VÉDELEM mintaszakaszok

VÉDELEM. A „II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki: a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is). b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük: – A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek. – Az ajtólap és az ajtótok nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve és a záráspon- tosságuk körkörösen 6 mm-en belül van. – Az ajtók zárását 1 db, minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy a kéttollú kul- csos zár, vagy olyan szám- vagy betűjel-kombinációs zár végzi, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek a száma legalább 10 000. Megfelel továbbá az egyedi minősítésű lamel- lás zár, az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók), a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánl, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú és a zár zárt állapotban van. – Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
VÉDELEM. „II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyí- lászárói az alábbi követelményeket elégítik ki: a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
VÉDELEM. „II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki: a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is). b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük: 1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai retesz- húzás ellen védettek.
VÉDELEM. Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek xEgészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem
VÉDELEM. A Biztosított vállalja, hogy a jelen szerződés életbelépésekor a saját ellenőrzése alatt működő valamennyi védőberendezést és intézkedést legjobb tudása szerint betartja illetve karbantartja, ezeket a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem változtatja illetve szünteti meg. A Biztosított köteles a védelmi berendezéseket teljes kapacitással üzemeltetni munkaidő után, illetve amennyiben a telephely őrizet nélkül marad.
VÉDELEM. A bizalmas információk átadásának feltételeként a fogadó fél: a) nem férhet hozzá bizalmas információkhoz és nem használhatja fel azokat, kivéve, ha ez a szerződés szerinti jogai gyakorlásához vagy kötelezettségei teljesítéséhez szükséges; és b) az engedélyezett esetektől eltekintve nem hozhat nyilvánosságra bizalmas információkat, és nem engedélyezheti a bizalmas információkhoz való hozzáférést, kivéve azon képviselői esetén: (i) akiknek ismerniük kell az érintett bizalmas információt a fogadó félnek a szerződés szerinti jogainak gyakorlása vagy kötelezettségeinek teljesítése céljából és a szerződéssel összhangban; (ii) akiket tájékoztattak a bizalmas információ bizalmas jellegéről és a fogadó fél 8. pont szerinti kötelezettségeiről; és (iii) akiket a bizalmas információt legalább annyira védő titoktartási és korlátozott felhasználási kötelezettségek köti, mint az itt meghatározott feltételek.
VÉDELEM. Rugalmasság: Egyszerűség: rosszul viselkedik az a felhasználó, aki nem tarja be az SLA-ban foglalt megállapodást. osztályokba sorolunk-e (ha igen, akkor hány különböző minőségi osztály választható) vagy esetleg folyamatonként kezeljük a forgalmat? fontos szempont, hogy nagysebességű környezetben is megvalósítható legyen – itt az algoritmikus komplexitás a döntő. Prioritásos kiszolgáló » A legnagyobb prioritású, nem üres sorból szolgál ki » Alacsonyabb prioritású sorok kiéheztetése » CAC gondoskodik a prioritásos sorok véges forgalmáról » Kis késleltetésű forgalmat a legnagyobb prioritású sorba! » Non-preemptive linkeknél a hosszú kis prioritású csomagok növelik a késleltetést Az első komplexebb megoldás: Működése: a beérkező csomagokat az egyes prioritási szinteknek megfelelő várakozási sorokban helyezi el (annak eldöntése, hogy melyik csomag hová kerül, a traffic classification feladata). Ezt kövezően kiszolgáláskor azon legmagasabb prioritású sorból szolgál ki egy csomagot, amely nem üres. Problémája az esetlegesen felmerülő kiéheztetés, ami annyit tesz, hogy ha egy magasabb prioritású sorba rendszeresen érkeznek kiszolgálandó csomagok, olyan sebességgel, hogy az ütemező ne tudjon alacsonyabb prioritású sorokból csomagokat kiszolgálni, akkor az alacsonyabb prioritású sorban várakozó csomagok sohasem kerülnek kiszolgálásra (vagy legalábbis sokáig nem lesznek kiszolgálva). Példa: b/s)=0.01s késleltetésre. kimeneti link sebessége (c): 10 Mb/s Nagy prioritású kapcsolat: Burst mérete: 100 csomag Csomag mérete: 1000 b kérdés: maximális sorbanállási késleltetés. egy burst kiszolgálási ideje: (100 * 1000 b)/(10 Mb/s)=(100 Kb)/(10 Mb/s)=(10^5 b)/(10^7 ha az MTU (maximal transfer unit) nincs maximalizálva, akkor nincs felső határ a ha van felső határ: pl.: MTU = 10^4 b, akkor a max. késleltetés: 0.01s + 0.001 s = 0.011 s (nagy prioritású sorban) Kis prioritású kapcsolat: Burst mérete: 10 csomag Csomag mérete: 10000 b max. késleltetés: 10 * 100-as (nagy prioritású) burst kiszolgálása + a saját csomagjainak a továbbítása Round-Robin » Minden sorból egy-egy csomagot szolgál ki egymás után » Nincs kiéheztetés » Kiszolgálás erősen függ a többi sortól » Jitter-forrás

Related to VÉDELEM

  • Adatvédelem A weboldal adatkezelési tájékoztatója elérhető a következő oldalon: xxxxx://xxx- xx.xx/xxxxxxxxxxx

  • Késedelem 19.5.1. A minimális törlesztés meg nem fizetése esetén a Bank késedelmi díjat számít fel a Számlatulajdonossal szemben a türelmi időszak lejáratát követő 2. (második) napon, a Kondíciós Listában meghatározott mértékben. 19.5.2. Késedelmes fizetés esetén a Bank jogosult a hitelkártya használatát felfüggeszteni.

  • Titokvédelem 3.1.1 A Bank a titoknak minősülő információt köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. Titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha: a) az Ügyfél, illetve törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Bankkal történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat a Bank által elfogadott azonosított elektronikus úton is megtehető, b) a Bank tevékenységére vonatkozó jogszabály a titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a Bank érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi, d) a Bank által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. 3.1.2 Abban az esetben, ha a titoktartási kötelezettség alól jogszabály felmentést ad, a Bank köteles a titoknak minősülő adatot a jogszerű adatszolgáltatási igényt benyújtó számára kiadni. Ezen adatszolgáltatásból eredő, esetlegesen az Ügyfél számára hátrányos következményekért a Bank nem felel. 3.1.3 A Bank – amennyiben ez adott esetben értelmezhető – titokként, bizalmasan kezeli a Bankcsoport bármely tagjától vagy más harmadik személyektől származó személyes adatokat is.

  • Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem

  • Fúrás elleni védelem Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

  • Reteszhúzás elleni védelem A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

  • Törés elleni védelem Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap sík- jából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

  • Kiemelés elleni védelem Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

  • Adatkezelés, adatvédelem A Biztosító az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében közérthető módon kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biztosító adatkezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) való megfelelőségéről. A Biztosító ugyanakkor a jogi teljeskörűség érdekében honlapján, továbbá Ügyfél- szolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kap- csolatos dokumentumokat (ezen dokumentumok a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközvetítői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalálhatóak. A Biztosító az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info. Törvény”), továbbá a GDPR alapján, figyelembe véve a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) rendelkezéseit, az alábbi tájékoztatást nyújtja a ter- mészetes személy érintetteket (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továb- biakban együttesen említve, mint: „Érintett”) részére.

  • Fizetési késedelem A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a teljesítésre. A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.