamide- jű állampapír piaci hozammal kalkulált jelenérték, ami a fent említett 3 éves futamidő és 3,5%-os elvárt hozam esetén a névérték 90,19%-a! (100%/(1+0,035) ³)=90,19 %.

Tehát a példa szerint lejárat előtti értékesítés esetén akár a tőke 10%-ának megfelelő veszteség is keletkezhet a befektetésen.

4. Az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények összetettsége

Nem komplex termékek

• Fix kamatozású kötvények

• Diszkontkötvények

• Változó kamatozású kötvények

Komplex termékek

• Változó, indexált kamatozású kötvények (strukturált kötvények)

5. A megbízások szerződéses háttere

A kötvényekbe történő befektetés előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés megkötése és a számla megnyitása.

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeit jegyzés keretében vagy adásvétel útján értékesíti. Egyéb kötvényekre a Bank forgalmazóként adásvételi szerződést köt, vagy amennyiben nem forgalmazója az adott állami, vállalati, hitelintézeti kötvénynek, akkor vételi és eladási megbízásokat vesz fel bizományosi szerződés keretében.

Külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatások igénybevételének további előfeltétele hogy az Ügyfél rendelkezzen erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel is (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyújtott befektetési szolgáltatásra).

6. Pénzügyi elszámolás, teljesítés

Kötvények pénzügyi elszámolása a DVP (Delivery Versus Payment) azaz „szállítás fizetés ellenében” elv alapján történik.

Más devizanemben denominált kötvények elszámolása az Ügyfél devizaszámláján azonos devizanemben meg- levő fedezet terhére történik. Amennyiben magyar forintban áll rendelkezésre a fedezet (ellenérték), az Ügyfél- nek kell intézkednie az átváltásról.

7. Pótlólagos befizetés

Kötvények esetén szerződéskötést követő pótlólagos befizetésre nem kerül sor.

8. Garanciák

A magyar állampapír alacsony kockázatú, biztonságos befektetési forma, mivel az abban megtestesített követe- lés (névérték és/vagy kamat) adósa maga az állam, és a követelés nem évül el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fu- tamidő alatti értékesítés esetén realizált hozam az eredeti vételi hozamtól eltérhet, így a lejárat előtti értékesítés szélsőséges esetben akár tőkeveszteséget is eredményezhet.

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeire az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája az alábbiak szerint érvényesíthető: 2003 január 1. és 2015. július 2. között hitelintézet által kibocsátott kötvények továbbra is OBA védettséget élveznek. Azonban 2015. július 3-n, vagy azt követően kibocsátott hitelintézeti kötvények már nem OBA védettek.

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása kötvényekkel kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

9. Kondíciók

Az Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit, valamint a kamatozó értékpapírokra szóló megbízások költségeit a mindenkor érvényes ügyfélre irányadó Kondíciós Lista tartalmazza. A tranzakció devi- zanemétől eltérő devizanemű fedezetek átváltásának árfolyamát és költségeit a mindenkor érvényes „lakossági valamint a jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok forint- és devizaszámla-vezetési” kondíciós lis- tája tartalmazza. A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtájékozta- tásban nyújt információkat.

10. Adózás

I. A kötvényeken elért hozam Magyarországon a magánszemélyek esetén kamatnak minősül, amelyre a Sze- mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv (SZJA) előírásai vonatkoznak. A Társasági adó hatálya alá tar- tozó személyek esetén a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (TAO) rendelkezései az irányadóak a magyarországi kifizetés tekintetében.

a) Belföldi illetőségű magánszemélyek kamatjövedelmei után jelenleg a személyi jövedelemadó mértéke 15%. Az adót a megszerzés időpontjára a bank állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az adóható- ságnak. Amennyiben a jövedelem külföldről származik a bank a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyez- mények szerint a külföldi kifizető által már levont adó figyelembe vételével állapítja meg a magánszemély további adófizetési kötelezettségét.

b) Külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a Bank az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nem- zetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013.évi XXXVII. törvény 1.számú melléklet II-IV.és VII.pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi fi- gyelembe, és az így megállapított illetőség alapján állapítja meg a Magyarországon fizetendő adókötele- zettséget.

Külföldi magánszemélyek külföldi kibocsátótól származó jövedelméből a bank nem von adót.

Amennyiben a magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerülésé- ről szóló egyezménye, a belföldi magánszemélyekre vonatkozó előírások kerülnek alkalmazásra.

c) Társasági adótörvény hatálya alá tartozó személyeknél az elért hozam a társasági adóalap részét képezi.

II. Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében, ha tartós befektetési szerződés keretében adott megbízás- ból keletkezik jövedelem a kötvény kamatfizetésekor, átruházásakor, visszaváltásakor, lejáratakor, akkor az SZJA tv. 67/B § szerinti tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jövedelmet terhelő adó mértéke legalább 3 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 3. év végét követően) 10%, míg az 5 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 5. év végét követően) 0%. A tartós befektetési szerző- dés három éves lekötési időszak letelte előtt történő megszüntetése esetén a jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége.

Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabályok, illetve a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövőben változhatnak.

11. A kötvényekre vonatkozó információk, értékesítési és átruházási korlátozások

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeinek valamint az MKB Bank által forgalmazott kötvények kibocsátási tájékoztatója az MKB Bank honlapján (xxx.xxx.xx) elérhető vagy és/vagy azokat az MKB Bank forgalomba hozatali helyeken ingyenesen a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsátja.

Az MKB Bank által nem forgalmazott kötvények kibocsátási tájékoztatói rendszerint a kibocsátó honlapján ér- hetők el. Külföldi értékpapír esetén a kibocsátási tájékoztató nem feltétlenül áll rendelkezésre magyar nyelven.

A kibocsátási tájékoztatók tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapír törvénye alapján amerikai sze- mélynek minősülő személyeknek nem teszik lehetővé az adott kötvénybe történő befektetést, vagy a kötvény ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a kötvénybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

A strukturált kötvényekhez Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik.

Strukturált kötvények esetén (amelyek lakossági befektetési csomagterméknek minősülnek) e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni egy strukturált kötvény megvásárlását megelőzően. Az MKB Bank által forgalmazott strukturált kötvények Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumai elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken, valamint a kibocsátó honlapján.

V. Közepes és magas kockázatú kötvények

1. Alapfogalmak

A közepes és magas kockázatú kötvények alapvető jellemzői teljes egészében megegyeznek a IV. fejezetben az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal. A nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények eltérő jellemzőkkel is rendelkezhetnek, amelyekre az V.2. pontban hívjuk fel külön a figyelmet.

2. A termékre jellemző kockázatok

A tőke és kamatok megfizetésének kockázata

Közepes és magas kockázatú kötvények alatt azon kibocsátók kötvényeit értjük, melyeket a nemzetközi hitel- minősítő intézetek befektetési kategória alatti minősítéssel láttak el. A kibocsátó fizetésképtelensége esetén a kibocsátó nem tud eleget tenni a kötvényen alapuló fizetési kötelezettségének, a meginduló fizetésképtelen- ségi eljárásban pedig a kötvényesek rendszerint a kielégítési sorrend végén helyezkednek el, azaz nem biztos, hogy követelésükhöz jutnak.

A lejáratkori tőke visszafizetésének kockázata megmutatkozik abban is, hogy a kötvény biztosítékkal fedezetten vagy nem fedezett kötvényként, illetve alárendelt kölcsönkötvényként kerül kibocsátásra. Az első esetben a kibocsátó csődje esetén a rendelkezésre álló biztosíték fedezi jó esetben a fizetési kötelezettséget, a második esetben a követelés az egyéb hitelezőkkel azonos elbírálás alá esik, alárendelt kölcsönkötvénynél azonban a kibocsátó csődje esetén a kötvényből eredő követelés az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre.

Likviditási kockázat

A közepes és magas kockázatú kötvények értékesítése az értékpapír piacok átmeneti likviditási problémái ese- tén nehézségekbe ütközhet, illetve előfordulhat, hogy a termékekre átmenetileg megszűnik a másodlagos ke- reskedés. Lejárat előtti értékesítés esetén előfordulhat az is, hogy a befektető a befektetett tőkéjénél alacso- nyabb összegért tudja csak értékesíteni a kötvényt, azaz tőkét veszít.

Nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények további kockázatai

A nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (különböző el- nevezésük lehet, pl: note, bond) esetén a magyar jogtól eltérően a kötvények nem feltétlenül tőkevédett instru- mentumok. Ez azt jelenti, hogy különösen a strukturált kötvények esetén a kötvényfeltételek úgy is kialakításra kerülhetnek, hogy a kamat, egyéb hozam kifizetésére csak meghatározott feltétel bekövetkezése esetén kerül sor, illetve, hogy a kibocsátó meghatározott feltételektől függően nem köteles a befektetett tőke visszafizetésé- re még lejáratkor sem, ami nagy mértékű veszteséget, akár teljes tőkevesztést is eredményezhet.

3. A termék piaci helyzete, a kötvények árának volatilitása

A közepes és magas kockázatú kötvények piaci árfolyama hozamemelkedés esetén nagyobb mértékben válto- zik, mint az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvényeké, mivel a hozamváltozás is nagyobb mértékű.

A közepes és magas kockázatú kötvények általában magasabb hozamot ígérnek, mint az alacsony és mérsé- kelt kockázatú kötvények. A magasabb hozam eléréséhez a befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. A befektetés kockázatait a befektető viseli, tehát a szélsőséges piaci mozgások esetén jelentkező tőkevesztés a

befektető vesztesége.

Ha a befektető lejárat előtt értékesíti az értékpapírokat, emelkedő hozamok esetén a közepes és magas kockáza- tú kamatozó termékek árfolyama az eredeti vételi árfolyam alá eshet. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az utolsó kamatfizetéstől eltelt időtartamra a vevő az időarányos kamatot az eladónak megfizeti, a nettó árfolyam, azaz a tőke ára azonban a vásárláskori érték alá eshet, tehát a befektető árfolyamveszteséget szenvedhet el. Amennyi- ben a befektető szélsőséges piaci környezetben sürgősen a megtakarításához szeretne jutni, előfordulhat, hogy a befektetése jelentős részét elveszti.

Amennyiben a befektető lejáratig megtartja az értékpapírt, akkor a vásárláskor rögzített éves hozamhoz fog hozzájutni, mivel a futamidő alatt bekövetkezett piaci árfolyamváltozás nem jelenik meg a befektetésben csak értékesítés esetén. Lejáratig való megtartás esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen kötvények kibocsátói kockázata magas, tehát előfordulhat, hogy a kibocsátó nem, vagy csak részben képes a lejáratkori teljesítésre (A. Példa) . Szélsőséges piaci környezetben bármely kötvény esetén a tőke és kamat megfizetésének esetleges megnövekedett kockázatai miatt a kötvények árfolyama jelentősen a névérték alá eshet. (B. Példa)

A. Példa fix kamatozású, nem befektetési kategóriába sorolt kötvény befektetésre (A példánkban nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	2021.01.01.
Nominális kamat	2,00%
Vétel napja	2018.02.16.
Vételi hozam	3,00%
Eladás napja	2018.03.16.
Eladási árhoz tartozó hozam	4,00%

A befektető 2018.02.16-án 97,53%-os bruttó árfolyamon megvásárolja a kötvényt, ebből az időarányos kamat 0,25%, a nettó árfolyam 97,53%-0,25%=97,28%.

A hozamok 1 hónap alatt 3,00%-ról 4,00%-ra emelkednek. A befektető értékesíti az értékpapírját, az eladási brut- tó árfolyam 95,20%, a felhalmozott kamat tartalom 0,41%, a nettó árfolyam 95,20%-0,41%=94,79%.

A befektető ebben az esetben árfolyamveszteséget szenved el a befektetésén, mivel a vételhez tartozó nettó árfolyam 97,28%, az eladáshoz tartozó nettó árfolyam 94,79%.

Az értékpapírt a befektető 28 napig tartotta meg, a két bruttó árfolyam közötti különbség a futamidő alatt szá- mára évesítve 32,46% veszteséget jelentett. (94,79%-97,28%=-2,49%)

A befektető amennyiben lejáratig, azaz 2021.01.01-ig megtartja a befektetését, éves átlagos 2,00%-os hozamot realizálhat a befektetésén.

B. Példa Indexált kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	2021.03.15.
Kamatozás	indexált
Kamatfizetés mértéke	5,00% éves kamat fizetendő évente a kamatfizetési napokon, ha az adott kamatfizetési napon a mögöttes termék árfolyama magasabb, mint a kibo- csátás napján érvényes árfolyam
Vétel napja	2018.01.15.
Eladás napja	2018.03.15.

kimenet - arra számít, hogy kamatfizetés nem történik lejáratig, és lejáratkor a kibocsátótól a névértéket fogja visszakapni, ezért a kötvény árfolyam számításánál csak és kizárólag ezt az egyetlen kifizetést veszi figyelembe. A kötvény ára tehát egy három éves hátralévő futamidejű indexált kötvény esetén az azonos futamidejű állam- papír piaci hozam + kockázati felár - ami a fent említett 3 éves futamidő és 2%-os kockázatmentes kamatláb és 3,5%-os kockázati felár - esetén a névérték 85,1%-a! (100%/(1+0,055)³)=85,1%

Tehát a példa szerint lejárat előtti értékesítés esetén akár a tőke 15%-ának megfelelő veszteség is keletkezhet a befektetésen.

4. A közepes és magas kockázatú kötvények kockázatainak összetettsége

A közepes és magas kockázatú kötvények összetettségére vonatkozó információk teljes egészében megegyez- nek a IV. fejezet 4. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvényeknél leírtakkal.

5. A megbízások szerződéses háttere

A közepes és magas kockázatú kötvényekre vonatkozó megbízások szerződéses háttere teljes egészében meg- egyezik a IV. fejezet 5. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal.

6. Pénzügyi elszámolás, teljesítés

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolás, teljesítés teljes egészében meg- egyezik a IV. fejezet 6. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal.

7. Pótlólagos befizetés

Kötvények szerződéskötést követően pótlólagos befizetésre nem kerül sor.

8. Garanciák

9. Kondíciók

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos kondíciókra vonatkozó információk teljes egészében megegyeznek a IV. fejezet 9. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal.

Az MKB Bank mint forgalmazó díjazása a kötvény kibocsátójától.

A strukturált kötvények forgalomba hozataláért az MKB Bank forgalmazói díjat kaphat a kötvény kibocsátójától. A forgalmazói díjra vonatkozó részletes tájékoztatást a Bank a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó előzetes díj- és költségtájékoztatásban az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

10. Adózás

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos adózással összefüggő információk megegyeznek a

IV. fejezet 10. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal. A nem tőkevédett strukturált kötvények lejáratkor fizetett hozama ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövede- lemnek minősül, mely adófizetési kötelezettséget von maga után.

11. A kötvényekre vonatkozó információk, értékesítési és átruházási korlátozások

A kibocsátási tájékoztatók tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapír törvénye alapján amerikai sze- mélynek minősülő személyeknek) nem teszik lehetővé az adott kötvénybe történő befektetést, vagy a kötvény ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a kötvénybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

A strukturált kötvényekhez Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik.

Strukturált kötvények esetén (amelyek lakossági befektetési csomagterméknek minősülnek) e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni egy strukturált kötvény megvásárlását megelőzően. Az MKB Bank által forgalmazott strukturált kötvények Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken, valamint a kibocsátó honlapján.

VI. Alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek

A befektetési alap olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költség-hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír -, illetve ingatlanalapok esetében az ingatlanpiacon.

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő (egyéb intézmények köz- reműködésével) hoz létre és kezel.

A befektetési alap a befektetett összeget megtestesítő értékpapírokat, ún. befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegy tulajdonos befektetők a jegyek számának arányában részesednek az alap teljes vagyonából.

1. Alapfogalmak

A befektetési alapokat működtető intézményi háttér

A befektetési alapok esetében a három legfontosabb szereplő az alapkezelő, a letétkezelő és a forgalmazó.

Alapkezelő

• Felelős az alap létrehozataláért, portfoliójának kezeléséért, meghozza és végrehajtja a be- fektetési döntéseket az alap Tájékoztatójában és Xxxxxxxx szabályzatában leírt befektetési irányelveknek és a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló tör- vényben foglaltaknak megfelelően.

Az alapkezelő végzi el a befektetési alapok eszközeinek értékelését és nettó eszközének a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kiszámítását, valamint biztosítja ezek nyilvánosságra hozását a befektetők számára.

Letétkezelő

• A befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet vagy befektetési vállalkozás – végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók elszámolását és az egyéb jogszabály által előírt feladatokat.

Forgalmazó

• A befektetési jegyek forgalomba hozatalában közreműködő szervezet, amely az alappal kapcsolatban információkkal is ellátja a befektetőket.

Egy jegyre jutó nettó eszközérték, árfolyam

A befektetési alapkezelő feladata, hogy a kezelt vagyont az alapkezelési szabályzatának, valamint a vonatkozó törvénynek megfelelően folyamatosan értékelje, azaz megállapítsa, hogy az alap vagyonából befektetett esz- közök aktuálisan (piaci áron) mennyit érnek, csökkentve az alap működésével kapcsolatos költségekkel. Az így kapott érték az alap nettó eszközértéke. Ha ezt az összeget elosztjuk a kibocsátott befektetési jegyek számával, megkapjuk az 1 jegyre jutó nettó eszközértéket.

Az alapkezelők a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket legalább hetente, a nyíltvégű alapoknál naponta közzéteszik a honlapjukon. A tőzsdére bevezetett befektetési jegyek esetében a nettó eszközérték és a tőzsdei árfolyam eltérhet, a másodlagos piacon kialakuló keresletnek és kínálatnak megfelelően, jellemzően a tőzsdei árfolyam alacsonyabb a nettó eszközértéknél.

Külföldi befektetési alapokra vonatkozó bővebb információk az egyes alapok alapkezelőjének honlapján érhe- tők el.

A befektetési alapok főbb típusai

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. XVI. törvény értelmében a befektetési alapok az aláb- biak szerint csoportosíthatók:

Befektetési alap működési formája szerint	• Nyilvános befektetési alap
Befektetési alap működési formája szerint	• Zártkörű befektetési alap
Befektetési alap forgalmazási köre szerint	• Szakmai befektetőknek forgalmazott alap • Lakossági befektetőknek forgalmazott alap
Befektetési alap fajtája szerint	Nyíltvégű befektetési alap
Befektetési alap fajtája szerint	Zártvégű befektetési alap
Befektetési alap futamideje szerint	Határozott futamidejű
Befektetési alap futamideje szerint	Határozatlan futamidejű
Elsődleges eszközkategória szerint	Értékpapír alap
	Ingatlan alap
	Kockázati tőkealap
	Magántőke alap

Nyíltvégű alapok és zártvégű alapok

Nyíltvégű alapok esetében az alapkezelő az alap futamideje alatt folyamatosan újabb befektetési jegyeket bo- csát ki és a már korábban kibocsátott jegyeket az alap Kezelési Szabályzatában foglaltak szerint visszavásárolja. Ezzel a befektetőknek lehetőségük van bármikor újra befektetni és bármikor eladni a befektetési jegyeiket az aktuálisan közzétett napi 1 jegyre jutó eszközértéken. A nyíltvégű alapok esetében tehát a kibocsátott jegyek darabszáma és az alap vagyona az alap futamideje alatt folyamatosan változik az újabb befizetések és visszavál- tások, valamint a hozam függvényében.

Zártvégű alapok esetében az alapkezelő nem köteles a futamidő alatt újabb befektetési jegyeket kibocsátani és a már forgalomba hozott befektetési jegyek a befektetési alap futamidejének vége előtt a befektetők kezde- ményezésére nem válthatók vissza, kivéve, ha az alap Kezelési Szabályzata erre eseti jelleggel lehetőséget bizto- sít. A befektetési alaphoz a befektetők jellemzően csak a jegyzési periódus ideje alatt csatlakozhatnak, amikor is az alap számára a befektetési politika megvalósításához szükséges tőke összegyűlik. A zártvégű alapok esetében gyakori, hogy tőzsdei bevezetésre kerülnek, így a befektetők a másodlagos értékpapírpiacon értékesíthetik a tulajdonukban lévő befektetési jegyeket.

Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolhatóak az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok:

HAGYOMÁNYOS ALAPOK
Pénzpiaci alapok	• Likviditási alapok	• Átlagos hátralévő futamidő max. 60 nap, átlagos hátralévő élettartam max. 120 nap. Emellett az egyes értékpapírok hát- ralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet. Ezen belül „rövid lejáratú pénzpiaci alapnak” minősíthetők azon alapok, melyek megfelelnek a PSZÁF pénzpiaci alapokról szóló 10/2012. szá- mú ajánlásában foglaltaknak.
Pénzpiaci alapok	• Pénzpiaci alapok	• Átlagos hátralévő futamidő max. 6 hónap, átlagos hátralévő élettartam max. 12 hónap. Emellett az egyes értékpapírok hát- ralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meg- határozási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.
Kötvényalapok	• Rövid kötvény alapok	• Átlagos hátralévő futamidő 6 hónap - 3 év

SPECIÁLIS ALAPOK
Tőkevédett alapok	• A megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasz- tott, hozam-, illetve tőkemegóvásra vonatkozó ígéretet tartalmazó alapok

A befektetési alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell kategóriába sorolni.

2. A termék piaci helyzete, ára Befektetési jegyek vétele, eladása

A befektetési alap befektetési jegyeihez kétféle módon juthatunk hozzá:

• jegyzéssel, illetve

• folyamatos forgalmazás keretében adott vételi megbízás útján.

Jegyzés

Amennyiben egy befektetési alaphoz már a létrehozásakor csatlakozni kívánunk, akkor a befektetési jegyeket a jegyzési periódus alatt szerezhetjük meg, általában a névérték megfizetése mellett, de hosszabb jegyzési idő- szak esetén diszkont áron is történhet a tranzakció. Ha a jegyzési időszak alatt nem sikerül összegyűjteni a mi- nimális induló tőkét, a jegyzés meghiúsul, az alap nem jön létre, és az ügyfelek által befizetett összeg visszajár a befektetőknek.

Nyíltvégű és zártvégű befektetési alapok esetében a jegyzési periódus a jelenlegi szabályok szerint minimálisan 3 napig tart. A befektetőnek a jegyzés során tett, a befektetési jegy megszerzésére irányuló nyilatkozata feltétlen és visszavonhatatlan. A jegyzési periódus lezárását követően az alap létrejön, a futamidő (amely lehet határo- zott, illetve határozatlan) megkezdődik.

Vételi / eladási megbízás

A jegyzési periódus lezárását követően a folyamatos forgalmazás megkezdésével a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeihez az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéken lehet hozzájutni. A vételi / visszaváltási tranzakciókat az alap Tájékoztatójában feltüntetett forgalmazóknál lehetséges kezdeményezni. A befektetendő összegért a forgalmazó annyi befektetési jegyet vásárol amennyire a befizetett összeg – a forgalmazási jutalék levonása után – a befektetés napjára vonatkozó éppen aktuális egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján fede- zetet nyújt.

A befektetési jegyekért kifizetett vételár a befektetési alapba kerül, amit az alapkezelő az alap befektetési poli- tikájának megfelelően befektet (értékpapírt, ingatlant stb. vásárol), a befektetési jegyek visszaváltásakor pedig megválik ezektől az eszközöktől.

A zártvégű alapok esetében a jegyzési periódus lezárását követően az alap létrejöttével a futamidő alatt nem történik újabb kibocsátás és a meglévő befektetési jegyek a befektetők kezdeményezésére nem válthatóak visz- sza. A futamidő alatt a vásárlás illetve a befektetési jegyek értékesítése a másodpiacon, azaz tőzsdén történhet, ahol az ár nem csak a nettó eszközérték, hanem az aktuális kereslet / kínálat függvénye is.

A hazai kibocsátású zártvégű alapoknál gyakori jelenség, hogy egy adott befektetési jegyre nincs másodpiaci kereslet, ezért annak értékesítésére nincs mód, vagy csak jelentős árfolyamveszteséggel lehetséges.

3. A befektetési alapban megtestesülő kockázatok

A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától, így a befektetők viselik a mögöttes befektetések kockázatát.

Volatilitás: az árfolyam változékonysága

A befektetések alapvető törvényszerűsége: a kockázatmentesnél nagyobb hozamlehetőség magasabb kocká- zattal jár, amely kockázat a befektetés értékének, így a befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékének és árfolyamának változékonyságával fogható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.

Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthe- tő, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.

A befektetési alapok kockázataira utalhat még:

• földrajzi koncentráció (földrajzilag elhatárolható piacra koncentráló befektetési alap: pl. Ázsiai, Dél-Amerikai, Japán részvény vagy kötvénypiacon befektető alap

• iparági koncentráció (egy adott iparágban, pl. technológiai iparban tevékenykedő vállalatok részvényeibe vagy kötvényeibe fektető alap

• a befektetési alap a befektetők egyes célcsoportjainak igényét fedi le (pl. környezettudatos befektetők részé- re létrehozott befektetési alapok

• devizális kitettség (a befektetési alap devizaneme).

A megbízások megadása és elszámolása közötti időtartam piaci változásaiból eredő kockázat

Nem T napos elszámolású befektetési alapok esetében a megbízás elszámolásának napján érvényes árfolyam a megbízás megadásának napján még nem ismert. Például T+2 napos elszámolású MKB befektetési alapok eseté- ben az elszámolási napra vonatkozó árfolyam a T+1 napon a T napi piaci árak alapján állapítja meg. A megbízás megadásának napján tehát még nem ismertek azok a piaci változások, amelyek az elszámolásban alkalmazandó árfolyam megállapításának alapját képezik. Emiatt ügyfél vételi megbízása esetében előfordulhat, hogy a meg- bízás megadásának napján érvényes árfolyam feletti, míg ügyfél eladási megbízása esetében az utolsó ismert árfolyam alatti árfolyamon kerül elszámolásra a megbízás. Az adott napi nettó eszközérték (árfolyam) számításá- nak módját az egyes alapok Tájékoztató és Kezelési szabályzata tartalmazza.

Példa Tőkevédett zártvégű befektetési alapba történő befektetésre

Tegyük fel, hogy egy tőkevédett zártvégű befektetési alap a búza világpiaci árának alakulásához kötött hozamfi- zetést tesz lehetővé a befektetők számára. Az alap akkor teljesít hozamfizetést a befektetők számára lejáratkor, ha a búza világpiaci ára a lejárat napján magasabb, mint az alap induláskor. Az alap 5 éves futamidejű.

Az 5 éves futamidő lejáratának évében a kedvező időjárási körülmények és a termőterületek növekedésének hatására a búzatermés rekordot döntött, a bőséges kínálat hatására a piaci ár az alap indulásához képest 30%- kal esett. Mivel a búza ára lejáratkor alacsonyabb volt, mint induláskor, az alap nem fizet hozamot. Az alap tőkevédett, tehát annak ellenére, hogy a hozamfizetést biztosító termék ára 30%-ot esett, a befektetett tőke maradéktalanul visszafizetésre kerül a befektetők számára. Amennyiben a befektető nem tőkevédett formát választott volna a búza árának változásából adódó hozam elérése céljából, akár 30%-os tőkevesztést is elszen- vedhetett volna.

4. Az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok összetettsége

Valamennyi befektetési alap összetett terméknek minősül.

5. A befektetők tájékoztatása

Kiemelt befektetői információ (Key Investor Information Document – KIID)

Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja az alap fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni egy be- fektetési alap jegyeinek megvásárlását megelőzően. Az MKB Bank által forgalmazott befektetési alapok Kiemelt befektetői információi elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken.

Tájékoztató, kezelési szabályzat

E dokumentumok tartalmazzák az alap létrehozatalának és későbbi működésének feltételeit. A tájékoztató, ke- zelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Az MKB Bank által forgalmazott befektetési alapok Tájékoztatói és kezelési szabályzatai elérhetők a www.mkb. hu oldalon és a forgalmazási helyeken. A nem kizárólag Magyarország területén forgalmazott értékpapírok ese- tén a tájékoztatók, illetve az azonos célú, más elnevezésű dokumentumok nem feltétlenül állnak rendelkezésre magyar nyelven.

Éves, féléves jelentések és havi portfolió-jelentések

Ezek azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az alap működéséről, a be- fektetési politika megvalósításáról. Az alapkezelő minden hónap végére vonatkozóan publikus havi jelentésben tájékoztatja a befektetőket az alap nettó eszközértékéről, a portfolió összetételéről, múltbéli teljesítményéről, az érvényesített költségekről. A havi jelentés elérhető a befektetési alap honlapján illetve a forgalmazási helyeken.

Nettó eszközérték

Nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében minden forgalmazás-elszámolási napra legalább hetente egyszer, tőzsdére bevezetett értékpapír befektetési alap esetén minden tőzsdei kereskedési napra meg kell határozni, és az alapkezelőnek közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az ala- pok nettó eszközértékei az interneten az alapkezelők saját oldalain elérhetőek.

Múltbéli hozamok

A befektetési alapok visszatekintő múltbéli hozamai illetve az egyes alapok jegyeinek múltbéli árfolyam alakulá- sáról az alapkezelők honlapján található részletes információ.

Külföldi befektetési alapok esetében a visszatekintő hozamok és az árfolyamok alakulása az egyes alapok alap- kezelőjének honlapján érhetők el.

Az alapok múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre!

6. A megbízások szerződéses háttere

A befektetési alapokba történő befektetés előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés meg- kötése és a számla megnyitása.

Befektetési jegyek jegyzését az Ügyfél a Jegyzési Nyilatkozat megtételével kezdeményezheti, míg a befektetési jegyek értékesítésére az MKB Bank értékpapír adásvételi szerződést köt Ügyfeleivel.

7. Befektetési alap tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése Megbízások teljesítése

Az MKB Bank megbízásokat vesz fel a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett Befektetési Alapok befektetési jegye- inek vételére/eladására, és ezeket a megbízásokat a BÉT-en teljesíti.

A Budapesti Értéktőzsdére be nem vezetett Befektetési Alapok és a Külföldi befektetési alapok esetében a tranz- akciókat az MKB Bank tőzsdén kívüli kereskedésben bonyolítja le.

A megbízások fedezete

A megbízások felvételekor pénz- vagy értékpapírszámlán az ügylet irányának megfelelően a tranzakció fedeze- tének rendelkezésre kell állnia. MKB befektetési alapok esetében a tranzakciók elszámolása lehet tárgynapi, azaz T napos, T+2, T+3 vagy T+4 napos a tőzsdén kívüli kereskedésben, zártvégű alapok esetében tőzsdei ügyletként az elszámolási periódus hossza a részvényszekciónak megfelelően T+2 nap. Ez azt jelenti, hogy a megbízást követően azonnal (T napos elszámolás esetén) avagy 2, 3, illetve 4 munkanap múlva áll rendelkezésre a meg- bízásban foglalt tranzakció eredménye pénz vagy értékpapír formájában. A tranzakciókhoz tartozó árfolyamok az elszámolási napokra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértékek lesznek, illetve tőzsdei megbízás esetén a kötési ár.

Más devizanemben denominált befektetési jegyek vásárlásakor az értékpapír devizanemének megfelelő de- vizanemben vezetett folyószámlán a tranzakció ellenértékének rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

8. Pótlólagos befizetés

Adott napon megadott befektetési jegyekre vonatkozó eladási megbízás csak abban az esetben teljesül az az- napra közzétett nettó eszközértéken, ha a befektetési alap elszámolási napja az üzletkötési nappal megegyezik. Jellemzően a likviditási és a pénzpiaci alapok működnek így.

Ha a megbízás napja és az elszámolási nap eltér egymástól, akkor az elszámolás nem a megbízás napján érvé- nyes nettó eszközértéken, hanem a későbbi, elszámolási napra jegyzett, a kötésnapon még nem ismert nettó eszközértéken történik meg.

Külföldi befektetési alapok esetében amennyiben az értékpapír elszámolás napi árfolyama eltér a megbízás felvételekor kalkulált árfolyamtól, lehetséges, hogy a pénzügyi elszámolás napjára az Ügyfélnek pótlólagos fe- dezetet kell biztosítani a deviza számlán.

9. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása befektetési alapokkal kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyam- veszteség.

10. Kondíciók

Az Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szolgál- tatások Kondíciós Lista tartalmazza.

A befektetési alapok esetében alkalmazott költségekről minden alap esetében a Tájékoztatóban illetve a Ke- zelési Szabályzatban feltüntetett költségek kerülnek alkalmazásra. Az alkalmazott költségek főbb csoportjai a befektetőt terhelő költségek (ezek a befektetőt közvetlenül terhelik) illetve az alapot terhelő költségek, melyek érvényesítése az alap nettó eszközértékében történik.

Külföldi befektetési alapok esetében az alapot terhelő költségekről az egyes alapok tájékoztatójából, a forgal- mazáshoz vagy a vételi /eladási megbízásokhoz kapcsolódó költségekről a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások kondíciós listában található részletes információ.

A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtájékoztatásban nyújt infor- mációkat.

Az MKB Bank mint forgalmazó díjazása a befektetési alap által

A befektetési jegyek forgalmazásáért az MKB Bank forgalmazói díjat kaphat a befektetési jegy kibocsátójától. A forgalmazói díjra vonatkozóan részletes tájékoztatást a Bank a Befektetési Szolgáltatások Kondíciós listában és az előzetes díj- és költségtájékoztatásban az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

11. Adózás

I. A tőzsdén kívüli befektetési jegy értékesítésekor az elért hozam Magyarországon és magánszemélyek ese- tén - hozamfizetés és árfolyamnyereség jellegű jövedelem - kamatnak minősül, amelyre a Személyi jövede- lemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (SZJA), és az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI. tv (EHO) előírásai vonatkoznak. A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és az oszta- lékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. rendelkezései az irányadóak a magyarországi kifizetés tekintetében.

a.) Belföldi magánszemélyek esetében a kamatjövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 15%, az adót a megszerzés időpontjára a bank állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak. Amennyiben a jövedelem külföldről származik a bank a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a külföldi kifizető által már levont adó figyelembe vételével állapítja meg a magánszemély további adófizetési kötelezettségét.

b.) Külföldi magánszemélyek kamatjövedelmeivel kapcsolatos adózást a IV. Fejezet 10. pontja tartalmazza.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyeknél az elért hozam a társasági adóalap részét képezi.

II. Belföldi magánszemélyek esetében, ha tartós befektetési szerződés keretében adott megbízásból keletkezik jövedelem a kollektív befektetési értékpapír hozamfizetésekor, átruházásakor, visszaváltásakor, lejáratakor, akkor az SZJA tv. 67/B § szerinti tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell al- kalmazni. A jövedelmet terhelő adó mértéke legalább 3 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 3. év végét követően) 10%, míg az 5 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 5. év végét követően) 0%. A tartós befektetési szerződés három éves lekötési időszak letelte előtt történő megszüntetése esetén a jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése a ma- gánszemély kötelezettsége.

Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabályok, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövőben változhatnak.

12. Értékesítési és átruházási korlátozások

A befektetési alap Tájékoztatója vagy más elnevezésű hasonló célú kibocsátási dokumentuma tartalmazhat ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapír törvénye alapján amerikai személynek minősülő személyeknek) nem teszik lehető- vé az adott befektetési jegybe történő befektetést, vagy a befektetési jegy ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a befektetési jegybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

VII. Közepes és magas kockázatú befektetési jegyek

1. Alapfogalmak

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek alapvető jellemzői megegyeznek a VI. fejezetben az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek termékismertetőjénél leírtakkal.

Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolhatóak a közepes és magas kockázatú befektetési alapok:

HAGYOMÁNYOS ALAPOK
Kötvényalapok	• Hosszú kötvény alapok	Átlagos hátralévő futamidő legalább 3 év.
Kötvényalapok	• Szabad futamidejű kötvény alapok	• Nincsen előre meghatározott átlagos hátralé- vő futamidő limit.
Vegyes alapok	• Kötvénytúlsúlyos (vagy Óva- tos) vegyes alapok	• Nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-t. A nem részvény típusú eszközök kategórián- ként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) max. 20 %.
	• Kiegyensúlyozott vegyes ala- pok	• A portfolióban lévő nem kötvény típusú esz- közök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategórián- ként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) max. 40 %.
	• Dinamikus vegyes alapok	• A portfolióban lévő nem kötvény típusú esz- közök aránya > 65%. A nem részvény típusú eszközök kategórián- ként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) max. 40 %.
Részvényalapok		• Részvény-típusú eszközök aránya min. 80%.

SPECIÁLIS ALAPOK
Árupiaci alapok		• Min. 50%-ban árupiaci kitettség.
Abszolút hozamú alapok	• Min.	• Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől füg- getlen pozitív hozam elérésére törekednek, és kiin- duló pontként a kockázatmentes hozam meghala- dását tekintik.
Származtatott alapok	• Min.	• Származtatott ügyletekbe fektető alapok.
Ingatlanalapok	• Közvetlen ingatlanokba fektető alapok • Közvetett ingatlanokba fektető alapok	• Közvetlen ingatlanokba fektető alapok • Közvetett ingatlanokba fektető alapok • Ingatlankitettség közvetlen ingatlanok tartásával. • 40 %-ot meghaladó ingatlankitettség közvetett mó- don (alapokon, ingatlanrészvényeken, stb. keresztül).

A befektetési alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell kategóriába sorolni. (Pl. magas kockázatúnak tekintjük a magas kockázatú vállalati kötvényekbe fektető befektetési alapot)

Azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt kategóriába sem tartoznak a kimuta- tásokban, az egyéb, be nem sorolt alapként szerepelnek.

2. A termék piaci helyzete, ára

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek piaci helyzete, ára alatt értendő információk teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 2. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

3. A befektetési alapban megtestesülő kockázatok

A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától, így a befektetők viselik a mögöttes befektetések kockázatát. A közepes és magas kockázatú befektetési alapok teljesítményével kapcsolatban a befektetők hozamelvárása általában magasabb, mint az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok teljesítményével kapcsolatos elvárások. A magasabb hozam eléréséhez a befek- tetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. A befektetés kockázatait a befektető viseli, ami szélsőséges piaci mozgások esetén a befektetés jelentős részének elvesztését is jelentheti.

Volatilitás: az árfolyam változékonysága

A befektetések alapvető törvényszerűsége: a kockázatmentesnél nagyobb hozamlehetőség magasabb kocká- zattal jár, mely kockázat a befektetés értékének, így a befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékének és árfolyamának változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszin- tek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.

A befektetési alapok kockázataira utalhat még:

• földrajzi koncentráció (földrajzilag elhatárolható piacra koncentráló befektetési alap: pl. Ázsiai, Dél-Ameri- kai, Japán részvény vagy kötvénypiacon befektető alap

• iparági koncentráció (egy adott iparágban, pl. technológiai iparban tevékenykedő vállalatok részvényeibe vagy kötvényeibe fektető alap

• a befektetési alap a befektetők egyes célcsoportjainak igényét fedi le (pl. környezettudatos befektetők részére létrehozott befektetési alapok)

• devizális kitettség (a befektetési alap devizaneme).

A megbízások megadása és elszámolása közötti időtartam piaci változásaiból, a megbízás benyújtá- sának napon belüli határidejéből eredő kockázatok

Nem T napos elszámolású befektetési alapok esetében a megbízás elszámolásának napján érvényes árfolyam a megbízás megadásának napján még nem ismert. Külföldi befektetési alapok esetében előfordulhat, hogy a megbízások elszámolási periódusa 1 nappal meghosszabbodik. Ennek az az oka, hogy az egyes alapok ese- tében a Kibocsátó meghatározhatja azt a napon belüli időpontot, amíg az adott napon az alap vételére vagy eladására megbízást fogad be. Ha pl. ez az időpont 14:00 óra, az ezt követően adott megbízásokat a Kibocsátó már másnapi megbízásként fogadja be, tehát a következő naptári nap lesz a megbízás megadásának napja, ehhez képest történik majd az ügylet elszámolása. Így az eredeti elszámolási periódus meghosszabbodik.

Példa feltörekvő piaci részvényalapba történő befektetésre

Tegyük fel, hogy a nyíltvégű befektetési alap részvény alapként Távol-keleti országok részvénypiacain forgal- mazott részvényekbe fektet. Ezeken a részvénypiacokon a tartási periódus alatt a tőzsdei árfolyamok esnek, a részvények értéke csökken. Az alap nettó eszközértéke az alapban levő részvények árfolyamesésével arányosan csökken, tehát ebben az esetben a befektető amennyiben értékesíti a befektetési jegyeit, árfolyamveszteséget szenved el. Amennyiben az alapban levő részvények árfolyama nő, az alap nettó eszközértéke is nő, tehát érté- kesítéskor árfolyamnyereség származik a befektetésből.

4. A közepes és magas kockázatú befektetési alapok összetettsége

A közepes és magas kockázatú befektetési alapok kockázatainak összetettségére vonatkozó információk teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 4. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

5. A befektetők tájékoztatása

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében alkalmazandó tájékoztatás teljes egészében meg- egyezik a VI. fejezet 5. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

6. A megbízások szerződéses háttere

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek adásvételére vonatkozó szerződéses háttér teljes egészében megegyezik a VI. fejezet 6. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

7. Befektetési alap tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyekre vonatkozó megbízások teljesítése teljes egészében meg- egyezik a VI. fejezet 7. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

8. Pótlólagos befizetés

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a pótlólagos befizetésre vonatkozó szabályok teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 8. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

9. Garanciák

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a garanciákkal kapcsolatos információk teljes egé- szében megegyeznek a VI. fejezet 9. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leír- takkal.

10. Kondíciók

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a kondíciókra, a befektetési jegyekkel kapcsolatos költségekre vonatkozó információk teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 10. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

11. Adózás

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében az adózással kapcsolatos információk teljes egészé- ben megegyeznek a VI. fejezet 11. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

12. Értékesítési és átruházási korlátozások

VIII. Tőzsdei részvények, certifikátok, ETF-ek

A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvény hozama hosszabb távon jelentősen meghaladhatja a hasonló befektetési időszakra kalkulált kockázatmentes hozamot. A részvények várható hozama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfo- lyamnyereségtől. A hozamra, árfolyamnyereségre semmi garancia nincs, emiatt a részvénybefekte- tés mindig kockázattal jár.

A certifikátok pénzintézetek által kibocsátott komplex származékos pénzügyi instrumentumok, amelyek egy mögöttes alaptermék, vagy termékcsoport árfolyamváltozásából való profitálást tesznek lehetővé. Az alaptermék, vagy termékcsoport lehet pld. befektetési alap, részvény, index vagy devizapár, árupiaci termék és kamatláb is, illetve ezekre vonatkozó határidős ügylet vagy ezek kombinációja.

Az ETF (exchange traded fund) olyan nyílt végű befektetési alap, melynek árfolyamát a tőzsdei kereskedés befolyásolja. ETF-en keresztül a befektető részesedést szerez egy alapkezelő által ki- alakított befektetési portfolióban, melyben megtalálhatók részvények, kötvények, tőzsdeindexek, árupiaci termékek és különböző derivatívák.

1. Alapfogalmak

A certifikátokat az elérhető hozam és a vállalt kockázatok, valamint az árváltozás irányának függvényében az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

HOZAM - KOCKÁZAT
INDEX certifikát	• Egységnyi elmozdulás az alaptermék árfolyamában egységnyi eredményt jelent a certifikátban. (Tőkeáttétellel nem rendelkező certifikát)
INDEX certifikát	• A mögöttes termék egységnyi árfolyamváltozásából egységnyinél nagyobb eredmény realizálható. (Tőkeáttétellel rendelkező (turbo) certifikát)
BONUSZ certifikát	• A bonusz hozam lejáratkori kifizetése a certifikát alaptermékének árfolyam moz- gásától függ. Az alsó küszöbérték (barrier) elérése esetén megszűnik a bónusz hozam lehetősége.
ÁRVÁLTOZÁS IRÁNYA
„LONG” certifikát	A certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamváltozásával azonos irányba mozog. A „Long” certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamának emelkedése esetén nő.
„SHORT” certifikát	A certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamváltozásával ellentétes irányba mo- zog. A „Short” certifikát árfolyama abban az esetben emelkedik, ha az alaptermék árfolyama csökken.

Az MKB Bank OTC-n kereskedett certifikátokat is forgalmaz privátbanki ügyfelei számára. Portfolió összetétel alapján az alábbi ETF kategóriákat különböztetjük meg:

KÖTVÉNY ETF	Azonos konstrukciójú (lejárat, kamatozás, kibocsátó,stb) kötvényeket tartalmazó ETF.
INDEX ETF	Bármilyen benchmark index árfolyammozgását leképező ETF.
ÁRUPIACI ETF (ETC)	Árupiaci termék vagy árupiaci index árfolyamának lekövetését célzó ETF.
DEVIZA ETF	Deviza (vagy devizacsoport) árfolyamváltozását lekövető ETF.
TŐKEÁTTÉTES ETF	Bármilyen befektetési eszköz egységnyi árfolyam elmozdulásának azonos vagy ellenkező irányú többszörös (2-3 szoros) leképező ETF.

Az ETF-ek kockázatát az ETF befektetési politikája határozza meg. Az ETF-ek árfolyama és az ETF által tartott eszközök értéke (NEÉ) között rendszeresen kicsi a különbség.

2. A termék piaci helyzete, a részvények, certifikátok, ETF árának volatilitása, mint a kockázatosság mutatója

A részvény árfolyamok érzékenyen reagálnak a piaci hírekre, ennek következtében tőzsdei árfolyamukban je- lentős változások következhetnek be rövid idő alatt. Minél nagyobb egy részvény árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő.

A certifikát és ETF mögött álló termék vagy termékcsoport volatilitása magának a certifikátnak volatilitását is meghatározza. Bonusz certifikát esetén a mögöttes termék volatilitása nem lineárisan befolyásolja a certifikát teljesítményét.

A részvények, certifikátok, ETF-ek árfolyamának múltbeli alakulása, információk elérhetősége

A részvények, certifikátok, ETF-ek múltbeli és azonnali árfolyama nyomon követhető az elektronikus és nyom- tatott sajtóban egyaránt. Az MKB Banknál elérhető részvények, certifikátok és ETF-ek aktuális árfolyamáról – az MKB Bank végrehajtási politikájában megjelölt teljesítési helyek tekintetében – Bankunkban kaphat tájékozta- tást.

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett tőzsdei részvényekről, certifikátokról, ETF-ről elsősorban a mindenkori ki- bocsátónál, valamint a BÉT honlapján, (xxx.xxx.xx) érhetők el információk. A múltbeli árfolyam információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következteté- seket levonni!

A tőzsdei részvények/certifikátok kibocsátóiról; illetve ETF-ek portfolió összetételéről a tőzsde és a kibocsátó honlapján érhetők el nyilvános információk.

Külföldi értékpapírok esetén – amennyiben a vonatkozó külföldi értékpapírnak a Bank nem forgalmazója - elő- fordulhat, hogy semmilyen információ nem áll rendelkezésre magyar nyelven.

A certifikátokhoz Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (Key Information Document – KID) tartozik. Certifikátok esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni egy certifikát megvásárlását meg- előzően. Az MKB Bank által forgalmazott certifikátok Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumai elérhe- tők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken, valamint a kibocsátó honlapján.

3. A részvény, certifikát, ETF kockázatai Tőkevesztés kockázata

Az egyedi részvénybefektetések kockázatai igen szerteágazóak, megkülönböztetünk piaci kockázatokat, me- lyek általánosságban egy adott piacon és gazdasági környezetben működő részvénytársaságok működésére, és ezáltal a részvényeik árfolyamára hatnak, illetve egyedi kockázatokat, melyek kifejezetten az adott gazdasági társaság tevékenységével vannak összefüggésben.

Piaci kockázatok közé soroljuk a gazdasági és politikai környezetből eredő kockázatokat, ide tartoznak az adott

részvénytársaság működési területének, azaz az adott ország makrogazdasági helyzetének jellemzői: az infláció alakulása, az árfolyam-politika, a költségvetés helyzete, kamatpolitika.

A részvények egyedi kockázata az adott részvénytársaság tevékenységével, belső működésével kapcsolatos kockázatokat jelenti.

Jellemzően nagy kockázatot jelent részvény-, certifikát-, és ETF kitettségek esetén a devizaárfolyam kockázat, amennyiben a kibocsátás devizaneme és a megtakarítás devizaneme egymástól eltér.

Mindezen kockázatok figyelembe vételével a részvénybefektetésekről általánosan elmondható, hogy nemcsak jelentős és negatív kimenetelű általános piaci változások esetén, hanem egy részvénytársaság egyedi működé- sében bekövetkezett változás esetén is jelentős mértékű árfolyamesés, így a befektető szempontjából tőkevesz- tés következhet be, akár rövid távon.

A certifikát kockázatát az alaptermék árfolyamkockázata határozza meg. A certifikát birtokosának potenciális vesztesége korlátozott. A certifikátok között léteznek tőke- és/vagy hozamvédett termékek. Amennyiben előbbi biztosíték nem áll fenn, akár teljes tőkevesztés is előfordulhat. A tőkevédett certifikátok tőkevédelmet a konst- rukció kialakítása biztosítja és nem harmadik személy garanciavállalása.

Certifikátok esetében kibocsátói kockázat is fennáll.

Az ETF-ek (kivéve a tőkeáttétes ETF-ek) paszívan követik a mögöttes instrumentum árfolyammozgását, ezért az ETF és a mögöttes portfolió kockázata megegyezik. Amennyiben az ETF a befektetési jegy deviza denominá- ciójától eltérő eszközöket is tart a portfolióban, akkor további deviza árfolyam kockázat is fennállhat. Az ETF-ek várható vesztesége a befektetett tőke összegében maximalizált.

Amennyiben egy ETF határidős pozícióval követi egy meghatározott áru árfolyamát (azaz nem az áru fizikai birtoklásával), ennek kockázatai megegyeznek tőzsdei határidős részvénykontraktusok kockázataival, melyekről részletesebben a IX. 3. pontban tájékozódhat.

Likviditási kockázat

A tőzsdére bevezetett részvények, certifikátok, ETF-ek piaci értéke (amelyet kapitalizációnak nevezünk) külön- böző. Az alacsony kapitalizációval rendelkező, kis forgalmú, ezért nem likvid papírok, certifikátok, ETF-ek eseté- ben előfordulhat, hogy a kedvezőtlen értékpapír piaci helyzet következtében nehézségbe ütközhet a meglévő befektetések értékesítése.

Példa kőolaj és földgáz kitermeléssel foglalkozó vállalat részvényébe történő befektetésre

Tegyük fel, hogy egy kőolaj kitermelő vállalat új mező feltárásának hírét jelenti be, ennek hatására a részvénye- inek árfolyama 15%-kal emelkedik. A részvénytulajdonosok ebben az esetben a részvények értékesítésével (a vételi ár függvényében) akár 15%-os hozamra is szert tehetnek.

Amennyiben a cég ezt követően bejelenti, hogy jelentősen megnőttek a kitermelési költségei, és egy baleset hatására komoly környezetvédelmi bírságot is kell fizetnie, a részvényei árfolyama 1 hét alatt 25%-kal esnek. Ez utóbbi esetben a részvények értékesítésével (a vételi ár függvényében) akár 25%-os árfolyamveszteséget is kénytelenek elszenvedni a befektetők.

Példa visszahívható certifikátra, mely két egyedi részvényt tartalmazó részvénykosár árfolyam alakulásához kö- tötten fizet hozamot, valamint a lejáratkori kifizetés is a megadott részvények árfolyam alakulásának függvénye. Hozamfizetés és visszahívás történik, ha mindkét részvény árfolyama az induló érték felett van. Amennyiben a futamidő alatt nem történt hozamfizetés és megszűnési esemény, a lejáratkori feltétel vizsgálata következik: ab- ban az esetben kerül a névérték visszafizetésre, ha mindkét részvény árfolyama az induló érték 75%-a felett van.

Tegyük fel, hogy a futamidő alatt a részvények árfolyama enyhén csökkent, csupán néhány százalékponttal, de a hozamfizetés és ezzel együtt a certifikát megszűnésének feltétele így nem teljesült. A futamidő utolsó évében az egyik részvény árfolyama egy a vállalatot érintő kedvezőtlen hír hatására jelentősen esett, az induló érték 50%-án áll. Ebben az esetben a certifikát lejáratakor a névérték visszafizetésének feltétele nem teljesült, tehát a befektető jelentősen névérték alatti összegre lesz jogosult, és a befektetett tőkéjének 50%-át kitevő veszteség elszenvedésével fog szembesülni.

4. A részvények, certifikátok, ETF-ek összetettsége

A részvények nem komplex, a certifikátok és ETF-ek komplex pénzügyi eszközöknek minősülnek.

5. A megbízások szerződéses háttere

A részvény, certifikát, valamint ETF befektetések előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés megkötése és a számla megnyitása.

Emellett a részvény, illetve certifikát és ETF megbízáshoz az Ügyfélnek rendelkeznie kell az adott devizanemben vezetett fizetési számlával.

6. Tőzsdén kereskedett, azonnali elszámolású tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése Megbízások fedezete

Vásárláskor az összevont értékpapírszámlán, illetve a megbízó azonos devizanemben vezetett devizaszámláján a szükséges fedezetnek (az ellenértékének) rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a tranzakcióhoz a fedezeti összeg átváltása (deviza konverzió) szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

Megbízások teljesítése

A tranzakciók végrehajtásának részleteit az MKB Bank legkedvezőbb teljesítésre vonatkozó (best execution) po- litikája tartalmazza.

7. Pótlólagos befizetés

Tőzsdén kereskedett, azonnali elszámolású tranzakciók esetén pótlólagos befizetésre nem kerülhet sor.

8. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása részvényekkel, certifikátokkal, ETF-el kapcsolatos jogviszony alap- xxx xxxxxxxxxx. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

9. Kondíciók

A részvények, certifikátok, ETF-ek nyilvántartására szolgáló Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és ve- zetés kondícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások kondíciós lista tartalmazza, akárcsak a teljesült megbízások utáni bizományosi díjat, illetve a módosítás és visszavonás költségeit. A certifikátok forgalomba hozatalához kapcsolódó díj maximum értékét, valamint a másodpiaci értékesítésre vonatkozó megbízási díjat szintén a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások kondíciós lista tartalmazza. A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtájékoztatásban nyújt információkat.

Az MKB Bank, mint forgalmazó díjazása az OTC-n kereskedett certifikátok kibocsátójától.

A certifikátok forgalmazásáért az MKB Bank forgalmazói díjat kaphat a certifikát kibocsátójától. A forgalmazói díjra vonatkozó részletes tájékoztatást a Bank az egyes forgalomba hozatalokhoz készülő előzetes díj- és költ- ségtájékoztatásban az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

10. Adózás

Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.), a Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelke- zései az irányadóak.

Magánszemélyek esetében minden tőzsdén jegyzett részvény, certifikát, ETF eladásából származó jövedelem, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, mely után személyi jövedelemadót kell fizet- niük.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség csökkenthető az előző két adóévben elért ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséggel, az adókiegyenlítés keretein belül pedig lehető- ség van a tárgyévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után befize- tett adó terhére a tárgyévi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség kompenzálására.

Az adót a jövedelmet szerző magánszemély a bank által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

Belföldről származó osztalék esetén az adózott eredménye terhére osztalékot fizető belföldi kifizető vonja le az adót, az Szja tv és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései alapján.

Külföldről származó osztalék esetén - magánszemély adóügyi illetőségének igazolása mellett - a külföldi kifizető által az egyezmény szerinti adómérték kerül levonásra. Az egyezmények értelmében a belföldi ma- gánszemély részére Magyarországon is adóztatható, külföldről származó osztalék esetén bankunk megálla- pítja és levonja a magyar adómérték (15%) és az adott egyezmény szerint a külföldi kifizető által már levont adómérték közötti különbözetet.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabályok, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyeknél az elért árfolyamnyereség a társasági adóalap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövőben változhatnak.

11. Értékesítési és átruházási korlátozások

A részvények/certfikátok/ETF-ek kibocsátási tájékoztatói tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási kor- látozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapír törvénye alapján amerikai személynek minősülő személyeknek) nem teszik lehetővé az adott részvénybe/cer- tifikátba történő befektetést, vagy a részvény/certfikát/ETF ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlá- tozásokról a befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

IX. TŐZSDEI HATÁRIDŐS TERMÉKEK

A tőzsdei határidős termékek jellemzője a szabványosított kereskedés: e termékekre szóló megbí- zások csak előre meghatározott lejárati időpontokra és kötésegységekre vonatkozhatnak. Az eladni kívánt termékkel nem kell ténylegesen rendelkezni, csak a termék szerződéskötéskor érvényes, illetve lejáratkor várható árának a különbözetére fedezetet jelentő pénzbeli letétet kell elhelyezni, majd az árfolyamváltozástól függően a Bankon keresztül a központi elszámolóházzal (KELER Zrt.) naponta elszámolni.

1. Alapfogalmak Kontraktus:

Kontraktusnak nevezik a határidős tőzsdei piacokon kereskedett termékek szabványosított kereskedési egysé- gét.

Egy adott tőzsdei határidős termékre szóló kontraktus pénzben vagy darabban, vagy súlyban kifejezett meny- nyiségi alapegysége az a legkisebb kereskedési mennyiség, amelynek egész számú többszöröseire lehet meg- bízást adni. (Pl. 1 kontraktus = 1000 euró, vagy 1 kontraktus = 200 db OTP részvény, vagy a BUX indexnél =10 Ft, stb.) A határidős kontraktusra szóló megbízás egy előre meghatározott jövőbeli időpontban történő elszá- molására kötött szerződés (adott kontraktusnyi pénzügyi eszköz vétele vagy eladása egy előre meghatározott jövőbeni időpontban).

A tőzsdei határidős termékek a kontraktus tárgyától függően többféle alaptermékre szólhatnak.

Az MKB Bank a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett határidős kontraktusok közül kizárólag a következőket for- galmazza:

Határidős deviza kontraktus

A tőzsdén kereskedhető devizanemekre (pl. EUR, USD, CHF, JPY, GBP, CZK és PLN a forint ellenében, valamint a főbb keresztárfolyamok) és fix lejárati dátumokra köthető (az első 3 hónapra, valamint az azt követő negyedévek záró hónapjaira, maximum 1,5 évre előre) szabványosított adás-vételi ügyletek.

Határidős részvény kontraktus

Tőzsdére bevezetett társaságok részvényeire, mint alaptermékre szóló határidős vagy opciós eladási illetve vételi szabványosított ügyletek tőzsdén történő jövőbeni fizikai teljesítéssel (az első három hónapra, valamint az azt követő negyedévek záró hónapjaira, maximum 1,5 évre előre). Határidős részvény kontraktusba történő befektetés nem jogosít a mögöttes részvények után kifizetett osztalékra.

Határidős BUX kontraktus

A BUX kontraktus a BUX indexre, azaz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexére szól, amelyben a tőzsdei részvénypiac leg- nagyobb forgalmú részvényei találhatóak meg. A BUX index az indexet alkotó részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából sú- lyozással számított mutató, amely e részvények piaci értékének (kapita- lizációjának) változását tükrözi, néhány korrekciós tényezővel.

2. A termék piaci helyzete

A tőzsdei határidős ügyletek árának volatilitása

A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a termék árfolyama csak kismérték- ben ingadozik, míg magas volatilitás esetén a termék árfolyam ingadozása nagy. A határidős termékek volatilitá- sa általában nagyobb az alaptermék (deviza, részvény, vagy index) árfolyamának alakulásánál. Minél nagyobb az alaptermék árának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető az alaptermékre szóló tőzsdei határidős termék.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása, információk elérése

A termékek áralakulásának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés árváltozásának történetét. Az árfo- lyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra és teljesítményre vonatkozóan nem lehet meg- bízható következtetéseket levonni.

A tőzsdei határidős ügyletekhez Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik.

Tőzsdei határidős ügyletek esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni tőzsdei határidős pozí- ció vállalását megelőzően. Azon tőzsdei határidős ügyletekre vonatkozóan, melyekre az MKB Bank megbízást vesz fel, a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a kereskedési hely (tőzsde) honlapján. A nem kizárólag Magyarországon kereskedett tőzsdei határidős termékekről nem fel- tétlenül áll rendelkezésre magyar nyelvű KID.

A termékek likviditása

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen forgatható, mennyire megbízható a másodlagos piaca. A határidős piacokon a kereslet és kínálat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

Minden határidős terméknek van piaci értéke, ami függ az alaptermék tőzsdei árfolyamától. A vállalt nyitott pozíció a tőzsdei kereskedési idő alatt egy ellentétes irányú pozícióval bármikor megszüntethető a BÉT által biztosított likviditás mellett. Ha a BÉT-en a kereslet és kínálat a kedvezőtlen piaci helyzet következtében csökken a tőzsdei határidős termékek iránt, előfordulhat, hogy nehézségbe ütközik esetleg a meglévő tőzsdei határidős befektetések értékesítése, azaz a pozíció zárása.

3. A tőzsdei határidős termékek kockázatai

A tőzsdei határidős termékek kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mér- téke lényegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek a tőkeáttétel (a pozíció nyi- tásához szükséges óvadék aránya az azzal vállalt kockázathoz) az oka. Egy határidős kontraktus megvé- teléhez vagy eladásához elegendő alapletétet (óvadékot) elhelyezni, mely a kontraktus értékének töredékét teszi ki. A fedezet mértéke függ a terméktől és a KELER Zrt. által kért alapletét követelményétől, ami 10-20 % százalékát teszi ki pozíció értékének.

Például ha 1 000 db OTP részvény kontraktusra (amely pozíció értéke kb. 10 millió Ft) vonatkozó határidős ügylet esetén elegendő 2,0 millió Ft-nyi fedezet alapletétként történő elhelyezése, azaz kb. 10/2 = 5-szörös tőkeátté- tellel lehet pozíciót nyitni.

Tételezzük fel, hogy 10 000 Ft-os határidős áron veszünk 1 000 db OTP részvényre vonatkozó határidős kontrak- tust. Ha a határidős árfolyam 10 %-ot esik, és 9 000 Ft-ra csökken, akkor a pozíción 1 millió Ft veszteség keletke- zik, ami az alapletét felének elvesztését jelenti. (Részvényenként 1 000 Ft-os vesztesség (10 000-9 000=1 000); 1

000 db részvénynek megfelelő kontraktus; –› 1 000 x 1 000 = 1 000 000 Ft). Mivel a teljes veszteség az alapletét értékét csökkenti, za 1 000 Ft-os negatív árfolyamváltozás az alapletét felének elvesztését eredményezte.) Fordított irányú, azonos mértékű árfolyamváltozásnál (10 000 Ft-ról 11 000 Ft-ra) az ügyfél által elért eredmény 1,0 millió Ft lett volna.

A példából is látszik, hogy a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének veszélye fennáll a még megszo- kott, szélsőségesnek nem mondható piaci körülmények esetén is. Ezen esetek elkerülése érdekében a Bank naponta értékeli a pozíciót és - az ügyfél értesítésével - megköveteli a letét folyamatos feltöltését, ha a napi értékelés eredményeként a pozíción árfolyamveszteség merül fel. Amennyiben az Ügyfél nem gondoskodik az alapletét pótlólagos feltöltéséről, az MKB Bank a további, esetleges korlátlan veszteségek elkerülése érdekében kényszer-zárhatja, azaz megszűntetheti a pozíciót (továbbiakban: kényszerlikvidálás). Kényszerlikvidálás esetén az Ügyfél csak az alapletét összegét veszíti el részben vagy egészben.

Előfordulhat olyan piaci helyzet is, amikor az MKB Banknak – kereslet hiányában – nincs lehetősége kényszerlik- vidálásra. Ebben az esetben ügyfelünk veszteségének mértékét nem áll módunkban csökkenteni. A veszteség ebben az esetben az alapletét összegénél is nagyobb lehet, azt akár sokszorosan is meghaladhatja. A fenti példát folytatva: az OTP részvény árfolyama 10 000 Ft-ról 7 000 Ft-ra csökken; Részvényenként 3 000 Ft-os vesz-

tesség (10 000-7 000=3 000); 1 000 db részvénynek megfelelő kontraktus; –› 1 000 x 3 000 = 3 000 000 Ft). Így az ügyfél elveszítette alapletétjét és 1 millió Ft pótlólagos befizetési kötelezettsége keletkezett.

A határidős ügyleteknél viszonylag alacsony alapbiztosítékkal nagy értékű nyitott pozíciók árfolyam- változásait lehet megnyerni vagy elveszíteni. Következésképpen az Ügyfél nyeresége vagy a vesztesé-

ge többszöröse lehet az MKB Banknál elhelyezett alapbiztosítéknak.

Az osztalék határidős árfolyamra és pozíció értékelésre gyakorolt hatását a következő példával szemléltetjük. Tételezzük fel, hogy az OTP azonnali árfolyama 10 000 Ft, a határidős kontraktus lejárata 3 hónap, a kamat éve- sített 8%, a kifizetendő osztalék mértéke (a kifizetés a határidős pozíció élettartama alatt esedékes) 150 Ft. Az árazásnál a piaci sztenderdek szerint feltételezzük, hogy az osztalék kifizetése után az OTP árfolyama az osztalék összegével megegyező mértékben csökkeni fog. Kiemeljük, hogy ez az árfolyam alkalmazkodás bár feltételez- hető, nem garantálható így további kockázatokat jelent a befektető számára.

a) a pozíció nyitásakor az osztalék mértéke még nem ismert, annak bejelentése és kifizetése a futami- dő alatt esedékes.

Ilyen esetben a pozíció árazása nyitáskor az azonnali árfolyam futamidőre felkamatoztatott értéke lesz, tehát 10 000x1,02 = 10 200 Ft. Tételezzük fel, hogy 1,5 hónappal később az OTP bejelent és azonnal kifizet 150 Ft osztalékot. A kifizetés előtt az OTP árfolyama 10 400 forintig emelkedett, a kifizetés másnapján viszont 150 Ft- tal, 10 250-ra csökkent. Ekkor a befektető úgy dönt, hogy lezárja pozícióját. Ekkor árazáskor figyelembe vesszük azt, hogy a 150Ft árfolyamesés a határidős pozíció szempontjából irreleváns kell, hogy legyen, így azt a zárásba visszaárazzuk. Így a pozíció értéke záráskor 10 250x1,01+150 = 10 502 Ft lesz.

b) a pozíció nyitásakor az osztalék mértéke ismert, annak kifizetése a futamidő alatt vagy azt követő- en lesz esedékes.

Mindkét esetben, amikor már ismert az osztalék mértéke, a pozíció nyitáskor már ezt figyelembe vesszük, beá- razva azt a határidős árba. A kalkuláció tehát a következő: 10 000x1,02-150 = 10 050 Ft. Tételezzük fel, hogy 1,5 hónappal később az OTP kifizeti a korábban bejelentett 150 Ft osztalékot. A kifizetés előtt az OTP árfolyama 10 250 forintig emelkedett, a kifizetés másnapján viszont 150 Ft-tal, 10 100-ra csökkent. Ekkor a befektető úgy dönt, hogy lezárja pozícióját. Ekkor árazáskor már nem kell újra figyelembe venni az osztalékot, hiszen azt a nyitáskor már beáraztuk. Így a pozíció értéke záráskor 10 100x1,01 = 10 201 Ft lesz. (A piac beárazta az osztalék kifizetést) Amennyiben az ügyfél még az osztalék kifizetés előtt 10 250 forintos árfolyamon úgy dönt, hogy lezárja a po- zícióját, akkor is az árazásnál újra figyelembe kell venni az osztalékot, hiszen azt már a nyitáskor is beáraztuk. Így a pozíció értéke ebben az esetben záráskor (10250-150) x1,01= 10 201 Ft lesz. (A bank beárazta az osztalék kifizetést)

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdei határidős termékek igénybevételének előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés megkötése és a számla megnyitása.

Emellett szükséges a Keretmegállapodás szabványosított tőzsdei határidős ügyletek lebonyolítására c. szerző- dés megkötése.

További előfeltétel a Letétek (óvadékok) biztosítása:

• Alapbiztosíték, általában a Központi Elszámolóház (KELER) által előírt alapbiztosíték kétszerese, mely pénz- összegben és állampapírban is elhelyezhető

• Változó biztosíték (árkülönbözet) mértékét a Bank határozza meg, csak készpénzben helyezhető el

A kapott biztosítékok újrafelhasználása

Amennyiben az Ügyfél által adott megbízás biztosítékaként az Ügyfél által nyújtott pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz zárolására a KELER Zrt-nél kerül sor, fennáll annak a kockázata, hogy a Banknak a KELER Zrt-nél vezetett ún. megbízói alszámláján biztosítékként zárolt pénzeszközök és pénzügyi eszközök esetlegesen más ügyfelek pozícióinak elszámolásához is felhasználásra kerülhetnek a KELER Zrt. által. Ez azt jelenti, hogy a KELER Zrt. az Ügyfél által a Bank rendelkezésére bocsátott biztosítékot nem az Ügyfél, hanem más ügyfelek kötelezettségei- nek kiegyenlítésére is igénybe veheti, melyből az Ügyfelet hátrány érheti, követelését azonban a KELER Zrt.-vel szemben nem érvényesítheti, kizárólag a Bankkal szemben. Az Ügyfél számára abban az esetben jár a KELER előbb részletezett jogosultsága minden kétséget kizáróan hátránnyal, ha a Bankkal szemben fizetésképtelen- ségi eljárás indul, mivel ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy az Ügyfél az adott, és a KELER által felhasznált biztosítékot csak a Bankkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás során és bizonytalan eredménnyel követelheti vissza.

5. A tőzsdei határidős tranzakciók kockázatainak összetettsége

A tőzsdei határidős ügyletek komplex pénzügyi eszközöknek minősülnek.

6. Tőzsdei határidős tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése

A megbízások fedezete

A tőzsdei határidős ügyletekre szóló megbízások fedezetére a Bank előírja a KELER által előírt alapbiztosíték két- szeresének megfelelő alapbiztosíték és az MKB Bank által meghatározott változó biztosíték elhelyezését az Ügy- fél MKB Banknál vezetett Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámláján. Az MKB Bank megköveteli továbbá az alap,- illetve változó biztosíték folyamatos feltöltését, ha a napi értékelés során az Ügyfél által tartott pozíción árfolyamveszteség merül fel.

Megbízások teljesítése

Tőzsdei határidős tranzakciók végrehajtásának részleteit az MKB Bank legkedvezőbb teljesítésre vonatkozó vég- rehajtási politikája tartalmazza.

7. Pótlólagos befizetés

A tőzsdei határidős kereskedés eredményét a felek egymás között folyamatosan, naponta elszámolják és rende- zik. A nyereség bármikor felvehető a fedezet csökkentésével, de az esetleg veszteség miatt csökkenő letétösz- szeget is azonnal pótolni kell.

8. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása tőzsdei határidős termékekkel kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

9. Kondíciók

A tőzsdei határidős pozíciók nyilvántartására szolgáló Xxxxxxxxx értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások Kondíciós Lista tartalmazza, akárcsak a határidős megbízásokkal kapcsolatos egyéb költségeket. Határidős kereskedés díjai (kontraktusonkénti díj + minimum- díj). A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtájékoztatásban nyújt információkat.

10. Adózás

A tőzsdei határidős ügyleteken elért jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelem- adóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.),a Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.Magánszemélyek esetében minden lezárt határidős pozícióból származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem- nek minősül.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség csökkenthető az előző két adóévben elért ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséggel, az adókiegyenlítés keretein belül pedig lehetőség van a tárgyé- vet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után befizetett adó terhére a tárgyévi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség kompenzálására.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ren- delkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adó alapjának részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövő- ben változhatnak.

X. Tőzsdén kívüli értékpapír és árfolyam derivatívák

A derivatíva, vagy más néven származékos ügylet olyan pénzügyi eszköz, amelynek piaci ára a termék alapjául szolgáló valamilyen más pénzügyi eszköz (azaz az alaptermék) árának alakulásától függ, tehát értékét az alaptermékből származtatják.

Az egyes MKB Banknál elérhető tőzsdén kívüli értékpapír és árfolyam derivatívák egyedi termékjellemzőiről az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

A) Tőzsdén kívüli értékpapír derivatívák

Tőzsdén kívüli részvény opció:

A részvény árfolyam opció olyan megállapodás, amely opciós díjfizetés ellenében jogot biztosít az op- ció vevője számára és kötelezi az opció eladóját, hogy egy előre meghatározott időpontban egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét részvénymennyiséget az opciós jog jellege szerint megvásároljon, vagy eladjon. A lehívási feltételek fennállása esetén, tehát vételi opció esetén akkor, ha a lejáratkori záróárfo- lyam magasabb, eladási opció esetén pedig akkor, ha alacsonyabb, mint az előre rögzített opciós árfolyam, a részvényadásvétel automatikusan, külön jognyilatkozat nélkül létrejön a Bank és az Ügyfél között.

1. A termék piaci helyzete

A részvény árának volatilitása

A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony részvény árfolyam volatilitás esetén az opció ára alacsonyabb, míg magas részvény árfolyam volatilitás esetén az opció ára magasabb. A mögöttes termék árfolyam elmozdulásának az opció árára gyakorolt hatását a volatilitás alakulása felerősítheti vagy ellensúlyoz- hatja. Minél nagyobb az alaptermék árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása, információk elérhető- sége

Az alaptermék árfolyamának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés ár alakulásának történetét, azon- ban az árfolyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Az opció árának múltbeli alakulásából nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a je- lenlegi, illetve jövőbeli opciós ár alakulásra vonatkozóan.

A részvény opciós ügyletekhez Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik. Részvényopciós ügyletek esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni részvény opciós ügylet megkötését megelőzően. Azon részvény opciós ügyletekre vonatkozóan, melyekre az MKB Bank megbízást vesz fel, a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon.

A részvénypiacok elérhetősége és esetleges korlátai

Részvény opciós ügylet alaptermékei kizárólag tőzsdei részvények lehetnek.

A likviditásnak kettős szerepe van a részvény opciós termék szempontjából: egyrészt az alaptermék likviditása kiemelten fontos az elszámolás napi tőzsdei záróár kialakulásában, másrészt a részvény opciós piac likviditá- sának akkor van jelentősége, ha egy meglevő pozíciót kockázatcsökkentés vagy nyereség realizálás céljából kívánnak ellenügylettel kizárni.

A részvény opciós ügyletek esetében az opciós jog gyakorlásának feltétele a mögöttes termékre vonatkozó záróárfolyam megléte. Amennyiben az opció lejáratának napján az adott részvényben a tőzsdén nem jött létre ügylet, az előző napi záróár nem tekinthető záróárfolyamnak. Ha a lejárat napján nincsen záróárfolyam, a Bank jogosult megállapítani a záróárfolyamot, amelynek során a partnerbank által az MKB felé meghatározott záróár- folyamot veszi figyelembe. (A Bank rendszerint az ügyféllel kötött részvényopciós ügyletből keletkező nyitott pozíciója fedezése érdekében egy másik bankkal vagy befektetési szolgáltatóval az ügyfelével azonos irányú részvényopciós szerződést köt. Ebben az esetben ezt a másik bankot vagy befektetési szolgáltatót nevezzük Partnerbanknak)

Amennyiben a részvény opciós ügylet lejárati dátuma a Budapesti Értéktőzsde szünnapjára esik, a következő kereskedési nap tekintendő lejáratnak. Ha a lejárat olyan napra esik, amikor a mögöttes részvény tőzsdei keres- kedésében bármely okból lényeges fennakadások voltak, a lejárat a következő tőzsdei kereskedési napra tolódik azzal, hogy ha nyolc egymást követő tőzsdei kereskedési napon át állnak fenn lényeges fennakadások, a nyolca- dik tőzsdei kereskedési nap lesz a lejárat napja. Azt, hogy mi tekinthető lényeges fennakadásnak a Bank jogosult meghatározni, különös tekintettel a partnerbank ezzel kapcsolatos nyilatkozatára.

Előfordulhat, hogy a tőzsde nem nyit ki, vagy az opciós piacokon az árjegyzésben jelentős fennakadások van- nak, és emiatt nem érhetők el opciós árak, ebben az esetben a meglévő nyitott részvény opciós ügylet ellenügy- lettel való lezárására nincsen lehetőség, tehát nincsen mód a pozíción elszenvedhető veszteség mérséklésére, így fennáll a veszélye a veszteség további halmozódásának, illetve a teljes befektetett összeg esetleges elvesz- tésének.

2. A részvény opció kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai, rendkívüli társasági eseményekből eredő kockázatok

A részvény opciók kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lénye- gesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében.

A pozíció nyitásához, azaz a szerződés megkötéséhez szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Eladott részvény opció esetében az opció eladója a kapott opciós díj fejében kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor az opció jogosultjának az opcióban foglalt feltételek fennállása esetén teljesítsen részvény vagy pénz- összeg leszállításával. Az opció kiírójának tehát ebben az esetben maximális nyeresége az opciós díj összege, a veszteség mértéke azonban korlátlan lehet.

Vásárolt részvény opció esetében az ügylet megkötésének feltétele az opciós díj megfizetése, más fedezet el- helyezésére nincsen szükség sem értékpapírban, sem pénzösszegben. Ebben az esetben a fizetendő opciós díjért cserébe az opció birtokosa jogot szerez a mögöttes részvény eladására vagy vételére, tehát csak a számára kedvező piaci körülmények között él az opció nyújtotta lehetőséggel. Az opció jogosultjának maximális veszte- sége a kifizetett opciós díj, nyeresége azonban korlátlan lehet. Vásárolt részvény opció esetében megjelenik a tőkeáttétel, az ebből eredő kockázat mértéke azonban csak az opciós díj mértékére korlátozódik.

Részvény opciós ügyletek esetében kockázatot jelentenek a mögöttes egyedi részvények esetében előforduló rendkívüli társasági eseményekből következő tényezők, mint például a kibocsátó összeolvadása, beolvadása, felvásárlása, államosítása, a kibocsátóval szembeni csődeljárás megindulása, a kibocsátó fizetésképtelensége, az egyedi részvény tőzsdéről való kivezetése, részvény névérték változás, jogszabály változások stb. Az ilyen típusú események bekövetkezése esetén követendő eljárás a Bank részéről az opciós Partnerbank eljárása alapján kerül meghatározásra.

Amennyiben az Értékpapír kibocsátója olyan Társasági Eseményt hirdet meg, amely során az eseményben meg- határozott illetőségű személyeket kizár vagy korlátoz, valamint a kibocsátó a Társasági Esemény során meg- hirdetett jövedelem besorolását annak alapján határozza meg, hogy az értékpapír tulajdonosa illetőségét az általa előírt módon és határidőben igazolja –e vagy sem, az ebből eredő következményeket minden esetben a befektető ügyfélnek kell vállalnia.

3. A tőzsdén kívüli részvény opció összetettsége

A tőzsdén kívüli részvény opció komplex pénzügyi eszköznek minősül.

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli részvény opciós ügyletek igénybevételének előfeltétele a„Treasury Keretmegállapodás tőzsdén

kívüli származékos ügyletek létrehozására” vonatkozó keretszerződéselőzetes megkötése a Bankkal, valamint a tranzakció devizanemének megfelelő bankszámla, és összevont értékpapír- és ügyfélszámla megnyitása.

5. Részvény opciók pénzügyi elszámolása, teljesítése A részvény opciók letéti és óvadéki követelményei

Ügyfél által eladott részvény opció esetében az ügylet mögött álló részvénypakett vagy pénzösszeg az ügylet futamideje alatt egészen az elszámolás napjáig az ügyletben meghatározott mennyiségben teljes egészében fedezeti óvadékként zárolásra kerül.

Ügyfél által vásárolt részvény opció esetében a letéti követelmény az opciós prémium megfizetését jelenti. Kü- lön fedezet elhelyezés az opció vevőjét nem terheli.

Megbízások teljesítése

Ügyfél által eladott részvény opció esetében az ügylet megkötésekor a konstrukció mögötti összeg vagy rész- vénycsomag óvadékként zárolásra kerül, amely lejáratkori tranzakció (opció lehívása) bekövetkezése esetében rendelkezésre áll a teljesítéshez. Az opció lejáratát követő harmadik banki munkanapon a lehívási feltételek fennállása esetén az opció mögötti pénzösszeg, illetve a részvénycsomag terhelése/jóváírása megtörténik az Ügyfél MKB Banknál vezetett bankszámláján vagy összevont értékpapír- és ügyfélszámláján. Ügyfél által eladott részvény opció esetében a lejáratkori teljesítés kizárólag fizikai leszállítással lehetséges.

Ügyfél által vásárolt opció esetében az opciós díj megfizetésén túl fedezet elhelyezési kötelezettség nincsen. A lehívási feltételek fennállása esetén a lejáratkori teljesítés kizárólag pénzügyi elszámolással történhet, melynek keretében az opciós ár és az opció lejárata napján meghatározott tőzsdei záróár különbsége kerül elszámolásra az opcióban szereplő részvény darabszámra vetítve az elszámolás napján az Ügyfél MKB Banknál vezetett bank- számlájának javára.

Ha a lehívási feltételek nem állnak fenn lejáratkor, nem történik elszámolás a felek között.

A részvény opciós ügylet futamideje alatt az Ügyfél fennálló pozíciója ellenügylettel részben vagy teljes egészé- ben kizárható abban az esetben, ha az ellenügyletben foglalt részvény darabszám eléri a minimális kötésnagy- sághoz szükséges darabszámot.

Poolban történő részvényopciós ügylet esetén ezért az ellenügylettel való kizárás nem minden esetben lehet- séges, mivel az egyes Pool-tagok nyitott pozíciója nem éri el a minimális kötésnagyságot.

Amennyiben a részvény opció esetében az ügylet futamideje alatt ellentétes irányú ügylettel való kizárás tör- ténik, ebben az esetben az ellenügyletre nincsen fedezet elhelyezési kötelezettség. Ellenügylettel való kizárás esetében az opciós díjra vonatkozóan történik pénzmozgás, és lejáratkor már nem történik elszámolás.

6. Pótlólagos befizetés

Sem vásárolt, sem eladott részvény opciók esetében nem merül fel az ügylet futamideje alatt pótlólagos fedezet elhelyezési kötelezettség.

7. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása a részvény opcióval kapcsolatos jogviszony alapján is létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyam- veszteség.

8. Kondíciók

A részvény opció ára az opciós díj, melyet az opció vevője fizet az eladó részére. Az Ügyfelek számára jegyzett részvény opciós ügyletekhez tartozó opciós díjat a Bank a partner bank által kalkulált opciós díj alapján határoz- za meg. A részvény opciók prémiumán kívül a Bank a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létreho- zásáért külön díjat, jutalékot nem számít fel.

Amennyiben az Ügyfél az ügyletben foglalt mennyiségű részvényt helyezi el fedezetként, a Befektetési szol- gáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások elnevezésű hatályos kondíciós listának megfelelő állományi díjak kerülnek felszámításra. A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtá- jékoztatásban nyújt információkat.

9. Adózás

A részvény opciós ügyletből származó jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelem-

adó törvény (1995. évi CXVII. tv.), a Társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasá- gi adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi magánszemélyek esetében a kapott vagy fizetett opciós díj, a részvény ügyleteken elért árfolyam- nyereség vagy veszteség ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 15%.

b.) Külföldi magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társa- sági adóalap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövőben változhatnak.

B) Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák

Az árfolyam derivatívák ára az alaptermék devizapár árfolyamától függ. Az árfolyam derivatíva tranz- akciók kötési feltételeit és paramétereit a kötés időpontjában, a határidős lejárati értéknapra vonatkozóan ha- tározzák meg. A hangsúly a tranzakció kötése és elszámolása közötti időbeni eltérésen, a kötéskori árfolyam várakozások, valamint a futamidő végére kialakuló árfolyam mozgások különbségén van.

A határidős árfolyam-megállapodás olyan devizaátváltási művelet, melynek elszámolása az üzletkötés napján meghatározott és kölcsönösen elfogadott kötési árfolyamon történik, de értéknapja az üzletkötés napját követő második banki munkanapon (spot értéknapon) túli, bármilyen jövőbeni banki nap lehet. Jövőbeni, előre meghatározott időpontban és összegben keletkező devizabevétel vagy devizakiadás árfo- lyamkockázat fedezésére alkalmas instrumentum, melynek alkalmazásával az árfolyamkockázat teljes egé- szében megszüntethető. Határidős üzlet kötésével az Ügyfél biztosítja magát a kedvezőtlen irányú árfolyam elmozdulással szemben, cserébe viszont lemond a kedvező irányú elmozdulásból eredő potenciális nyere- ségéről. A határidős árfolyam-megállapodás megkötése elsősorban devizaárfolyam kockázat kezelési céllal ajánlott, a spekulációs célú kötések kockázatai a későbbiekben részletesen kifejtésre kerülnek. A határidős árfolyam-megállapodás speciális fajtája a non-deliverable forward (NDF) ügylet, amely esetén a lejáratkor nem leszállítás, hanem csak pénzügyi elszámolás történik, illetve az elszámolási árfolyamot nem az MKB Bank határozza meg.

Az árfolyam opció olyan árfolyamkockázat fedezésére szolgáló eszköz, amely jogot biztosít az opció vevője számára, hogy egy előre meghatározott időpontban egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét devizaösz- szeget az opciós jog jellege szerint vagy megvásároljon, vagy eladjon, s ezért a jogáért opciós díjat fizet.

Az egyes MKB Banknál elérhető árfolyam derivatívák összetettségéről és az abból eredő kockázatokról az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e termékcsoportba tartoznak a deviza árfolyamhoz kapcsolt strukturált le- kötések, melyek bizonyos esetekben a tőkevesztés kockázatát is magukban hordozzák.

A strukturált lekötés olyan forint vagy deviza alapú konstrukció, amelyek kamata egy mögöttes termék árala- kulásának függvénye. Mögöttes termék ebben az esetben deviza árfolyam opció.

1. A termék piaci helyzete

Az árfolyam derivatívák árának volatilitása

Minél nagyobb egy devizapár árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása, információk elérhető- sége

A választott devizapár árfolyamának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés ár alakulásának történetét,

azonban az árfolyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

Az árfolyam derivatívákhoz Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik.

Árfolyam derivatíva ügyletek esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellem- zőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni az ügylet megköté- sét megelőzően. Azon árfolyam derivatíva ügyletekre vonatkozóan, melyekre az MKB Bank megbízást vesz fel, a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon.

A derivatív árfolyampiac elérhetősége és esetleges korlátai

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen forgatható, mennyire megbízható a keresleti – kínálati piaca.

Habár a nemzetközi devizapiac 24 órán keresztül nyitva van, ettől függetlenül előfordulhat, hogy bizonyos de- vizapárok jegyzése a piaci kereslet és kínálat átmeneti csökkenése (azaz a likviditás hiánya) miatt nem kielégítő. Ez jelentheti azt, hogy a vételi és eladási árfolyamok különbsége (az árfolyam marge) a normál piaci vételi és eladási árfolyamok különbségéhez képest nagyobb, (azaz az árfolyamot a normál piaci marzsnál szélesebb mar- zzsal jegyzik, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem jegyzik). Ebben az esetben nincs mód a pozíción elszen- vedhető veszteség mérséklésére, ezért fennáll a veszélye a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének.

2. Az árfolyam derivatíva termékek kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai

Az árfolyam derivatívák kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lényegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek a tőkeáttétel az oka.

Egy határidős vagy opciós vételhez vagy eladáshoz nem szükséges a teljes tranzakciós összeggel rendelkezni, elegendő fedezetet elhelyezni, mely a tranzakció értékének mindössze néhány százalékát teszi ki. A pozíció nyitásához szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Például egy három hónapos futamidejű, tőzsdén kívüli („OTC” típusú) határidős ügylet esetén elegendő a tranz- akciós összeg 5%-át kitevő fedezet elhelyezése, azaz húszszoros tőkeáttétellel lehet pozíciót nyitni.

Tételezzük fel, hogy három hónapos lejáratra EUR/HUF határidős ügyletet kötünk, eladunk 1 millió eurót 300- as árfolyamon forinttal szemben, ekkor az ügylet 5%-os fedezetigénye 50ezer euró (kb. 15 millió forint). Ha a határidős árfolyam emelkedik, eléri a 301-es szintet, akkor a pozíción 1 millió forint veszteség keletkezik, ami a fedezet kb. 6,6%-át teszi ki. A határidős árfolyam 315-ig történő (15 forintos) emelkedése a teljes alapletét (óva- dék) (15 millió Ft) elvesztését jelenti.

A veszteség mértéke elméletileg korlátlan lehet, így többszörösen is meghaladhatja az elhelyezett alapletét mértékét. Amennyiben az Ügyfél nyitott pozíciója a futamidő alatt bármely pillanatban veszteséget mutat, a Banknak jogában áll az előzetesen elhelyezett alapletéten felül kiegészítő fedezetet bekérni. Ha az Ügyfél a felszólításnak nem tesz eleget, akkor a Banknak jogában áll a nyitott pozíciót lezárni, és ezáltal megaka- dályozni, hogy a veszteség mértéke túllépje az alapletét (óvadék) mértékét. Szélsőséges piaci helyzetekben előfordulhat, hogy az adott pozíció lezárása nehézségekbe ütközik, vagy adott körülmények között nem valósul meg, így a befektetés vesztesége tovább halmozódhat, akár sokszorosan is meghaladhat- ja az óvadék mértékét.

3. A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák kockázatainak összetettsége

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák komplex pénzügyi eszköznek minősülnek.

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatív termékek igénybevételének előfeltétele a „Treasury keretmegállapodás tőzsdén kívüli származékos ügyletek létrehozására”vonatkozó keretszerződés megkötése a Bankkal, valamint a tranzakció devizanemének megfelelő bankszámlák megnyitása.

5. Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák pénzügyi elszámolása, teljesítése Az árfolyam derivatívák biztosítéki követelményei

Az árfolyam derivatív ügyletek létrehozásának alapvető feltétele a keretszerződés aláírásán túl, hogy az üzletkö- tést megelőzően az Ügyfél megfelelő mennyiségű és típusú pénzügyi eszközt helyezzen el a derivatív ügyletek

fedezeteként az MKB Banknál vezetett fizetési számláján vagy Összevont értékpapír és ügyfélszámláján az Ügy- fél választása szerint.

Megbízások teljesítése

Nyitott pozíciók leszállításos teljesítés esetén a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett fizetési számlán a tranzakció ellenértékének a határidős lejárati napon rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

Lezárt pozíciók esetén a nyitási és zárási tranzakciók nettó eredményét számolja el a Bank a határidős lejárati ér- téknapon a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett Ügyfél folyószámlán.

6. Pótlólagos befizetés

Amennyiben az Ügyfél által nyújtott biztosíték a Bank megítélése szerint az Ügyfél által nyitott és tartott pozíciók pénzügyi kockázatát bármely okból már nem fedezi, az Ügyfél köteles a Bank felszólítására pótlólagos biztosíté- kot nyújtani. Az egyes tranzakciók óvadék igényét és annak mértékét a Bank határozza meg.

7. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása a tőzsdén kívüli árfolyam derivatívákkal kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

8. Kondíciók

Az ügyfelek részére jegyzett árfolyamok képzésének alapját az árfolyam derivatíva termékek piaci árfolyama adja, amit Bank az árba épített felárral közvetít az ügyfeleinek. A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák ügyfelek részére történő értékesítéséért, a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létrehozásáért a Bank díjat, jutalékot nem számít fel. A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtá- jékoztatásban nyújt információkat.

9. Adózás

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívákon elért jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jöve- delemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.),a társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében a pénzügyi elszámolással lezárt derivatív pozíciókból szár- mazó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség csökkenthető az előző két adóévben elért ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséggel, az adókiegyenlítés keretein belül pedig lehetőség van a tárgyévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után befizetett adó terhére a tárgyévi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség kompenzálására.

Az adót a jövedelmet szerző magánszemély a bank által kiállított bizonylatok (teljesítés- igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adóalap részét képezi.

A termékcsoportba tartozó strukturált lekötések esetében a kamatként fizetett összeg, kamatjövedelemnek mi- nősül, melynek adózása megegyezik a IV. Fejezet 10.pontjában leírtakkal.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövő- ben változhatnak.

XI. Tőzsdén kívüli kamat derivatívák

A határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement, azaz FRA), - egy jövőbeni időpontban induló, fix futamidejű betét - vagy hitel- kamatkockázatának fedezését teszi lehetővé, amennyiben annak kamata a rövid lejáratú pénzpiaci kamatokhoz kötött.

A kamatswap (Interest Rate Swap -IRS) olyan kétoldalú megállapodás, melyben a felek kötelezettséget vál- lalnak arra, hogy egy meghatározott tőkeösszegre, mint számítási alapra egy bizonyos kamat megállapítási módszer szerint kalkulált kamat forgalmat (cash-flow-t) előre meghatározott jövőbeni időpontokban egy más kamat megállapítási módszer szerint kalkulált kamatforgalomra cserélik.

A kamatopciós megállapodás olyan kétoldalú megállapodás, melyben az eladó opciós díj ellenében, egy meghatározott időszakra és tőkeösszegre vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meg- állapodott kamatláb és a referencia kamatláb közötti különbözetet az opció vevője részére megfizeti.

1. Alapfogalmak

A kamat derivatívák ára az alaptermék devizapár kamatának alakulásától függ. A kamat derivatíva tranzakciók kötési feltételeit és paramétereit a kötés időpontjában, a határidős lejárati értéknapra vonatkozóan határozzák meg. A hangsúly a tranzakció kötése és elszámolása közötti időbeni eltérésen, a kötéskori kamatvárakozások, valamint a futamidő végére kialakuló kamat mozgások különbségén van.

Az egyes MKB Banknál elérhető kamat derivatívák típusairól, összetettségéről és az abból eredő kockázatokról az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

2. A termék piaci helyzete

A kamat derivatívák piaci értéke és árának volatilitása

Minden határidős és opciós kamatpozíciónak van piaci értéke. A határidős és opciós kamat derivatívák árát az adott futamidőre vonatkozó piaci hozamok és azok volatilitása határozza meg.

A volatilitás kamat derivatívák esetében a kamatok ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a ka- matok csak kismértékben ingadoznak, míg magas volatilitás esetén nagy a termék kamat ingadozásának a ve- szélye. Minél nagyobb egy deviza kamatának ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosságot tükröző mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának áralakulása, információk elérhetősége

A választott lejárat kamatának historikus bemutatása jól mutatja a pénzügyi eszköz árváltozásának történetét, azonban a kamatok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

A kamat derivatívákhoz Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) tartozik.

Kamat derivatíva ügyletek esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefoglalja annak fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni az ügylet megkötését megelőzően. Azon kamat derivatíva ügyletekre vonatkozóan, melyekre az MKB Bank megbízást vesz fel, a Ki- emelt információkat tartalmazó dokumentumok elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon.

A kamat derivatíva piac elérhetősége és esetleges korlátai

előfordulhat, hogy bizonyos deviza hozamgörbéjének (itt főként a fejlődő piaci devizák esetéről van szó) jegy- zése a piaci kereslet – kínálat csökkenése (azaz a likviditás hiánya) miatt nem kielégítő, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem jegyzik.

3. A kamat derivatívák kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai

A kamat derivatívák kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lénye- gesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek alapvetően a tőkeáttétel az oka.

Egy kamat derivatíva megvételéhez vagy eladásához nem szükséges a teljes tranzakciós összeggel rendelkez- ni, elegendő fedezetet elhelyezni, mely a derivatíva tőkeösszegének mindössze néhány százalékát teszi ki. A pozíció nyitásához szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós

összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Például egy három éves futamidejű kamatswap ügylet esetén elegendő a tranzakciós összeg 5%-nak megfe- lelő fedezet elhelyezése, azaz húszszoros tőkeáttétellel lehet pozíciót nyitni. Amennyiben az üzlet megkötését követően a futamidő alatt bármely pillanatban a kamatok az Ügyfél szempontjából kedvezőtlen irányban moz- dulnak el, akkor az elhelyezett fedezeti letét kevésnek bizonyulhat, a Bank az előzetesen elhelyezett alapletéten felül kiegészítő fedezetet kérhet be az Ügyféltől. Ha az Ügyfél a pótlólagos fedezet nyújtási kötelezettségének nem tesz eleget, a Bank jogosult az ügyletet lezárni, mely a teljes elhelyezett fedezeti letét elvesztését is ered- ményezheti. A veszteség mértéke elméletileg korlátlan lehet, így többszörösen is meghaladhatja az elhelyezett alapletét mértékét.

4. A tőzsdén kívüli kamat derivatívák összetettsége

A tőzsdén kívüli kamat derivatívák komplex pénzügyi eszköznek minősülnek.

5. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli kamat derivatív termékek igénybevételének előfeltétele a„Treasury keretmegállapodás tőzsdén kívüli származékos ügyletek létrehozására” vonatkozó szerződés megkötése a Bankkal, valamint a tranzakció elszámolási devizanemének megfelelő fizetési számlák megnyitása.

6. Tőzsdén kívüli kamat derivatívák pénzügyi elszámolása, teljesítése A kamat derivatívák biztosítéki követelményei

A kamat derivatív ügyletek létrehozásának alapvető feltétele a keretszerződés aláírásán túl, hogy az üzletkötést megelőzően az Ügyfél megfelelő mennyiségű és típusú pénzügyi eszközt helyezzen el a derivatív ügyletek biz- tosítékaként az MKB Banknál vezetett bankszámláján vagy Összevont értékpapír és ügyfélszámláján az Ügyfél választása szerint.

7. Megbízások teljesítése

Kamat derivatíva tranzakciók esedékes összegeinek elszámolásához a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett fizetési számlán a tranzakció ellenértékének az esedékesség napján rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell in- tézkednie.

Egyes kamat derivatíva tranzakciók esetében (pl. FRA) a pénzügyi rendezés különbözet elszámolással történik, ilyenkor a nettó eredményt számolja el a Bank az esedékesség értéknapján a tranzakció devizanemének megfe- lelő devizanemben az MKB Banknál vezetett Ügyfél folyószámlán.

8. Pótlólagos befizetés

9. Garanciák

10. Kondíciók

Az ügyfelek részére jegyzett kamatok képzésének alapját a termék piaci kamatszintje adja, amelyet a Bank az árba épített felárral közvetít az ügyfeleinek. A tőzsdén kívüli kamat derivatívák ügyfelek részére történő értéke- sítéséért, a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létrehozásáért a Bank díjat, jutalékot nem szá- mít fel. A tervezett tranzakcióhoz kapcsolódó költségekről a Bank az előzetes díj- és költségtájékoztatásban nyújt információkat.

11. Adózás

A tőzsdén kívüli kamat derivatívákon elért jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jövede- lemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.), a társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében a lezárt derivatív pozíciókból származó jövedelem csere- ügyletből származó jövedelemnek minősül.

Csere ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfize- tett adóként érvényesíthet az SZJA törvény rendelkezései szerint

Az adót a jövedelmet szerző magánszemély a bank által kiállított bizonylatok (teljesítés- igazolások), illető- leg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ren- delkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adótörvény hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adó- alap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jövőben változhatnak.

XII. A megfelelési és alkalmassági vizsgálat célja és következményei

Az MKB Bank befektetési szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően a leendő szerződő féltől vagy ügyfél a szerződésben foglalt ügylet lényegével, az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel és ezek kockázataival kapcsola- tos ismereteiről és tapasztalairól annak érdekében, hogy az ügyfél számára valóban a számára megfe- lelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa (továbbiakban: megfelelési tesz vagy megfelelési vizsgálat).

A megfelelési vizsgálat elvégzését minden befektetési szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfe- lünktől kérjük!

1. A MEGFELELÉSI vizsgálat során a Bank termékcsoportonként vizsgálja az ügyfél tudását, tapasztalatait. A vizsgálat lefedi az egyes termékcsoportokra, mint pénzügyi eszközökre vonatkozó termékismeret vizsgála- tát, valamint kiterjed a befektető üzleti tapasztalatára és esetleges releváns iskolai végzettségére. A Bank a megfelelési vizsgálatot rendszerint az összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla nyitásával egyidejűleg végzi el. A Bank szolgáltatása a megfelelési vizsgálat alapján kizárólag az ügyfél által adott megbízások vég- rehajtására irányul és önmagában a megfelelési vizsgálat alapján nem igényelhető befektetési tanács..

Ha a megfelelési teszt eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél minősítése meg- felelő, a Bank megítélése szerint az ügyfél ismeretei és tapasztalatai az adott termékcsoportba tartozó ter- mékek, pénzügyi eszközök, és ügyletek lényegére, jellemzőire és kockázataira vonatkozóan megfelelőek, akkor az e termékcsoportba tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció végrehajtásra kerül.

Amennyiben a megfelelési vizsgálat eredményeként valamely termékcsoport vonatkozásában az ügyfél minősítése nem megfelelő -azaz a Bank megítélése szerint az ügyfél ismeretei és tapasztalatai az adott ter- mékcsoportba tartozó termékek, pénzügyi eszközök és ügyletek lényegére, jellemzőire, kockázataira vonat- kozóan nem elégségesek - akkor a tranzakció az ügyfél kérésére végrehajtásra kerül, de a megfelelési vizsgálat „nem megfelelő” eredményére a Bank szerződéskötéskor az ügyfél figyelmét felhívja. Az ügyletek végrehajtását követően az MKB Bank a „nem megfelelő” minősítésre minden alkalommal írásban felhívja az ügyfél figyelmét.

Ha a megfelelési teszt során valamely termékcsoport tekintetében az ügyfél nem nyilatkozott, nem adott meg elégséges információt a vizsgálat elvégzéséhez, vagy nem kívánja elvégezni a vizsgálatot, a Bank nem tudja és a jövőben sem fogja tudni megállapítani, hogy az adott termékcsoportba tartozó termék, pénz-

ügyi eszköz vagy ügylet megfelelő-e az ügyfél számára. Az ügyfél által kért tranzakció végrehajtásra kerül, azonban a Bank megfelelési vizsgálat során a közlendő adatok hiányára szerződéskötéskor az ügyfél figyelmét felhívja. Az ügyletek végrehajtását követően az MKB Bank a„nem nyilatkozott” minősítésre minden alkalommal írásban felhívja az ügyfél figyelmét. Amennyiben az ügyfél körülményeiben olyan változás áll be, amely kihatással lehet az elvégzett megfelelési vizsgálat adataira, akkor kezdeményezheti új megfelelési vizsgálat elvégzését.

2. A Bank befektetési tanácsadás szolgáltatás nyújtása előtt ALKALMASSÁGI vizsgálatot (alkalmassági teszt) végez, amelynek keretében meggyőződik arról, hogy az ügyfélnek a szerződés tárgyát képező pénz- ügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon. A Bank a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait annak érdekében, hogy az ügyfél körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

Ha az alkalmassági vizsgálat eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél „alkalmas” mi- nősítést kapott - azaz a Bank megítélése szerint az ügyfél az adott termékcsoport tekintetében„alkalmas”, akkor az ügyfél a befektetési tanácsadás szolgáltatást igénybe veheti.

Amennyiben az alkalmassági vizsgálat eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél „nem alkalmas” minősítést kapott, a Bank a befektetési tanácsadás szolgáltatást megtagadja.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja a vizsgálatot elvégezni, és nem nyilatkozik az alkalmassága tekinteté- ben, úgy a Bank által nyújtott befektetési tanácsadás szolgáltatás nem vehető igénybe.

Amennyiben az alkalmassági és megfelelési vizsgálat felvétele során az Ügyfél által megadott információkban utóbb változás áll be, az Ügyfél köteles a Banknál új megfelelési, illetve alkalmassági teszt felvételét kezdemé- nyezni annak érdekében, hogy a Bank az Ügyfélre vonatkozóan mindenkor pontos és naprakész információkkal rendelkezzen.

A Bank befektetési tanácsadás szolgáltatás nyújtásakor a lakossági minősítésű Ügyfél számára alkalmassági nyi- latkozatot készít, amely az adott tanácsok összegzését és annak kifejtését tartalmazza, hogy a nyújtott ajánlás miként elégíti ki az Ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit, az mitől alkalmas az Ügyfél számára.

Az alkalmassági nyilatkozatot a Bank az ügylet megvalósítását megelőzően készíti el, és a tanácsadás módjától függően (személyesen, telefonon, elektronikus csatornán) papír alapon vagy – az Ügyfél nyilatkozata, illetve az Ügyféllel történő megállapodása értelmében – más tartós adathordozón juttatja el az Ügyfélhez. Az Ügyfél nyi- latkozata hiányában a Bank az alkalmassági nyilatkozatot postai úton továbbítja az Ügyfél részére.

Amennyiben a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére olyan távközlési eszköz igénybevételével kerül sor, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, a Bank az alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül a megállapodás megkötését követően is átadhatja az Ügyfélnek, feltéve, hogy az ügyfél beleegyezett a nyilatkozat ügylet megkötését követő késedelem nélküli átvételébe, vala- mint az Ügyfélnek lehetősége volt az ügyletkötés elhalasztására az alkalmassági nyilatkozat átvétele érdekében.

XIII. Fogalomtár

Adókiegyenlítés = Magánszemélyek esetén az Szja. Tv. 2008. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a befektető az adóévben és az azt megelőző két adóévben elszenvedett veszteségét szembeállítsa az időszak nyereségével. A korábbi évek veszteségeit szembe lehet állítani a későbbi nyereséggel és fordítva, tehát a korábbi években megfizetett ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó adóból az adóévben el- szenvedett veszteség összegére számított adó a befizetett adó mértékéig vissza- igényelhető.

Állampapír = A magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegy és államkötvény, valamint az MNB által belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Államkötvény = Egy évnél hosszabb futamidejű kamatozó állampapír, mely jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves eredeti futamidővel kerül forgalomba hozatalra.

Befektetési alap = A befektetési alap olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befek- tetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költség-hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír - illetve ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő va- gyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel.

Befektetési alapkezelő = Az alapkezelő felelős az alap létrehozataláért, portfoliójának kezeléséért, meg- hozza és végrehajtja a befektetési döntéseket az alap Tájékoztatójában leírt be- fektetési irányelveknek és a vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően.

Befektetési jegy = A befektetési alap a befektetett összeget megtestesítő értékpapírokat, ún. be- fektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegy tulajdonos befektetők a jegyek számának arányában részesednek az alap teljes vagyonából.

Befektetési Tanácsadás = Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, ta- nulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalko- zás által az ügyfél részére adott Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást.

BEVA = A Befektető-védelmi Alap önálló jogi személy, amely tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni.

Bruttó árfolyam = A kötvények esetében a nettó árfolyam és az időarányos felhalmozott kamatok összegeként értelmezhető.

Bszt. = 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgál- tatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

BUBOR = Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átla- ga. Az MNB naponta számolja ki és teszi közzé.

BUX index = A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe a BUX index. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvé- nyek árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.

Dematerializált

értékpapír = Elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az

értékpapír valamennyi jogszabályi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

Derivatíva = A derivatíva, vagy más néven származékos ügylet olyan pénzügyi eszköz, amely- nek piaci ára a termék alapjául szolgáló valamilyen más pénzügyi eszköz (azaz az alaptermék) árának alakulásától függ, tehát értékét az alaptermékből származtat- ják.

Diszkont Kincstárjegy = A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, le- járatkor pedig a névértéket fizeti vissza. A névérték és a vételár közötti különbség a befektetés hozama.

Egy jegyre jutó

nettó eszközérték = A befektetési alap vagyona kötelezettségekkel csökkentett értékének egy befek- tetési jegyre jutó része egy adott napon, amelyet a törvényi rendelkezések és a kezelési szabályzat alapján a letétkezelő számít ki, és az alapkezelő tesz közzé.

Ellenőrzött

Tőkepiaci Ügylet = Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy be- fektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az áru- tőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállal- kozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a be- fektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás kereté- ben devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befek- tetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/ vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meg- határozott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevé- kenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt te- vékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség meg- állapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Forgalmazó = Befektetési alapoknál a forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyil- vántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állomá- nyáról és az alappal kapcsolatban információkkal látja el a befektetőket.

Felhalmozott kamat = A felhalmozott kamat az adott kamatfizetési periódusban kifizetésre kerülő ka- mat utolsó kamatfizetés óta eltelt időszakra jutó időarányos része.

Fix kamatozású

kötvények = A kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetés időpontjá(ai)t.

Hozam = A hozam a befektetés adott időszak alatti teljesítményét jelzi. Bankbetét esetén a befektetés hozama megegyezik a kifizetett kamatok adta pénzbeli növekmény- nyel. Egy kötvény hozama a kötvény által fizetett kamatból és a kötvény árfo- lyamváltozásából adódik össze. A részvény befektetések esetében a befektetés hozama a kifizetett osztalékok és a részvény adott időszak alatti árfolyam-válto- zásának összege.

Index = Több azonos fajtájú értékpapír átlagos teljesítményét mérő mutató, ami általában a piaci kereskedés alatt folyamatosan kerül kiszámításra az indexbe tartozó érték- papírok aktuális árfolyamából és forgalmából..

Indexált kötvények = A kamatfizetés egy előre definiált mögöttes termék teljesítményéhez kötött, a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azokat a feltételeket, amelyek esetén kamatfizetésre kerül sor az előre meghatározott időpont(ok)ban.

Jelenérték = A jelenérték a pénz időértékét kifejező közgazdaságtani fogalom. Kifejezi, hogy jövőben egy egységnyi pénz ma hány egységnyit ér.

Kamat = Befektetések esetén a kamat a kamatozó értékpapírok kibocsátói által ezen ér- tékpapírok tulajdonosainak (befektetőknek) előre meghatározott időszakonként fizetendő összeg.

Kamatláb = A kamatláb a névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve.

Kapitalizáció = Adott társaság tőkeértéke, vagyis a forgalomban lévő részvények darabszámának és árfolyamának szorzata.

KELER = A tőzsdei és részben tőzsdén kívüli értékpapír- és származékos ügyletek elszá- molását végző, elszámolóházi és nemzeti értéktári feladatokat ellátó pénzügyi intézmény.

Kockázat = Valamely pénzügyi instrumentum hozamalakulásának bizonytalanságát jelzi. Mi- nél kockázatosabb egy termék, annál nagyobb mértékben ingadoznak a hoza- mértékei.

Kockázati felár = A kockázati felár a kockázatmentes hozam (a megfelelő futamidejű azonos devi- zanemben kibocsátott állampapírok hozama) feletti többlethozam, amely a tőke és kamatok megfizetésének kockázatát számszerűsíti.

Kockázatmentes

kamatláb = Adott devizanemben az állam által kibocsátott és garantált állampapírok hoza- ma.

Kontraktus = Kontraktusnak nevezik a határidős tőzsdei piacokon kereskedett termékek szab- ványosított kereskedési egységét. Egy adott tőzsdei határidős termékre szóló kontraktus pénzben vagy darabban, vagy súlyban kifejezett mennyiségi alapegy- sége az a legkisebb kereskedési mennyiség, amelynek egész számú többszöröse- ire lehet megbízást adni.

Kötvény = A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak kamatát a köt- vény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának a kötvényben megjelölt idő- ben és módon megfizeti.

Külföldi értékpapír = Nem Magyarországon kibocsátott átruházható értékpapír, pénzpiaci eszköz, va- lamint kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír.

Befektetési alap

letétkezelő = A letétkezelő – befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet – végzi

az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartá- sát, az értékpapír-tranzakciók könyvelését.

Likviditás = A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszte- séggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen átruházható, mennyi- re megbízható a másodlagos piaca.

Likviditási kockázat = Az értékpapírpiac likviditása a kereskedett pénzügyi eszközök (instrumentumok) összes volumenétől, a kereslet kínálat viszonyától függ. Az értékpapír piacokon a kereslet és kínálat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

Másodlagos piac = Biztosítja a korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét befektetők között, mely lehet szabályozott, példa erre a Budapesti Értéktőzsde, vagy a felek egyedi megállapodásán alapuló, azaz OTC piac.

MiFID = 2004/39/EC sz. az Európai Unió által alkotott, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, más néven MiFID (Markets in Financial Instruments Directive)

Mögöttes termék = Egyes pénzügyi instrumentumok áralakulását egy másik terméktől (alaptermék) teszik függővé. Ezt az alapterméket nevezzük mögöttes terméknek.

Nem kamatozó

értékpapírok = Az értékpapír hozama nem kamat, hanem árfolyam eredmény, pl. Diszkont Kincs- tárjegy.

Nettó árfolyam = Kötvények esetében a felhalmozott kamatoktól mentes árfolyam.

Nettó eszközérték = A befektetési alap vagyonának értéke csökkentve a kötelezettségeivel, amelyet a törvényi rendelkezések és a kezelési szabályzat alapján a letétkezelő számít ki, és az alapkezelő tesz közzé.

Névérték = A befektetés egy egységnyi tőkerésze.

Nominális kamat = Az infláció mértékével nem korrigált/csökkentett kamat.

Nyíltvégű

befektetési alap = A nyíltvégű alapok esetében az alapkezelő az alap futamideje alatt folyamato- san újabb befektetési jegyeket bocsát ki és a már korábban kibocsátottakat visz- szavásárolja, ezzel a befektetőknek lehetőségük van bármikor újra befektetni és bármikor eladni a befektetési jegyeiket az aktuális napi 1 jegyre jutó eszközérté- ken. A nyíltvégű alapok esetében tehát az alap vagyona az alap futamideje alatt folyamatosan változik az újabb befizetések és visszaváltások, valamint a hozam függvényében.

OBA = Országos Betétbiztosítási Alap. Az Alap legfontosabb feladata, hogy a taginté- zeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére a biztosított betétek után kártalanítási összeget fizessen. A biztosítási kifizetés értékhatára (a tõke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és beté- tesenként jelenleg 100 ezer euró.

Opciós ügylet = Az opciós ügylet (röviden: opció) olyan szerződés, amely az egyik félnek vételi/ eladási jogot/kötelezettséget biztosít valamely mögöttes termékre (például de- viza, értékpapír) vonatkozóan. Az opciós ügyletek az opció vásárlójának jogot biztosító, míg az opció kiírójának kötelezettséget jelentő ügyletek.

Osztalék = A részvénytulajdonosok részesedése a vállalat adózott eredményéből vagy a ko- rábbi évek eredménytartalékából, melynek mértékét a közgyűlés dönti el.

Összevont értékpapírszámla

és ügyfélszámla = Az összevont értékpapírszámla a nyomdai úton előállított, valamint a demate- rializált értékpapírok nyilvántartására és kezelésére, a kapcsolódó ügyfélszámla pedig a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolások lebonyolítására szolgál.

Piaci ár = Az adott termék egyensúlyi ára, melyet a piaci kereslet és kínálat határoz meg.

Reálkamat = A várható infláció mértékétől megtisztított kamat.

Részvény = A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvények várható hozama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfo- lyamnyereségtől.

Strukturált értékpapír = Olyan, rendszerint nem tőkevédett értékpapír, amely esetén a befektetőnek le- járatkor és/vagy a futamidő alatt visszafizetendő összeg változó lehet valamely referenciaértékeknek való kitettség miatt, vagy a befektető által nem közvetlenül megvett egy vagy több eszköz teljesítményétől függően.

Swap-ügylet = Csereügylet, egy azonnali és egy határidős ügylet összekapcsolása deviza, érték- papír vagy kamat esetén.

Származékos ügylet = Lásd: Derivatíva

Tőkeáttétel = Határidős pozíció nyitásához szükséges saját tőke aránya az azzal vállalt kockázat- hoz képest.

Tőzsdei

határidős termék = A tőzsdei határidős termékek jellemzője a szabványosított kereskedés: e termé- kekre szóló megbízások csak előre meghatározott lejárati időpontokra és köté- segységekre vonatkozhatnak. Az eladni kívánt termékkel nem kell ténylegesen rendelkezni, csak a termék szerződéskötéskor érvényes, illetve lejáratkor várható árának a különbözetére fedezetet jelentő pénzbeli letétet kell elhelyezni, majd az árfolyamváltozástól függően a Bankon keresztül a központi elszámolóházzal (KELER Zrt.) naponta elszámolni.

Változó

kamatozású kötvények = A kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. 3 havi BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülő kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül, valamint a kamatfizetés időpontjá(ai)t.

Volatilitás = A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a ter- mék árfolyama csak kismértékben ingadozik, míg magas volatilitás esetén nagy a termék árfolyam ingadozása.. Minél nagyobb az adott pénzügyi instrumentum árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

Volumen = Mennyiség.

Zártvégű

befektetésialap = Zártvégű alapok esetében az alapkezelő nem köteles a futamidő alatt újabb befektetési jegyeket kibocsátani és a már forgalomba hozott befektetési jegyek a befektetési alap futamidejének vége előtt nem válthatók vissza. A befektetési alaphoz a befektetők kizárólag a jegyzési periódus ideje alatt csatlakozhatnak, amikor is az alap számára a befektetési politika megvalósításához szükséges tőke összegyűlik. Az alapkezelő a kibocsátott befektetési jegyeket csak a futamidő vé- gén váltja vissza.

Document Metadata

Table of Contents

MIFID

Document Metadata