Épületek. A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a konkrét biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülését az egy négyzetméterre vetített – földrajzi elhelyezkedéstôl és épülettípustól függô – szerzôdéskötéskori újjáépítési értékek Szerzôdônek történô megadásával segíti.
Épületek. A Biztosító az ajánlaton a hasznos alapterület megadásával fel- tüntetett épület/lakás és melléképületek, valamint az építmé- nyek vonatkozásában a káridôponti újjáépítési/helyreállí- tási költségek térítésére vállal kötelezettséget. A Biztosító a káridôponti helyreállítási (javítási) költségeket, illetve a károsodott épülettel/melléképülettel/építménnyel azo- nos méretû, mûszaki kialakítású épület/melléképület/építmény a kockázatviselés helyén történô újraépítési költségeit téríti meg. A közlési kötelezettség betartása mellett (III. 5.3. pont) – a hasz- nos alapterület helyes meghatározása esetén – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás nem fordulhat elô.
Épületek. A Biztosító az ajánlaton a hasznos alapterület megadásával feltüntetett épület/lakás és melléképületek, valamint az építmények vonatkozásában a káridôponti újjáépítési/helyreállítási költségek térítésére vállal kötelezettséget.
Épületek. Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben el- választott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. • az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rög- zített padló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is); • beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba szekrény, stb.); • épületbe szerkezetileg beépített üvegezések; • az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők; • az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok; • az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberen- dezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések; • kaputelefon; • védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló; • építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítő, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence a fedése nélkül); • építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények, tartozékok.
Épületek. 1. A VARVF feltételek alkalmazásában épületnek minõsül
a) Minden olyan építmény, amely a taIajhoz szilárdan kötõdik, emberek számára lehetõvé teszi a belépést és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos idõtállósággal rendelkezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külsõ behatásokkal szemben. Nem biztosítottak az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak: − nád- és zsupfedeles, valamint fazsindelyes épületek − felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények − pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építõanyagból készült építmény) − garázssorok (garázssor: lakóépületektõl külön áIló, gépkocsik tárolására létesített építmény) − az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható, vagy rendeltetésszerően szét- és összeszerelhető szerkezetek, mint pl.: lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- és ponyvacsarnokok, mőszaki textíliákból készült lefedő szerkezetek
Épületek. 1. Ezen meghatározás értelmében épületnek minõsül:
a) Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötõdik, em- berek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benn- tartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külsõ beha- tásokkal szemben, és bizonyos idõtállósággal rendelkezik. Eb- be az épületmeghatározásba beletartoznak pl. a félnyeregtetõk és hasonlók, de nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építõanyagból készült építmény) és garázssorok (garázssor: lakóépületektõl külön ál- ló, gépkocsik tárolására létesített építmény), valamint az ilyen épületekben elhelyezett vagyontárgyak.
b) Tetõfedések, elõtetõk, összekötõ hidak, rámpák, felvonóak- nák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.
c) Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából, vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/betonból készült építmények, melyek az a) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.
d) Kémények, könnyûszerkezetes, szerelt kémények, valamint a téglából, kõbõl, vagy betonból készült szabadon álló kémények.
e) Csõvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szol- gáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötõ fo- lyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek.
f) Mindenfajta épített kerítés.
2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épü- letrészek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek az épületfunkcióhoz és az épület fenntartásához szüksége- sek. Ilyennek minõsülnek:
a) az épületen lévõ villámhárító berendezések;
b) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdítha- tóak azonban nem;
c) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok, erkélyburkolatok;
d) szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;
e) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsõk és létrák, a kívül elhelyezettek is;
f) reklámtáblák és az épülethez rögzített zászlótartók;
g) elektromechanikusan mûködtetett és/vagy villamosan fûtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) mûködtetõ- és/vagy fû- tõelemeikkel együtt;
h) ...
Épületek. A szerződés megkötésekor a Szerződő határozza meg a konkrét biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elke- rülését az egy négyzetméterre vetített – földrajzi elhelyezkedéstől és épülettípustól függő – szerződéskötéskori újjáépítési értékek Szerződőnek történő megadásával segíti.
Épületek. Épületek esetében biztosítottnak minősülnek:
a) A fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen) megnevezett, lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épület), vagy nyaraló (hétvégi ház);
b) az épületgépészeti, berendezési, illetve felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek (pl.: napelem, napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezés, épületen lévő villámhárító berendezések, épületen lévő külső antenna-berendezések beleértve a műholdas adás vételére alkalmas antennákat is, az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák, teraszok az épülethez hozzáépített zászlótartók, az árnyékoló szerkezetek, előtetők);
c) a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, illetve gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és a biztosított épülethez tartozó telken találhatók. Állandóan lakott ingatlannak minősül az, amelyben a biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen lakhatásra használja. A kockázatviselés azon bérbe vett épület- illetve lakásrészekre terjed ki, amelyeket az 1993. évi LXXVIII. törvény (13. §) és a mindenkor hatályos módosításai a Biztosított karbantartási kötelezettségébe sorolnak.
Épületek. A földdel tartós kapcsolatban levő, a telektől szerkezetileg elkülönített létesítmények, amelyek alappal és tetőszerkezettel, gépészeti és műszaki berendezéssel, valamint tartós kiegészítő alkotóelemekkel rendelkeznek, és amelyek önálló műszaki és funkcionális egységet alkotnak.
Épületek. Épületek esetében biztosítottnak minősülnek: