Szakértői eljárás. Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő be- vonása szükséges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár össze- gének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább: • a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét; • a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káresemény előtt; • a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában; • amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek káridőponti értékét. • a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést; • a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembevételével.
Szakértői eljárás. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt, illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek, illetve a szakértői szervezetnek annak el- készítésére a megbízást adta. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arány- ban viselik. Mind a szakértők, mind a Biztosító azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (a hatá- lyos jogszabályok szerinti) titokban tartására.
Szakértői eljárás. A biztosítási szolgáltatás igényének elbírálását a Biztosító szakértôje (szakértôi) végzi (végzik). Más állami vagy hatósági, illetve megkeresett szakértôk, szakértôi szervezetek döntése nem befolyásolja a károk elbírálását. A szakértôi eljárás nem érinti a Biztosított kötelezettségeit.
Szakértői eljárás. 1.) A szakértők megállapításából, ha a két szerződő fél az üzemszüneti kár bekövetkezése után nem egyezik meg erről másként a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan a következőknek kell kiderülniük:
a.) a III. fejezet szerinti biztosított érték;
b.) a valószínű üzemszünet mértéke és időtartama;
c.) az elmaradó üzemi nyereségben a biztosítási esemény által okozott kár összege és amennyiben az üzemszünet tartama meghaladja a felelősségvállalás idejét, az elmaradt üzemi nyereségből a felelősségvállalás idejére eső kár összege;
d.) a fenntartandó üzemeltetési költségek, amelyek a kártérítésnél számításba jönnek, és a havonta ezekre fordítandó összeg.
2.) A szakértők akár csak a Biztosító , kötelesek titokban tartani a számukra ismeretessé vált tényeket.
Szakértői eljárás. 1. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt vagy szakértői szervezetet kérhetnek fel szakvélemény elkészítésére a keletkezett kár okának, időpontjának, lefolyásának, okozati összefüggéseinek és mértékének megállapítására.
2. Amennyiben a független szakértő vagy szakértői szervezet véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult az illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni.
3. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek vagy szakértői szervezetnek megbízást adott annak elkészítésére. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik, kivéve, ha a bíróság a költségek megosztásáról másképpen dönt.
Szakértői eljárás. 1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.
2. A biztosítottnak engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint az üzemszünettel kapcsolatos kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésre betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. A biztosítottnak különösképpen a következőkben felsorolt dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania: az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évről, amennyiben ezen évek üzemvitele a kár megítélése szempontjából lényeges lehet.
3. A biztosított a kármegállapítás során köteles a biztosító, illetve szakértője részére minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni.
4. Mind a biztosító, mind a szakértők azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adtok (körülmények) üzleti titokként történő kezelésére.
Szakértői eljárás. 1. Mind a Biztosított, mind a Biztosító jogosult a kárösszeg megállapítása érdekében saját szakértőt megbízni, azonban:
1) mindegyik fél köteles a saját szakértője által elkészített szakvélemény költségeit viselni,
2) ha pedig bármelyik fél kétségbe vonja a másik fél kárszámítását, a Biztosító és a Biztosított kötelesek egy független szakértő személyében megállapodni és ezt a szakértőt szakvélemény elkészítésével megbízni, mely szakvéleményt a felek véglegesnek és magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és kötelesek a független szakértő megbízásával összefüggő költségeket egyenlő arányban viselni.
Szakértői eljárás. 26.2.1 Ha a Felek nem tudják rendezni a vitát a Rendezési Időn belül, akkor a vitát bármelyik Fél írásban a szakértőhöz utalhatja.
26.2.2 Felek kötelesek pártatlan és elfogulatlan nemzetközi szakértőt kijelölni. A szakértő a fizetési kötelezettségekre is kiterjedő vagy egyéb döntése a Felekre nézve kötelező érvényű, kivéve, ha Felek valamelyike a szakértő döntésének kézhezvételétől számított 30 napon belül a Szakértői eljárás tárgyát képező kérdésben bírósághoz fordul. A szakértő díját és az eljárás költségeit a Felek egyenlő arányban előlegezik, és az a Fél köteles viselni, amelyre nézve a szakértő kedvezőtlen döntést hozott. A Felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában mindkét Fél köteles:
(a) elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a szakértő feladata ellátása során érvényesíteni kíván;
(b) megadni a szakértő részére azt a segítséget, amelyet a szakértő feladata ellátása során kér és amelyet az illető Fél biztosítani tud; és
(c) minden indokolt erőfeszítést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a szakértő mielőbb döntést hozzon.
Szakértői eljárás. 3.3.13.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen, egymás írásbeli értesítése mellett önállóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegének felmérésére, szakvélemény adására.
3.3.13.2. A szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzemszüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem állapodtak meg - többek között tartalmaznia kell: - a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget, - az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét, - a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, amelyet a biztosított elért volna az üzemszünet nélkül, - ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtartam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtartamra jutó részét, - a folyamatos működési költségeket, amelyekre a biztosítási fedezet kiterjed, - azokat a költségeket, amelyek a kárösszeget bizonyítottan csökkentik. - az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását, - egy eredmény kimutatást, amely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.
3.3.13.3. A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, aki azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arányban viselik a költségeket.
3.3.13.4. A szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.
Szakértői eljárás. Biztosítási esemény bekövetkezésekor Szerződő (Biztosított) és Biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt, illetve szakértői szervezetet kérhetnek fel szakvélemény elkészítésére. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőt, illetve a szakértői szervezetet felkérte. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók egyenlő arányban viselik.