NFF3054

NFF3054

Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítók szolgáltatói felelősségbiztosítása (SZESZOF)

Ügyfél-tájékoztató

és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

Ma tegyünk a holnapért!

xxxxx.xx

Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítók szolgáltatói felelősségbiztosítása (SZESZOF)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

TARTALOMJEGYZÉK

Általános Szerződési Feltételek 3

I. A Biztosítási Szerzôdés alanyai 3

II. A Biztosítási Szerzôdés létrejötte 3

III. A Biztosítási Szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló 4

IV. A Biztosítási Szerzôdés megszûnése 4

V. A kockázatviselés területi és idôbeli hatálya 5

VI. Biztosítási esemény 5

VII. Biztosítás összeg 5

VIII. Díjfizetés 6

IX. Xxxxxxxxxxxx 0

X. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, szolgáltatásának szabályai és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 6

XI. A felek együttmûködése 7

XII. A Biztosító szolgáltatásának korlátozásai 9

XIII. Egyéb rendelkezések 10

XIV. Adatkezelés, titoktartás 11

XV. Panaszkezelés 14

XVI. A Biztosító fôbb adatai 14

Különös Feltételek 15

I. Biztosítási esemény 15

II. Biztosított 15

III. A Biztosítási Szerzôdés területi hatálya 15

IV. Biztosítási összeg 15

V. A Biztosítási Szerzôdés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerzôdés megszûnése 15

VI. Önrész 16

VII. Közlési, változás bejelentési kötelezettség 16

VIII. A biztosítással nem fedezett károk 16

IX. Az Általános Szerzôdési Feltételekben foglalt, mentesülésre vonatkozó szabályok kiegészítése 17

X. A szolgáltatási igény bejelentése 17

Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítók szolgáltatói felelősségbiztosítása (SZESZOF)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. A jelen Általános Szerzôdési Feltétel azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. és a Szerzôdô között a Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítók felelôsségbiztosítása (SZESZOF) biztosítási feltételek alapján létrejött felelôsségbiztosítási szerzôdésekre – ha a Különös Feltételek, illetve Záradékok másképp nem rendelkeznek – általánosan érvényesek.

2. Ha a felek az Általános és Különös Feltételektôl eltérnek, az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni.

3. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.

4. Jelen szerzôdés szerzôdôje kizárólag vállalkozás lehet. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a befizetett díj a Szerzôdô részére visszafizetendô. Vállalkozásnak minôsül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, szervezet.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

1.1 Az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette, és amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítási szerzôdést ilyen vállalkozás javára kötötte. A biztosítási érdek nélkül kötött szerzôdés semmis.

1.2. A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett.

1.3. A Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

2.1. Az ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt olyan, biztosítási eseménynek minôsülô kár megtérítése alól, amelyet a – szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont – jogszerûen végzett tevékenységével okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.

2.2. Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

3. Biztosító

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázat- viselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A szerzôdés a Szerzôdô és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

2. Ajánlattétel

2.1. A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhetô ajánlat:

a) xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx,

b) vagy arra az e-mail címre, amelyrôl a Biztosító a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte.

Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2.2. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amelyen a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távközlô eszköz használata esetén, amikor az ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik.

2.3. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz.

2.4. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Az ajánlat elfogadása

3.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni.

3.2. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.

3.3. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerzôdô figyelmét. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre.

4. Az ajánlat visszautasítása

4.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerzôdés nem jön létre.

4.2. Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidôn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.

4.3. Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

1. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év.

2. A biztosítási évforduló – eltérô megállapodás hiányában – a kockázatviselés kezdetének megfelelô nap minden évben, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. Rendes felmondás

1.1. A határozatlan tartamú szerzôdést bármelyik fél a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra), azt megelôzôen 30 nappal írásban felmondhatja.

1.2. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). A Szerzôdô felmondása esetén a Biztosító követelheti a tartamengedmény megfizetését.

2. Díjnemfizetés miatti megszûnés

2.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdôt a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdés díjnemfizetéssel történô megszûnésének esetén a Biztosító követelheti a tartamengedmény (IV.1.2. pont) idôarányos részének megfizetését.

2.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

2.3. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja, vagy arra nem nyilatkozik.

3. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

3.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

3.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

4. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén a szerzôdés a XI.2.2. pont szerint szüntethetô meg.

5. Évfordulós szerzôdésmódosítás

Amennyiben a Szerzôdô a szerzôdés módosítását nem fogadja el, a szerzôdés a XI.4.4. pont szerint szüntethetô meg.

V. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A kockázatviselés területi hatálya

1.1. A biztosító kockázatviselése a Különös feltételekben és Záradékokban meghatározott területi hatály szerint áll fenn.

2. A kockázatviselés idôbeli hatálya

2.1. A Biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett, legkésôbb a szerzôdés megszûnésétôl számított 1 éven belül bejelentett károkat téríti meg, az elévülési idôt (XIII.1. pont) is figyelembe véve.

2.2. A károkozás idôpontja az a nap, amikor a kárt elôidézô cselekmény vagy mulasztás megtörtént. Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az elsô hibát ezzel kapcsolatban elkövették. Amennyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

2.3. A kár bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a károsult a kár bekövetkezését észlelte vagy arról tudomást szerzett, a károsodástól függôen az alábbi:

2.3.1. Személyi sérüléses károk esetén:

a) testi sérülés esetén a sérülés idôpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet,

b) egészségkárosodás esetén a károsodás idôpontja.

2.3.2. Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének idôpontja.

2.3.3. Sorozatkár (VII.3. pont) esetén az elsô káresemény idôpontja.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete

A Biztosító kockázatviselése legkorábban az ajánlattétel idôpontját követô nap 0. órája kivéve, ha a szerzôdô felek késôbbi idôpontban állapodnak meg.

VI. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosító a Különös feltételekben foglaltak szerint és a kötvényen megállapított mértékben mentesíti a Biztosítottat díj fizetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, amelyekért és amennyiben a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A biztosítási események pontos leírását a Különös feltételek tartalmazzák.

2. A felelôsségbiztosítás az egyes Különös feltételekben meghatározott biztosítási események közül csak azokra terjed ki, amelyekre a Szerzôdô ajánlatát a Biztosító elfogadta, és amelyre a díjat megfizették, valamint nem minôsül biztosítással nem fedezett, vagy kizárt kockázatnak.

VII. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a – szerzôdési ajánlaton feltüntetésre kerülô

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási idôszakra szóló biztosítási összeg, amely az egyes kockázatok tekintetében, a vonatkozó Különös feltételek alkalmazásával kerül meghatározásra. A sublimit a kártérítési limiten belül az egyes nevesített kockázatokra meghatározott limit.

2. A biztosítási összegek függetlenek a károsultak számától, és a térítési összeg akkor sem haladhatja meg a kártérítési limitet, ha egy esemény kapcsán több károsult lép fel kártérítési igénnyel. A Biztosító a biztosítási eseményenkénti kártérítési limiteken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult részérôl felmerülô megtérítési igényekre.

3. A Biztosító egy káreseménynek tekinti, ha egy biztosítási esemény során több károsult van, továbbá a sorozatkárokat, a károsultak számától függetlenül. Sorozatkárnak minôsül, ha több biztosítási esemény a Biztosított egy konkrét cselekményével, mulasztásával okozati összefüggésben következik be.

4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

5. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosítási összeg csökkenése esetén a felek bármelyike kezdeményezheti a biztosítási összeg kiegészítését (fedezetfeltöltés) vagy új ajánlat felvételét. Ennek feltételeirôl és díjáról a Biztosító egyedileg dönt.

6. A biztosítási összeg módosítását a Szerzôdô a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változása maga után vonja a biztosítási díj változását is.

VIII. DÍJFIZETÉS

1. A fizetendô biztosítás díj a kötvényen megadott díjszámítási alap és díjtétel szorzataként adódik. A felek megállapodhatnak ettôl eltérô díjszámítási metódus alkalmazásában is.

2. A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô. A folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

3. A szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy féléves. Ezt a szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerzôdô figyelmét írásban felhívja.

4. Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a befizetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés.

5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító eredménytelenül hívta fel a Szerzôdôt a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

6. A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjfizetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

IX. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyért a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga köteles helytállni. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.

2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre a Biztosító nem köteles.

X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

1. Xxxxx feltétel alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbiakat téríti:

a) személysérüléses kár esetén: valakinek a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami a személyi sérüléses kárral összefüggésben keletkezett;

b) vagyoni kár esetén: más személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt.

2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.

3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsséget elismerô nyilatkozata.

4. Az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta.

5. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik.

7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

8. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• fuvarozási okmányokat, kereskedelmi áruszámlákat, csomagjegyzéket, súlybizonylatot,

• tevékenységi engedélykivonat másolata,

• tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

• ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

• a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

• a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

• a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

10. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

XI. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

1.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô/ Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül bejelenteni.

1.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyaránt terheli.

1.4. Közlési kötelezettség

1.4.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles írásban a Biztosító tudomására hozni a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô/Biztosított cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való Biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô.

1.4.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a Biztosító kockázata, és a károk elbírálása szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

1.4.3. A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt/Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.5. Változás bejelentési kötelezettség

1.5.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új (alap)tevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése, a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• foglalkoztatotti létszám megváltozása,

• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,

• csôd, csôdeljárás, vagy végelszámolás,

• lényeges cégadat változás következik be.

1.5.2. A Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.6. Kárbejelentési kötelezettség

1.6.1. A Szerzôdô/Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerzôdô fél a kárt a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

1.6.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az esemény és a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, felelôsség mértékét, elismerését vagy annak hiányát, a károsult adatait, a kár helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított (károkozó) ügyintézôjének és a károsultnak a nevét, címét egyéb elérhetôségét és telefonszámát.

1.7. Kármegelôzési kötelezettség

1.7.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.7.2. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.

2. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

2.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

2.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.

3. A Biztosító kötelezettségei

3.1. A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

3.2. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújt a károsult részére.

3.3. A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

3.4. A Biztosító – a kötelezô titoktartás figyelembevételével – a Biztosított erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.

4. Évfordulós szerzôdés módosítás

4.1. A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.

4.2. A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály változások,

• viszontbiztosítási díjak emelkedése,

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek,

• árfolyam emelkedés,

• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.

4.3. A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.

4.4. A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt megelôzôen 30 nappal írásban felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

XII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

1. Kizárások

1.1. A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a Biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

1.2. A Biztosító nem vállalja a sérelemdíj megtérítését, csak abban az estben, ha az személyi sérüléses károkozással van összefüggésben.

1.3. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a Szerzôdô és a Biztosított, illetve egy, vagy több azonos szerzôdésben Biztosított egymásnak okoz,

b) amely a Biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

c) amelyet a Biztosított maga szenved el,

d) amelyet a Szerzôdô vagy a Biztosított vezetôinek, képviselôjének, tagjainak, a Polgári Törvénykönyv 8:1.§ (1) bekezdése 2.–3. pontjában felsorolt hozzátartozójának okozott,

e) amelyet meghatározott károkozói minôségben ugyan, de háborús cselekményekkel, lázadással, sztrájkkal, munkabeszüntetéssel, polgári engedetlenséggel, népfelkeléssel, forradalom, ostromállapot, terrorista cselekményekkel összefüggésben, illetve azok idején okozott,

f) amely pénzbüntetés, kötbér, bírság vagy egyéb büntetô jellegû költségként merül fel,

g) amely jogszabály alapján megtérül, illetôleg más biztosítással érvényesen fedezhetô károkat, függetlenül attól, hogy ezt érvényesítették-e, vagy sem, illetve a szerzôdéssel fel- vagy átvállalt kár,

h) amely a gépjármû-felelôsségbiztosítás hatálya alá tartozó kár,

i) amely szavatossági, jótállási és garanciális igényeként merül fel,

j) amelyet a gazdálkodó szervezet a tulajdonosainak, azok közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévô egyéb gazdálkodó szervezetnek okozott,

k) amely szellemi tulajdonjogra, adatvédelemre, titokvédelmi vonatkozó szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértésébôl ered,

l) amely szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás mûködése, adatvesztése, illetve ezek használati értékének csökkenése miatt következik be,

m) amely testi/lelki sérülés, vagy egészségkárosodás nélkül elôterjesztett sérelemdíj iránti igény,

n) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett.

2. Mentesülés

2.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô, vagy a Biztosított, illetve akiért a Szerzôdô/Biztosított jogszabály szerint felelôséggel tartozik, jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.

2.2. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô pontban meghatározott személy:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,

• a tevékenységet jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltô szer hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

• a kárt a kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlôdô, vagy folyamatos megsértésével idézte elô,

• a kárt szakmája, tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szabványok súlyos megsértésével összefüggésben okozta.

2.3. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

2.4. A XI. pontban meghatározott közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô vagy a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.5. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. Visszakövetelési jog

A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A Biztosító kérésére köteles a károkozóval szembeni igényérvényesítési jogát a Biztosítóra engedményezni. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követelés megnyíltától, bekövetkeztétôl számított egy év.

2. A Szerzôdô/Biztosított egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történô bejelentés megerôsítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a Szerzôdô felek azonban csak írásban mondhatják fel.

3. A Biztosító jogosult az együttmûködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

4. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg, a szerzôdésben meghatározott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegû kifizetést a Biztosító nem teljesít.

5. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

XIV. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS

1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minôsülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.

4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A Biztosító, mint adatkezelô köteles a bejelentést a törvény elôírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektôl eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítô csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható elôny.

6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsô közremûködôket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerzôdéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsô cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minôségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzôk). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerzôdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.

A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk aktuális listája megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxx.xxxxx.xx) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzôhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a Biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.

7. A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.

21. A veszélyközösség védelme céljából történô adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:

a) a Szerzôdô Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô Biztosítónak.

A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a meg- kereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Idôszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.

A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

XV. PANASZKEZELÉS

1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszkezelesi-szabalyzat.html

3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek

3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található

3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

4. Jogorvoslati fórumok

4.1. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4.2. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

XVI. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

SZESZOF KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj fizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyekért a Biztosított a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A Különös feltételekben nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételekben, az ajánlaton, a kötvényen, a záradékokban és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadóak. Amennyiben az Általános Szerzôdési Feltétel és a Különös Feltétel eltér egymástól, a Különös Feltétel rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minôsül a személyszállító szolgáltatással összefüggésben az utasoknak, vagy a diszpécserszol- gálatnak okozott, és más módon nem fedezett olyan károk, amelyekért a Biztosított jogszabály alapján felelôsséggel tartozik.

II. BIZTOSÍTOTT

Biztosított az a biztosítási ajánlaton feltüntetett egyéni vállalkozó (természetes személy), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely megfelel a 176/2015. (VII.7.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), elôírt feltételeknek, és rendel- kezik személytaxi-szolgáltatást, illetve személygépkocsis személyszállítói szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel, vagy ilyen engedély iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz.

A személytaxi-szolgáltatást, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végzô szolgáltatási tevékenység végzésének a Kormányrendeletben elôírt feltételeit a biztosítóval megkötött biztosítási szerzôdés tartama alatt folyamatosan teljesíti

III. A BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosítási szerzôdés Európa földrajzi határain belül okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen biztosítási szabályzat értelmében a Biztosító biztosítási fedezetvállalásának felsô határa a Kormányrendelet 8.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott alábbi saját tôke követelmény: személytaxi-szolgáltatást, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végzô, minden egyes személygépkocsi után az azzal szállítható utasonként ötvenezer forint.

A Biztosító a felmerült fizetési kötelezettséget utasonként ötvenezer forint összeg (biztosítási összeg) erejéig teljesíti, mely a kamattal és valamennyi a Biztosítottat terhelô járulékos költséggel együtt – beleértve az eljárási és jogi képviseleti költségeket is – a Biztosító szolgáltatásának felsô határa.

Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.

A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a biztosítási fedezet valamennyi általa üzemeltetett, így az érintett gépjármû tekintetében fennálljon. Ennek elmaradása esetén a Biztosító jogosult az illetékes Közlekedési Felügyeletet értesíteni.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a Biztosító a biztosítási összeg keretein belül akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosítási szerzôdés létrejötte, a kockázatviselés kezdete és a szerzôdés megszûnése tekintetében az Általános Szerzôdési Feltételek rendelkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

1. A létrejött szerzôdésrôl a biztosító fedezetigazolást állít ki, feltéve, hogy a szerzôdô annak teljes évi díját megfizette.

2. A biztosító kockázatviselése a szerzôdô által a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon akkor veszi kezdetét, ha a biztosított díj ellenében végzett személytaxi-szolgáltatás, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, engedéllyel rendelkezik.

3. A kockázatviselés kezdô idôpontja nem lehet korábbi, mint a biztosított területileg illetékes közlekedési hatóság által kiállított személytaxi- szolgáltatás, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatás vonatkozó engedélyének kelte.

4. Megszûnik a biztosítási szerzôdés, ha a biztosított díj ellenében végzett személytaxi-szolgáltatás, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatás vonatkozó engedélyét a területileg illetékes közlekedési hatóság visszavonta, illetve, ha a biztosított a fenti tevékenységet folytató vállalkozását megszünteti vagy szünetelteti.

5. A biztosítási szerzôdés megszûnésérôl, illetve a biztosítási összeg csökkenésérôl a biztosító a közlekedési hatóságot haladéktalanul, de legkésôbb 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja. A szerzôdô ezen adatok tekintetében mentesíti a biztosítót a titoktartási kötelezettsége alól.

VI. ÖNRÉSZ

A jelen különös feltételek szerint létrejött szerzôdések esetén, a biztosítási összeg terhére történô kifizetés összegébôl a biztosító nem von le önrészesedést.

VII. KÖZLÉSI, VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

a) A biztosított köteles biztosítani, hogy a biztosító a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden okiratba, így különösen a biztosított számvitelrôl szóló törvény alapján készített, auditált beszámolójába – beszámoló hiányában a nyitómérleg, vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás dokumentációjába betekinthessen. A biztosított köteles a biztosító kérésére átadni a tárgyévet megelôzô évre vonatkozó auditált mérlegét és eredmény kimutatását.

b) Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzôdô vagy a Biztosított helytelen adatokat szolgáltatott vagy nem tett eleget a díj alapját befolyásoló adatokra vonatkozó közlési- és változásbejelentési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt arányosan téríti meg.

c) A biztosító amennyiben a biztosítás elvállalása szempontjából szükségesnek tartja, úgy bekérheti, és a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a tevékenységi engedély benyújtása iránti kérelemhez csatolt, a Kormányrendelet által elôírt okmányok példányát.

d) Amennyiben a biztosított a biztosítási ajánlat kitöltésének idôpontjában érvényes személytaxi-szolgáltatás, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik, annak a területileg illetékes közlekedési hatóság által történt késôbbi kiállítását követôen a kézhezvételtôl számított 5 napon belül köteles átadni a biztosítónak az engedély másolati példányát.

e) A személytaxi-szolgáltatási, illetve személygépkocsis személyszállító szolgáltatási engedély hatályát, érvényességét érintô minden körülményt, így különösen annak bármely okból történô visszavonását, felfüggesztését vagy visszaszolgáltatását köteles a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni.

f) Minden olyan körülményt, eseményt, ami a Kormányrendeletben elôírt megfelelô pénzügyi helyzetet veszélyeztetheti köteles 2 napon belül a biztosítónak bejelenteni.

g) A biztosítási ajánlaton megjelölt jármûvek cseréjét, rendszámcseréjét, illetve további gépjármûvek forgalomba állítását, forgalomból történô kivonását köteles azok megtörténte elött legalább 24 órával bejelenteni a biztosítónak. A be nem jelentett jármûvekkel történô személyszállítással kapcsolatban felmerülô károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Az egyes jármûvek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet.

VIII. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

1. Kizárások

A Biztosító nem áll helyt, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken túl:

a) azokért a fizetési kötelezettségekért, amelyekért a Biztosított nem a Kormányrendelet alapján, az abban szabályozott minôségében tartozik felelôsséggel,

b) az abból keletkezett fizetési kötelezettségekre, amelyek az engedély nélkül végzett tevékenységébôl erednek,

c) már meglévô más biztosítás alapján megtérülô fizetési kötelezettségekre,

d) a fizetési kötelezettségeknek a biztosítási összeget meghaladó részéért, vagy vagyoni biztosíték lecsökkent összegét meghaladó fizetési kötelezettségekért,

e) az olyan fizetési kötelezettségekért, amelyek abból keletkeznek, hogy az üzemben tartó megszegi gépjármûvei mûszaki állapotának rendszeres ellenôrzésére vonatkozó, jogszabály által elôírt kötelezettségét, vagy közvetlenül a jármû nem megfelelô mûszaki állapotára vezethetôk vissza,

f) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkra,

g) a Biztosított által üzemeltetett jármû/vek által okozott nem baleseti jellegû útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra,

h) az üzemi balesetbôl vagy foglalkozási megbetegedésbôl eredô vagy ilyen formában jelentkezô károkért, akár saját, akár kölcsönzött munkaerôrôl van szó,

i) a Biztosítottat, mint munkáltatót, a Munka Törvénykönyve alapján terhelô egyéb kártérítési kötelezettségekért,

j) a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkért,

k) a vegyszerhasználattal összefüggô károkért,

l) a Biztosított tevékenységére vonatkozó, jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésben írt, illetve szerzôdésben vállalt elmulasztásából eredô, úgynevezett szakmai felelôsségi károkért,

m) a személyi sérüléses károkért,

n) a bûncselekménnyel okozott károkért;

o) amelyek a be nem jelentett gépjármûvel végzett fuvarteljesítés során, illetve ehhez kapcsolódóan következtek be,

p) a tevékenységi engedély felfüggesztésének idôtartama alatt vagy az engedély visszavonását követôen keletkezett fizetési kötelezettségekért,

q) a megengedett szállítható személyek számának túllépése miatt keletkezett fizetési kötelezettségekért,

r) többletkárt, ha a Biztosított nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének,

s) dologi károk esetében az elmaradt vagyoni elônyt,

t) a következményi károkat,

u) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülô adatvesztéssel összefüggésben,

v) a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás által fedezett károkra abban az esetben sem, ha a jelen feltételek szerint biztosított gépjármû a káresemény idôpontjában nem rendelkezett kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdéssel.

IX. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKBEN FOGLALT, MENTESÜLÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK KIEGÉSZÍTÉSE

A jelen szerzôdés szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül az is, ha a Biztosított vagy az, akinek a magatartásáért a Biztosított felelôsséggel tartozik:

a) a fuvarozást a számára kötelezôen elôírt hatósági engedélyek (vezetôi engedély, megfelelô orvosi minôsítés, személyszállítási szakvizsga) nélkül vagy érvénytelen engedély birtokában végezte,

b) a biztosított jármûvet kábítószer vagy egyéb bódító hatású szer, vagy 0,0 ezreléket meghaladó alkoholos állapotban vezette,

c) a biztosítási esemény a jármû túlterhelése, a vonatkozó elôírások be nem tartása során következett be,

d) ha a személyszállítást a biztonsági elôírások figyelmen kívül hagyásával végezte, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

e) a biztosított jármûvet a kár idôpontjában nem a Biztosított üzemeltette, vagy a jármûvet a Biztosítottnak felróhatóan akár a Biztosított alkalmazottja, akár más személy jogtalanul használta.

X. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésôbb 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely szolgáltatási igényre adhat alapot.