VÁLLALKOZÁSOK

PROVIDENCIA

OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT.

VÁLLALKOZÁSOK

ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Tartalom:

■ Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

■ Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételei (VEBKF)

■ Tőzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei (TÜBKF)

■ Vállalkozók Betöréses lopás és rablás biztosítás különös feltételei (VBBKF)

■ Üvegbiztosítás különös feltételei (ÜBKF)

■ Balesetbiztosítás Különös Feltételei (BBKF)

■ Vállalkozók Szállítmánybiztosításának Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (VSZKF)

■ Vagyoncsoportok Meghatározása

■ Xxxxx Xxxxxxxxxx Győjteménye

Nyomtatványszám: 0000-0000-0

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF)

I. Ezen általános feltételek alapján a Providencia biztosító (továbbiakban biztosító) - az egyes biztosítások külön feltételei szerint - meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a biztosított (szerződő) által fizetett díj ellenében.

II. A szerződő közlési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a kockázatviselés szempontjából a valóságnak megfelelően minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amelyet a jövendő biztosítási szerződéssel kapcsolatosan ismer, vagy ismernie kell, de legalább azt, amire a biztosító írásban kérdést tett fel.

2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

III. Változásbejelentési kötelezettség

1. Szerződéskötés után a biztosított és a szerződő kötelesek a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról a biztosítót 8 napon belül írásban értesíteni.

2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő valamely lényeges körülményről, valamint a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, IS napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést írásban felmondhatja; felmondási idő 30 nap.

3. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

4. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszőnik. Erre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

5. Ha a biztosított jogszabályi, hatósági vagy megállapodáson alapuló biztonsági előírásokat megsért, vagy ezek megsértését eltőri, és ezzel a biztosítási körülményekben lényeges változás következik be, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve a szabálysértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást egy hónapos határidővel írásban felmondani. A felmondási jog megszőnik, ha időközben a szabálysértés előtti állapotot helyreállították. 6. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni.

IV. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

3. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor minden későbbi díjat pedig, annak az időszaknak az első napján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4. A biztosítási védelem az azt követő nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban, a kockázatviselés kezdetére pedig meghatározott időpontban állapodnak meg.

5. A biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap, folytatólagos díjak esetében 60 nap elteltével a szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

7. Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási érdek megszőnése vagy lehetetlenülés miatt ér véget a szerződés időtartamának lejárta előtt, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az

érdekmegszőnés hónapjának utolsó napjával megszőnik. A biztosítót pedig az érdekmegszőnés hónapjának végéig számított biztosítási díj illeti meg.

8. Ha a biztosítási érdek azért szőnik meg, mert a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.

9. Valamely kár bekövetkezése utáni felmondás esetén a 12. pont második bekezdésének rendelkezései érvényesek.

10. A szerződés megszőnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselés véget ért.

11. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerződési időtartamra való tekintettel díjengedményt adott, a szerződése határidő előtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a biztosítási szerződést valamely kár bekövetkezése után mondják fel, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhető, kivéve, ha a szerződést bizonyítottan rosszhiszemőség miatt a biztosító mondta fel.

12. A határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják, de a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerződést írásban a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap.

V. Felszámolási eljárás következménye

A szerződőnek a vagyon fölötti csőd vagy csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása változásbejelentési kötelezettség alá esik és rá a változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

VI. Többszörös biztosítás. Megállapodás szerinti önrészesedés

1. Ha a szerződő/biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított érdekre vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval. A biztosító egy másik biztosítónál kötött biztosítás miatt saját szerződését a vagyontárgy valóságos értékét meghaladóan semmisnek tekinti, kárfelelősséget nem vállal. Ha a biztosító és a szerződő/biztosított szerződéskötéskor abban állapodtak meg, hogy a szerződőnek a kár egy részét magának kell viselnie (megállapodás szerinti önrészesedés), erre a részre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget oly módon lecsökkenti, hogy a szerződő maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.

VII. A biztosítás tárgyának elidegenítése

Az érdekmegszőnés szabályait kell alkalmazni.

VIII. A kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan külön- külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

Hogy fönnáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási kötvény minden egyes tételére vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. 3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

IX. Szakértői eljárás

1. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását.

Amennyiben a független szakértő véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult a területileg illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértő költségeit a megbízó előlegezi, illetve amennyiben a bírósági döntés a költségek megosztásáról másképpen dönt, a felek a bírósági végzés értelmében viselik.

X. Mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt.

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerződő fél velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosítottnak a szerződő szabályzatában megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai a biztosított jogi személynek a szerződő szabályzatában meghatározott tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. A fizetési kötelezettség alóli mentesség megállapítottnak tekinthető, ha a szerződő (biztosított) vagy valamely, a vállalat tevékenységéért felelős vezető beosztású személyt az okozott. kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerős büntetésre ítélték.

3. Ezek a szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésének eseteire is alkalmazásra kerülnek.

4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a káresemény a biztosított, illetve a szerződő fél a biztonsági előírásoknak jogellenes, szándékos vagy súlyos gondatlansága által történő megsértése okozta.

Xxxxxxxxx a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a jogellenes magatartás nem hatott közre a káresemény bekövetkeztében vagy nem befolyásolta a kártérítés mértékét, vagy ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a felmondás a határidő lejárta ellenére nem történt meg.

XI. Kárkifizetés

1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

2. A kártérítés két héttel az utolsó okirat beérkezése után esedékes, de a szerződő egy hónappal a kárbejelentés után a már feltárt és a biztosító által elismert károkra kérheti a tényállás alapján minimálisan fizetendő összeg részfizetésként való folyósítását.

A jelzett határidőket késlelteti, ha a kártérítés megállapítása vagy kifizetése a szerződő hibájából késedelmet szenved.

3. A biztosító elhalasztja a kifizetést,

a) ha kétség merül fel a szerződő (biztosított) pénzfelvételi jogosultságát illetően, a szükséges igazolás bemutatásáig,

b) ha a kárral kapcsolatban a szerződő (biztosított) ellen rendőrségi vagy büntetőbírósági vizsgálat indult, a vizsgálat lezárásáig.

4. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított kettő év alatt, ha a biztosított jogi személy, az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

Az elévülés beálltának megállapítására a PTK rendelkezései az irányadók.

XII. Jogviszony a káresemény után

1. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító tudomására jutásától 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges.

2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

XIII. Visszkereseti jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

XIV. Nyilatkozatok formája

1. A biztosítottnak minden bejelentését és nyilatkozatát írásban, a szerződésfelmondó nyilatkozatát ajánlott levélben kell megtennie.

A kárbejelentésekre vonatkozó nyilatkozatok az adott vagyonbiztosítási ág általános feltételeiben vannak meghatározva.

Az Általános és Különös Feltételekben nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.

VÁLLALKOZÓK ELEMIKÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VEBKF)

A biztosítási szerződésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, a Vagyoncsoportok Meghatározásában foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések - értelemszerően - a szerződőre is vonatkoznak.

Biztosított személyek köre:

Biztosított személy az a természetes vagy jogi személy, aki az 1988. évi

IX. számú Vállalkozói nyereségadóról szóló törvény, valamint az 1989. évi XLIV. számú módosítás értelmében vállalkozónak minősül.

I. Biztosított veszélyek és károk I/I. Tőzbiztosítás

(1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tőz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra. (ld. még az (5) bekezdést)

(2) Tőzeset alatt olyan tőz értendő, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendő tőznek, és így a biztosítás nem terjed ki azokra az esetekre, amikor

a) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy rendeltetésszerően (pl. vasalásnál, füstölésnél, pörkölésnél, főzésnél, sütésnél stb.) tőz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, vagy tőztérbe (kályhába, tőzhelybe stb.) estek vagy dobták őket, vagy

b) hő hatására - lánggal égés hiányában - csak szín vagy alakváltozás ment végbe (pl. mőanyag olvadása, zsugorodása), vagy

c) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hő okozta, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. világítótestek vagy hősugárzók, égő dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk), vagy

d) biztosított elektromos gépek, készülékek vagy berendezések az elektromos áram energiája folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg, fényjelenség kíséretében vagy anélkül.

Ha az a) és d) pontokban jelzett okok miatt más biztosított vagyontárgyak gyulladnak meg, a biztosító kockázatviselése kiterjed az e vagyontárgyakban keletkező következményi károkra.

(3) Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendők, amelyeket

a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított vagyontárgyakba, vagy a szabadban lévő biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása okoz, illetve

b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

A biztosító vállalja azoknak a károknak a megtérítését, amelyek a biztosított elektromos készülékekben azáltal keletkeznek, hogy a

becsapó villám következtében túlfeszültség, illetve indukció lép fel.

Fennáll a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha az előbbiekben említett okok miatt keletkező tőz során más biztosított vagyontárgyak rongálódnak vagy semmisülnek meg.

(4) Robbanás alatt valamely, a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erőhatás értendő. Valamely tartály (kazán, csővezetékek stb.) felrobbanása csak akkor biztosítási esemény, ha annak fala olyan mértékben kiszakad, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

Nem számít robbanásnak és így a biztosító kockázatviselése sem terjed ki azokra az esetekre, amikor a biztosított vagyontárgyak

a) centrifugális erő által okozott törés,

b) vízlökés (különösen gőzgépeknél),

c) csőtörés,

d) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás,

e) belsőégéső motorokban a robbanótérben (a motor hengerében) fellépő robbanások,

f) elektromos megszakítókban (pl. olaj, pneumatikus és gáztöltéső megszakító, stb.) a bennük már meglévő vagy keletkező gáznyomás,

g) összeroppanás (pl. televíziós készülékek képernyőjének összeroppanása)

h) céltudatos, tervszerő robbantás (pl. tervezett bontás) folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg.

Nem számít robbanásnak a repülőgépek hangrobbanása sem.

(5) A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít - függetlenül attól, hogy gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem - minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak.

A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levő, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésére bocsátott létesítményekben bekövetkező robbanóanyag-robbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetően, ha a biztosítottnak már előzőleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyagok létezéséről vagy használatáról.

(6) A biztosító megtéríti a személyzettel közlekedő légijármő, ill. ilyen légijármő részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása folytán bekövetkező károkat,

(7) A biztosító a káreseménykor felmerülő kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/II. Viharkárbiztosítás

(1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, felhőszakadás, ismeretlen építmény-üreg beomlása, ismeretlen jármő ütközése, árvíz, valamint földrengés által okozott károkra.

(2) Ezen feltételek értelmében

a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított tárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérő vagy azt meghaladó) szél okozott. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja.

b) Jégverés: jégverésnek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék miatt fellépő mechanikai hatás (törés, deformáció).

c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyőlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban.

d) Xxxxxxxxxxx, kőomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítási esemény, amelyet a lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban, kivéve, ha e mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek.

e) Felhőszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló - legalább 1 mm/perc intenzitású -, talajszinten áramló nagy mennyiségő víz rombolással, elöntéssel okoz. Vállalkozók biztosítása esetén a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott árukra és raktárkészletekre csak akkor érvényes e kockázatviselés, ha azokat a padlószinttől legalább

12 cm magas állványon helyezték el. (Lásd még VI./(17) bekezdés)

f) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amikor ismeretlen (az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, a biztosított vagy hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszőnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következik be. Nem téríti a biztosító, ha

az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy üzemen kívül helyezett bányákban történt.

g) Ismeretlen jármő ütközése: biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedő vagy közúti jármő nekiütközése okozott. A biztosító nem téríti meg:

a) kötelező felelősségbiztosítással rendelkező jármővek által okozott károkat,

b) az olyan jármővek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet,

c) a jármővekben keletkezett károkat.

h) Árvíz: az a biztosítási esemény, amikor az élővizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti a biztosító a belvíz és talajvíz által okozott károkat, továbbá az élő és mesterséges vizek, valamint a belvízvédelmi töltés közötti területen, illetve a hullámtérben lévő biztosított vagyontárgyakban keletkezett árvízkárokat. Belvízvédelmi töltés hiányában e területet a káresetet megelőző 10 évben mért legmagasabb vízállásszint határozza meg.

i) Földrengés: az a biztosítási esemény, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz a biztosított vagyontárgyban. Egy földrengésnek minősül 72 órán belül az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított rezgések sorozata.

(3) Nem biztosított veszélyek és károk:

a) Azon károk, melyeket tőz, villámcsapás, robbanás, özönvíz, vihardagály, lavina és lavina-légnyomás, repülőgépek szívó, ill. nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a (2) bekezdésben felsorolt káresemények következményei.

b) Azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a (2)bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetők vissza valamely biztosítási eseményre.

c) Azon károk, melyeket sziklatömbök, kő-, illetve földtömegek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek.

d) Azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, karbantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak.

A biztosító kártérítési kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg által okozott károk (pl. hófogók és esőcsatornák károsodása).

f) Épületek, nyílászárók üvegezésébe okozott károk.

g) Az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva, stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károk.

h) Az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk.

(4) A biztosító a káreseménykor felmerülő kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/III. Vezetékes vízkár biztosítás

(1) Ezen feltételek értelmében a biztosító biztosítási fedezetet nyújt az épület külső határoló felületén belül lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékei és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központi főtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt kiömlő víz és gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkért.

(2) Biztosítottak továbbá:

a) Az épületen belüli be- és elvezető vezetékek, valamint a biztosított ingatlanon lévő épületen kívüli hideg- és melegvíz vezetékek és zárt melegvízrendszerek korrózió okozta töréskárai, a kárelhárítással kapcsolatos kiadások, valamint káreseményenként 6 m új cső és annak behúzási költségei.

b) Be- és elvezető vezetékek tömítési hibáinak elhárítási költségei a biztosított épületen belül.

c) A biztosított épületen belüli csövek dugulás miatt keletkező kárai, valamint a duguláskár-elhárítási költségei.

(3) A biztosítás nem terjed ki

a) azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után derültek ki;

b) fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;

c) közvetett károkra - mint pl. vízhiány, vízveszteség, jövedelemkiesés, kivéve a lakbérveszteség;

d) talajvíz, árvíz vagy időjárási viszontagságokból keletkezett víz vagy az ezek miatt összegyőlt víz káraira;

e) talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt áruk és raktárkészletek káraira;

f) az elhasználódás okozta károkra;

g) csatlakozó berendezések és szerelvények tömítési hibáira;

h) sprinkler berendezések szabályszerő mőködése következtében keletkezett károkra;

i) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, fürdőkádak, mosdók, WC-öblítőtartályok, kazánok, főtőtestek, boylerek stb.)

keletkezett károkra;

j) ipari, technológiai vezetékből kifolyó bármely folyadék (kivéve víz) vagy anyag által okozott károkra;

k) az átmenetileg nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek - a víztelenítés elmulasztása miatti - fagyáskáraira, illetve ezek következményi káraira.

(4) A biztosító a káreseménykor felmerülő kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/IV. Általános kizárások

Ha a káresemény

a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belső zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendőri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tőzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel

egyidejőleg következik be, a biztosító kockázati felelőssége csak akkor áll fenn, ha a szerződő bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

II. Biztosított vagyontárgyak

(1) Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biztosított tulajdonát képező és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a Vagyoncsoportok Meghatározása szerinti bontásban.

Kiterjed a biztosítási fedezet

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerződéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított-ingó

vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevőre. El nem szállítottnak minősül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történő berakodás nem kezdődött meg;

b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerő tevékenységüket végzik;

amennyiben a fentieket biztosításra feladták.

(2) Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra:

a) gépjármővek,

b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb.,

c) reprodukciós segédeszközök,

d) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok,

e) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjármővek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakő, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok,

f) automaták (kivéve pénzváltó-, nyerő- és játékautomaták) és azok tartalma,

g) az épületen kívül - azonban a biztosított ingatlanon - található gépjármővek,

h) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerződés, megőrzés, bizomány, zálog, javítás).

i) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma,

j) antennák,

k) napelemek,

l) viharkár biztosítás esetén cégtábla, reklámhordozó, lámpa, zászlórúd és az épülethez nem szervesen kapcsolódó reklám céljára szolgáló berendezések.

(3) Épületek esetén a biztosítás - egyéb megállapodás hiányában - az épületértékre terjed ki (VI/(2) bekezdés). Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a

talajszint alatt lévő alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is.

a) Xxxxx feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendők az elektromos, a gáz, a vízellátó és a szennyvízelvezető berendezések a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, a főtő és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke főződik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához.

b) Ipari és kereskedelmi célokra használt épületek esetében, valamint irodaépületeknél, kórházaknál, szanatóriumoknál, gyógyintézményeknél, szállodáknál, panzióknál, fürdőknél, sportlétesítményeknél és rendezvény céljára szolgáló csarnokoknál az a) pontban felsorolt berendezések, valamint a gépalapzatok nem épület-alkotórésznek, hanem mőszaki és kereskedelmi berendezésnek számítanak.

III. Kockázatviselés helye

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A

1.1 pontja) és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben erről külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II/(2)/g) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelőzési, változásbejelentési és közlési kötelezettsége

Kiegészítés az ÁVF II., III. és X. fejezetéhez

(1) A biztosított köteles minden, a hatósági létesítési és üzemeltetési, illetve tőzvédelmi és tőzmegelőzési szabványokban foglalt előírást maradéktalanul betartani.

(2) A biztosított köteles a biztosításra feladott épületet, mindenekelőtt a tetőszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani.

(3) A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításban szereplő berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértői mérések, jogszabályban foglalt építőipari vagy hatósági előírások alapján a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve a fagykárok megelőzése érdekében az intézkedés haladéktalanul szükséges, úgy - legkésőbb a biztosító által meghatározott időpontig - e kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli építmények vízvezetékeit és egyéb vízvezető berendezéseit, felszereléseit elzárni. Főtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg üzemen kívül helyezik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.

(5) A biztosított változásbejelentési kötelezettségei

A kockázatvállalás szempontjából az alábbi változások - melyeket a biztosító külön díj ellenében elvállal - bejelentésére különösen köteles a biztosított:

a) Épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén:

Sprinkler (automatikus indítású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése.

b) Épületbiztosítás esetén:

Vízkeringtetéssel mőködő klímaberendezés és (vagy) padláson vagy tetőtérben levő 1 m3-nél nagyobb őrtartalmú víztartály, úszómedence az épületen vagy épületben, vízkeringtetéssel mőködő padlófőtés, szolárberendezés, jelentősebb vízvezetékhálózat bővítés (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülőkben stb.) megléte vagy létesítése.

c) Árubiztosításnál:

ha az áruraktározás talajszint alatti helyiségben történik.

(6) Szerződéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerződéskötés során írásban kérdést tett fel.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

(1) A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) Tőle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a

VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt a biztosított viseli.

b) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésőbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban jelentenie kell a biztosítónak. Tőz- és robbanáskárt hatósági előírás szerint a tőzoltóságnak is jelentenie kell.

c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelően és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben előírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

d) A biztosító kérésére megfelelő határidőn belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény előtt meglévő vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévő maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése időpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén kérésre mellékelnie kell a káridőponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is.

e) A b) pontban említett bejelentés, ill. a c) és d) pontokban említett bizonylat illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történő postai feladásának) időpontja a mérvadó.

f) A káresemény által előidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekből szükséges.

(2) A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésekben előírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető.

VI. Kárkifizetés

Az ÁVF VIII. és XI. fejezeteinek kiegészítése

(1) A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I/I.(1) vagy I/II.(2) vagy I/III.(1) bekezdésekben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy

c) tőz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be.

d) Viharkár biztosításnál a káresemény következtében a biztosított vagy szomszédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádőlnek.

(2) A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., C. xxxxxxx) a biztosító a kár bekövetkeztének időpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják.

Épületek és berendezések újérték biztosítása

A szerződő csak akkor jogosult a káridőponti avult értéket meghaladó kártérítési részre, ha az a rész a káridőponti avult érték összegével együtt nem haladja meg a káridőponti újértéket. A kártérítésre olyan mértékben jogosult a szerződő, amilyen mértékig a kártérítés felhasználása ugyanazon a helyen biztosított.

Ehhez elegendő, ha a megsemmisült vagy megrongálódott épület helyreállítása vagy újraépítése megtörténik, a megsemmisült vagy megrongálódott berendezési tárgyat újjal pótolják, és a megsemmisült vagy megrongálódott egyéb vagyontárgy helyett ugyanolyan tárgyat készítenek, illetve szereznek be, feltéve, hogy az említettek ugyanazon üzemi célokra szolgálnak. Ha a VIII.fejezet értelmében alulbiztosítás áll fenn, akkor - amennyiben a károsult vagyontárgyaknak csak egy részét állítják helyre - ezekre a vagyontárgyakra az újérték szerinti kártérítés csak a VIII. fejezetben meghatározott arányban téríthető.

A biztosító nem fogadhatja el a káreset utáni helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a kártérítést a káridőpontban egyébként már meglévő, de félkész (állapotú) épület, berendezés vagy egyéb tárgy befejezésére fordítja.

Ha a szerződő bizonyítja, hogy a helyreállítás a kárhelyen hatóságilag tilos, ennek igazolása esetén a biztosító a Magyarországon bárhol történő, károsult épülettel azonos helyreállítást tudomásul veszi.

Ha a káreset után a helyreállítás vagy újrabeszerzés 3 éven belül nem történik meg vagy a szerződő írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidő lejárta előtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor épületeknél a káridőponti (avult) értéken való kártérítés marad végleges. Berendezési és egyéb tárgyaknál pedig a káridőponti értéken való térítés; peres eljárás esetében az újrabeszerzés vagy helyreállítás határideje meghosszabbodik a per időtartamával.

Az előleg nyújtására vonatkozó előírásokat az előbbi rendelkezések nem érintik.

(3) Kárkori új értéknek tekintendő:

a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelő újraépítési érték. Törés és fagykár elhárításánál káreseményenként és maximálisan 6 m hosszú cső behúzásának költsége téríthető.

b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mőszaki berendezések esetében az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége.

c) A biztosított által előállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való előállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belőle a fel nem merült költségeket.

d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének időpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belőle a fel nem merült költségeket.

(4) A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való előállításnak a káridőpontjában érvényes költségei a mérvadók.

(5) Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor a káridőponti avult érték térítendő. A káridőponti avult érték térítendő abban az esetben is, ha a

vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggő rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

(6) Káridőponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemő fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta.

(7) Gépjármővek esetében a kártalanítás alapja a káridőponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármő káridőponti értékét, akkor a kártérítés a káridőponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket.

(8) Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévő adatok esetében az újrabeszerzés, illetve helyreállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

(9) Tőzsdén jegyzett árfolyammal rendelkező értékpapírok esetében a káresemény előtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege.

(10) Reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újraelőállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

Amennyiben káresemény következtében az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a reprodukciós segédeszközök újraelőállítási költségének 10 %-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanításként. Amennyiben egy másik üzemben történő alkalmazás céljára állítják helyre őket, a kártérítés az előző bekezdés szerint történik.

(11) Muxxxxxx xagy mővészeti értékő vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

(12) A vagyontárgyhoz főződő személyes előszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe.

(13) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

(14) Idegen vagyontárgyak károsodása esetében, amennyiben azokat a biztosításra feladták, a kár olyan mértékben kerül térítésre, amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelőssége megállapított. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kártalanítás más hatályos biztosítás alapján nem lehetséges.

(15) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzőkkel rendelkező vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe.

(16) A biztosító a szolgáltatások összegéből levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van és a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

(17) Felhőszakadás esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridőpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendő összes kárkiadás a 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz.

Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft.

(18) Árvízkár esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ft- ot fizet. Az azonos káridőpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendő összes kárkiadás az 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint 10.000,- Ft.

(19) Földrengés esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 2.000.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridőpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendő összes kárkiadás az 200.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 200.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 2.000.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 200.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint 10.000,- Ft.

VII. Kiadások megtérítése

(1) A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

(2) A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

(3) A biztosító nem köteles kártérítési előleget folyósítani.

(4) A káresemény kapcsán keletkező mellékköltségeket (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása E pontja) a biztosító a biztosítási kötvényben erre vonatkozóan megadott biztosítási összeg erejéig teljes mértékben megtéríti. Lakóépületek biztosítása tőzbiztosítás esetében a biztosítási összeg 1 %-ának erejéig foglal magába rom- és törmelékeltakarítási, valamint bontási költségeket.

VIII. Kártérítés korlátozása

Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez

(1) Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori újérték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító.

(2) A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át.

(3) Ha a biztosítás első kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító.

(4) Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az időpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak olyan mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul.

(5) A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik.

A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében az Építési-szerelési árindexet (építőiparban), a mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-től június 30-ig indexálandó szerződéseknél az előző év októberében, a július 1-től december 31-ig indexálandó szerződéseknél az adott év áprilisában megjelenő Statisztikai Tájékoztató előző év azonos időszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe.

Amennyiben a biztosított fél nem kíván élni az értékkövetés lehetőségével, azt a biztosító felé az indexálásról történő értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerződést az előző időszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybelépését 45 nappal megelőzően írásban értesíti a biztosítottat.

IX. Szakértői eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

A szakértő megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak - ha a biztosító ezt kéri - tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

X. Biztosítási összeg változása

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévő időszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Későbbi biztosítási időszakokra vonatkozóan - ha a körülményekből másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

TŐZÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (TÜBKF)

A biztosítási szerződésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések értelemszerően a szerződőre is vonatkoznak.

I. A biztosítási fedezet tárgya és terjedelme

(1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üzem mőködésének teljes vagy részleges megszakadásából eredő, a szerződésben rögzített károkra, amelyek

a 2. bekezdésben meghatározott vagyonkárok következtében keletkeztek.

(2) Vagyonkárnak - az (1) bekezdés értelmében - valamely, az üzem céljait szolgáló tárgynak az alábbi okok miatt bekövetkező károsodása vagy megsemmisülése minősül:

a) tőz, villámcsapás, robbanás,

b) személyzettel közlekedő légijármőnek, részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása,

c) a fenti eseményekkel kapcsolatos tőzoltás, lebontás és kiürítés következtében fellépő károk.

Vagyonkárnak tekintendő az üzemelést szolgáló vagyontárgyaknak a fenti eseményekkel kapcsolatos eltőnése is. A káreseménynek a kötvényen megadott kockázatviselési helyen kell bekövetkeznie.

(3) Tőzeset alatt olyan tőz értendő, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendő tőznek és így a (2) bekezdés értelmében nem minősül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgyak:

a) tőz, hő, vagy füst hatására közvetett módon károsodnak (pl. olvadás, bekormozódás, pörkölődés),

b) az elektromos áram energiája hatására károsodnak,

c) tőztérbe esnek (pl. kályha) és ezáltal semmisülnek meg.

(4) Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendők, amelyeket:

a) a biztosított épületbe, vagy a szabadban levő biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása okoz.

b) a villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületet az a) pont szerinti villámcsapás okozta károsodás érte.

(5) Robbanásnak a gázok, porok vagy gőzök térfogatkiterjedési törekvésén alapuló hirtelen lezajló erőmegnyilvánulási folyamat értendő. Egy tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanása akkor biztosítási esemény, ha annak falazata olymértékben felhasad, hogy a tartályon belüli és a környezeti nyomás közötti különbség kiegyenlítődése hirtelen következik be.

Nem minősül robbanásnak, illetve a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a vagyontárgyak centrifúgáltörés, vízlökés (különösen gőzgépeknél), csőrepedés, vagy más, az üzemeléssel kapcsolatos hatás következtében károsodnak vagy semmisülnek meg. Ugyanígy nem minősülnek a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak a belsőégéső motorok hengerében fellépő robbanások okozta károk, továbbá azok a károk, amelyeket a villamos megszakítókban (pl. olajtöltéső, pneumatikus vagy gáztöltéső stb.) meglevő vagy képződő gáznyomás okoz.

A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A szomszédos, nem a szerződő rendelkezése alá eső létesítményekben bekövetkező robbanóanyag-robbanás által okozott károk csak akkor minősülnek a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a szerződőnek a robbanóanyagok jelenlétéről és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.

(6) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti vagyonkárnak a következők:

a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belső zavargásokkal és az ezekkel kapcsolatos rendőri és katonai intézkedésekkel összefüggő, továbbá földrengés, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földalatti tőz vagy rendkívüli természeti katasztrófák, ill. az atomenergia károsító hatása következtében fellépő károk, kivéve, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár a fenti eseményekkel vagy azok következményeivel sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nem áll,

b) amennyiben a kár készpénz, értékpapírok vagy adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, mágnesszalagok stb.) és az ezeken található adatok, üzleti feljegyzések, vagy bármilyen egyéb irat károsodásából, megsemmisüléséből vagy elveszéséből áll,

c) amennyiben villamos gépek, készülékek vagy berendezések,

1. a villamos áram energiája hatására károsodnak vagy semmisülnek meg, függetlenül attól, hogy ez fényjelenség kíséretében vagy anélkül zajlott le, vagy

2. túlfeszültség vagy indukció hatására károsodtak.

A fenti események következtében károsodott gépeken, készülékeken vagy berendezéseken kívül keletkezett tőz- ill. robbanáskárok azonban a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak minősülnek.

(7) Azon kisebb üzemszünetek, amelyek a szerződésben meghatározott önrészesedés mértékét nem haladják meg, nem esnek a biztosítási védelem alá.

(8) Ha az üzemszüneti kár mértéke az alábbi okok miatt növekedne, úgy az nem esik a biztosítási védelem alá:

a) az üzemszünet folyamán fellépő rendkívüli események vagy tartós állapotok következményei, (ide tartoznak a (6) a) pont alatt felsoroltak is).

b) az üzem berendezésparkjának bővítése, vagy az üzemben végrehajtott felújítások, amelyeket a biztosítási esemény után, az újjáépítés során végeznek el,

c) hatósági helyreállítási és üzemeltetési korlátozások,

d) az üzemi berendezések helyreállítása során jelentkező rendkívüli késedelmek, mint pl. a tulajdon-, birtok-, haszonbérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása,

e) ha a szerződő a károsodott, megsemmisült vagy elveszett vagyontárgyak újrabeszerzését késlekedve kezdi meg, vagy ahhoz nem áll rendelkezésére megfelelő anyagi eszköz,

f) ha összetartozó vagyontárgyak valamelyike megsemmisült, és a sértetlen darabot az üzem már nem tudja felhasználni.

II. Az üzemszüneti kár

(1) Az üzemszüneti kár az üzemszünet következtében, annak időtartama, legfeljebb azonban a kárviselési idő alatt az üzemben ki nem termelt (elmaradt) és biztosított fedezeti összeg (ld. III. fejezet) mértéke, a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségek levonásával, és a VII.fejezet szerinti kárenyhítési költségek hozzászámításával.

(2) Az üzemszüneti kár meghatározásakor nem vehetők figyelembe a meglevő szerződésekben kikötött büntetések, kötbérek vagy kártérítések, amelyek a biztosítottat terhelik a szállítási vagy gyártási határidők vagy más vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén. Nem esnek továbbá a biztosítási fedezet alá:

a) fogyasztási és forgalmi adók, valamint a vagyonhoz kapcsolódó külön járadékok,

b) áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére fordított kiadások, ha azok nem az üzem fenntartására szolgálnak,

c) olyan nyereségek és kiadások, amelyek a tényleges gyártási, kereskedelmi vagy üzemi tevékenységgel nem függnek össze, például tőke-, spekulációs és telekügyletekkel kapcsolatosak,

III. Fedezeti összeg

(1) A fedezeti összeg a tőzüzemszünet-biztosítás szempontjából az üzem éves bevételének (ld. (2) bekezdés) és a változó költségeknek (ld. (3) bekezdés) a különbsége. Adózás előtti veszteségesség esetén a fedezeti összeg az üzemszünet ideje alatt is felmerülő (fix-

) költségek és az üzem által üzemszünet nélkül kimutatható veszteség egyenlege.

(2) Az üzem bevétele tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelemből és egyéb szolgáltatásból keletkező forgalmi bevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket az árengedmények és egyéb bevételcsökkentő tényezők levonása után.

(3) Változó költségek alatt azon költségeket értjük, amelyek az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek, és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított

költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet időtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is.

(4) A személyi állománnyal kapcsolatos költségek ezen feltételek értelmében állandó (fix-) költségeknek minősülnek.

(5) A biztosított fedezeti összeg meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni:

a) azokat a bevételeket, amelyek nem állnak szoros kapcsolatban a biztosított gyártó-, kereskedelmi- és egyéb szolgáltató üzemmel (alvállalkozói és rendkívüli bevételek),

b) az alvállalkozói és rendkívüli költségeket.

IV. A biztosítási érték

(1) A biztosítási érték az a fedezeti összeg (ld III. fejezet), amelyet a szerződő a káresemény bekövetkeztét követő 12 hónap, vagy 12 és

24 hónap közé eső kárviselési idő esetén 24 hónap alatti, megszakítás nélküli üzemvitel mellett ki tudott volna termelni. A biztosítási összeg meg kell hogy feleljen a biztosítási értéknek.

(2) Ha a gyártóüzem raktárában vagyonkárt szenvedett (ld. I. fejezet

(2) pont) készáru állomány tervezett, az üzemszünet után realizálódó nyereségét is szükséges biztosítani, akkor azt a kötvényen külön összeggel kell szerepeltetni.

V. Kárviselési idő, kárviselési összeg Az üzemszüneti káresemény vége

(1) A biztosító kártalanítást nyújt arra az üzemszüneti kárra, amely a vagyonkár bekövetkeztét követő 12 hónapon belül keletkezik (kárviselési idő).

A teljes évben megszakítás és nagyobb szezonális ingadozások nélkül dolgozó üzemeknél ettől eltérő kárviselési idő is kiköthető. Ilyen esetben a biztosító a biztosítási összegnek a megállapított kárviselési időre eső részét fedezi (kárviselési összeg). Ennek, az éves biztosítási összegtől eltérő kárviselési összegnek a meghatározása 12 hónapnál rövidebb kárviselési idő esetén a 12 hónapra vonatkoztatott, 12 és 24 hónap közötti kárviselési idő esetén a 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg alapulvételével történik.

(2) Az üzemszüneti káresemény a létesítmény helyreállításakor, illetve ezen túlmenően abban az időpontban fejeződik be, amikor a korábbi üzemi teljesítmény elérése műszaki szempontból lehetővé válik.

VI. Kártalanítás

(1) A kártalanítás meghatározásának alapja a biztosítási érték (ld. IV. fejezet (1) pont). A maximális kártalanítás mértékét a 12 vagy 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg szabja meg, a megállapított kárviselési idő figyelembevételével. Ha a (12 ill. 24 hónapra vonatkoztatott) biztosítási ill. kárviselési összeg a biztosítási érték alatt van, alulbiztosítottság lép fel, amelynek arányában a kártalanítás csökken. Ha a biztosítási ill. kárviselési összeg magasabb, mint a biztosítási érték, a kártalanítás emiatt nem növekedhet.

(2) A biztosító által nyújtott, a ki nem termelt (elmaradt) fedezeti összegre vonatkozó kártalanítás mértéke azokhoz a körülményekhez igazodik, amelyek annak nagyságát a kárviselési idő alatt befolyásolták volna. Ilyen különösképpen a szerződő piaci helyzete, különleges üzleti és műszaki-üzemi viszonyai, az üzemelési rendszerében és értékesítési viszonyaiban esetlegesen bekövetkezett változások, hatósági intézkedések, sztrájk, bojkott, kizárás, csőd vagy csődön kívüli kényszeregyeztetési eljárás hatásai. A kártalanítás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni továbbá:

- azt a fedezeti összeget, amit a nyersanyagok és félkész áruknak a káresemény utáni értékesítéséből ki lehet termelni,

- esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem igénybevételi lehetőségét,

- annak lehetőségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmény segítségével a kárviselési idő

alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidőn belül pótolni lehet.

(3) Nem fedezett az a leírás (amortizációs költség), amely az üzemszünet tartama alatt esedékes, és a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került berendezésre vonatkozik.

(4) Olyan üzemeknél, ahol a fedezeti összeget a teljes üzemi év során időben nem egyenletesen termelik ki, a kártalanítás kiszámításakor a kárviselési idő alatt ki nem termelt fedezeti összeg azon részét ki kell zárni, amelyet egy, a kárviselési időn kívüli időszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni.

(5) A ki nem termelt fedezeti összeg nagyságát és az ebből adódó kártalanítás mértékét a várható üzemszünet teljes időtartamára, de legfeljebb a kárviselési időre előzetesen és minden naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Ha a ki nem termelt fedezeti összeg és az erre eső kártalanítás utólagos összesítő számítása során eltérés tapasztalható a megelőző számításhoz képest, akkor a megelőző számítást korrigálni kell.

VII. Kiadások megtérítése

(1) Azok a kiadások, amelyeket a biztosított a káresemény alkalmával az üzemszüneti károk enyhítése vagy elhárítása érdekében tesz, a biztosítót terhelik,

a) amennyiben a biztosító kártalanítási kötelezettségének a mértékét csökkentik, vagy

b) a biztosított a körülmények alapján szükségesnek ítélhette, de az idő rövidsége miatt a biztosító beleegyezését előre nem tudta beszerezni. Ilyen esetben a biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül értesíteni kell a megtett intézkedésekről, vagy

c) amennyiben azokat a biztosító előírta.

(2) Azon kiadásokat illetve a kiadásoknak azon részeit nem téríti meg a biztosító:

a) amelyek következtében a kárviselési időn túl a biztosítottnak haszna keletkezik, vagy

amelyek következtében nem biztosított fedezeti összeg keletkezik, vagy

b) amelyek a kártalanítás hozzászámításával meghaladják a kárviselési összeget, illetve annak a tényleges üzemszünetre eső részét, kivéve ha azokat a biztosító kifejezetten előírta.

(3) Alulbiztosítottság esetén az ÁVF (VIII./2) alapján kell eljárni.

VIII.Könyvvezetési kötelezettség

(1) A biztosított köteles rendszeres üzleti könyvelést és feljegyzéseket, leltárokat, mérlegeket készíteni, és azokat a folyó üzleti évre és az azt megelőző 3 évre vonatkozóan, a megsemmisülésüket kizáró módon biztonságosan és elkülönítve tárolni.

(2) A fenti kötelezettség megsértése esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettség alól, kivéve, ha a kötelezettség megsértése sem a káresemény tisztázását sem pedig a biztosítóra háruló kártalanítási kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolja.

IX. Átalány

Nem megengedett a káresemény bekövetkeztekor meghatározott üzemszüneti kár nagyságától függetlenül, egy bizonyos kártalanítási átalányösszegben előre való megállapodás

X. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

(1) Olyan káresemény bekövetkeztekor (ld. I. (2)), melynek üzemszünet lehet a következménye, és amelyre vonatkozóan a szerződő kártalanítási igénnyel lép fel, a biztosítottnak a következő kötelezettségei vannak:

a) minden tőle telhetőt meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, eközben követnie kell a biztosító

utasításait, illetve amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia. A kiadások megtérítésére a VII. fejezet vonatkozik.

b) A káreseményt azonnal, de legkésőbb két munkanapon belül írásban kell bejelentenie a biztosítónak.

c) Engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint a fizetendő kártalanítás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésére betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. E célból különösképpen az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évről rendelkezésre bocsátania, amennyiben ezen évek üzemvitele a kármegítélés szempontjából lényeges lehet.

(2) A szerződő a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul a biztosítónak megadni. A biztosító köteles a birtokába jutott információkat titokban tartani.

(3) Ha a biztosított az előzőekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól.

Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad azonban a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolta. A biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes és szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő (lsd. ÁVF X. fejezet). Az (1) a) bekezdés szerinti kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség súlyos gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító térítési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelmek kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető. Ha a kárt nem jelentették be a tűzoltóságnak, a biztosító a bejelentés pótlásáig megtagadhatja a kártalanítást.

XI. Szakértői eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez:

(1) A szakértői megállapításnak, feltételezve hogy a szerződő partnerek az üzemszüneti kár bekövetkezte után másképp nem állapodnak meg, a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan legalább a következőkre kell vonatkoznia:

a) a biztosítási érték (IV. fejezet),

b) az üzemszünet várható időtartama és kiterjedése,

c) a biztosítási esemény okozta üzemszünet következtében ki nem termelt fedezeti összeg mértéke,

d) amennyiben az üzemszünet a kárviselési időn túlnyúlna, a kárviselési időre jutó, ki nem gazdálkodott fedezeti összeg nagysága.

(2) A szakértők, ugyanúgy, mint a biztosító, kötelezettek a tudomásukra jutott információk titokban tartására.

XII. A kártalanítás kifizetése

Kiegészítés az ÁVF XI. fejezetéhez:

(1) Ha az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap ill. további hónapok elteltével megállapíthatóvá válik az eltelt időszakra a minimálisan meghatározható kártalanítás mértéke, a szerződő kérheti ennek az összegnek a teljes kártalanítás terhére való előzetes kifizetését.

(2) A biztosító kérheti a ki nem termelt fedezeti összeg nagyságának havi bontásban való megadását. (ld. VI. fejezet (5) bekezdés)

(3) A kártalanításnak megegyezés vagy szakértői eljárás (ld. XII. fejezet) alapján való megállapításáig a biztosítóval szemben nem érvényesíthető a kárigény.

XIII. A biztosítási összeg változása a káresemény után

Kiegészítés az ÁVF XII. fejezetéhez:

Az üzemszüneti kár beállta után a kárviselési összeg a biztosítási időszak fennmaradó részére a kártalanítás összegével csökken, kivéve, ha a biztosított az üzem újraindítása után haladéktalanul és még további kár bekövetkezte előtt az eredeti kockázatviselési összeg eléréséhez szükséges díjkülönbözetet befizeti a biztosítási időszak hátralevő részére. A következő biztosítási időszak kezdetével ismét az eredeti biztosítási összeg, kárviselési összeg és díj válik érvényessé.

VÁLLALKOZÓK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VBBKF)

I. Biztosított veszélyek és károk

(1) A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint vandalizmus által okozott károkra.

(2) Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt kockázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört, behatolt,

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan meglévő nyíláson keresztül hatol be (pl. szellőzőnyílás),

c) zárás előtt a helyiségben megbúvott, és zárás után az a), illetve

b) pontban foglaltak szerint távozott,

d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel,

e) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

(3) Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha az elkövető olyan időpontban jut be a kockázatviselés helyére, amikor a kötvényben vagy külön feltételben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz a tolvaj nem a

(2) bekezdésben leírtak szerint hatolt be a kockázatviselési helyre, de ott

a) az ajtót, illetve a tárolót feltörte, vagy

b) az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

(4) Ha a vagyontárgyak a biztosítási feltételek előírásai (II./(4) bekezdés), illetve külön megállapodás szerint csak zárt értéktárolóban vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan időpontban történő eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell

lenniük, csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jutott be a biztosított területre és ott az értéktárlókat (pl. páncélszekrényt, faliszéfet, lezárt bútort, stb.)

a) feltörte,

b) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy álkulccsal felnyitotta,

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket a kulcsokat is legalább olyan biztonsági fokozatú tárlóban tartották, mint a biztosított értékek megállapodás szerinti tárlói és a elkövető az így lezárt kulcsok birtokába a tárlók feltörésével vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott,

d) eltulajdonította.

(5) Vandalizmusnak minősül, az a kár, amelyet az elkövető a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben és a biztosított vagyontárgyakban kivitelezett vagy megkísérelt betöréses lopás során rongálással okozott, beleértve a szükséges romeltakarítási költségeket is.

(6) Rablás

A biztosító biztosítási védelmet nyújt, ha az elkövető erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, abból a célból, hogy a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítsa.

A kockázatviselés a biztosított épületek helyiségein belül érvényes. A kockázatviselés kiterjed a biztosított és alkalmazottai ellen irányuló rabláskárokra.

A jelen biztosítási feltétel abban az esetben érvényes készpénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények, ill. ékszerek, arany és platina tárgyak biztosítására, ha azok a cselekmény elkövetési időszakában a szerződésben megjelölt értéktároló(k)ban el voltak zárva.

Ettől eltérő tárolásra csak külön megállapodással (külön feltétel megjelölésével) terjeszthető ki a biztosítási fedezet.

A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek - amennyiben ezt más biztosítás nem fizeti - a rablással kapcsolatos azon károsodások, (beleértve takarítási költségeket is) - amelyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerződő ingatlanán keletkeztek, - továbbá azok a dologi károk, amelyeket az elkövetők a kirabolt személyeknek okoznak.

(7) Nem biztosított veszélyek és károk:

a) Ha a biztosított tárgyak eltűnése során az I./(2)-(6) bekezdésben felsorolt tényállások nem állapíthatók meg (pl.: lopás, dézsmálás).

b) Automatákból hamis vagy nem a rendeltetésszerűen használt érme értéknek megfelelő érme vagy fémlapocska segítségével eltulajdonított áru- vagy/és készpénzkár.

c) Azon károk, amelyek a betörés során keletkezett tűz vagy robbanás következményei (Lásd Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételeinek I/I. pontja.)

d) Az olyan károk, amelyeket a biztosítottal közös háztartásban élő személy jogellenesen elkövetőként, felbujtóként vagy bűnsegédként okozott. A biztosítottal közös háztartásban élő személyekkel esik egy tekintet alá, aki a biztosított alkalmazásában állva foglalkozását a biztosítás helyén gyakorolja, vagy akit a biztosított a biztosítás helyének felügyeletével megbízott. A biztosító kártérítési kötelezettséggel tartozik azonban, ha a biztosított bizonyítja, hogy noha a kár a fent leírt személyek (kivéve közös háztartásban élő családtag) részvételével keletkezett, de a biztosított terület előle zárva volt, a betörésnél pedig nem használtak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az eredeti felhasználásával készült.

e) Az olyan károk, melyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászáron keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe, akkor is, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

f) Eredeti vagy kulcsmásolattal történő behatolás, ha az elkövető a kulcsokhoz nem az I/(2)/a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

(8) Ha a káresemény

a) bármilyen jellegű háborús eseménnyel vagy belső zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendőri akcióval,

b)tűzvésszel, robbanással, földrengéssel, földcsuszamlással, talajsüllyedéssel, földalatti tűzzel vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel

egyidejűleg következik be, a biztosító kockázati felelőssége csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

(9) A biztosító a káreseménykor felmerülő kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

II. Biztosított vagyontárgyak

Kiterjed a biztosítási fedezet

a) a biztosított által eladott (visszterhes szerződéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevőre. El nem szállítottnak minősül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történő berakodás nem kezdődött meg;

amennyiben a fentieket biztosításra feladták.

(2) Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra:

a) gépjárművek,

b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb.,

c) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok,

d) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjárművek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakő, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok.

e) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma,

f) automaták (ital- és élelmiszerautomaták, pénzváltó és nyerőautomaták, játékautomaták, jegyautomaták stb.) és azok tartalma,

g) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerződés, megőrzés, bizomány, zálog, javítás).

(4) Amennyiben külön feltételek másként nem rendelkeznek nyitvatartási időn kívül érme- és bélyeggyűjtemények, nemesfémek,

ékszerek, készpénz, értékpapírok, értékcikkek és takarékbetétkönyvek a kötvényben meghatározott védelem mellett a biztosítási ajánlaton megnevezett értéktároló(k)ban vannak biztosítva. A biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha az értéktároló(k) valamennyi zárszerkezete rendeltetésszerűen használatban volt. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a tároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaideje után a kockázatviselés helyén tartották.

(5) A biztosítottnak jegyzéket kell vezetnie az értékpapírokról a kibocsájtó, valamint a széria megjelölésével és a számának feltüntetésével, a betétkönyvekről a kiállítás dátumának, elnevezésének és számának feltüntetésével. A jegyzéket elzárva kell őrizni. Egyéb okmányokról, valamint gyűjteményekről jegyzéket csak akkor kell vezetni, ha az együttes értékük a 100.000,- Ft-ot meghaladja.

III. Kockázatviselés helye

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A 1.1 pontja) és az azok lezárt helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben erről külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelőzési és változásbejelentési kötelezettsége

Kiegészítés az ÁVF III. és X. fejezetéhez

(1) A biztosított köteles a szerződésben előírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a biztosított, alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerű tevékenységet végeznek ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos előírást.

(2) Biztosított köteles a biztonsági berendezések megfelelő és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

(3) A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak max. a mindenkori legmagasabb címletértékkel egyenértékű váltópénz maradhat.

(4) A biztosított köteles a szerződés szerinti biztonsági és kármegelőzési intézkedéseket betartani és betartatni.

(5) Ha a biztosított tárgy megállapodás szerint éjszaka is állandóan lakott épületben található, akkor a lakottság megszakítása max. összesen évi 90 nap lehet, e fölött fokozott veszélyhelyzet miatt bejelentési kötelezettség áll be.

(6) Szerződéskötés után a biztosított köteles minden lényeges körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, de legalább azokról, amelyekre a biztosító a szerződéskötés során írásban kérdést tett fel.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor

(1) A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) Tőle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében, továbbá azért, hogy a tetteseket megtalálják és az eltulajdonított tárgyak minél nagyobb számban visszakerüljenek. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a biztosító utasítás adási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt a biztosított viseli.

b) A betörés felfedezése után a biztosítottnak a rendőrséget haladéktalanul értesítenie kell, a kárt rendőrségi jegyzőkönyvben rögzíttetni kell.

c) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésőbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban, csatolva az eltulajdonított tárgyak jegyzékét megnevezés, mennyiség és kárösszeg megjelölésével jelentenie kell a biztosítónak.

d) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban,

a valóságnak megfelelően és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben előírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani.

e) A biztosító kérésére megfelelő határidőn belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény előtt meglévő vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévő maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése időpontjában érvényes értékének feltüntetésével.

f) A c) pontban említett bejelentés, illetve az d) és e) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történő postai feladásának) időpontja a mérvadó.

g) A káresemény által előidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekből szükséges.

(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésekben előírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak és ezáltal lehetetlenné válik a kár, a biztosítási és a kártalanítási összeg pontos megállapítása.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra áruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető.

VI. Kárkifizetés

Kiegészítés az ÁVF VIII. és XI. fejezeteihez

(1) A biztosító abban az esetben téríti meg az eltulajdonított, megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha az

a) az I./(1) bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye.

(2) A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., X. xxxxxx) a biztosító a kár bekövetkeztének időpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték.

(3) Kárkori új értéknek tekintendő:

a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelő újraépítési érték.

b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb műszaki berendezések esetén az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége.

(5) Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor csak a káridőponti avult érték téríthető. A káridőponti avult érték térítendő abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggő rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be.

(6) Káridőponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemű fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta.

(7) Gépjárművek esetében a kártalanítás alapja a káridőponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármű káridőponti értékét, akkor a kártérítés a káridőponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket.

(8) Tőzsdén jegyzett árfolyammal rendelkező értékpapírok esetében a káresemény előtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege.

(9) Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévő adatok, újrabeszerzési, illetve helyreállítási költségei. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget.

(10) Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti.

(11) A vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe.

(12) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

(13) Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amennyire a biztosítási fedezet a vagyontárgyra kiterjed és amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelősséggel tartozik.

(14) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzőkkel rendelkező vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe.

(15) A biztosító a szolgáltatások összegéből levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. Kiadások megtérítése

Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

(3) A biztosító nem köteles kártérítési előleget folyósítani.

(4) A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül - amennyiben más biztosítás nem áll fenn - a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szükséges átmeneti időre az ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit.

(5) Zárcsere költsége

Ha a biztosítási helyen kívül - de állandóan lakott helyen - megőrzésre átadott lakás- és értéktároló-kulcsokat betöréses lopással, illetve bárhol Magyarország területén az őrzésre jogosult személytől rablással eltulajdonították, a biztosító az ellopott kulcsokhoz tartozó zárszerkezet megváltoztatásának, illetve cseréjének költségeit káreseményenként max. 20.000,- Ft-ig megtéríti.

VIII. Kártérítés korlátozása

Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez

(1) Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori új érték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító.

(2) A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át.

(3) Ha a biztosítás első kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító.

(4) Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az időpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak abban a mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul.

(5) A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik.

A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében Építési-szerelési árindexet (építőiparban), a műszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-től június 30-ig indexálandó szerződéseknél az előző év októberében, a július 1-től december 31-ig indexálandó szerződéseknél az adott év áprilisában megjelenő Statisztikai Tájékoztató előző év azonos időszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási összeg és a KSH-indexszám alapján számítható ki. Az indexált biztosítási összeg alkalmazására és az ennek megfelelő díj érvényesítésére legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor kerülhet sor, majd azt követően évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Amennyiben a biztosított nem kíván élni az értékkövetés lehetőségével, azt a biztosító felé az indexálásról történő értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerződést az előző időszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

IX. Szakértői eljárás

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez

X. Ellopott tárgyak megkerülése

(1) A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről tudomást szerez, a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére szükséges intézkedéseket megtehesse.

(2) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle,

mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. A biztosított ebben az esetben a tulajdonjogot a biztosítóra ruházza át.

(3) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tőle, és a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, úgy a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.

XI. Biztosítási összeg változása

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévő időszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Későbbi biztosítási időszakra vonatkozóan - ha a körülményekből másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (ÜBKF)

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

I. Biztosított veszélyek

(1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üvegekben töréssel keletkezett károkra.

(2) Biztosítottnak tekintendő az olyan töréskár is, amely

(a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során,

(b) viharkár következtében vagy

(3) Külön megállapodás keretében biztosíthatók azok a károk, amelyek valamely hatóság által engedélyezett vagy tüntetés alkalmával erőszakos cselekmény következtében keletkeztek.

(4) A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

(a) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és a fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkeztek;

(b) amelyek a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek, illetve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következményei;

(c) tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve utasokat szállító légi járművek vagy azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése, továbbá az előbbi okok miatti épületösszeomlás során keletkeztek;

(d) bármilyen jellegű háborús eseményekkel vagy belső zavargásokkal, illetve nukleáris energia káros hatásából eredő eseményekkel egyidejűleg következtek be, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a szerződő bizonyítani tudja, hogy akár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül sem közvetve nem függ össze.

II. Biztosított vagyontárgy

Az üvegbiztosítás megköthető minden hibátlan és sértetlen (sík és hajlított), továbbá speciális üvegre.

(1) Épületátalány-biztosítás keretében biztosítható az épület valamennyi üvege, kivéve a külön feltételekben rögzített üvegeket.

(2) Üzleti üvegátalány-biztosítás keretében biztosítható valamennyi üzlet (szolgáltató és kereskedő egység) külső és belső üvegezése.

(a) kiegészítő biztosítás köthető:

- az üvegen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliára, festésre és díszítésre;

- üveg, plexiüveg és akrylüveges céges reklámtáblákra.

(3) Speciális üvegbiztosítás keretében biztosítható:

- Ón , ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezés;

- Növényházak, melegházak üvegezése;

- Falra függesztett utcai reklámtáblák, közlekedési tükrök;

- Plexi- és akrylüvegek;

- Épületszerkezeti üvegek (üveg építő elemek);

- Utcai villogó és világító reklámberendezések üvegezése;

- Savval maratott és homokfúvott üvegek;

- Üvegkerámia lapok;

- Akváriumok üvegezése;

- Neoncsövek.

III. Biztosítási hely

A biztosítás Magyarország területén érvényes, a kötvényben a kockázatviselés helyeként megnevezett telepítési helyen.

IV. Változásbejelentési kötelezettség

Kiegészítés az ÁVF III. fejezetéhez

Kockázatelbírálás szempontjából bejelentésre kötelezett változás

(a) a biztosított üveg teljes vagy részleges díszítéssel, festéssel, fénytörő fóliával, foncsorozással való ellátása;

(b) a biztosított üveg keretének meghibásodása.

V. Kárkifizetés

A biztosító készpénzben megtéríti a számlával igazolt és indokolt biztosított üvegkárokat.

VI. Kiadások megtérítése

(1) Téríti a biztosító átalánydíjas, valamint üzleti üvegbiztosítások esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok (pl. védőberendezések, belső zárak, stb.) le- és visszaszerelési költségeit.

(2) Külön díj fizetése mellett téríti a biztosító

(a) speciális üvegbiztosítás esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok le- és visszaszerelési költségeit;

(b) ideiglenes (szükség) helyreállítás költségeit, indokolt túlóradíjakat, illetve a helyreállításkor szükséges kiegészítő munkát (pl. állványozás költségeit).

VII. A szerződő kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor

(1) A biztosított köteles a káresemény bekövetkezte után, akkor is, ha csekély törésről van szó és nem szükséges azonnali pótlás:

(a) mindent megtenni a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, s ennek során követni kell a biztosító utasításait;

(b) 10.000,- Ft feletti kár esetén a biztosítottnak előzetes kárbejelentési kötelezettsége van;

(c) a kár összegszerűségétől függetlenül minden esetben köteles a biztosított a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani;

(d) ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személye ismertté váljon.

(2) Ha a szerződő az előbbiekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelemszegés sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethető vissza. A kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékét vagy annak megállapítását nem befolyásolja.

A VII. fejezetben felsorolt kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha akár nagysága a kötelmek kellő betartása mellett sem lett volna csökkenthető.

VIII. Jogviszony a káresemény után

(1) A káreset után, a törött üveg helyreállításának időpontjától kezdődően a biztosítás ismét az eredeti biztosítási összegre vonatkozik. Köteles azonban a szerződő a biztosítási időszak hátralévő részére azt a pótdíjat befizetni, amely a biztosítási összeg kár által érintett részértékére a kár időpontjától a következő biztosítási időszak kezdetéig esik, és a további biztosítási időszakban az eredeti biztosítási összeg után járó

díjat megfizetni.

(2) Ha a szerződő igényt tarthat a kárért felelős személlyel (kivéve a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval) szemben a kártérítésre, akkor ez az igény átszáll a biztosítóra.

I. FEJEZET

A BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (BBKF)

Ezen feltételek alapján

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási feltételek alkalmazási köre

1.1. Jelen általános feltételek - ellenkező szerződéses kikötés hiányában

- érvényesek a PROVIDENCIA Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) balesetbiztosítási szerződéseire, valamint balesetbiztosítási részt is tartalmazó személybiztosításaira.

1.2. A biztosító az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben az általános feltételektől eltérő szabályokat is megállapíthat, mely különös feltételek az abban meghatározottak szerint az általános feltételekkel együtt vonatkoznak a balesetbiztosítási szerződésekre.

1.3. A jelen Feltételekben, az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben, illetve a szerződésben nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2. A biztosítás tárgya, biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottat ért baleset (3. pont), melynek bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási védelmet nyújt.

A biztosítás kizárólag olyan balesetekre terjed ki, amelyek a biztosítottat a szerződő szolgálatában foglalkozásszerű tevékenységének gyakorlása közben érik. Ide tartoznak azok a balesetek is, amelyek a lakástól a munkahelyig vezető közvetlen útvonalon oda és vissza következnek be. A biztosítási védelem azonban megszűnik, ha ez az út a munkaviszonnyal való összefüggés nélkül megszakad vagy meghosszabbodik.

3. A baleset fogalma

3.1. A baleset e szabályzat szempontjából a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó rokkantságot, múlékony sérülést szenved. Balesetnek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

− vízbefúlás,

− gázok, vagy gőzök belégzése, mérgező, vagy maró anyagok szervezetbe kerülése, kivéve, ha e behatások hosszabb időn át fokozatosan érik és károsítják a szervezetet,

− testrészek kificamodása, valamint a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmoknak, inaknak, szalagoknak és tokoknak a normál, tervszerű mozgástól való hirtelen eltérése folytán bekövetkező húzódása és szakadása.

Jelen szerződés szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi betegségek is:

− gyermekbénulás,

− kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás,

− veszettség, valamint tetanuszfertőzés.

− Múlékony sérülés, mely a balesetet követő 1 éven belül funkciókárosodás visszamaradása nélkül meggyógyul.

− Rokkantság a mozgáskészség és/vagy a szellemi működőképességek tartós (maradandó) csökkenése, a szervezet mindennapos működésének jelentős korlátozottsága, mely nem feltétlenül azonos a munkaképesség csökkenésével. Esztétikai károk nem tartoznak a rokkantság fogalmába.

3.2. A biztosító szolgáltatásai, amelyre biztosítás köthető, a II. fejezetben találhatók.

A megállapodás szerinti szolgáltatásokat és biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza.

A kockázatviselés korlátai és a kizárások a III. fejezetben láthatók.

4. A szerződő

A szerződő fél az a természetes, vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítási díjat fizeti.

5. A biztosított személy

A biztosított az a természetes személy, akinek az életével és egészségi állapotával kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosítást úgy kell megkötni, hogy a biztosítási szerződés lejárjon annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 70. életévét betölti. A 70. életév fölött csak időskori balesetbiztosítás köthető.

6. Kedvezményezett személy

6.1. A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje(i) az ajánlaton megjelölt személy(ek). Amennyiben az ajánlaton nincs megjelölve a kedvezményezett személye, halál esetén a biztosítási összeg az örökösöket, egyéb szolgáltatásnál pedig a biztosítottat illeti meg.

6.2. A kedvezményezettnek a biztosított írásbeli hozzájárulása nélküli kijelölése semmis. Ilyen esetben a biztosítottat, ill. örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni.

6.3. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

6.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal. Ekkor - egyéb rendelkezések hiányában - az öröklési jog szabályai az érvényesek.

6.5. Kiskorú kedvezményezett esetén annak 18 éves koráig a biztosítási összeget a biztosító fenntartásos gyámhatósági betétkönyvben helyezi el. A betétkönyv a kedvezményezett nagykorúsága előtt csak gyámhatósági engedéllyel szabadítható fel.

7. Területi hatály

A biztosítási kockázatviselés baleseti rokkantság, baleseti halál és csonttörés esetében az egész világra kiterjed, a baleseti

költségtérítés és a baleseti kórházi napidíj esetében a kockázatviselés csak a Magyarországon bekövetkezett balesetekre korlátozódik.

8. A biztosítási szerződés tartama

8.1. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő fél írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító csak a pontosan, a valóságnak megfelelően kitöltött ajánlatot fogadja el.

8.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. E határidő kezdő napja az a nap, amikor az ajánlat a biztosítónak az elbírálásra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett. E határidő - a szerződőnek az ajánlaton tett hozzájáruló nyilatkozata alapján - további 15 nappal meghosszabbítható.

8.3. A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan tartamra köthető.

Határozott tartamú (1 évre, vagy ennél rövidebb időre szóló) biztosítás esetén a szerződés a tartam végén felmondás nélkül szűnik meg.

8.4. A határozatlan időre kötött biztosítások esetében biztosítási időszaknak 1 éves tartam tekintendő. Ebben az esetben a szerződés tartama minden biztosítási időszak végével 1 újabb évvel automatikusan meghosszabbodik, ha azt a lejárat előtt 30 nappal nem mondják fel.

8.5. A balesetbiztosítási szerződés kezdetének (technikai kezdet) az alábbi időpontot kell tekinteni:

- a hónap 15-éig kelt ajánlatok esetében az adott hónap 1. napját,

- a hónap 15-e után kelt ajánlatok esetében a következő hónap

1. napját.

Határozatlan időre kötött biztosítások esetében a fenti időpont tekintendő biztosítási évfordulónak.

9. A biztosító kockázatviselésének kezdete

9.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete a technikai kezdettől eltérő lehet. A biztosítás azon balesetekre vonatkozik, amelyek a kockázatviselés ideje alatt következtek be.

9.2. Határozott tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban kezdődik, feltéve, hogy a szerződő a biztosítás első díját a biztosító számlájára befizette.

9.3. Határozatlan tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0. órájától kezdődik, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, ill. amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerződés már létrejött.

9.4. Abban az esetben, ha a szerződő fél a biztosítás első díját a szerződés hatályba lépése előtt befizeti, ezt az összeget a biztosító a biztosítás szerződésben megjelölt kezdési időpontjáig kamatmentes letétként kezeli.

9.5. Ha a szerződő fél az első díjat a biztosító képviselőjének fizette be, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, ill. pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

10. Díjfizetés

10.1. A biztosítás első díja a szerződés hatályba lépésekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés megkötésekor kell befizetni.

10.2. A biztosító a biztosítási díj havi, negyedéves, és féléves részletekben történő kiegyenlítésére is lehetőséget ad.

10.3. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették be, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10.4. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a díjfizetésre írásban felszólítja.

11. A szerződés megszőnése, felmondás

11.1. Határozott tartamú biztosítás a lejárat napján felmondás nélkül megszűnik.

11.2. Határozatlan időre kötött biztosítások esetében a szerződés a biztosítási évfordulót (ld. 8. pont) megelőző 30 nappal, írásban mondható fel mindkét fél részéről. Amennyiben a szerződő nem ennek megfelelően él a felmondással, a biztosítót a folyó biztosítási időszakra járó biztosítási díj illeti meg.

11.3. Ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítót a folyó biztosítási időszakra járó biztosítási díj illeti meg.

11.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben (23.3 és 23.4. pont) a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért.

11.5. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerződés időtartamára való tekintettel díjcsökkentést alkalmazott (tartamengedmény), a szerződés határidő előtti felmondása esetén követelheti annak az összegnek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt.

12. A biztosító kockázatvállalásának feltételei

12.1. A biztosítási ajánlaton a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél a közlési kötelezettségnek eleget tesz.

12.2. A biztosított köteles a biztosítás tartama alatt - nem biztosítási eseménynek számító - egészségi állapotának (súlyosabb betegségek, különös tekintettel a 24. pontban felsoroltakra, balesetek stb.), foglalkozásának, lakcímének változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

12.3. A biztosított köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási ajánlatban közölt szakmai tevékenysége vagy foglalkozása megváltozott. A szakmai tevékenység, vagy foglalkozás megváltozása a biztosítási díj változását vonhatja maga után. A foglalkozások veszélyességi osztály szerinti besorolását a biztosító mindenkori érvényes belső utasítása tartalmazza.

12.4. Amennyiben a biztosítottnak új szakmai tevékenysége vagy foglalkozása alapján a változás időpontjában érvényes biztosítói díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb biztosítási díjat kell fizetnie, bejelentése beérkezésének időpontjától csak ezt a díjat köteles fizetni.

12.5. Ha változás után fizetendő díj magasabb a korábbinál, attól az időponttól kezdődően, amikor a változásra vonatkozó bejelentésnek be kellett volna érkeznie a biztosítóhoz, három hónapon át az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra is teljes egészében érvényes a kockázatviselés. Ha a három hónap letelte után az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra visszavezethető biztosítási esemény következik be anélkül, hogy a díjemelésre vonatkozóan megállapodás született volna, a biztosító úgy állapítja meg az általa fizetendő szolgáltatás mértékét, hogy biztosítási összegként a biztosítási kötvényben ténylegesen megállapított díj és az új szakmai tevékenység vagy foglalkozás után fizetendő magasabb díjtétel egymáshoz viszonyított arányának megfelelő összegét veszi alapul.

12.6. Ha a biztosító az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra vonatkozóan nem vállalja a kockázatviselést, úgy a biztosítási

szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Erre a következményre a biztosító a biztosított figyelmét felhívja.

12.7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12.8. A 12.7. pontban leírt körülmény nem érinti a biztosítónak azon jogát, hogy megtévesztés miatt a biztosítási szerződést megtámadja. Ebben az esetben a biztosítási díj csak annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a közlési kötelezettség megsértéséről, vagy a megtámadási okról tudomást szerzett.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

13. Balesetből eredő tartós rokkantság

13.1. Tartós rokkantságra szóló biztosítás csak a baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthető.

13.2. Ha a baleset következményeként a biztosított tartósan rokkant marad, a biztosító a biztosítási kötvényben a rokkantságra előirányzott összegből a tartós egészségkárosodás fokának megfelelő összeget fizeti.

13.3. A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) az alábbiak szerint kell megállapítani:

Testrészek egészségkárosodása térítés

egy kar vállizülettől való teljes

elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70 %

egy kar könyökizület fölöttig való teljes

elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 65 %

egyik kar könyökizület alattig való, vagy egyik

kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60 %

egyik hüvelykujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 20 %

egyik mutatóujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 10 %

bármely más kézujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 5 %

egyik comb csípőízületben történő elvesztése,

vagy a csípőízület teljes működésképtelensége 70 %

egyik comb részleges csonkolása,

vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60 %

egyik lábszár részleges csonkolása 50 %

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége30 % egyik nagylábujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 5 %

bármely más lábujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 2 %

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100 %

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35 %

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a

biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65 %

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60 %

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15 %

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 45 %

a szaglóérzék teljes elvesztése 10 %

az ízlelőképesség teljes elvesztése 5 %

13.4. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent, azaz nem a munkaképesség csökkenésének mértéke a mérvadó, a biztosítót az Országos Orvosszakértői Intézet rokkantsági táblázata nem köti. A maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét a fenti rokkantsági táblázat figyelembe vételével a biztosító orvosa állapítja meg. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi

károsodás mértékéig a biztosításból kizártak. A rokkantsági fok megítélésében a protézissel való elláthatóság lehetősége nem kerül mérlegelésre.

13.5. A 13.3. és a 13.4. pontokból adódó különböző százalékok összegzésre kerülnek, azonban az egy balesetből eredő állandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetés az állandó teljes rokkantság esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatja meg.

13.6. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, úgy mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított négy évig évenként a rokkantság fokának újbóli orvosi megállapítását kérni. A biztosított ismételt kárbejelentéssel és megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodását igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a rokkantsági fok újbóli megállapítását.

13.7. A biztosított halála esetén:

Ha az a balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható.

Ha az a balesettől számított egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból következik be, a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat dokumentumai szerint számolni kellett volna.

Ha az a balesettől számított egy év eltelte után következik be, ugyancsak a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálatok megállapítása szerint számolni kellett volna.

14. Baleseti halál

14.1. Baleseti halálra vonatkozó biztosítás csak a tartós rokkantságra vonatkozó biztosítással együtt köthető.

14.2. Ha a halál a balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási kötvényben baleseti halál esetére megállapított összeget fizeti.

14.3. A haláleseti kifizetésbe a biztosító csak az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként általa kifizetett összegeket számítja be. Tartós rokkantsági szolgáltatással kapcsolatos többletkifizetést a biztosító nem követelhet vissza.

15. Gyermekbénulás, agyburok- és agyvelőgyulladás

A kockázatviselés kiterjed a gyermekbénulás és a kullancscsípés útján terjedő és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) következtében fellépő egészségkárosodásra is, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, s az legkorábban 15 nappal a biztosítás kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak megszűnése után jelentkezik. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjának) az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

16. Veszettség, tetanuszfertőzés

16.1. A kockázatviselés kiterjed a veszettség során fellépő egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 60 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésőbb 60 nappal a biztosítás megszűnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a fertőződés a kockázatviselés alatt következett be.

16.2. A kockázatviselés kiterjed a tetanuszfertőzés során fellépő egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 20 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésőbb 20 nappal a biztosítás megszűnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a baleset a kockázatviselés alatt következett be.

16.3. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjának) az a nap tekintendő, amikor a veszettségként, vagy tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először orvoshoz fordultak.

A 15. ill. 16. pontban felsorolt betegségek előfordulásakor a biztosító csak halál vagy tartós rokkantság esetén fizet kártérítést. Ezekre a betegségekre kiegészítő biztosítás (baleseti kórházi napidíj, baleseti költségek) még külön díj ellenében sem köthető.

17. Baleseti kórházi napidíj

17.1. Kórházi napidíjra vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthető, külön díj ellenében.

17.2. A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított a jelen Feltételek szerinti biztosítási esemény miatt Magyarország területén orvosilag indokolt fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maximum 365 napra a biztosítási szerződésben meghatározott összegű napidíjat fizet (a kórházi kezelési, ápolási költségeket a biztosító nem téríti).

17.3. Kórháznak minősülnek az állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt álló, az egészségügyi hatóság által engedélyezett kórházak, klinikák, és egyéb egészségügyi fekvőbeteg intézmények, ahová az orvos a balesettel ok-okozati összefüggésben a biztosítottat beutalja.

17.4. A Balesetbiztosítás Általános Feltételei szempontjából nem minősülnek kórháznak pl. az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok, az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai, valamint a fürdőintézetek, továbbá az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

18. Baleseti költségek

18.1. Baleseti költségekre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthető, külön díj ellenében.

18.2. A biztosító a megállapodás szerint erre előirányzott összeg erejéig megtéríti a balesettel kapcsolatos, Magyarországon felmerülő költségeket, amennyiben azok a baleset napjától számított 2 éven belül merülnek fel és semmilyen egyéb módon nem térülnek meg.

Baleseti költségeknek minősülnek:

18.3. Olyan költségek, amelyek orvosi előírásra a baleset következményeinek felszámolása érdekében kerültek kiadásra. Ide tartoznak a művégtagok, fogpótlás vagy más, orvosi megítélés szerint szükséges dolgok első ízben való beszerzésével kapcsolatos, számlával igazolt feltétlenül szükséges kiadások.

18.4. Nem téríti meg a biztosító a fürdőkúrákkal és üdülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeket, továbbá a fogpótlással, művégtagok vagy más gyógyászati segédeszközök javításával vagy újbóli beszerzésével kapcsolatos kiadásokat.

18.5. Mentési költségek, amelyek akkor válnak szükségessé, ha a biztosított

− balesetet szenvedett és ennek következtében sérülten mentésre szorul,

− baleset következtében meghal és holtteste csak mentéssel hozzáférhető.

18.6. Szállítási költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a balesetet szenvedett biztosítottat a baleset helyszínéről a kezelésre alkalmas legközelebbi kórházba, valamint kórházból orvosi javaslatra hazaszállítják.

A biztosított halálos balesete esetén holttestének hazaszállítását a szerződött összeg erejéig a biztosító megtéríti.

18.7. Poggyászkár

A biztosítás kiterjed a biztosított ruházatának vagy poggyászának balesetből eredő megsemmisülésére, ill. sérülésére.

18.8. A biztosított poggyászának biztosítási fedezete nem terjed ki ékszerekre, nemesfémekre, művészeti tárgyakra, gyűjteményekre, készpénzre, bankjegyre, csekkre, takarékbetétkönyvre, egyéb értékpapírokra és okmányokra, semmiféle protézisre,

hangszerekre, járműtartozékokra és alkatrészekre, szerszámokra, menetjegyre, műszaki készülékekre (számítógép, rádió, fényképezőgép, magnó, TV, felvevő és lejátszó készülékek, stb.)

19. Csonttörés és csontrepedés

19.1. Csonttörésre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthető, külön díj ellenében.

19.2. A biztosító a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett csonttörés és csontrepedés esetén - balesetenként a bekövetkezett törések számától függetlenül egyszeri kifizetésként - a szerződésben csonttörésre megállapított összeget fizeti. A fogtörés nem minősül biztosítási eseménynek.

20. Kiegészítő szolgáltatások

A biztosító megtéríti a biztosított számlával igazolt kiadásait, melyek a baleseti esemény körülményeinek tisztázása, valamint a nyújtandó szolgáltatások mértékének objektív megállapítása érdekében, a biztosító külön kérésére

− további vizsgálatok elvégzésével,

− dokumentumok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel

21. A biztosító szolgáltatásainak esedékessége

21.1. A biztosító az alábbi határidőkön belül köteles nyilatkozni, hogy elismeri-e szolgáltatási (fizetési) kötelezettségét:

− tartós rokkantság (maradandó egészségkárosodás) esetén 3 hónapon,

− a többi esetben 1 hónapon belül.

21.2. A határidők az igénylő által - a baleset lefolyásának és következményeinek megállapítása érdekében és a gyógyeljárás befejezésével kapcsolatosan - a biztosítóhoz benyújtandó összes szükséges igazolás és okmány beérkezésétől számítandók.

21.3. A tartós rokkantság összetevőit képező károsodásokra vonatkozó szolgáltatások közül:

- az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat a biztosító azonnal,

- a nem egyértelmű károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat (az objektív elbírálhatóság érdekében) a következmények tisztázódását követően, a baleset után legkésőbb 4 éven belül, de semmiképpen sem 1 éven belül teljesíti.

21.4. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége már megállapítást nyert, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még ismeretlen, a biztosított előleget kérhet a biztosítótól a végleges elbírálás során kifizetendő összeg terhére. Az előleg összege nem lehet magasabb, mint a biztosított egészségi állapota alapján várható legkisebb fokú rokkantságnak megfelelő összeg.

21.5. Miután a biztosítási szolgáltatás összege tisztázódott, a kifizetés az ezt követő 15 napon belül esedékes.

22. Eljárás véleménykülönbség esetén (orvosi bizottság)

22.1. A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcsolatos, vagy arra vonatkozó véleménykülönbség esetén, tehát abban, hogy a bekövetkezett egészségkárosodás milyen mértékben vezethető vissza a biztosítási eseményre, továbbá, hogy a baleset következményeiben mennyire hatott közre a baleset időpontjában már fennálló betegség vagy testi fogyatékosság, valamint a 13.4. pontban írt esetben a biztosító orvosa dönt.

22.2. Azokban az esetekben, amelyeket a 22.1. pont a biztosító orvosának döntési hatáskörébe utalt, a biztosított a biztosítónak a

13.4. pontja szerinti nyilatkozata kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosító vezető orvosához fordulhat és igénye megjelölésével panasszal élhet. Amennyiben a vitás kérdés ily módon sem oldódik meg, a vezető orvos nyilatkozatának kézhezvételétől számított 6 hónapon belül a biztosított kérheti orvosi bizottság döntését.

22.3. Az orvosi bizottság a felek egyetértésével kijelölt független szakértőkből álló bizottság, melynek tagjai:

1 fő igazságügyi szakértő

1 fő sebészorvos

1 fő ideggyógyász

1 fő elnök

Szükség esetén a döntésbe a bizottság tagjai más szakértőt is bevonhatnak.

22.4. Az orvosi bizottság döntését a biztosító is kérheti.

22.5. A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által elrendelt vizsgálatoknak és eleget tenni a bizottság által szükségesnek tartott utasításoknak.

22.6. Amennyiben az orvosi bizottság döntését a biztosított kérte, és az orvosi bizottság által megállapított kártérítési összeg nem magasabb az eredetileg megjelölt kártérítésnél, az orvosi bizottság költségeit a biztosított állja. Egyéb esetekben a felmerülő költségeket a biztosító téríti meg.

III. FEJEZET

A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTAI

23. Nem biztosítható személyek

23.1. Nem biztosíthatók és semmilyen körülmények között nem tekinthetők biztosítottnak olyan személyek, akik tartósan vagy teljesen munkaképtelenek, továbbá az elmebetegek.

23.2. Teljes munkaképtelenség akkor áll fenn, ha a biztosítottat betegség vagy fogyatékosság miatt hivatalosan munkaképtelennek nyilvánították (legalább 67%-os munkaképesség csökkenést állapítottak meg).

23.3. A nem biztosítható személyre vonatkozóan biztosítási szerződés nem köthető. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt anélkül válik biztosíthatatlanná, hogy az egyúttal biztosítási eseménynek minősülne, ezt a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ezzel egyidejűleg e biztosítottra vonatkozóan a szerződés is megszűnik. Ebben az esetben a biztosítási díj csak annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a biztosított személy biztosíthatatlanná vált. A biztosítási időszak fennmaradó részére befizetett, kamat nélküli díjat a biztosító visszafizeti.

23.4. Ha a fenti eset bekövetkezik, és a biztosított illetve a szerződő az adatközlési kötelezettségét elmulasztja, a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a biztosíthatatlanná válásról tudomást szerez. A biztosító ilyen esetben a szerződést szolgáltatás teljesítése nélkül felbontja, és a biztosítási időszak fennmaradó részére befizetett, kamat nélküli díjakat visszafizeti.

24. Csökkentett biztosításképesség

Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, csak külön megállapodás szerinti feltételekkel biztosíthatók, amennyiben baleseti eseményre való kihatástól tartani kell. Többek között ide tartoznak:

− Szív- és érrendszeri betegségek, ismétlődő és/vagy gyakori ájulás, szédülés, a gerincoszlop és gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület, a térd és a boka betegségei, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, mozgáskorlátozottságot okozó rosszindulatú daganatok, valamint a szervi idegrendszeri- és agymegbetegedések, ha azok öntudatzavarral, eszméletvesztéssel vagy mozgáskorlátozottsággal járnak

− Szemüveggel nem javítható (korrigálható), illetve a ±8 dioptriánál nagyobb korrekciót igénylő fénytörési hibák.

25. Kizárások

25.1. A biztosított alapvető kötelezettsége, hogy gépjármű vezetőjeként minden esetben rendelkezzen az adott jármű vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivételt képez ez alól a tanulóvezető, aki hivatalos oktatói felügyelet mellett vezet). Ez akkor is érvényes, ha a biztosított a gépjárművet nem közforgalmi úton vezeti. E kötelezettség megszegése a biztosító mentesülését vonja maga után.

25.2. A biztosítás nem terjed ki azon baleseti sérülésekre, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve, egészében vagy részben:

− a jogszabály szerint ionizálónak minősülő sugárzás,

− nukleáris energia,

− polgárháború vagy országok közötti háború,

− a biztosított által szándékosan okozott esemény,

− a biztosított bármely kábítószer, kábító hatású anyag, gyógyszer vagy gyógykezelés hatása alatti állapota, kivéve, ha ezeket kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazzák,

− a biztosított alkoholosan befolyásolt állapota, amennyiben a véralkoholszintje (ha vizsgálat történt) eléri, illetve meghaladja a 2,5 ‰, járművezetés esetén a 0,8‰ -es határértéket, vagy az orvosi adatok alkoholos állapotot igazolnak (ha nem történt véralkohol vizsgálat),

− a biztosított bármely elmebeli rendellenessége, elnevezésüktől vagy osztályozásuktól függetlenül.

25.3. Nem terjed ki a biztosítás továbbá azon balesetből adódó sérülésekre, amelyek az alábbi körülmények között következtek be:

− a biztosítottnak igazolt sportolóként való részvétele bármilyen sporttevékenységben, sportversenyen, vagy edzésen.

− a biztosított részvétele bármely olyan versenyben vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi vagy légi jármű használatával jár,

− amennyiben a biztosított 125 cm3-nél nagyobb

hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik,

− amennyiben a biztosított utasként utazik olyan légi járművön, amely nem tartozik egyetlen légitársasághoz sem és nincs megfelelő bejegyzése ill. engedélye utasok szállítására,

− a biztosított fegyveres szolgálata során bármely nemzet, bármely fegyveres erejénél,

− a biztosított által szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elkövetett bűncselekmény esetén,

− ha a biztosított pilótaként vagy utasként gyakorlásra vagy egyéb célból sárkányrepülőt, vitorlázó- vagy egyéb könnyűszerkezetű repülőgépet, ill. ejtőernyőt használ vagy nem utas minőségben bármilyen légi járművel utazik. Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója, nem tartozik a személyzethez, valamint semmilyen hivatásszerű tevékenységet nem folytat a légi jármű segítségével.

Zavargások során bekövetkező balesetek, ha a biztosított ezekben a zavargást keltők oldalán vett részt.

A biztosítottat ért szívinfarktus, vagy agyi érkatasztrófa folytán bekövetkező balesetek.

Szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

A biztosított testén saját maga vagy az ő hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelések és beavatkozások által előidézett károsodás.

Orvosi beavatkozás során elszenvedett sérülések nem tekinthetők baleseti következménynek.

26. A kockázatviselés korlátozása

26.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a bekövetkezett baleset által előidézett következmények után nyújtja.

26.2. A rokkantság fokának megállapításánál a biztosító korábbi rokkantság miatt csak akkor nem csökkenti a szolgáltatás mértékét, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érint, amely korábban nem volt károsodott.

26.3. Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek, vagy fogyatékosságok közrehatottak a baleset következményeiben és ez a közrehatás legalább 25%-os, a biztosító a fizetendő összeget ennek mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást a biztosító orvosa állapítja meg.

26.4. Az idegrendszer szervi eredetű zavarainál a biztosító csak akkor és annyiban teljesít kifizetést, ha és amennyiben a zavar valamilyen, a baleset által előidézett károsodásra vezethető vissza. Lelki magatartászavarok nem minősülnek baleseti károsodásnak.

26.5. Porckorongsérv és hasüregi sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez kívülről jövő hirtelen mechanikai behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglévő betegségtünet súlyosbodásának következménye.

26.6. A recehártya-leválás és annak következményei nem szolgáltatnak alapot a biztosító szolgáltatási kötelezettségére.

26.7. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.) hátrányok (addigi munkakör feladásának szükségessé válása, gyakorolt sporttevékenység ellehetetlenülése, stb.) nem képezhetik rokkantsági kárigény alapját.

IV. FEJEZET KÁRBEJELENTÉS, TELJESÍTÉS

27. A biztosított kötelezettségei kár esetén

27.1. A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell. Ugyanígy gondoskodni kell a megfelelő ápolásról és a baleset következményeinek lehetőség szerinti elhárításáról és enyhítéséről is.

27.2. A baleset bekövetkeztét 7 napon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

27.3. Az orvosi kezelés befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a balesetet követő 180 napon belül a biztosítottnak a várható vagy végleges rokkantsági kárigényét írásban be kell jelentenie a biztosítónak. Akadályoztatás esetén a 30 napos bejelentési határidő az igazolt akadályoztatás megszűnésétől számít.

27.4. Halálesetet annak bekövetkeztétől számított 3 napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet már korábban jelentették.

27.5. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy a holttestet szükség esetén orvosokkal megvizsgáltassa.

27.6. A kárbejelentési űrlap kézhezvétele után azt haladéktalanul kitöltve meg kell küldeni a biztosítónak. Ezen túlmenően minden, általa kért célirányos információt meg kell adni.

27.7. A kezelőorvost, vagy kezelést végző egészségügyi intézményt, valamint azon orvosokat és egészségügyi intézményeket, akik, ill. amelyek a biztosítottat kezelték, ill. vizsgálták, fel kell hatalmazni a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos felvilágosítások megadására és részére jelentések kiadására. Ha a balesetet a társadalombiztosítási szervnek is jelentették, úgy a társadalombiztosítási határozatot is be kell mutatni, vagy a társadalombiztosítót is el kell látni felhatalmazásokkal.

27.8. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni és fel kell kérni a biztosító által kért - a balesettel kapcsolatos - szükséges felvilágosítások megadására.

27.9. A biztosított kórházi kezelése esetén a kórházból való elbocsátása után meg kell küldeni a biztosítónak a kórházi zárójelentést.

27.10 Abban az esetben, ha a biztosítás a baleset költségeire is kiterjed, az eredeti bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

27.11 A biztosító megkövetelheti, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvosokkal, a biztosító költségére megvizsgáltassa magát.

27.12 A biztosítási esemény bekövetkezte után a fenti kötelmek megszegése a biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülését vonja maga után.

28. A balesetbiztosítási kárkifizetéshez szükséges dokumentumok:

28.1. Balesetből eredő rokkantsági szolgáltatáshoz:

• kárbejelentő

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos összes orvosi dokumentum, ill. kórházi zárójelentés

• ha van, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv

28.2. Balesetből eredő halál esetén

• kárbejelentő

• halotti anyakönyvi kivonat

• rendőrségi baleseti jegyzőkönyv

• jogerős öröklési bizonyítvány

• véralkohol vizsgálati eredmény

28.3. Kórházi napi térítéshez:

• kárbejelentő

• kórházi zárójelentés másolata

28.4. Balesetből eredő költségtérítéshez:

• kárbejelentő

• kifizetést igazoló számlák

28.5. Csonttörésnél, csontrepedésnél:

• kárbejelentő

• a csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi lelet másolata

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. Illetékes bíróság

A jelen balesetbiztosításból származó valamennyi perre a mindenkori székhely Bírósága kizárólagosan illetékes.

30. Elévülés

A biztosításból eredő igények elévülési ideje 2 év. Az elévülési idő azon év végén kezdődik, amely évben a szolgáltatás teljesítése esedékessé vált.

VÁLLALKOZÓK SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

/ÉVES, ÁTALÁNY BIZTOSÍTÁS/

I. A biztosítás tárgya

A biztosítás a kereskedelmi, gyártó-ipari vállalkozók tulajdonát képező saját gépjárművön történő szállításaira érvényes.

II. Területi hatály

A Magyar Köztársaság területe

III. A biztosítás mértéke

A biztosító viseli a kockázatot az alábbiakban megállapított fedezetekben.

Külön megállapodás hiányában a fedezet "Korlátozott fedezet".

1. Korlátozott fedezet

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) szállítóeszközt ért baleset,

c) repülőgépek ütközése vagy lezuhanása,

d) természeti katasztrófák közvetlen következményei

Szállítóeszközt ért balesetről akkor van szó, ha a szállító- eszközben közvetlen, külső, hirtelen fellépő mechanikus erő hatására dologi sérülés keletkezik. Fék- és üzemelési károk nem számítanak szállítóeszközt ért balesetnek.

2. Ezenfelül biztosítható kockázatok még: a.) lopás és rablás,

A fedezet csakis a raktérben, illetve a csomagtartóban lefedett és elhelyezett árukra szól.

b.) törés, ki- és berakodási kockázat:

IV. Kizárások

1. Nem fedezi a biztosítás azokat a kockázatokat, amelyek

a.) háborús, polgárháborús vagy háborúhoz hasonló eseményekből keletkeztek, valamint amelyek függetlenül a háborús állapottól, harci eszközök felhasználásából vagy meglétéből erednek,

b.) sztrájkok, elbocsájtások, felkelések, fosztogatások, politikai erőszakos cselekedetek és más egyéb polgári zavargások és szabotázsok következményei,

c.) elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági beavatkozások következményei,

d.) atomenergia és rádióaktivitás következményei, e.) sikkasztás, hűtlen kezelés következményei,

f.) amelyek ellen az áru más oldalról már biztosításra került,

/pl. tűz/.

A szerződő köteles a biztosító követelésére valamennyi más - a szóban forgó áru biztosítására vonatkozó - biztosítási okmányt rendelkezésre bocsátani.

2. Az alábbi károk vannak kizárva, melyek

a) belső romlás, vagy az áru természetes és/vagy hibás minősége, valamint öngyulladás miatt keletkeztek,

b) konstrukciós - gyártási-, vagy anyaghibából keletkeztek,

c) karcolódás, horzsolódás révén keletkezett, valamint belső károk, mint pl.műszaki meghibásodás, rövidzárlat, túlfeszültség, indukció, összeroppanás, cső- és szálszakadás, hajszálrepedés, stb.,

d) szállítási késedelem következményei,

e) szokványos mennyiség, mérték- és súlykülönbségek vagy

-veszteségek miatt keletkeztek,

f) levegőnedvesség és /vagy/ hőmérsékletingadozás következményei,

g) megfelelő csomagolás hiánya, illetve a szerződő saját rakodása esetén, a hiányos és szakszerűtlen rakodási mód következtében keletkeztek,

h) hivatalos előírások megsértése, továbbá a feladási vagy árunyilatkozatok, ill. a szállítmányozási vállalatok előírásainak megszegése következtében keletkeztek,

i) bírósági határozat vagy bírósági végrehajtás következményei,

j) nyitott szállítóeszköz következményei,

k) a csomagolás sérülésének következményei, ha erre vonatkozóan külön megállapodás nincsen,

l) értékcsökkenés következményei,

m) közvetett károk minden fajtája (pl. elmaradt haszon, környezetszennyezés).

3. Ha a kár az eset körülményeiből adódóan, az 1.-2. pontban felsorolt egy vagy több okból is bekövetkezhetett, úgy az ellenkezőjének a bizonyításáig a kárt a fenti okból keletkezettnek kell tekinteni. A bizonyítást a szerződő végzi.

4. Az alább felsoroltakra csakis "Korlátozott fedezet" érvényes:

a) szállításra nem alkalmas módon csomagolt, vagy csomagolatlanul szállított áruk,

b) használt, vagy megrongált állapotban szállításra kerülő áruk,

c) visszáruk, ill. előre leszállított és tárolt áruk,

d) ömlesztett vagy szabadon szállított rakományok,

e) mindennemű szerves vagy szervetlen nyersanyag és félkész- termék,

f) tekercsben szállított papír,

g) gyümölcs- és főzelékfélék, gabonafélék, virág és egyéb növények (friss, szárított vagy fagyasztott állapotban),

h) dió- és mogyorófélék, magvak, gyökerek, hagymák és gumók, i, tojás, élő állat, friss ill. fagyasztott hús, hal.

5. Nem biztosíthatók az alábbi áruk:

Külön írásos megállapodás hiányában a biztosításból kizártak az alábbi áruk:

a) művészeti tárgyak, gyűjtemények, vagy előszereteti értékű áruk többsége, nemesfémek (vert és veretlen formájú is), ékszeráru, értékpapírok, dokumentumok, okiratok, készpénz, postai- és illetékbélyegek, rajzok és tervek minden fajtája, adathordozók, adattárolók minden fajtája (film-, fotó- és nyomdai anyagok),

b) személyi poggyász, költözködési ingóságok és mintakollekciók, c) gyúlékony és robbanásveszélyes áruk, rádioaktív és hasadó anyagok ill. ezek hulladékai és az ezekkel egy szállítójárműben fuvarozott áruk,

d) tartálykocsiban szállított áruk,

e) munkaeszközök,

f) gépjárművek,

g) szőrmék, bőráruk

h) hangszerek,

i) vadászfegyverek saját tulajdonban

j) dohányáruk

k) szeszes italok

V. A kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítás abban az időpontban kezdődik, amikor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakásra kerül, tart a normális szállítás ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az áru járműből történő haladéktalan kirakodása befejeződik.

A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, a szerződő által meghatározott várakozási időben.

Jelen szabályzat szerint várakozási időnek minősül az az időtartam, amely alatt a gépjármű - nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából - őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben történő tárolás e szabályzat alapján raktározásnak minősül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

VI. Biztosítási összeg

Biztosítási érték az áru új értéke, mellyel az áru a feladás helyén, a biztosítás kezdetekor bír. Az alulbiztosítás elkerülése érdekében, biztosítási összegként azt a legmagasabb értéket kell megállapítani, amelyet az érintett járművel egyszerre szállított áru elérhet.

A szerződőnek minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél-tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám ill. tömeg, áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító- ill. fuvarlevél- tömb bemutatandó.

VII. Szállítóeszköz alkalmassága:

A biztosítás csak olyan szállítóeszköz használata esetén érvényes, amely az érintett áru felvételére és szállítására alkalmas és a jármű érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik.

VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok

Egész gépjármű ellopása, betöréses lopás, rablás és tűzkár esetén a tudomásra jutást követően haladéktalanul jelenteni kell azt az illetékes hatóságnak. A bejelentésről hatósági igazolást kell bemutatni.

Bemutatandó továbbá:

- eredeti biztosítási kötvény,

- valamennyi eredeti fuvarozási okmány,

- eredeti áruszámlák,

- valamennyi eredeti olyan okmány, amely az elveszést és/vagy a sérülést igazolja,

- valamennyi levelezést, mely az elveszéssel és/vagy sérüléssel, és/vagy jogfenntartással kapcsolatos,

- a hatóságnak tett haladéktalan bejelentésről szóló igazolás tűz, betöréses lopás és rablás esetén

- kárszámla,

- lemondási nyilatkozat.

IX. A biztosítási összeg feltöltése

Egy biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeg értékével csökken az időszak fennmaradó idejére, kivéve, ha a szerződő haladéktalanul befizeti az eredeti biztosítási összegre történő kiegészítésnek megfelelő díjat.

X. A jármővek leállítása és/vagy cseréje

Nem jár díjvisszafizetés 60 egymást követő nap leállási idejére. Biztosítottan hosszabb időre történő kiállás esetén a pro rata díj az egész állásidőre visszatérítésre kerül.

A leállási időpontot haladéktalanul jelenteni kell a biztosítónak. Amennyiben a biztosítási időszakban a járművet egy másikra cserélik le, úgy a biztosítási védelem csak abban az esetben érvényes az újonnan beállított jármű rakományára, ha a szerződő a cserét és a szállítógépjármű adatait még a kockázatviselés kezdete előtt jelentette a biztosítónak.

VAGYONCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA

1. Alkalmazási terület

1.1 A Vagyoncsoportok Meghatározása a termelő, szolgáltató tevékenységre használt létesítményekre, irodaépületekre, kórházakra, szanatóriumokra, gyógyintézetekre, szállodákra, panziókra, fürdőkre, sportlétesítményekre, rendezvények céljára szolgáló csarnokokra, továbbá mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdasági kereskedelmi vállalatok raktárházaira és silóberendezéseire érvényes.

1.2 Lakóépületeknél, otthonoknál (gyermek-, ifjúsági, diákotthonoknál, idősek otthonainál stb.), iskoláknál, templomoknál és múzeumoknál az épületrészek tekintetében eltérő meghatározások érvényesek (lásd az A.4 pontot).

1.3 A mezőgazdasági épületeknél az épületrészek tekintetében ugyancsak eltérő meghatározások érvényesek (lásd az A.5. pontot).

1.4 A vegyes használatú épületek esetében az épületrészek szempontjából az 1.1.-1.3. pontok szerinti meghatározások értelemszerűen az épületnek csak azokra a helyiségeire vagy részeire vonatkoznak, amelyekre kizárólagos használatnál alkalmazást nyernének.

2. Csoportosítás

A) Épületek

A. 1 A Vagyoncsoportok Meghatározása értelmében épületnek minősülnek:

A. 1.1 Minden szűkebb értelemben vett épület, vagyis minden olyan építmény, amely

a) térbeli elhatárolással emberek és/vagy dolgok számára védelmet nyújt külső behatásokkal szemben,

b) emberek számára lehetővé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást,

c) a talajhoz szilárdan kötődik,

d) bizonyos időtállósággal rendelkezik.

Ebbe az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetők és hasonlók is.

Ebbe az épületmeghatározásba nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, felvonulási épületek, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók.

A.1.2 Továbbá az alábbiak:

A.1.2.1 Tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az A.1.1. pontban felsorolt épületek részeit képezik;

A.1.2.2 Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek

a) egy az A.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és

téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy

b) téglából vagy betonból készült építmények, melyek az

A.1.1. pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.

A.1.2.3 Kémények, a szabadon állók is, melyek kivitelezése téglából vagy betonból történt;

A.1.2.4 Csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

A.1.2.5 Mindenfajta kerítés.

A.2 Az épület építési értéke magában foglalja mindazon építészeti alkotóelem értékét, mely az épület előállításához és fenntartásához felhasználásra került:

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

Az épületen lévő villámhárító berendezések;

Szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem, valamint a beépített bútorok sem;

Szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok; Szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

Az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

Az épülethez rögzített zászlótartók;

Elektromechanikusan működtetett és/vagy villamosan fűtött kapuk (a kerítésekben sorompók is) működtető- és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

Ablakok közötti és külső redőnyök esetleges elektromechanikus működtetőelemeikkel együtt;

Szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

Árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

Tégla, cserép, porcelán és hasonlók gyártására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

A.3 Az épületek biztosítása a talajszint alatt lévő alapozással vagy alapfalakkal és tartó pincefalakkal együtt vagy anélkül kérhető. Alapnak és alapfalnak minősülnek azok az épületalkotórészek, melyek az alápincézett épületeknél a pincepadlózat alsó széle alatt helyezkednek el, nem alápincézett épületeknél pedig a földszint padlózatának alsó széléig érnek.

A tartó pincefalak a fő és/vagy határolófalak azon részei, melyek a pince padlózatának alsó szélétől a pincefödém felső széléig érnek.

Ha a talaj szint alatt található alapok vagy alapfalak és tartó pincefalak nincsenek biztosítva, a pinceszint ablakai, ajtajai, padlózatai, közfalai, födémei és egyéb szerkezeti részei akkor is biztosítottak. A talajszint alatt található tartó pincefalak vakolata és festése azonban nem tárgya a biztosításnak.

Pincének minősül az a helyiség, melynek padlózata teljes egészében a talajszint alatt helyezkedik el.

Gépalapzatok a B) csoportba tartoznak.

A.4 Eltérések lakóépületeknél és a velük azonos elbírálás alá eső épületeknél:

Lakóépületeknél, otthonoknál (gyermek-, ifjúsági, diákotthonoknál, öregek otthonainál és hasonlóknál), iskoláknál, templomoknál és múzeumoknál még a következő dolgok minősülnek épületrészeknek, ha az épülettulajdonos

használatában találhatók:

A.4.1 a) Villamos szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, de világítótestek és elektromos fogyasztók nélkül;

b) Gázszerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, de gázfogyasztók nélkül;

c) Vízvezeték-szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

d) Egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések;

e) Fűtő-, szellőző- és klímaberendezések;

f) Felvonók.

A.4.2 Ezenkívül az épület tartozékaiként még a következő dolgok is az épület építési értékéhez tartoznak, amennyiben az épülettulajdonos használatában találhatók:

a) Villamos tűzhelyek, villamos bojlerek és átfolyó rendszerű villamos vízmelegítők;

b) Gáztűzhelyek és gázüzemű átfolyó rendszerű vízmelegítők;

c) Mosogatók;

d) Napellenzők, belső redőnyök, rolók, karnisok;

e) Erkélyburkolatok;

f) Antennaberendezések;

g) Telefon-, kaputelefon- és átbeszélő készülékek;

h) Szemételtávolítást szolgáló berendezések;

i) Garázsberendezések;

k) Bérlakásos, öröklakásos és lakóközösségi házak esetében még a következők: Mosó- és szárítóhelyiségek berendezései, ú.n.: mosó-, szárító- és vasalógépek, ruhacentrifugák, teregetéshez szükséges berendezések és kiskészülékek; Készülékek a tisztításhoz és karbantartáshoz, ún. tisztítókészülékek, hóeltakarító készülékek és fűnyírók; Világítótestek a külső világításhoz és a közös használatú helyiségekhez.

A.5 Eltérések mezőgazdasági épületeknél:

Mezőgazdasági épületeknél az A.4.1. pont szerinti vagyontárgyak az épületrészekhez tartoznak, amennyiben nem termelő, szolgáltató célokat szolgálnak és a szerződésből nem lettek kizárva.

B) Mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezés

A műszaki és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok az üzemet szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, mégpedig függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkednek el.

lde tartoznak főként:

Az energia minden formájának termelésére, átalakítására, vezetésére, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények és szerelvények, így a fűtő, szellőző-, klíma-, szárító- és égetőberendezések, műszaki kemencék, gáz- és villamos szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, valamint világítóberendezések;

Mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és tárolásához szükséges gépek, berendezések és szerelvények (adathordozók azonban nem - lásd D.2.);

Mindenfajta gép a meghajtó elemekkel és tartozékokkal együtt; Önjáró munkagépek (hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművek azonban nem - lásd D.1.);

Mindenfajta termék, üzemi állapot és munkafolyamat mérésére, vizsgálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények;

Személyek és mindenfajta anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések és szerelvények, továbbá vízvezeték-szerelvények, ún. vízellátó- és szennyvízberendezések a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrákkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, leszívóberendezésekkel, valamint személy- és teherfelvonók;

Mindenfajta anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, létesítmények, valamint tartályok és edények, továbbá újra felhasználható csomagolóanyagok, raklapok, konténerek és hasonlók;

A teljes szállítópark, továbbá vágányzatok, vasúti kocsik, mindenfajta vontatók és targoncák, (hatósági engedéllyel rendelkező gépjárműveket, vízi és légi járművek azonban nem - lásd D.1.);

Kézi gépek és mindenfajta szerszámok, eszközök;

Mindenfajta szerszám és egyéb gyártó segédeszköz kézi és gépi használatra, amennyiben nem tekinthetők reprodukciós segédeszközöknek a D.3. értelmében;

Mindenfajta irodai berendezés, folyóiratok és könyvek is; Mozgatható közfalak;

Tűzoltó, tűzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sportberendezések, valamint mindenfajta szolgálati felszerelés és munkaruházat;

Közösségi helyiségek, szállások és vendégszobák, valamint konyhák, kantinok, könyvtárak és hasonlók berendezései; Egészségügyi berendezések, azaz WC-k, fürdő- és mosóberendezések;

Gépalapzatok;

Hűtőtornyok, téglából és betonból készültek is; Katalizátorok;

Üzemen kívül és/vagy tartalékba helyezett műszaki és kereskedelmi üzemi berendezések; Pótalkatrészek és még be nem épített, új berendezésekhez szánt, fent említett fajtájú tárgyak, a D.1. szerinti gépjárművek pótalkatrészei is.

C) Készletek

Ide tartozik valamennyi nyersanyagkészlet, valamennyi megmunkálás alatt található félkész és kész termék, a készen beszerezhető részek, mindenfajta kereskedelmi áru, értékesíthető hulladékok, reklámanyagok, mindenfajta üzemi és segédanyag, oldószerek, kenőanyagok, fűtő- és tüzelőanyagok, műszaki gázok, építőanyagok, az üzemi kantinokban található élelmiszerek és élvezeti cikkek, mindenfajta egyszer használatos csomagolóeszköz, valamint a termelési célokra használt nemesfémek és drágakövek.

D) Egyéb vagyontárgyak

D.1. Gépjárművek

Ide tartozik valamennyi hatósági engedéllyel rendelkező gépjármű, vízi és légijármű. Minden más jármű, pótkocsi, valamint gépjárműalkatrész a B) csoportba tartozik.

D.2. Adathordozók és a rajtuk található adatok

Ide tartozik mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, az üzleti könyvek minden fajtája, akták, a bérleti, szabadalmi, licenc-, kiadói, szerzői, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok, NC-vezérlésű szerszámgépek adathordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag- és egyéb minták és hasonlók.

D.3. Reprodukciós segédeszközök

Ide tartozik az üzemelést szolgáló valamennyi vagyontárgy, mely a következő meghatározásnak megfelel:

a) a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, formatervezést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és

b) ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb információ) mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy közvetlenül átvivődik a termékre, ugyanakkor

c) a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a reprodukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni.

Ilyenek például:

Öntőmodellek, szövő- és jacquardkártyák, különböző sablonok, öntő-, fröccsöntő és présformák, szabásminták, hidegsajtoló szerszámok és hasonlók, matricák, klisék, nyomólemezek és - hengerek, dombornyomó lemezek és hengerek és hasonlók.

D.4. Elzárva tartott készpénz és értékpapírok

Ide tartozik mindenfajta készpénz, a valuták is, érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, egyéb értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók.

D.5. Az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyai

Nem tartozik ide a készpénz, értékpapírok, ékszerek, gépjárművek és a lakásokban található háztartási felszerelés.

D.6. Önálló külső biztosítás

Az üzemi ingatlanon kívül található vagyontárgyakra terjed ki, de nem érvényes a kiállításokon és vásárokon bemutatott vagyontárgyakra.

E) Mellékköltségek

E.1. Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelő azon kiadások értendők, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a már fel nem használható maradványoknak a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordít, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik.

E.2. Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt az egy káresemény során a biztosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebontására és a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendők.

E.3. Le- és visszaszerelési költségek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendők, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított műszaki és kereskedelmi üzemi berendezéseket le kell szerelni és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

E.4. Tűzoltási költségek

Tűzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendők, melyeket a biztosított a tűz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonatkoztak.

KÜLÖN FELTÉTELEK GYŐJTEMÉNYE

1. Általános 4. Küldöttrablás

2812 sz.:	Biztosítás első kockázatra	B 2 sz.:	Fedezet kiterjesztése küldöttrablás biztosításra
2830 sz.:	Idegen tulajdon biztosítása	B 44 sz.:	Szállítási feltétel
2842 sz.:	Készpénz, értékpapírok	B 45 sz.:	Szállítási feltétel
2843 sz.:	Receptek kártérítése	B 46 sz.:	Szállítási feltétel
		B 63 sz.:	Pénzszállító biztonsági táska alkalmazása
2. Elemikár		B 64 sz.:	Páncélautó alkalmazása
		B 89 sz.:	Előfutó kísérőkocsi alkalmazása pénzszállítmányoknál
0004 sz.:	Automata tűzjelző készülék alkalmazása	B 97 sz.:	Speciális pénzszállító kocsi alkalmazása
0007 sz.:	Tűzálló értéktároló alkalmazása

0525 sz.: Szabadban tárolt gépek, munkagépek 1010/A/B/C sz.: Önrész elemi károkra

0020 sz.: Vezetékes vízkár

3. Betöréses lopás és rablás

B 3 sz.: Értékállomány biztosítása

B 21 sz.: A biztosított helyiségek kutyával való őrzése B 22 sz.: Állandó portaszolgálat az épületben

B 26 sz.: A biztosított helyiségek őrzése B 27 sz.: Őrzés nyitvatartási idő alatt

B 30 sz.: A biztosított helyiségek fegyveres őrzése

B 37 sz.: Névreszóló érték-, bankipapírok kártérítése B 40 sz.: Értéktároló alkalmazása

B 51/A/B/C sz.: Önrész betöréses lopásra

B 55 sz.: Betöréses lopás és vandalizmus kár kizárása

B 58 sz.: Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása B 59 sz.: Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása

B 60 sz.: Készpénz kezelése a központi ellátóban B 69/A sz.: Minimális mechanikai védelem

B 69/B sz.: Részleges mechanikai védelem

B 70 sz.: Betörésjelző és riasztó berendezések B 71 sz.: Kirakatszekrények biztosítása

B 73/A sz.: Középfokú mechanikai védelem B 73/B sz.: Magasfokú mechanikai védelem

B 87 sz.: Szabadban tárolt gépek és járművek

B 88 sz.: Részlopáskár kizárása gépeknél, járműveknél B 90 sz.: Riasztás állandó készenléti ügyeleten

B 91 sz.: Ékszerüzletek és aranyművesek biztosítása B 92 sz.: Benzinkutak rablásbiztosítása

B 94 sz.: Nagyértékű ingóságok elzárása

B 98 sz.: Benzinkútfejek vandalizmus elleni biztosítása

5. Üvegbiztosítás

0158 sz.: Üvegfelületre számított különleges üvegek biztosítása U/9 sz.: Kiterjesztés belső üveg biztosításra

U/15 sz.: Épületátalány üvegbiztosítás

U/16 sz.: Épületek bővített átalány-üvegbiztosítása

6. Szállítmánybiztosítás

SZB.05 sz. Törés, ki- és berakodási kockázat kiterjesztése SZB.06 sz. Betöréses lopás és rablás kiterjesztése

7. Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának külön feltételei

SZ.1/A. Önrészesedés

SZ.1/B. Önrészesedés

SZ.4 Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása, 6 hónapnál nem régebbi berendezések esetén

SZ.5 Klimatikzált helyiségben telepített adatfeldolgozó berendezések

SZ.10 Karbantartási szerződés

SZ.14 Klímaberendezés

SZ.15 Páratartalom- és hőmérsékletkijelző

SZ.16 Üzemidőn kívül állandó őrszolgálat

SZ.17 Automata távjelzőkészülék

SZ.18 Automata tűzoltókészülék

8. Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás

E.1/A. Önrészesedés

E.1/B. Önrészesedés

E.10 Külön feltétel az elektronikus egységeket tartalmazó vagyontárgyak biztosításához

E.12/A. Biztosítás szállítási kockázattal elektromos gépbiztosításhoz

E.14 A szolárium üvegtöréskárainak kizárása

KÜLÖN FELTÉTELEK

1. ÁLTALÁNOS KÜLÖN FELTÉTELEK

2812 sz. Biztosítás első kockázatra

A biztosítás első kockázatra szól, ezért a károkat a biztosítási összeg erejéig teljes egészében téríti a biztosító.

Az első kockázatra szóló biztosítás az alábbi vagyontárgycsoportokra vonatkozik:

- Készpénz, értékpapír, értékcikk (2842 sz. Xxxxx feltétel alapján)

- Kirakatszekrények, vitrinek

- Egyházak nagy értékű ingóságai

- Harangok, harangrepedés biztosítása esetén

2830 sz. Idegen tulajdon biztosítása

Kiterjed a biztosítás érvényessége azokra a tulajdonjog fenntartása mellett a szerződőnek (megmunkálásra, használatra, megőrzésre stb.) átadott idegen vagyontárgyakra, melyeket biztosításra feladtak. A kár olyan mértékben kerül térítésre, amilyen mértékben a biztosított felelősséggel tartozik. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Vonatkozik ezen előírás az ipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytatóknál lévő idegen vagyontárgyakra is, kivéve a készpénz, nemesfém, drágakövek, igazgyöngyök és ezek felhasználásával készült tárgyakat.

2842 sz. Készpénz, értékpapírok

A biztosítás első kockázatra szól.

1. A biztosított értékpapírokról (kivéve papírpénzt, bankjegyet, kamat-, járadék-, haszonrészesedésre szóló értékpapírokat, bélyegeket, egyéb értékjegyeket) kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

2. A szerződő kár esetén késedelem nélkül köteles a kerestetés végrehajtásáról intézkedni.

3. Ha a szerződő a kártérítést már megkapta, és ezután kerül birtokába a megkerült értékpapír, erről haladéktalanul értesítenie kell a biztosítót, illetve a kártérítést az időközben beállt értékcsökkenés figyelembevételével vissza kell fizetnie.

4. A biztosított dolgok csak akkor tekinthetők biztosítottnak, ha azok a kötvényben megjelölt tárolókban találhatók.

5. Kerestetési és pótlási költségek biztosítása:

Ezen költségekre vonatkozó biztosítás esetén minden, a körülményekkel indokolható kiadás térítésre kerül. A biztosítás magában foglalja az esedékes és a kár miatt elmaradt teljesítések kamatveszteségét.

2843 sz. Receptek kártérítése

A Vállalkozások Összevont Vagyonbiztosításának különös feltételei szerint a felek megállapodnak abban, hogy a receptek megsemmisülése vagy ellopása esetén, az ezzel kapcsolatos költségek és kiadások kerülnek megtérítésre.

A biztosító megtéríti a késedelem miatt előálló, a biztosítottat terhelő kamatveszteséget is.

2. ELEMIKÁR-BIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

0004 sz. Automata tőzjelző készülék alkalmazása

A biztosított olyan automata tűzjelző berendezéssel rendelkezik a biztosított telephelyen, amely a tűzoltóságon vált ki riasztást.

0007 sz. Tőzálló értéktároló alkalmazása

Ezen külön megállapodás értelmében biztosított vállalja, hogy a biztosított készpénzt, értékpapírokat és értékcikkeket legalább 60 perces dokumentált tűzállósággal rendelkező tárolóban elzárva tartja.

0525 sz. Szabadban tárolt gépek, munkagépek

A vállalkozók elemikár biztosításának különös feltételeinek I/II. 2. b) pontjától eltérően a biztosítás nem fedezi a szabadban tárolt berendezések, gépek, anyagok jégverés okozta kárait.

1010/A sz. Önrész elemi károkra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

1010/B sz. Önrész elemi károkra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

1010/C sz. Önrész elemi károkra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

0020 sz. Bővített vezetékesvíz kár fedezet

A Vállalkozások Összetett Vagyonbiztosításának Különös Feltételeinek I/III pontjától eltérően vezetékes vízkárnak minősül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékeiből és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből kilépő víz vagy gőz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit.

b) a kiömlő folyadék, gőz értékét

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

3. BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

B 3. sz. Értékállomány biztosítása

Nyitvatartási idő alatt a betöréses lopás biztosításra felvett értékállomány a biztosított helyiségekben rablás kockázatra is biztosított.

5.000.000,- Ft feletti értékállomány esetén a B 27. sz. , vagy a B 59 sz. Xxxxx feltétel teljesülése is szükséges.

10.000.000,- Ft feletti értékállomány esetén a B 27. és a B 58 sz. Xxxxx feltételek együttes teljesülése szükséges.

B 21. sz. A biztosított helyiségek őrzése kutyával

A Betöréses lopásbiztosítás különös feltételei IV. fejezetében foglaltak alapján e külön feltétel szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosított a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül - szombat, vasárnap és ünnepnapokon is - az általa foglalkoztatott őrrel vagy hatósági

B 40. sz. Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet a VBBKF II/2.c) pontjában felsorolt vagyontárgyakra a MABISZ által minősített vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban elzárva, ha az értéktároló

- falba vagy padozatba épített, vagy

- épületszerkezeti elemhez rögzített, úgy, hogy a rögzítés az értéktárolón belül történik, és legalább 1000 kg lefeszítőerő ellen védelmet nyújt, vagy

- az értéktároló összsúlya legalább 800 kg.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de az üzembe helyezésről a biztosított nem gondoskodott.

B 51/A sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

B 51/B sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

B 51/C sz. Önrész betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkező káreseménynél a kártérítési összegből 100 000 Ft-ot a biztosító maga visel.

B 55. sz. Betöréses lopás- és vandalizmuskár kizárása

A Vállalkozók Betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételeitől eltérően a biztosítás nem terjed ki a betöréses lopás, illetve vandalizmus károkra.

B 58. sz. Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása

A biztosítás azzal a kiegészítő feltétellel jön létre, hogy az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videókamera) berendezéssel vannak felszerelve, melyek a rendőrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező vagyonvédelmi cég diszpécserközpontjában váltanak ki riasztást.

B 59. sz. Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása

A biztosítás azzal a kiegészítő feltétellel jön létre, hogy az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótámadást jelző berendezéssel vannak felszerelve, melyek a rendőrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező vagyonvédelmi cég diszpécserközpontjában váltanak ki riasztást.

B 60. sz. Készpénz kezelése a központi ellátóban

Ezen külön feltétel keretében a felek megállapodtak abban, hogy a készpénzt és egyéb értékeket a biztosított központi pénzellátó helyiségben tartja, s az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségben levő pénztárakat - onnan - csőposta útján láttatja el a szükséges készpénzzel, illetve értékkel. Az ügyfélfogadó termekben készpénz vagy egyéb értékek tárolása nem fordulhat elő.

B 69/A sz. Minimális mechanikai védelem

A Külön feltétel értelmében a biztosított objektum mechanikai védelmének a következő előírásokat kell teljesítenie.

Minimális a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

- a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi;

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú;

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kismérető, tömör téglafallal azonos értékű legyen.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

B 69/B sz. Részleges mechanikai védelem

A Külön feltétel értelmében a biztosított objektum mechanikai védelmének a következő előírásokat kell teljesítenie. Részleges a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai,

födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók megfelelnek az alábbi követelményeknek:

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) maximum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minősített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében azonban rácsozat (pl. ollós rács) alkalmazására csak akkor van szükség, ha az ajtó valamely alkotóelemére az előírt védelem nem teljesül

- a rács a falazathoz, minimum 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy azzal egyenértékű, kívülről nem szerelhető);

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszelés, reteszhúzás ellen védettek;

- a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi;

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két tollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár;

- az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak;

- az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen;

- a bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni;

- fa tok esetén, megerősített zárlemez szükséges;

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen.

MEGJEGYZÉS:

1. A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

2. Mozgatható rács esetében a rács zárását minimum 2 db biztonsági zárnak kell végeznie.

B 70. sz. Elektronikai jelzőrendszer

Az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű területvédelem együttes biztosítása vagy a teljes körű területvédelem megvalósulása.

Megfelelő a felületvédelem

- ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyilászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket Nyílászárók védelme

- a nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy süllyesztettek legyenek a felszerelésre kerülő eszközök és 1-2 cm-es mozgást érzékeljenek

Üvegfelületek védelme

- az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe vételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Csapdaszerű a térvédelem

- ha az elektronikai jelzőrendszer - éles üzemmódban - a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli

Teljes körű a térvédelem

- ha az elektronikai jelzőrendszer - éles üzemmódban - felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen - a környezetet riasztva - történik. Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer - éles üzemmódban - a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen. (Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök működtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek. (cím azonosítás, jelzőhurok azonosítás)

- A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történhet.

- Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy

segédeszközök nélkül ne lehessen elérni őket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges.

- A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyének kell lenni. A kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre.

- Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követően.

- A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás)

- A kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelzővel történjen. A védett térben legalább egy hangjelző szükséges. A hangjelzők hangereje legalább 100 dB/m legyen.

- Kizárólag a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók.

- A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azonnali - riasztási -) és a szabotázsvonalon.

- Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

- A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz- üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - legyen.

- A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

- Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek.

- A rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen.

- A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze.

- Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsolóberendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

- A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

- A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változását a rendszer jelezze.

- Minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendő.

- A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

- A kültéri hangjelző kettős burkolatú, minimum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékű) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen.

- Az energiaellátást két - egymástól független, kölcsönhatás mentes - energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

- Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben).

- Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

- A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők.

- A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acélvédőcsőben kell vezetni.

B 71. sz. Kirakatszekrények biztosítása

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló tárolók (kirakatszekrény) és a bennük lévő árukészlet együttes értéke alapján került megállapításra. A biztosítási fedezet kiterjed a tároló eszközök ellopására és feltörésük esetén az azokban bekövetkezett sérülésekre is. A biztosítás fedezi a kirakatszekrény üvegezésében bekövetkező töréskárokat is.

B 73/A. sz. Középfokú védelmi szint

A Falazatok

A védelmi szint kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (pl. panelházak)

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyag található.

B Nyílászárók

a) Ablakok

Az alábbi követelmények a járó, - illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb területű ablakok felületét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz 300 mm- enként min. 100 mm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A rácsozat kiváltható a MABISZ által minősített, legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

b) Ajtók

Az ajtó és ajtótokok keményfából vagy fémből készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezethez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz 30 cm-enként min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság max. 4 mm lehet oldalanként. Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a kiemelés elleni védelmet.

A zárást min. 2 db, egymástól 30 cm-re elhelyezett zárszerkezetnek kell végeznie. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélységének legalább 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

B 73/B. sz. Magasfokú védelmi szint

A Falazatok

A védelmi szint kialakításához 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

- 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló, a betonozás C12/15 minőségű épületszerkezeti beton.)

B Nyílászárók

a) Ablakok

A járó, - illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb területű ablakok felületét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 min. átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz 300 mm- enként min. 100 mm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A rácsozat kiváltható a MABISZ által minősített, legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel.

b) Ajtók

MABISZ által minősített III. kategóriájú biztonsági ajtó legalább 3 ponton záródó, MABISZ által minősített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű edzett acéllappal kell biztosítani.

B 87. sz. Szabadban tárolt gépek, jármővek

A biztosítás szabadban tárolt gépek, járművek esetében nem fedezi a részleges lopási károkat, valamint a vandalizmus károkat.

B 88. sz. Részlopáskár kizárása gépeknél és jármőveknél

A biztosítás szabadban tárolt gépek és járművek esetében nem fedezi a részlopáskárokat.

B 90. sz. Riasztás állandó készenléti ügyeleten

Szerződő fél kijelenti, hogy olyan riasztórendszerrel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelő rendszer központjában vált ki.

B 91. sz. Ékszerüzletek és aranymővesek biztosítása

Biztosított vállalja, hogy üzemidő, illetve nyitvatartási időn kívül minimális kirakat, illetve vitrinkészlet kivételével, melynek együttes értéke nem haladhatja meg a 150.000,- Ft-ot, az értékeket

(nemesfémeket, drágaköveket, igazgyöngyöket és az ezek felhasználásával készült tárgyakat) megfelelő értéktárolóban zárja el.

Az üzemidőn, illetve nyitvatartási időn kívül kirakatban vagy vitrinben hagyott tárgyak nem lehetnek nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök és ezek felhasználásával készült tárgyak.

B 92. sz. Benzinkutak rablás biztosítása

A betöréses lopás és rablás biztosítás különös feltételeitől eltérően a biztosító kútkezelőnként 20.000,- Ft munkaidőben magánál tartott, de a biztosított cég tulajdonában levő készpénz rablásbiztosítására vállal fedezetet.

B 94. sz. Nagyértékő ingóságok elzárása

Nagyértékű ingóságok (aranyozott és ezüst kegyszerek arany, illetve nemesfém vagy értékkövekkel díszített tárgyak, képek, textíliák, könyvek, egyéb műkincsek) abban az időszakban, amikor a biztosított objektumban nem tartózkodik senki csak olyan helyiségben biztosítottak, amely részleges mechanikai védelemmel van ellátva (lásd B 69/B. sz. Külön feltétel). Ha ezen ingóságok biztosításban felvett összértéke meghaladja a 3.000.000 Ft-ot, a helyiséget el kell látni elektronikai védelemmel is. (B 70. sz. Külön feltétel)

B 98 sz. Benzinkútfejek vandalizmus elleni biztosítása

Ezen külön megállapodás értelmében biztosító vállalja a szabadon álló benzinkútfejek vandalizmuskárainak megtérítését azoknál a benzinkutaknál, melyek 24 órás munkaidőben üzemelnek.

4. KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

B 2. sz. Fedezet kiterjesztése küldöttrablás biztosításra

A szerződő csak a küldemény tulajdonosa lehet.

A küldöttrablás biztosítás keretében megtéríti a biztosító azokat a rabláskárokat, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül pénztári küldöttek ellen követtek el a kötvényben megjelölt működési (szállítási) területen (község, város, megye, ország). A küldöttrablás biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra vonatkozik, és megszűnik a küldemény átvételével. A küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.

A biztosító a fedezetből kizárja:

a) ha 18 éven aluli (fiatalkorúakat) vagy szállításhoz és kísérethez nem alkalmas személyeket (korlátozott cselekvőképes) alkalmaznak őrként vagy kísérőként;

b) az őrök vagy kísérő személyzet hűtlensége által okozott károkat. Az ÁVF X. pontjának kiegészítése:

A biztosító mentesülése: a biztosító mentesül minden teljesítési kötelezettsége alól, abban az esetben, ha a kirabolt személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyos hanyagsággal idézte elő. Ha a kötvényben másképp nem állapodnak meg, a biztosítás küldöttrablás esetén Magyarország területén érvényes.

B 44 sz. Szállítási feltétel

Szerződő/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását a B.63. sz. külön feltételnek megfelelő pénzszállító táskával két küldött végzi.

B 45 sz. Szállítási feltétel

Szerződő/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását személygépkocsival és a B.63. sz. külön feltételnek megfelelő pénzszállító táskával három küldött vagy két küldött (egyik fegyveres kísérő) végzi.

B 46 sz. Szállítási feltétel

Szerződő/biztosított vállalja, hogy a pénz szállítását személygépkocsival vagy kisteherautóval a B.63 sz. külön feltételnek megfelelő pénzszállító táskával három fős személyzet végzi, melyből kettő fegyveres.

B 63. sz. Pénzszállító biztonsági táska alkalmazása

A pénz és egyéb értékek szállítására szóló küldöttrablás-biztosítás azzal a feltétellel hatályos, hogy azok szállítása a biztosító által elfogadott pénzszállító táskában történik.

B 64. sz. Páncélautó alkalmazása

A pénz és egyéb értékek szállítására a rablásbiztosítás azzal a feltételekkel hatályos, hogy azok szállítása páncélozott gépjárműben és legalább 2 fő kíséretével történik.

A páncélautó az alábbi feltételeknek felel meg:

- a jármű borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézifegyverek (lőfegyverek) ellen;

- a rakodótér és a vezetőfülke ajtajai csak kulccsal nyithatók;

- a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik;

- elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, főbb jellemzői az alábbiak:

- kódolható;

- rendelkezik támadásjelzéssel;

- teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszereitől, saját külön tápellátással rendelkezik;

- a teljes rendszer szabotázs védett;

- jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármű elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyag vezeték lezárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával;

- a gumik nyomástartóak, 8-10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es (pl. golyóütötte) lyuk esetén is tartja a nyomást;

- a jármű a zárt építés miatt légkondicionált kivitelű legyen, olyan légszűrő berendezéssel ellátott, amely megegyezik a gázálarc szűrőbetét tulajdonságaival;

- a vezetőfülke rendelkezik olyan levegőztető berendezéssel, amely a személyzet levegő ellátását 30 percen keresztül biztosítja.

B 89. sz. Előfutó kísérőkocsi alkalmazása pénzszállítmányoknál Szerződő vállalja, hogy a pénz szállítása során a speciális pénzszállító kocsi mellett előfutó kísérőkocsit alkalmaz 2 fő fegyveres személyzettel.

- az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevő berendezés szükséges, rejtett antennával, önálló energiaellátási lehetőséggel (kísérő és a központ között is).

- az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő fegyveressel.

B 97. sz. Speciális pénzszállító kocsi alkalmazása

A speciális pénzszállító kocsinak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

- a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kiskaliberű marok lőfegyverek ellen;

- a rakodótér és a vezetőfülke ajtajai kívülről csak kulccsal nyithatók;

- a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni;

- elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármű eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű elvitelét (a motor üzembe helyezését);

a kocsi személyzete a vezetővel együtt három fő, kettő fegyveres. Egy fegyveres kísérő a vezetőfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el.

5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

0158. sz. Üvegfelületre számított különleges üvegek biztosítása

A biztosítás kiterjed a biztosított épületek beépített nyílászáró szerkezeteinek üvegezésében bekövetkezett üvegtörési károkra.

A biztosítási feltételek VI. fejezetében foglaltakat kiegészítően a biztosító megtéríti a ténylegesen felmerült és számlával igazolt helyreállítási költséget, ideértve a helyreállítás érdekében szükséges berendezések (rácsok, korlátok, rudazat stb.) le- és visszaszerelési költségét is. Fedezi a biztosítás az indokoltan szükséges ideiglenes helyreállítási költséget, illetve a túlóradíjat, valamint a helyreállítás érdekében szükséges állványozási költséget.

Kár esetén, ha megállapításra kerül, hogy az üvegezés díjszámításához alapul vett - jellemző üvegféleségenként részletezett - üvegfelületek m2 területe 10%-ot meghaladóan kisebb, mint az adott üvegféleség tényleges területe, akkor a biztosító az üvegkárért és a helyreállítással kapcsolatos különféle költségeket csak olyan arányban téríti meg, ahogyan a károsult üvegféleség megadott m2 alapterülete a tényleges négyzetméter szerinti területhez aránylik.

U/9. sz. Kiterjesztés belső üveg biztosítására

Ezen külön feltétel értelmében biztosítva van a falitükrökben, vitrinüvegezésben, üvegpultokban és más belső üvegezésben bekövetkezett üvegtöréskár.

Az üvegbiztosítás különös feltételeit kiegészítve a biztosító készpénzben megtéríti a ténylegesen felmerült és számlával igazolt helyreállítási költséget, ideértve a helyreállítás érdekében szükséges berendezések (rácsok, korlátok, rudazat stb.) le- és visszaszerelési költségét is. Fedezi a biztosítás az indokoltan szükséges ideiglenes helyreállítási költséget, illetve a túlóradíjat, valamint a helyreállítás érdekében szükséges állványozási költséget.

U/15. sz. Épületátalány üvegbiztosítása

A biztosítás kiterjed a biztosításban megjelölt épület valamennyi épületszerkezeti üvegére, kivéve:

Cégtáblákat és a 3 m2-nél nagyobb üvegeket; a tükör és fényvisszaverő üvegeket; a 10 mm-nél vastagabb, a páncél és biztonsági üvegeket; plexi- és akrylüvegeket, szolárberendezéseket és díszítő üveglámpákat; üvegtetőket, üveg homlokzati borításokat, üvegcsempéket; télikertek üvegezését; az ón-, ólom- és rézfoglalatú üvegezéseket, üvegfestményeket és mozaikokat; mindennemű belső (bútor stb.) üvegezést.

A külön feltétel kiterjed azon akadályok (védőberendezések, védőrácsok, védőlécek, belső zárak stb.) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik, továbbá érvényes a biztosítás az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíjak és szükséges állványozás költségeire.

Ha a biztosított épület káridőponti új értéke (újraépítési költsége) nagyobb mint a biztosítási összeg, akkor a biztosító mind az üvegkárt, mind a kapcsolódó költségeket olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg az épület tényleges újraépítési költséghez aránylik.

U/16. sz. Épületek bővített átalány-üvegbiztosítása

A biztosítás kiterjed a kötvényben megjelölt épület valamennyi épületszerkezeti üvegére, kivéve:

Cégtáblákat és a 6 m2-nél nagyobb üvegeket; üvegből készült homlokzati borításokat; az ón-, ólom és rézfoglalatú üvegezéseket, üvegfestményeket és mozaikokat; mindennemű belső (bútor stb.) üvegezést.

A külön feltétel kiterjed azon akadályok (védőberendezések, védőrácsok, védőlécek, belső zárak stb.) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik. Továbbá érvényes a biztosítás az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíjak és szükséges állványozás költségeire.

Ha a biztosítási díj kiszámítására szolgáló épület újértéke (újraépítési költsége) nagyobb, mint a díj megállapítására szolgáló díjkivetési alap, akkor a biztosító az üvegkárt és a kapcsolódó költségeket olyan arányban téríti meg, ahogyan a díjkivetési alap az épület tényleges újraépítési költségéhez aránylik.

A kibővített épület-átalánybiztosítás tulajdoni hányad arányában vonatkozik a közös épületrészek üvegkáraira az alábbiak szerint: a kockázatviselés csak a közös, szerkezetileg beépített nyílászárókra (ajtók és nyitható, valamint nem nyitható, világító jellegű ablakokra) érvényes. Kizártak: cégtáblák, 3 m2-t meghaladó üvegtáblák, biztonsági üvegek minden fajtája, üvegtetők, plexiüvegek, szolárberendezések, díszlámpák, üvegből készült homlokzati borítások, üvegcsempék, üvegfalak, üvegfestmények, ólom-, ón és rézfoglalatú művészeti üvegezések, minden belső, nem épületüvegezés (liftek és liftaknák). A kizárás alá tartozó üvegeket a lakásszövetkezet vagy társasház közössége, mint önálló jogi személy biztosíthatja.

6. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

SZB 05 sz. Törés, ki- és berakodási kockázat kiterjesztése

A biztosító megtéríti a szerződő/biztosított szállítmány töréskárait, melyek a megfelelően csomagolt és szállított áru ki és berakodása során keletkeztek.

A biztosító nem téríti a lakkozási és karcolási károkat. A kártérítési összegből káreseményenként 1.500 Ft önrészt a biztosított maga visel.

SZB 06. sz. Betöréses lopás és rablás kockázat kiterjesztése

Ezen külön feltétel értelmében az áru biztosítása

- betöréses lopás

- rablás

- egész jármű ellopása kockázatokra is kiterjed.

Ha a biztosítási összeg meghaladja az 1.000.000,- Ft-ot, a szerződő/biztosított köteles a szállító gépjárművet minősített autóriasztóval is ellátni.

7. ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÓ BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖN FELTÉTELEI

Sz 1/A Önrészesedés

Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának különös feltételei (EABKF) V. fejezet (1) bekezdéséhez kapcsolódóan megállapodás született, hogy a kárösszeg 10%-át, de legalább 20.000.-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerződő fél maga viseli.

Sz. 1/B Önrészesedés

Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosításának különös feltételei (EABKF) V. fejezet (1) bekezdéséhez kapcsolódóan megállapodás született, hogy a kárösszeg 20%-át, de legalább 20.000.- Ft összeget minden egyes káresetnél a szerződő fél maga viseli.

Sz. 4. Elektronikus adatfeldolgozó berendezések újérték biztosítása, 6 hónapnál nem régebbi berendezések esetén

Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása különös feltételeinek (EABKF) V. fejezet 2.2. pontjától eltérően a biztosított berendezés totálkára esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége a káreset időpontjában érvényes beszerzési költségekre (újérték) terjed ki, beleértve az egyszeri fuvar (kivéve légi fuvar), vám és szerelési költségeket.

Ha azonban a sérült, összetört vagy totálkáros vagyontárgy kárkori avult értéke alacsonyabb, mint az újrabeszerzési költség (újérték) 50%-a, akkor minden esetben legfeljebb a kárkori avult érték kerül térítésre.

Sz. 5. Klimatizált helyiségben telepített adatfeldolgozó berendezések Az Elektronikus adatfeldolgozó berendezések biztosítása különös feltételeinek (EABKF) I. fejezet 1. bekezdésének kiegészítéseként a klimatizált helyiségekben telepített elektronikus berendezések olyan korrózió okozta kárai is biztosítás alá esnek, amelyek a klímaberendezés zavarai vagy sérülései következményeiként megnövekedett páratartalom miatt keletkeztek.

A biztosítás kiterjesztésének előfeltétele egy olyan jelzőkészülék beszerelése, amely vizuálisan vagy akusztikusan jelzi, ha a klímaberendezés meghibásodik vagy kikapcsol és a káreset bekövetkezésekor rendeltetésének megfelelően működik.

A szerződőnek kötelessége gondoskodni a jelzőkészüléket megóvó megelőző karbantartásról. Ha a szerződő e kötelességét megszegi, akkor a biztosító az EABKF VI. bekezdése értelmében mentesül a kártérítési kötelezettség alól.

Sz. 10. Karbantartási szerződés

A biztosított készülékekre kötött karbantartási szerződésnek az alábbi szolgáltatásokat kell tartalmaznia:

beállítás és rendszeres időközönkénti ellenőrzések, a kezelési előírásoknak megfelelő ellenőrzések elvégzése, hibaelhárítás, beleértve a karbantartási (Fullservice) szerződés teljesítésével összefüggő, nem bérmentesítendő alkatrész-szállításokat és díjtalan beszerelésüket.

A karbantartási szerződés felmondása vagy olyan módosítása, amely a karbantartási szolgáltatások körét csökkenti, az Általános Vagyonbiztosítás Feltételek (ÁVF) II. fejezete értelmében a kockázati veszély növekedéséhez vezet és a biztosítónak haladéktalanul jelenteni kell.

Sz. 14. Klímaberendezés

A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított olyan klímaberendezést alkalmaz, amely zavar esetén automatikusan kikapcsol.

Sz. 15. Páratartalom- és hőmérsékletkijelző

A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított olyan klímaberendezést alkalmaz, amely páratartalom- és hőmérsékletkijelzővel van felszerelve.

Sz. 16. Üzemidőn kívül állandó őrszolgálat

A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított üzemidőn kívül állandó őrszolgálatot alkalmaz.

Sz. 17. Automata távjelzőkészülék

A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított állandó felügyeleten jelző automata tűzjelzőkészüléket (pl. füstjelző) üzemeltet.

Sz. 18. Automata tőzoltókészülék

A biztosítás azzal a feltétellel jött létre, hogy a biztosított automata tűzoltókészüléket (de nem permetezőt) üzemeltet.

8. ELEKTROMOS BERENDEZÉS- ÉS KÉSZÜLÉKBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

E.1/A. Önrészesedés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VIII. 1. pontjától eltérően megállapodás született arról, hogy a kárösszeg 10%-át, de legalább 20.000,-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerződő maga viseli.

E.1/B. Önrészesedés

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) VIII. 1. pontjától eltérően megállapodás született arról, hogy a kárösszeg 20%-át, de kkk

legalább 20.000,-Ft összeget minden egyes káresetnél a szerződő maga viseli.

E.10.Külön feltétel az elektronikus egységeket tartalmazó vagyontárgyak biztosításához.

10.1. Az Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás különös feltételeinek (EBKF) I. fejezet (1) bekezdésétől eltérően, egy előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülés vagy megsemmisülés csak akkor térítésköteles, ha a különös feltételek I. fejezet (1)-es bekezdésének előírásai szerint biztosított veszély bizonyíthatóan kívülről hatott az elektronikus egységre.

10.2. Beépített adathordozók az I. fejezet (1) bekezdés szerint biztosítottak, a rajtuk tárolt információk és adatok azonban nem.

Külső adathordozók és a rajtuk tárolt adatok a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

E.12/A Biztosítás szállítási kockázattal elektromos gépbiztosításhoz Az Elektromos berendezés- és készülékbiztosítás különös feltételeinek I. fejezet (2) bekezdés b) pontjától és III. fejezetétől eltérően a kötvényben felsorolt mozgatható vagy közlekedési eszközökkel szállított vagyontárgyakra a biztosítási védelem kiterjed a szállítás közben (kivétel légi- és vízi közlekedés) előre nem látható és hirtelen fellépő károkra is, a Magyar Köztársaság területén belül.

1. A biztosítási védelem előfeltétele, hogy

1.1 a mozgatható vagyontárgyak szállításra alkalmasak, valamint szállítás közben előírás szerint rögzítve legyenek.

1.2 a közlekedési eszközökkel szállított vagyontárgyak a gyártó rendelkezéseinek megfelelően összeállított állapotban legyenek, az elmozduló készülékek legyenek fixen rögzítve.

2. Betöréses lopáskár esetén a biztosító csak akkor teljesít kártalanítást, ha

2.1 a mozgatható vagyontárgyak lezárt helyiségben, vagy lezárt gépjárműben, kívülről nem láthatóan voltak elhelyezve.

Tehát a gépjárműbe nem beépített vagy csak részben beépített készülékek, berendezések esetén a be nem épített részegységeket a lezárt gépjármű fedett kesztyűtartójában, csomagtartójában vagy a kalaptartó alatt szabad csak kívülről nem látható helyen tárolni.

Bármely más elhelyezés (pl. utastérben ruhaneművel, használati tárggyal való eltakarás, táskában tárolás nem felel meg a biztosító előírásainak és a biztosító mentesül a kártérítés kifizetése alól.

22 és 6 óra között a betöréses lopásra vonatkozó biztosítási védelem további feltétele a nem beépített részegységeknél, hogy a lezárt gépjármű idegenektől elzárt területen vagy zárt garázsban állt.

Idegenektől elzárt területnek minősül a családi ház, társasház vagy intézmény kerítéssel és zárható kapuval védett udvara. A kapunak 22 és 6 óra között zárva kell lennie.

2.2 a beépített (csavarokkal fixen rögzített) vagyontárgyakra akkor terjed ki a biztosító kockázatvállalása, ha azok lezárt gépjárműben vannak elhelyezve.

3. Lopáskárokra a biztosító csak akkor nyújt fedezetet, ha a biztosított vagyontárgyakat a biztosított személy vagy egy általa megbízott felnőtt személy őrzi.

Őrzésnek minősül, ha a megbízott felnőtt személy folyamatos felügyeletet és rendelkezési jogot gyakorol a biztosított vagyontárgy felett.

Lopáskároknál az önrészesedés káreseményenként a kárösszeg 25%- a, de minimum 15.000,-Ft.

E.14 A szolárium üvegtörés kárainak kizárása

Az Elektromos Berendezés és Készülékbiztosítás Különös Feltételei (EBKF) I. fejezet 1. bekezdésétől eltérően a biztosítás nem fedezi a szolárium üvegezésében (plexijében) keletkező töréskárokat.

Document Metadata

Table of Contents

VÁLLALKOZÁSOK

Document Metadata