Külön feltételek 12

Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Hatályos: 2018. május 25-étől

Nysz.: 20758

Tartalomjegyzék

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. Biztosítási esemény 3

III. A kockázatviselés tárgya 3

IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 4

V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

VI. Biztosítási összeg 5

VII. A biztosítás díj 5

VIII. A felek együttműködése 6

IX. A biztosító szolgáltatásának szabályai 7

X. Kizárások a kockázatviselés köréből 8

XI. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 9

XII. A biztosító megtérítési igénye 10

XIII. Egyéb rendelkezések 10

Xxxxx feltételek 12

Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény (SZFF)

A Szakmai felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény (SZFF) a Generali Biz- tosító Zrt-vel – szakmai szabályszegéssel okozott károk felelősségbizto- sítására – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazza, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

A Szakmai felelősségbiztosítási feltételekhez a szerződő – biztosítási szer- ződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Xxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Szakmai felelősségbiztosítási feltételek, míg a Külön feltételeknek a Szakmai felelősségbiztosítási feltételektől elté- rő rendelkezései esetén a Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biz- tosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üz- leti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. Biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – je- len feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles és amelynek teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A kockázatviselés tárgya

III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan

a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosí- tott, a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szol- gáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgál- tató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok meg- szegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosí- tott köteles, a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jog- sértésre tekintettel.

III.2. Jelen feltétel alkalmazásában

a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogviszony;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jog- viszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jog- viszony, egyéni vállalkozói tevékenység;

c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a ká- rok, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészség- károsodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy meg- sérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

IV.1. A biztosítási szerződés létrejötte

IV.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

IV.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

IV.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

IV.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően

tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

IV.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján- laton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap

„0” órája.

IV.3. A biztosítási szerződés tartama

IV.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltünte- tésre kerül.

IV.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések

esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

IV.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

IV.4. A biztosítási szerződés megszűnése

IV.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (IV.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel

VII. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VII. 5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a IV.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VIII.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

IV.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.

V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bár- milyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából a hatóság felé benyújtja. Minden más eset- ben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első a l - kalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a IX.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette;

d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

VI. Biztosítási összeg

VI.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.

VI.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

VI.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (IX.2. pont) foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biz- tosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosí- tási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VI.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén (IX.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káre- seményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégí- tésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérí- tést.

VII. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet ter- heli.

VII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.

VII.3. Díjfizetés esedékessége

VII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VII.4. A biztosítási díj számítása

VII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles kö- zölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj szá- mításának alapja (a biztosítottal munkaviszonyban vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek száma és szakvégzettsége) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biz- tosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított te- vékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VII.5. A biztosítási díj módosítása

VII.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alap- ján

VII.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszá- mítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A biztosí- tási díj számításához a szerződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámítás alapját képező adatokban bekövetkezett változást.

VII.5.1.2. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XIII. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VII.5.1.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VII.5.1.1. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VII.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VII.5.3. A VII.5.1. és VII.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biz- tosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel IV.4.2. pontjá- tól eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évfor- duló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.

VII.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javas- latot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a bizto- sítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VII.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezett- ség utolsó napjával szűnik meg.

VII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfi- zetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosí- tási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

VII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VIII. A felek együttműködése

VIII.1. Közlési kötelezettség

VIII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (fog- lalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötele- zettségüknek eleget tesznek.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VIII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

VIII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VIII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VIII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biz- tosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasíta- ná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellené- ben vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

VIII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító – a XI.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VIII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá- lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VIII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

VIII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VIII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VIII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VIII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XI.2. pontban foglaltak szerint.

IX. A biztosító szolgáltatásának szabályai

IX.1. Kárbejelentés

IX.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben ká- rigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Te- lefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

IX.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

IX.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí-

tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó – és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

IX.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

IX.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

IX.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó – a XI.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosí- tási szolgáltatás teljesítése alól.

IX.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

IX.2. Biztosítási szolgáltatás

IX.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VI.1. pont) mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi, személysérüléses és tisztán vagyoni károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában be- állott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a személyiségi jogai sérültek és azért a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a IX.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

IX.2.2. A IX.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgálta- tást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

IX.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

IX.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

IX.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

IX.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a IX.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogat- ni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

IX.3. Kárrendezés

IX.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

IX.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

IX.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

IX.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

IX.3.5. A biztosító a IX.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biz- tosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosí- tott csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

IX.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a IX.2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgál- tatás teljes összegéből vonja le.

X. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

Nem fedezi a biztosítás

1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;

2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

7. az elmaradt vagyoni előnyt;

8. az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsze- gésével okozott kárt;

9. jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő ká- rokat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

10. ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kár- térítési igényeket;

11. tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

12. a biztosítottnak megfizetett díjakra (pl. megbízási, vállal- kozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igé- nyeket;

13. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak mi- nősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megje- lenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevéte- lének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerű- sítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

14. más felelősségbiztosítással fedezett károkat;

15. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

16. értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

17. költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

18. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

19. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat);

20. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló infor- matikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiá- nyával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rend- szer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

21. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke-

zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

Csak külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy fel- dolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

XI. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

XI.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XI.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XI.1. a)-c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a

VIII. 4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XI.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VIII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VIII.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve fel- mondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XI.4. Amennyiben a biztosított a – IX.1. pontban meghatározott

– kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XII. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XIII. Egyéb rendelkezések

XIII.1. Elévülés

XIII.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XIII.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIII.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Szakmai felelősségbiztosí- tási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi ál- talános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIII.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel IV.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIII.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel IV.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444.

§-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIII.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel IV.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIII.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VI.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától

– a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosí- tási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfe- lelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XIII.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változásbejelentési kötele- zettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési köte- lezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor

– jelen feltétel VII.5.1.3. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446.

§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIII.2.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától

– a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosí- tási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő ha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet kö- vető 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjren- dezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt en- nek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XIII.2.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel IX.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XIII.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel IX.2.1. és IX.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.

XIII.2.9. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XIII.2.10. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIII.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

XIII.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a bizto- sítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével ha- tályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön felté- telekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő meg- jelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

380. sz. Társasházkezelők felelősségbiztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

– a közös képviseleti tevékenység és

– a társasház-kezelői tevékenység.

2. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a feltétel III. fejezetén túlmenően – a jelen külön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – meg- téríti biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerző- déses partnereit ért azon személyi sérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:

a) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: köt- bér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcso- latos képviseleti költségeit;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;

c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben állnak elő;

d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából ered;

e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

f) környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;

g) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvényköny- ve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget, továbbá a biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

j) a biztosítottat terhelő azokat a kártérítési kötelezettsé- geket, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékeny- ségéből erednek;

k) a gépjárművekben okozott károkat

l) a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok meg- szegéséből, a közgyűlés késedelmes összehívásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat;

m) a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabály- szegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzke- zelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsér- tések);

n) biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasz- tásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggésben felmerülő károkat.

4. Jelen külön feltétel értelmében

a) közös képviseleti tevékenységnek minősül a társasházi kö- zösség (lakásszövetkezet) ügyeinek vitelével kapcsolatos tevékenység, így különösen

– a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása,

– az épület fenntartásának biztosítása érdekében szüksé- ges intézkedések megtétele,

– a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek (pl. közös költség) érvényesítése.

b) társasház-kezelői tevékenység

– a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenntartására vonatkozóan,

– a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantartási felada- tok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások elle- nőrzése,

– megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fede- zetbe vont személyi sérüléses károkra nem vonatkozik.

382. sz. Szakfordítók, tolmácsok felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a szakfordítói és tolmácsolási tevékenység.

Xxxxx külön feltétel szempontjából:

a) szakfordítói tevékenység: a szakfordítás és a nyelvi lekto- rálás;

b) tolmácsolási tevékenység: a szinkrontolmácsolás és a kon- szekutív tolmácsolás.

c) nem minősül biztosított tevékenységnek a szövegszerkesz- tés és a kiadványszerkesztés.

2. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:

a) a biztosított tevékenységével kapcsolatos reklámokból eredő károkat;

b) a hitelesítésből eredő károkat;

c) a hibás szolgáltatás biztosított általi újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával kapcsolatos költségeket.

d) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítésre, valamint azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcso- latos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. Az SZFF V.1. pontjától eltérően a biztosító kockázatviselése Eu- rópa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Ma- gyarország területén kívül okozott és érvényesített károk eseté- ben a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos

– kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

383. sz. ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bí- rósági végrehajtói tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

– az önálló bírósági végrehajtó,

– az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós he- lyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított,

– a biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt a tevékenységére irányadó foglalkozási sza-

bályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás, amennyiben a biztosított nem – a jogszabályban meghatározott – végrehajtói tevékenység folytatásával ösz- szefüggésben okoz kárt.

5. A SZFF X. fejezetének 7. és 9. pontja az önálló bírósági végrehaj- tói tevékenységre nem vonatkozik.

385. sz. Hivatali felelősségbiztosítás

1. Xxxxx külön feltétel szempontjából biztosítási eseménynek te- kintendő az SZFF II.1. pontjától eltérően az olyan kártérítési igény keletkezése, amelyet a szerződés biztosítottjával szem- ben, a biztosított közhatalom gyakorlására feljogosított mun- kavállalója e tevékenysége során kifejtett szervező-intézkedő tevékenysége, illetve mulasztása miatt a Polgári Törvénykönyv közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősségre irány- adó rendelkezései alapján érvényesítenek.

2. Biztosítási eseménynek kizárólag az olyan – államigazgatási jog- körben történő – károkozás minősül, mely rendes jogorvoslattal nem hárítható el, illetve ezen jogorvoslatot a károsult kimerítette.

3. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás:

a) az államhatalom erőszakos cselekedeteivel összefüggő károkat,

b) a biztosított felügyelete, vezetése, irányítása alatt álló jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli szer- vezeteknek okozott károkat,

c) a képviselőtestület működésével összefüggésben kelet- kezett károkat,

d) a biztosított által törvénysértően kiszabott bírságot, pót- lékot és egyéb pénzbüntetést,

e) az ügyfélnek visszafizetendő eljárási díjat.

4. Jelen külön feltételre nem vonatkozik az SZFF X.9. pontja.

386. sz. Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók felelősségbiztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenység a veszélyes áru biztonságos szállításával kapcsolatos tanácsadás.

2. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a feltétel III. fejezetén túlmenően – a jelen külön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – meg- téríti a biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesíté- se során, illetve hibás teljesítése következtében okozott azon személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik.

3. Az SZFF X. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás:

a) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: köt- bér); a biztosítottra kiszabott bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat; a gépjárművekben okozott károkat;

c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben állnak elő;

d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából ered;

e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

f) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxxxxxx- ve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget, továbbá a biztosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

g) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesíté- sét és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával,

újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérel, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

j) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- geket, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékeny- ségéből erednek;

k) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítést, valamint azon kártérítési kötelezettség teljesítését, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcso- latos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

4. Az SZFF V.1. pontjától eltérően a biztosító kockázatviselése Eu- rópa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Ma- gyarország területén kívül okozott és érvényesített károk eseté- ben a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos

– kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fede- zetbe vont személyi sérüléses károkra nem vonatkozik.

387. sz. Közjegyzők felelősségbiztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a közjegyzői tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított:

a) a közjegyző,

b) a közjegyző helyettesítésére kirendelt közjegyzőhelyettes, nyugalmazott közjegyző.

3. Jelen külön feltétel alapján a III. fejezet 1. pontjában foglalt mun- kaviszonyban állónak minősül a közjegyzőhelyettes és a köz- jegyzőjelelölt.

4. Jelen külön feltétel alapján a közjegyzői tevékenységre az SZFF

X. fejezet 7. és 9. pontja nem vonatkozik.

480. sz. Szabadalmi ügyvivők felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a szabadalmi ügyvivői tevékenység.

Jelen feltétel értelmében szabadalmi ügyvivői tevékenység: szel- lemi tulajdonvédelmi (iparjogvédelmi) ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján az ügyfelek képviselete bíróságok és hatósá- gok előtt, beadványok, szerződések, okiratok készítése, kutatá- sok végzése, szakvélemény, tanács és tájékoztatás nyújtása.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított az a – biztosítási ajánlaton feltüntetett –

– egyéni szabadalmi ügyvivő,

– szabadalmi ügyvivői iroda,

– szabadalmi ügyvivői társaság

aki a hatályos jogszabályok szerint a szabadalmi ügyvivői tevé- kenység folytatására jogosult.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított

– a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló szabadalmi ügyvivő vagy szabadalmi ügyvivőjelölt

a szabadalmi ügyvivői tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül a szóbeli tanácsadásból, illetve tényvázlat fel- vételének hiányából származó károkat.

Az SZFF X. fejezetének 7., 9. és 20. pontjában meghatározott kizárások jelen külön feltétel tekintetében nem alkalmazandók.

481. sz. Felszámolók felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül gazdálkodó szervezet felszámolójaként, vagyonkezelőjeként vagy végelszámolójaként, a csődeljárásra, felszámolási eljárás- ra és végelszámolási eljárásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzett szakmai tevékenység.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a – biztosítási ajánlaton feltüntetett – gazdasági társaság, amely a felszámolók névjegy- zékében szerepel.

3. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül –

a) azt a kártérítési kötelezettséget, mely a biztosítottat, mint gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, felügyelő bi- zottsági tagját a Polgári Törvénykönyv gazdasági társa- ságokra vonatkozó rendelkezései alapján, vezető állású munkavállalóját a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvény alapján a társasággal szemben terheli;

b) munkaszerződések jogellenes megszüntetésével kap- csolatban felmerülő kártérítési igényeket;

c) azokat a kártérítési igényeket, melyek biztosítási szer- ződések megkötésének elmulasztására, biztosítási szerződések megszüntetésére, díjnemfizetéssel történő megszűnésére vezethetők vissza.

Az SZFF X. fejezetének 7. és 9. pontjában meghatározott kizárá- sok jelen külön feltétel tekintetében nem alkalmazandók.

482. sz. Igazságügyi szakértők felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül az igazságügyi szakértői tevékenység.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából igazságügyi szakértői tevékenységnek minősül: hatóság kirendelése vagy megbízási szerződés alapján valamely szakkérdésben írásbeli szakvéle- mény készítése.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosítottnak minősül az a

a) természetes személy, aki az igazságügyi szakértői kamara tagja és az Igazságügyi Minisztérium az igazságügyi szakér- tői névjegyzékbe felvette;

b) gazdasági társaság, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett;

c) igazságügyi szakértői intézmény.

Az igazságügyi szakértő természetes személy és gazdasági tár- saság csak azon a szakterületen biztosított, melyen az igazság- ügyi szakértői névjegyzékben szerepel.

3. Az XXXX XXX. fejezettől eltérően a biztosító vállalja, hogy – a jelen feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – men- tesíti a biztosítottat olyan károk (személyi sérüléses, dologi károk és tisztán vagyoni károk) megtérítése alól, melyet

– a biztosított

– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási, vállalkozási jogvi- szonyban) álló, a biztosított tevékenységet folytató személy, tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megsze- gése folytán – hibás szakvélemény készítésével – okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül – a szakvélemény elkészítéséhez szükséges szakértői vizsgálat során a vizsgálat tárgyában keletkezett károkat, kivéve a szakértői vizsgálat alanyának okozott sze- mélyi sérüléses károkat.

5. Az SZFF X. fejezetének 7. pontja a jelen külön feltétel által fede- zetbe vont személyi sérüléses károkra nem vonatkozik.

488. sz. Üzletviteli és adatvédelmi tanácsadás felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján – a biztosítási ajánlaton megjelöltek szerint – biztosított tevékenységnek minősül

– üzletviteli tanácsadás

– adatvédelmi tanácsadás

– adatvédelmi tisztviselői tevékenység.

Jelen külön alkalmazásában

a) üzletviteli tanácsadás: megbízási szerződés alapján, vál- lalkozások és egyéb szervezetek folyamatainak, tevékeny- ségeinek, szervezeti felépítésének átvilágítása, dokumen- tálása, elemzése és ezek átalakítására, optimalizálására vonatkozó tanácsadás az alábbi területeken:

– társasági stratégia és szervezeti tervezés,

– üzleti folyamat áttervezése,

– vezetés korszerűsítése,

– marketingpolitika, humánerőforrás-politika, bér- és nyugdíjazási stratégia kialakítása és tervezése,

– PR és kommunikáció területén nyújtott tanácsadás,

– termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése.

b) adatvédelmi tanácsadás: megbízási szerződés alapján, vál- lalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanács- adás, természetes személyek személyes adatainak jogsze- rű kezelésére és feldolgozására vonatkozóan, az európai adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek történő megfelelés érdekében. Az adatvédelmi tanácsadás körébe tartozik a megbízó belső szabályozóinak (szabályzatok, utasítások, iránymutatások stb.), adatvédelmi nyilatkozatainak, külső partnereivel, illetve munkavállalóival kötött szerződések jogszerűségének ellenőrzése a személyes adatok jogszerű kezelésével kapcsolatban, valamint az adatvédelmi hatásvi- zsgálattal kapcsolatos tanácsadás.

c) adatvédelmi tisztviselői tevékenység: megbízási szerződés alapján, vállalkozások és egyéb szervezetek számára vég- zett olyan tevékenységek összessége, melyet az európai adatvédelmi rendelet az adatvédelmi tisztviselők számára meghatároz, így különösen

– természetes személyek személyes adatainak jogszerű kezelésére és feldolgozására vonatkozó tanácsadás,

– a megbízó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelés ellenőrzése,

– adatvédelmi hatásvizsgálattal kapcsolatos tanácsadás,

– felügyeleti hatósággal történő kapcsolattartás.

d) európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

Xxxxx külön feltétel alapján nem minősül biztosított tevé- kenységnek

– a jogi tanácsadás (a személyes adatok jogszerű keze- lésével és feldolgozásával kapcsolatos tanácsadást ki- véve),

– információtechnológiai tanácsadás, adatbiztonsági ta- nácsadás

– befektetési-, hitel-, biztosítási- és adótanácsadás, könyvvizsgálat és könyvviteli szolgáltatási tevékenység keretében történő tanácsadás,

– piac- és közvéleménykutatás,

– számítógépes szoftver tervezése és fejlesztése,

– mérnöki és műszaki tanácsadás,

– ingatlanügylettel, ingatlanforgalmazással, beruházással, ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás.

2. Jelen külön feltétel alapján, az adatvédelmi tanácsadás és adatvédelmi tisztviselői tevékenység keretében biztosított az a személy (egyéni vállalkozó, jogi személy stb.), aki vagy akivel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jog- viszonyban álló – a biztosított tevékenységet végző – személy felsőfokú jogi, közigazgatási, informatikai vagy felsőfokú adatvé- delmi szakképesítéssel rendelkezik.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási védelem kizárólag a biz- tosított és megbízója (ügyfele) között, írásban létrejött megbízási szerződésben meghatározott feladatok elvégzésével, kötelezett- ségek teljesítésével, illetve ezek elmulasztásával, hibás teljesíté- sével összefüggésben okozott károkra terjed ki.

4. Nem fedezi a biztosítás – az SZFF X. fejezetében felsorolt eseteken kívül –

a) a szóbeli tanácsadásból származó károkat,

b) szerzői és szabadalmi jogok, üzleti titok megsértéséből, elektronikus rendszer vagy program jogtalan használa- tából származó károkat,

c) azokat a károkat, melyek közvetlenül vagy közvetve ha- sadó anyagok robbanásához, nukleáris reakcióhoz, nuk- leáris anyagokhoz kapcsolódnak,

d) azokat a károkat, melyek közvetlenül vagy közvetve kör- nyezetveszélyeztető tevékenységgel, környezeti károso- dással állnak összefüggésben,

e) gazdasági társaság vagy egyéb szervezet más gazda- sági (társasági) formába történő átalakulására, társaság tőkéjének felemelésére, leszállítására, részvény vagy egyéb értékpapír kibocsátására, vásárlására vonatkozó tanácsadásból ered károkat,

f) munkavállalók, vezető tisztségviselők, szerződő partne- rek személy szerinti kiválasztására vonatkozó tanács- adásból eredő károkat,

g) információtechnológiai tanácsadással, adatbiztonsági tanácsadással, így különösen elektronikus adatfeldol- gozó berendezések, szoftverek, adathordozó eszközök, hálózati tűzfalak védelmével, az adatfeldolgozó esz- közökön tárolt adatokhoz történő hozzáférésekkel, az adatközlés és kommunikáció titkosításával stb. kapcso- latos tanácsadással okozott károkat.

484. sz. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység.

Jelen feltétel alkalmazásában közbeszerzési tevékenység: mindazon tevékenységek összessége, amely közbeszerzési el- járások előkészítésével, lefolytatásával, közbeszerzési szerző- dések teljesítésével és módosításával, valamint a közbeszerzé- sekre vonatkozó jogszabályokban az eljárás résztvevőit terhelő egyéb kötelezettségek végrehajtásával, illetve őket illető jogo- sultságok gyakorlásával kapcsolatosan az ajánlatkérő oldalán felmerül, továbbá a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztériumban végzett, a közbeszerzésekre vonatko- zó jogszabályok előkészítésére irányuló közbeszerzési-szakmai feladatok ellátása.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított a biztosítási ajánlaton (biz- tosítási kötvényen, fedezetigazoláson) feltüntetett felelős akkre- ditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személy.

Xxxxx külön feltétel értelmében felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személy:

azon büntetlen előéletű természetes személy, akit a közbeszer- zésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetesen regisztrált és az előzetes regisztráció alapján a közbeszerzések- ről szóló törvényben megjelölt szerv névjegyzékbe vette, illetve a névjegyzékbe történő előzetes regisztrációját kezdeményezi, amely alapján a későbbiekben a névjegyzékbe felveszik; rendel- kezik a vonatkozó jogszabály szerinti felsőfokú végzettséggel, felelősségbiztosítással és közbeszerzési gyakorlattal, továbbá aki a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerinti kötele- ző közbeszerzési szakmai képzésen igazoltan részt vett és ered- ményes vizsgát tett.

3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben meghatározott mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisz- tán vagyoni károk megtérítése alól, melyet

– a biztosított felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács- adó,

– a biztosított felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács- adóval munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, a biztosított tevékenységet folytató személy,

a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenység- re irányadó szakmai szabályok megszegése folytán okoz, és amely kárért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Jelen feltételben foglaltak szerint fedezetet nyújt a biztosítás a Közbeszerzési Döntőbizottság által jogerősen kiszabott olyan bírságok megtérítésére, melyekért a biztosított kártérítési fele- lősséggel tartozik.

306. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 5 éven belül megtörtént.

307. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 1 éven belül megtörtént.

308. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkeztése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

309. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül megtörtént.

399. sz. Felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem az Eu- rópa területén okozott és érvényesített károkra, amennyiben a kárért a biztosított az alapszerződésben foglalt feltételek szerint, a magyar magánjog szabályai alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából Európa fogalma alatt a földrajzi értelemben vett Európa értendő.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül azon kártérítési kötelezett- ség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmé- résében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos

– kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe fog- lalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján – 2. pontban foglaltak szerint - a biz- tosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket - a biztosított te- vékenység folytatása során, azzal összefüggésben - sze- mélyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával,

adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adat- védelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biz- tosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles - a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggés- ben - személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartások- kal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosí- tott számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok meg- semmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsod- nak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhető- vé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított szá- mítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tö- megkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommu- nikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerülésé- hez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszkö- zökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szol- gáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanács- adással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tar- talmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldalakon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedés- sel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági in- tézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleg- gel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoft- verek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezethetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, véd- jegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fizetésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politi- kai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnoló- giai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. al- vállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további köz- reműködő személy okozza vagy a biztosított által igény- bevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. „A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számító- gépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes program- mal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rossz- indulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adatbiztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet felté- telezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartá- sára, de a biztosított a jogszerű adatkezeléshez szüksé- ges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre te- kintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigazgatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás fel- függesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több té- nyező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes ada- tokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltozta- tás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelmé- ről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, informá- ciótechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kom- munikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a szá- mítógépes rendszerekben tárolt adatok továbbítását, külön- böző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számítógépes hálózat használatával jogosu- latlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (mal- ware), mely a számítógépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprog- ram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá-

nyuló egyéb jogviszonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver meg- választásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számító- gépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzítésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomta- tott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomago- lás, fényképek stb.