Likviditási kockázat. A befektetések forgalomképességé- ből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszkö- zök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emel- kedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök be- fektetésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshet- nek el a befektetők.
Likviditási kockázat az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.
Likviditási kockázat. Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.
Likviditási kockázat. Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következ- ménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése ne- hézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozáso- kat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely az előző pontban leírtak szerint hatás- sal lehet az alap nettó értékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges. Az alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzel- hető, hogy ha jelentősen romlik egy esz- köz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az alapkezelő ér- tékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az alap nettó értékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
Likviditási kockázat. Bizonyos tőkepiaci eszközök és szegmensek sajátosságai, a piac vi- szonylagos fejletlensége következtében, vagy általános piaci krízis- helyzetben bármely tőkepiac esetében a befektetési eszközök forgalma olyan csekély lehet, hogy az az eszközök értékesítését (különösen ha nagyobb értékű tranzakcióról van szó) megnehezít- heti. Ebben az esetben az eszközök értékesítése a szokásosnál jóval hosszabb időt vehet igénybe, esetenként az eladási ár a szo- kásos piaci ártól kedvezőtlen irányban eltérhet, így a likviditási koc- kázat kedvezőtlenül befolyásolhatja az eszközalap árfolyamát. A likviditási kockázat másik vetülete az eszközalap képessége a be- fektetési tranzakciókból és az ügyfelek tranzakcióiból eredő likvi- ditási igények teljesítésére.
Likviditási kockázat. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Előfordul- hat, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt csak a nyilvántartási érték alatt tudja az Alapkezelő érté- kesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszkö- zértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát. Kölcsönadott értékpapír esetén likviditási kockázatot jelent, hogy az ügylet futamideje alatt a kölcsönadott értékpapír nem, vagy csak az ügylet lezárása után értékesíthető. Concorde 2000 3 4 4 4 1 3 4 2 3 Kötvény 3 4 2 4 2 3 3 2 3 Nemzetközi Részvény 3 4 2 5 5 4 4 1 3 Pénzpiaci 2 2 2 2 1 2 2 1 2 Részvény 3 4 5 4 2 4 4 2 4 Rövid Kötvény 3 3 3 3 1 3 3 4 3 Dialóg Likviditási 2 2 2 2 1 2 2 1 2 Közép-Európai Részvény 3 3 2 5 5 4 4 1 4 Magyar Kötvény 3 4 3 3 2 3 3 2 2 Magyar Pénzpiaci 2 2 2 2 1 2 2 1 2 Magyar Részvény 3 4 5 4 2 4 4 2 4 Selecta Európai Részvény 3 3 2 5 4 4 4 1 3 USA Devizarészvény 3 4 2 4 5 4 4 1 4 EMEA Részvény 4 3 2 5 4 5 4 2 3 Tőke- és Hozamvédett Likviditási 2 2 1 1 1 1 2 1 2 Nemzetközi Részvény 3 4 2 5 5 4 4 1 3 Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap 2 2 2 2 1 2 2 1 2 Részvény 3 4 5 4 2 4 4 2 4 1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő
Likviditási kockázat. Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke. Az alapkezelői szakmai felelősségi körbe tartozó káresemények esetleges felmerültének kockázata: Az Alapkezelő eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az Alapkezelő az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből vagy az általa átruházott, azonban a felelősségi körében maradó tevékenységekből származó, az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő rendelkezik a megfelelő összegű szavatolótőkével, melynek mértéke megfelel a Kbftv. 16. § (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott összegű szavatoló tőke és a Kbftv. 16. § (5) bekezdés a) pontjának és az ABAK-rendelet 14. cikkének megfelelő összegű további szavatoló tőke együttes összegének. Az Alapkezelő az előbbiek szerinti tőkekövetelményeknek való megfelelésről folyamatosan gondoskodik, a további szavatolótőke követelmény meghatározásának alapjául az ABAK-rendelet 14. cikk (2) bekezdés alapján figyelembe veendő érték nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Amennyiben ezen nyomon követés eredménye alapján a szakmai felelősségi kör alapján további fedezet biztosítására lenne szükség, arról az Alapkezelő vagy további szavatolótőke biztosítása vagy megfelelőm összegű szakmai felelősség biztosítási szerződés kötése útján gondoskodik.
Likviditási kockázat. A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.
Likviditási kockázat. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.
Likviditási kockázat. Az Alap portfoliójában szerepelhetnek tőzsdén kívüli piaci (OTC piaci) befektetések, elsősorban derivatív ügyeletek. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a befektetési eszközök értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, szélsőséges esetben az értékesíthetőség lehetetlenné válhat. A vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread) nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók költségeit megemelheti.