AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

„Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje” tárgyú

nemzeti eljárásrend szerinti, Kbt. 115. § szerinti nyílt közbeszerzési eljáráshoz

Ajánlatkérő:

Vasmű u. 41. Irodaház Kft. és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata közös ajánlatkérők

Az ajánlatkérő nevében eljáró felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (lebonyolító) adatai

Név: IGLU LTP Kft.

Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 39. II/15. Képviseli: Xxxxxx Xxxx ügyvezető

Eljáró FAKSZ neve, lajstromszáma: Xx. Xxxxx Xxxxxx, 00983 E-mail cím: xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx

2019.06.13.

TARTALOMJEGYZÉK

1.) Fejezet: Útmutató az Ajánlattevő részére 2.) Fejezet: Közbeszerzési műszaki leírás 3.) Fejezet: Szerződéstervezet

4.) Fejezet: Mellékletek, nyilatkozatminták, formanyomtatványok

Ajánlatkérő az Ajánlati Dokumentációt elektronikus formában biztosítja (az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) útján).

1.) FEJEZET: ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE

1. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK, AZ ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Ajánlatkérőnek jelen Ajánlati Dokumentáció kiadásával az a célja, hogy a Kbt. alapelveinek, és rendelkezéseinek figyelembe vételével minél inkább elősegítse ajánlattevők részére a sikeres ajánlattételt. Ezen cél elérése érdekében, az Eljárást megindító felhívás előírásai mellett a jelen Dokumentáció nyújt eligazítást a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó ajánlattevők részére.

Az eljárást megindító felhívásban nem szabályozott kérdésekben jelen Dokumentáció rendelkezései az irányadóak és kötelezőek az ajánlat összeállítására és benyújtására vonatkozóan; esetleges ellentmondás vagy szabályozatlanság esetén az Eljárást megindító felhívás rendelkezései tekintendők elsődlegesnek.

Ahol a közbeszerzési dokumentumok nyilatkozat benyújtását, illetve meghatározott formai, illetve alaki követelmények alkalmazását írják elő, Ajánlatkérő az EKR alkalmazását érti, különös tekintettel a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseire.

Az eljárással kapcsolatos valamennyi határidő esetén a közép-európai idő az irányadó.

A közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásai szerint kell eljárni. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

1.1. Értelmező rendelkezések Nyílt eljárás:

A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben

minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.

Uniós értékhatár alatti (nemzeti) eljárás:

Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint

a) a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy

b) a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-

116. §-ban foglalt eltérésekkel.

115. § szerinti eljárás:

Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az Ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az Ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban Ajánlattételi Felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.

Ajánlati Dokumentáció (Dokumentáció):

Az Ajánlatkérő a megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében Dokumentációt készített, amelyet az Ajánlattevők rendelkezésére bocsát.

Amennyiben a Dokumentáció bármely pontjában a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tette meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, azt minden esetben úgy kell értelmezni, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és úgy értelmezendő, hogy a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés is szerepel mellette.

Üzleti titok:

hozatalát megtilthatja az EKR-ben erre szolgáló funkció alkalmazásával (dokumentumok feltöltésekor minden esetben meg kell jelölni, hogy az adott dokumentum üzleti titoknak minősül-e). Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő indokolást köteles csatolni (illetve az EKR-ben meg kell adnia az indokolást), amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat (üzleti titok) nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, az indokolás nem lehet része az üzleti titoknak. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - kivételi körbe nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (Kbt. 44. § (3) bekezdés). Amennyiben ajánlattevő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, vagy a hiánypótlást követően sem megfelelő a benyújtott indokolás, akkor az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.

Ajánlattevő kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.

Amennyiben ajánlattevő ajánlata üzleti titkot tartalmaz, akkor az ajánlatkérő javasolja azt önálló kötetben elhelyezni, annak érdekében, hogy az üzleti titok védelme érdekében a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni.

1.2. A közbeszerzési eljárás időbeli ütemezése

Ajánlattételi felhívás megküldése: Ajánlattételi felhívás szerint Ajánlatok benyújtása: Felhívás IV.2.2. pontja szerint Az ajánlatok felbontása: Felhívás IV.2.5. pontja szerint

ervezett időpontja:

Az összegezés [Kbt. 79. § (2) bekezdés] megküldése napját követő öt napos időtartam lejártát követő első munkanap. Az öt napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be. [Kbt. 131. § (8) bekezdés f) pont]. Amennyiben a szerződéskötési

moratórium utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanapon jár le a határidő

Ajánlatkérő az eljárás nyertesével, annak visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben megjelölte [Kbt. 131. § (4) bekezdése].

1.3. Az Ajánlattevők kiválaszthatósága

A jelen közbeszerzési eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlattételnek meg kell felelnie a Kbt. 35. §-ában foglalt feltételeknek.

Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát.

1.4. Dokumentumkezelés

A benyújtott ajánlat példányait az Ajánlatkérő a szerződés teljesítésétől számított 5 évig megőrzi. (Kbt. 46. § (2) bekezdés).

Az EKR gondoskodik valamennyi, a rendszerben lefolytatott eljárási cselekmény naplózásáról. A naplózott adatállomány bejegyzéseit védeni kell az arra jogosulatlan személy általi hozzáféréstől, törléstől, illetve biztosítani kell, hogy a napló tartalma a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt - amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt - a jogosult számára megismerhető és értelmezhető maradjon.

1.5. Az ajánlat költségei

Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az Ajánlattevőt terheli. Az Ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az Ajánlattevőnek az ajánlat elkészítésével összefüggésben felmerült bármely kiadásait.

1.6. Kizáró okok

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt.

62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.

A Kbt. 62. § (7) bekezdése alapján ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.

A Kbt. 114. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a jelen felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében csatolni szükséges az ajánlattevő 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti nyilatkozatot. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 7. § szerint - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. §-a alapján az ajánlattevő az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

Ajánlattevő, ennek az előírásnak úgy tehet eleget, hogy megfelelő tartalommal kitölti az EKR-ben található nyilatkozatmintákat.

Öntisztázás

A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az

érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az alkalmassági nyilatkozattal / egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.

Amennyiben az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerint kíván tényt vagy adatot igazolni, de az ezen tényt vagy adatot tartalmazó, a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy ajánlattevőnek (részvételre jelentkezőnek) vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek a közbeszerzési eljárásban meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. Amennyiben az ajánlattevő, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevében az ajánlatban - átalakulásra hivatkozással - jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlathoz csatolnia kell a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban, így különösen a szétválási, kiválási szerződést, átalakulási cégiratokat.

Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

1.7. Az Ajánlattevő alkalmassága

Ajánlatkérő rögzíti, hogy az Ajánlattevővel szemben pénzügyi-gazdasági és

műszaki-szakmai alkalmassági feltételt nem ír elő.

Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdésére tekintettel nem ír elő alkalmassági követelményeket.

Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont szerinti alkalmassági követelmény:

SZ.1. Nem szerepel az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő - amennyiben a szerződés teljesítéséhez szükséges - nem szerepel a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.

Amennyiben nyilvántartásban szereplés ténye a kamarai nyilvántartásban a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerint ellenőrizhető, akkor egyéb dokumentum csatolása nem szükséges. Amennyiben a nyilvántartásban szereplés tényének a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti ellenőrzésére nincsen mód, akkor a nyilvántartás kivonata, a nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolás vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló dokumentum csatolandó egyszerű másolatban.

A nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetében a letelepedés szerinti ország nyilvántartásban szereplés tényét igazoló nyilvántartás kivonata, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedély, jogosítvány vagy szervezeti, kamarai tagságot igazoló dokumentum csatolandó egyszerű másolatban.

A nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetében a nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.

Alkalmassági feltételnek való megfelelés:

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (6) bekezdése alapján, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített, 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. §

(1) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum elérhetőségének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő az 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.

Az előírt alkalmassági követelmények tekintetében megfelelően alkalmazandó a Kbt. 65. § (6)-(7) bekezdése, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet. Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhet, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az ajánlattevő a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti más szervezet kapacitására történő támaszkodás esetében az ajánlatban meg kell jelölni ezt a szervezetet és az ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik, továbbá csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, vagy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet nyilatkozatát, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn vagy részvételre jelentkezőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65.

§ (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell - az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A külön jogszabályban előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. A valamely közhiteles nyilvántartásban való szereplés igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés,

szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll.

Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 65. § (8) bekezdésében foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő felhasználta, a szerződés teljesítése során a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő alkalmasságát igazolta.

1.8. Alvállalkozók

A Kbt. 3. § Értelmező rendelkezés 2. pontja szerint alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

1.9. Az igénybe venni kívánt alvállalkozók

Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a Kbt. 138. § (2) bekezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [76. § (1) bekezdése] meghatározó körülménynek minősült.

1.10. Közös ajánlattétel, közös vállalkozás

Több Xxxxxxxxxxx közösen is tehet ajánlatot, és az Ajánlatkérő nem köti ki nyertesség esetére gazdasági társaság alapítását. [Kbt. 35. § (1) bekezdése]

Közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. §

(6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a

részvételi jelentkezésben csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.

A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az Ajánlatok beadását követően Közös Vállalkozás már nem hozható létre.

Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen

b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 36. § (1) bekezdés].

Fentiekre tekintettel az Ajánlatkérő javasolja az Ajánlattevőknek, hogy az ajánlatukba bevonni kívánt közös Ajánlattevőtől, és alvállalkozótól kérjenek nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy más ajánlatban nem vesznek részt, és így nem sértik a Kbt. 36. § (1) bekezdése előírásait.

Közös Ajánlattevőknek az Ajánlattevőkre előírt módon kell igazolniuk, hogy nem tartoznak az Eljárást megindító felhívás szerinti kizáró okok hatálya alá, akkor is, ha erre a formanyomtatványokban külön utalás nem szerepel.

Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

Közös ajánlat esetében az Ajánlattevőknek szolgáltatniuk kell egy a közös Ajánlattevők által cégszerűen aláírt Megállapodást (7.5. számú dokumentum) a közös ajánlattételről.

Közös ajánlattétel esetén a Megállapodásnak meg kell felelnie az alábbi követelménynek:

a) tartalmazza a közös ajánlattevők nevét és székhelyét; b tartalmazza a részesedés mértékének feltüntetését;

c) tartalmazza a vezető konzorciumi tag (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, és egyebekben is kapcsolatot tartson az ajánlatkérővel, továbbá a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.;

d) tartalmazza az ajánlatban vállalt feladatok és kötelezettségek megosztásának ismertetését;

e) tartalmazza valamennyi konzorciumi tag nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért;

f) az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

Az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) bekezdése alapján közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem köti gazdálkodó szervezet alapításához.

1.11. Az ajánlati kötöttség

Ajánlatkérő az Eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartama: az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 (hatvan) nap.

Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot [Kbt. 70. § (2) bekezdés]. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az

ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

1.12. Aláírásra jogosult személy

Az ajánlat részeként benyújtott minden nyilatkozatot, a közbeszerzési eljárásban résztvevő Ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplőnek cégszerűen kell aláírnia, amennyiben az EKR használata során ez értelmezhető. A cégszerű aláírás igazolása érdekében az ajánlathoz csatolandó a cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9. §-a szerinti, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, vagy a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta vagy ezen dokumentumok másolata. Amennyiben az ajánlatot nem az írásbeli képviseletre jogosult személy írja alá, akkor az adott személy(ek)nek az ajánlat aláírására vonatkozó, a meghatalmazott aláírás mintáját is tartalmazó, a képviseletre jogosult általi, cégszerű aláírással ellátott meghatalmazását is szükséges csatolni.

Ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy változás- bejegyzési kérelmet nyújtott-e be, amely még nem került átvezetésre a nyilvántartó bíróság/hatóság nyilvántartásában (nemleges nyilatkozat is csatolandó). A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz, csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben ajánlattevővel szemben nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, ebben az esetben az erre vonatkozó nemleges nyilatkozatot szükséges csatolni.

Ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

1.13. Összeférhetetlenség

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen

gazdasági érdek, vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Az összeférhetetlenségi kérdést az Ajánlatkérő Bíráló bizottsága az eljárás során vizsgálni fogja. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni. Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki az előírt kizáró okok [62. § (1) bekezdés g-k), m), és q) pontja] hatálya alá tartozik. Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták.

Az Ajánlatkérő az Összeférhetetlenséget ellenőrizte és a szükséges nyilatkozatokat aláírták már a közbeszerzési eljárás előkészítésének megkezdésekor, majd az ajánlatok benyújtását követően azt ismételten ellenőrzi.

1.14. A közbeszerzési eljárás nyelve

Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el. Az ajánlat magyar nyelven kívül más nyelven nem nyújtható be. Az ajánlathoz csatolt bármely idegen nyelvű dokumentumot az ajánlattevő általi fordításban is mellékelni kell; és csatolni az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a fordítás tartalma megegyezik az idegen nyelven csatolt irat tartalmával.

1.15. A projekt és a jelen közbeszerzési eljárás finanszírozása

A finanszírozásra vonatkozó információkat az Eljárást megindító felhívás tartalmazza.

2. AZ AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

2.1. Az Ajánlati Dokumentáció összetétele

1.) Fejezet: Útmutató az Ajánlattevők részére 2.) Fejezet: Közbeszerzési műszaki leírás

3.) Fejezet: Szerződéstervezet

4.) Fejezet: Mellékletek, nyilatkozatminták, formanyomtatványok

2.2. Az Ajánlati Dokumentáció bizalmas jellege

Az Ajánlattevő köteles az Ajánlati Dokumentációban foglalt információkat bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez szüksége van.

Az Ajánlati Dokumentáció, azok egyes részei, vagy az Ajánlati Dokumentáció másolati példányai, illetve azok részei kizárólag a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatóak fel.

2.3. Az Ajánlati Dokumentáció ellenértéke és a Dokumentáció beszerzése

Ajánlatkérő az Ajánlati Dokumentációt térítésmentesen bocsátja az Ajánlattevő rendelkezésére az EKR használatával.

2.4. További kiegészítő tájékoztatás az eljárás során

Az ajánlattételi időszak folyamán az Ajánlattevők a megfelelő ajánlattétel érdekében, az Eljárást megindító felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhetnek az Ajánlatkérőtől. A Kbt. 114. § (6) bekezdése szerinti „ésszerű időnek” az ajánlattételi határidő lejárta előtti hatodik napot tekinti, és a Kbt. 56. §-a alkalmazása során ennek megfelelően jár el.

A kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az Eljárást megindító felhívásban és a Dokumentációban foglaltak módosítását. A kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az Ajánlattételi Felhívásban és a Dokumentációban foglaltak módosítását, kivéve azt az esetet, ha a

Dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. 6:252. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérő által az eljárásban kiadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, és a terv hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni az ajánlatkérőt. Ha a terv hibája a kivitelezési időszak alatt válik felismerhetővé, köteles azt késedelem nélkül ismertetni a Megrendelővel. A költségvetésben található kiegészítő sor

„Esetleges ajánlattevői észrevételekre adott válaszok alapján, a megrendelő által elrendelt kiegészítő (elmaradó vagy új) tételek” szolgál az ajánlattevői észrevételek alapján költségvetési korrekcióra. A kiadott árazatlan költségvetés minden sora kötelezően kitöltendő (amennyiben releváns az adott tétel szempontjából, anyag vagy díjtétel nélküli költségvetési tétel esetén nulla). Ha egy költségvetési tétel hiányzik, akkor azt új kiegészítő tételként az ajánlattevői észrevételek alapján meghatározott, minden ajánlattevőnek megküldött excel táblázat tartalmazza, melynek végösszegét kell az „Esetleges ajánlattevői észrevételekre adott válaszok alapján, a megrendelő által elrendelt kiegészítő (elmaradó vagy új) tételek” két cellájába bemásolni.

Ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott tervdokumentációval kapcsolatos kérdéseiket is kiegészítő tájékoztatás kérés keretén belül tegyék fel. Amennyiben ajánlattevő a tervdokumentációban eltérést, hiányt észlel, észrevétele van, azt írásban jelezze az adott tétel vonatkozásában, mennyiség megjelölésével. Ajánlatkérő az észrevételeket értékeli, és szükség esetén az észrevételek alapján a költségvetést korrigálja az abban meghatározottak szerint. Ajánlattevők az árazatlan költségvetést jóváhagyás nélkül nem egészíthetik ki, és nem módosíthatják. Az ajánlattevő által eltérő műszaki tartalmú, az Ajánlatkérői korrekciótól eltérő, vagy annak hiányában, a dokumentációban meghatározottól eltérő költségvetésű ajánlat annak érvénytelenségét eredményezheti a hiánypótlást követően.

Kérdéseket (kiegészítő tájékoztatáskérést) az EKR használatával a válaszadás megkönnyítése érdekében szerkeszthető formában (.doc formátumban) is el kell juttatni legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző tizedik napon.

A közbeszerzési időszak folyamán valamennyi közlést írásban (EKR) kell eljuttatni az Ajánlatkérőhöz. Közlések semmilyen más formában nem fogadhatóak el.

A kiegészítő tájékoztatást a kibocsátás sorrendjében kell számozni.

A Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvekre, így különösen az esélyegyenlőség elvére tekintettel a kiegészítő tájékoztatás kizárólag az Eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalmára vonatkozhat. Ennek megfelelően ajánlatkérőnek nem áll módjában olyan kérdésekre választ adni, mely a vonatkozó jogszabályok ismertetésére, értelmezésére, vagy az ajánlatok előzetes jogi értékelésére vonatkozik.

2.5. Az ajánlattételi határidő módosítása

Az Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdése és 55. §-a alapján az Ajánlati Felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt indokolt esetben módosíthatja (meghosszabbíthatja) a Kbt. 115. § (3) bekezdése szerint, melyről egyidejűleg az Ajánlattevőket írásban tájékoztatni kell.

2.6. Az Eljárást megindító felhívás módosítása

Az Ajánlatkérő a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján módosíthatja az Ajánlati Felhívásban illetőleg a Dokumentációban meghatározott feltételeket, a Kbt.

115. § (3) bekezdése szerint, melyről egyidejűleg az Ajánlattevőket írásban tájékoztatni kell.

2.7. Az Eljárást megindító felhívás visszavonása

Az Ajánlatkérő a Kbt. 53. §-a alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt az Ajánlati Felhívást visszavonhatja, a Kbt. 115. § (3) bekezdése szerint, melyről egyidejűleg az Ajánlattevőket írásban tájékoztatni kell.

3. AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSE

3.1. Az ajánlat elkészítése

Az Ajánlattevőnek magyar nyelven, az előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie az ajánlatát.

Az ajánlatot az EKR használatával kell benyújtani. Az EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok főszabályként .pdf

formátumban, illetve .jpeg/.jpg/.png és adott esetben .xls/.xlsx. formátumban nyújthatóak be. A fenti fájlformátumú dokumentumok benyújthatóak egyben .zip, illetve .rar konténerfájlokban is.

A benyújtásra kerülő ajánlat kötelező tartalmát az EKR és a Dokumentáció 4.) Fejezete tartalmazza.

3.2. Xxxxxx okok fenn nem állásának az igazolása

Az Ajánlattevőnek, alvállalkozónak, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőnek a hatályos Kbt., az Eljárást megindító felhívás az Ajánlati Dokumentációban levő utasítások alapján kell igazolnia, hogy nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá.

Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró okok vonatkozásában a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet szerint.

Ajánlattevő, ennek az előírásnak úgy tehet eleget, hogy megfelelő tartalommal kitölti az EKR-ben található nyilatkozatmintákat.

3.3. Pénzügyi-gazdasági és műszaki – szakmai alkalmasság igazolása

Eljárást megindító felhívás III.1.2. pontjában Ajánlatkérő rögzíti, hogy pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételt nem ír elő.

Eljárást megindító felhívás III.1.3. pontjában Ajánlatkérő rögzíti, hogy műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételt nem ír elő.

3.4. További nyilatkozatok

Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az Ajánlati Dokumentáció vagy felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

3.5. Felelősségbiztosítás

Ajánlatkérő - a megajánlott résztől, illetve részek számától függetlenül - a 322/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-a alapján eljárva a vállalkozási szerződés megkötésének feltételéül szabja, hogy a nyertes Ajánlattevő a

szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt rendelkezzen legalább a vállalkozásra vonatkozó, építés-kivitelezésre és szerelésre is kiterjedő (Contractor’s All Risks) felelősségbiztosítással A felelősségbiztosítás éves kárösszege legalább: 10 000 000 Ft, a káresemény összege legalább: 20 000 000 Ft. Az ajánlathoz csatolni kell vagy a már meglévő és megfelelő kondíciójú érvényes biztosítási kötvény egyszerű másolatát, vagy amennyiben az ajánlattevő ilyennel az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik, akkor a biztosító intézettől származó szándéknyilatkozatot, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a megkövetelt felelősségbiztosítást vele megköti. Az Ajánlattevőnek, közös ajánlat esetén a képviselőnek, nyertessége esetén a keretszerződés teljes ideje alatt megfelelő felelősségbiztosítást kell fenntartani. A biztosításnak ki kell terjednie a jelen projektre, az alvállalkozók tevékenységére is, és fedezetet kell nyújtani az általuk okozott, valamint az építkezéssel összefüggő esetlegesen bekövetkező károk megtérítésére, beleértve a harmadik személynek okozott károk megtérítését is.

3.6. Az ellenszolgáltatás összege, az ajánlati ár (mely a szerződéses ár lesz)

Ajánlattevőnek a befejezés időpontjára prognosztizált, egyösszegű, átalányárat tartalmazó ajánlatot kell tennie.

Az Ajánlattevőnek az Ajánlattételi Dokumentáció II. kötetében található tervek, műszaki leírások, dokumentumok és a tételes árazatlan költségvetés kiírás alapján kell a kalkulációt elvégezni.

Az árhoz kapcsolódóan az ajánlattal beadott beárazott költségvetésnek tartalmaznia kell a tétel értelemszerűen egyediesített, ellenőrzésre, a megfelelőség megítélésére vitathatatlanul alkalmas kiegészítését (gyártó, típus, stb.) is, amennyiben azt az adott tétel szükségessé vagy lehetővé teszi. Az árazást úgy kell elvégezni, hogy az a tervező által kiírt tételhez tartozó ellenértéknek az adott tételnél kell szerepelnie, nem egy másik tételben.

A beárazott tételeket összesíteni kell. Az összesítő árának tartalmaznia kell minden – a tétel vásárlásával, kezelésével, az eszközök megismerése, üzemeltetése, betanítási költségeivel kapcsolatos – árelemet. Ez az ár a kivitelezés során semmilyen indokkal nem módosítható.

Az Ajánlattevőnek kötelessége alaposan, általánosan szakkivitelezőtől elvárható gondossággal, felelősen áttanulmányozni az összes rendelkezésre

álló dokumentumot, így az Ajánlattételi Dokumentációt, műszaki terveket, árazatlan költségvetéseket, a kiegészítő tájékoztatásokat. Jeleznie kell ajánlatában, ha véleménye szerint a költségvetésből valamely tétel kimaradt, vagy olyan mennyiségi eltérést tapasztal, aminek korrigálása szükséges a létesítmény teljes körű megvalósításához, üzemszerű működéséhez. Szükség esetén ezen eltéréseket és azok összegét az Ajánlatkérő által kiegészítő tájékoztatásban meghatározott tételeknél kell szerepeltetni.

Ha az esetlegesen hiányos tervezői költségvetést az ajánlattételi időszak alatt nem véleményezi, nem egészíti ki, akkor a későbbiekben a kivitelezés során már nem teheti meg, meg kell építenie azt az üzleti kockázata terhére (azaz a későbbiekben többletmunka az átalányáras szerződés során már nem számolható el).

Az Ajánlattevő által benyújtott ajánlati áraknak tartalmazniuk kell minden vámot, adót és egyéb illetéket, melyet az Ajánlattevőnek a szerződéssel összhangban fizetnie kell, továbbá az ideiglenes melléklétesítményi, víz- és energiaköltségeket és felvonulási költségeket is, valamint a műszaki átadás- átvételi eljárás sikeres teljesítés lezárásához szükséges szakhatósági nyilatkozatok és a megvalósulási tervek teljeskörű biztosításánál felmerült összes költséget is.

Az Ajánlattevő által a tételes költségvetési kiírásban megajánlott árak (egységárak) a teljesítés szerződésszerű befejezésének időpontjával bezárólag érvényes áraknak minősülnek és semmilyen jogcímen nem módosíthatóak.

A költségvetésben vagy a tervlapokon esetlegesen szereplő konkrét anyag megnevezés az alkalmazott költségvetési program sajátossága, az minden esetben úgy értelmezendő, hogy vagy azzal egyenértékű. Abban az esetben, ha az ajánlattevő egyenértékű, de a Dokumentációban nem nevesített anyagot/terméket javasol beépíteni, ezt megteheti, de az egyenértékűséget alátámasztó dokumentumokat az ajánlatához csatolnia kell, mely dokumentum szakmai ajánlatnak minősül.

Kérjük a költségvetés beárazása során a Közbeszerzési Műszaki leírásban adott utasításokat is figyelembe venni szíveskedjenek.

3.6. A munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről a Kbt. 73. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatást nyújtó illetékes szervek

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét a Kbt. 73. § (5) bekezdésében foglaltakra, hogy tájékozódjon a Kbt. 4. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezésekről, továbbá a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelnie. Az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti követelményeknek.

TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZERVEK:

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Cím: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Postai cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Központi telefonszám: x00 0 000 0000

Központi faxszám: x00 0 000 0000

Elektronikus levélcím: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxx.xx

Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx u. 17-23.

Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf. 95

Telefonszám: x00-0-000-0000

Faxszám: x00-0-000-0000

Elektronikus levélcím: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.,

Központi telefonszám: x00-0-000-0000

Elektronikus levélcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Címe: 1055. Budapest, Szalay u. 10-14. (Bejárat: Honvéd és Szalay utca sarok)

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság

Székhely: 1054 Budapest, Báthory u. 10.

Telefonszám: x00-0-000-0000

Elektronikus levélcím: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.

Telefonszám: x00-0-000-0000

Faxszám: x00-0-000-0000

Kék szám (mobilhálózatból is hívható): x00-00-00-00-00

Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály

1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx

Egyéb elérhetőségek:

Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat: xxxxxxxxxxxx-xxxx@xxx.xxx.xx

Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-292

EU OSHA Nemzeti Fókuszpont: xxxxxxxxxx@xx.xxx.xx

Munkavédelmi Bizottság: xxxxxxxxxxx@xx.xxx.xx

Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx

Egyéb elérhetőségek:

Hatósági nyilvántartás - Kontrollerek: xxxxxxxxxx@xx.xxx.xx

Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-667

A környezetvédelmi hatóságok elérhetősége:

2017. január 1-től megszűnt az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, így a feladatukat az illetékes

Kormányhivatalok látják el. További információt, tájékoztatást az illetékes Kormányhivataltól lehet kérni.

3.7. Szerződés

Az Ajánlati Dokumentáció tartalmazza azt a Szerződés-tervezetet, amelyet az Ajánlatkérő a nyertes Ajánlattevővel meg kíván kötni.

A szerződés-tervezetet az Ajánlattevőnek változatlan tartalommal el kell fogadni, arról az ajánlatban nyilatkoznia kell, mely az érvényes ajánlattétel feltétele.

4. AZ AJÁNLAT BEADÁSA

4.1. Az Ajánlat beadása

Az Ajánlattevő köteles biztosítani, hogy ajánlata megfeleljen az Eljárást megindító felhívás és az Ajánlati Dokumentáció formai és tartalmi követelményeknek, és határidőben beérkezzék.

Az ajánlatot az EKR használatával kell benyújtani.

4.2. Az ajánlat felbontása

Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

A bontási eljárás során ismertetésre kerül az Ajánlattevő neve, székhelye, valamint az értékelésre kerülő részszempontok számszerűsíthető adatai. A bontási eljárásról jegyzőkönyv készül, a bontási jegyzőkönyv az Ajánlattevő részére a bontást követően lesz megküldve, legkésőbb öt napon belül.

5. AZ AJÁNLAT BÍRÁLATA

5.1. Az ajánlat bírálata

Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el, ezért az ajánlatban benyújtandó dokumentumok (az ajánlatot alkotó dokumentumok) köre is e két szakaszhoz igazodik.

Az értékelés menete a következő:

Ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a határidőben benyújtott ajánlatok megfelelnek- e az eljárást megindító felhívásban, az ajánlati dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés során elegendő az ajánlattevőnek megfelelő tartalommal kitölteni az EKR-ben található nyilatkozatmintákat, hogy nem áll az előírt kizáró okok hatálya alatt és megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek.

Az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó vizsgálat az alábbiak alapján történik:

Érvénytelen az ajánlat, a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján, ha:

a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;

c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező

fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy

fb) a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.

A Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [Kbt. 72. §].

A Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki

a) a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;

b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés],

b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].

Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

Hiánypótlás biztosítása:

Ajánlatkérő hiánypótlására a Kbt. 71. §-ában foglaltak szerint lehetőséget biztosít. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján eljárva újabb hiánypótlást nem rendel el, amennyiben ajánlattevő az ajánlatban korábban meg nem jelölt gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás alkalmazása. A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára

pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Számítási hiba kezelése:

Amennyiben az Ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel az ajánlati árak ellenőrzésekor, akkor a Kbt. 71.§ (11) bekezdése szerint jár el.

Ajánlatkérő megállapítja, hogy a fentiek alapján (Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdés) mely ajánlatok érvénytelenek, vagy mely ajánlattevőket kell az eljárásból kizárni. Ezen döntésről Ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) bekezdésének megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket.

Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban és az ajánlati dokumentációban meghatározott értékelési szempontok szerint értékeli a fentiek szerinti érvényes ajánlatokat, megállapítja az értékelési szempontok alapján azok sorrendjét.

Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdése alapján a bírálatot és a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – tekintetében végzi el a bírálatot és vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.

5.2 Az ajánlat értékelése

Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a „legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont” elve alapján értékeli, az alábbiak szerint:

Részszempont:	Súlyszám
1. A teljes vállalkozói díj (nettó Ft)	70
2. Jótállás többlet időtartama (a kötelezően előírt 36	30

hónap felett, minimum 0 hónap, maximum 12 hónap)

A legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.

A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot: az 1. részszempont esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója „a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról” (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) VI. 1. sz. melléklet A. 1. ba) pontja szerinti arányosítás,

a 2. részszempont esetében a Miniszterelnökségnek a Kbt. 77. § (1) bekezdése szerinti legkedvezőbb szint, illetve legkedvezőbb elvárás meghatározása tekintetében készített útmutatója alapján

Az 1. részszempont esetén alkalmazott fordított arányosítás képlete: P = (Alegjobb / Avizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlattételi elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 10

Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A 2. részszempont esetén alkalmazott, a Miniszterelnökségnek a Kbt. 77. §

(1) bekezdése szerinti legkedvezőbb szint, illetve legkedvezőbb elvárás meghatározása tekintetében készített útmutatója alapján

P = (Avizsgált – Alegkedvezőtlenebb) / (Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 10

Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0

Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A fenti módszerek alapján kiszámított pontszámok a súlyszámmal kerülnek megszorzásra, az ajánlatkérő a számítás során kettő tizedesjegyig kerekít. Összességében legelőnyösebb ajánlat az, amelynek a súlyozás után számított összpontszáma a legmagasabb. Azonos pontszám esetén az alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat kerül elfogadásra.

A teljes építési beruházásra vetített, összesített nettó vállalkozási díj:

Az 1. számú részszempont esetén az Ajánlattevő valamennyi olyan költségét kell érvényesítse, amely feladatainak ellátásával összefüggésben vetődik fel.

A teljes vállalkozói díjat a közbeszerzés tárgya szerinti építési beruházás teljes körű kivitelezésére megajánlott, a teljesítési határidőre prognosztizált egyösszegű átalányárnak minősülő nettó vállalkozói díj összege képezi, melyet az árazatlan költségvetési kiírás tervdokumentáció műszaki tartalmának megfelelő beárazásával kell megadni.

A részszempontra az ajánlatot nettó forintban, a teljes építési beruházásra vetítve kell megadni.

Ajánlatkérő – az értékelés módszerével összhangban – előnyben részesíti azt az ajánlatot, amely alacsonyabb mértékű megajánlást tartalmaz.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 25. §-a értelmében, amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Jelen eljárásban a rezsióradíj mértéke nem kerül önállóan értékelésre.

Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes - az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező - költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását.

Xxxxxxx szerint az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes - az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező - költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét, és amennyiben az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmény fennállását.

2. Jótállás többlet időtartama (a kötelezően előírt, 36 hónap felett, minimum 0 hónap – maximum 12 hónap):

A 3. számú értékelési részszempontnak megfelelően a jótállás 36 hónap feletti időtartamára az ajánlattevőnek ajánlatot kell tennie. A jótállás időtartama a szerződés ajánlatkérő által igazolt teljesítésének napján kezdődik.

A jótállás többlet időtartamára vonatkozó megajánlást egész hónapokban kifejezve kell meghatározni.

A jótállás (kötelezően előírt, 36 hónap feletti) többlet időtartamára a felolvasólapon maximálisan figyelembe vehető időtartam 48 hónap (a szerződés szerinti jótállás időtartam így összesen 36+12 = 48 hónap). A felolvasólapon szereplő, 12 hónapot meghaladó időtartamot Ajánlatkérő 12 hónapnak megfelelő értékelés alapján bírálja el, azaz Ajánlatkérő a 12 hónap, illetve az ezen értéknél kedvezőbb megajánlásra is a maximális 10 pontot adja és eszerint alkalmazza az egyenes arányosítás képletét. Ajánlattevő ajánlhat 0 (azaz nulla) hónap többlet jótállást is, ez esetben ajánlattevő az értékelési szempontra 0 pontot kap.

Ajánlatkérő – az értékelés módszerével összhangban – előnyben részesíti azt az ajánlatot, amely hosszabb időtartamú jótállást vállal.

Az így kapott pontszám kerül megszorzásra a 30-as súlyszámmal.

Ajánlatkérő – az értékelés módszerével összhangban – előnyben részesíti azt az ajánlatot, amely hosszabb időtartamú garanciát vállal.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz.

5.2. Az ajánlat tisztázása

Az ajánlatok vizsgálatának, értékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében az Ajánlatkérő legjobb belátása szerint felkérheti az Ajánlattevőket az ajánlataikkal kapcsolatos kérdések tisztázására. Erről az Ajánlatkérőnek írásban (EKR) a többi Ajánlattevő egyidejű értesítése mellett van lehetősége, a Kbt. 71. §-a alapján.

5.3. Aránytalanul alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban (EKR) kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 76. § szerint önállóan értékelésre kerül. Az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában a Kbt. 72. §-a előírásai szerint jár el.

5.4. Teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás

Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a előírásai szerint jár el akkor is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

5.5. Az eljárás eredménye

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az összegezést minden ajánlattevő részére egyidejűleg, elektronikus úton (EKR) megküldi.

Amennyiben az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy minden feltétel rendelkezésre

áll az ajánlat elfogadásához, akkor az Eljárást megindító felhívásban rögzített időpontban megküldi az Ajánlattevőknek az eljárás eredményéről készített Összegezést.

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezést köteles elektronikus úton (EKR) haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

Az ajánlatokról készült összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.

6. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

6.1. A szerződés megkötése

Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.

A szerződéskötés időpontja: az összegezés [Kbt. 79. § (2) bekezdés] megküldése napját követő öt napos időtartam lejártát követő első munkanap.

Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés Eljárást megindító felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében

hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet végző nyertes ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában és a szerződés teljesítése során ténylegesen résztvevő alvállalkozó vonatkozásában Ajánlatkérő előírja az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét. Nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének napjáig köteles nyilatkozni Ajánlatkérő felé arra vonatkozóan, hogy melyik, az ajánlatban megjelölt gazdasági szereplő (ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában és a szerződés teljesítése során ténylegesen résztvevő alvállalkozó) végez építőipari kivitelezési tevékenységet, amelynek alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. Xxxxxxxxxxx legkésőbb a munkaterület átadásának napjáig köteles a biztosítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő a névjegyzéken szerepeljen.

Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján eljárva a vállalkozói szerződés megkötésének feltételéül szabja, hogy a nyertes Ajánlattevő a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt rendelkezzen a vállalkozásra vonatkozó, építés-kivitelezésre és szerelésre is kiterjedő (Contractor’s All Risks) felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás éves kárösszege legalább: 10 000 000 Ft, a káresemény összege legalább: 20 000 000 Ft. Az ajánlathoz csatolni kell vagy a már meglévő és megfelelő kondíciójú érvényes biztosítási kötvény egyszerű másolatát, vagy amennyiben az ajánlattevő ilyennel az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik, akkor a biztosító intézettől származó szándéknyilatkozatot, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a megkövetelt felelősségbiztosítást vele megköti. Az Ajánlattevőnek, közös ajánlat esetén a képviselőnek, nyertessége esetén a keretszerződés teljes ideje alatt megfelelő felelősségbiztosítást kell fenntartani. A biztosításnak ki kell terjednie a jelen projektre, az alvállalkozók tevékenységére is, és fedezetet kell nyújtani az általuk okozott, valamint az építkezéssel összefüggő esetlegesen bekövetkező károk megtérítésére, beleértve a harmadik személynek okozott károk megtérítését is.

Felhívja Ajánlatkérő az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő a felelősségbiztosítást a fentiekben meghatározott módon nem biztosítja a szerződéskötés időpontjáig, a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint a szerződéskötéstől való visszalépésnek minősül, melynek következtében ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlattevővel kötheti meg a szerződést, amennyiben őt az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben megjelölte.

2.) FEJEZET: KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS

MŰSZAKI LEÍRÁS

„Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje”

Új közvilágítás hálózat építése

A meglévő közvilágítási berendezéseket (oszlop, lámpatest, oszlopalap) bontani kell. Helyettük új, korszerű közvilágítási berendezések kerülnek beépítésre.

Közvilágítás oszlopok típusa: acél 4,0m magas, kúpos, talpcsavaros, tüzihorganyzott, RAL színre festett, 60mm-es csúccsal.

Közvilágítási lámpatestek: parkvilágító, aszimmetrikus fényeloszlású, Philips TownGuide Core BDP001 ECO25/840 DW 24W, vagy egyenértékű.

A közvilágítási oszlopok felfűzött rendszerben csatlakoznak az új kábelrendszerre (a kábelek cseréje nem része jelen projektnek).

A közvilágítási kábelek lámpaoszlopokba csatlakozó végét kültéri végelzárókkal kell ellátni a kábel megfelelő tömítettségének biztosítása végett. A közvilágítási kábelek oszlopban történő befűzése a betonalapban előre elhelyezett műanyag védőcsöveken keresztül történik. Az oszlopalapok készítése a gyártói előírásoknak megfelelően történjen.

A közvilágítási lámpapárokat és lámpatesteket a vonatkozó szabvány szerint be kell kötni az érintésvédelmi rendszerbe. A lámpatestek bekötéséhez NYM-J 3X2,5mm2 keresztmetszetű kábelt kell használni.

A kábelek és felszálló vezetékek bekötése az oszlopban szerelt szerelvénylapokon történik. Minden oszlophoz rúd- vagy szalagföldelőt kell elhelyezni és bekötni az érintésvédelmi rendszerbe.

A hálózat átépítése előtt a beruházó és E.ON között létre kell jöjjön az „Együttműködési megállapodás”, amely szabályozza a hálózat átépítésének feltételeit és módját, illetve rögzíti az átépítés utáni tulajdoni és üzemeltetési viszonyokat.

A kivitelezés során az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-től meg kell kérni a szükséges szakfelügyeleteket és feszültségmentesítéseket.

Részajánlat tételére nincs lehetőség.

Nyertes ajánlattevővel vállalkozási szerződés megkötésére kerül sor.

A közbeszerzés részletes műszaki leírását és mennyiségi adatait az ajánlati dokumentáció tartalmazza.

Ahol a közbeszerzési dokumentumokban Ajánlatkérő gyártmányra, típusra, eredetre, szabadalomra vagy védjegyre hivatkozott, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azzal egyenértékű termék megajánlható (321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46.§. (3) bekezdés. Az egyenértékűséget ajánlattevőnek az ajánlatában kell igazolnia oly módon, hogy az egyenértékű termékről, építési anyagról,

berendezésről olyan tartalmú dokumentumot csatol ( pl: független minőségbiztosítást végző szervezettől származó tanúsítvány, műszaki leírás, gyártói nyilatkozat…stb) melyből az egyenértékűség egyértelműen megállapítható.

*Ajánlatkérő a műszaki leírást terjedelmi okokból elektronikus úton bocsátja ajánlattevők rendelkezésére.

2.2.) ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉSEK*

*Ajánlatkérő az árazatlan költségvetést terjedelmi okokból és a könnyebb kitölthetőség érdekében elektronikus úton bocsátja ajánlattevők rendelkezésére.

3.) FEJEZET: VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

- tervezet –

amely létrejött egyrészről

Név:	Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képviseli:	Xxxxxx Xxxxx polgármester
Székhely:	2400 Dunaújváros
Telefon:	x00 00000000
Telefax:	x00 00000000
Adószáma:	«Megrendelő_adószáma»
Számlavezető bank:	«Megrendelő_számlavezető_bankja»
Bankszámla száma:	«Megrendelő_bankszámlaszáma»

- továbbiakban, mint Megrendelő - másrészről a

Név:	[vállalkozó neve]
Képviseli:	[vállalkozó képviseletére jogosult]
Székhely:	[vállalkozó székhelye]
Telefon:	[vállalkozó telefonszáma]
Telefax:	[vállalkozó faxszáma]
Cégjegyzékszám:	[vállalkozó cégjegyzékszáma]
Adószáma:	[vállalkozó adószáma]
Számlavezető bank:	[vállalkozó számlavezető bankja]
Bankszámla száma:	[vállalkozó bankszámlaszáma]

- mint Vállalkozó - a továbbiakban együtt: Felek között alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

Preambulum

A Megrendelő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik része szerint, a Kbt. 115. §-ára tekintettel nemzeti, nyílt eljárást folytatott le a „Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje” tárgyban, amelynek eredményeként Megrendelő a Vállalkozót hirdette ki az eljárás nyerteseként, amelyre tekintettel a Felek - a szerződés megvalósításával kapcsolatos jogaik, kötelezettségeik rögzítése céljából - a jelen szerződést kötik meg.

A vállalkozás részletes műszaki tartalmát a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott ajánlattételi dokumentáció, valamint a Megrendelő és a Vállalkozó által a közbeszerzési eljárás keretében, továbbá a szerződéskötés időszakában egymásnak átadott iratok (pl. kiegészítő tájékoztatás) mint jelen

szerződés 1. számú melléklete, valamint az elfogadott Vállalkozói ajánlat, mint jelen szerződés 2. számú melléklete határozza meg.

1.A FELEK ALAPVETŐ NYILATKOZATAI

1. Megrendelő kijelenti, hogy rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek jelen Szerződés viszonylatában jogok és kötelezettségek vállalásához és teljesítéséhez szükségesek.

2. Megrendelő kijelenti továbbá, hogy képviselője a jelen Szerződés megkötéséhez szükséges minden törvényes képviseleti jog és felhatalmazás, illetve jóváhagyás birtokában van.

3. Vállalkozó kijelenti, hogy olyan gazdálkodó szervezet, amely a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően bejegyzésre került és rendelkezik azokkal a feltételekkel, szakmai jogosultságokkal, amelyek jelen Szerződés viszonylatában jogok és kötelezettségek vállalásához és teljesítéséhez szükségesek.

4. Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy képviselője a szerződés megkötéséhez szükséges minden törvényes képviseleti joggal és felhatalmazással rendelkezik, a megkötött szerződés a társaságot maradéktalanul jogosítja és kötelezi.

5. Vállalkozó kijelenti, hogy a kézhez vett tervdokumentációt körültekintően ellenőrizte és mérlegelte, valamint kijelenti, hogy ajánlata teljeskörű, és az átadott tervekben és a dokumentációkban foglalt műszaki tartalom komplett megvalósítására vonatkozik. A Vállalkozó ezen kijelentésére tekintettel a Megrendelő nem köteles elfogadni a mennyiségi kiírásra, a költségvetésre, valamint a létesítmény nem megfelelő leírására alapozó követeléseket.

2.A SZERZŐDÉS TÁRGYA

2.1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a „Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje” tárgyú közbeszerzési eljárásban megnevezett feladatokat az ajánlattételi dokumentációban foglaltaknak, valamint az érvényes és hatályos jogszabályoknak és kötelezően alkalmazandó előírásoknak megfelelően, hiba- és hiánymentes, műszaki átadás-átvételi eljárásra alkalmas állapotban.

2.2. A kivitelezés részletes műszaki tartalmát a kiadott dokumentumok, és a Megrendelő által elfogadott ajánlat tartalma határozza meg a preambulumban előírtak alapján és a jelen szerződés mellékleteiben foglaltak szerint.

Szerződő Felek rögzítik, hogy a Vállalkozói ajánlat értékelési szempontokat képező elemei:

Részszempont:

Ajánlat

1. Nettó ajánlati ár (HUF)

... HUF

2. Jótállás többlet időtartama (a kötelezően előírt, 36 hónap felett, minimum 0 hónap – maximum 12 hónap))

… hónap

A teljesítés helye:

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx xx

3.A szerződéses átalányár és a fizetések rendje (Elszámolás)

3.1. Jelen szerződésben foglalt munkák elvégzésének végleges, a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű [átalány] vállalkozói díja (a továbbiakban: Vállalkozói Díj) mindösszesen […],- Ft + ÁFA, tehát nettó […] forint + általános forgalmi adó.

Az általános forgalmi adó elszámolása a mindenkor hatályos jogszabály szerint történik. Felek úgy nyilatkoznak, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény általános szabályai alá bejelentkezett szervezetek, s e szabályok szerint teljesítik bevallási és befizetési kötelezettségeiket, gyakorolják visszaigénylési jogosultságukat.

3.2. A Vállalkozói Díj tartalmazza a szerződésszerűen elvégzett munka komplett ellenértékét, beleértve különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat:

• a Vállalkozó által igénybe vett alvállalkozók munkadíját és költségeit;

• az építési beruházás megvalósításhoz szükséges valamennyi építési, segédszerkezeti, és ideiglenes kivitelezési munka, anyag, eszköz stb. költségét függetlenül attól, hogy az a tételes költségvetési kiírásban szerepel-e;

• a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét (a szerződéshez csatolt iratokban meghatározott műszaki tartalomra az azokban meghatározott minőségű anyagokkal, illetőleg a Felek által kölcsönösen elfogadott azonos minőségű anyagokkal helyettesítve);

• a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat, illetéket (vámot);

• az átadás-átvételi eljárás Vállalkozó részéről felmerülő költségeit;

• bármiféle további dokumentáció, irat- és tervmásolat készítésének költségét;

• bármiféle bérleti díjat (gépek, irodák, raktárak stb. vonatkozásában);

• a felvonulási, valamint munka- és vagyonvédelmi költségeket;

• a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit;

• minden, a jelen szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításához szükséges munka ellenértékét;

• a biztosítás és az esetlegesen jelen szerződés hatálya alatt felmerülő károk megtérítésének költségeit stb.;

• a kötelező mérések és ellenőrzések költségét;

• az építés időtartama alatt szükségessé váló valamennyi segédszerkezet, a balesetvédelmi berendezések létesítésének, előállításának költségét, beleértve a lebontást és elszállítást is, az organizációs, valamint az ideiglenes kerítés és az esetleges bontási munkák költségeit azzal, hogy a védőkorlátot, az építési kerítést és az ideiglenes közmű-kiépítéseket a szerkezeti munkák befejezését követően is a helyszínen kell tartani és az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követően kell és lehet elbontani;

• az építéshez szükséges energia-, víz-, csatorna- és telefon-, valamint internet-hálózat, ideiglenes csatlakozási pontok, ideiglenes mérőhelyek és mérők ideiglenes kiépítésének költségeit;

• a keletkező bontási és építési hulladék elszállításának költségeit; Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó az általa kezelt építési, bontási anyagokat sajátjaként rendelkezik az építési hulladékokra vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása mellett.

• a munkaterület őrzésének költségeit;

• a megvalósulási dokumentáció költségeit;

• a berendezések, felszerelések beszabályozásának költségeit;

• a felvonulásra használt területek eredeti állapotra történő helyreállításának költségeit;

• a minőségbiztosítással kapcsolatos összes költséget;

3.3. A Vállalkozó a fenti, 3.1. pontban írt átalány Vállalkozói Díjon felül többletköltséget semmilyen jogcímen nem érvényesíthet, kivéve a Megrendelő által külön szerződésmódosítás keretében vagy a hatályos Kbt. előírásainak megfelelően megrendelt és Vállalkozó által elvégzett pótmunkák ellenértékét. Egyes munkák pótmunkakénti besorolhatóságával kapcsolatos, Felek közötti vita a teljesítést nem akadályozhatja.

3.4. Minden, a Megrendelő rendelésére elvégzett pótmunkát, vagy elhagyott munkát a szerződésben megállapított díjakon és árakon, vagy abból kiindulva kell értékelni.

4. A szerződés teljesítési határidői:

4.1. A munkaterület átadásának tervezett napja: Szerződéskötést követő 5 munkanapon belül

A szerződés teljesítésének határideje (műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárása): Szerződéskötést követő 4 hónap, de legfeljebb 2019. október 31. napjáig.

Vállalkozó előteljesítésre jogosult.

A Vállalkozó jelen szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott tartalommal, hiba- és hiánymentesen, határidőben köteles teljesíteni, amelyek együttesen feltételei a szerződésszerű teljesítésnek. A Vállalkozó minden határidő tekintetében műszaki előteljesítésre jogosult.

Szerződő Felek rögzítik, hogy a fenti határidők kötbérterhes határidőknek minősülnek.

5. TELJESÍTÉSIGAZOLÁS, SZÁMLÁZÁS, FIZETÉS

5.1. Ajánlatkérő a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezetet az 1004/2019. (I.18) Kormány határozat 1. számú mellékletének 12. pontja szerinti támogatásból áll rendelkezésre. (nemzeti forrás). A támogatásból megvalósuló pénzügyi teljesítés utófinanszírozás alapján történik, a támogatás mértéke: 100 %.

Ajánlatkérő a munka megkezdéséhez a nyertes ajánlattevő erre irányuló igénye esetén a Kbt. 135. § (7) bekezdése és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése szerint az áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegben, de legfeljebb 75 millió forint előleget biztosít a vállalkozói szerződésben rögzített feltételekkel. Az előleg elszámolására a végszámlában kerül sor. Ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy előleget kíván-e igénybe venni. Abban az esetben, ha ajánlattevő élni kíván az előleg biztosításának lehetőségével, akkor meg kell adnia annak pontos forint összegét is.

Az előleget Ajánlatkérő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30.§ (1) bekezdése szerint legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.

Ajánlatkérő a vállalkozói díjat részletekben utólag, banki átutalással teljesíti.

Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32. § (1)-(2) bekezdése alapján részszámlázási lehetőséget biztosít a teljesített műszaki tartalom függvényében az alábbiak szerint:

Ajánlatkérő igény esetén a vállalkozói díj összegéből a nyertes ajánlattevő részére 5 % előleget biztosít a szerződés hatályba lépését követő 8 napon belül kiállított előlegszámla ellenében.

Nyertes ajánlattevő 1 db előlegbekérőt, 4 db részszámlát és 1 db végszámlát nyújthat be az alábbiak szerint:

Előlegszámla (igény esetén)

mértéke: a teljes nettó ellenérték 5%-a

kibocsátás esedékessége: a szerződés hatályba lépését követően az előlegszámla a végszámlából kerül levonásra

1. Részszámla mértéke 20%

kibocsátás esedékessége: műszaki tartalom 20%-os teljesítésének Megrendelő műszaki ellenőre általi írásbeli igazolását követően

2. Részszámla mértéke 20%

kibocsátás esedékessége: műszaki tartalom 40%-os teljesítésének Megrendelő műszaki ellenőre általi írásbeli igazolását követően

3. Részszámla mértéke 20%

kibocsátás esedékessége: műszaki tartalom 60%-os teljesítésének Megrendelő műszaki ellenőre általi írásbeli igazolását követően

4. Részszámla mértéke 20%

kibocsátás esedékessége: műszaki tartalom 80%-os teljesítésének Megrendelő műszaki ellenőre általi írásbeli igazolását követően

Végszámla (melyből az előlegszámla levonásra kerül) mértéke 20%

kibocsátás esedékessége: a 100%-os, hiba- és hiánymentes teljesítés megtörténtének Megrendelő műszaki ellenőre általi írásbeli igazolását követően

A kivitelezés készültségének százalékánál az ajánlati ár %-os arányát kell figyelembe venni. Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.

A vállalkozási díj a Kbt. 135. § (1)-(4) bekezdése és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. §-a alapján, az ott meghatározott határidőkön belül, az

igazolt teljesítést követően benyújtott számla ellenében kerül megfizetésre a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

A Vállalkozói teljesítés elfogadása a Megrendelő által kizárólag azt követően történhet meg, ha a Megrendelő által megbízott műszaki ellenőrök (a továbbiakban: Műszaki Ellenőr) a vonatkozó teljesítést elfogadták és leigazolták. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő a Műszaki Ellenőr személyéről és a Műszaki Ellenőr eljárási jogosultságairól a Vállalkozót legkésőbb a munkaterület átadásakor informálja.

5.2. Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó az egyes részszámlákhoz tartozó teljesítések elkészültét köteles a Megrendelőnek írásban, teljesítésigazolási tervezet megküldésével bejelenteni. A Megrendelő az egyes teljesítési ütemek Vállalkozó általi megvalósítását jelző teljesítésigazolási tervezet és annak mellékletét képező teljesített műszaki tartalom kimutatás kézhezvételét követően legkésőbb 8 (nyolc) napon belül köteles írásban nyilatkozni a Vállalkozó által benyújtott teljesítésigazolási tervezet elfogadásáról, feltételekkel/ módosításokkal történő elfogadásáról vagy elfogadásának megtagadásáról. A részletekben történő teljesítésigazolás és a Vállalkozói Díj részletekben történő megfizetése nem teszi a Vállalkozó munkáját osztható szolgáltatássá.

5.3. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés szerinti munkák szerződésszerű teljesítését a Vállalkozó köteles írásbeli készre-jelentéssel jelezni a Megrendelőnek. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó részéről számla benyújtása csak és kizárólag Megrendelő által aláírt teljesítési igazolás alapján lehetséges. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő az átadás- átvételi eljárást köteles a készre-jelentéstől számított 8 (nyolc) napon belül megkezdeni és 15 (tizenöt) napon belül befejezni oly módon, hogy a Vállalkozó teljesítését elfogadja vagy a teljesítés hibáit és hiányosságait felsoroló jegyzőkönyv átadásával a Vállalkozót a hibák és hiányok kijavítására szólítja fel. Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvételi eljárás sikeresen lezártnak csak és kizárólag a Megrendelő által feltárt hibák és hiányosságok maradéktalan kijavításával, pótlásával és a Megrendelő általi igazolásával minősül.

5.4. A Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a Megrendelőnek 2 (kettő) példány nyomtatott és egy digitális adathordozón rögzített átadási dokumentációt magyar nyelven, mely minimálisan az alábbiakat tartalmazza:

• az irányadó jogszabályoknak megfelelően elkészített megvalósulási dokumentáció;

• karbantartási és kezelési utasítás;

• minőségbiztosítási jegyzőkönyv;

• mérési jegyzőkönyvek, megfelelőségi igazolások;

• szükséges minőségvizsgálati jegyzőkönyvek;

• szabványosított és nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatai;

• kivitelezői (megfelelőségi) nyilatkozat; felelős műszaki vezetői nyilatkozat;

• valamennyi hatósági és közmű-nyilatkozat;

• Építési Xxxxx, ha készül, Felmérési Napló másolata;

• a jótállási tevékenységet végző szervezetek listája (cég neve, címe, telefonszáma);

• minden olyan levelezés, jegyzőkönyv másolata, amely a kivitelezéssel kapcsolatban lényeges információkkal bír a későbbi esetleges vitás kérdések eldöntésére;

• az üzemeltetési, karbantartási munkák elvégzésére üzemeltetési, használati előírások és feltételek könyvei.

Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának feltétele az átadási dokumentáció hiánytalan átadása; annak rendelkezésre bocsátásáig a Megrendelő jogosult az átvételt megtagadni.

5.5. A műszaki ellenőr az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő rész- és végszámlát csak elfogadott teljesítésigazolás mellékelése esetén köteles befogadni. Felek megállapodnak, hogy a végszámla befogadásának feltétele az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását igazoló jegyzőkönyv mellékelése.

5.6. A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, valamint az építési műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően Vállalkozó a Megrendelő birtokába adja az építményt, valamint a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 33. §-ában előírt dokumentumokat.

5.7. Az előleg-, a részszámlák és a végszámla kifizetése a Kbt. 135. §-a és a 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 30-32/A. §-a figyelembevételével történik.

A Vállalkozó számára történő kifizetéseket a Vállalkozó […] számú bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni.

5.8. Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy az alvállalkozók által teljesített munkarészek tekintetében a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27-

32. §-ai, és a Kbt. 135. § (3) bekezdése szerint kell eljárnia. Figyelemmel a 322/2015. (X.30.) Korm. rendeletben foglaltakra, a havonta nettó módon

számított 200.000,- Ft-ot (azaz kettőszázezer forintot) meghaladó kifizetésnél Megrendelő abban az esetben fizethet, ha a Vállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 (harminc) napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy a Vállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

5.9. Fizetési késedelem esetén Vállalkozó jogosult a Ptk. 6:155. §-a szerinti késedelmi kamatot érvényesíteni Megrendelővel szemben.

6. Jótállás, Szavatosság, biztosíték

6.1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó által vállalt jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás sikeres befejezésének időpontjától számított az ajánlatban foglalt időtartam, de minimum 36 hónap.

6.2. A jótállási és szavatossági időn belüli meghibásodás esetén a Megrendelő – az észleléstől számított 8 (nyolc) munkanapon belül - értesíti a Vállalkozót, és a Felek az észrevétel kézhezvételétől számított 5 (öt) munkanapon belül egyeztetést tartanak. A hiba jellegétől függően – amennyiben a hiba kijavítása azonnali intézkedést tesz szükségessé, akkor haladéktalanul, egyéb esetekben 30 (harminc) napon belül – köteles a Vállalkozó a hibát kijavítani.

6.3. Amennyiben Vállalkozó jótállási, illetve szavatossági kötelezettségének nem vagy nem határidőben tesz eleget, vagy a hiba kijavítását eredménytelenül és/vagy nem megfelelő minőségben kísérli meg, a Megrendelő a hibát – külön, további figyelmeztetés, felhívás nélkül - a Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

6.6. Konstrukciós, vagy anyaghiba esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő kérésére a létesítmény mindazon elemét, részeit, tartozékait, stb. jótállási és szavatossági kötelezettsége keretében saját költségére kijavítani, vagy kicserélni, amelyek ugyan nem sérültek meg, de a hibásnak bizonyult elemekkel, részekkel, tartozékokkal, stb. azonos konstrukciójúaknak, anyagúaknak bizonyultak és hasonló meghibásodásuk feltételezhető. Cserét követően a műszaki megfelelőséget igazolni kell.

7. Vagyon- és felelősségbiztosítás

7.1. A Vállalkozó felelősséggel tartozik a jelen szerződésben vállalt munkáért a jelen szerződés megkötésének időpontjától a birtokbaadás lezárásának időpontjáig. A Vállalkozó köteles mentesíteni jelen szerződés alapján a Megrendelőt minden olyan kárigénnyel és követeléssel szemben, amely a végzett építés-szereléssel kapcsolatban felmerülő, továbbá harmadik

személynek okozott személyi sérülések, káresemények következtében jelentkeznek.

7.2. Az előzőekben felsorolt kockázatok csökkentése érdekében a Vállalkozó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt rendelkezik a vállalkozásra vonatkozó, építés-kivitelezésre és szerelésre is kiterjedő (Contractor’s All Risks) felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás éves kárösszege legalább: 10 000 000 Ft, a káresemény összege legalább: 20 000 000 Ft. A biztosítási kötvények másolata jelen szerződés 3. számú mellékletét képezi.

7.3. Ha a beruházással kapcsolatosan olyan esemény következik be, amely kárt, vagy sérülést eredményez, abban az esetben a Vállalkozó haladéktalanul köteles értesíteni a Megrendelőt, valamint a szükséges lépéseket és intézkedéseket megtenni a biztosítási feltételek érvényesítésére. Minden ilyen esetre érvényes a Vállalkozó kárenyhítési kötelezettsége.

A Vállalkozó köteles érvényben tartani a biztosítást minden olyan esetre, amiért jelen szerződés vagy jogszabály alapján felelős. A Vállalkozó köteles értesíteni a biztosítót a beruházás megvalósításának jellegében, mértékében, vagy programjában történt változásokról, és biztosítani a biztosítások kielégítő voltát összhangban a jelen Szerződés feltételeivel. Amennyiben a Vállalkozó nem tesz eleget a kötvényekben előírt feltételeknek, az a jelen szerződés megszegésének minősül és a szerződésszegés következményeit vonja maga után.

8. A Megrendelő jogai és kötelezettségei:

8.1. A Megrendelő jogosult és köteles:

- a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyv egyidejű felvételével a Vállalkozónak átadni;

- az elvégzett munkát – Műszaki Ellenőre útján - ellenőrizni;

- kitűzni az átadás-átvétel időpontját a készre jelentés alapján, a készrejelentés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) naptári napon belül;

- javaslatot tenni a munkák bármely részének, bármilyen technológiai vagy időbeli sorrend szerint megvalósítására, megváltoztatására;

- a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni;

- a teljesített munka ellenértékét szerződés szerint kifizetni;

- a Vállalkozóval mindenkor együttműködni;

- utasítani a Vállalkozót a kitűzésből eredő hibák kijavítására, továbbá a szükséges mértékű kiegészítő feltárásra;

- alapos indok(ok) alapján kifogásolni a Vállalkozó alvállalkozóit, helyszíni személyzetét, valamint az ajánlattól eltérő, vagy eltérően alkalmazott technológiát, eszközeit;

- ha a jelen szerződésben rögzített munkát a Vállalkozó írásbeli felszólításra nem végzi el, a kifogásolt, vagy hiányolt cselekményeket nem javítja, illetve nem pótolja a felszólítás kézhezvétele után lehetőség szerint haladéktalanul, a felmerülő felelősséget és károkat a Vállalkozóra áthárítani. A munka elvégzésének határideje a szakmai előírások szerinti határidő, a munka megkezdésének napja a felszólítás kézhezvételétől számított legkésőbb 3. (harmadik) munkanap.

- a műszaki ellenőri és tervezői többletszolgáltatás igénybevételével járó költségeket Vállalkozóra áthárítani, amennyiben azok a Vállalkozónak felróható okból merültek fel.

- A közbeszerzés során tett ajánlatában a Vállalkozó által vállalt környezetvédelmi szempontok ellenőrzése a Megrendelő által megbízott műszaki ellenőr feladata, aki a kivitelezés helyszínén, a munkaterületen figyelemmel kíséri a munkavégzés folyamatait és a kapcsolódó adminisztráció során az esetlegesen vállalt újrahasznosított papír használatát.

9. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei:

9.1. A Vállalkozó nem jogosult a munkavégzésre alkalmas munkaterület átvételét megtagadni; továbbá felelős az építési területen a munkavégzésre alkalmas állapot fenntartásáért.

9.2. A Vállalkozó jogosult és köteles

• a munkaterületet átvenni, az átvételkor annak munkavégzésére való alkalmasságát megvizsgálni, a munkavégzésre alkalmas állapotot megteremteni és fenntartani a jelen szerződés keretein belül;

• a szerződés teljesítésének megkezdéséhez szükséges – jogszabályokban a kivitelező számára előírt – hatósági, szolgáltatói bejelentéseket a kivitelezési munka megkezdése előtt megtenni, Megrendelő részére dokumentálni, és a bejelentéseket az Építési Naplóhoz csatolni;

• a munkaterület átvételét követően, a munkálatok megkezdését megelőzően munka- és balesetvédelmi, valamint környezet- és tűzvédelmi, természetvédelmi, vagyonvédelmi oktatást tartani, és ennek tényét az Építési Naplóban rögzíteni;

• a kiadott vázlatoknak megfelelően, a vonatkozó szakmai- és általános törvényi, rendeleti előírások betartásával a kivitelezést elvégezni;

• a szerződésben meghatározott tartalommal és minőségben, illetve az egyéb jogszabályoknak és kötelezően alkalmazandó előírásoknak, továbbá az építési és szakhatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően a rendeltetésszerű használatot biztosító minőségben, hiba- és hiánymentesen a szerződött munkát elvégezni;

• az építési munkák megkezdésétől (a munkaterület átvételétől) a műszaki átadás-átvétel lezárásig Építési Naplót vezetni;

• biztosítani a szerződéses munkák elvégzéséhez a munkaerőt, árut, anyagot, szerkezetet, berendezést, stb. legyen az ideiglenes, vagy állandó jellegű;

• a munkaterületet szükség szerint kerítéssel biztonságosan lekeríteni;

• a Megrendelő által elrendelt változtatásokat, módosításokat befogadni és azokat elvégezni, azok esetleges költségeiről és ellentételezéseiről megállapodni;

• biztosítani a munkavédelmi, balesetvédelmi, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi és tűzvédelmi rendszabályok betartását, illetve az ehhez szükséges feltételeket megteremteni, a jogszabályokban előírt munka- és balesetvédelmi tervet elkészíteni, Építési Naplóhoz mellékelni és betartani;

• jelen szerződésben rögzített feladatai végzésével összefüggésben maga vagy alvállalkozói által okozott károkat teljes körűen megtéríteni,

• a kivitelezés során és az építési helyszínen csak szerződéssel, illetve bejelentett munkahellyel rendelkező személyeket foglalkoztatni (ebben a körben mindennemű felelősség kizárólagosan a Vállalkozót terheli);

• a különböző építőanyagok, épületszerkezetek, épületgépészeti szerelvények, illetve berendezési tárgyak származási helyét, minőségtanúsítását, alkalmazástechnikai leírását, garancia- és jótállási dokumentumait, valamint márka azonosítását, hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni, az igazolásokat az Építési Naplóhoz naprakészen, folyamatosan csatolni, továbbá az átadási dokumentáció részeként Megrendelő részére átadni;

• biztosítani (költségtérítés nélkül) a Megrendelő és a Műszaki Ellenőr számára, hogy bármely munkanapon a munkavégzés ideje alatt annak időpontjában az ellenőrzési jogukat gyakorolhassák, megtekinthessék és megvizsgálhassák a munkavégzés folyamatát, helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések stb. minőségét, gyártási helyszínét, fázisait;

• lehetővé tenni, hogy a hatóságok ellenőrzéseket, egyeztetéseket végezhessenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban;

• a kivitelezői hatáskörbe tartozó hatósági, szolgáltatói engedélyeket, véleményeket beszerezni, és dokumentálni;

• a megfelelő időben és módon lehetővé tenni, hogy azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatóságok részt vehessenek;

• a végzett munka, vagy a beépítésre került anyag, szerkezet, termék, berendezés minőségi megfelelőségének vitája esetén, ha a vizsgálat eredménye Vállalkozó számára elmarasztaló, annak költségét viselni és az azzal kapcsolatban a Megrendelő vagy a Műszaki Ellenőr által elrendelt bontást, vagy cserét haladéktalanul, saját költségén elvégezni;

• a Megrendelővel a készrejelentést írásban közölni;

• a dokumentált minőségtanúsítványokat, mint az építkezés hivatalos ügyiratainak tartozékait az építkezés végéig megőrizni, és legkésőbb a szerződés lezárásával egyidejűleg a Megrendelőnek eredetiben átadni;

• a kivitelezéshez feltétlenül szükséges ideiglenes villamos energia- és ivóvízellátást, az azokhoz szükséges csatlakozásokat, valamint az ideiglenes építéshelyi berendezéseket saját költségére felépíteni, üzemeltetni és azokat elbontani, elszállítani legkésőbb a műszaki átadás- átvétel lezárásáig;

• a keletkezett munkahelyi hulladékot és felesleget folyamatosan letakarítani, a munkaterületet tisztán tartani, a csapadékot elvezetni, az építkezés biztonságos és kulturált megközelíthetőségét biztosítani, az építési területet, valamint az építés, szállítás során használt, csatlakozó utakat (telekhatáron kívül is) rendben, tisztán tartani;

• a befedésre vagy eltakarásra kerülő munkarészek esetében az eltakarási munkálatok megkezdését legalább 5 (öt) munkanappal megelőzően a Megrendelőt és a Műszaki Ellenőrt értesíteni és lehetővé tenni a számukra, hogy azokat megvizsgálják, megmérjék és észrevételeiket Építési Naplóban rögzítsék. Ha a Megrendelő és a Műszaki Ellenőr ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy a Vállalkozó jogosult a munkarész befedésére vagy eltakarására, de az eltakart munkarészekért is teljes felelősséggel tartozik;

• állandó – megfelelő szakértelemmel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező, jogszabály szerinti névjegyzékben szereplő – felelős műszaki vezetője által biztosítani minden szükséges helyszíni felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák kivitelezése és próbaüzemeltetése folyamán;

• helyszíni képviselőjét haladéktalanul eltávolítani és másik, a Megrendelő által jóváhagyott személlyel pótolni, ha a Megrendelő a képviselőt feladatai ellátására indokoltan nem tartja megfelelőnek és erről a Vállalkozót a kifogás indokait is megnevezve írásban értesíti;

• a garanciális, vagy szavatossági idő alatt felmerülő és a Megrendelő által jelzett hibák, illetve hiányosságok kijavításához, elhárításához a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni;

• az elkészült rész- és befejezett munkák minőségének megőrzését és tisztántartását biztosítani.

9.3. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

9.4. A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

9.5. Vállalkozó a szerződés megkötésének napjáig köteles nyilatkozni Megrendelő felé arra vonatkozóan, hogy melyik, az ajánlatban megjelölt gazdasági szereplő (ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában és a szerződés teljesítése során ténylegesen résztvevő alvállalkozó) végez építőipari kivitelezési tevékenységet, amelynek alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. Vállalkozó legkésőbb a munkaterület átadásának napjáig köteles biztosítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő a névjegyzéken szerepeljen, ennek elmaradása esetén Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni.

9.6. Vállalkozó alvállalkozó igénybevételére csak a közbeszerzési eljárás során benyújtott Ajánlatában foglaltaknak megfelelően jogosult. Az igénybe vett alvállalkozók tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. A teljesítés során az alvállalkozó, és az egyéb szakember módosítására, cseréjére a Kbt. 138. §-a szerint van lehetőség. A közbeszerzési eljárás során még nem ismert alvállalkozókat Szállító köteles legkésőbb a szerződés aláírásának napján bejelenteni. Az alvállalkozók bejelentése a jelen szerződés

4. számú mellékletét képezi.

10. Minőségbiztosítás:

10.1. A Vállalkozó lehetővé teszi a Megrendelő, a Műszaki Ellenőr vagy az általuk meghatalmazott személyek és intézmények képviselői számára, hogy bármely

ésszerű időpontban megtekinthessék az építés helyszínét, vagy ahol a felhasználásra kerülő anyagok, termékek, szerkezetek előkészítése vagy gyártása folyik, és ott – belátásuktól függően – a megfelelőségre vonatkozó vizsgálatokat végezzenek, vagy végeztessenek. Ehhez a Vállalkozó köteles minden ésszerű segítséget és eszközt megadni.

10.2. A minőségtanúsítással kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében a Vállalkozót terhelik.

10.3. Amennyiben egyes vizsgálatokra a szerződésszerű teljesítésnek való meg nem felelés, vagy minőségi hiba gyanúja miatt van szükség, és a hiba, illetve hiány a vizsgálat során beigazolódik, az ilyen vizsgálatok költségeit is a Vállalkozó köteles viselni.

A Megrendelő ilyen esetekben átruházhatja az anyagok, szerkezetek, berendezések vizsgálatának jogát más független, akkreditált intézetre, a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett.

A Vállalkozó köteles a vizsgálathoz szükséges körülményeket biztosítani, és az elvárható együttműködést, segítséget megadni. Ellenkező esetben a Megrendelő a kérdéses termék, szerkezet átvételét megtagadhatja.

10.4. A Vállalkozó a szerződés teljesítésekor az elvégzett munka, a beépített anyagok, berendezések és eszközök vonatkozásában megfelelőségi nyilatkozatot tesz, melynek tartalmi, formai követelményeire a vonatkozó jogszabályok, és szabvány rendelkezései az irányadóak.

10.5. Vállalkozó köteles a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően minőségbiztosítási és mintavételi tervet készíteni, azt a Megrendelő műszaki ellenőrével jóváhagyatni és a minőség ellenőrzésére vonatkozó tevékenységét a tervben foglaltak szerint végezni és dokumentálni.

11. Építési Napló

11.1. A Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételétől kezdve köteles az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti építési naplót (a továbbiakban: Építési Napló) folyamatosan vezetni és azt – a hatósági, szakhatósági engedélyek egy-egy példányával, az érvényes kiviteli tervdokumentációval, az alvállalkozói építési naplókkal, valamint a teljesítés során keletkező, és jelen szerződésben előírt egyéb dokumentációkkal együtt

– folyamatosan az építkezés helyszínén tartani.

Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben szükséges, a Vállalkozó elektronikus építési napló használatához szükséges naplóügyfél-jele (a továbbiakban: NÜJ): […].

11.2. A szerződő Felek a naplóbejegyzésre meghatalmazott személyeket és elérhetőségüket (név, cím, közvetlen elérhetőség, telefon, telefax) kötelesek az Építési Naplóban feltüntetni. Az Építési Naplóban megállapítások, megjegyzések, kifogások, utasítások stb. bejegyzésére kizárólag a megnevezett személyek jogosultak.

11.3. Vállalkozó naplóbejegyzéseit a Megrendelőnek vagy a Műszaki Ellenőrnek ellenjegyezni szükséges. A Vállalkozó a bejegyzésekre 3 (három) munkanapon belül a naplóban köteles válaszolni.

11.4. A Megrendelő az utasításait elsősorban az Építési Naplóba történő bejegyzéssel közlik a Vállalkozóval.

11.5. Az Építési Naplót a Megrendelő – közvetlenül vagy a Műszaki Ellenőr útján - hetente legalább 1 (egy) alkalommal ellenőrizni köteles.

11.6. Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy személyesen vagy a Műszaki Ellenőr útján az alvállalkozók építési naplójába bármikor munkaidőben betekintsen.

11.7. Az Építési Naplóban az építéssel és szereléssel, az ellenőrzéssel és vizsgálatokkal, az átadás-átvétellel kapcsolatos körülményeket, az egyes munkák végrehajtásának kezdetét és befejezését, az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit, a méréseket és a mindenkor irányadó jogszabályokban előírt valamennyi egyéb körülményt kötelesek rögzíteni a Felek.

Az Építési Naplót a munka befejezését követően le kell zárni és a záró bejegyzést a feleknek alá kell írnia. Az Építési Napló őrzési helye a Vállalkozó helyszíni irodája.

11.8. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. §-a értelmében Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és

(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

12. Szerződésszegés

12.1. A Megrendelő szerződésszegést követ el, ha igazolt, befogadott Vállalkozói számla teljesítése során fizetési késedelembe esik.

12.2. A Vállalkozó szerződésszegést követ el, ha

• késedelmesen teljesít,

• hibásan teljesít, mert a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a jogszabályokban és e szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, vagy ha a szolgáltatott dologban a teljesítéskor nincsenek meg a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott tulajdonságok,

• nem teljesít.

A Vállalkozó szerződésszegést követ el különösen akkor, ha nem az ajánlatában megadott és az ajánlatok értékelésekor figyelembe vett vállalások szerint teljesít (a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás eseteinek kivételével). Megrendelő jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha Vállalkozó a Megrendelő felszólítására nem az ajánlatában megadott és az ajánlatok értékelésekor figyelembe vett vállalások szerint teljesít (a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás eseteinek kivételével)

12.3. Késedelmi kötbér: A késedelmes teljesítés miatt bekövetkező késedelem esetén a teljesítésig tartó időtartamra a kötbér mértéke késedelemmel érintett naptári naponként a nettó ajánlati ár (továbbiakban: vállalkozói díj) 0,5 %-a. A késedelem esetére kikötött kötbér összege nem haladhatja meg a nettó ajánlati ár (továbbiakban: vállalkozói díj) 10 %-ának megfelelő összeget. A késedelem esetére kikötött kötbér szempontjából minden késedelemmel érintett és megkezdett nap egész napnak számít.

Amennyiben a késedelmesen eltelt napok ellenértéke eléri a nettó ajánlati ár (továbbiakban: vállalkozói díj) 10 %-át, és az Eladó ezt követően sem tesz eleget kötelezettségének, úgy Vevő jogosult elállni a Szerződéstől, vagy felmondhatja azt.

12.4. Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a szerződés teljesítése a Vállalkozó érdekkörében felmerült okból megszűnik, vagy ellehetetlenül, a vállalkozó egyszeri meghiúsulási kötbér fizetésére köteles. Ebben az esetben a meghiúsulási kötbér összege áfa nélkül számított összesített vállalkozási díj 20%-ának megfelelő összeg.

12.5. A késedelmi kötbér megfizetésének esedékessége a késedelem megszűnésének napja. Vállalkozó a kötbért az esedékességtől számított 10 naptári napon belül köteles megfizetni Megrendelő részére. Megrendelő fenntartja magának a jogot a kötbér összegét meghaladó kárainak érvényesítésére. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól.

12.6. Vállalkozó az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nélkül számított ellenszolgáltatás tíz-tíz százalékát elérő biztosítékot köthet ki (322/2015. (X.30.) Korm rend 27. § (2) bek.).

12.7. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a kötbérterhes határidők 20 nappal történő túllépése esetén, vagy olyan hibás teljesítés esetén, amelynek a kijavítása a 20 napot meghaladja, a Megrendelőnek jogában áll választása szerint – a szerződésszegés következményeinek érvényesítése mellett – a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

12.8. Ugyancsak jogosult a Megrendelő a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a Vállalkozó a Megrendelő felszólítására a Megrendelő által kifogásolt, vagy hiányolt munkákat nem orvosolja, vagy nem pótolja a megadott ésszerű határidőn belül.

12.9. Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

Az Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti felmondás esetén a Vállalkozó a Szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

12.10. Megrendelő jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására abban az esetben is, ha a Vállalkozó közbeszerzési eljárás keretében elfogadott ajánlatában bemutatott műszaki- és/vagy pénzügyi alkalmassági feltételei a jelen szerződés teljesítése során negatívan, az alkalmatlanság irányában változnak, így különösen, ha

• ha a Vállalkozó tartósan fizetési késedelembe esik (köztartozások, szolgáltatók, alvállalkozók, beszállítók felé);

• a Vállalkozóval szemben felszámolási eljárás indul, vagyonfelügyelőt rendel ki hozzá a bíróság;

• végelszámolását határozza el.

12.11.Felek megállapodnak, hogy amennyiben Megrendelő bármely fizetési kötelezettségével 45 (negyvenöt) napot meghaladó késedelembe esik, úgy Vállalkozó jogosult jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani.

12.12. Mentesülnek szerződő Xxxxx a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő Fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, vagy bizonyítják, hogy kötelezettségeiket vis maior miatt nem tudják teljesíteni. Vis maior esetén a kötelezettsége teljesítésében akadályozott Fél a másik szerződött Xxxxx a vis maior beálltáról és megszűnéséről haladéktalanul értesíteni köteles.

12.13.Nem mentesülnek szerződő Xxxxx a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés következményei alól, ha az ugyan rendkívüli, előre nem látható körülményre vezethető vissza, azonban ezen körülmény a szerződésszerű teljesítést csupán akadályozta vagy megnehezítette, de nem lehetetlenítette el.

13. A Szerződés megszűnése, megszüntetése

13.1. Jelen Szerződés megszűnik:

a) a szerződésszerű teljesítéssel (a határozott idő lejártával);

b) bármelyik Fél jogutód nélküli megszűnésével;

c) rendkívüli (azonnali hatályú) felmondással.

13.2. A jelen Szerződést bármely Fél súlyos szerződésszegése esetén a másik Fél azonnali hatállyal írásban – indokolás mellett – felmondhatja, amennyiben a Felek valamelyike jelen Szerződésben írt lényeges kötelezettségét ismételten, súlyosan megszegi és azt a másik fél – megfelelő határidőt tartalmazó – írásbeli felszólítására sem orvosolja.

13.3. Megrendelő jogosult továbbá jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Vállalkozó ellen felszámolási- vagy végelszámolási eljárás indul, illetve ha az illetékes cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

13.4. A Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat A Kbt. 143 (1) bekezdése alapján, ha:

a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

b) az ajánlattevő nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

13.5. A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

14. Szellemi tulajdon

14.1 Felek megállapodnak abban, hogy a feladatok elvégzése kapcsán jelen Szerződés keretében létrejövő szellemi termékek, dokumentumok, illetve szellemi alkotások, az ezekhez fűződő szerzői jogok vagyoni jogai a Megrendelő tulajdonába/kizárólagos felhasználásába kerülnek, illetve az ehhez fűződő jogvédelem a Megrendelőt illeti meg. A jelen Szerződés tárgya szerinti tevékenység teljesítése során esetlegesen létrehozott szellemi alkotások elkészítése során létrejövő dokumentációval, szellemi alkotással, az ahhoz fűződő vagyoni jogokkal, annak minden elemével a Megrendelő szabadon, területi, időbeli és a felhasználás módjára való korlátozástól mentesen, kizárólagosan rendelkezik. Jelen rendelkezés alapján a Megrendelő jogosult különösen a Vállalkozó által elvégzett munka eredményének nyilvánosságra hozatalára, feldolgozására, átdolgozására, megváltoztatására, módosítására, továbbfejlesztésére, publikálására, közzétételére (terjesztésére), reprodukálására, sokszorosítására (többszörözésére, ideértve a számítógéppel vagy egyéb elektronikus adathordozóra történő másolást is), pályázati anyagban történő felhasználására, és mindezen jogok továbbengedélyezésére azok minden jogosultságával együtt. Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a fenti jogok ellenértékére tekintettel állapították meg a Vállalkozói Díjat, a fenti jogok ellenértékét a Vállalkozói Díj tartalmazza.

Szerződő Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés eredményeként készült szellemi alkotás bármely felhasználása során Megrendelő köteles Vállalkozó nevének feltüntetésére.

14.2. Vállalkozó szavatolja és helyt áll a Megrendelő felé azért, hogy:

• korlátozásoktól mentes felhasználási jogot ad a Megrendelőnek a jelen szerződés szerint elkészített tervdokumentációra és az átadott egyéb dokumentumokra, egyéb anyagokra;

• A jog biztosítása és a szerződéses kötelezettségek Vállalkozó általi teljesítése nem sért semmilyen szabadalmat, szerzői jogot, üzleti titkot,

vagy bármely harmadik személy más szellemi alkotáshoz fűződő vagy jogi védelemben részesülő jogát;

• Vállalkozó nem kötött olyan szerződést bármely alvállalkozóval, munkavállalójával vagy egyéb harmadik féllel, amely korlátozná a Megrendelő részére e felhasználási jog megadását.

14.3. Vállalkozó a jelen Szerződés tárgya szerinti tevékenység teljesítése során esetlegesen létrehozott szellemi alkotások tekintetében a Megrendelőnek a jelen fejezet értelmében biztosított felhasználási engedélyre vonatkozó felmondási vagy korlátozási jogát csak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 51. §-ban meghatározott esetekben és feltételekkel, és csak a jelen szerződés megkötését követő 5. év elteltével, visszafizetési kötelezettség nélkül gyakorolhatja. Ha Eladó felmondási vagy korlátozási jogát az említett 5 éves határidő előtt gyakorolta, úgy ez esetben köteles a jelen szerződés értelmében a tervezői díjként kapott összeget a Megrendelőnek a joggyakorlást követő 30 napon belül visszatéríteni.

15. Együttműködés, egyéb feltételek

15.1. Jelen szerződést Xxxxx csak az ajánlati felhívási dokumentációban foglalt feltételek, illetve a Vállalkozói ajánlat tartalma alapján és kizárólag abban az esetben módosíthatják, ha a szerződéskötést követően előre nem látható okból beállott körülmény folytán a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges és jogos érdekeit sérti.

15.2. A Vállalkozónak átadott tervek, dokumentációk stb. a Megrendelő kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem a szerződésen kívül fel nem használhatók, továbbá tilos a Megrendelő hozzájárulása nélkül az elvállalt, illetve a már folyamatban lévő munkákról adatokat kiszolgáltatni, előadásokat tartani, kinyomtatott anyagot közzétenni.

15.3. A Vállalkozónak mentesítenie kell a Megrendelőt minden olyan igénnyel és peres eljárással szemben, amely bármiféle szerzői jog, szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt merül fel.

15.4. A Vállalkozó személyzetének az építkezés területén tartania kell magát az érvényes szabályokhoz, előírásokhoz, továbbá teljesítenie kell a Megrendelő jelen szerződésben megnevezett képviselőinek indokolt utasításait. Az előírások durva, vagy kismértékű, de ismétlődő megsértése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő felszólítására az érintett személyeket az építkezés területéről eltávolítani és más alkalmas személyekkel pótolni.

15.5. A kivitelezési munkák megvalósításába alvállalkozók is bevonhatók, de a Vállalkozó ezek tevékenységéért vagy mulasztásáért úgy felel, mintha az adott munkát maga végezte volna el. A Vállalkozónak a szerződés aláírását

követően a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozóit a Megrendelőnek előzetesen be kell jelentenie. Vállalkozó teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik Megrendelő és harmadik személyek irányába a saját maga, illetve az általa igénybe vett alvállalkozók által okozott károk megtérítéséért.

15.6. Szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen szerződésben meghatározott feladataik ellátása során tudomásukra jutó, a másik fél és az azzal közvetlen kapcsolatban álló partnerszervezetek üzletvitelére és működésére, üzlet- és piacpolitikájára, üzletkörére, a jelen szerződésre és annak ellátására vonatkozó információt, továbbá minden olyan más információt, adatot és dokumentumot, megoldást, amelyek harmadik fél részére történő átadása az érintett félre nézve közvetlenül vagy közvetve hátránnyal jár vagy járhat - időbeli korlátozás nélkül - bizalmasan, üzleti titokként kezelik, és azokat kizárólag a jelen szerződés keretein belül használják fel. A felek ezen kötelezettségük megszegése esetén teljes kártérítési felelősséggel tartoznak. Felek a jelen pont szerinti kötelezettségekről kötelesek megfelelő tájékoztatást adni érintett alkalmazottaik, megbízottjaik és alvállalkozóik részére.

15.7. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés - a Kbt. szerinti esetleges korlátozásokkal - nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül, így kiadása harmadik személy részére nem tagadható meg.

15.8. Felek továbbá tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek (Állami Számvevőszék, Európai Számvevőszék, Európai Bizottság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, belső ellenőrzési szervezetek, stb.) feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokat és az azok alapján megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, s részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.

15.9. Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén Vállalkozó köteles minden segítséget Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni, az ellenőrzés hatékonysága és Megrendelő kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.

15.10. A Vállalkozó feladata a felmerülő és szükségszerű hatósági eljárások kezdeményezése, szükség szerint az azokban való részvétel. A hatósági eljárások költségei a Vállalkozót terhelik.

15.11.Felek rendszeresen, heti egy alkalommal kooperációs egyeztetést, bejárást tarthatnak.

Az egyeztetés időpontjait, helyszíneit, a meghívottak körét Xxxxx a munkaterület átadása alkalmával, illetve a kooperációk során az Építési Naplóban rögzítik.

A kooperációs egyeztetésen felvett jegyzőkönyvek az Építési Naplóba történő bejegyzéssel egyenértékűnek tekintendők, és az Építési Napló elválaszthatatlan mellékleteit képezik.

15.12. A Vállalkozó köteles Megrendelő részére egy eredeti vagy hitelesített másolati példányban rendelkezésre bocsátani a szerződés tárgyát érintően alvállalkozókkal kötött szerződéseit, és ezek módosításait. Vállalkozó ezen kötelezettségének a szerződés (vagy a módosítás) megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles eleget tenni.

Amennyiben a Megrendelő hitelt érdemlő megítélése szerint valamely alvállalkozó a szerződés teljesítését nem megfelelően végzi, vagy valamely kötelezettségének nem tesz eleget, akkor is, ha cselekménye vagy mulasztása a szerződés megszegésének körében még nem értékelhető, a Megrendelő írásban kérheti a Vállalkozótól az alvállalkozó leváltását. A Vállalkozó haladéktalanul köteles a kérésnek eleget tenni, és egyidejűleg köteles gondoskodni a leváltott alvállalkozó megfelelő pótlásáról.

Az alvállalkozó leváltásával és pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket a Vállalkozónak kell viselni.

Megrendelő az alvállalkozó leváltásával összefüggésben Vállalkozót ért esetleges károkért felelősséggel nem tartozik, azonban a leváltás indokát hitelt érdemlően, írásban indokolnia kell. Ennek elmaradása esetén a Vállalkozót, ilyen fent említett kötelezettség nem terheli.

Amennyiben a Vállalkozó Megrendelőnek az alvállalkozó(k) leváltására vonatkozó kérésnek nem tesz eleget, vagy a Vállalkozó által igénybe vett alvállalkozó(k) a szerződésben vagy annak mellékleteiben rögzítetteknél – a tényleges vagy az alvállalkozói szerződésben rögzített mértékű közreműködést figyelembe véve – nagyobb arányban működnek közre a szerződés szerinti feladat megvalósításában, ez olyan súlyos szerződésszegést valósít meg, mely alapján a Megrendelő jogosult jelen szerződést azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni.

16. A szerződés hatályba lépése, egyéb megállapodások

16.1. Szerződő Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését, Vállalkozó nyertes ajánlattevőként történő kihirdetését követően a szerződés mindkét fél általi aláírásának napján lép hatályba.

16.2. Felek jelen Szerződést és mellékleteit áttanulmányozták, egyeztették és azt, mint ügyleti akaratuknak megfelelő megállapodást cégszerű aláírásukkal igazolják és léptetik hatályba.

16.3. Felek között a jelen Szerződéses együttműködéssel kapcsolatban bármiféle közlés, tájékoztatás, kérés, stb. (együttesen: értesítés) csak írásban, magyar nyelven érvényes és hatályos a fenti személyeknek címezve.

Minden, Felek közötti értesítést az alábbiak szerint kell közöltnek tekintetni:

• a kézbe és átvételi elismervény ellenében történő átadás esetén az átadás időpontjában, az átvétel megtagadása esetén annak időpontjában;

• ajánlott, tértivevényes könyvelt küldeményként, illetve futárszolgálat útján történő kézbesítés esetén a kézbesítés, az átvétel megtagadása esetén a sikertelen kézbesítés időpontjában, amennyiben pedig a címzett a küldeményt nem veszi át (az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz) a sikertelen kézbesítés napjától számított 5. napon kell az adott iratokat kézbesítettnek tekinteni;

• telefaxon, e-mail-en történő továbbítás esetén a telefax berendezés vagy az elektronikus levelezőrendszer által megjelölt sikeres elküldés időpontjában.

A Felek megállapodnak abban, hogy jelen Szerződés keretében az egymással távbeszélőn, telefaxon, táviratban, e-mailben vagy egyéb módon közölt értesítéseiket 2 munkanapon belül könyvelt postai vagy futárral/személyesen eljuttatott küldeményként utólag megerősítik. Amennyiben az utólagos megerősítésre bármely okból nem kerül sor, úgy kétség esetén az értesítés érvényességére és hatályosságára az értesítést feladó fél nem hivatkozhat másik féllel szemben. Felek megállapodnak, hogy a jelen Szerződés módosításával, megszüntetésével kapcsolatos értesítések, dokumentumok csak és kizárólag nyomtatott formában, a Fél/Felek képviselőinek aláírásával ellátva érvényesek és hatályosak.

16.4. Felek a Szerződés teljesítésének időtartamára az alábbi személyeket jelölik ki a folyamatos kapcsolattartásra:

Kapcsolattartók a Megrendelő részéről: Teljeskörűen:

Név: «Megrendelő_kapcsolattartójának_neve»

cím: «Megrendelő_kapcsolattartójának_címe»

telefonszám: «Megrendelő_kapcsolattartójának_telefonsz»

e-mail: «Megrendelő_kapcsolattartójának_email_cí»

Kapcsolattartó a Vállalkozó részéről:

Műszaki, kivitelezési kérdésekben:

Név: […]

cím: […]

telefonszám: […]

e-mail: […]

Pénzügyi, adminisztratív kérdésekben:

Név: […]

cím: […]

telefonszám: […]

e-mail: […]

Ha a Felek más kapcsolattartót jelölnek ki, kötelesek erről írásban egymást haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 72 (hetvenkettő) órán belül írásban tájékoztatni.

16.5. Jelen szerződés tekintetében és e szerződésben nem rendezett kérdésekre a Kbt.-ben, valamint a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

16.6. A szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására a Kbt. 141. §-a az irányadó.

16.7. Felek megállapodnak abban, hogy bármely jogvitát, amely a jelen Szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, tárgyalások útján próbálják rendezni. Amennyiben e tárgyalások nem vezetnek eredményre minimum 20 (húsz) munkanap és 3 (három) tárgyalási forduló alatt, a Xxxxx ezt jegyzőkönyvben rögzítik, és a jelen szerződésből származó jogvitáik elbírálására alávetik magukat a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének.

A szerződő felek a jelen Vállalkozási Szerződést elolvasták, megértették, annak rendelkezéseit egyezően értelmezték és azt, mint valós ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag, cégszerűen írták alá.

Jelen Szerződés öt (5) eredeti példányban készült, melyből három példány illeti meg a Megrendelőt, két példány pedig a Vállalkozót.

[megrendelői aláírás keltezés]

……………………………

[vállalkozói aláírás keltezés]

…………………………

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében:

Xxxxxx Xxxxx

polgármester

[vállalkozó neve]

képviseletében: [vállalkozó képviseletére jogosult]

Megrendelő

Vállalkozó

Mellékletek:

1. számú melléklet: Ajánlati felhívás és dokumentáció, melynek részét képezi a műszaki melléklet és a közbeszerzési eljárásban keletkezett egyéb dokumentumok

2. számú melléklet: Vállalkozó ajánlata

3. számú melléklet: Biztosítási kötvény másolata

4. számú melléklet: Nyertes ajánlattevő bejelentése

4. számú melléklet

NYERTES AJÁNLATTEVŐ BEJELENTÉSE ÉS NYILATKOZATA

A KBT. 138. § (3) BEKEZDÉS SZERINTI ALVÁLLALKOZÓKRÓL 1

Alulírott ………………… az ………………………… (nyertes ajánlattevő cég neve)

képviselőjeként Ajánlatkérő által kiírt „Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út

– Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje” tárgyú közbeszerzési eljárásban

n y e r t e s a j á n l a t t e v ő k é n t b e j e l e n t e m , h o g y

a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződés teljesítésében az alábbi alvállalkozó(k) vesznek részt:

alvállalkozó#1 neve: […]2 alvállalkozó#1címe: […] alvállalkozó#1képviselőjének neve: […] alvállalkozó#1adószáma: […] alvállalkozó#1számlaszáma: […]

az a tevékenysége, melynek teljesítéséhez igénybe vételre kerül az alvállalkozó#1:

alvállalkozó#2 neve: […] alvállalkozó#2címe: […] alvállalkozó#2képviselőjének neve: […] alvállalkozó#2adószáma: […] alvállalkozó#2számlaszáma: […]

az a tevékenysége, melynek teljesítéséhez igénybe vételre kerül az alvállalkozó#2:

alvállalkozó#3 neve: […] alvállalkozó#3címe: […] alvállalkozó#3képviselőjének neve: […] alvállalkozó#3adószáma: […] alvállalkozó#3számlaszáma: […]

az a tevékenysége, melynek teljesítéséhez igénybe vételre kerül az alvállalkozó#3:

1 Legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles bejelenteni a nyertes ajánlattevő!

2 Bővíthető a bejelentésre kerülő alvállalkozók számának függvényében

Kijelentem, hogy a fenti alvállalkozók egyike sem áll a Közbeszerzési Eljárás során előírt kizáró ok hatálya alatt.

A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján vállalom, hogy minden jövőbeni alvállalkozót írásban bejelentek Vevő részére.

Kelt:

Cégszerű aláírás

4.) FEJEZET: MELLÉKETEK, NYILATKOZATMINTÁK, FORMANYOMTATVÁNYOK

Az ajánlatok összeállításának megkönnyítése érdekében, ajánlatkérő – bizonyos, az Eljárást megindító felhívásban benyújtásra előírt nyilatkozatok tekintetében – a jelen dokumentáció részeként nyilatkozatmintákat bocsát ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlattevők a jelen dokumentációban szereplő nyilatkozatmintákat vagy azok tartalmával teljes körűen megegyező nyilatkozatmintákat kötelesek alkalmazni, azaz cég- és egyéb adataikkal megfelelően kitölteni, cégszerűen, vagy meghatalmazással rendelkező meghatalmazott által aláírni. Olyan igazolások, illetőleg nyilatkozatok tekintetében, melyekre az Ajánlati Dokumentáció nem tartalmaz nyilatkozatmintát, ajánlattevők igazolásaikat, nyilatkozataikat az Eljárást megindító felhívás, az Ajánlati Dokumentáció, valamint a Kbt. által megkövetelt formában kötelesek megtenni.

TARTALOMJEGYZÉK

(a benyújtandó ajánlat kötelező tartalma)

1. Az (alap)ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok

DOKUMENTUM SORSZÁMA	BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUM	OLDALSZÁM
1. számú dokumentum	Felolvasólap	EKR
2. számú dokumentum	Az Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 66.§ (2) bekezdésében előírtak szerinti tartalommal	EKR
NYILATKOZATOK A KIZÁRÓ OKOKKAL KAPCSOLATBAN
3.1. számú dokumentum	Írásos nyilatkozat az Ajánlattevő, közös ajánlat esetén mindegyik Ajánlattevő részéről annak igazolására, hogy az nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá.	EKR
3.2. számú dokumentum	Nyilatkozat Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) tekintetében	EKR
ÁR
4.1. számú dokumentum	Árazott költségvetés
EGYÉB NYILATKOZATOK/IGAZOLÁSOK
5.1. számú dokumentum	Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9. §-a szerinti, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, vagy a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát vagy ezen dokumentumok másolatát. Amennyiben az ajánlatot nem az írásbeli képviseletre jogosult személy írja alá, akkor az adott személy(ek)nek az ajánlat aláírására vonatkozó, a meghatalmazott aláírás mintáját is tartalmazó, a képviseletre jogosult általi, cégszerű aláírással ellátott meghatalmazását is szükséges csatolni.

5.2. számú dokumentum	Ajánlattevői nyilatkozat változásbejegyzési eljárásról A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz, csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást.	EKR
5.3. számú dokumentum	Nyilatkozat a titoktartásról	EKR
5.4. számú dokumentum	Nyilatkozat az üzleti titokról	EKR
5.5. számú dokumentum	Közös ajánlat esetén a konzorciumi megállapodás
5.6. számú dokumentum	Nyilatkozat fordításról (Kizárólag idegen nyelvű irat benyújtása esetén kell csak benyújtani!)	EKR
5.7. számú dokumentum	A biztosítási szerződésről, illetőleg megkötésének vállalásáról szóló nyilatkozat.
5.8. számú dokumentum	Nyilatkozat egyenértékűségről

FELOLVASÓLAP3

1. számú dokumentum

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről.

2. számú dokumentum

Az Ajánlattevő4 kifejezett „Nyilatkozat”-a a Kbt. 66. § (2) bekezdésében előírtak szerinti tartalommal

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről, az EKR-ben található űrlapon.

3. NYILATKOZATOK ÉS IGAZOLÁSOK A KIZÁRÓ OKOKKAL KAPCSOLATBAN

3.1. számú dokumentum

NYILATKOZAT

az Ajánlattevő5 által a kizáró okok fenn nem állásáról

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről, az EKR-ben található űrlapon.

Kérjük, az EKR nyilatkozatban szíveskedjenek kiválasztani/feltüntetni az ajánlattevő nevét és a megjelölt szövegdobozban az alábbi szöveg kérjük feltüntetni:

Nyilatkozat Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján:

„Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjai” szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

Nyilatkozat kizáró okok fenn nem állásáról:

„Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjai” szerinti kizáró okok hatálya alatt.

„Nyilatkozunk, hogy az az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá.

(Nyilatkozunk/Nem nyilatkozunk)”

Közös ajánlattétel esetén a nyilatkozatot valamennyi ajánlattevő nevében kell megtenni:

„Nyilatkozatunk valamennyi ajánlattevő nevében”

3.2 számú dokumentum

NYILATKOZAT

Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) tekintetében

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről, az EKR-ben található űrlapon.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIIII. törvény 3. § 38. pontja a-b) vagy d) alpontia szerinti tényleges tulajdonos fogalma:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §

(4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik; […]

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

4. RÉSZLETES ÁRAJÁNLAT

4.1. számú dokumentum

Árazott költségvetés

5. EGYÉB NYILATKOZATOK/IGAZOLÁSOK

5.1. számú dokumentum ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁGOT IGAZOLÓ DOKUMENTUM6

6Kapacitást rendelkezésre bocsátó szerv aláírójának is csatolnia kell.

5.2. sz. dokumentum

AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZAT

Változás-bejegyzési kérelem benyújtásáról

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről, az EKR-ben található űrlapon.

NYILATKOZAT7

a titoktartásról

Kitöltése az EKR használatával kötelező az Ajánlattevő részéről, az EKR-ben található űrlapon.

„Nyilatkozunk, hogy az Ajánlattételi Dokumentációban foglalt információkat bizalmasan kezel(t)em, harmadik fél részére információt kizárólag olyan mértékben adtam, amely az ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szükséges volt.

Az Ajánlattételi Dokumentációt, annak egyes részeit, vagy az Ajánlattételi Dokumentáció másolati példányait, illetve azok részeit kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használtam fel.

(Nyilatkozunk/Nem nyilatkozunk)”

Közös ajánlattétel, Kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetén és alvállalkozó esetén a nyilatkozatot valamennyi szervezet nevében kell megtenni.

7Közös ajánlat esetén mindegyik ajánlattevőnek csatolnia kell, alvállalkozónak és kapacitást rendelkezésre bocsátó szervnek is csatolnia kell.

TÁJÉKOZTATÁS

az üzleti titokról

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában így meghatározott fogalom. A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az Ajánlattevő az ajánlatában, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja az EKR-ben erre szolgáló funkció alkalmazásával (dokumentumok feltöltésekor minden esetben meg kell jelölni, hogy az adott dokumentum üzleti titoknak minősül-e). Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő indokolást köteles csatolni (illetve az EKR-ben meg kell adnia az indokolást), amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat (üzleti titok) nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, az indokolás nem lehet része az üzleti titoknak. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - kivételi körbe nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (Kbt. 44. § (3) bekezdés). Amennyiben ajánlattevő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, vagy a hiánypótlást követően sem megfelelő a benyújtott indokolás, akkor az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.

5.5. számú dokumentum MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS AJÁNLATTÉTELRŐL

Közbeszerzési eljárás megnevezése:

„Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje”

A Kbt. 35. §-a alapján az alábbi cégek közös ajánlatot tesznek:

Xxxxxx (közös ajánlattevő neve):………………………...……………..……….

Cég címe (közös ajánlattevő címe):……………………………………….……….

Cégjegyzék száma:…………………..…………………………………….……….

valamint

Xxxxxx (közös ajánlattevő neve):………………………...……………..……….

Cég címe (közös ajánlattevő címe):………………………………………….……

Cégjegyzék száma:…………………..……………………………………….…….

Mint közös ajánlattevők kijelentjük, hogy az Eljárást megindító felhívásban és a Dokumentációban foglalt valamennyi feltételt megismertük, megértettük és azokat jelen nyilatkozatunkkal maradéktalanul elfogadjuk.

Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyv 6:29.§-ában és 6:30.§-ában foglaltak az irányadóak.

Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy a nevünkben történő kötelezettségvállalásra teljes jogkörrel az alábbi közös ajánlattevő jogosult, továbbá a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat:

Xxxxxx (közös ajánlattevő neve):………………………………………..……….

Xxxxxx (közös ajánlattevő címe):……………………………………….……….

Cégjegyzék száma:…………………..…………………………………….……….

Kötelezettségvállalásra jogosult személy neve és beosztása:…………………….

Tudomásul vesszük, hogy a közbeszerzés tárgya megvalósításával összefüggő szerződéses feladataink teljesítésekor, mint közös ajánlattevőket, egyetemleges felelősség terhel, mert a szolgáltatás oszthatatlan, ezt a jelen megállapodás cégszerű aláírásával is megerősítjük.

A teljesítés igazolás alapján kiállított számla(k) ellenértékét kérjük a (pénzintézet megnevezése) ……………………………… által vezetett ……………………………

számú számlára utalni szíveskedjenek.

A beszerzés tárgyának megvalósítása során felmerülő feladatokat egymás között az alábbiak szerint osztjuk fel, az alábbi részesedésben:

1. Közös ajánlattevő:

Xxxxxx (közös ajánlattevő neve):…………………...…………………..……….

Cég címe (közös ajánlattevő címe):……………………………………….……….

Vállalt feladatok és kötelezettségek megosztása:……………...………………...

Részesedés mértéke:………………………………………………………………..

2. Közös ajánlattevő:

Xxxxxx (közös ajánlattevő neve):…………………...…………………..……….

Cég címe (közös ajánlattevő címe):……………………………………….……….

Vállalt feladatok és kötelezettségek megosztása:……………...………………...

Részesedés mértéke:………………………………………………………………..

Ez a Közös megállapodás az ajánlat benyújtásának a napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy a végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

…………………………2019. ……………….hó nap

…………………………………….. ..…………………………………. (Cégszerű aláírás a kötelezettség- (Cégszerű aláírás a kötelezettség- vállalásra jogosult/jogosultak részéről) vállalásra jogosult/jogosultak részéről)

NYILATKOZAT

fordításról8

(Kizárólag idegen nyelvű irat benyújtása esetén kell csak benyújtani az EKR- ben található űrlapon!)

„Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozunk, hogy az általunk benyújtott idegen nyelvű irat tartalma a rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű fordítás szövegével mindenben megegyezik.”

(Nyilatkozunk/Nem nyilatkozunk)”

8Idegen nyelvű irat benyújtása esetén kell csak csatolni.

5.7. számú dokumentum

A biztosítási szerződésről, illetőleg megkötésének vállalásáról szóló nyilatkozat

Közbeszerzési eljárás megnevezése:

„Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje”

Xxxxxxxxxxx neve:…………………………

Xxxxxxxxxxx címe:………………………….

Alulírott ………………………………………… (képviselő neve), mint a(z)

........................................... (ajánlattevő cég neve, székhelye) Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője kijelentem, hogy cégünk jelenleg:

- legalább 10 000 000 Ft éves kárösszegű, legalább: 20 000 000 Ft káresemény értékű, az alvállalkozók keresztfelelősségét is magába foglaló építés-szerelési biztosítással rendelkezik, és a már meglevő érvényes kötvény egyszerű másolatát az ajánlathoz csatoljuk;

• biztosítással rendelkezik, de a kárértéke nem éri el az előírt feltételeket;

• biztosítással egyáltalán nem rendelkezik.

/A megfelelő kitöltendő illetve aláhúzandó/

Nyertességünk esetén vállaljuk, hogy az Ajánlattételi Felhívásban előírt felelősségbiztosítást megkötjük, vagy a már meglevő, de nem megfelelő kondíciójú felelősségbiztosítást az elvárt értékre felbővítjük. Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan mellékletét képezi a biztosító intézettől származó szándéknyilatkozat, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a megkövetelt felelősségbiztosítást vele megköti.

……………………2019 hó…nap

….…………………………………………. (Cégszerű aláírás a kötelezettség-

vállalásra jogosult/jogosultak részéről)

5.8. számú dokumentum

Nyilatkozat

„Dunaújváros Vasmű úti járda (Dózsa Gy. út – Építők útja között) járdavilágító közvilágítási lámpaoszlopok cseréje”

tárgyú a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. 113. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárásban

Alulírott …………………….., mint a ………………… ajánlattevő (székhely:

………………) ……………. (képviseleti jogkör/titulus megnevezése) az eljárást megindító felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után az alábbi nyilatkozatot tesszük:

A megfelelő rész aláhúzandó!

a.) Ajánlatunk nem tartalmaz eltérést a műszaki dokumentációban megjelölt márkájú, típusú termékektől.

b.) Ajánlatunk eltérést tartalmaz a műszaki dokumentációban megjelölt márkájú, típusú termékekhez képest az alábbiak szerint:

Az ajánlati ártáblázat ………….. számú sorában megjelölt márkájú

……………..termékek helyett, ……………………..márkájú terméket

ajánlunk meg. Az egyenértékűséget igazoló dokumentumokat a jelen nyilatkozat mellékleteként benyújtjuk.

………………………, 2019. …………….. hó nap

…………………………………………… (cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra jogosult/jogosultak részéről)

Document Metadata

Table of Contents

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

Document Metadata