ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
1. § Általános feltételek
1. Az ACE European Group Limited (a továbbiakban: ACE) és az egyéni vállalkozók, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek (a továbbiakban: Biztosított) között létrejött üzemszüneti biztosítási szerződésekre a jelen Üzemszüneti Biztosítás Általános Biztosítási Feltételei (a továbbiakban: Általános Biztosítási Feltételek) alkalmazandók.
2. Az üzemszüneti biztosítási szerződés megkötéséhez a Biztosítottnak az ACE-nél előzetesen egy összkockázatú vagyonbiztosítási szerződést kell kötnie az ACE vonatkozó általános biztosítási feltételeinek megfelelően.
2. § Meghatározások
1. Az Általános Biztosítási Feltételek, a biztosítási ajánlat, a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb irat, illetve a biztosítási szerződés létrejöttével vagy teljesítésével összefüggően készített egyéb dokumentumok vagy nyilatkozatok alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:
1) Bruttó nyereség
Az árbevétel és a nem biztosított költségek közötti különbség, valamint a raktárkészlet (azaz a készáruk és félkész áruk) értéke és a nyitó készlet értéke közötti különbség együttes összege. A készletérték a Számviteli Törvény szerinti értékelést követően a Biztosított könyvelésében megjelenő elemek alapján kerül kiszámításra.
A bruttó nyereség magában foglal minden, a Biztosított által viselt állandó költséget, ideértve a bruttó bérköltséget és a menedzsment költségeket is.
2) Bruttó bérköltség
A Biztosított munkavállalóinak teljes bérköltsége (ideértve a garantált bonuszokat, a társadalombiztosítási költségeket és a bérköltségekkel kapcsolatos egyéb, törvény által előírt kiadásokat és juttatásokat), kivéve a menedzsment költségeket.
3) Többletköltségek
Az árbevétel kártalanítási időszak alatti fenntartásához szükséges és igazolt kiadások, amelyek a kár bekövetkeztét megelőzően a Biztosított üzleti tevékenysége során korábban nem merültek fel. Többletköltség az, ami az e kiadások által elkerült forgalomcsökkenéssel arányos bruttó nyereség felett jelentkezik.
4) Nem biztosított előállítási költségek
Olyan változó költségek, amelyek a vállalkozás üzleti tevékenységének és árbevételének csökkenése közvetlen következményeként csökkennek.
5) Állandó költségek
Azok az üzleti tevékenység folytatásához szükséges költségek, melyek nagysága a vállalkozás üzleti tevékenységének és árbevételének változásától független.
6) Árbevétel
A Biztosított által a biztosított helyiségeiben végzett üzleti tevékenység során értékesített vagy leszállított termékekből, árukból vagy a Biztosított által nyújtott szolgáltatásokból származó teljes árbevétel.
Az árbevétel nem foglalja magába a tőzsdeügyletekből vagy egyéb készpénzes vagy tőkebefektetésekből származó árbevételt
7) Éves árbevétel
A Biztosítottnak a kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző tizenkét hónap során elért árbevétele.
8) Normál árbevétel
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző tizenkét hónap során a Biztosított által a kártalanítási időszaknak megfelelő időtartam alatt elért árbevétel. Amennyiben a kártalanítási időszak a tizenkét hónapot meghaladja, a normál árbevétel ennek megfelelően módosul.
A normál árbevétel módosítható, ha az üzleti eredményeket a piac idényszerűsége, a változó piaci irányzatok vagy az üzleti tevékenység egyedi természete befolyásolta. A normál árbevétel módosításának célja, hogy a lehető legpontosabban kerüljön meghatározásra a Biztosított eredménye, amelyet a kártalanítási időszak tartamának megfelelő időszakban elérhetett volna, ha üzleti tevékenysége a megszokott körülmények között folytatódik.
9) Bruttó nyereségráta
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző számviteli évben a bruttó nyereség és az árbevétel hányadosa.
10)Bruttó bérköltség-ráta
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző számviteli évben a bruttó bérköltség és az árbevétel hányadosa.
11)Kártalanítási időszak
A vagyoni kár bekövetkezésének napján kezdődő időszak, amely addig tart, amíg a Biztosított üzleti tevékenységét a kár hátrányosan befolyásolja, de amely nem lehet hosszabb, mint a maximális kártalanítási időszak.
12)Maximális kártalanítási időszak
A Biztosított által meghatározott, a kár bekövetkezésének napján kezdődő azon időszak, amely alatt az ACE kártérítést nyújt a Biztosított üzleti tevékenységét hátrányosan érintő károkért.
13)Várakozási időszak
Az az időszak, amely a vagyoni kár bekövetkezésének napján kezdődik, és amely tartama alatt az ACE nem nyújt kártérítést a Biztosítottnak. A várakozási időszak tartamát munkanapokban határozzák meg a felek. A munkanapok a Biztosított szempontjából tekintendők munkanapnak.
14)Kár
Olyan vagyoni kár eredményeként felmerülő pénzügyi veszteség, mely abból származik, hogy az elvárt bruttó nyereség nem termelhető meg, illetve többletköltségek merülnek fel.
15)Vagyonbiztosítási szerződés
Az 1. § 2. pontjának rendelkezései szerint a Biztosított által kötött összkockázatú vagyonbiztosítási szerződés.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételekben külön nem meghatározott, de az összkockázatú vagyonbiztosítás feltételeiben (a Biztosított által kötött vagyonbiztosítási szerződésre vonatkozó általános biztosítási feltételekben) szereplő kifejezések a jelen Általános Biztosítási Feltételekben is alkalmazandók.
3. § Biztosított tárgyak
1. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a biztosítás fedezetet nyújt a várható bruttó nyereségre, amelyet a Biztosított a termékek vagy áruk előállításával, illetve szolgáltatások nyújtásával elért volna, ha a vagyoni kárból eredően a biztosított helyiségekben üzleti tevékenységében nem következett volna be üzemszünet.
2. A biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban kifejezetten megjelölt állandó költségek nem tartoznak a várható bruttó nyereségbe.
3. A biztosítás fedezet nyújthat a többletköltségekre, külön limitösszeggel.
4. A biztosítani kívánt tevékenységet a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban kell meghatározni.
4. § Biztosított telephelyek
1. A biztosítás kiterjedhet minden olyan telephelyre, melyre vonatkozóan vagyonbiztosítási szerződést kötöttek, és ahol a Biztosított üzleti tevékenységet folytat.
2. A biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum határozza meg azon telephelyeket, és a Biztosított azon üzleti tevékenységeit, melyekre a jelen biztosítási szerződés fedezetet nyújt. Arra az esetre, ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum nem határozza meg a Biztosított biztosítással fedezett üzleti tevékenységeinek körét, a felek megállapodnak, hogy a Biztosítottnak a biztosítás megkötésének napján a cégjegyzékben szereplő tevékenységi köreire vonatkozik a biztosítási fedezet.
5. § A biztosítási fedezet terjedelme
1. A biztosítási fedezet kiterjed arra az esetre, ha a Biztosított üzleti tevékenysége során a biztosított telephelyeken vagyoni kár miatt felmerülő üzemszünet eredményeként a várható bruttó nyereséget a Biztosított nem tudja megtermelni és/vagy többletköltségek merülnek fel.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseinek és kizárásainak figyelembe vételével az ACE helytállási kötelezettséget vállal az üzemszüneti biztosítás alapján, amennyiben az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:
1) a Biztosított üzleti tevékenységében üzemszünet következett be, melyet a biztosított telephelyeken, a biztosítási időszak alatt bekövetkező vagyoni kár okozott;
2) a kár bekövetkezésének napján a Biztosított rendelkezik az 1) pont szerinti vagyoni kárra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződéssel, függetlenül az abban meghatározott önrész nagyságától;
3) a Biztosított megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint fedezetbe vont üzleti tevékenységet indokolatlan késedelem nélküli folytatni tudja.
6. § Biztosítási összeg
1. A biztosítási összeget a Biztosított pénzügyi dokumentumok alapján állapítja meg.
2. Az 5. §-ban meghatározott feltételek teljesülésétől függően az ACE legfeljebb a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített biztosítási összeg erejéig nyújt kártérítést.
3. A biztosítási összeg:
1) a várható bruttó nyereség tekintetében – a biztosítási szerződés aláírását (létrejöttét) megelőző
évben termelt bruttó nyereség alapján a maximális kártalanítási időszakot figyelembe véve megállapított összeg. Ezen összeget megfelelően kell módosítani, amennyiben a maximális kártalanítási időszak alatt az üzleti eredményeket a piac idényszerűsége, a változó piaci irányzatok vagy a Biztosított üzleti tevékenységének egyedi természete befolyásolhatja. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a lehető legpontosabban meghatározásra kerüljenek a Biztosított azon eredményei, melyeket a maximális kártalanítási időszak alatt elérhetett volna, ha üzleti tevékenysége a megszokott körülmények között folytatódik.
2) a többletköltségek tekintetében – a maximális kártalanítási időszak alatt, a Biztosított becslése szerint felmerülő olyan szükséges és igazolt költségek alapján kerül megállapításra, amelyek az árbevétel mértékének fenntartásához szükségesek, és meghaladják a kár bekövetkezésének napját megelőzően a Biztosított által viselt normál működési költségek összegét. Ezen költségek a 16. § 2. pontjának 2) bekezdése és 4. pontjának 2) bekezdése szerint megállapított összegeket meghaladó költségek. A többletköltségekre meghatározott biztosítási összeg a biztosítási időszak alatt bekövetkező egy káreseményre, illetve valamennyi káreseményre vonatkozó limitösszegnek tekintendő.
4. A várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összegből a bruttó bérköltség összege levonható. Ebben az esetben egy külön biztosítási összeg kerül megállapításra az alábbi megosztás szerint a Biztosított által becsült, a maximális kártalanítási időszak alatt felmerülő teljes bérköltségek alapján:
1) a maximális kártalanítási időszak első heteiben a bruttó bérköltség 100%-a (a biztosítási kötvény rendelkezik a hetek pontos számáról).
2) a maximális kártalanítási időszak fennmaradó részében a bruttó bérköltség bizonyos százaléka (melyről a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum rendelkezik).
5. A maximális kártalanítási időszak alatt várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban meghatározott mértékben emelhető, de az emelés nem haladhatja meg a 20%-ot. Ebben az esetben az ACE kártérítési kötelezettségének felső határa a bruttó nyereségnek a maximális emelés mértékéhez igazodó biztosítási összege.
7. § Maximális kártalanítási időszak
A maximális kártalanítási időszak hosszát a Biztosított határozza meg, és a biztosítási kötvény vagy a a biztosítási szerződés aláírását igazoló egyéb dokumentum tartalmazza.
8. § Kizárások
1. Az ACE helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan vagyoni kárból eredő üzemszünetekre, melyet valamely olyan esemény okozott, amelyre az összkockázatú vagyonbiztosítás nem terjed ki, függetlenül a vagyonbiztosítási szerződés jelen Általános Biztosítási Feltételeket alkalmazó kiterjesztésétől (a biztosítási szerződés aláírására alkalmazott biztosítási feltételek alapján). Ez a kizárás nem alkalmazható, amennyiben az ACE a vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott önrész alkalmazása következtében mentesül a vagyoni kár tekintetében fennálló helytállási kötelezettsége alól.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek értelmében az ACE mentesül helytállási kötelezettsége alól az alábbi esetekben:
1)a vagyoni kár az üzemszüneti biztosítás időtartamán kívül következett be,
2)a vagyoni kár a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb
dokumentumban szereplő biztosított telephelyeken kívül következett be, 3)olyan vagyoni kár, mely:
a) betörésből, rablásból vagy vandalizmusból,
b) áradásból ered,
4)készpénzben vagy készpénzt helyettesítő értékben bekövetkezett kár (hiány),
5)az üzemszünet a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban meghatározott várakozási időszak alatt megszűnik,
6)a kár összege a kártalanítási időszak alatt az alábbiak eredményeként növekedett:
a) hatósági döntés, amely megakadályozza vagy késlelteti a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy, vagy a Biztosított üzleti tevékenységének helyreállítását,
b) akár a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy átmeneti helyreállításához, akár pótlásához, akár a károsodott vagyontárgy rendes működésbe történő visszaállításához szükséges tőke hiánya, ideértve a vagyontárgy vagyonbiztosítási szerződésben történő alulbiztosításából eredő forráshiányt.
c) a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy helyreállítása során bevezetett újítások és fejlesztések,
d) a Biztosított indokolatlan késedelme az üzleti tevékenység újrakezdésében.
3. A jelen Általános Biztosítási Feltételek értelmében az ACE helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan károkra:
1)melyek az alábbiak eredménye:
a) a Biztosított nem tudja a kintlévőségeit behajtani,
b) a nem károsodott készletek értékvesztése,
e) a kár bekövetkezése és a helyreállítás napja közötti készletértékek különbsége,
d) pénzbüntetések, kötbérek vagy kártérítés, melyet a Biztosítottnak kell megfizetnie a vagyoni kár kapcsán hiányosan vagy nem teljesített kötelezettségei miatt;
2)melyek a Biztosított üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó tőzsdeügyletekkel vagy egyéb tőkebefektetésekkel kapcsolatosak.
9. § A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az ACE a biztosítási szerződést a Biztosított által az ACE részére küldött írásbeli ajánlat alapján köti meg. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha az ACE az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés az ajánlatnak az ACE vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Amennyiben az ACE kifejezett nyilatkozata nélkül létrejövő szerződés eltér az Általános Biztosítási Feltételektől, az ACE tizenöt napon belül írásban javasolhatja a szerződés Általános Biztosítási Feltételek szerinti módosítását. Ez a határidő azon a napon kezdődik, amelyen az ACE biztosítási kötvények kibocsátására jogosult szervezeti egysége (H-1016 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 0-00.) a javaslatot kézhez kapja. Amennyiben a Szerződő nem fogadja el a javaslatot, vagy tizenöt napon belül arra nem válaszol, az ACE a visszautasítástól vagy a Szerződő módosítási javaslatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést írásban harminc napra írásban felmondhatja.
2. A felek között létrejött írásbeli szerződést, valamint az ACE elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a kötvény tartalma eltér a Szerződő ajánlatától, és a Szerződő tizenöt napon belül nem emel kifogást, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha az ACE az eltérésre a Szerződő figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően lép hatályba. A Szerződő akkor is kérheti a kötvény
kibocsátását, ha a szerződés egyéb módon már létrejött.
3. A biztosítási ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:
1)a Szerződő, és amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított nevét/cégnevét és székhelyét/lakcímét,
2)a biztosított telephelyeket, a biztosított vagyontárgyakat, a biztosítási összeget, a biztosítás terjedelmét és a biztosítási időszakot,
3)maximális kártalanítási időszakot, 4)a biztosítási összeg számítását,
5)az utóbbi 5 évben bekövetkezett vagyonkárokra és az ebből következő üzemszünetekre vagy üzemleállásra vonatkozó információt – függetlenül attól, hogy a vagyontárgyak vagy az üzemszünet biztosítottak voltak-e, valamint, hogy ez alapján történt-e kár kifizetés – a káreseményhez vezető okok, a bekövetkezett kár mértékének, értékének, az üzemszünet időtartamának és a kifizetett kártérítési összegnek megjelölésével,
6)egyéb, a Biztosított által ismert körülmények, melyek befolyásolhatták az ACE kockázatvállalását.
4. A Szerződő főkönyvelője vagy könyvvizsgálója köteles ellenőrizni a maximális kártalanítási időszakra várható bruttó nyereségként meghatározott azon pénzügyi adatokat, amelyeket a Biztosított a biztosítási összegek meghatározásánál alkalmazott.
5. Az ACE fenntartja magának a jogot, hogy a Szerződőtől és/vagy a Biztosítottól kiegészítő információt kérjen, amennyiben a kockázatelbíráláshoz a rendelkezésére bocsátott adatok nem elegendők.
6. A Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított legjobb tudomása szerint köteles a biztosítási ajánlatban, de legalább a fenti 2. pontban kért információkat megadni, és köteles az ACE által feltett kérdésekre válaszolni, továbbá a kockázatelbírálás, illetve a Biztosító helytállási kötelezettsége szempontjából minden jelentős körülményt bemutatni, ha arról tudomása van, vagy arról tudomása lehetett volna. Amennyiben az ACE a fenti információk, illetve kérdésekre adott válaszok hiányában köti meg a biztosítási szerződést, a hiányzó körülményeket olyanoknak kell tekinteni, mint amelyek nem bírnak jelentőséggel.
7. Ha a biztosítási szerződés megkötésének alapjául szolgáló adatokban és információkban változás következik be a biztosítási időszak alatt, a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított köteles ezt az erről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban bejelenteni az ACE-nek.
7. Amennyiben a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított nem tesz eleget közlési és változás-bejelentési kötelezettségének, az ACE mentesül kötelezettségei alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a szerződés időpontjában az ACE-nek tudomása volt a nyilvánosságra nem hozott vagy be nem jelentett körülményről, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
8. A Szerződő és a Biztosított köteles eleget tenni a közlési és változás-bejelentési kötelezettségeknek; ez alól akkor sem mentesülnek, ha az ACE-nek fel nem fedett vagy be nem jelentett körülményről vagy változásról nem tudtak, pedig tudniuk kellett volna, és kötelesek lettek volna e körülményt vagy változást felfedni vagy bejelenteni.
10. § A biztosítási díj
1. Az ACE által nyújtott biztosítási fedezet díja:
1) a felek által megállapított díjtétel, amelynek alapja különösen a Biztosított által folytatott üzleti tevékenység, a biztosítani kívánt vagyontárgy, a meglevő tűzvédelmi és biztonsági berendezések és azok műszaki állapota, a biztosított telephely fekvése, valamint a
kártörténet
és
2) a Biztosított által meghatározott biztosítási összeg szorzata.
2. A biztosítási díj összegét és a fizetési határidőket a biztosítási kötvény, illetve a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum tartalmazza. Amennyiben a biztosítási kötvény, illetve a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum másként nem rendelkezik, a biztosítási díj első részlete a szerződés hatálybalépésének napján esedékes, és minden további részlet azon időszak első napján esedékes, amelyre a részlet vonatkozik.
3. A Szerződő kérelmére a biztosítási díj részletekben is fizethető. Amennyiben a biztosítási díj részletekben fizetendő, és biztosítási esemény következik be, az adott biztosítási időszakra vonatkozó, még nem esedékes díjrészletek a kár ACE részéről történő elismerésével azonnal esedékessé válnak. Ha a Biztosított az így esedékessé váló díjrészleteket nem fizeti meg, az ACE levonja a ki nem fizetett díjrészleteket a kártérítés összegéből. Az ACE ezenfelül a kártérítési összegből levonhatja a kárigény elismeréséig esedékes, de a Szerződő által a kártérítés kifizetésének napjáig meg nem fizetett biztosítási díjrészleteket.
4. Ha a biztosítási díjat vagy a díjrészletet banki átutalással teljesítik, a díjfizetés napja az átutalási megbízás napjával egyezik meg, feltéve, hogy az átutalás teljesítése érdekében a Szerződő a számláján elegendő fedezetről gondoskodott.
5. Ha arról a felek másként nem állapodnak meg, a biztosítási szerződés az azt követő napon lép életbe, amikor a Szerződő az első díjat az ACE számlájára vagy pénztárába befizette, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy az ACE díj iránti igényét bírósági úton érvényesítette (kockázatba lépés napja).
6. Ha az ACE csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott olyan lényeges körülmények változását közlik vele, mely a kár bekövetkeztének kockázatát növeli, az ACE 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, különös tekintettel a Szerződő által fizetendő biztosítási díj megfelelő növelésére attól a naptól kezdve, hogy e körülmények bekövetkeztek, de legkorábban a biztosítási időszak kezdetétől.
7. Ha a Szerződő nem fogadja el az ACE fenti módosítási javaslatát, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosítási javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre az ACE a módosító javaslat megtételekor felhívja a Szerződő figyelmét.
8. Amennyiben az ismerté vált körülmények olyan mértékben növelik a kár bekövetkezésének valószínűségét, hogy az ACE a biztosítási szerződést a körülmények ismeretében nem kötötte volna meg, az ACE jogosult a 7. pontban szereplő körülmények ismertté válását követő 15 napon belül a biztosítási szerződést harminc napos felmondási idővel megszüntetni. A biztosítási szerződés felmondása esetén, a Biztosító a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig követelheti a biztosítási díjat.
9. Amennyiben a 6. pontban szereplő körülmények a kár bekövetkezése után, vagy közvetlenül a kár bekövetkezését megelőző 30 napon belül válnak ismerté az ACE számára, az ACE nem köteles kártérítést fizetni, amennyiben a 10. § 8. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.
10. A biztosítási díjat a felek nem indexálják.
11. § A biztosítási díj módosítása
1. Amennyiben a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a felek megállapodtak a várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg maximális kártalanítási időszak alatti emelésének lehetőségében és mértékében, az üzemszüneti biztosítás tekintetében fizetett biztosítási díj díjelőlegnek minősül, és a végleges díj később kerül megállapításra.
2. A biztosítási időszak végét követő három hónapon belül a Biztosított köteles a főkönyvelő vagy a hiteles könyvvizsgáló által igazolt pénzügyi jelentésben a biztosítási időszak (mely meghosszabbodhat, ha a maximális kártalanítási időszak meghaladja a tizenkét hónapot) során megtermelt tényleges bruttó nyereség összegét bejelenteni. Amennyiben a biztosítási időszak alatt káresemény következik be, a bruttó nyereség összegét a kár időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni (azaz megemelni, vagy csökkenteni), feltéve, hogy annak bejelentése az előzőekben írt pénzügyi jelentésben megtörtént. Erre a kiigazításra azért van szükség, hogy a kár bekövetkezése miatti bruttó nyereség csökkenés figyelembe vétele a káridőponti tényleges árbevétel alapján megtörténhessen.
3. Amennyiben a biztosítási időszak alatt megtermelt, tényleges bruttó nyereség, a fenti 1. bekezdés rendelkezései szerint:
1) több, mint a biztosítási időszak elején a Biztosított által a bruttó nyereség tekintetében meghatározott biztosítási összeg, a Biztosított köteles a biztosítási összeg emelésénél alkalmazott díjtétel alapján meghatározott kiegészítő biztosítási díjat megfizetni,
2) kevesebb, mint a biztosítási időszak elején a Biztosított által a bruttó nyereség tekintetében meghatározott biztosítási összeg, az ACE visszatéríti a többlet biztosítási díjat, azzal, hogy visszatérített biztosítási díj összege nem haladhatja meg a biztosítási díjelőleg 30%-át; a biztosítási díjat az ACE nem köteles visszatéríteni, amennyiben az emelésre lehetőséget adó üzemszüneti biztosítás feltételei szerint kártérítést fizetett vagy köteles lesz fizetni.
12. § A biztosítási időszak, a biztosítási szerződés felmondása
1. A biztosítási szerződés a kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre, mely időtartam biztosítási időszakokra oszlik. A biztosítási időszak egy év, mely a kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban meghatározott napon kezdődik, és a következő év azonos hónapjának azonos napján jár le. Amennyiben az adott hónapban ilyen nap nincs, akkor a biztosítási időszak a hónap utolsó napján jár le.
2. Eltérő megállapodás hiányában az ACE kockázatviselése a biztosítási időszak első napján kezdődik, és ezen időszak utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy az első díjrészlet időben befizetésre került (10. § 2. és 5. pontja).
3. A biztosítási szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
4. A határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített szerződés-megszűnési napot követő napon 0 óra 00 perckor szűnik meg.
5. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő halasztást sem kapott, illetőleg az ACE a díjkövetelést bíróság úton nem érvényesítette. Az ACE jogosult a biztosítási szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbítani, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a Szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.
6. Amennyiben az ACE biztosítási szerződésből eredő kockázatviselése az első biztosítási díj vagy díjrészlet (10. § 5. pont) tényleges befizetését megelőzően fennállt, és a Szerződő a biztosítási díjat vagy díjrészletet nem fizette meg, a biztosítási szerződés felmondására vonatkozóan az 5. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók azzal, hogy az ACE a kockázatviselés napjától kezdve a Szerződőnek a biztosítási díj megfizetésére biztosított időszak lejáratáig (a szerződés megszűnéséig) jogosult a biztosítási díjra.
7. Eltérő rendelkezés hiányában a Felek jogosultak a mindenkori biztosítási időszak végén a másik
félnek ajánlott levélben küldött írásbeli értesítéssel a biztosítási szerződést felmondani. A felmondási időtartama 30 nap. A felmondás a Biztosítottat nem mentesíti azon biztosítási díj fizetésének kötelezettsége alól, mely az ACE által biztosított fedezet időtartamára szól.
8. A felek a biztosítási szerződés felmondására vonatkozó jogukat legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog kizárása akkor érvényes, ha ezt a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a felek megállapodása alapján rögzítik.
9. A jelen üzemszüneti biztosítás alapját képező vagyonbiztosítási szerződés megszűnése mindenkor magával vonja a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés megszűnését. A jelen Általános Biztosítás Xxxxxxxxxx szerint megkötött biztosítási szerződés megszűnésének napja semmi esetre sem eshet az adott vagyonbiztosítási szerződés lejáratának napját követő napra.
10. Ha a biztosítási szerződés megszűnik, az ACE elszámol a biztosítási időszak fennmaradó részére vonatkozó arányos biztosítási díjjal, azonban a fennmaradó időszakra eső biztosítási díjból a visszatérített biztosítási díj 15%-ának megfelelő kezelési költséget jogosult levonni. A Biztosított nem jogosult díjvisszatérítésre, amennyiben az ACE kártérítést fizetett a mindenkori biztosítási időszakban vagy a biztosítási szerződés megszűnését megelőzően, vagy a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, és az ACE kártérítés fizetésére köteles.
13. § A Biztosított kötelezettségei
1. A Biztosított köteles:
1) saját eszközeivel és saját költségére az általa üzemeltetett helyiségeket, épületeket, műtárgyakat, üzemeket és gépeket, valamint a meglévő biztonsági berendezéseket kielégítő műszaki állapotban fenntartani, és köteles a kár bekövetkezésének megelőzése, illetve súlyosbodásának megakadályozása céljából megtenni a megfelelő megelőző és a szükséges biztonsági intézkedéseket,
2) a jogszabályok előírásait és a szabványokat betartani, különös tekintettel a személyek és a vagyon védelmére, a tűzrendészeti, valamint az építési tevékenységre és karbantartásra vonatkozó előírásokra, és köteles a vagyontárgy tekintetében műszaki fenntartási és felügyeleti tevékenységet végezni,
3) eleget tenni a központi és helyi hatóságok gazdasági tevékenység biztonságával kapcsolatos szabványainak, ajánlásainak és követelményeinek,
4) az ACE-nek közvetlenül bejelenteni bármely, a biztosított kockázat felmérése, illetve a kár bekövetkezésének valószínűsége szempontjából jelentősnek minősülő változásokat,
5) a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb iratban rögzített valamennyi ajánlást és előírást betartani.
2. Az ACE fenntartja magának a jogot, hogy a kockázat felmérése és a kockázatok csökkentésével kapcsolatos ajánlások, iránymutatások megfogalmazása érdekében a Biztosított telephelyeit és a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyakat ellenőrizze. Eltérő megállapodás hiányában az ilyen ellenőrzések költségeit teljes mértékben az ACE viseli.
3. Olyan esemény bekövetkezését követően, mely a várható bruttó nyereség kieséséhez vagy többlet költségek bekövetkeztéhez vezethet, és a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerinti kárigény benyújtását alapozhatja meg:
1) A Biztosított köteles:
a) a kár enyhítése, illetve a kár elkerülése érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni;
b) az ACE-t haladéktalanul értesíteni, és az értesítést írásban megerősíteni legkésőbb 3 nappal azt követően, hogy a kár a Biztosított tudomására jutott;
c) a rendőrséget közvetlenül értesíteni, amennyiben gyanítható, hogy a kár szándékos magatartás eredménye, vagy ha más bizonyíték nyilvánvalóan bűncselekményre utal, legkésőbb a gyanú felmerülésétől számított 3 napon belül;
d) a ACE-nek vagy a ACE által megjelölt független szakértőknek a kár körülményei, az ACE kártérítési kötelezettsége és a kártérítési összeg megállapítása szempontjából szükséges tájékoztatást és dokumentumokat (ideértve a pénzügyi nyilvántartásokat, számlákat, igazolásokat, elszámolásokat és a mérleget) megadni. A Biztosított köteles a rendelkezésére álló információk alapján és saját költségére elkészíteni a kárösszegre vonatkozó számítást, és e kárigényét az ACE-nek benyújtani.
2) Az ACE képviselői jogosultak:
a) a Biztosított telephelyeire belépni, a kár helyszínét megvizsgálni,
b) a Biztosítottat javaslatokkal vagy utasításokkal ellátni a kár enyhítése érdekében.
4. Az ACE mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított, illetve a Szerződő vagy a Biztosított vezetői, valamint alkalmazottai, megbízottai vagy bárki, akinek magatartásáért a Szerződő vagy a Biztosított felelősséggel tartozik, és aki a biztosított vagyontárgy kezelésért felelős:
1) a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyos gondatlanságból maga okozza;
2) a fenti 3. pont 1/a) alpontban szereplő, a kár hárítására vagy enyhítésére vonatkozó rendelkezéseket szándékosan vagy súlyos gondatlanságból figyelmen kívül hagyta;
3) a fenti 3. pont 1/b)-d) alpontokban szereplő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta, és ennek következtében az ACE kártérítési kötelezettségének meghatározása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
14. § Könyvvezetési kötelezettség
1. A Biztosított köteles a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény rendelkezései szerint vezetni könyvelését és pénzügyi nyilvántartásait, valamint köteles ezeket minden biztosított káreseményből származó károsodástól megvédeni.
2. A biztosítási szerződés megkötése előtt és a biztosítási időszak alatt az ACE kérésére a Biztosított köteles az ACE kérésére és képviselői számára pénzügyi nyilvántartásaihoz hozzáférést biztosítani.
I5. § A kárrendezés szabályai
1. A Biztosított köteles a bruttó nyereségben bekövetkező veszteséget vagy a többletköltséget eredményező káreseményt tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni az ACE-nek.
2. A kárbejelentés alapján az ACE elkészíti, és a Biztosítottnak elküldi a kárigény jogalapjának, a kárnak és a kártérítési összegnek a meghatározásához szükséges dokumentumokra és információkra vonatkozó listáját. E lista, valamint a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a Biztosított köteles a kár összegszerűségére vonatkozó számítását elkészíteni, és kárigényét ennek megfelelően benyújtani. Az ACE fenntartja magának a jogot, hogy további iratokat kérjen, ha a rendelkezésére álló információk nem teszik számára lehetővé a körülmények tisztázását.
3. A Biztosítottat közvetlenül értesíteni kell bármilyen, az ACE képviselője által a kár helyszínén (a károsodással érintett vagyontárgy vizsgálata céljából) végzett szemléről.
4. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok és az összegyűjtött információk alapján az ACE értesíti a Biztosítottat az ACE kártérítési kötelezettségére vonatkozó álláspontjáról, és a kárigény elfogadása esetén tájékoztatja a kárösszegről, valamint a jóváhagyott kártérítés összegéről.
5. A jelen § rendelkezései nem mentesítik a Biztosítottat a 13. § 3. pontja szerinti intézkedések
megtételének kötelezettsége alól.
6. Ha az ACE akár részben, akár egészben elutasítja a kártérítési összeg megfizetését, e döntése ellen a Biztosított az ACE Magyarországi Fióktelepének Ügyvezető Igazgatójánál (1016 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 0-00.) panaszt emelhet, és kérheti az ACE elutasító határozatának felülvizsgálatát. Emellett a Biztosított a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt az ACE döntésével kapcsolatosan keresettel élhet a 26.§ rendelkezéseinek megfelelően.
§16. A kárösszeg megállapítása
1. Az ACE várható bruttó nyereség-kiesésre, bruttó bérköltséggel kapcsolatos költségekre (ha arról a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum külön rendelkezik) és többletköltségekre vonatkozó helytállási kötelezettsége kizárólag a kártalanítási időszak alatt áll fenn.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek rendelkezései értelmében az ACE helytállási kötelezettsége a várható bruttó nyereség biztosítása esetén a kártalanítási időszak alatt az árbevétel-kiesésből és a többletköltségek megnövekedéséből származó bruttó nyereségveszteségre terjed ki. A kárösszeg magában foglalja:
1) az árbevétel-kiesés tekintetében – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre alkalmazott bruttó nyereségráta eredménye, azzal a kikötéssel, hogy a bruttó nyereségráta és a kártalanítási időszak alatti árbevétel értéke a lehető legjobban megközelítik azokat az eredményeket, melyeket a Biztosított el a kár bekövetkezését követő adott időszakban akkor ért volna el, ha a vagyoni kár nem következik be, tekintettel a piaci irányzatokra, különleges körülményekre és feltételekre, melyek a kár bekövetkezését megelőzően és követően a Biztosított üzleti tevékenységét és üzletmenetét befolyásolhatták volna.
2) a többletköltségek tekintetében – a további szükséges és (a 3. bekezdésnek megfelelően) igazolt költségek, melyek célja azon árbevétel csökkenésének elkerülése vagy mértékének lehető legkisebbre történő csökkentése, melyet a Biztosított akkor könyvelhetett volna el a kártalanítási időszak alatt, ha e költségek nem merültek volna fel. A többlet költségek összértéke azonban nem haladhatja meg a fenti költségekkel elkerült árbevétel-kiesés értékére alkalmazott bruttó nyereségráta eredményét.
3. Amennyiben a biztosítási fedezet nem terjed ki valamely állandó költségre, és ez a maximális kártalanítási időszak alatt várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összegből levonásra kerül, a többletköltségek alapján fizetendő kártalanítás összegét arányosítják a felek olyan arányban, ahogy a várható bruttó nyereség biztosítási díja aránylik a várható bruttó nyereség biztosítási díjának és a nem biztosított állandó költségeknek az összegéhez.
4. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján az ACE bruttó bérköltségre vonatkozó helytállási kötelezettsége kizárólag a kártalanítási időszak alatt kifizetett bérekre terjed ki. A kárösszeg magában foglalja:
1) az árbevétel-kieséssel kapcsolatosan:
a) a maximális kártalanítási időszak biztosítási kötvényben meghatározott első heteiben (100%-os fedezeti biztosítás) – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre alkalmazott bruttó bérköltség-ráta, azzal a kikötéssel, hogy a bruttó bérköltség-ráta és a kártalanítási időszak alatti árbevétel értéke a lehető legjobban megközelítik azokat az eredményeket, melyeket a Biztosított ért volna el a kár bekövetkezését követő adott időszakban, ha a vagyoni kár nem következik be, tekintettel a piaci irányzatokra, különleges körülményekre és feltételekre, melyek a kár bekövetkezését megelőzően és
követően a Biztosított üzleti tevékenységét és üzletmenetét befolyásolhatták volna. A fenti összegből levonásra kerülnek az elszenvedett kár közvetlen eredményeként bekövetkezett foglalkoztatás-csökkenésnek és -korlátozásnak köszönhetően a kártalanítási időszak alatt megtakarított bérek.
b) a maximális kártalanítási időszak fennmaradó idejében (részleges fedezeti biztosítás) – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre alkalmazott bruttó bérköltség-ráta eredménye, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a kártalanítási időszak alatt bekövetkezett árbevétel-kiesés értékére alkalmazott, és a kártalanítási időszak ezen részére meghatározott fedezeti aránynak megfelelő bruttó bérköltség-ráta eredményét, mely a fenti a) bekezdésnek megfelelően megtakarított bérek értékével növelendő.
2) a többletköltségekkel kapcsolatosan – az olyan további szükséges és igazolt kiadások, melyek meghaladják a 2. pont 2. bekezdése szerint megállapított, az ACE által fizetendő összeget, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a 4. pont 1. bekezdésének a) szakasza szerint azt az összeget, amelyet az ACE-nek a többletköltségek felmerülésének elmaradása esetén kellett volna fizetnie.
5. A jelen Általános Biztosítási Feltételek értelmében az ACE többletköltségekre vonatkozó korlátozott helytállási kötelezettsége a működési költségekben bekövetkezett növekedés összegére korlátozódik. A teljes kárösszeg a kártalanítási időszak alatt az árbevétel fenntartása érdekében felmerült további, szükséges és igazolt költségeket foglalja magában, figyelembe véve az alábbiakat:
1) az ACE helytállási kötelezettsége a többletköltségek azon részére terjed ki, amely meghaladja az ACE által a 2. pont 2) és a 4. pont 2) bekezdésének rendelkezései szerint fizetendő teljes összeget.
2) a kártalanítási időszak első három hónapjában az ACE helytállási kötelezettsége nem haladja meg a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a többletköltségekre meghatározott limit 25%-át.
6. A fenti bekezdéseknek megfelelően meghatározott kárösszeg csökken a kártalanítási időszak alatt megtakarított azon kiadások összegével, amelyeket a Biztosítottnak kellett volna viselnie, vagy az elszenvedett kár eredményeként merültek fel a Biztosítottnál, és amelyeket, ha a Biztosított fizetett volna, csökkentették volna a bruttó nyereség összegét.
7. Amennyiben a Biztosított a károsodott vagyontárgyat újból üzembe helyezi, és folytatja a megszakított üzleti tevékenységét, az ACE a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján további kötelezettséggel nem tartozik a Biztosítottnak.
§17. Üzleti tevékenység folytatása új helyszínen
Amennyiben a kártalanítási időszak alatt a Biztosított üzleti tevékenységét a biztosított telephelyektől eltérő más helyszínen folytatja (ideértve azt az esetet is, ha az üzleti tevékenységet a Biztosított által megbízott más vállalkozó folytatja), a termékek vagy áruk előállításából, illetve szolgáltatások nyújtásából származó bevételt a kártalanítási időszak alatt megtermelt árbevételbe bele kell számítani.
§18. Szakértői eljárás
Mind a Biztosított, mind az ACE jogosult a kárösszeg megállapítása érdekében saját szakértőt megbízni, azonban:
1) mindegyik fél köteles a saját szakértő által elkészített szakvélemény költségeit viselni.
2) ha bármelyik fél kétségbe vonja a másik fél kárszámítását, az ACE és a Biztosított köteles egy
független szakértőt megjelölni, akinek a szakvéleményét véglegesnek és magukra nézve kötelezőnek ismerik el a felek, továbbá a felek kötelesek a független szakértő megbízásával összefüggő költségeket egyenlő arányban viselni.
§19. A kártérítési összeg megállapítása
1. A kártérítési összeg, a következő rendelkezésekre is figyelemmel, a kárösszeggel egyezik meg:
1) a megállapított kárösszeget a biztosítási összeg mértékéig meg kell emelni a Biztosított üzleti nyilvántartásait vizsgáló könyvvizsgáló Biztosított által viselt azon díjaival, amelyek az alábbiakkal kapcsolatban merültek fel:
a) a 13. § 3. pont 1. bekezdésének d) szakasza szerint a kárösszeg igazolásához szükséges információk, adatok, bizonyítékok vagy igazolások ACE kérésére történő összegyűjtése (ez alól kivétel a Biztosítottnál a kárösszeg kiszámításával és a kárigény benyújtásával kapcsolatosan felmerült költségek),
b) az arra vonatkozó hivatalos nyilatkozat kiadása, hogy a kárösszeg megállapítására benyújtott információkat és adatokat a Biztosított üzleti nyilvántartásaiból és egyéb pénzügyi dokumentációból nyerte.
2. Ha a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az éves árbevételre (arányosan emelve, ha a maximális kártalanítási időszak meghaladja a tizenkét hónapot) alkalmazott bruttó nyereségráta (alulbiztosítás), akkor a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megállapított kártérítési összeg olyan mértékben csökken, ahogy a biztosítási összeg aránylik a fenti számítás alapján kapott összeghez.
3. Ha a biztosítási kötvényben a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó bérköltségre meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az éves árbevételre (arányosan emelve, ha a maximális kártalanítási időszak meghaladja a tizenkét hónapot) alkalmazott bruttó nyereségráta (alulbiztosítás), akkor a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megállapított kártérítési összeg olyan mértékben csökken, ahogy a biztosítási összeg aránylik a fenti számítás alapján kapott összeghez.
4. A 3. és 4. pont rendelkezései nem alkalmazandók:
1) ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg megemelésére limitet határoz meg, kivéve, ha a tényleges emelkedés meghaladja a megengedett szintet,
2) a többletköltségek biztosítása tekintetében.
5. A végleges kártérítési összeget az 1-4. pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően csökkenteni kell a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített önrész összegével. Ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum várakozási időszakot köt ki, a megállapított kártérítési összegéből levonásra kerül a kártalanítási időszakra számított bruttó nyereségnek vagy a többletköltségek napi átlagértékének, valamint a meghatározott napok számának a szorzatával egyenlő összeg.
6. Amennyiben a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyat ugyanazon kockázat vonatkozásában és egyidőben két vagy több biztosító olyan biztosítási összegek mellett vonta biztosítási fedezetbe, amelyek együttesen meghaladják a vagyontárgy biztosítható értékét, az ACE olyan mértékben fizet kártérítést, ahogy az ACE biztosítási összege a többes biztosításból eredő biztosítási összegek összértékéhez aránylik.
§20. Hiteles könyvvizsgálók
Az ACE által a 13. § 3. bekezdésének 1. pontjában szereplő d) alpont alapján kért részletes adatokat és információkat a Biztosított üzleti nyilvántartásai és egyéb számviteli dokumentációja alapján egy hiteles könyvvizsgáló is elkészítheti és benyújthatja.
§21. A kártérítés kifizetése
1. Az ACE a kártérítés összegét a kártalanítási időszak végét követően, a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül fizeti meg. Ha a fenti időszak alatt a Biztosító helytállási kötelezettségét vagy a kártérítés összegszerűségét megalapozó körülményeket nem lehet megállapítani, a kártérítés összegét attól a naptól számított 14 napon belül kell kifizetni, amelyen e körülményeket kellő gondosság mellett meg lehet állapítani; az ACE azonban ebben az esetben is köteles a kártérítésnek a Biztosított által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján nem vitatott részét a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül megfizetni.
2. Az ACE a kártalanítási időszak vége előtt megfizetheti a Biztosított részére a becsült kártérítési összeg nem vitatott részét, de az ilyen kifizetés kizárólag havonta, a tárgyhót követő hónap végén történhet meg. A részleges kifizetés nem haladhatja meg a kártalanítási időszak azon részére vonatkozó becsült kártalanítást, amelyre vonatkozóan a kifizetés megtörtént. A kifizetett összegeket a felek a végleges kártalanítási összegből levonják.
3. A biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget csökkenti a kifizetett kártérítési összeg, kivéve, ha a Szerződő az éves biztosítási díjat megfelelően kiegészíti.
§22. Közvetett adó megfizetésére kötelezettek
Amennyiben a Biztosított általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerinti összeget általános forgalmi adó nélkül kell érteni.
§23. Törvényi engedmény
1. Amennyiben az ACE kártérítést fizetett, a kártérítés megfizetésének napjától és a megfizetett kártérítés erejéig az ACE-t illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha (i) ez a személy a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy (ii) olyan személy, akinek viselkedéséért a Biztosított felelősséggel tartozik.
2. Ha a Biztosítottat megillető jogok csak részben szállnak át az ACE-re, és az ACE peres eljárást kezdeményez valamely, a kárért felelős személlyel szemben, az ACE köteles a Biztosított kérésére a Biztosított nevében is fellépni. Az ACE jogosult a Biztosított követelésének ilyen érvényesítéséért a Biztosítottól a költségekre előleget kérni. Ha az ACE és a Biztosított ugyanazon eljárás keretén belül nyújtják be követelésüket, és a kártérítésként kapott összeg nem fedezi mindkettejük követelését, a Biztosított elsőbbséget élvez.
3. A Biztosított köteles – mind a kártérítés kifizetése előtt, mind azt követően – minden segítséget megadni az ACE-nek a kárért felelős személlyel szembeni jogok érvényesítése érdekében, ideértve a megfelelő dokumentumok és szükséges információk rendelkezésre bocsátását is.
4. Ha a Biztosított a kárért felelős személlyel szemben fennálló jogairól lemond, vagy azt az ACE hozzájárulása nélkül korlátozza, illetőleg ha a Biztosított a 3. pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az ACE jogosult a kártérítés kifizetését megtagadni, vagy megfelelően csökkenteni. Ha az e jogról való lemondás vagy korlátozás a kártérítési összeg megfizetését követően válik
ismertté, az ACE jogosult a kifizetett kártérítési összeg visszafizetését követelni.
§24. Adatvédelem
1. A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a „Biztosítási Törvény”) 153.§-a értelmében minden, az ACE rendelkezésére álló adat, amely a Biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy az ACE-szel kötött szerződére vonatkozik, biztosítási titoknak minősül.
2. Az ACE azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a követelésekkel vagy a biztosítási szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Biztosítási Törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
3. A Biztosított biztosítási titkai tekintetében időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli az ACE-t. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosított kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelelő írásbeli felmentő nyilatkozata az ACE rendelkezésére áll, vagy a Biztosítási Törvény egyébként így rendelkezik.
4. A Szerződő és a Biztosított felhatalmazzák az ACE-t, hogy megismerjen és nyilvántartson bármilyen, a biztosítási szerződés létrejöttével és nyilvántartásával, valamint az ACE által nyújtott biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatot és bizalmas információt, továbbá hogy ezen adatokat, bizalmas információkat e célra felhasználja. A Szerződő és a Biztosított ezennel kifejezetten és feltétel nélkül hozzájárulnak, hogy az ACE a biztosítási szerződés alapján kapott adatokat, bizalmas információkat az ACE European Group Limited és az ACE Group of Insurance and Reinsurance Companies bármely, a szolgáltatások nyújtásában résztvevő akár magyarországi, akár külföldi társasága részére átadja.
§25. Egyéb rendelkezések
1. A Biztosított egyetértésével a biztosítási szerződés egyéb, illetve a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat, feltéve, hogy az egyéb vagy a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő feltételeket tartalmazó szerződéses kikötések megfelelnek a kötelező jogszabályi rendelkezéseknek.
2. Ha a biztosítási szerződés egyéb, vagy az itt kikötött rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, azokat kell irányadónak tekinteni a jelen Általános Biztosítási Feltételekkel szemben.
3. Minden egyéb vagy a jelen dokumentumban szereplő rendelkezésektől eltérő rendelkezést írásba kell foglalni.
4. A Biztosított a székhelyében vagy lakcímében történő változásról köteles az ACE-t tájékoztatni. Ha a Biztosított megváltoztatja székhelyét vagy lakcímét, és erről nem tájékoztatja az ACE-t, bármely, a Biztosított utolsó ismert címére küldött küldeményt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napon egyébként kézbesítették volna, ha a Biztosított székhelyében vagy lakcímében nem történt volna változás.
5. A biztosítási szerződés harmadik fél (a Biztosított) javára is megköthető. Eben az esetben a jelen Általános Biztosítási Feltételeknek a Szerződőre vonatkozó rendelkezései irányadóak arra a félre is, aki/amely javára a biztosítási szerződést megkötötték.
6. A biztosítási szerződés bármely módosítása csak írásban érvényes.
7. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésekből eredő követelések az esedékességtől számított 2 év alatt évülnek el.
§26. Irányadó jog és joghatóság
A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésekre a magyar jogszabályok az irányadók. A felek a biztosítási szerződésből és az annak megkötését megelőző tárgyalásokból eredő, azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos – így különösen a biztosítási szerződés érvényességével, hatályával, teljesítésével, megszegésével, felmondásával vagy értelmezésével összefüggő – jogviták esetén az illetékes magyar bírósághoz fordulhatnak.
§27. Záró rendelkezések
1. A Szerződőnek vagy a Biztosítottnak vagy bármely, a biztosítási szerződés szerinti Jogosultnak jogában áll a biztosítási szerződés ACE általi teljesítésével kapcsolatosan írásbeli panaszt benyújtani. Ezen panasz címzettje, aki jogosult vizsgálatot lefolytatni azon szervezeti egység vezetője, amellyel a panasz kapcsolatos. Az ACE köteles a panaszra annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül írásban válaszolni.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.
3. A jelen Általános Biztosítási Feltételekben vagy egyéb kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), valamint a Biztosítási Törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.