Tartalom

MI-HÁZUNK

tömbház biztosítás

Feltételek

Hatályos: 2016.01.01-től

Tartalom

Tömbházak biztosításának általános feltétele (STÁVBI 2016) 2

Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) 21

Kiegészítő üvegbiztosítás feltétele (STÜBI 2011) 30

Felvonók kiegészítő géptörés átalánybiztosításnak feltétele (STLIBI 2011) 32

Kiegészítő gépjármű-felelősségbiztosítás feltétele (STABI 2011) 34

Tömbházak felelősségbiztosításának általános feltétele (STÁFBI 2016) 36

Ingatlanhasználói és -üzemeltetői felelősségbiztosítás feltételei (STIFBI 2016) 39

Kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele (STUBI 2016) 41

Társasház-kezelői felelősségbiztosítás feltétele (STÖFBI 2016) 42

SIGNAL Assistance biztosítás feltétele (SASBI 2013) 44

Feltételmódosítás 46

TÖMBHÁZAK BIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁVBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító társasházi, illetve szövetkezeti tulajdonformában működő épületek (továbbiakban tömb- házak) vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire ál- talánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi

V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító men- tesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása kor- látozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó ren- delkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lé- nyegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerző- dés(ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében meg- téríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban közvetlenül oko- zott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítási feltételek tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Szerződő, biztosított

1.1. Szerződő az a társasházi, szövetkezeti közösség, vagy gazdálkodó szervezet, amely a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.

1.2. Biztosított az a társasház, társasüdülő tulajdonosi közössége, az a lakásszövetkezet üdülőszövetke- zet, vagy az a gazdálkodó szervezet, aki a biztosí- tott vagyontárgy(ak) megóvásában érdekelt.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egy- behangzó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtat- ványon és díjszabásnak megfelelően.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendsze- resített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelő- en tették. Ebben az esetben a szerződés – aján- lat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő eltel- tét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázat- vállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől szá- mított tizenöt napig van kötve.

2.5. A szerződés tartalma teljes mértékben írás- beliséghez kötött, így nem válnak tartalmává szokások (melyek alkalmazásában a felek ko- rábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakí- tottak).

2.6. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15mun- kanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fe- dezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az elté- résre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta.

2.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.

3. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, és a biztosítási szerződés megszüntetése (felmondása)

3.1. A biztosítási szerződés minden esetben határozat- lan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biz- tosítási időszak a szerződés létrejöttétől számított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási idő- szak utolsó napjának 24. órája.

3.2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

3.3 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a bizto- sító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik idő- szakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

4.3.1. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

4.3.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését kö- vetelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

4.3.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idő- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

4.4. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szer- ződés rögzíti. Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a kockázatviselés kezde- tétől (4.5. pont) számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie. Ha a szerződés a

4.5. pontban rögzített halasztott kockázatviselé- si kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a 4.5. pontban meghatározott, a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződés- re vonatkozó kockázatviselési kezdettől számított

30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első bizto-

sítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.

4.5. Csekkel, banki utalással, vagy inkasszóval (cso- portos beszedési megbízással) történő díjfizetés esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik a biztosí- tó kockázatviselése, amely napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdeté- re vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosí- tási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt kö- vető nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának nap- ját követő nap 0. órája.

4.6 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időará- nyos részének megfizetését.

4.7. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) út- ján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni. Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselő- jének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fize- tés napját követő nap 0. órájában (és nem koráb- ban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárá- ba beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosító képviselője nem jogosult

– sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfi- zetési ütem módosítására,

– továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biztosítási díjat (folytatólagos díj) átvenni.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése, a biztosító szerződésmódosítása

5 .1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedé- kességi időn belül nem kerül megfizetésre, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés

mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésé- től számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

5.2. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biz- tosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűző- dő érdeke (biztosítási érdek) megszűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés ha- tályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásá- nak következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos bir- tokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudo- másszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

5.3. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés módo- sítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

5.4. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

5.4.1. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerző- dő fél figyelmét felhívta.

5.4.2. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító az 5.4.) pontban és az 5.4.1.) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

5.5. Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekez- désben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fi- zetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon be- lül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentes- ségi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatvise- lés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedeze-

tet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarországon belü- li, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A vagyontárgyak köre

Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)-nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megje- lölt természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdoná- ban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot). A két fedezeti kör alapján csoportosítva:

7.1. A tömbház közös tulajdonának biztosítása esetén:

a) a társasházi tulajdonforma esetében az alapító okirat szerint közös tulajdonként,

b) a szövetkezeti tulajdonforma esetében az alap- szabály szerint a szövetkezet vagy a tagok kö- zös tulajdonaként meghatározott épületszer- kezeti és -gépészeti elemek biztosítottak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapsza- bály nem rendelkezik a közös tulajdonban lévő épületszerkezetekről, gépészeti berendezésekről, akkor a biztosított vagyontárgyak a következők:

7.1.1. Épületszerkezetek:

a) alapozás, függőleges teherhordó szerkezetek és külső térelválasztó szerkezetek felületkép- zés nélkül;

b) vízszintes teherhordó szerkezetek, mint köz- benső- és záró födémek, erkélylemezek, füg- gőfolyosók felületképzés nélkül;

c) közös használatban lévő lépcsőszerkezetek, pihenők burkolattal;

d) tetőszerkezetek, lapostetők teljes hő-, és csapadékvíz elleni szigeteléssel,

e) tetősík feletti kőműves szerkezetekkel és bádo- gozással;

f) homlokzat és az erkélylemezek vakolatai, homlokzatok külső hőszigetelése, vakolata;

g) kéménypillérek, illetve egyéb szerkezetű ké- mény, szellőző és klímarendszerek szellőző- cső-hálózata, mind a tetősík alatt, mind felette;

h) közös tulajdonú helyiségek alapító okirat, alap- szerződés szerint felsorolva;

i) közös tulajdonú helyiségeknek (használat jelle- gétől függetlenül), valamint a homlokzatok nyí- lászárói üvegezve, épületasztalos- és lakatosz-

szerkezetek, fal- és padlóburkolatai, álmennye- xxxxx és álpadozatai;

j) külön megállapodással a biztosított az objek- tummal egy telken lévő és a lakóközösség tu- lajdonát, illetve kötelezettségi körét képező:

– műtárgyak, útburkolatok, úszómedencék;

– növényzet, a talajhoz szilárdan rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyermekjá- tékok,

– kerítések, támfalak, kőműves- és lakatosz- szerkezetei.

7.1.2. Épületgépészetek:

a) nyomó vízvezeték-hálózat a vízművek mé- rőórájától a külön tulajdon főelzárójáig vagy mérőórájáig;

b) tüzivízhálózat a vízművek mérőórájától a csat- lakozási pontokig;

c) központi fűtés, távfűtés csőhálózata a külön tulajdonokban lévő radiátorok szelepéig vagy hőmennyiségmérőjéig;

d) központi szellőzőberendezés csővezetékei, szerelvényei a külön tulajdonokban lévő lezáró rostélyig;

e) klímaberendezések csővezetékei, a külön tulaj- donok beltéri egységéig;

f) központi melegvíz-szolgáltatás csőhálózata a külön tulajdon főelzárójáig, vagy mérőórájáig;

g) szennyvíz elvezetésére szolgáló csőhálózat a csatornázási szolgáltató ejtőaknájától a külön tulajdonok bekötővezetékeinek csatlakozásáig, illetve a tömbház tulajdonában lévő és a koc- kázatviselés helyén található szennyvíztároló;

-szikkasztó medence;

h) a csapadékvíz-elvezető rendszerek az épület- szerkezeten kívül, illetve azon belül, valamint a függőeresz-csatornák;

i) elektromos hálózat az épület főelosztójától, biztosítójától a külön tulajdonok mérőórájáig, közös tulajdonú helyiségek, helyiségcsopor- tok elektromos hálózata és az érintésvédelmi rendszere;

j) villámvédelmi hálózat teljes egészében;

k) központi antenna, illetve telekommunikációs rendszer szerelvényei (vevőegység nélkül), ve- zetékei a külön tulajdonok armatúráinak bekö- téséig;

l) gázvezeték csőhálózata az épületbe bejövő vezeték főelzárójától a külön tulajdon csatlako- zásáig vagy mérőórájáig;

m) központi porszívó csőhálózata, szerelvényei (a központi egység nélkül) a külön tulajdonok csatlakozó szerelvényéig;

n) közös tulajdonú helyiségek, helyiségcsoportok épületgépészeti szerelvényei;

o) háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló ejtőve- zeték-rendszerek.

7.1.3. Épületgépészeti berendezések (külön biztosítási összeggel meghatározva)

a) központi fűtés gépészeti berendezései, a ka- zánok; szivattyúk, vízlágyító berendezések; hőcserélők, kiegyenlítő tartályok;

b) távfűtés gépészeti berendezései, szivattyúk, hőcserélők; kiegyenlítő tartályok;

c) központi melegvíz szolgáltatás, kazánok, szi- vattyúk, forróvíztartályok;

d) távhő(melegvíz)szolgáltatás, szivattyúk, hőcse- rélők;

e) napkollektorok, szivattyúk, hőcserélők;

f) szennyvíztisztító berendezés;

g) központi szellőző-, illetve klímaberendezések;

h) úszómedence, szivattyúk és tisztító berende- zések;

i) a külön tulajdonokat vagy a közös használatú helyiségeket, illetve az udvart ellátó kút, szi- vattyúk, tisztító berendezések és szerelvények;

j) központi porszívó berendezés;

k) közös mosókonyha és szárító épületszerkezet- hez fixen rögzített, vagy állandó közműbekö- téssel rendelkező gépészeti berendezései;

l) gyengeáramú rendszerek kapufelcsengetők, kaputelefonok, kapuvideofonok, távirányító- rendszerek, központi riasztó- és különböző beléptető-rendszerek teljes automatikája és elektromos hálózata a külön tulajdonokon be- lüli fogadóegységek kivételével;

m) központi antennák, erősítő berendezések;

n) személy- és teherfelvonók teljes gépészeti és automatikai rendszere, illetve a járószék,

o) háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló moz- gatható szeméttárolók (kukák), illetve a tömö- rítő berendezések;

p) egyéb, itt fel nem sorolt a határolófalakon belüli épületfelszerelések és berendezések, amelyek tartósan rögzítettek, illetve szükségesek az épü- let/építmény rendeltetésszerű használatához.

7.1.4. A tömbház közös tulajdonának biztosítása ese- tén nem biztosítottak a társasházi tulajdonfor- ma esetén az alapító okirat szerinti külön tulaj- donokban, illetve a szövetkezeti tulajdonforma esetén a szövetkezeti tagok tulajdonában, fele- lősségi körében lévő épületszerkezetek, épület- gépészetek, épületgépészeti berendezések.

7.2. A tömbház teljes biztosítása esetén:

a 7.1. pontban felsorolt vagyontárgyak kiegészül- nek a külön tulajdon épületvagyontárgy csoportba sorolható vagyontárgyaival, így

a) a társasházak esetében az alapító okirat sze- rint külön tulajdonként megjelölt, vagy

b) a lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok saját tulaj- donaként meghatározott épületszerkezeti és

-gépészeti elemekkel.

7.2.1. Épületszerkezetek:

a) külön tulajdonú helyiségek alapító okirat, alap- szerződés szerint felsorolva;

b) külön tulajdonon belüli, az épület, építmény ál- lékonyságának veszélyeztetése nélkül elbont- ható válaszfalak, fa-, illetve fémszerkezetű ga- lériafödémek, illetve belső lépcsők;

c) külön tulajdonon belüli vízszintes, függőleges térelválasztó szerkezetek, beépített tetőterek, lépcsők, fal-, padló- és mennyezetburkolatai, illetve álmennyezetei, álpadlói, valamint min- dennemű felületképzései;

d) külön tulajdonú helyiségeknek a nyílászárói üvegezéssel együtt, épületasztalos- és laka- tosszerkezetei;

e) külön tulajdonú helyiségeknek beépített szek- rényei (melyek állékonyságát az épület szerke- zetei biztosítják).

7.2.2. Épületgépészetek:

a) nyomó vízvezetékek a külön tulajdon mérőórá- jától, vagy főelzárójától kezdődően a szerelvé- nyekkel együtt;

b) külön tulajdonban lévő tüzivízhálózat a külön tulajdon főelzárójától, a szerelvényekkel együtt;

c) központifűtés-vezetékek a külön tulajdon radi- átorszelepétől vagy hőmennyiségmérőjétől ra- diátorokkal együtt;

d) központi szellőző- és klímarendszerek külön tulajdonokon belüli szerelvényei;

e) központi melegvíz-vezetékek a külön tulajdon mérőórájától, vagy főelzárójától kezdődően a szerelvényekkel együtt;

f) szennyvízelvezető csőhálózat a külön tulajdo- nok bekötő ágvezetékeitől, a szaniterek, illetve berendezések bekötésével;

g) elektromos és érintésvédelmi hálózat a külön tulajdon mérőórájától, vagy főkapcsolójától, a szerelvényekkel együtt;

h) gyengeáramú rendszerek, kapufelcsengetők, kaputelefonok, kapuvideofonok, távirányító- rendszerek, központi riasztó- és különböző beléptető-rendszerek, valamint a telekommu- nikációs rendszerek külön tulajdonokon belüli fogadóegységei, armatúrái;

i) gázvezetékek a külön tulajdon főelzárójától vagy mérőórájától, a szerelvényekkel együtt.

7.2.3. Épületgépészeti berendezések:

a) külön tulajdonok vizeshelyiségeinek fürdőszo- bák, wc-k, beépített, állandó közműcsatlako- zással rendelkező egészségügyi berendezései, szaniterei és azok gépészeti berendezései;

b) külön tulajdonok konyháinak a beépített (sa- ját borítással nem rendelkező), állandó köz- műcsatlakozással bekötött gépészeti berende- zései, illetve bármely állandó közműcsatlako- zással bekötött tűzhely;

c) külön tulajdonokba állandó közmű- és/vagy kéménybekötéssel bekötött berendezések teljes gépészettel, kályhák (kazánok, bojlerek, gázkonvektorok stb.);

d) gyengeáramú rendszerek kapufelcsengetők; kaputelefonok; kapuvideofonok; távirányító rendszerek beltéri egységei;

e) vagyonvédelmi berendezések, épületszerke- zethez tartósan rögzített, 230 V-os elektromos hálózattal működő elektronikus riasztórend- szerek minden alkotó eleme; falba beépített értéktárolók.

7.3. Külön megállapodással biztosítható vagyontár- gyak:

7.3.1. Épületek/építmények esetén az objektummal egy telken lévő és a lakóközösség tulajdonát, illetve kö- telezettségi körét képező:

– különleges üvegek;

– műtárgyak, útburkolatok, úszómedencék;

– növényzet, a talajhoz szilárdan rögzített lám- patestek, padok, játszótéri gyermekjátékok;

– kerítések, támfalak, kőműves- és lakatosszer- kezetek.

7.3.2. Épület-, építmény-, épületszerkezet-típus esetén:

a) épületek, építmények, amelyek az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve az illetékes mi- nisztérium rendelete alapján az önkormányza- tok számára kiadott címjegyzékben műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületnek lettek nyilvánítva (jogszabály szerint ezen épületeket táblával is meg kell jelölni);

b) 1900 előtt épült épületek, építmények;

c) épületek, építmények, melyek teherhordó szerkezetei részben, vagy egészben bauxitbe- tonból készültek;

d) úszómedencék;

e) be nem fejezett épületek, melyeknek legalább a függőleges és vízszintes tartószerkezetei már állnak, nyílászárói, beüvegezve beépítésre ke- rültek és végleges csapadékvíz elleni védelem- mel ellátott tetővel rendelkeznek.

7.3.3. Közös tulajdonban lévő ingóságok esetén:

A biztosítási fedezet kiterjedhet a társasház közös tulajdonába, illetve a szövetkezet tulajdonába tar- tozó, lezárt kockázatviselési helyen tárolt ingósá- gokra:

– takarítószerekre;

– kerti szerszámokra és kerti kisgépekre;

– a társasház, lakásszövetkezet irodájának búto- raira, számítógépeire;

– építőipari kisgépekre és egyéb készleteire.

7.3.4. A biztosított épületben lakó természetes szemé- lyek, illetve az ott tevékenységet folytató vállalko- zások tulajdonában álló gépjárművek.

7.4. Nem biztosítható vagyontárgyak:

7.4.1. épületek, építmények, épületszerkezetek ese- tén (annak ellenére sem, hogy az alapító ok- irat, alapszerződés tartalmazhatja ezen va- gyontárgyakat):

a) telek, ingatlan;

b) udvarok, lég- és világítóudvarok;

c) fóliasátrak, és üvegházak;

d) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

e) nem a kockázatviselési helyként megneve- zett helyrajzi számon elhelyezkedő épüle- tek, építmények;

f) olyan épületek, építmények, melyek köz- benső födémjei részben, vagy egészben fa födémmel készültek;

g) olyan épületek, építmények, melyek záró- födémjei részben, vagy egészben fafödém- mel készültek és rajtuk, a tetőtéren belül nyitott csapadékelvezető vályú található;

h) olyan épületek, építmények, melyek lát- hatóan elhanyagoltak, romosak, aládúcolt épületszerkezeteket tartalmaznak, vagy egész évben lakatlanok;

i) be nem fejezett épületek, melyek a 7.3.2.e) pontban foglalt készültségi fokot még nem érte el;

j) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épü- letek,

k) az eredetitől eltérő kivitelezés miatti több- letköltségek, abban az esetben is, ha ez hatósági előírások miatt történik (pl.: hőát- bocsájtási tényező szigorodása stb.);

l) olyan, a kockázatviselési helyen lévő gépé- szeti berendezések, amelyek valamely köz- műszolgáltató vállalat tulajdonában állnak (pl.: trafóállomások, gázreduktorok, hőköz- pontok, polgárvédelmi óvóhelyek gépésze- ti berendezései);

m) olyan, a kockázatviselési helyen áthaladó (szolgalmi joggal) közművezetékek, melyek a szolgáltató tulajdonában állnak (pl.: táv- hőszolgáltató vezetékei, szennyvízcsatorna stb.).

7.4.2. ingóságok esetén:

a) készpénz, értékpapír;

b) okmányok, kéziratok, tervek, dokumentá- ciók;

c) adathordozókon tárolt információk;

d) a biztosított helyiségeken kívül (szabad- ban, nem lezárt helyiségekben, így erké- lyen, külső folyosón, kertben stb.) tárolt vagyontárgyak;

e) a tulajdonostársak, szövetkezeti tagok, bérlők saját vagyontárgyai.

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított va- gyon tárgycsoportonként, illetve a külön megálla- podással biztosítható vagyontárgyak esetén, va- gyontárgyanként határozza meg, a Magyarorszá- gon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

a) a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyon- csoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg: új értéken (újraépítési ár, utánpótlási új érték) kerül meghatározásra.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új ér- téket meghaladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megál- lapodás semmis és a díjat megfelelően le kell szál- lítani. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti megbontott biztosítási összegét.

8.7. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltozta- tását is kezdeményezheti.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető in- dexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mér- tékével változik (továbbiakban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosí- tásaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árinde- xek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. Az értékkövetés számítását a biztosító éven- ként egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján végzi. A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási ösz- szegről és díjakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az érték- követést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően fel- mondhatja.

9. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai, korlátai

10.1. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Magyarországon mindenkor érvé- nyes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve,

hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen ér- téken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivé- ve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

10.3.2. A 10.3.1.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fe- dezetfeltöltés díját közölte.

10.3.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10.4. Biztosítási események okozta károk térítése: A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megálla- pított biztosítási összegnek megfelelően – a kö- vetkezők szerint nyújt szolgáltatást:

10.4.1. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az új érték szerint meghatáro- zott érték (alulbiztosítottság), a biztosító arányla- gos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez.

10.4.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (tel- jes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javítható- ság) a biztosító – kivéve a 10.4.3., illetve a 10.4.4. bekezdésben meghatározottakat – a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat a káridőponti, magyarországi beszerzési új értéken téríti, azaz azt az összeget téríti meg, amelyből a biztosított, káro- sodott vagyontárgyak azonos paraméterekkel újra beszerezhetők, elkészíthetők.

10.4.3. A biztosított vagyontárgyak teljes kára ese- tén a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat káridőponti avult értéken (káridőponti valóságos értéken) téríti, ha a károsodott biztosított vagyontárgy avultsága a kár időpontja előtt az 50%-ot elérte vagy meghaladta.

10.4.4. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költ- sége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett for- galmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszer- zés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi ér-

tékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpont- ját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.)

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, szám- lával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.4.5. Biztosított járművek, illetve alkatrészek károsodá- sa esetén a káridőponti avult érték kerül térítésre.

10.4.6. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az ér- tékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt.

10.4.7. A biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javí- tási vagy helyreállítási költségeket fedezi.

10.4.8. Ha festés, mázolás, tapétázás, valamint minden- nemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivitelezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos ki- vitelezésű felületet tekinti károsodottnak.

10.4.9. Ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának mi- nőségében a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányá- ban csökkenti a térítés összegét.

00.0.00.Xx építés, átépítés, összeszerelés alatt levő bizto- sított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biz- tosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.5. Készletek kára esetén

a) a vásárolt anyagokat a biztosító káridőponti be- szerzési áron téríti,

b) egy évnél rövidebb élettartamú eszközök rész- leges és teljes kárait használatba vett eszkö- zök esetén, káridőponti értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzé- si áron téríti a biztosító.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költ- ségtérítések

10.6.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár kártérítésének összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont ká- resemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal

kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során ke- letkezett károkat is –, amennyiben azok a biz- tosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, ame- lyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kár- helyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható marad- ványoknak a legközelebbi és hivatalosan en- gedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcso- latban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozá- sát vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költ- ségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tető- zet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges ható- sági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonat- kozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint eset- leges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcso- latos tervezési és szakértői költségeket,

f) a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sa, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során, beren- dezések le- vagy visszaszerelésével kapcso- latban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövet- kezett egészségkárosodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhaszná- landó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

10.7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszünteté- séhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmiadó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra

a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelent- kezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, amely a to- vábbi rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrészé- nek vagy tartozékainak eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,

g) amely üzleti könyvek és szoftver károsodá- sának következményeként keletkezett,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti környezetben következett be,

i) amely – egészben vagy részben – az épü- letek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmu- lasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben következett be.

11.2. Nem téríti meg a biztosító (bárminemű kár, veszteség, költség, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő esemé- nyekkel)

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károkat,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károkat; a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károkat,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károkat,

e) jogszabály alapján megtérülő károkat,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentá- ciók, tervek, szellemi termékek újra-előállí- tási és rögzítési költségét,

g) az adatokban vagy szoftverekben keletke- zett károkat, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok eredeti felépítésének törlését, elromlását vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hátrá- nyos megváltoztatását,

h) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű

cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés által okozott károkat,

i) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk által okozott károkat,

j) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által okozott károkat,

k) hadijog, rendkívüli állapot által okozott ká- rokat,

l) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbiak- ban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekmény- nyel vagy annak elkövetése során közve- szély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az aláb- biakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közreha- tott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erő- szakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészíté- sével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy emberek cso- portja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kor- mányt, illetve államot, vagy nyilvános- ságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

– amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azo- kat politikai, szociális, vallási, ideoló- giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni ká- rok, beleértve minden egyéb, a szerződé- si feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, ame- lyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak,

vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

m) indokolatlan többletköltségek.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötele- zettség megsértését.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kéré- sére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából je- lentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vál- lalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munka- köri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szak- vélemény, építési/használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoz- tatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekö- vetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá tartozik a szerződésben rögzített bármely adat megvál- tozása.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosító kérésére a biztosítónak átadni.

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyít- ja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a bizto- sítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

b) Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendel- kezésére bocsátani minden olyan okiratot, bi- zonylatot, amely a tulajdoni viszonyok, kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövet- kezésének, a kártérítési összeg megállapításá- nak elbírálásához szükségesek. Ezek tételes felsorolása e feltételgyűjtemény végén található Kárdokumentációk tömbház-biztosítási szer- ződések esetén című dokumentumban és an- nak táblázataiban találhatóak.

c) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy- csoportok megnevezését, helyét, becsült mértékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bün- tető-, illetve polgári peres eljárásról tájé- koztatást,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát.

d) Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság, munkaügyi felügyelőség stb.) is azonnal érte- síteni kell.

A közlési, változás bejelentési és kárbejelentési kötelezettségét megteheti:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és el- hárítása érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható magatartást tanúsítani, valamint a vonatkozó előírá- sokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

– A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasí- tásai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követel- ménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

– A kárenyhítés szükséges költségei a biztosí- tási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.

– Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

12.1.6. Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilat- kozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedé- kes. A kárfizetés történhet pénztári kifizetéssel, postai úton, vagy a károsult által megadott bank- számlaszámra, átutalással. A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg válto- zásbejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Abban az eset- ben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy válto- zásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás beje- lentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változásbejelentésére irányu- ló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkoz- hat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írás- ba adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhí- téssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és további károk ezzel össze- függésben keletkeztek, a biztosító kötelezett- sége ezen károkra nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a

biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának el- lenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással

– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg

– velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével, meg- óvásával együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy

– a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A 13.4.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll

13.5. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy:

– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt súlyosan ittas állapotban, bódula- tot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, il- letve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének megfe- lelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a bizto- sítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásá- nak limite, valamint a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a bizto-

sítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni.

A biztosított igényének érvényesítését a bizto- sító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárha- tó támogatást megadni a biztosító törvényi en- gedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából szár- mazó következmények a biztosítottat terhelik.

14. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján

14.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosí- tási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatke- zelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meg- határozott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.

14.2. A 14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazot- tait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészség- ügyi adatokat a biztosító a 14.1. pontban meghatá- rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási

titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósá- gi felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyi- latkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekinte- tében – az erre irányuló megállapodás rendel- kezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kár- rendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyző- könyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló

feladatok ellátásához szükséges adatok tekin- tetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a joga- lap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetkö- zi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítésében merül ki. . Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

14.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.5-14.12. vala- mint a 14.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

14.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.6. pontban meghatározott szer- vek alkalmazottaira is kiterjed.

14.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,

írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyag- gal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

14.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

14.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot.

14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adata- lany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában

– az adattovábbításnak törvényben megha- tározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védel- mének megfelelő szintje az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:

Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

14.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.

14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszter részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel- ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezé- sek teljesítése érdekében történő adatátadás.

14.17. A 14.14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 14.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

14.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a 14.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.8. pont alapján végzett adatto- vábbításokról.

14.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

14.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.

14.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkeze- lési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

14.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

14.26. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) ter- mészetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomá- sára jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érin- tett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szer- ződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a szemé- lyes (és azon belül a különleges) adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység kereté- ben a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő ada- tait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14.6. pontja tartal- mazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetek- ben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolato- san az alábbi jogokkal élhet:

14.26.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérel- mére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érin- tett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve amennyiben az adatok továbbításra kerültek az adattovábbítás címzettjé- ről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyene- sen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását indoklással kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet meg- tagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvi- lágosítás megtagadására a törvény mely rendel- kezése alapján került sor. A felvilágosítás meg- tagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érin- tettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

14.26.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendel- kezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

14.26.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

– kezelése jogellenes,

– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elen- gedhetetlenül szükség,

– az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.

14.26.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbí- tották. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

14.26.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el tilos. A biztosító munkavállalói- val, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos sze- mélyes adatokon is alapuló összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

14.27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezé- sétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatá- sok céljára felhasználható.

14.28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános

adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. A biztosító üzleti titka

15.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

15.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.- ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

15.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

16. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

16.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdítá- sáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a további- akban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatarto- záson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hir- detési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

16.2. A 16.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha- tó – közvetett különbségtétel esetén, amely- nek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önálló- an értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az

adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehason- lítható helyzetben lévő más személlyel, szemé- lyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

17. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

17.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiak- ban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulaj- donos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

I. számú Melléklete szerinti illetőségének meg- állapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

17.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötele- zettségéről.

17.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesíté- sétől számított harminc napon belül írásban tájé- koztatja.

18. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

18.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkal- mazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerin- ti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. mel- léklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a további- akban: illetőségvizsgálat).

18.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

18.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

19. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

19.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a bizto- sítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 14.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.3-19.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

19.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresés- ben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

19.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meg- határozott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesí- tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer- ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. a 19.3.x. xxxxxxx meghatározott személyt érintő korábbi – a 19.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a 19.4.b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási események- re vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tar- tozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

x. a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 19.4. pont b-e. alpontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tarto- zó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási ese- ményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés vagy személyiségi jog- sérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvénye- sítő személyt érintő korábbi az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatko- zó adatokat.

19.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alváz- száma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont- jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is

– jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalap- jára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcso- latos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

19.7. A 19.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy,

vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a

19.1. pontban meghatározott megkeresési jogo- sultság tényének fennállásáért.

19.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

19.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.8. pontban meghatározott időtar- tama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

19.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

19.11. A megkereső biztosító az 19.1. pontban meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köré- ről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

19.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső bizto- sító – a 19.8-19.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

19.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 19.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

19.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

19.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a Bit rendelkezései alapján

20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható

x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi leve- lezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www. xxxxxx.xx elérési úton.

20.2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitva- tartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan

fogadja.

20.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.

20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos

ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőköny- vet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejű- leg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél- nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehető- ségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító vála- szában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvé- delmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Buda- pest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

20.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzat- ban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.

20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20.14. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefo- non történő panaszkezelés emelt díjas szolgálta- tással nem működtethető.

20.15. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

20.16. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg- hagyásos) eljárás keretében lehetséges.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől számított egy év.

21.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkoza- tait írásban köteles megtenni.

21.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befo- lyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A bizto- sító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

21.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

21.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biz- tosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgál- tatás meghatározásánál az általános forgalmi adó- ról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irányadóak.

21.6. 2016. január 1. napjától a biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénz- ügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

21.7. Társaságunk adatai: SIGNAL Biztosító

Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH Száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíró- ságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH- 87194/2015

ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÉBI 2011)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetle- nül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Tűzkár

1.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyama- tot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztér- ben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt el- hagyta –, és önerőből továbbterjedt.

1.1.2. Elektromos tűz

Jelen feltétel szerint elektromos tűz biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és/vagy a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben lánggal égő tűzkárt okoz.

1.1.3. A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, be- fülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alak- változás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethe- tő a tűz biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt ke- letkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek ve- tik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető- vagy ol- vasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,

d) a biztosított elektromos gépekben, beren- dezésekben, felszerelésekben, vagy veze- tékekben

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás, vagy az előírt védelem hi- ánya, a védelem kialakításának hibája, vagy szakszerűtlen javítás miatt követ- keztek be, vagy

– lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

e) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés- ből származnak.

Abban az esetben, ha a b), c), vagy az e) be- kezdésben leírt okok miatt más biztosított va- gyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.2. Villámcsapás

1.2.1. Közvetlen villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, il- letve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatá- sa közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károso- dását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha az;

a) a hatóságilag előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt;

b) magában a villámvédelmi rendszerben;

c) a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszült- ség, illetve feszültségingadozás miatt;

d) elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt keletkezett.

1.2.2. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos ha- tása biztosítási eseménynek kell tekinteni a becsa- pott villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben és felszerelésekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a telekomunikációs rendszerek esetén a tranziens védelmi berendezések hiánya,

c) a meglévő villámhárító és védelmi beren- dezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

A kártérítés felső határa

a) átalánybiztosítás esetén az épület vagyontár- gycsoport biztosításra feladott biztosítási ösz- szegének 1%-a,

b) a károsodott vagyontárgy (lásd STÁVBI 2016 feltétel 7.1.3.pontja) biztosítási összege, ha az épületgépészeti berendezések tételesen fel let- tek adva.

1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppa- nás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán ala- puló, rombolással, hanghatással járó, gyors erő- hatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, össze- roppanás kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos meg- szakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mecha- nikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkeznek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csőveze- ték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeznek.

1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kárként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletke- zett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rá- zuhanással – következett be.

1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerő- sebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek

a) a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

b) a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe, a vihar következményeként létrejött épületnyí-

láson keresztül bejutó csapadék által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat:

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről el- mozdítható vagyontárgyakban keletkeznek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burkolatában, festé- sében okozott, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való be- áramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek,

c) elektromos szabadvezetékekben és áll- ványzatokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.6. Nyitva hagyott nyílászáró beázás kára

Jelen feltétel szerint nyitva hagyott nyílászáró be- ázás káreseménynek minősül a nyitva hagyott nyí- lászárókon keresztül bejutó csapadék által okozott kár. Kártérítési limit 10.000 Ft/kár (mely kártérítési limit külön díjért kétszerezhető).

1.7. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint beázás biztosítási esemény- nek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának foly- tonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/ vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás miatt követ- keztek be.

A biztosító nem téríti meg beázás kárként azo- kat a károkat, amelyek:

a) a gombásodás, penészesedés és rovarrá- gás formájában keletkeznek,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállítási költsége,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszer- kezeti hézagok tömítésének költsége. A kártérítés kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a szám- lával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen. A biztosító kártérítési határa 50 000 Ft/kár (mely kártérítési limit külön díjért kétszerezhető).

1.8. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint akkor minősül felhőszakadás- nak a csapadékhatás, ha az Országos Meteoroló- giai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselés helyén lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségből számított átlagos

intenzitás-mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a ká- rokat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a ta- lajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabály- szerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán a biztosított, lezárt épületben/építményben elöntés- sel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadás kár- ként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felá- zás miatt keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

1.9. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formá- jában lehulló csapadék által a biztosított épüle- tekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) az esővíz-elvezető csatornákban keletke- zett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt kö- vetkeztek be,

c) azokat a károkat, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezé- sében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

d) azokat a károkat, amelyek a biztosított épü- letek/építmények homlokzatában, külső vakolatában és festésében keletkeztek (e kizárás nem vonatkozik a korszerű, hőszi- getelő homlokzati felületképzésekre).

1.10. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomáskárnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helyesen méretezett, kivitele- zett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezeté- nek vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezé- sében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeznek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.11. Hó dinamikus hatása (lavina)

Xxxxx feltétel szerint hó dinamikus hatása kárnak kell tekinteni amikor az épület/építmény tetején nagy mennyiségben felgyülemlő hótömeg vala- milyen okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Hó dinamikus hatása biztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló hótömeg a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg hó dinamikus hatá- sa kárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezé- sében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeznek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.12. Árvíz

Jelen feltétel szempontjából árvízkárnak minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelye- ket az élővizek, az ezekbe nyílt torkolattal csatla- kozó és védművel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte vagy átlépte.

Nem biztosítottak

a) a hullámtérben (a felszíni élővizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltésko- rona vagy természetes magaspart közöt- ti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terület) bekövetkező károk,

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett terü- letről átfolyó víz által okozott károk,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgá- ló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi létesítményben, műtárgyban, öntözőbe- rendezésekben bekövetkezett károk,

d) az árvízvédelmi töltés védett oldalán a bel- víz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által oko- zott károk,

e) az árvízmegelőzéssel, mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károk (pl. gát- robbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károk).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatvise- léssel vállalja az árvíz kockázatot.

1.13. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási ese- ménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visz- szavezethető károkat.

1.14. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az ese- ményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földtömeg, eredeti, természetes helyéről, valami- lyen okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (el- mozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve föld- tömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőom- lás-, illetve földcsuszamlás-kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüly- lyedés, valamint a nem megfelelően mére- tezett és kivitelezett alapozás miatt kelet- kezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállítá- sának, valamint új támfal (földvédmű) épí- tésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat,

e) azt a kárt, amely azért következik be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hiba miatt nem megfe- lelő,

– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

1.15. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyen- súlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekö- vetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üze- meltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ható- ságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerződőnek nincs tudomása.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüly- lyedés, valamint a nem megfelelően mére- tezett és kivitelezett alapozás miatt kelet- kezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat,

1.16. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlako- zó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugu- lása, vagy egyéb ok (nyitva hagyott vízcsap, mo- sógép leugrott ürítő csöve, akvárium törése) miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kár- ként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, víz- veszteség;

b) elmaradt haszon;

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörését (pl. sprinkler berendezés);

d) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait;

e) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a rendszeren, ill. az épüle- ten végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ki- ömlő víz és/vagy gőz által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károkat;

f) a csővezetékek, tartályok és egyéb gépé- szeti berendezések kötelezően előírt kar- bantartási ciklusai esetén meghatározott munkálatok elmulasztása, illetve nem meg- felelő elvégzése miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.17. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Xxxxx feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanban létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltóvíz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, il- letve nem megfelelő elvégzése miatt kelet- kezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb be- rendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezetei- nek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltó anyagokban keletkezett károkat.

1.18. Csőtöréskárok

Csőtöréskárként a biztosító megtéríti a kockázatvi- selés helyén a biztosított felelősségi körébe tartozó új cső cseréjének (legfeljebb 6fm.), feltárási és be- építési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg csőtöréskárként

a) a vezetékekhez csatlakozó berendezések- ben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

b) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasztá- sa miatt keletkezett fagykárokat;

c) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a rendszeren, ill. az épüle- ten végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ke- letkezett károkat.

1.19. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – kötött pályás vagy közúti jármű – beleütközése által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.20. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biz- tosítási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatvi- selés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

1.21. Épület és épületfelszerelési tárgyak szándékos rongálásának biztosítása, vandalizmus-károk

Jelen feltétel szerint rongálás, vandalizmus bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épület:

– határoló falain belül, a közös tulajdonú épület- szerkezetekben, valamint a közös tulajdonú he- lyiségek nyílászáróiban, illetve

– a biztosított közös tulajdonú épületgépészeti berendezésekben, épületfelszerelésekben el- követő(k) szándékos rongálással, eltulajdoní- tással okoztak.

A biztosító nem téríti meg rongálás, vandaliz- muskárként azokat a károkat, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett javítások kö- vetkezményei;

b) a karbantartás elmulasztása, illetve a be- rendezés elhasználódásából következnek be;

c) összefestéssel okoznak (graffitikárok).

Az épület és épületfelszerelési tárgyak szán- dékos rongálása, vandalizmuskárok éves kár- térítésének korlátozása:

a) a kaputelefonok rongálása esetén kárese- ményenként 50.000 Ft-ot, illetve biztosítási időszakonként 150.000 Ft-ot térít a biztosító;

b) e veszélynemre bejelentett károkra az épü- let együttes biztosítási összegének 0,2‰- éig térít a biztosító (mely külön megállapo- dással kétszerezhető).

1.22. Kerti növényi kultúrák és kerti berendezési/ felszerelési tárgyak, kukák kiegészítő biztosí- tása

Jelen feltétel szerint kerti növényi kultúrák és kerti berendezési/felszerelési tárgyak károsodása bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek zárható kapuval, és 150 cm-nél nem ala- csonyabb kerítéssel lezárt, a biztosított épülethez tartozó földterületen (azonos helyszínrajzi számú telken) található közös tulajdonú kerti növényi kul- túrákban és kerti berendezési/felszerelési tárgyai- ban, az alábbiakban felsorolt károkok miatt követ- keznek be:

a) Tűz (STÉBI 2011. 1.1.1. bekezdése);

b) Villámcsapás közvetlen és másodlagos hatása (STÉBI 2011. 1.2. bekezdése);

c) Robbanás (STÉBI 2011. 1.3. bekezdése);

d) Légi jármű lezuhanása (STÉBI 2011. 1.4. bekez- dése);

e) Vihar (STÉBI 2011. 1.5. bekezdése);

f) Jégverés (STÉBI 2011. 1.9. bekezdése);

g) Hónyomás (STÉBI 2011. 1.10. bekezdése);

h) Hó dinamikus hatása (lavina) (STÉBI 2011. 1.11. bekezdése);

i) Árvíz (STÉBI 2011. 1.12. bekezdése);

j) Földrengés (STÉBI 2011. 1.13. bekezdése);

k) Szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (STÉBI 2011. 14. bekezdése);

l) Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (STÉBI 2011. 15. bekezdése)

m) Vezetékes vízkár (STÉBI 2011. 1.16. bekezdése);

n) Idegen jármű beleütközése (STÉBI 2011. 19. bekezdése)

o) Idegen tárgyak rádőlése (STÉBI 2011. 20. be- kezdése)

p) Vandalizmus (STÉBI 2011. 21. bekezdése);

q) Lopás amellyel a biztosított vagyontárgy rendel- tetésszerű használatát lehetetlenné teszi, növé- nyek esetén azok pusztulását eredményezi.

Azok, az ajánlaton tételesen (külön biztosítási ösz- szeggel) meghatározott kerti berendezések és/ vagy felszerelési tárgyak, valamint szeméttároló edények biztosíthatóak, amelyek használati uta- sítása/útmutatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korlátozások figyelembevétele mellett) a kárese- mény időpontjában a berendezésnek/felszerelési tárgynak szabadtéren történő rendeltetésszerű használatát.

A kert növényzete átalánybiztosításra biztosítható külön megállapodással. A kerti, növényi kultúrák esetén a kártérítés összege a növényzet pótlási ér- téke (csemete, palánta, vetőmag, illetve a telepítés értéke).

A biztosító nem téríti meg:

– vandalizmus esetén a kizárólag csak eszté- tikai károsodásokat;

– cserepes dísznövények esetén az eltulaj- donításból bekövetkező károkat;

– nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett beavatkozá- sok következményeit;

– a karbantartatlanság, illetve a berendezés elhasználódásából következő káresemé- nyeket.

A kerti növényi kultúrák és kerti berendezési/ felszerelési tárgyak, kukák kiegészítő biztosí- tásának kártérítési korlátozása biztosítási idő- szakonként:

a) jelen feltétel p) és q) pontja esetén bekövet- kező károkra káreseményenként legfeljebb

50.000 Ft,

b) e veszélynemre bejelentett károkra az épü- let együttes biztosítási összegének 0,2‰- éig térít a biztosító.

A kártérítés feltétele, hogy a szabadban tárolt biztosított vagyontárgyak lezárt kertben (kör- ben 150 cm magas kerítés, illetve kulcsra zárt kertkapu) legyenek tárolva.

1.23. Graffitikárok biztosítása

Jelen feltétel szerint graffitikár biztosítási esemény- nek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a biz- tosított épület határoló falain belül, a közös tulaj- donú és közös használatú helyiségek épületszer- kezetei fal, és/vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással okoznak.

A biztosító kártérítési határa alapesetben, helyi- ségenként 25.000 Ft/kár, mely limit az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellené- ben kétszerezhető.

Azonos helyiségben évente legfeljebb 2 alka- lommal fizet kártérítést a biztosító.

1.24. Betöréses lopás

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítá- sát úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, leg- alább az alábbi bekezdésben meghatározott va- gyonvédelmi szintek egyikének megfelelően lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatolt be, hogy a dolog elleni erőszak által előidé- zett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálat- tal kimutathatóak.

1.24.1. Vagyonvédelmi szintek

A mechanikai védelem megvalósításához szük- séges alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak véde- lemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlás- ban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepí- teni és alkalmazni.

I. védelem

A „I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsá- ga legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tö- mör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörö- sen 8 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek meg- felelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-,

mágneszár, szám- és/ vagy betűjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. Megfelel továbbá az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók), illetve a biztonsági lakatszerkezet (la- kat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ legalább részleges mechanikai védelem alkotóelemeként ajánl.

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. védelem

A „II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott to- vábbá a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhú- zás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok nyílószárnyanként bármi- lyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve és a zá- ráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db, minimum 5 csapos henger- zár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy a kéttollú kulcsos zár, vagy olyan szám- vagy betű- jel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségei- nek a száma legalább 10 000. Megfelel továbbá az egyedi minősítésű lamellás zár, az önzáró haj- tóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsaj- tók), a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakat- pánt), melynek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánl, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltak- kal azonos biztonsági fokozatú.

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

Alapfokú védelem

Az alapfokú védelem akkor valósul meg, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott to- vábbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók toló- zárai reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok nyílószárnyanként lega- lább 3 db diópánttal van egymáshoz rögzítve, zá- ráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van.

– Az ajtókon a zárnyelvek legalább 14 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

– Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db biz- tonsági zár végzi, melyből az egyik fúrásnak, és mindkettő törésnek ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy önzáró haj- tóművel ellátott mozgatószerkezet, melynek zárás- pontjainak száma legalább kettő (pl. garázsajtók), kiegészítve legalább egy darab törésnek ellenálló kivitelű biztonsági zárral.

– Megfelel továbbá gyári kivitelű biztonsági ajtó, mely zárását 1 db, biztonsági zár végzi, mely tö- résnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

– Biztonsági zárnak minősül az az 5 csapos henger- zár, vagy a minimum 6 rotoros mágneszár, vagy a kéttollú kulcsos zár, vagy olyan szám- vagy betű- jel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségei- nek a száma legalább 10 000. Megfelel továbbá az egyedi minősítésű lamellás zár, vagy az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsaj- tók), vagy a biztonsági lakatszerkezet (lakat és la- katpánt), melynek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja, illetve minden olyan zár, amely a felsorol- takkal azonos biztonsági fokozatú.

– A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

1.24.2. Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biz- tosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában, az előző alpontban sze- replő vagyonvédelmi szinteknél megjelölt me- chanikai védelem teljesülése esetén:

Védelmi szint	Lakott	Lakatlan
I. védelem	750.000 Ft	–
II. védelem	3.000.000 Ft	250.000 Ft
Alapfokú védelem	4.500.000 Ft	800.000 Ft

Nem minősül állandóan lakottnak:

– az a külön tulajdonban lévő helyiség/helyiség- csoport, melyben nem laknak életvitelszerű- en, illetve nem végeznek vállalkozói tevékeny- séget egy évben legalább 270 napig;

– a közös tulajdonban lévő helyiség/helyiség- csoport;

– melléképület.

1.24.3. Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biz- tosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendelte- tésszerűen használatos eszközzel jut be, a helyi- ség e szabályzat előző bekezdésében meghatá- rozott betöréses, illetve az 1.25. pont szerinti rab- lás során megszerzett saját kulcsainak felhasz- nálásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdonította.

1.24.4. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgy külső térben található (eltérve a le- zárt kockázatviselési hely meghatározásától), de az csak kulccsal lezárt nyílászárón keresztül kö- zelíthető meg, és az elkövető(k) ezen nyílászárón külsérelmi nyomot hagyva tulajdonítja(k) azt el.

1.24.5. Biztosítási eseménynek minősül továbbá, ha az elkövető(k) a betöréses lopás, vagy annak kísér- lete során rongálással okoz(nak) kárt a biztosított vagyontárgyakban.

1.24.6. A biztosító nem téríti meg a kárt betöréses lo- pás kárként, ha:

– a betöréses lopás kár olyan, lezárt helyi- ségbe való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat,

– a biztosító által előirt vagy elfogadott vé- delmi rendszerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe he- lyezve, illetve a rendeltetésszerűen felsze- relt zárakat nem zárták be,

– a kár hamis (álkulcs), elvesztett, jogelle- nesen megszerzett (kivéve a jelen felté- tel 1.25. pont szerinti cselekménnyel való megszerzés esetét) vagy felhasznált kulcs- csal való behatolásból eredt,

– a társasház irodájában, vagy lakásszövet- kezet irodájában tárolt, a biztosított helyi- ségek bejáratainak kulcsait nem megfelelő módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

– a kár okozati összefüggésben van az épü- let befejezetlenségével.

1.25. Rabláskár:

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tettenért elkövető az eltu- lajdonított biztosított vagyontárgy megtartása vé- gett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmazott.

1.26. Homlokzaton, tetőn rögzített (kültéri) felszere- lési tárgyak kiegészítő lopás biztosítása

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősül, ha a tettes olyan biztosított vagyontárgyat tulajdonít el jogtalanul, mely az épület/építmény külső határoló falán kívüli térben található (eltérve a lezárt kockázatviselési hely meghatározásától) és a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy az a közlekedési szinttől legalább 3 m magasan, a homlokzaton, épületszerkezethez tartósan, lega- lább csavarozott kötéssel rögzítve volt.

Az épület és épületfelszerelési tárgyak lopása károk biztosítási időszakonkénti kártérítésé- nek korlátozása: e veszélynemre bejelentett károkra káreseményenként 50.000 Ft-ot, illet- ve biztosítási időszakonként 150.000 Ft-ot térít a biztosító.

1.27. Közös tulajdonú ingóságok kiegészítő biztosí- tása

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell te- kinteni azokat a károkat, amelyek az épület határo- ló falain belül, lezárt kockázatviselési helyen tárolt és külön biztosítási összeggel, tételesen megha- tározott közös tulajdonú ingóságokban, jelen fel- tételben meghatározott 1.1.-1.17., 1.19., 1.20., 1.24, valamint 1.25.károkok miatt következnek be.

1.28. Üvegtörés átalánybiztosítása

Jelen feltétel szerint üvegtörés biztosítási ese- ménynek minősülnek, az épületbiztosítás fedezeti köre szerint (SÁVBI 2010, 7.1.1. és a 7.2.1. bekezdé- sében szereplő) egyébként biztosított nyílászárók:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszige- telő síküvegezéseinek (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszi- getelő síküvegezéseinek, valamint erkélyek, loggiák és egyéb korlátok szerkezetileg beépí- tett, rétegenként 1 cm-nél nem vastagabb és/ vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobb (nem biztonsági) sík-, katedrál-, drótüveg üvegezése- inek törései.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegtöréskárt a fenti bekezdéstől eltérő üvegezésben.

A biztosító nem téríti meg a kárt üvegtöréskár- ként, ha a kár:

a) az üveg felületén karcolással, kipattogzás- sal (kagylótöréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

f) az üveg díszítésében,

g) ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüve- gezésekben, illetve üvegfestményekben,

h) a biztosított üvegek elmozdítása vagy ren- deltetési helyükről való eltávolításával kap- csolatban, vagy azzal okozati összefüggés- ben,

i) üveg az épület/építmény befejezetlenségé- vel okozati összefüggésben,

j) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett,

k) vagy az üvegezés a kockázatviselés kezde- te előtt már károsodott.

2. Kizárások

A biztosítási védelem – az Általános vagyonbiztosí- tási feltételekben (STÁVBI 2016), valamint a külön- böző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően

– tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbeme- nő állagromlás következményei,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származnak, amelyek a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt keletkez- tek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, ame- lyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tud- nia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmu- lasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bi- zonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

3. A biztosító szolgáltatásának további szabályai

A biztosító szolgáltatása: (biztosítási időszakonként ösz- szesített kárlimit)

A biztosító jelen feltétel 1.6; 1.7; 1.21; 1.22; 1.23 és 1.26. bekezdéseiben meghatározott veszélynemekre kártérí- tésként mindösszesen, biztosítási időszakonként legfel- jebb az épület tűzbiztosítási összegének egy ezrelékéig fizet (ezen limitet biztosítás alapfedezete tartalmazza). A kártérítési limit az ajánlatban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében kétszerezhető.

4. Önrészesedés

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alape- setben önrész nélküli. A választható önrész levonásos, amely minden egyes kárból levonásra kerül.

5. Egyéb rendelkezések

a) A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul be- jelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b) A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bi- zonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bo- csátani.

c) Betöréses lopás, lopás, rongálás, illetve vandaliz- mus biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

d) A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke- letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo- kat nem bizonyítja.

KIEGÉSZÍTŐ ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÜBI 2011)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosí- tott rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyide- jűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosí- tott által a biztosításra feladott épületek/építmények téte- lesen biztosított üvegfajtáiban törés vagy repedés követ- keztében álltak elő.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Biztosíthatóak:

– a tömbház közös tulajdonának biztosítása ese- tén a STÁVBI 2016 feltétel 7.1.1. bekezdésben meghatározott épületasztalos és lakatosszer- kezet üvegezései, valamint a szerkezetileg be- épített üveg építőelemek;

– a tömbház teljes biztosítása esetén a STÁVBI 2016 feltétel 7.1.1. bekezdésben túlmenően a

7.2.1. bekezdésben meghatározott épületasz- talos és lakatosszerkezet üvegezései, valamint a szerkezetileg beépített üveg építőelemek is biztosítottak,

úgymint az alábbi tételesen meghatározott üvegtí- pusok, illetve költségek:

a) nem hőszigetelő síküvegezés,

b) hőszigetelő síküvegezés (thermopan, hungaro- pan stb.),

c) üvegek fóliázása,

d) épületszerkezeti üvegek, üveg építőelemek (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tü- körfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületek (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.);

f) biztonsági üvegezések;

g) egyéb speciális üvegezések;

h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezé- se, illetve üvegfestmények,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zései;

j) tükrök (pl. tükörcsempe, fali tükrök stb.);

k) közös tulajdonban lévő akváriumok és terráriu- mok üvegezései;

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.

2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) üvegházak, melegágyak,

b) az önálló üvegtetők (az építmény oszlopo- kon és/vagy pengefalakon áll, függőleges szerkezetei egy oldalról sem zártak)

c) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

d) az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése.

3. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén a biz- tosítási összeg a biztosítandó üvegfelületenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén a biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típu- sok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa bizto- sítási időszakonként. Ebben az esetben a limitösz- szeg erejéig biztosítottak a jelen feltétel 2.1., 2.2. al- pontja szerinti vagyontárgyak illetve az 5.1. alpontja szerinti költségek.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meg-

határozott és szerződésben rögzített felső határértéket.

5. Biztosított költségek

5.1. Megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, cél- szerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhe- tetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei;

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a kocká- zatviselési hely megtisztítási és egyszeri taka- rítási költségei, összesen a 4. bekezdés szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfel- jebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig.

c) biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabe szerzése miatt más vagyontárgy indokolt moz- gatása, megváltoztatása vagy védelme érdeké- ben felmerült költségei, összesen a 4. bekez- dés szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig.

d) A kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitele- zés miatti többletköltségek.

6. Kizárások

A biztosítási védelem – Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016) – valamint a különböző fe- jezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekin- tet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) az üveg felületén vagy díszítésében karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

f) a biztosított üvegek elmozdítása vagy ren- deltetési helyükről való eltávolításával kap- csolatban, vagy azzal okozati összefüggés- ben,

g) az épület/építmény befejezetlenségével okozati összefüggésben keletkezett,

h) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett,

i) az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.

7. Biztonsági előírások

7.1. A biztosított üvegek védelme érdekében köteles a biztosított a megkívánt óvintézkedéseket megten- ni, így különösen:

a) az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hő- fejlesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasz- tania,

b) mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáb- lából legalább 20 cm távolságban kell tartania.

7.2. A járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell el- látni.

8. Önrészesedés

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítá- sa alapesetben önrész nélküli. Az alapbiztosítás esetén választható önrész e modulra is vonat- kozik, mely levonásos és minden egyes kárból levonásra kerül.

FELVONÓK KIEGÉSZÍTŐ GÉPTÖRÉS ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSNAK FELTÉTELE (STLIBI 2011)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított felvonók előre nem látható és hirtelen fellépő sérülését, üzemképtelenségét, vagy megsemmisülését, amelynek oka:

a) a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása,

b) az elektromos energia közvetlen hatásai, ame- lyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következ- tében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szige- telési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek is be,

c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártá- si hiba, (a hibák megszüntetésének költségei azonban nem biztosítottak, csak a gépen belüli következményi károk),

d) túlnyomás, kivéve a robbanást,

e) mérő-, szabályozó vagy biztonsági berendezé- sek meghibásodása,

f) külső események mechanikus hatásai (kivéve a

1.2. bekezdésében foglaltakat).

1.2. A biztosítási védelem – a kár bekövetkezésé- nek közvetlen kiváltó okától függetlenül – nem terjed ki olyan károkra, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás valamint az ilyen események során és után szükséges oltás és lebontás, továbbá betöréses lopás és rablás következtében keletkeznek,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok következmé- nyei, amelyekről az üzembentartónak tu- domása volt, vagy tudomása kellett volna, hogy legyen,

c) a karbantartás elmulasztása miatt kelet- keztek,

d) a karbantartó szándékos, vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztá- saira vezethetők vissza,

e) bizonyíthatóan tartós vegyi, hő-, mecha- nikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelen- ségek, vagy korrózió, rozsda, vagy egyéb más lerakódás hatásának tudhatók be,

f) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemelte- tés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembehelyezés miatt következnek be,

g) graffiti, firkálás, karcolás miatt keletkeztek.

1.3. A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötele- zettség a szállítót (pl.: termékforgalmazót, kül- ső karbantartó vagy javító szervezetet) terheli.

2. Az üzembentartó kötelezettségei

a káresemény bekövetkezése előtt:

2.1. Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan karbantartsák, és ne terhel- jék tartósan és/vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl.

2.2. Az üzembentartó köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.

2.3. Ha az üzembentartó ezen kötelezettségeit nem teljesíti, akkor a biztosító kárfizetési kö- telezettsége nem áll fenn.

3. Az üzembentartó kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

3.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az üzem- bentartó köteles a kár által előidézett állapotot a biztosító megbízottjának szemléjéig változatlanul megőrizni, kivéve,

a) ha a változtatás a további károk megelőzésé- hez, a balesetveszély elhárításához, vagy ható- sági rendelkezés miatt szükséges,

b) ha a változtatás a felvonó rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges,

c) ha a biztosító a szemlétől írásbeli nyilatkozat- ban kimondottan eltekint,

d) ha a szemlére a kárbejelentésnek a biztosító- hoz történő beérkezésétől számított 5 munka- napon belül nem kerül sor.

A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

3.2. Az üzembentartó a kárrendezés során köteles min- den írásbeli és szóbeli adatot a valóságnak megfe- lelően és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső ösz- szeghatárig téríti meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

4.1. A kártérítés az alábbiak szerint történik:

a) A károsodott vagyontárgy korábbi, üzemké- pes állapotba való helyreállítása (javítható kár) esetén a káresemény bekövetkezése- kor érvényes javítási költségek megtéríté- sével, beleértve a szét- és összeszerelés, oda- és visszaszállítás költségeit is. A le- cserélt régi anyag maradványértéke beszá- mításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többlet- költségek a biztosítottat terhelik. Ugyan- csak a biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

b) A biztosított vagyontárgy teljes megsem- misülése esetén annak közvetlenül a kárt megelőzően meglévő avult értéke alapján. A biztosító jogosult a még bármilyen módon felhasználható részek maradványértékét a szolgáltatás összegéből levonni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyon- tárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értékét.

4.2. A károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értéke a vagyon- tárgy kárkori új értékéből lineáris avulta- tással kerül meghatározásra a vagyontárgy

gyártásakor várható átlagos élettartama fi- gyelembevételével.

5. Kiegészítő rendelkezések elektronikus vezérlésű liftekhez

Az elektronikus szabályozó-, vezérlő- és adatrögzítő- be- rendezésekre a következő megállapodás érvényes.

a) Xxxxx nem látható és hirtelen fellépő sérülést vagy megsemmisülést a biztosító csak akkor köteles megtéríteni, ha a biztosított bizonyítja, hogy a 1. bekezdés szerinti biztosítási események kívülről hatottak az elektronikus berendezésekre. A bizto- sított gép egyéb részeiben az elektronikus beren- dezés sérüléséből vagy megsemmisüléséből ke- letkezett következményi károk kifizetésre kerülnek.

b) Beépített adathordozók az a) pont szerint biztosí- tottak, a rajtuk tárolt adatok és információk azon- ban nem. Külső adathordozókra valamint a rajtuk tárolt adatokra és információkra a biztosítás nem terjed ki.

6. Önrészesedés

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alape- setben önrész nélküli. Az épületbiztosítás alapfedezeténél választott önrész vonatkozik e modulra is, amely minden egyes kárból levonásra kerül.

7. Egyéb rendelkezések

a) A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul be- jelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b) A tűzeset bejelentéséről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított ható- sági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

c) Rongálás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoz- tatni szükséges.

KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STABI 2011)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2016) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kár idő- pontjában a biztosított épületben, illetve azzal szerkeze- tileg egybeépített garázsban, teremgarázsban tárolt, a biztosított épületben lakó és/vagy tevékenységet végző tulajdonostárs, szövetkezeti tag tulajdonát képező jármű- vekben és azokba gyárilag vagy utólag extra tartozékként beépített, a rendeltetésszerű használathoz szükséges al- katrészekben, tartozékaiban az alábbiakban meghatáro- zott káresemények okoztak:

a) Tűz (STÉBI 2011. 1.1.1. pontja);

b) Közvetlen villámcsapás (STÉBI 2011. 1.2.1. pontja);

c) Robbanás (STÉBI 2011. 1.3. pontja);

d) Légi jármű lezuhanása (STÉBI 2011. 1.4. pontja);

e) Vihar (STÉBI 2011. 1.5. pontja);

f) Földrengés (STÉBI 2011. 1.13. pontja);

g) Szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (STÉBI 2011. 1.14. pontja);

h) Ismeretlen építmény, természetes üreg beomlása (STÉBI 2011. 1.15. pontja);

i) Vezetékes vízkár (STÉBI 2011. 1.16. pontja);

j) Tűzoltó berendezés kilyukadása (STÉBI 2011. 1.17. pontja);

k) Idegen tárgyak rádőlése (STÉBI 2011. 1.20. pontja);

2. Biztosítási fedezet kiterjedhet

2.1. Az alábbi üzemképes járművekre:

a) forgalmi rendszámmal és érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező személygépjármű, leg- feljebb 3.500 kg megengedett össztömegű személy-, illetve teherszállító gépjármű, motor- kerékpár, utánfutó.

b) regisztrációs számmal és érvényes hajólevéllel rendelkező motoros vagy vitorlás hajó,

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak a verseny- sportra használt járművek.

3. A biztosító szolgáltatása

3.1. A biztosító szolgáltatása járművenként és kár- eseményenként legfeljebb 3.500.000 Ft-ig ter- jed.

3.2. Azon esetekben, ha a kár időpontja szerinti forgalmi érték magasabb ennél az összegnél, társaságunk alulbiztosítottságot nem érvénye- sít.

3.3. Amennyiben bármely biztosítótársaságnál ér- vényes casco biztosítással rendelkezik a ká- rosult, a casco biztosítás alapján nem térülő részt fedezi a biztosítás.

3.4. Azon esetekben, ha a biztosítási szerződésben szereplő gépkocsibeállók száma kevesebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban, vagy az alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási szerződés- ben szereplő és a kár időpontjában tényleges gépkocsibeállók száma egymáshoz aránylik.

3.5. A biztosító a gépjárműveket káridőponti avult értéken téríti, ha a helyreállítás, vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az ér- tékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

3.6. Eltérve a STÁBI 2010. 8.11. bekezdésétől a biz- tosító a gépjárművek esetén automatikus ér- tékkövetést nem alkalmaz.

4. Biztosított költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az 1. pontban meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legközelebbi (a jármű javítá- sára jogosult) szervizbe szállításának költségét, mely nem lehet több a káridőponti érték 10%-ánál.

5. Kizárások

A biztosítási fedezet a Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016)., valamint a szerződés különböző mellékleteiben felsorolt korlátozásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) nem téríti a biztosító azon kárösszeget, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelősségbiz- tosítás),

b) a biztosított jármű ellopásával, részlopásával, elrablásával, rongálásával, feltörésével, va- lamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkra,

c) tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon jár- műben keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult a tűz- vagy robbanáskár,

d) nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lí- zingelt, valamint a lakásbérlők, albérlők, látoga- tók és vendégek tulajdonában lévő, illetve vál- lalkozások esetén javításra átvett járművekre,

e) nem terjed ki a fedezet a járművekben, az 1. pontban foglalt biztosítási eseményt megelő- zően bekövetkezett mechanikai sérülésekre.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki továbbá:

a) a járműben keletkezett értékcsökkenésre,

b) sérült jármű más járművel történő pótlásának költségeire,

c) járműhasználat kiesése miatt felmerült járulé- kos károkra (pl. elmaradt haszon),

d) jármű szállítmányára, abban tárolt ingóságok- ra,

e) jármű helyreállításával kapcsolatban szüksé- gessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga dí- jára, a forgalomba helyezés egyéb költségeire,

f) teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj-ada- lékanyagokra, üzemanyagokra.

6. Önrészesedés

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alape- setben önrész nélküli. Az alapbiztosítás esetén választ- ható önrész e modulra is vonatkozik, mely levonásos és minden egyes kárból levonásra kerül.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul be- jelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

7.2. A tűzeset bejelentéséről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított ható- sági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

TÖMBHÁZAK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁFBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, ame- lyek – ha a vonatkozó biztosítások feltételei és záradé- kok másként nem rendelkeznek – a biztosító társasházi, illetve szövetkezeti tulajdonformában működő épületek (továbbiakban tömbházak) felelősségbiztosítási szerző- déseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi

V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító men- tesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása kor- látozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó ren- delkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lé- nyegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházbiztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítások létrejöttének felté- tele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épület- biztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítások esetén ezen kiegészítő modulok díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biz- tosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosí- tási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerző- désben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik

1.1.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke- ző, előre nem látható esemény.

1.1.2. Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.

1.1.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülé- se, vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto- sítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered, és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban követ- kezett be.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek a kockázatviselési helyen, illetve az azzal közvetlenül határos közterületen következtek be.

2.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a bizto- sítási szerződés megszűnését követő 30 napig és a 6.2 szerint bejelentett károkra terjed ki.

3. A biztosítási összeg, limit

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerző- désben rögzített mértékig téríti meg.

3.2.1. A biztosítás a biztosítási összeg erejéig ki- terjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított ké- résére a biztosító a költségeket megelőlegezi.

3.2.2. A biztosító a károkozó biztosított a polgári jogi igénnyel összefüggésben felmerült jogi képvi- seleti költségeit és a kamatokat akkor is meg- téríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási ese- ményre meghatározott kártérítési limit 25%- áig terjedhet.

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltozta- tását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során meg állapí- tott kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki, és azt a biztosító jogosnak ítélte meg.

4.2. A biztosított és a károsult egymás közti egyezsége a biztosító számára nem kötelező.

4.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőke- értékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem je- lenti a járadék ezen az összegen történő egyösz- szegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a bizto- sító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.

Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mérté- két nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a bizto- sító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a szerződő és a biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szünetelte- téséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többlet- költség, késedelmes teljesítés következmé- nyei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával össze- függésben keletkeztek.

g) valamint nem térít meg a biztosító a szerző- désszegéssel okozott károkat,

h) amely jogszabály alapján megtérül.

5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt amely(et):

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károkat; a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos,

e) más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező ál- tal okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezett- ségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associa- ted Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindró- mával vagy a mindenkori elnevezéstől füg- getlen hasonló természetű egészségi álla- pottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbesz- ttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgal- mazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedé- sei, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán kelet- keznek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spon- giform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wasting betegség (CWD), Kreutz- feld–Jacobszindróma (CJD), Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx- Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI),

k) büntetőeljárás alapján indult közvetítői el- járás keretében létrejött megállapodásban vállal megtéríteni.

5.3. Nem térít meg a biztosító továbbá

bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbiak- ban foglaltak szerint:

Jelen feltételekből kizárásra kerülnek azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy köz- vetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár be- következtében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse- lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenye- getéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

– amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

– amelyek módja és körülményei arra enged- nek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetést is, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben köz- rehatottak olyan cselekmények, amelyek ter- rorista támadások ellenőrzésére, megelőzé-

sére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

6. A felek együttműködése

6.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított fe- lelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a ma- gyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

6.2. A biztosított a szerződésben megállapított hatá- ridőn belül – a bejelentési kötelezettség megsze- gése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közöl- nek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. Felelősség- biztosítási káresemény bejelentésére a kár bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 nap áll rendelkezésre.

7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

7.1. A biztosítót a károsulttal szemben a kártérítés megfizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mente- síti. A szándékos károkozásnak, továbbá a sú- lyos gondatlanságnak a szerződésben megál- lapított eseteiben a biztosító követelheti a biz- tosítottól a kifizetett biztosítási összeg megté- rítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes.

7.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvé- nyesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényé- ről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a bizto- sítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bí- rósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

8. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

INGATLANHASZNÁLÓI ÉS -ÜZEMELTETŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (STIFBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő Tömbházak felelősségbiztosításá- nak általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapo- dással jelen feltétel szerint – a biztosítási szerző- désben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapo- dással (bővített fedezet)

1.2.1. az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostár- sak közössége, illetve a szövetkezeti lakóközösség által az egyes tulajdonostársaknak, illetve szövet- kezeti tagoknak,

1.2.2. az egyes tulajdonostársaknak, illetve szövetkezeti tagoknak a társasházként, illetve szövetkezeti ház- ként nyilvántartott tulajdonosi közösségnek,

1.2.3. az albérlő/xxxxx által a tulajdonosnak, bérbeadó- nak, vagy a társasházként, illetve szövetkezeti ház- ként nyilvántartott tulajdonosi közösségnek,

1.2.4. a tulajdonos, bérbeadó vagy a társasházként, il- letve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdono- si közösség által, az albérlőnek/bérlőnek okozott olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a szerződő/biztosított, illetve ezekkel jog- viszonyban lévő albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik és a kárt az alábbi, az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) meg- határozott veszélynemek egyike okozza:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.16. pont szerinti vezetékesvíz,

d) 1.17. pont szerinti tűzoltó berendezés xxxxxxx- xxxx.

1.3. Biztosítási eseménynek minősül továbbá külön megállapodással szintén a fentiekben meghatá- rozott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minőségében a tulajdonostársaknak, szövetkezeti lakóközösségnek, illetve bérlőknek okozott tárgy- rongálási kár, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékenység egyébként nem hatósági en- gedélyköteles.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiz- tosításának általános feltételében (STÁFBI 2016) fog- laltakon kívül:

a) a mindenkor érvényben lévő jogszabály alap- ján kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó járművek által okozott ká- rokat,

b) a biztosított hatósági engedélyköteles épít- tetői, felújítói tevékenységével harmadik sze- mélynek, illetve tulajdonostársaknak és szö- vetkezeti lakóközösségnek okozott károkat,

c) a biztosított által állati és növényi kultúrákban okozott károkat,

d) az 1.3. pontban foglalt biztosítási esemény esetén a Tömbházak felelősségbiztosításának általános feltétele (STÁFBI 2016) 1.1.2. pontjá- ban definiált személyi sérüléses károkat, vala- mint

e) a jelen feltétel 1.2.3, valamint az 1.2.4. pontban foglaltak szerinti minőségben a bérleti szer- ződésben vállalt, fizetési kötelezettségek nem teljesítéséből keletkezett károkat,

f) a biztosított által munkáltatói minőségben okozott károkat, valamint a foglalkozási meg- betegedésből eredő károkat,

g) a szolgáltatói minőségben okozott károkat,

h) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges károkat,

i) a vadgazdálkodással okozott károkat,

j) a biztosítottat mint vagyonvédelmi tevékeny- ség folytatójaként terhelő károkat,

k) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékeny- ség folytatásából eredő károkat,

l) közúti burkolat fenntartása, karbantartása so- rán okozott károkat,

m) járművön, vontatmányon, munkagépen elhe- lyezett vagyontárgyakban, a szállításuk során okozott károkat, valamint,

n) azt, ha a károkat nem a rendeltetésszerű te- vékenység folytatása idézte elő, hanem azok részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek avultsága, azok karbantartásának elmu-

lasztása vagy az építési és üzemeltetési sza- bályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben keletkeztek.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételében (STÁVBI 2016 és a STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérí- tési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a biztosított által az ingatlan nem rendel- tetésszerű használatával okozati összefüggés- ben keletkezett,

b) a kár a biztosított által az építtetésre, felújítás- ra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírá- sok súlyos megszegésével okozati összefüg- gésben keletkezett,

c) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészség- ügyi, egészségvédelmi, karbantartási szabá- lyok – súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett,

d) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontat- mányainak nem rendeltetésszerű használatá- val okozott károkat.

4. A biztosító szolgáltatása

A Tömbházak felelősségbiztosításának általános fel- tételében (STÁFBI 2016) szabályozottakon túl a biz- tosító a károkat

a) a társasház tulajdonosi közössége által az egyes tulajdonostársnak okozott kár esetén a károsult tulajdonos tulajdoni hányadának megfelelő részt levonva,

b) a szövetkezeti lakóközösség által a szövetke- zeti tagoknak okozott kár esetén a teljes szö- vetkezeti tulajdon, illetve a károsodott szövet- kezeti tag tulajdonának arányával csökkentet- ten téríti meg.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de

a) a jelen feltétel 1.1. és 1.2. pontjában meghatá- rozott biztosítási események esetén minimum 5 000 Ft káreseményenként,

b) a jelen feltétel 1.3. pontjában meghatározott biztosítási esemény esetén minimum 50 000 Ft káreseményenként.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STUBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő Tömbházak felelősségbiztosításá- nak általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megálla- podással, jelen feltétel szerint – a biztosítási szer- ződésben foglaltak, illetve az abban meghatáro- zott mértékig – a munkáltatót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló sze- mélyek munkabalesete során a munkavállaló tá- maszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biz- tosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújt a biztosítottal munka- viszonyban álló munkavállalót ért munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társada- lombiztosítási megtérítési követelésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyé- től és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel össze- függésben következik be a baleset, ha a munkavál- lalót a foglalkozás körében végzett, munkához kap- csolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozga- tás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalko- zás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahe- lyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak fele- lősségbiztosításának általános feltételében (STÁFBI 2016) foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérí- tési követeléseket.

2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási ese-

mény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

2.3. Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányá- ban – nem nyújt fedezetet a biztosított külföldi kiküldetés alapján munkát végző munkaválla- lóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (STÁVBI 2016, STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül többek között, így a biztosító a kifizetett kárté- rítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak 5/1993. (XII. 26.) végrehajtási rendelete szerint a szervezett munkavégzésre vonat- kozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

4. Önrészesedés

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

5. Egyéb rendelkezés

Amennyiben a biztosítási szerződésben meghatározott munkavállalók száma kevesebb, mint a káresemény idő- pontjában ténylegesen bejelentett munkavállalók száma, akkor a biztosító a fenti arányok figyelembe vételével aránylagos kártérítést (pro rata) alkalmaz.

TÁRSASHÁZ-KEZELŐI KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÖFBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyfél- tájékoztatónak is minősülő Tömbházak felelősségbizto- sításának általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben levő Ingatlan- használói és -üzemeltetői felelősségbiztosítással (STIFBI 2016), illetve azt egyidejűleg megköti.

A szerződés hatályba lépése jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gya- koriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biz- tosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem lehet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító koc- kázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Ingatlanhasználói és -üzemel- tetői felelősségbiztosítás feltételei (STIFBI 2016) szerinti biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapo- dással, jelen feltétel szerint – a biztosítási szerző- désben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig –, ha az ajánlaton megnevezett társas- ház-kezelői tevékenységet ellátó természetes sze- mély, vagy gazdálkodó szervezet a társasház-ke- zelői tevékenységéből eredő kötelezettségét (fel- róható módon) megszegte és ez által a társasház tulajdonostársainak olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkat és a személyi sérülésre alapított sérelemdíját, valamint

– tárgyrongálási kárt,

okozott, amelyért a biztosított a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Az ajánlatban megnevezett társasház(ak) esetén biztosítottak a következő társasház-kezelői tevé- kenységek:

– a társasház gazdálkodásának, valamint üze- meltetési feladatainak megtervezése, meg- szervezése, ellenőrzése,

– a közös tulajdonban lévő épületrészek lehető- ségek szerinti hasznosítására javaslatok kidol- gozása,

– tervszerű épület-karbantartási, illetve -felújítási tevékenységek megszervezése, irányítása és ellenőrzése.

1.3. Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak fele- lősségbiztosításának általános feltételében (STÁFBI 2011) foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérí- tési követeléseket.

2. Biztosított

Biztosított lehet az a név szerint meghatározott természe- tes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a biztosítási szerződésben megjelölt társasház közgyűlési határozata alapján társasház-kezelői tevékenységre irányuló szerző- dést kötött, vagy megbízást kapott a társasház-kezelői tevékenység ellátására. Biztosított lehet továbbá:

– a társasházi intézőbizottság elnöke – ha a társas- ház ügyeit közös képviselő helyett intézőbizottság látja el,

– gazdálkodó szervezet esetén annak tagjai, illetve a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban álló természetes szemé- lyek, akiknek tevékenységéért a társasház-kezelői tevékenységet ellátó személy a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

3. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiz- tosításának általános feltételében (STÁFBI 2016) fog- laltakon kívül:

a) a mindenkor hatályban lévő jogszabály alapján kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítás hatálya alá tartozó járművek által okozott károkat,

b) a munkáltatói felelősséggel összefüggés- ben keletkezett károkat,

c) a közös képviselet ellátásával, vagy a tár- sasházkezelői tevékenységgel összefüg- gésben harmadik személyeknek okozott károkat,

d) az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvé- nyesített károkat,

e) a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüne- teléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő, szerződésszerű teljesíté- séből eredő következményi károkat, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájé- koztatást a biztosított bizonyíthatóan meg- tette, vagy az nem a biztosított mulasztása miatt maradt el,

f) közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából, vagy nem megfelelő biztosítási szerződés (pl. alulbiztosítottság, fedezeti kör hibás meghatározása) megkötéséből eredő ká- rokat,

g) a nem megfelelő épület-fenntartási tevé- kenységekből eredő károkat, kivéve ha a biztosított a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyel- mét, és írásbeli javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem, vagy nem kellő időben hagyta jóvá,

h) penészedés, gombásodás, valamint rova- rok és rágcsálók miatt bekövetkező károkat,

i) a bűncselekménnyel okozott károkat,

j) olyan károkat, amelyek vagyontárgyak (ide- értve a pénzt, értékpapírokat, számlákat, és bizonylatokat is) elvesztésével, eltűné- sével, eltulajdonításával vagy ellopásával kapcsolatban erednek,

k) a pénzkezelés körében, a:

– bankszámlaforgalom,

– készpénzforgalom, házipénztári pénz- kezelés,

– elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás,

– számviteli és pénzügyi bizonylatok, számlák kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüg- gésben elkövetett mulasztás miatt be- következett károkat,

l) költségkeretek és hitelek túllépéséből adó- dó károkat,

m) azokat a károkat, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás, vagy iparszerű te- vékenység végzése során okozott,

n) összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsértéséből eredő károkat,

o) az adatvédelmi jogszabályok, továbbá a titokvédelmi jogszabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkat,

p) a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, adatvesztés, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következ- tében beálló károkat,

q) üzleti jó hírnév (goodwill) megsértése miatt keletkezett károkra,

r) hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett káro- kat,

s) jogszabályban, egyéb előírásban (így külö- nösen megbízási szerződésben, közgyűlési határozatban) meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkat,

t) az adott szolgáltatásra vonatkozó szerző- désbe foglalt szakmai szolgáltatást meg- haladó, attól eltérő tevékenységgel oko- zott, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvál- lalásból eredő károkat,

u) el nem végzett, vagy késedelmesen végre- hajtott szolgáltatás miatt bekövetkező ká- rokat,

v) azokat a károkat, melyeket a biztosított a társasház alkalmazottainak okoz,

w) azokat a károkat, amelyeket a biztosított azonos károkozási körülményekkel vissza- térően okoz, és a biztosító felhívása ellené- re e károkozási körülményt nem szüntette meg.

4. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (STÁVBI 2016, STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, így a biztosító által kifizetett szolgáltatási ösz- szeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a szükséges intézkedések megsértésével okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illet- ve harmadik személy a káresemény bekövetkezésé- nek veszélyére írásban figyelmeztette, és ez alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedés megtétele.

5. Önrészesedés

A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészt.

6. Egyéb rendelkezések

a) Abban az esetben, ha a biztosított közös képvi- selőnek, vagy az intézőbizottság elnökének meg- szűnik a megbízatása, akkor a biztosító kockázat- viselése is megszűnik a megbízás megszűnésének időpontjával.

b) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén kizárólag csak az lehet biztosított, aki a jog- szabályban meghatározott szakképesítéssel ren- delkezik és a tevékenység üzletszerű folytatására a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosult.

c) Azon esetekben, ha a biztosított rendelkezik bár- mely biztosító társaságnál érvényes szakmai fele- lősségbiztosítással, akkor jelen biztosítási fedezet legfeljebb a szakmai felelősségbiztosítás alapján nem térülő rész mértékéig szolgáltat.

SIGNAL ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2013)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a SIGNAL LAKÁS AS- SISTANCE telefonvonalán, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait, és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtsa.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő Tömbházak biztosításának általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint a Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás fel- tételében (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbizto- sításának feltételében (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

A szolgáltatást, a biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyarország- gal (továbbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fe- dezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE vészelhárítási szol- gáltatás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a 00-0-000-0000 számon érhető el.

1. Biztosítási események

1.1. Vészelhárítás

a) Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épü- letben, épületgépészetben, épületgépészeti műszaki berendezésben bekövetkező meghi- básodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező helyzet, körülmény sürgős beavatkozást igé- nyel a további károk és a balesetveszély meg- előzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felso- rolt szakemberek által megoldható:

– víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,

– villanyszerelő,

– zárjavító,

– duguláselhárító,

– tetőfedő

– üveges.

b) A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a STÁVBI 2016, 12.1.3. bekezdésben foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott tele- fonszámon bejelenteni. Vészhelyzet bejelenté- se esetén a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy ké- sőbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl. elzárta a károsodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként ke- zeli, és a javítási költségeket a jelen szerződés- ben rögzített feltételek szerint vállalja.

c) Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rög- zítettek biztosítási események következménye (pl. csőtörés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.

d) Azon károk esetén, amelyeket nem az Épü- letbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) ne- vesített káresemények okoztak, tehát a biz- tosítónak szolgáltatási kötelezettsége ezen feltétel alapján nem keletkezik, a vészel- hárítási szolgáltatás biztosítási évenként a szerződésben kockázatviselési helyenként megadott lakások számával megegyező al- kalommal vehető igénybe.

A vészhelyzet c), d) bekezdésekben meghatáro- zott jellegének megállapításáról a szolgáltató dönt a biztosítottal történő telefonos egyezetés alapján.

1.2. A vészelhárítási költségek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az előző pontban meghatározottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhárítási tevékeny- ségének költségeire – nevezetesen kiszállási díj, rezsióradíj, anyagköltség – a kötvényben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Ameny- nyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszélynemre rögzített szol- gáltatási limitet, a többletköltségek a biztosí- tottakat terhelik.

Abban az esetben, ha az így felmerült többletkölt- ség a biztosítási szerződés valamely kockázata

alapján biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alapján, a biztosító kár- rendezési eljárás keretei között – a feltételekben foglaltak szerint – utólag szolgáltatást nyújt a bizto- sítottnak.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során fel- használt anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vé- szelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos köz- vetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS (A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató módosítása és kiegészítése.)

Jelen 3 oldalas feltételmódosítás a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

46

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerül- nek azok a szabályok, miszerint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékes- ségét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős ítéletéhez köti. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján a SIGNAL Biztosító Zrt. lakossági és kisvál- lalkozói biztosításokra vonatkozó szerződési feltételei és ügyféltájékoztatói az aláb- biakkal egészülnek ki: „A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános

szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

Kárdokumentációk tömbházbiztosítási szerződések esetén

SIGNAL Biztosító Zrt. MI-Házunk tömbházbiztosítási szerződéseire bejelentett káre- semények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és meg- nevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő-, föld- és sziklaomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus, graffitikárok

akvárium törése

felvonók géptörés-biztosítása

felelősségbiztosítás

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlanépítési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő-, föld- és sziklaomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus, graffitikárok

akvárium törése

felvonók géptörés-biztosítása

felelősségbiztosítás

tulajdoni hányad igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

X

kéményseprő számlák

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

X

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önkormányzati, illetve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyomozást felfüggesztő/megszüntető határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

X

vádirat (büntető eljárás során)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

X

tanú nyilatkozata

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős őrzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

47

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő-, föld- és sziklaomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus, graffitikárok

akvárium törése

felvonók géptörés-biztosítása

felelősségbiztosítás

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ-ajánlás

X

X

X

X

X

X

szállítólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktsg. igazolás

X

vámáru-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adókártya, adószám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérleg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

pénzkezelési szabályzat

X

eredménykimutatás

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány, munkagép-kezelői engedély/igazolvány

X

X

X

lovasfogat-hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

házassági anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lakcímkártya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

születési anyakönyvi kivonat

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambulánslapok

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

48

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő-, föld- és sziklaomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus, graffitikárok

akvárium törése

felvonók géptörés-biztosítása

felelősségbiztosítás

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóságok iratának hiteles magyar fordítása

orvosi ambulánslap, orvosi vizsgálati iratok, betegkartonkivonat (háziorvostól)

X

X

hiánytalanul kitöltött szolgáltatás-igénylő lap

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

X

X

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

X

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

keresetveszteség igazolása

X

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

X

X

X

állatorvosi igazolás

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

mérlegelési jegy

X

értékesülési elszámolás

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

állatoltási igazolvány

X

lótenyésztési napló

X

törzskönyv/marhalevél

X

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

49

JEGYZETEK

50

SIG 3040