AD–01
AD–01
AD–01 Baleset- és egészségbiztosítás feltételei
Érvényes: 2016. február 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) AD–01 Baleset- és egészségbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték.
Xxxxx Xxxxxxx- és egészségbiztosítási feltételek (továbbiakban: feltételek) szerint kötött biztosítás a szerzôdô választása szerint az alábbi kockázatokra fedezetet nyújtó biztosításokat tartalmazhatja.
Alapbiztosítás
• Baleseti halálra szóló
Kiegészítő balesetbiztosítások
• Baleseti rokkantságra szóló
• Baleseti eredetû kórházi napi térítést nyújtó
• Baleseti eredetû mûtéti térítést nyújtó
• Baleseti eredetû égési sérülés esetén térítést nyújtó
• Baleseti eredetû csonttörés esetén térítést nyújtó
Kiegészítő egészségbiztosítások
• Mûtéti térítést nyújtó
• Kórházi napi térítést nyújtó
• Kritikus betegségekre szóló
Kiegészítő biztosítás gyermekekre
• Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartalmazó biztosítási csomag
A baleseti halálra szóló alapbiztosítás az AD–01 Baleset- és egészségbiztosítás kötelezô eleme. A fentiekben felsorolt kiegészítô biztosítások csak az AD–01 Baleset- és egészségbiztosítás alapbiztosítása mellé köthetôk.
A kiegészítô biztosítások az alapbiztosítással egyidejûleg, illetve a tartam során is felvehetôk; a már megkötött biztosítások biztosítási összegét a szerzôdô az aktuális kockázatelbírálási szabályok szerint módosíthatja.
Minden olyan kiegészítô biztosításra jelen feltételek szabályai alkalmazandók, ahol erre hivatkozással köt a biztosító szerzôdést.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.
1.2. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.
1.3. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.
1.4. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a
feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.
1.5. A jelen feltételekben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.
2. ÁLTALÁNOS FOGALMAK
2.1. Biztosítási ajánlat
A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele egyenértékû dokumentum, amellyel a szerzôdô a biztosítás megkötését kezdeményezi.
Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.
2.2. Biztosítási szerzôdés
A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.
2.3. Alapbiztosítás
Olyan biztosítás, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthetô.
AD01–SZ–160122 1
2.4. Kiegészítô biztosítás
Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás. A kiegészítô biztosítások a kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet.
Alapbiztosításokhoz a feltételek mindenkori rendelkezései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.
2.5. Biztosítási esemény
Az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeiben megnevezett események bekövetkezése.
2.6. Biztosítási díj
A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak
megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza az alapbiztosítás, valamint az esetleges kiegészítô biztosítások díját is.
2.7. Technikai kezdet
A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.
2.8. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló
A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja.
A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.
2.9. Belépési életkor, aktuális életkor
A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonjaa biztosított születésének évszámát.
A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.
2.10. Díjesedékesség idôpontja
A választott díjfizetési gyakoriság által meghatározott díjfizetési idôszak (hó, negyedév, félév, év) elsô napjának 0. órája.
2.11. Rendszeres biztosítási díj
A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott. Amennyiben az esedékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a biztosító azt a szerzôdésre könyveli és a – a szabályzatnak megfelelôen – befekteti.
A díjfizetés következô esedékességének idôpontja nem változik, de a kockázatviselés a részdíjjal fedezett idôtartam utolsó napjának 24 órájával szûnik meg, ha nem kerül sor díjmentesítésre. A biztosító részleges díjfizetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével a díjfelszólítót kiküldeni.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
3.1. Biztosító
Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a biztosítási kockázatot viseli, és a feltételekben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
3.2. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki
• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,
• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,
• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,
• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,
• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.
3.3. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) az alapbiztosítási szerzôdés és annak kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek), és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.
A jelen feltételek alapján kötött szerzôdés egy felnôtt személyre és gyermek biztosított(ak)ra köthetô.
A biztosítás felnôtt biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legalább 18 és legfeljebb 60 éves természetes személy, akit a biztosító biztosítottként elfogad.
A szerzôdés gyermekbiztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legfeljebb 17 éves azon kiskorú személy,
• aki a szerzôdôvel közös háztartásban együttélô közeli hozzátartozója, vagy
• akinek a szerzôdô törvényes képviseletet gyakorló szülôje, és
• akit az ajánlaton név szerint feltüntettek, és
• akit a biztosító biztosítottként elfogad.
3.3.1. Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy
• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli
nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,
• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,
• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,
• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,
• a szerzôdôváltás feltétele a korábbi kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.
2
3.3.2. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy
• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,
• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,
• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor
kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,
• a biztosított kérheti a szerzôdés megszüntetését, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén további maradékjogok nélkül megszûnik.
3.3.3. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított cselekvôképességében, vagyoni
jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.
3.3.4. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés
esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.
3.3.5. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.
3.4. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak). Kedvezményezett lehet:
• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),
• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),
• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes
a biztosítási esemény idôpontjában.
3.4.1. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor, a szerzôdô által megváltoztatható.
Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér,
a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában kedvezményezett(ek)) személye nem módosul.
3.4.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül
• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön-külön kedvezményezett jelölhetô,
• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.
3.4.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek
– ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).
3.4.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezett jelölés).
A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni.
A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.
3.5. Ügyfél: Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô,
a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.
4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA
4.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét szóbeli vagy írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.
Az ajánlattétel idôpontja:
• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,
• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.
A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és
a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.
4.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak
– a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.
4.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól, illetve az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeitôl, a biztosító a szerzôdônek
a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító
a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.
4.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt
3
bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.
A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat
az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító visszafizeti.
A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.
Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.
4.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta.
Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
4.6. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása
4.6.1. A biztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a gyermekekre szóló kiegészítô biztosítást a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
4.6.2. A 4.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a gyermekekre szóló kiegészítô biztosításra befizetett díjakat a késôbbi díjelôírásban elszámolja.
4.6.3. A felmondott gyermekekre szóló kiegészítô biztosításra a biztosító – a jelen pont szerinti elszámoláson túl – szolgáltatási kötelezettséggel csak a felmondás beérkezését követô nap 0. órájáig tartozik, de a szolgáltatásból az esedékes biztosítási díjakat levonhatja.
4.6.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás joga a szerzôdôt – ha törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti biztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.
5. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
5.1. Az alap és a kiegészítô balesetbiztosítások határozatlan tartamúak, az egészségbiztosítások és a gyermekekre szóló kiegészítô biztosítás határozott egy éves tartamú.
5.2. A szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor
a kockázatviselés az elsô díj beérkezését követô napon kezdôdik, feltéve, hogy a szerzôdés létrejött, vagy késôbb létrejön.
A felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak,
de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján
a kockázatra fedezetet nyújtott volna.
5.3. A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára beérkezett. Ha a szerzôdô az elsô díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.
5.4. A kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete:
a) amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlatát az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg teszik, úgy megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítások létrejöttek vagy utóbb létrejönnek,
b) amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatára az alapbiztosítás ajánlatának megtételét követôen kerül sor, úgy a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hó 1-je, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap
0. órájakor.
A kiegészítô biztosítás évfordulója megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.
5.5. A kiegészítô egészségbiztosítások határozott, egy éves tartamra jönnek létre, de folyamatosan érvényben maradnak a következô biztosítási évre, kivéve, ha a szerzôdô vagy a biztosító
a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nem jelzi, hogy nem kívánja a jelen szerzôdést megújítani.
5.6. A kiegészítô egészségbiztosítások biztosítás díját a biztosító, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl számított, 1 éves idôszakokra garantálja. Az 1 éves idôszakok elteltét
követôen a biztosító a fizetendô díjat a biztosítási események bekövetkezési valószínûségének jelentôs változása miatt felülvizsgálhatja, új díjkalkuláció és díjszabás alapján új díjakat állapíthat meg. A díjmódosítás mértékérôl a biztosító legalább 60 nappal a határozott tartam lejárta elôtt, írásban tájékoztatja a szerzôdôt.
Az így módosított díj a biztosítás évfordulójától kezdôdôen érvényes. Amennyiben a szerzôdô a módosított díjat nem fogadja el, vagy erre nem válaszol legkésôbb 30 nappal az új biztosítási idôszak elsô napját megelôzôen, a szerzôdés a díjmódosítás közlését követô 60. napon megszûnik, ha erre a biztosító a szerzôdô figyelmét a módosítással egyidejûleg felhívja. Ezzel a kiegészítô biztosítás a következô biztosítási idôszak elsô napjának 0. órájával maradékjogok nélkül megszûnik.
A kiegészítô biztosítás utólagos felvétele esetén az 1 éves határozott tartam számítása az alapbiztosítás biztosítási évfordulójához igazodik, így az elsô biztosítási év tört év is lehet.
5.7. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és kiegészítô biztosítások vonatkozásában maradékjogok nélkül megszûnik:
4
• a felnôtt biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy
• azon biztosítási évet követô elsô nap 0. órájakor, amely évben a felnôtt biztosított betölti a 65. életévét, vagy
• a jelen feltételek 4.3., valamint 14.6. pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy
• a jelen feltételek 14.7. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24. órájakor, vagy
• a díjfizetésre történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy
• jelen feltételek 9.10. pontja szerint, vagy
• ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével, vagy
• ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy
• a felek közös megegyezésével.
5.8. Az 5.7. pontban foglalt eseteken felül a biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében megszûnik
a) az alapbiztosítás megszünésével, vagy
b) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának 0. órájakor a díjjal fedezett idôszak végére, vagy
c) a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 24. órájakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles írásban értesíteni a szerzôdôt a kiegészítô biztosítás ilyen megszüntetésérôl (amennyiben a biztosítási szerzôdés egészségbiztosítási kiegészítôt tartalmaz, úgy a biztosító csak a baleseti kiegészítô biztosítások évfordulóra történô felmondásra jogosult), vagy
d) a jelen feltételek 4.3. pontja szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy
e) a jelen feltételek 4.6. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a gyermekekre szóló kiegészítô biztosítás megszûnik a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy
f) az 1 éves, határozott idôre kötött kiegészítô egészségbiztosítás megszûnik annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek a vége elôtt 30 nappal bármelyik fél írásban bejelenti a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását, vagy
g) a gyermekekre szóló kiegészítô biztosítás minden esetben megszûnik annak a biztosítási évnek az utolsó napján, amelyben a gyermek biztosított a 18. életévét betölti, továbbá
h) a baleseti rokkantságra szóló kiegészítô biztosítás megszûnik, ha a felnôtt biztosított vonatkozásában a tartamon
belül bejelentett balesetbôl eredô egészségkárosodások összesített értéke eléri a 100%-ot,továbbá
i) a kritikus betegségekre szóló kiegészítô egészségbiztosítás megszûnik a szolgáltatás kifizetésével.
5.9. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése, vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. A biztosító – a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.
5.10. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, illetve a kötvény tartalmának jelentôs módosítását eredményezô szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.
Amennyiben a biztosító új kötvényt bocsát ki, a korábbi kötvényt visszakérheti.
5.11. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.
6. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ
6.1. A biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a felnôtt biztosított életkorától, nemétôl, foglalkozásától, életmódjától (szabadidôs, sporttevékenység) és az egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosítási kockázat elbírálásához
• nem szükséges sem egészségi nyilatkozat, sem orvosi vizsgálat, vagy
• a biztosított egészségi nyilatkozata, vagy
• egészségi nyilatkozata és orvosi vizsgálata,
és az elôbbiek alapján beszerzendô egyéb orvosi iratok szükségesek.
A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
6.2. Az alapbiztosítás és a kiegészítô balesetbiztosítások tekintetében a biztosító nem alkalmaz várakozási idôt.
6.3. A kiegészítô egészségbiztosítások tekintetében az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, melytôl a biztosító orvosi vizsgálat esetén eltekinthet. Várakozási idôn belül bekövetkezô egészségbiztosítási eseményeknél a biztosító nem köteles biztosítási szolgáltatás kifizetésére.
6.3.1. Amennyiben kritikus betegségre szóló kiegészítô egészségbiztosítás vonatkozásában következik be biztosítási esemény a várakozási idô alatt, úgy a kiegészítô biztosítás a szolgáltatás kifizetése nélkül megszûnik.
Amennyiben mûtéti, illetve kórházi napi térítést nyújtó kiegészítô egészségbiztosítások vonatkozásában következik be biztosítási esemény a várakozási idô alatt, úgy a kiegészítô biztosítások továbbra is érvényben maradnak.
6.4. A biztosított várakozási idôn belüli, nem baleseti eredetû halála esetén a biztosító a befizetett biztosítási díjakat visszafizeti és ezzel a biztosítás megszûnik.
6.5. A biztosító a biztosítási összeg 10.7. pont szerinti emelésénél is jogosult a kockázat ismételt elbírálására.
5
6.6. A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott – a kockázatelbíráláshoz szükséges szintû – orvosi vizsgálat elvégzését.
6.7. A biztosító az alap- és kiegészítô, valamint az esetlegesen fennálló egyéb életbiztosítások kezdeti biztosítási összegeit biztosítottanként a 6.1. pontban elôírtakhoz összevontan veszi figyelembe.
7. A BIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FOGALMAK
7.1. Baleset: a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított
2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 16.4. pontban felsorolt esetek.
Balesetbiztosítási esemény: ha a baleset megtörténtétôl számított 2 éven belül a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása következik be, vagy 1 éven belül meghal, amennyiben errôl az alap-, illetve kiegészítô biztosítás szabályzata másként nem rendelkezik.
7.2. Közlekedési baleset: Jelen feltételek szempontjából közlekedési baleset az a baleset, amely azáltal következik be, hogy a biztosított személy
• közúti jármûvet vezet,
• utasként szárazföldi, vasúti vagy vízi jármûvet vagy függôvasutat, illetve közterületi liftet vesz igénybe a szállítási, utazási feltételeknek megfelelôen,
• légi utasként menetrend szerinti, illetve charter légiforgalmi eszközt az utazási feltételeknek megfelelôen használ, más tömegközlekedési eszközt az utazási (szállítási) feltételeknek megfelelôen használ,
• gyalogosként vagy kerékpárosként közterületen más közlekedési eszközzel okozott közlekedési baleset sérültje lesz,
• közúton jármûre való be- vagy kiszállásakor, illetve fel- vagy lerakodáskor szenved sérülést, de nem a rakodást végzô személyként,
• közúti eseményhez kapcsolódó tevékenységével okozati.
Nem minôsülnek közlekedési balesetnek a 16.5. pontban felsorolt esetek.
7.3. Egészségkárosodás, rokkantság: Olyan testi és/vagy szellemi mûködôképesség-csökkenés, mely a mindennapi életvitelt akadályozza.
A jelen feltétel szerint állandó/maradandó az egészségkárosodás, rokkantság abban az esetben, ha a biztosított egészségi állapota legkésôbb a balesettôl számított 2 év elteltével orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthetô. A baleset következtében a biztosítottnál késôbb kialakuló állapotromlás biztosítási szolgáltatással már
nem jár. A megállapítás során önmagában a munkaképesség megváltozása és/vagy sporttevékenység feladása nem tekinthetô ilyen egészségkárosodásnak.
7.4. Aktív fekvôbeteg-ellátó intézmény
Jelen biztosítás szempontjából aktív fekvôbeteg-ellátó intézménynek (kórháznak) minôsül az az intézmény,
amely állandó orvosi felügyeletet nyújtó, szakképzett ápolószemélyzettel rendelkezik, és az magyar jogszabályok szerint aktív fekvôbeteg-szakellátásra engedélyt és besorolást kapott.
Nem minôsülnek aktív fekvôbeteg-ellátást nyújtó intézményeknek az alábbiak:
• ápolási osztályok (pl. hospice, illetve idôsellátást nyújtó intézetek),
• krónikus fekvôbeteg-ellátó intézetek,
• rehabilitációs ellátást nyújtó intézetek, osztályok (pl. gyógyfürdôk),
7.5. Mûtét: Jelen biztosítás szempontjából mûtéten olyan terápiás célú sebészeti eljárást kell érteni, amelyet a biztosítás kockázatviselése alatt, amelyet kórházban, vagy egynapos ellátás nyújtására engedéllyel rendelkezô egészségügyi
szolgáltatónál, az érvényes orvosszakmai szabályok betartásával végeznek. A biztosító a mûtéteket, beavatkozásokat a biztosítási szolgáltatás szempontjából öt kategóriába – kis, közepes, nagy, kiemelt, kizárt mûtétek – sorolja be.
Szolgáltatási kategória | A kategória szorzószáma |
Kis mûtétek | 1 |
Közepes mûtétek | 2 |
Nagy mûtétek | 3 |
Kiemelt mûtétek | 5 |
Kizárt mûtétek | Nincs szolgáltatás |
7.5.1. Jelen szabályzat Melléklete tartalmaz egy tájékoztató listát az egyes mûtétek kategóriákba sorolásáról. A biztosító részletes, aktuális mûtéti listája és a mûtétek mûtéti kategóriákba sorolása megtekinthetô a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) és a biztosító kijelölt egységeinél.
7.5.2. Amennyiben az adott mûtét nem szerepel a biztosító listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott mûtét mûtéti besorolását – a mûtét jellegét és súlyosságát figyelembe véve – a biztosító orvosa állapítja meg.
7.5.3. Ha egy biztosítási esemény következtében ugyanazon testrészen vagy szerven több sebészeti beavatkozást végeznek, akkor az adott testrészen vagy szerven végzett sebészeti beavatkozások miatt esedékes biztosítási szolgáltatás annak a beavatkozásnak az alapján kerül meghatározásra, amely az alkalmazott eljárások közül a legmagasabb szolgáltatási kategóriába esik. A térítés csak egyszeresen jár.
7.5.4. Amennyiben több testrészen vagy szerven végeznek sebészeti beavatkozásokat, akkor a biztosítási szolgáltatás az egyes testrészeken vagy szerveken történt beavatkozások alapján esedékes biztosítási szolgáltatások összege, de összességében nem haladhatja meg a kiemelt mûtétekre fizetendô szolgáltatás összegét.
8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
8.1. Az alap- és kiegészítô biztosítások feltételei szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az ott meghatározott biztosítási szolgáltatást az aktuális biztosítási összeg figyelembe vételével teljesíti.
6
8.2. Az aktuális biztosítási összeg a szerzôdô által választott kockázatokhoz az ajánlattételkor meghatározott és a tartam során értékkövetéssel vagy összegnöveléssel emelt biztosítási összeg.
9. DÍJFIZETÉS, A DÍJ NEM FIZETÉSE
9.1. A szerzôdés folyamatos díjfizetéssel köthetô, a díj kiszámítása teljes biztosítási évre történik, azonban az részletekben is fizethetô. A biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a biztosítási szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
9.2. A díj fizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves, a díj fizethetô csekken vagy banki átutalással (egyedi átutalás, csoportos beszedés). A kiegészítô biztosítások díjfizetési módja és díjfizetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás mindenkori díjfizetési módjával és díjfizetési gyakoriságával.
9.3. A szerzôdô a díjfizetés gyakoriságát és módját a szerzôdéskötéskor választja meg, amely alapján a gyakoriság szerinti díj megállapításra kerül. A biztosítás évfordulóján a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság, illetve a díjfizetési mód megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót.
9.4. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével
a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal, maradékjog nélkül megszûnik.
9.5. Ha a szerzôdés a 9.4. xxxxxxx leírtak szerint, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, de el is utasíthatja a kérelmet 15 napon belül. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és a kérelem idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában.
9.6. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja
9.7. A kiegészítô balesetbiztosítások esetén a biztosító 5 évente változó díjat állapít meg, ami a vállalt kockázatok életkorral összefüggô változását tükrözi. Az 5 éves idôszakok elteltével a biztosító a biztosított aktuális korának megfelelô, az adott kiegészítô biztosítás díjkalkulációja és díjszabása szerinti biztosítási díjat alkalmazza. A biztosító a díjkalkuláció és
a díjszabás 9.8. pont szerinti felülvizsgálatának lehetôségét ebben az esetben is fenntartja.
9.8. A biztosítás díját a biztosító a szerzôdés megkötésétôl számított 5 éves idôszakokra változatlan biztosítási összegre állapítja meg, és az csak az értékkövetéssel vagy a közös megegyezéses díj-, illetve összegemeléssel módosulhat. Az 5 éves idôszakok elteltét követôen a biztosító a díjakat és biztosítási összegeket a biztosítási események bekövetkezési
valószínûségének jelentôs változása miatt felülvizsgálhatja, és új díjkalkuláció és díjszabás alapján új tarifákat állapíthat meg.
9.9. A díjmódosítás mértékérôl a biztosító 60 nappal az új díjak életbelépése elôtt írásban – vagy a szerzôdô kifejezett kérésére e-posta szolgáltatás igénybevételével – tájékoztatja a szerzôdôt. Az így módosított díj a biztosítás évfordulójától kezdôdôen érvényes.
9.10. Amennyiben a szerzôdô a módosított díjat nem fogadja el, úgy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát 30 nappal az új tarifa életbelépését megelôzôen kell a biztosítóhoz eljuttatnia, és ezzel jelen biztosítás – a bejelentést felmondásként elfogadva – az elsô módosított díjrészlet esedékességét megelôzô nap 24. órájával maradékjogok nélkül megszûnik.
9.11. Egészségbiztosításnál nem lehet a díjmódosítás alapja a biztosított életkora elôrehaladásából származó természetes egészségromlás.
10. ÉRTÉKKÖVETÉS
10.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek
– a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.
10.2. A szerzôdô minden évben a szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben. Amennyiben az értékkövetés egybeesik a 9.8. pont szerinti ötévenkénti díjváltozással, akkor a biztosítási összeg és a díj változása az arányostól eltérhet.
10.3. Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról, az új biztosítási összegekhez tartozó biztosítási díjakról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.
10.4. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított,
a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító
5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig kerül alkalmazásra.
A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása nem kötelezô.
10.5. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító a következôk szerint állapítja meg:
Az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnöveli az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. Ezzel egyidejûleg az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díjakat is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.
10.6. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó
javaslatát nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen
a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi.
10.7. A szerzôdônek a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal lehetôsége van az értékkövetésen túl a biztosítási összeg emelésére. Az emelt biztosítási összeg
7
a bejelentést követô évfordulótól lép hatályba. Az errôl szóló nyilatkozatot a szerzôdônek legalább 30 nappal a következô biztosítási évfordulót megelôzôen kell a biztosítóhoz eljuttatnia, és ennek elbírálásánál a biztosító az ajánlatelbírálással (4. pont) azonos módon jár el.
11. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
11.1. Egészségbiztosítási szerzôdés
Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.
11.2. Alkalmazandó szabályok
Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet- vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni.
Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és
b) nem terheli a biztosítottat állapotmegôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
c) a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerzôdô fél,
d) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és
e) a biztosító kötelezettségének beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.
11.3. Várakozási idô
11.3.1. Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor a biztosító által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a biztosító az egészségbiztosítási szerzôdésben legfeljebb hároméves várakozási idôt köthet ki.
11.3.2. A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen
– legfeljebb hatvan napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.
11.4. Felmondás egészségbiztosítás esetén
Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.
12. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE,
A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK
12.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
12.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem
jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
12.3. Dokumentumok
12.3.1. Az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeiben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a következô dokumentumok bemutatása szükséges:
• a biztosítási kötvény/fedezetet igazoló dokumentum,
• a díjfizetés igazolása,
• a kedvezményezett/jogosult személyazonosságának igazolása,
• a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,
• a biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,
• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat vagy bírósági ítélet,
• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat),
a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, orvosi dokumentum,
• a biztosítási esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi igazolás
• minden olyan kórházi, orvosi dokumentum, amely tartalmazza a beavatkozás, ápolás, betegség pontos megnevezését, illetve leírását, okát, idôpontját, tartamát, elôzményeit,
• szükség szerint az aktuális orvosi vizsgálat lehetôvé tétele és annak eredményét igazoló dokumentum,
• a szerzôdéskötéskori egészségi állapotot igazoló orvosi dokumentáció,
• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány.
12.3.2. Balesetbiztosítási esemény esetén – a fentieken túl – az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
• baleseti eseményt igazoló orvosi dokumentáció (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns kezelési lap),
• a baleset okát, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv,
• nyilatkozat, orvosi dokumentum ittasságról,
• tevékenységi engedély másolata, ha a baleset valamely engedélyhez kötött tevékenységgel függ össze,
• közlekedési baleset esetén a jármû (forgalmi) engedély és a biztosított vezetôi engedélye, ha a közlekedési baleset a biztosított által vezetett jármûvel következett be.
12.3.3. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosító orvosának véleménye alapján teljesíti. A biztosító a szolgáltatás teljesítését a biztosítottnak a biztosító orvosa által végzett felülvizsgálatához, illetve egyéb orvosi vizsgálatokhoz kötheti.
12.3.4. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések
betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.
8
12.3.5. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyant okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükségesek. A biztosító
a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti. A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve
a jogosultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.
12.3.6. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.
12.3.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.
13. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG
13.1. A szerzôdô és a biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
13.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.
13.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a biztosítási összegnek arra
az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére tesz javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra a kiegészítô egészségbiztosítási, vagy gyermekekre szóló kiegészítô biztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított
elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.
13.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.
13.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a szerzôdés érvénytelen, kivéve, ha a biztosító ehhez kifejezetten hozzájárult.
13.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (15. pont).
14. VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
14.1. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül köteles a biztosítónak
írásban bejelenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.
14.2. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított –jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett e-mail címének, SMS
üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint
a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon
belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre,
levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
14.3. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.
14.4. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdéskötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.
14.5. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (15. pont), és a 12.3. pontban leírtak érvényesek.
14.6. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást
a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított
15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés
9
módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja. Erre a
módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében. Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van
a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.
14.7. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a
1-jétôl illeti meg a biztosítót.
15. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
15.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
15.2. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.
15.3. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási és egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a bekövetkezett eseményt (egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen
• a biztosított szándékos vagy
• súlyosan gondatlan magatartása okozta.
15.4. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül többek között, ha a biztosítási esemény
• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy
• a biztosított által nem orvosi javallatra vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy
• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy
• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy
• a biztosított munkavégzése során a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.
15.5. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen
tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási
kötelezettség alól és a biztosítás kifizetés és maradékjog nélkül megszûnik, kivéve, ha
• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte,
• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
15.6. Az egészség- és a gyermekekre szóló kiegészítô biztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a
szerzôdéskötéstôl, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.
16. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK
16.1. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal,
• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,
• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel.
Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak
tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.
16.2. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr vagy profi sportversenyen, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be. Amatôr sportolónak minôsül: versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô, sportegyesületi tagok. A biztosító nem áll kockázatban az amatôr sportolóknak az igazolt sporttevékenységével összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre. Azonban kockázatban áll azokra a biztosítási eseményekre, amelyek nem függenek össze az igazolt sporttevékenységével.
16.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.
16.4. Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:
• a megemelés, a rándulás,
• a fagyás, a kihûlés, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,
10
• a mérgezés, a rovarcsípés,
• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be,
• foglalkozási ártalom.
16.5. Nem minôsül közlekedési balesetnek, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll a következôkkel:
• a gyalogos olyan balesete, amelynek bekövetkezésében nem hatott közre mozgó jármû,
• a kerékpáros olyan balesete, amelynek bekövetkezésében nem hatott közre más mozgó jármû,
• a jármû utasát ért olyan balesete, amely nem a jármû, illetve más jármû haladásával, illetve megállásával, balesetével összefüggésben következett be.
16.6. Nem minôsül sem baleseti, sem egészségbiztosítási eseménynek
• a biztosított veleszületett rendellenességeivel, illetve biztosított születése során szerzett betegségekkel, állapotokkal, károsodásokkal függ össze;
• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely a biztosító jelen biztosításra vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már megtörtént, illetve fennállt, és arról a
biztosított tudott vagy tudnia kellett, kivéve, ha a biztosított errôl nyilatkozott, és a biztosító ennek ismeretében vállalta a kockázatot;
• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;
• a halasztott orvosi beavatkozás, ápolás, amelynek szükségessége a biztosítás kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már megállapítható volt,
és amelynek szükségességérôl a biztosított tudott vagy tudnia kellett;
feltéve, hogy a biztosító a kockázat nagyságára tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.
16.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a nem vállalható esetekre, amelyeknél a biztosítási
esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll a következôkkel:
• ha a biztosított korábbról már meglévô állapota, betegsége maradandó, egészségkárosodása oksági összefüggésbe hozható a biztosítási eseménnyel;
• extrém sporttevékenységgel;
Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen extrém
sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak
(a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).
Extrém sportnak minôsül:
vízisí, jet-ski, vadvízi evezés, magashegyi túrázás, hegy- és sziklamászás az V. foktól, barlangászat, bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó sport, rally, hôlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtôernyôzés, paplanernyôzés, mûrepülés.
• a biztosított által foglalkozásszerûen mûvelt, a biztosító által – a honlapon közzétett lista alapján
– veszélyes minôsítéssel besorolt tevékenységgel.
Veszélyes tevékenységnek minôsül:
Acélszerkezeti szerelô, alagút-/akna-/csôvezeték építô, állatkerti gondozó, állat-szelidítô, bádogos/ tetôfedô/szigetelô, bányász/vájár, cirkuszi mûvész, épületszerkezeti szerelô, erôsáramú villamossági szerelô, favágó, fegyvergyártó, földgázipari munkás, határôr, hegyimentô, híd-/gátépítô, ipari alpinista, kaszkadôr/dublôr, katona, kocsirendezô, kôfejtô/kôtörô, kôolajipari munkás, lôszergyártó, magasfeszültségû villanyszerelô, pilóta, pirotechnikus, repülôoktató, repülôszemélyzet, rendôr, robbanóanyaggal dolgozó, tankhajóvezetô, tengerjáró hajó személyzete, útburkoló/-karbantartó, vadbefogó/vadhajtó, vegyipari munkás, vízépítési munkás, vadász.
16.8. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító.
16.9. A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.
17. VEGYES RENDELKEZÉSEK
17.1. Jelen biztosításnak nincs maradékjoga, azaz nem díjmentesíthetô, kölcsönnel nem terhelhetô és nem vásárolható vissza.
17.2. Amennyiben a biztosító a biztosítási szolgáltatást kockázatkizárás vagy mentesülés miatt nem teljesíti, úgy a biztosítónak fizetési kötelezettsége nincs.
17.3. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
17.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
17.5. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító)
– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt
11
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által a 20.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok
vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.
17.6. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.
17.7. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl.
17.8. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
17.9. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.
A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.
18. PANASZKEZELÉS
18.1. Biztosító
1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.
A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.
Adószám: 10389395-4-44
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
2. Ügyfélszolgálat
Telefonszám:00-0-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:
xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (www.aegon. hu) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.
18.2. A szerzôdô jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô
és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a biztosító honlapján:
xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx
A szerzôdô a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0–0.
Panasziroda címe: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Panasziroda
1813 Budapest, Pf. 245.
E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Online panaszbejelentés:
xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx
18.3. A biztosító
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
18.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
18.5. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és a szerzôdô közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. A szerzôdô kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi a szerzôdô részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.
18.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 18.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a szerzôdô a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát
a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek
– a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
18.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az szerzôdônek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott
álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
18.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô 30 napon belül megküldi a szerzôdônek.
12
18.9. Jogorvoslati lehetôségek
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi
válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén, az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
1. Pénzügyi Békéltetô Testület:
A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank
1525 Budapest, Pf. 172.
Telefon: 00-0-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
2. Fogyasztóvédelmi eljárás:
A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank
1534 Budapest BKKP Pf. 777.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
3. Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).
19. ELÉVÜLÉS
A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.
20. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS
20.1. Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
20.1.1. Az 20.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
20.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
20.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl
és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 30.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
20.3. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b)e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
20.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a 20.5. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, ha az a)–j) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért
13
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az o)–p) pontokban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
20.5. A 20.4. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy
ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
20.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
20.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
20.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 20.4. és 20.10. pontokban, a 20.3., a 20.4. pontokban és a 20.14. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
20.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 20.4. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
20.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
20.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
20.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
20.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.
20.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
20.15. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
20.17. 20.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
20.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a
20.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
20.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 20.4. b), f ) és j) pontjai, illetve a 20.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.
14
20.20. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
20.21. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
20.22. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében
az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
20.23. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
20.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
20.25. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok
20.25.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
20.25.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra
vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
20.25.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
20.26. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
20.26.1.A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás
I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).
00.00.0.Xx intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja
a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.
20.26.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
II. AZ ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ ALAPBIZTOSÍTÁS
1.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô,
az I.7.1. és I.7.2. pontokban meghatározott balesete miatti, a balesettôl számított 1 éven belüli halála.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.
1.2. Biztosítási szolgáltatás
Az I.7.1. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az esemény bekövetkeztekor érvényes aktuális baleseti halálra szóló biztosítási összeget fizeti ki.
Az I.7.2. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az esemény bekövetkeztekor érvényes aktuális baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.
2. BALESETI ROKKANTSÁG ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
2.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô, az I.7.1. pont szerinti balesete miatti, legkésôbb a balesettôl számított 2 éven belül kialakult, a biztosító orvosszakértôje által megállapított maradandó, legalább 20%-os egészségkárosodása, baleseti rokkantsága.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.
2.2. Biztosítási szolgáltatás
A II.2.1. pontban foglaltak bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális baleseti rokkantságra szóló biztosítási összegnek az állandó
egészségkárosodás mértékével azonos százalékát fizeti ki.
Egészségkárosodás mértéke | |
mindkét szem látásának elvesztése | 100% |
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100% |
mindkét láb elvesztése combtól | 100% |
mindkét lábszár elvesztése (protézisre alkalmatlan) | 100% |
mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval | 80% |
comb elvesztése | 80% |
felkar elvesztése | 80% |
alkar elvesztése | 70% |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70% |
lábszár elvesztése | 70% |
kézfej elvesztése csuklóból | 70% |
lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette | 40% |
egy szem látásának teljes elvesztése | 35% |
egy fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
15 |
A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és kizárólag a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével. Más orvosszakértôi testületek döntése a biztosítót nem köti. A megállapításra az alábbi táblázatban felsorolt esetekben azonnal, egyébként pedig a balesetet követô 2 éven belül kerül sor.
Egészségkárosodás mértéke | |
egy hüvelykujj teljes elvesztése | 30% |
mutatóujj teljes elvesztése | 20% |
nagylábujj teljes elvesztése | 10% |
egyéb kézujj teljes elvesztése | 10% |
egyéb lábujj teljes elvesztése | 3% |
4.2. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatás összege megegyezik a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában aktuális mûtéti térítési összeg és a biztosítotton végrehajtott mûtét szolgáltatási kategóriájához rendelt szorzószám szorzatával.
Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott – nem ép – testrészek
egészségkárosodása a biztosításból ki vannak zárva.
A biztosító az egyes biztosítási események bejelentésének sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a balesetbôl eredô, balesetenként a 20%-ot elérô egészségkárosodások összesített százalékos mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó egészségkárosodás oly mértékben vehetô figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több baleset történt.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és a baleseti rokkantság mértékének megállapítására még a biztosított életében sor került.
3. BALESETI EREDETŰ KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
3.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô I.7.1. pont szerinti balesete miatt szükséges, orvosi szempontból indokolt, úgynevezett aktív fekvôbetegellátó intézményben történô, két éven belül és a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt megkezdôdô ápolása.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.
3.2. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási eseménybôl eredô kórházi felvétel napjától az ápolás minden napjára napi térítést fizet. A napi térítés összege megegyezik a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában aktuális napi térítési összeggel.
A kórházi ápolás napjainak számlálásánál a kórházi ápolás minden megkezdett naptári napja egész napnak számít, így a kórházi felvétel és elbocsátás, illetve az esetleges halál napja is.
A biztosító kockázatviselésének megszûnése után kezdôdô kórházi ápolás nem minôsül biztosítási eseménynek még akkor sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezô baleset következménye.
4. BALESETI EREDETŰ MŰTÉTI TÉRÍTÉST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
4.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô I.7.1. pont szerinti balesete miatti, legkésôbb a balesettôl számított 2 éven belül és a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô, orvosi szempontból szükséges I.7.5. pont szerinti mûtéte.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.
5. BALESETI EREDETŰ ÉGÉSI SÉRÜLÉSRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
5.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt, baleset következtében fellépô égési sérülése, ideértve a maró anyag okozta sérülést, de kizárva a sugárzó hô, illetve napégés következményeként kialakult sérülést.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az égési sérülést okozó baleset napja.
5.2. Biztosítási szolgáltatás
A II.5.1. pontban foglaltak bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális égési sérülésre
szóló biztosítási összegnek az égési sérülés súlyosságától függô százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétôl függôen a biztosítási összeg alábbi táblázat szerinti százaléka.
Súlyossági fok | Érintett testfelület nagysága (kiterjedtség) | |||
10–19% | 20–49% | 50–79% | 80% felett | |
I. fokú | — | — | — | — |
II. fokú | — | 10% | 25% | 40% |
III. fokú | 20% | 40% | 100% | 160% |
IV. fokú | 40% | 80% | 180% | 200% |
Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedtségû égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét összeadva állapítja meg. A szolgáltatás maximális összege az égési sérülésre meghatározott biztosítási összeg kétszerese.
Ha a biztosított igazolhatóan és közvetlenül az égési sérülések következtében az égéstôl számítva legfeljebb egy éven belül meghal, úgy a biztosító a kedvezményezett részére 200%-os térítést fizet
az égési sérülés súlyosságától függetlenül az esetleg korábban már kifizet(ett) összegek levonásával.
6. BALESETI EREDETŰ CSONTTÖRÉSRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
6.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô I.7.1. pont szerinti balesete miatt bekövetkezô csonttörése, csontrepedése, azzal a kitétellel, hogy a patológiás törés, a fogrepedés, a fogtörés, illetve a fogak és fogpótlások sérülése nem biztosítási esemény.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a baleset napja.
Jelen feltételek szerint továbbá nem minôsül biztosítási eseménynek a biztosított bármely betegségével, azok szövôdményeivel ok-okozati összefüggésben létrejövô úgynevezett patológiás törés.
Jelen feltételek szerint a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi esetekre:
16
• részleges törések a kézujjcsontok és kézközépcsontok (kivéve I. ujj), illetve a lábujjcsontok és lábközépcsontok (kivéve I. ujj) vonatkozásában,
• elmozdulással nem járó teljes törések a kézujjcsontok és kézközépcsontok (kivéve I. ujj), illetve a lábujjcsontok és lábközépcsontok (kivéve I. ujj) vonatkozásában.
6.2. Biztosítási szolgáltatás
A II.6.1. pontban foglaltak bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális baleseti csonttörésre szóló biztosítási összeget fizeti ki.
Egy baleset miatt bekövetkezett csonttörés, csontrepedés esetén a biztosító a törések számától függetlenül egyszeri kifizetést teljesít.
7. MŰTÉTI TÉRÍTÉST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
7.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt bekövetkezô, orvosi szempontból szükséges, I.7.5. pont szerinti mûtéte.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a mûtét napja.
7.2. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási szolgáltatás összege megegyezik a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában aktuális mûtéti térítési összeg és a mûtét szolgáltatási kategóriájához rendelt szorzószám szorzatával.
7.3. Az I.15. pontban felsoroltakon túl nem minôsülnek biztosítási eseménynek:
• a mesterséges megtermékenyítés és terhességmegszakítás különbözô formáival kapcsolatos mûtéti beavatkozások;
• a kockázatviselés elôtt bekövetkezett fogantatással kapcsolatos mûtéti események;
• a nemzôképesség megszüntetését célzó (sterilizáló) mûtéti beavatkozások;
• a magzaton végzett beavatkozások esetén a magzatot ért károsodásokra nem terjed ki a biztosítás szolgáltatása;
• a kozmetikai és plasztikai célú mûtéti beavatkozások, akkor sem, ha az orvosi dokumentum szerint TB finanszírozottak voltak.
8. KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
8.1. Biztosítási esemény
A biztosított orvosi szempontból szükséges, a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt megkezdôdô, 3 napot, terhességgel és szüléssel összefüggôen nem baleseti okból eredô ápolás esetén 10 napot meghaladó folyamatos, úgynevezett aktív fekvôbeteg-ellátó intézményben történô ápolása.
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a kórházi ápolás elsô napja.
A biztosító kockázatviselésének megszûnése után kezdôdô kórházi ápolás nem minôsül biztosítási eseménynek még akkor sem, ha az a kockázatviselés
alatt bekövetkezô baleset vagy kialakuló betegség következménye.
8.2. Biztosítási szolgáltatás
A napi térítés összege megegyezik a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában aktuális napi térítési összeggel.
A kórházi ápolás napjainak számlálásánál a kórházi ápolás minden megkezdett naptári napja egész napnak számít, így a kórházi felvétel és elbocsátás vagy az esetleges halál napja is.
8.3. Az I.15. pontban felsoroltakon túl nem minôsülnek biztosítási eseménynek:
• a mesterséges megtermékenyítés, mûvi terhességmegszakítás és fogamzásgátlás valamennyi formájával kapcsolatos vizsgálat, beavatkozás, kórházi ápolás;
• a kozmetikai és plasztikai mûtétekkel kapcsolatos kórházi ápolás, akkor sem, ha a kórházi igazolás alapján TB finanszírozott volt;
• a krónikus vese-dialízissel kapcsolatos kórházi ápolás;
• a pszichiátriai betegségek és egyéb nem organikus idegbetegségek miatti kórházi ápolás, a pszichoterápiás kórházi gyógykezelés;
• az alkohol-elvonókúra, drog-, illetve egyéb függôség megszüntetésére irányuló kórházi ápolás.
9. KRITIKUS BETEGSÉGEKRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
9.1. Biztosítási esemény
A biztosítottnak a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselési tartama alatt bekövetkezô, a II.9.2. pontban felsoroltak szerinti kritikus betegségben történô megbetegedése.
9.2. A kritikus betegségek definíciója
9.2.1. Rosszindulatú daganat (rákbetegség)
Jelen feltételek szerint rosszindulatú daganatos betegségnek minôsül bizonyos sejtek kontrollálatlan növekedése
és terjedése, mely a szövetek roncsolásához vezet, és amely elváltozás sebészeti kezelést, sugárkezelést és/vagy
kemoterápiát tesz szükségessé, továbbá a betegség felismerését szövettani eredmény és szakorvosi vélemény igazolja.
A környezetüket roncsoló daganattípusok mellett a leukémia, limfóma, szarkóma és Hodgkin-kór besorolású betegségek is szolgáltatási jogosultságot jelentenek.
Nem biztosítási esemény:
• Szövettanilag jóindulatú, pre-malignus, alacsony malignitási fokú daganat.
• A kiindulási sejt környezetére nem átterjedô (Tis vagy Ta) daganat.
• Azon prosztata daganatok, melyek Gleason szerinti szövettani besorolása nem haladja meg a 6-os értéket, vagy nem éri el a T2N0M0 osztályozási szintet.
• Nem melanóma típusú bôrdaganatok.
• Azon melanóma, mely mélységi kiterjedése nem haladja meg az 1 mm-t és T1aN0M0 osztályba sorolt.
• Azon pajzsmirigy daganatok, melyek átmérôje nem nagyobb 2 cm-nél és T1N0M0 osztályba soroltak.
• HIV fertôzöttség mellett kialakult bármely daganatos betegség.
17
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a diagnózis felállításának legkorábbi idôpontját követô 1 hónap eltelte.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség részletes leírása, a határozott diagnózist tartalmazó leletek, kórházi zárójelentések, amelyek igazolják a daganatos betegség rosszindulatúságát, továbbá a szövettani lelet, képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény, amely egyértelmûen alátámasztja a diagnózist és a daganat környezetbe való terjedését.
9.2.2. Szövettanilag jóindulatú agydaganat
Jelen feltételek szerint szövetileg jóindulatú agydaganatnak minôsül az agyban elhelyezkedô olyan daganat, mely folyamatosan, legalább 6 hónapon át fennálló idegrendszeri zavart okoz, és melynek jelenlétét képalkotó eljárás
(pl. CT, MR) igazolja.
Nem biztosítási esemény: Ciszta, granulóma, az agyi erek malformációja, hematoma, tályog, akusztikus neurinoma,
az agyalapi mirigy és a gerinc daganatai.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a diagnózis felállításának legkorábbi idôpontja.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség tényét igazoló részletes orvosi dokumentáció, beleértve a képalkotó eljárások eredményét és az idegrendszeri károsodást igazoló leleteket.
9.2.3. Szívizominfarktus
Jelen feltételek szerint szívizominfarktusnak minôsül a szívizom egy részének, a területet ellátó koszorúér betegsége miatt fellépô, a nem megfelelô vérellátás következtében kialakuló elhalása, melyet a friss szívizomelhalásra jellemzô
2 klinikai kép, a laboratóriumi leletekben észlelt eltérések és típusos EKG kép igazol.
Nem biztosítási esemény: Az angina pectoris, egyéb akut koronária szindrómák, szívelégtelenség-, baleset-, szívizomgyulladás- és szívburokgyulladás kapcsán kialakult kórkép.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a betegség bekövetkeztének orvosilag megállapított idôpontját követô 1 hónap eltelte.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség bekövetkezésérôl és kezelésérôl szóló teljes egészségügyi dokumentáció, amelyek tartalmazzák a klinikai kép leírását, az elvégzett laboratóriumi és egyéb diagnosztikus vizsgálatok, valamint az EKG görbe eredményét.
9.2.4. Agyi érkatasztrófa (stroke)
Jelen feltételek szerint agyi érkatasztrófának minôsül az agyszövet pusztulásához vezetô olyan esemény – koponyaûri vérzés, agyi ér embóliája vagy trombózisa –, mely folyamatosan fennálló idegrendszeri mûködési zavart okoz és ennek fennállása objektív neurológiai szakvizsgálattal az esemény után legalább 3 hónappal is megállapítható.
A diagnózist képalkotó vizsgálatnak kell alátámasztania, mely igazolja a friss eseményt.
Nem biztosítási esemény: A koponyatrauma okozta agysérülés, az átmeneti agyi keringészavar (TIA), a szem vérellátását biztosító erek elváltozása (ideértve a látóideg vagy retina érelváltozásait), az egyensúlyozó/vesztibuláris rendszert érintô keringési rendellenességek, továbbá a tünetmentesen lezajlott stroke, melyet kizárólag képalkotó eljárás fed fel.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a maradandó, idegrendszeri károsodást okozó esemény bekövetkezése utáni 3 hónap eltelte.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség bekövetkeztét és a bekövetkezés idôpontját megállapító egészségügyi dokumentáció, beleértve a képalkotó vizsgálat eredményét, valamint a neurológiai szakvélemény, amely az esemény után legalább 3 hónappal készült, és az eseménnyel okozati
összefüggésben álló kóros idegrendszeri tüneteket ír le.
9.2.5. Szív-koszorúérmûtét
Jelen feltételek szerint szív-koszorúérmûtétnek minôsül a mellkas megnyitásával járó olyan szívmûtét, amelynek célja a koszorúérrendszer koszorúérfestéssel elôzetesen igazolt, egy vagy több szûkületének vagy elzáródásának érgraft beültetésével történô áthidalása.
Nem biztosítási esemény: Az éren keresztüli behatolással, katéteres technikával végzett beavatkozás.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a mûtét idôpontja. A szolgáltatási összeget csak abban az esetben fizeti ki a biztosító, ha a biztosított legalább 30 nappal túléli a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontját.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség tényét igazoló lelet, a mûtét szükségességét igazoló kardiológiai szakvélemény és a szív-koszorúér mûtét elvégzésérôl szóló zárójelentés, mûtéti leírás.
9.2.6. Szervátültetés
Jelen feltételek szerint szervátültetésnek minôsül az olyan mûtéti beavatkozás, amelynek során a biztosított, mint szervet kapó testébe más személy szervezetébôl orvosi indokkal
szív, tüdô, máj, hasnyálmirigy, vese vagy csontvelô kerül átültetésre.
Nem biztosítási esemény: Az ôssejtnek, a hasnyálmirigy sziget-sejtjeinek és a szaruhártyának a beültetése.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a mûtét idôpontja. A szolgáltatási összeget csak abban az esetben fizeti ki a biztosító, ha a biztosított legalább 30 nappal túléli a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontját.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A mûtét szükségességét igazoló és az elvégzett mûtét leírását tartalmazó teljes egészségügyi dokumentáció.
9.2.7. Krónikus veseelégtelenség
Jelen feltételek szerint krónikus veseelégtelenségnek minôsül, ha mindkét vese mûködése visszafordíthatatlan módon
olyan mértékben csökkent, hogy szakorvos által elrendelt és ellenôrzött tartós mûvesekezelés (dialízis) válik szükségessé.
18
Nem biztosítási esemény: Az a betegség, amely esetén a mûvesekezelésre idôlegesen, hevenyen fellépô vesekárosodás miatt van szükség.
A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja a rendszeres mûvesekezelés szükségességét megállapító szakorvosi vélemény kiállításának idôpontja. A szolgáltatási összeget csak abban az esetben fizeti ki a biztosító, ha a biztosított legalább 30 nappal túléli a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontját.
Az I.12. pontban felsoroltakon túlmenôen a biztosítási esemény igazolásához szükséges dokumentumok a következôk:
• A betegség kialakulását és lefolyását feltáró vizsgálati eredmények, zárójelentések, és a rendszeres mûvesekezelés szükségességét leíró szakorvosi lelet.
9.3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor érvényes aktuális biztosítási összeget fizeti ki, és ezzel a jelen kiegészítô biztosítás megszûnik.
A jelen kiegészítô biztosítás alapján a biztosítási összeg csak egy alkalommal és egyszeresen kerülhet kifizetésre.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosítási esemény bejelentésére még a biztosított életében sor került.
10. GYERMEKEKRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
10.1. Biztosítási esemény
A gyermek biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô
• halála, vagy
• baleseti eredetû
- halála,
- rokkantsága,
- csonttörése, csontrepedése,
• mûtéte.
10.2. Biztosítási szolgáltatás
10.2.1. Haláleseti szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkeztekor – melynek idôpontja
a halál napja – a biztosító a biztosítási esemény idôpontjában aktuális haláleseti biztosítási összeget fizeti ki.
10.2.2. Xxxxxxxx haláleseti szolgáltatás
A II.1.1. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a II.10.2.1. pont szerinti szolgáltatási összegen felül a biztosítási esemény idôpontjában aktuális baleseti halálra szóló biztosítási összeget is kifizeti, de közlekedési baleseti többletszolgáltatás nem kerül kifizetésre.
10.2.3. Baleseti rokkantsági szolgáltatás
A II.2.1. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási esemény idôpontjában aktuális baleseti
rokkantságra szóló biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével azonos százalékát fizeti ki.
10.2.4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés
A II.6.1. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási esemény idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki.
10.2.5. Mûtéti szolgáltatás
A biztosító a II.7.1. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény idôpontjában aktuális mûtéti térítési összeg és a mûtét szolgáltatási kategóriájához rendelt szorzószám szorzatának megfelelô biztosítási összeget fizeti ki.
Gyermekekre szóló kiegészítő biztosítási csomag, melynek díja 350 Ft/hó biztosítottanként | |
Haláleseti biztosítási összeg | 150 000 Ft |
Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítási összeg | 300 000 Ft |
Baleseti eredetű rokkantság fokával arányos biztosítási összeg (egységenként maximum) | 600 000 Ft |
Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg | 5 000 Ft |
Műtéti biztosítás minimális biztosítási összege | 5 000 Ft |
19
AD–01 Baleset- és egészségbiztosítás mellé választható biztosítási csomagok
STANDARD biztosítási csomag | |
Xxxxxxxx halálra szóló alapbiztosítás | 5 000 000 Ft |
Közlekedési baleseti halálra szóló | 10 000 000 Ft |
Kiegészítő biztosítások | |
Baleseti rokkantságra szóló | 4 000 000 Ft |
Baleseti eredetű kórházi napi térítést nyújtó | 5 000 Ft/nap |
Baleseti műtéti térítést nyújtó | 100 000 Ft |
Baleseti eredetű csonttörés esetén térítést nyújtó | 15 000 Ft |
Baleseti eredetű égési sérülés esetén térítést nyújtó | 60 000 Ft |
LENDÜLET biztosítási csomag | |
Xxxxxxxx halálra szóló alapbiztosítás | 5 000 000 Ft |
Közlekedési baleseti halálra szóló | 10 000 000 Ft |
Kiegészítő biztosítások | |
Baleseti rokkantságra szóló | 5 000 000 Ft |
Baleseti eredetű műtéti térítést nyújtó | 50 000 Ft |
Baleseti eredetű kórházi napi tértítést nyújtó | 5 000 Ft/nap |
Baleseti eredetű csonttörés esetén térítést nyújtó | 15 000 Ft |
FELELŐSSÉG biztosítási csomag | |
Xxxxxxxx halálra szóló alapbiztosítás | 5 000 000 Ft |
Közlekedési baleseti halálra szóló | 10 000 000 Ft |
Kiegészítő biztosítások | |
Baleseti rokkantságra szóló | 5 000 000 Ft |
Műtéti térítést nyújtó | 50 000 Ft |
Kritikus betegségekre szóló | 300 000 Ft |
Kórházi napi térítést nyújtó | 10 000 Ft/nap |
NÍVÓ biztosítási csomag | |
Xxxxxxxx halálra szóló alapbiztosítás | 5 000 000 Ft |
Közlekedési baleseti halálra szóló | 10 000 000 Ft |
Kiegészítő biztosítások | |
Baleseti rokkantságra szóló | 10 000 000 Ft |
Baleseti eredetű műtéti térítést nyújtó | 100 000 Ft |
Kórházi napi térítést nyújtó | 3 000 Ft/nap |
Kritikus betegségekre szóló | 800 000 Ft |
Baleseti eredetű égési sérülés esetén térítést nyújtó | 60 000 Ft |
Baleseti eredetű csonttörés esetén térítést nyújtó | 10 000 Ft |
KOMFORT biztosítási csomag | |
Xxxxxxxx halálra szóló alapbiztosítás | 5 000 000 Ft |
Közlekedési baleseti halálra szóló | 10 000 000 Ft |
Kiegészítő biztosítások | |
Baleseti rokkantságra szóló | 5 000 000 Ft |
Baleseti eredetű kórházi napi térítést nyújtó | 2 500 Ft/nap |
Műtéti térítést nyújtó | 50 000 Ft |
Kritikus betegségekre szóló | 500 000 Ft |
Baleseti eredetű csonttörés esetén térítést nyújtó | 10 000 Ft |
20
Melléklet
Példák műtétek szolgáltatási kategóriákba való besorolásához
I. KIS MŰTÉTEK
• Szájsebészeti, de nem fogászati mûtétek
• Erek kisebb mûtétei, perifériás idegvarratok
• Kisebb szemmûtétek (kötôhártya, szaruhártya, szemhéj varrata, idegentest mûtéti eltávolítása szem felületes rétegeibôl)
• Kisebb fül- és orrmûtétek (pl. lágyrészelváltozás, dobhártyamûtétek)
• Mellüreg drenálása, légmell ellátása, idegentest eltávolítása bronhoszkóppal, bordarezekció
• Hasfali helyreállító mûtétek, kisebb sérvmûtétek
• Egyszerûbb ízületi vagy csontelváltozások mûtétei végtagokon, ín- és szalagvarratok, artroszkópos mûtétek, kisebb amputációk (kézujj, lábujj)
• Külsô nemiszervek mûtétei a nemi szervek megtartásával
• Kis területû égés mûtéti kezelése (testfelület 6%-a alatt, III., IV. fokú), kisebb bôrátültetések, bôrplasztika
II. KÖZEPES MŰTÉTEK
• Agyállományt nem érintô koponyaelváltozások mûtétei
• Izolált gerincelváltozások mûtétei (pl. porckorong, egy csigolyára kiterjedô mûtétek)
• Arccsont- vagy állkapocs részleges elváltozásainak mûtétei, lágy és kemény szájpad helyreállító mûtétei
• Közepes mûtétek ereken, érpótlások, érátültetések, nagyobb idegvarratok
• Helyreállító szemmûtétek (pl. íriszplasztika, szemizmon végzett mûtétek), szemlencse-eltávolítás, szemgolyó-eltávolítás
• Közepes fül-, orr- és gégemûtétek (pl. gégerezekció)
• Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy mûtétei
• Emlô részleges vagy teljes eltávolítása, mellüregi beavatkozások, rekeszizommûtétek, mellhártyakiirtás, tüdôlebeny-kiirtás
• Egyes hasüregi beavatkozások (máj, epe, hasnyálmirigy, vese, gyomor, bél elváltozásainak egyes mûtétei, lépeltávolítás, veseeltávolítás, féregnyúlvány-eltávolítás – „vakbélmûtét”)
• Végtagon végzett csontmûtétek (csavar-, velôûrszeg-, lemezbehelyezés, csonteltávolítás, csontpótlás)
• Ízületek közepes mûtétei, kisebb protézisek beültetése, ínátültetések, részleges végtag-amputációk
• Kismedencei mûtétek: nemi szervek nagyobb mûtétei (pl. méheltávolítás, miómaeltávolítás, prosztataeltávolítás), hólyagmûtétek, húgyvezeték mûtétei)
• A testfelület 6-20%-át érintô, III., IV. fokú égések mûtétei
• Vizeletinkontinenciát megszüntetô mûtétek (hüvelyplasztikai mûtéteknél bonyolultabb beavatkozások)
• Laparoszkópos, illetve kisebb hasi beavatkozások petefészken, méhkürtön
III. NAGY MŰTÉTEK
• Agyállományt is érintô koponyaelváltozások mûtétei, kiterjedt gerincelváltozások mûtétei
(pl. több csigolyát érintô mûtétek, gerincvelô-elváltozások mûtétei)
• Arccsont és állkapocs eltávolítása
• Nagyerek helyreállító mûtétei, idegátültetés
• Nagy mellüregi beavatkozások (szívkoszorúér mûtétei, egyéb zárt szívmûtétek, féloldali tüdôkiirtás, mellkasfal helyreállítása)
• Nagyobb hasüregi beavatkozások (pl. gyomor, vastagbél teljes kiirtása)
• Nagy mûtétek ízületeken (pl. csípôn, vállon), nagyízületi protézisek behelyezése, teljes végtag-amputációk
• A testfelület 20-40%-át érintô III., IV. fokú égési sérülések mûtétei
• Csontvelô-átültetés
IV. KIEMELT MŰTÉTEK
• Kiterjedt, agyállományt érintô elváltozások mûtétei, kiterjedt gerincvelô mûtétek
• Testfelület 40%-ánál nagyobb kiterjedésû, III., IV. fokú égési sérülések mûtétei
• Nyitott szíven végzett mûtétek pl. billentyûmûtétek
• Nyelôcsôkiirtás, több hasi szerv együttes és teljes kiirtása
• Szervtranszplantáció (szív, szív-tüdô komplexum, máj, vese)
KIZÁRÁSOK
• Fogászati mûtétek, fog, foggyökér, granuloma és foggyökér körüli ciszta eltávolítása
• Mandulamûtétek
• Bôrvarratok és szövôdményeik ellátása, sebek/hegek mûtétet követô ellátása (seb-tisztítás, váladékelvezetés)
• Bôrfelszíni és bôr alatti szövetek elváltozásainak mûtéti ellátása, kivéve melanoma malignum
• Punkciók, kanülök vagy katéterek diagnosztikus és terápiás célú alkalmazása
• Mûtét során behelyezett idegen anyagok (pl. lemez, szeg) eltávolítása
• Idegentest eltávolítása bôr alatti szövetekbôl, testnyílásokból
• I-II. fokú égések ellátása
• Diagnosztikus beavatkozások (invazív, non-invazív)
• Endoszkópos mintavétel
• Kozmetikai mûtétek, plasztikai mûtétek, kivéve, ha azok sérülés miatt válnak szükségessé
• Szüléssel és terhességgel kapcsolatos mûtétek, terhességmegszakítás, meddôséggel, sterilizációval kapcsolatos mûtétek
• Nemek megváltoztatását célzó mûtétek
21