Kibocsátói kockázat mintaszakaszok

Kibocsátói kockázat. A Kibocsátó esetleges fizetésképtelensége esetén a részvényesek egészben vagy részben elveszíthetik a befektetéseik értékét. Az OBA és BEVA alapok az ilyen jellegű veszteségekre nem nyújtanak fedezetet.
Kibocsátói kockázat. A tőke és kamatok vagy egyéb hozamok megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevő hitelkocká- zati besorolása határozza meg. A hitelkockázat „mértékegysége” a hitelkockázati besorolás, amelyet az erre sza- kosodott hitelminősítő intézetek végeznek el. A legjobb besorolás hitelkockázat szempontjából az „AAA” érték, míg a legalacsonyabb a „D” minősítés. Ezen belül a hitelminősítők meghatározzák azokat a besorolási szinteket, amelyek esetében az adott kibocsátó értékpapírjai befektetésre ajánlottak, illetve amelyek már nem tartoznak befektetési kategóriába. Egy adott devizanemben a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot az állami kibocsátások jelentik. Általánosság- ban hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök esetén elmondható, hogy minél rosszabb a kibocsátó hitel- minősítése, annál nagyobb az értékpapír hozama a kockázatmentes befektetésekhez képest. A kettő közötti hozamkülönbséget, azaz a befektetés hozamának és a kockázatmentesnek tekintett befektetések hozamának különbségét nevezzük hozamfelárnak.
Kibocsátói kockázat. A kibocsátói kockázat a befektetési eszköz kibocsátójához kapcsolódó kockázat. Amennyiben az eszközalap által birtokolt befektetési eszköz kibocsátója
Kibocsátói kockázat. A kibocsátói kockázat a befektetési eszköz kibocsátójához kapcsolódó kockázat. Amennyiben az eszközalap által birtokolt befektetési eszköz kibocsátója fizetésképtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötele-
Kibocsátói kockázat. A kibocsátói kockázat a befektetési esz- köz kibocsátójához kapcsolódó kockázat. Amennyiben az esz- közalap által birtokolt befektetési eszköz kibocsátója fizetés- képtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettsé- gét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy

Related to Kibocsátói kockázat

  • Árukockázat Likviditási kockázat Devizakockázat • Ország / politikai kockázat •

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

  • A biztosító kockázatviselése 19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Likviditási kockázat az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.